Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-27 / 199. szám

r k«m, ím MSfüsttos 27, 3 Durvasággal, fennhéjázással nem lehet jó munkafegyelmet tartani Tanulságos történet a Szekérfuvarczó Vállalat életéből Még ma is tapasztaljuk az üzemekben, hivatalokban és más területeken, hogy némely vezetők nemritkán gorombán, fennhéjázóan beszélnek a dolgo­zókkal. Lehet, hogy néme­lyek úgy vélik, tekintélyük növelése végett szükséges is egy kis "csendőrszellem*. Az ilyen ve­zetők fogalomzavarban vannak, s erősen összetévesztik a szocia­lista értelmű, szilárd rend- és fegyelemtartást a hajcsárkodó, kapitalista munkafegyelem fenntartásának módszereivel. Durva, szidalmazó hangnemmel, fenegyerekeskedéssel nem lehet javítani a munkafegyelmet, nem lehet nagyobb becsületet szerezni a vállalati, illetve népi vagyonnak sem. Szemléltető példája volt en­nek az elmúlt napokban ez alábbi eset is; amely a Szegedi Szekérfuvarozó Vállalatnál tör­tént Mezei Sándor, a vállalat egyik dolgozója felkereste a szerkesztőséget Elmondotta, hogy előző nap, amikor a vál­lalat egyik nagy gumiskocsijá­val a lejárón haladtak lefelé, a kocsi fékje nem működött ren­desen. A terhelt kocsi emiatt a lovakra csúszott Az állatok a nyaklószíjjak segítségével igye­keztek csökkenteni a gyorsan guruló kocsi sebességét. Közben az egyik nyaklószíj elszakadt. Ebből következően a kocsi könnyebben megsebesítette az egyik állatot. Mezei Sándor dél­után jelentette az esetet Her1 cegh Győző telepvezetőnek; s kérte, hogy az elszakadt szíjat ^használhatóval cseréljék ki. A telepvezető ahelyett, hogy tüze­tesen megvizsgálta volna az ese­tet: ki is felelős a történtekért, durván rátámadott Mezeire. Ki­vette kezéből a szakadt szer­folytatni, a vállalat hozzájárult távozásához. Mint ez az eset is mutatja, a vezetők szigorúságnak szánt go­rombasága, megengedhetetlen durvasága nem segíti elő a munkafegyelem javulását, el­lenkezőleg, messzemenően ront­ja. Távol áll tőlünk, hogy Me­zei Sándort tisztára mossuk, mert ő sem helyén valóan vi­selkedett. Világos azonban, hogy az ő fegyelmezetlensége a telepvezető fegyelmezetlenségé­nek, gorombaságának egyenes következménye volt. Ilyenek után más dolgo­zókban is felmerülhet a kérdés: amit megtehetett Mezei — akit hozzájárulással engedtek el — ezt ők miért ne tehetnék meg? Ilyen légkörben a vezetők kénytelenek elnézni olyan hibák következményekkel járhat. Ki felett is, melyekért jogos bün­ség azzal ütötte el az ügyet, hogy a hiba elkövetője külön­ben jó munkaerő, ezért a vét­ségéért kár lenne megbüntetni. Ez az eset is jogosítványként szolgál más dolgozóknak hason­ló kisebb-nagyobb hibák elkö­vetésére. A büntetések kiszabá­sánál, a fegyelmi ügyek letár-i gyalásánál az, hogy valaki jó dolgozó, csupán csak enyhítő körülmény lehet, de semmi esetre sem adhat menlevelet a hibára. Ezekből az esetekből nem­csak a Szekérfuvarozó Válla­lat, de más vállalatok vezetői is levonhatnak egy-két tanulságot. Láthatják, hogy némely veze­tők megengedhetetlen magatar­tása a vállalatra s a munkafe­gyelemre nézve milyen káros te tés jár. A Szekérfuvarozó Vál­lalatnál már ilyesmire is akadt példa a napokban. Az egyik hajtó tüzes salakban állt meg kocsijával. A lovak lábai égési sebeket szenvedtek. Az egyik jószág napokig nem vehetett részt a munkában. A vezető­— derül a történtekből az is, hogy nem szabad megtűrni az olyan szellemet sem, amelyben egyes dolgozók felelősségre vonás nél­kül követhetnek el hibákat; másokat kisebb vétségekért súlyosan elmarasztalnak. A Sándorfalvi Gépállomás traktoristái eddig már több mint 400 holdon végezték el az őszi szántást A Sándorfalvi Gépállomás traktoristái alig hogy befe­jezték a cséplést, máris vala­mennyi használható gépük­kel az őszi mélyszántás és vetőszántás munkáihoz lát­tak. A cséplési tervet is túl­teljesítették, 102 százalékra. Ennél jobb eredményeket .... „ , ... , ,. akarnak elérni az őszi mun­szamot, s dühösen feleje dobta. kákbgn A szántás ugyan még Goromba szidalmak záporozta­tása közepette kijelentette: "mi lenne akkor, ha mindennap el­szakítanának egy-egy nyaklót*. Hercegh kirohanására Mezei is nemrég kezdődött el, de már­is lendületes verseny bonta­kozik a traktorosok között. Eddig már több mint 400 hold őszi szántást végeztek el. Bús István traktorista, — aki a KISZ cséplési mun­kaversenyében is igen jól szerepelt — másfél nap alatt, közösen váltótársával 18 és fél normálhold őszi Az ügy azonban ezzel meg szántdst végzett el. Legutóbb m h- Mezei — váHaita, hogy gépe e heti kampánytervét 30 százalék­kal túlteljesíti. Természetesen ahhoz, hogy a sándorfalvi traktorosok — ahol szükség van rájuk — mindenhova időben odajus­sanak, szükséges, hogy a szö­gorombán válaszolt, s hajszálon múlott, hogy nem került sor parázs verekedésre. nem fejeződött be. Mezei aki egyébként megvolt eléged­ve munkahely ével, 1700-1800 forintos keresetével — kijelen­tette, hogy olyan helyen, ahol „ügy bánnak a dolgozóval, mint a kutyával*, egy percig sem marad tovább. Megtagadta a munkát, s követelte azonnali el- vetkezetek, s az egyéni gaz­bocsátását. Miután semmi áron dák is szorgalmazzák az őszi nem volt hajlandó a munkát zödések megkötését. A szer­ződéskötések meggyorsítása érdekében most a földmű­vesszövetkezetek is aktív munkát vállaltak. A szántási, talajművelési szerződéseket a jövőben nemcsak a gépállo­másokkal, hanem a földmű­vesszövetkezetekkel is meg lehet kötni. Az egyéni gaz­dáknak sokkal ajánlatosabb a szerződéseket a föld­művesszövetkezetekkel meg­kötni. Ha néhány egyéni gazda társul géphasználatra és egymáshoz közel eső terü­leteken legalább 12 kataszt­rális hold talajmunkát bizto­sítanak a gépállomás szá­mára, akkor a gépállomás 20 százalékkal olcsóbban végzi el a munkát, mintha a ter­melők külön-külön szerződ­tek volna. A mostani esős időjárás is arra inti a gazdákat, hogy ne késlekedjenek a szántással. Az eddig lehullott esőt a szomjas földek még könnyen beitták, tehát a talaj még nem sáros, s elbírja a gépet. Ha azonban az esős időjárás nem változik, akkor nemso­kára lesznek területek, ahol a csapadék miatt le kell állni a szántással. Ülést tartott az elsőkerfileti tanács Megbeszélték az iskolai nevelésnek, a fiatalok elhelyezkedésének kérdéseit is Most tartotta ülését Sze­ged I. kerületi tanácsa. Ko­rek Józsefné elnökhelyettes beszámolt a lejárt határide­jű határozatok végrehajtá­sáról, s bejelentette: elké­szült a kerület hároméves terve, a tervjavaslatot az állandó bizottságok megvi­tatták. A tervvel most rész­letesen nem foglalkoztak, mert külön tanácsülésen és a tanácsülést megelőzően kisgyüléseken ismertetik azt. Első napirendi pontként Hámori Ede vezetőigazgató számolt be az 1956—57-es iskolai év munkájáról, a mostani feladatokról. — Az 1956—57-es tanév eredményeinek és hiányos­ságainak vizsgálatánál nem lehet figyelmen kívül hagy­ni az ellenforradalom káros hatását — kezdte beszámo­lóját Hámori elvtárs. Az ellenforradalmi esemé­nyek megzavarták neve­lőink és a tanulóink lelki­világát. Az ellenforradalom hatás­sal volt a tanulók magatar­tására, tanulmányi előmene­telére, rontotta a szülői ház és az iskola kapcsolatát. Beszélt Hámori elvtárs a beiskolázásról, a tanulólét­szám alakulásáról; 1957-ben az első kerület­ben 551 tanuló fejezte be általános iskolai tanulmá­nyait, 386-an tanulnak tovább. Ko­moly nehézséget jelent a 165 nyolcadik osztályt végzett tanuló ipari, kereskedelmi pályán való elhelyezése. Há­mori Ede javasolta, hogy a jövő tanévben központilag intézzék a tovább nem tanu­ló gyermekek elhelyezését. Kilenc általános iskola működött az első kerületben. Az elmúlt évhez viszonyítva hat tanulócsoporttal emel­kedett a tanulócsoportok száma. A tanulók számánál? emelkedése >aira figyelmez­tet, hogy az elkövetkező években állami segítséggel, társadalmi munkával növel­ni kell tantermeink számát. 1958-ban sor is kerül a Bérkert utcai általános is­kola négy tanteremmel való bővítésére. Az iskolában folyó oktató­nevelőmunkáról a beszámoló megállapította: Az első kerület általános iskoláinak tanulmányi átla­ga 3,7 volt, ami jónak mond­ható, noha az elmúlt évhez viszonyítva 3 tized vissza­lást az ellenforradalom okoz­ta laza tanulmányi fegyelem­mel magyarázhatjuk, Az első kerület területén működő hat napközi ottho­nos óvodába 704 gyermek jár, 32-vel több, mint az elmúlt évben, 188 gyermek részesül étke­zésben, ennél jóval többen jelentkeztek, de az aránylag szűk étkezési keret miatt az óvodák elutasították. A Haj­nóczi, a Temesvári és a Tol­di utcai óvodák új helyiség­gel bővültek. 1958-ban fel­épül a József Attila telepi 50 férőhelyes napközi otthonos óvoda, — állapította meg végül a beszámoló. Számos tanácstag hozzá­szólt a beszámolóhoz, kifo­gásolták, hogy nem taníta­nak az iskolákban kézimun­kát. A továbbiakban Pusztai elvtárs javasolta, hogy az úttörő-foglalkozásokra hívjanak meg egy-egy idős munkásmozgalmi elvtár­sat, s azok beszéljenek fia­tal éveikről. Rezsek Margit az iskolák ta* tarozási munkálatait sürget­te. Több iskolában nem tud­ják határidőre befejezni a felújítási munkálatokat, s ez zavarja majd a tanítást Meskál Sándorné kifogásolta, hogy csak egy központi konyha van a városban, ezért nem tudják megfelelő­en ellátni az iskolák, az óvo­dák és napközi otthonok meg­növekedett igényeit. Hámori elvtárs válasza után Szabados Istvánné, a végrehajtó bizottság titkára ismertette az 1957-es év költ­ségvetési tervét. A beszámo­lóhoz sokan hozzászóltak? majd a tanácsülés egyhangú* an elfogadta a költségvetési tervet; Budapesten a szegedi hajómodellezok aratták a legnagyobb sikert Szeptemberben a rókusi tavon bemutatót tartanak A napokban városunk mo­zilátogató közönsége a leg­újabb híradó láttán kellemes meglepetésben részesült: Bu­dapesten, a városligeti tavon hajómodellek bemutatóját tartották, amelyen a legna­gyobb sikert — a szegediek arattak. Vajon a szegedi hajómo­dellezők eddigi tevékenysé­güket inkognitóban tartot­ták? Másként áll a dolog. Ed­dig szervezett formában nem dolgoztak Szegeden a hajó­modellezők, jó részük főleg magánszorgalomból készítet­te a szebbnél szebb miniatűr­hajókat. Közülük néhányan a korábbi Szegedi Repülőszö­vetség modellező szakkörébe kapcsolódtak. Körülbelül egy hónappal ezelőtt a Magyar önkéntes Honvédelmi Sport­szövetség a technikai sport­ágak fejlesztésére szóló kez­deményezése alapján készül­tek fel az augusztus 11-i bu­dapesti bemutatóra. Borús János, a repülőmo­dellezők Csongrád megyei előadója kereste fel a szegedi hajómodellezőket. Papp Já­nos, a Vasipari Szövetkezet dolgozója a legrégibb model­lező Szegeden — szívesen kapcsolódott a bemutató fel­esést mutat. Ezt a hanyat-készülésébe. Hasonlóképpen Emlékezetes, hogy a nyár folyamán Japánban az utolsó 60 esztendő legnagyobb árvize pusztított. Kumato városában még e hó elején is kutattak az eltűntek után. Képünk mentési munkálatokat mutatja. TALÁLKOZÁSOM a „boszorkányokkal ## Hatéves voltam mi* Így történt. Édes­kor Szegedre kerül- anyám összetalálko­tünk. Addig az ura- zott egy falubelivel, dalmak robotos népe akihez délután en­között éltem. Ott a jó gem is elvezetett. Bár gyerek jutalma az ott rám nem volt volt — ha ráért va- szükség a megbeszé­lamelyik jó öregasz- léshez, hogy a város­szony —, hogy tűn- ban hol, hogyan le­dérmesét mondott ne- het munkát kapni, de ki. De mert a babona mégis elvitt. Oda­akkor, régen gyerek- mentünkkor elmen­koromban uralko- tünk a Bakay-gyár dott, bőven került a — most Szegedi Ken­mese közé „megtör- der — mellett. Én bi­tént boszorkánytörté- zony húzódtam az net" is. És azokban a épülettől, olyan mocs­történetekben mindig kos, zord külseje volt. a boszorkányoké volt Beporosodott ablakai­a győzelem, akik a val és ablakokra sze­hatalmukkal szem- relt, kóccal bevont ben tehetetlen embe- sodronyhálókkal, — reket egész életükön no meg belülről ki­át megrontották, hallatszó félelmes zú­Rémségesen féltem is gástól. tőlük, mert gonoszok Sötétedett, amikor és förtelmesen csv- megbeszélték hogyan nyák, piszkosak vol- lehet édesanyám bé­ták. Igyekeztem elke- járónő és elindultunk rülni őket, ami Sze- vissza szállásunk fe­gedre jöttünkig sike- lé. Vonakodtam a rült is. gyár felé menni, az De ekkor találkoz- esti sötétben, de csak nom kellett velük, arrafelé kellett men­mert nem eggyel, ha- nünk, mert máskü­nem töménytelen lönben eltévedhet­sokkal, tünk volna. Közel voltunk már a gyár­hoz, mikor annak kürtje rémségesen felbődült és bőgött sokáig, iszonyatosan. Rémületemben a ke­rítésbe kapaszkod­tam, de az is reszke­tett félelmében a rettenetes hangtól. (Bár az sem lehetet­len, hogy csak ne­kem segített resz­ketni.) Node vége lett a bögésnek. Azután következett a na­gyobb ijedtség. Végeláthatatlan tö­meg jött felénk, és mikor mellénk értek, rémülten láttam, mind „boszorkány". Rongyos, tolyhos ru­hában, vastagon kóc­pihékkel bevonva, mintha mind be lett volna pókhálósodva és ezer évig lepte volna a por. Krákog­tak, köpködtek... Nem volt közöttük egy sem, amelyiknek asszonyi formája lett volna. Rémületemben — amelynek okai in­kább a boszorkány­történetek voltak — üvöltöttem. Édes­anyám alig tudott megnyugtatni, hogy azok szegény mun­kásasszonyok, lá­nyok. Azóta elmúlt hatvan év. Sokára és nehe­zen vásott le a Ba­kay-gyár munkásnői­ről a „boszorkány máz." Szervezkedé­sük már 1919 után is tisztábbá tette mun­kahelyüket, de igazi változást csak a fel­szabadulás hozott, amikor a szellőztetés biztosítása mellett még fürdőt is kaptak. És napjainkban, —! amikor tisztán és emberi ruhában jött-! nek ki a nyolcórai műszak után (akkor 13 órás volt) —, ismét kezdenek megjelenni' köztük a „boszorká­nyok". De ellenkező értelemben. Olyanok: ... „megrontott egy boszorkány, még pe­dig egy kökény sze-; mű kisleány..." Hiába! Minden ] változik, a. i. — ' Hódi László vasesztergályos aki már országos és nemzete közi repülőmodellező verse­nyeket is nyert. Kovács Zol­tán idősebb pedagógus, Sánta József vegyész, s a Dorozs­mai Faipari Szövetkezetből ls többen aktívan részt akarnalt venni a hajómodellezőkör létrehozásában. Borús János a bemutatóra el is készíteti egy úgynevezett "papucs*­csónakot, amelyet légcsavar­ral látott el. Papp János hél gyönyörű hajóját vitte fel Budapestre. A filmhíradóba^ az "Elisabet* kétkéményes óceánjáróját láthattuk, ame­lyet 5 köbcentis motor haj­tott. Augusztus 20-án a nagy sikerre való tekintettel meg­ismételték a korábbi bemu­tatót, amelyen Papp János cirkálója, személyszállító gő­zöse, vitorlása nagy elisme­résben részesült. A szegediek még rocsót és más kis mini­atűr hajókat is bemutattak és hat díjban részesültek! Rendkívül hathatósan fej­leszti a modellezés a kéz­ügyességet, a résztvevők technikai felkészültségét. Például Papp János az óce­ánjáróját körülbelül másfél évig készítette: 24 mentőcsó­nak, kabinok sora, fedélzet, ablakok, korlátok, árbocok stb. nagy türelemről, ügyes­ségről, szépérzékről, fantá­ziáról tanúskodnak. És lám, a hosszú felkészülés gyümölcse nem maradt el. Érdemes tehát bekapcso­lódni és támogatni a hajó­modellezők, majd az autómo­dellezők szakköreit is, ame­lyeket az MÖHS a közeljö­vőben hoz létre. Egyébként a szegedi hajómodellezők a rókusi tavon szeptember fo­lyamán bemutatót tartanak a szegedi közönség előtt TELEVÍZIÓS MIKROSZKÓP Mostanáig alig lehetett látni eleven mikrobákat mikroszkóp alatt. Az elektronmikroszkóp elektron nyalábja, vagy pedig az optikai mikroszkóp Intenzív fénysugara elpusztította a mtk­róbákat. Csehszlovákiában most olyan mikroszkópot készítettek; amellyel megfigyelhető a mik­robák élete. A kép élessége a gyenge megvilágítás ellenére is fokozható. A készülék másik előnye, hogy a mlkroszkóplkus folyamatot egyszerre többen ls megfigyelhetik, mlg az erre a célra használt közönséges mik­roszkóppal csak egyetlen egy személy dolgozhatott. A készü­lék működéi elve Igen egysze­rű. Az optikai mikroszkóp szemlencséjéből a kép televí­ziós adócsőbe jut. ahol felerő­södik és a televíziós készülék­be továbbítódik. A televíziós mikroszkóp hordozható. Meg­oldható az ls, hogy a vevőké­szüléket 600 méter távolságra helyezzék el a televíziós kép­csőtől. A televíziós képernyőn az eleven baktériumok 20 000­szeres nagyításban Jelennek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom