Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-25 / 198. szám

V1LAG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK i Hla: A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Nincs ötös találat a lottón • Átadták a Seprügyár új üzemrészét XIII. évfolyam, 198. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1957. augusztus 25. Kiegészítésekkel elfogadták Szeged ideiglenes építési-övezeti ter yj a vaslatát Tovább folytatja a város általános rendészeti tervének készítését Szeged általános rendészeti tott tervjavaslatot az egyez- mondotta, hogy például a tervvel az 1879-es árvíz óta tető tárgyaláson, több módo- Csongrádi sugárúton nem lenem rendelkezik. A területtel sítással elfogadták. való helyes gazdálkodásnak pedig a legfontosabb alapja a tudományosan kidolgozott, széleskörű, települési és övezeti terv. 1952-ben a kormány elrendelte Szeged város általános rendészeti tervének elkészítését. het építkezni, mivel oda majd emeletes házak kerülnek a város terjeszkedése folytán. A Szilléri sugárúton sem lehet földszintes épületeket elA terv körültekintően meghatározza hol kell Szegeden emeletesházakat építeni, melyik az a terület, , . . „ . .-,.,„ ahol úgynevezett belterjes ^ ^jn mm az is foutvo— földszint, emeletes — gazdálkodást kell folytatni a házépítkezéseknél. Azóta évről évre hitelkeretből az Építésügyi helyeit. Minisztérium készítteti ezt a tervet — a városi tanács építési és közlekedési osztályáTovábbá kijelöli a családi, központi földszintes házak építésének A terv számításba nalnak számít.Az újszegedi főfasorban többemeletes lakóházak épülnek a jövőben. Az ideiglenes övezeti terveszi a meglévő közművesí- vet és a már korábban eltést, annak kihasználását, a készült településrendészeti — talajtani lehetőségeket, a szé- zöld és ipari település — ternak "^vonásával"—"az ÉM pítészeti és környezeti helyze- vet felhasználják az általános Városépítészeti Tervező Vál- teket. Ugyanakkor a szakem- városrendészeti terv kimunlalattal. Sok bürokrácia, meg berekből álló bizottság ki- kálásához: nem értés, és a legutóbbi évben hitelhiány miatt húzódik - . , a terv elkészülése. Pedig sze- Kedden 'ep fel Szegeden a román gednél kisebb városokban: i » , Kecskeméten, Békéscsabán, szakszervezetek muveszegyuttese Az augusztus 20-i nemzeti ünnepünkre hazánkba érkezett 73 tagú román szakszervezeti művészegyüttes több budapesti és vidéki fellépés után kedden érkezik városunkba. Eddig Budapesten három előadás során mutatkoztak be az együttes tagjai a közönségnek, s vidéki szereplésüket tegnap kezdték meg. Debreceni, nyíregyházi és békéscsabai fellépésük után kerül sor szegedi szereplésükre, Az együttes művészeti vezetője már ellátogatott városunkba, hogy megtekintse az újszegedi szabadtéri színpadot, s a Nemzeti Színházat és döntsön az előadás helyéről. A bizonytalan időjárás miatt a színháztermet választottai Az együttes budapesti fellépéseiről igen kedvező véleményeket hallottunk. Többen — akik már korábban is élvezhették Magyarországon a román együttes műsorát — úgy nyilatkoztak, hogy az elmúlt években igen nagyot emelkedett a román szakszervezetek kultúrgárdájának művészi színvonala. Az augusztus 27-i, kedd esti előadás fél 9-kor kezdődik a Nemzeti Színházban. Jegyeket a Filharmónia kirendeltségénél vásárolhatnak az érdeklődők. Hódmezővásárhelyen már elkészült egy ilyen átfogó terv, — városunkban ez évben leállt a munka hitelhiány miatt. A városi tanács végrehajtó bizottsága az általános rendészeti terv megvalósítása érdekében —, amelyre ez ideig körülbelül egymillió forintot fordítottak — tovább szorgalmazza a munkálatok folytatását. Viszont; hogy S város területével már most és a jövőben helyesen gazdálkodjunk, elkészített egy ideiglenes építési-övezeti tervet. A végrehajtó bizottság elnöke a terv megvitatására és elfogadására az elmúlt napokban egyeztető tárgyalásokat hívott össze, amelyen megjelent az Építésügyi Minisztérium város- és községrendezési főosztályának képviselője, Torjai Béla főmérnök, Elekes Andrásné, a Városépítési Tervező Vállalat osztályvezető főmérnöke, a kerületi tanácsok képviselői, mezőgazdasági, építési szakemberek, a szolgáltató vállalatok küldöttei, Csongrád megyei tanács képviselője. Ebből az alkalomból a városi tanács építési és közlekedési osztálya városrendezési kiállítást Társaság. Az újjáalakult szer- gát. Az elmúlt években a SzovA szegedi MSZBT-szervezetek készülődése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára Már csaknem 50 szegedi tervek szerint szeptemberben és üzemben és hivatalban megala- októberben előadásokon ismerkult a Magyar—Szovjet Baráti tetik Lenin életét és munkássáis bemutatott. Az ideiglenes építési-övezeti vezetek megkezdték előkészüle- jetunióban járt küldöttségek teiket a Nagy Októberi Szocia- tagjai beszámolnak majd a szoterv készítője. Füle Lajos lista Forradalom 40. évforduló- cializmus országában szerzett tervezőmérnök által benyúj- jának méltó megünneplésére, A tapasztalataikról. A KISZ-tagok és a veteránok találkozóin az 1917-es októberi forradalom részvevői mondják el élményeiket. Az idei évfordulón a város textilüzemeinek színjátszócsoportjai érdekes közös műsort mutatnak be. A tervek szerint az 1917-es oroszországi forradalom, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság és az 1945-ös felszabadító harcok egyes történeteit elevenítik fel. Tiltakozások az ENSZ ötös bizottsága hazug jelentése ellen A dolgozók tömegei erélyesen tiltakoznak országunkban és városunkban az ellen, hogy az ENSZ ötös bizottságának hamis jelentését a tizenkettedik ülésszak elé terjesszék. Meggyőződésük, hogy a jelentés az első betűjétől az utolsóig hazugság. Üzemi gyűléseken és más közéleti fórumokon hangzik fel naponta a szenvedélyes tiltakozás. A Magyar Nők Országos Ságokból Tanácsa Szegedi Elnöksége 1957. augusztus 23-án aktíva értesültünk arról, hogy az ENSZ ötös bizottsága elkészítette beszámoló jeüléít tartott és foglalkozott íentését, amely a magyar az ENSZ ötös bizottságának kérdéssel foglalkozik es azt Bővítik a posta távbessélő hálózatát Késsül a vísierőmű alkatrésze A csehszlovákiai Blanskoi G. Dimitrov gyárban készül az : orliki vízierőmű tízlapátos turbinakereke. Képünkön: a: 48 tonnás krómaccl-kolosszus egyik alkatrészének mozgatása, 1 Jegyzetek \a Szovjetunióból Erösítik-e a pártot az úgynevezett balosok? Erélyes intézkedéseket a kontárok ellen jelentésével, és írják: A postavezérigazgatóság Magyar Nemzeti Banktól minterről ezeket az ENSZ rendkívüli közgyűlése elé terjeszti szeptember aT aktívaülés egyöntetűen hó 10-én- Az október,i ell®n" egy 20 millió forint rövidlejátütokorott lz eL?fho5 az forradalmi esemenyek után - — ENSZ beleavatkozzon Maforradalmi események majdnem egy évvel kerül sor erre a tárgyalásra, ak—, - , .Mi, kor, amikor már országunk belső helyzete teljes mértékgyarország belügyeibe, mert ratú kölcsönt vett fel. Az idén ebből a hitelből Győr, Székesfehérvár és Eger helyi távbeszélő-hálózatát bővítik 600 állomás befogadóképességgel. Ezenkívül több, mint 4 miltőmunkát akarunk. Boldog családi életet, és gyermekein- ben helyreállott, s velünk ket az életre, nem pedig a együtt az egesz ország pusztulásra akarjuk nevelni, népe a békét kívánja a Követeljük, hogy az ENSZ békéért dolgozik. Ujabb be- üó forintot fordítanak a nemvegye le napirendről a „ma- avatkozást látunk az ENSZ távbeszélőhálózat fejgyar kérdést* otos bizottságának jelentéA Szegedi Kiskereskedel- sében. Tiltakozunk az ellen, mi Vállalat központi dclgo- hogy a „magyar kérdést* nazói tiltakozásukban ezeket is pirendre tűzzék, hogy orszafrják; gunk életébe beavatbpzzaA rádióból, valamint az új* nak. lesztésére, a vidéki telefonszolgálat megjavítására, s a nemzetközi távíróforgalom fejlesztésére; Valamikor a céhek szöüetkeztek a kontárok ellen, napjainkban azonban megfordult a világ: a kontárok fognak össze a becsületes kisiparosok ellen. Pedig a kontárkodás ma is törvénybe ütköző cselekmény. Mégis elburjánzott. Miért? A kérdés rendkívül szerteágazó. Nem kis szerepe van az okok között az ellenforradalmi eseményeknek, atnelyek következtében az erkölcsi, társadalmi normák rendkívül meglazultak, nyílt tér adódott tisztességtelen manőverezők, seftelők, spekulánsok és minden hájjal megkent kalandorok számára. íme, az „októberi hősök" egyik dicstelen érdeme. Túlozni nem akarunk, meg kell tehát őszintén mondanunk, hogy — jóllehet a fő gyökér igen, de nem minden gyökér táplálkozik a tavalyi tragikus események talajából. Kontárkodás mindig volt, mióta tisztes ipar létezik. Lényeges különbség van azonban az egyes időszakok között aszerint, hogy az egyik kedvezőbb, míg a másik hátrányosabb körülményeket teremt a tiltott iparűzés számára. Miben terheli az ellenforradalom „lelkiismeretét" (ha egyáltalán ilyenről beszélni lehet) a kontárok gombamód való elszaporodása? Mindenekelőtt abban, hogy mint mindenütt, a közérdek védelmezőivel szemben itt is olyan közszellemet alakított ki, amely lehetetlenné tette a közjó szolgálatban végzett áldásos munkájukat. A KIOSZ minden szakosztályában van egy-két kisiparos, akit kontárellenőr igazolvánnyal láttak el annak idején. Az „októberi" közszellem azonban az ő hasznos tevékenységüket is visszavetette. Pedig ők nem a saját egzisztenciájuk, még csak nem is kifejezetten a szakma becsületének védelmében dolgoztak csupán, hanem az egész társadalom érdekében. Vagy nem a társadalom, a lakosság érdeke talán, hogy olyan esetek ne forduljanak elő, amilyenről az egyik szegedi férj panaszkodik a KlOSZ-hoz írott névtelen levelében? Felesége több ízben az egyik „amatőr vállalkozónál" akart ruhát csináltatni. A magát női szabónak valló kontár azonban már három ruhát elszabott a feleségének, használhatatlanná rontva ezáltal a drága pénzen vásárolt anyagot. Ennél azonban sokkal kirívóbb esetek tömege írja elő azt a parancsoló szükségességet, hogy az illetékeseknek általános, átfogó, a társadalom és az egyes szakmák legjobb erőit megmozgató, nagy inváziót kell indítaniuk, mégpedig sürgősen a kontárok ellen. Nehéz munka lesz, nem vitás, hiszen rengeteg, elevenen ható tényező akadályozza a gyors és átütő siker étéré* sét. Milyen tényezőkről van sző? A legsúlyosabb közülük, hogy egyes iparágakban érezhető a szakemberhiány. Ezúttal csupán az építőipart említjük. Tudott dolog, hogy a szükséglethez képest nagyon kevés kőművesünk van. A kontár vállalkozók ezt fölöttébb kihasználják. Főként vidéken, ahol nem egy esetben még közületek is rájuk bíznak egy-egy kisebb, de sürgős építkezést. Másik nehézség, hogy vannak lelkiismeretten kisiparosok, akik gálád frigyre lépnek a kontárokkai. Sutba dobva a becsületet, a pénzért mindenre készen, jó hírükkel mit sem törődve egy-két százasért nevüket adják kontárvállalkozók becstelen üzleteihez. Kezükre játszanak, noha tudják, hogy ezt a törvény szigorúan bünteti, sőt az iparengedély megvonását is lehetővé teszi ilyen esetekben. Büntetendő cselekmény úgyszintén a kontárokkal való dolgoztatás is, ami azt jelenti, hogy az a munkáltató, aki kontármunkát végeztet, egyben a cinkostárs szerepét is vállalja. S minthogy a fennálló jogszabályok értelmében bűnrészese lett a kontárnak, érdekeltté válik a hamis ügyek eltusolásában is. A leleplezés lehetőségeit rendkívül nehezítik a kontárkodók úgynevezett anyagbeszerzői is. Ezeknek zömét a gyári, vállalati és egyéb szarkák, enyves kezű emberek alkotják, akiknek amit meglát a szemük, hacsak egy mód van rá, a kezük sem tudja otthagyni. Számukra is kedvező „eredményeket" hozott az ellenforradalmi farsangolók „szabadságharca". Igy függnek össze a dolgok, ennyire sokoldalúan fedezik magukat a kontárok. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között roppant nehéz ellenük a harc. Mihelyt valaki valahol megneszel valamit, láthatatlan távírón rögtön fut a hír tovább, a kontár „elpakoT', s az ellene indított akció ismét hajótörést szenved. Erélyes, átgondolt intézkedéseket kell tehát foganatosítani ellenük. Nem tűrhetjük, hogy államháztartásunkat károsítsál:, sem azt, hogy a lakosság érdekei ellen vétsenek fércmunkával, és spekulációs ügyletekkel a mások bőrén gazdagodjanak a mások kárára. Nem utolsósorban az eddiginél jóval szigorúbb bírósági ítéletekre van szükség velük szemben, hogy eredményesebben számolhassuk fel az egyénre és a közösségre egyaránt ártalmas tevékenységüket. MAGYAR ISTVÁN « J