Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-21 / 169. szám

V1LAG PROLETÁRJAI, EGYhüUULit A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XIII. évfolyam. 169. szám Ara: 50 fillér fl dolgozó nők helyzetéiül és gondjairól tárgyaltok az üzemi nőblzoftságo'; tagjai a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa értekezletén A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa összehívta megyei szervezeteinek nőfelelőseit, hogy megbeszélje velük a nők között végzett szakszervezeti munka időszerű feladatait és a dolgozó nők gondjait, bajait. Az értekezletet Péter Lajosné elvtársnő tájékoztatta a nőmozgalom helyzetéről és leszögezte, hogy az üzemekben dolgozó nők szervezése, érdekeinek megvédése továbbra is a szakszervezetek feladata. A szakszervezeteknek foglalkozniok kell a nők sajátos kérdéseivel, támaszkodniok kell a nők politikai tevékenységére és képviseletet kell nekik biztosítani a vezetésben. Szóvá tette, hogy az utóbbi időben, s különösén október óta megtorpanás mutatkozik a nők szakmai képzésében és egyes üzemekben és szakmákban nem szívesen látják a nőket. Ezzel a káros felfogással és gyakorlattal a szakszervezeteknek és a szakszervezeti nőbfzottságoknak határozottan szembe kell szállniok, Tekintve, hogy a nőkre a termelő munkán túl háztartási munka és családi gondok hárulnak, a szakszervezeteknek a párt és a gazdasági vezetőtestületek segítségével nagy gondot kell fordftanfok a nők túlterhelésének könnyítésére. A továbbiakban megállapította, hogy sok esetben nemcsak olyan intézkedésekért kell harcolnia a szakszervezetnek, és a pártnak, amelyek megoldásra várnak, hanem olyan esetekben is közbe kell lépni, amelyekben törvényeink és a munka törvénykönyve határozottan állást foglalnak. Nevezetesen arról van szó, hogy sok dolgozó nő nem ismeri a Munka Törvénykönyve által előírt jogszabályokat és nem is tudja megkövetelni azokat a kedvezményeket, amelyek törvényesen megilletik. A beszámolóban javaslat is elhangzott: az üzemi bizottságok a vállalatokkal egyetértésben, a vállalat-vezetés anyagi támogatását kérve, a lehetőségek szerint vásároljanak háztartási kisgépeket, főként mosógépeket, és ezeket adják kölcsön az üzem dolgozó nőinek, háztartási munkájuk megkönnyítésére. A tanácskozáson mintegy 40 szegedi és megyei szakszervezeti nőszervező vett részt és többen felszólaltak. Valamennyien nagy felelősséggel és segíteni akarással tették szóvá a nők mindennapi gondjait és különös felelősséggel tárgyaltaK a fiatal nők problémáiróL A vita során négy halaszthatatlanul sürgős feladat megoldására hívták fel a szakszervezet figyelmét. Ezek között első helyen a dolgozó házaspárok iskolás gyermekeinek felügyelete és nevelése szerepelt. Az anyák nagy aggodalommal hangsúlyozták, hogy amíg az üzemben tevékenykednek a szülők, az iskolás gyermekek egy része felügyelet nélkül marad és az utcán káros befolyás alá kerül. A megoldásra hangzottak el javaslatok is, különösen azt a megoldást pártolták a résztvevők, miszerint hasznos lenne minden üzemben módot biztosítani a gyermekek felügyeletére, napközi otthonok létesítésével. Nagyon sok szó esett a textilüzemekben dolgozó vidéki és árva lányok problémáiról és neveléséről is. Szülői és társadalmi felügyelet nélkül nincs biztosítva ezeknek a lányoknak az erkölcsi nevelése és közülük sokat magával ránt a rossz társaság. Kulturált nevelést és felügyeletet biztosító lányszállások létrehozását sürgették a tanácskozó asszonyok és lányok. Nemcsak október óta. hanem már előbb is felütötte a fejét a nők bizonyos fokú lebecsülése az üzemekben. Ez a lebecsülés — mint az értekezleten résztvevő dolgozó nők elmondották — már nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a nőket mellőzik a vezetésben, s különösen a műszaki vezetésben, hanem abban is, hogy több helyen idegenkednek a nődolgozók alkalmazásától, A férfiak valamiféle egységfrontot képeznek egy-egy üzemben a nők előléptetése ellen, nem segítik őket a szakma tökéletesebb elsajátításában — ellenkezőleg: fitymálják képességeiket és aggályoskodnak munkájukkal szemben. Az ilyen csendes bojkott után a nők természetesen elkedvetlenednek és ambíciójukat vesztik. A tanácskozáson részt vett néhány férfi is, és Bende Béla elvtárs, a 42-es AKÖV képviseletében mindjárt be is bizonyította ennek a felfogásnak a képtelenségét. Hozzászólásában kifejtette, hogy a nőkkel szemben támasztott ilyen aggodalmak alaptalanok, hiszen mint műszaki ember is tapasztalta és bátran mondhatja, hogy a nők megállják heiyüket. Megfelelő segítséggel és jóindulattal könnyen meg tudják szerezni a lányok és aszszonyok is azokat az ismereteket és gyakorlottságot, amelyek egy-egy szakmában szükségesek. Több hozzászóló kifogásolta, hogy az üzletek nyitvatartási ideje nem simui megfelelően a munkásaszszonyok és hivatali dolgozó nők szabad idejéhez. A délutáni órákban, a munka elvégzése után már igen körülményes a bevásárlás az üzletek zsúfoltsága miatt. Ugyancsak a kereskedelemről szólva megemlítették, hogy az olyan fontos háztartási kisgépek, mint például a mosógép, "eltűnnek* az üzletekből, anélkül, hogy azokból egyszerű munkásasszonyok vásárolni tudnának. Véleményük szerint az elosztás baráti és rokonsági alapon történik. A hozzászólásokat összefoglalva Péter Lajosné elvtársnő megígérte, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa az elhangzott problémák megoldása érdekében a párthoz és a SZOThoz fordul segítségért, de egyben felhívta az üzemi nő tanácsok tagjainak figyelmét is arra, hogy már most kezdjék el munkájukat az üzemekben és fejtsenek ki széles körű társadalmi aktivitást a nők helyzetének megjavításáért és érdemeik elismeréséért, Kormányrendelet a teljesítménybérezésről Aláírták a hosszúlejáratú csehszlovákmagyar kereskedelmi egyezményt Sok meglepetés g Iepeti li VTT-r a szegedi vu-nap műsorában Elítélték a szegedi Háziipari Szövetkezet volt vezetőit Megfojtja-e a Falemezgyár a szegedi Hangszerkészítő Vállalatot? Halászokkal a Tiszán A cséplési verseny elindítói között (Tóth Béla felvételei) Már éppen egy hete búg a cséplőgép a Szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben. Gera András brigádja — amely a napokban kezdeményezett cséplési versenyt Szegeden — ez idő alatt több mint 12 000 mázsa gabonát engedett zsákokba. Nem kis teljesítmény ez, különösen ha figyelembe vesszük, hogy nem ritkán záporok és zivatarok is »beleavatkoznak* a munkába. Még így is jóval túlszárnyalják azonban a napi tervet, s ha kedvező az idő, kettőszáz mázsánál is több gabonát elcsépelnek naponta. Képeink ezt a nagy munkát mutatják: a cséplést, a hordást, amint megrakott szekerek viszik a gazdagkalászú gabonakévéket a géphez és az ebédkészítést, ami — mondjuk meg őszintén — szintén hozzátartozik a jó munkához. A termelőszövetkezet árnyas tanyájában Kiss András szakács bográcsban főzi a finom birkapaprikást. A szakács mellett egy kis fehér gombolyag, a »Mizörög«, a szövetkezet kutyája vigyázza a bográcsot. A két szegedi piac portékái között Sok tejtermék és új mák is volt már a tegnapi piacon A nagy dologidő nem volt hatással a tegnapi piacra, mert ismét nagy volt a felhozatal gyümölcsből és zöldségfélékből egyaránt. Különösen édes és borízű almából volt nagy a kínálat, de baromfiból is volt bőven. Régen volt ennyi tej, túró és tejfel ls, mint a tegnap a Marx téren, de a Szent István téren váii,ifi. sárlók sem panaszkodhatnak, Szép eredménnyel takarékoskodtak hiszen ott is három sor tejei szegedi kisdiákok MAzVrZ7Za7sem váiaz elmúlt iskolai évben Az 1956—57-es tanévben kitartóan takarékoskodtak a szegedi és környéki általános és középiskolák diákjai. Május végéig 216 000 forint értékű iskolai takarékbélyeget vásároltak. Szép eredmény ez, ha számbavesszük, hogy ugyanekkor a Csongrád megyei többi iskolák diáksága alig valamivel többet 280 000 forintot gyűjtött. A szegedi általános iskolák közül három érdemel különösen dicséretet; A szegedi határban lévő ásotthalom-rókabögyösi tanyai iskola, ahol néhány növendék nagy kitartással takarékoskodott és elérték a 162,70 forintos átlagot. A petőfitelepi I. számú általános iskola növendékeinek is jó az átlageredménye, fejenként 34,42 forint. A szegedi Pedagógiai Főiskola Gyakorló Iskolájában 21,43 forintot vvil'töttek egyénenként a tanulók. toztak sokat. Ismét sok kereskedő volt a Marx téren. A szolnokiak, pécsiek, békéscsabaiak, de a többi vidékiek is zömben almát vettek, és a piacra hozott őszibarack mennyiséget ők vásárolták fel 8,— Ft kilogrammonkénti áron. A szombati piaci fogyasztói árak a következőképpen alakultak: Tej 3,50, túrő csomója 6,—, tejfel literje 20-22, tojás darabja 1,30 Ft veit. Burgonya 1,60—2, fejeskáposzta 1,—, főzőtök 50 fillér, zöldbab 1,50, hagyma 1,60, paradicsom 3— 3,50, ecetes uborkának való 3,—, salátának használható uborka ára 50 fillér volt kilogrammonként. Zöldség csomója 1 Ft, a zöldpaprika darabja 10-20 és 30 fillérért kelt. Alma 2—4, rétes alma kilogrammja 3,—, ringlószilva 1,—, aprószemű meggy 5—6, szentesi meggy 8, a körte kilogrammját 2,80—3,50ért tartották. Űj mák is volt már a tegnapi piacon, zsákszámra árulták, ára 14-16-18 Ft között váltakozott. Az aprójószág, a baromfi felhozatalára sem lehet panasz. Sok paprikásnak és rántani való csirkét árultak. Az eladási áruk azenban semmivel sem lett olcsóbb. Párjáért még mindig 40—65 Ft-ig kérnek. Kacsa párja 62,—, liba párja 120,- Ft volt. A háziasszonyoknak sokszor gondot okoz, hogy hol, melyik piacra menjenek vásárolni. Találgatják, hogy hol lesz szebb és olcsóbb pertéka. A tegnapi két piaci árakat nézegetve elmondhatjuk, hogy árban és kínálatban nem sok az eltérés. Igaz, hogy a Marx téri piac mindig nagyobb volt a Szent István térinél, ennek ellenére itt is mindenből volt bőven. Az árakban van némi eltérés, egyébként nagyjából megegyeznek. A terményféleségek felhozatalára sem lehet panasz. Ökukoricából is vásárolhattunk bőven. 360—400 Ft-ért mázsáját. Szemes árpa kevesebb volt, mint szerdán, ezzel szemben árpadarából igen nagy volt a felhozatal, mázsáját 340-360 Ft-ért árulták. Szerdán békenagygyűlés Szegeden A Hazafias Népfront Szeged városi békebizottsága július 24-én, szerdán délután 6 órakor békenagygyűlést rendez az újszegedi szabadtéri színpadon. A nagygyűlésen Darvas József Kossuthdíjas író, az Országos Béketanács elnöke mond beszédet és beszámol a Békevilágtanács colomboi értekezletéről, a békeharc időszerű kérdéseiről. A nagygyűlésen az úttörők énekkara is fellép és szerepelnek a Szegedi Kendefonógyár dalosai is. Kedves színfoltja lesz a nagygyűlésnek, hogy békegalambokat engednek a magasba. A békenagygyülés iránt már előre is az érdeklődés.