Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-20 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA; XIII. évfolyam, 168. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1857, július 20. Egységesen foglalt állást az országos pártértekezlet határozata mellett :egedi pártaktíva -Zöldség* : £9 r OÍ gyümolcsbőség | Itt a nyár, roskadoznak a friss zöldségfélék.öl és jóízű gyiimöl­i csöktől az elárusitóstandok a Marx téren. .4 házias, rnnycl; élnek I is a kedvező lehetőséggel, egy kis a'Juub-.-t: után j é; -ott gara­I ' ' bollyal térnek liaz-s minden /'. •; , "•.-63 ti.-y.on. Miért kevés a bútor ? Új mozgalom indul Szegedről •••• 'S' E heti lottó-nyerőszámok Q Rádió-műsor Különös gonddal vitatták meg az ellenforradalom elleni harc és az értelmiségi politika szegedi kérdéseit A Magyar Szocialista Munkáspárt Sze­ged városi bizottsága — amint lapunk tegnapi számában jelentettük — csütör­tökön délután 2 órakor pártaktíva-érte­kezletet tartott a Kálvin téri pártházban. Az értekezleten jelen volt és felszólalt Ré­vai József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, valamint részt vettek a város pártalapszervezeteinek vezetői, a munkásmozgalom régebbi harcosai, a pártmunkások, Élénk vita alakult ki több mint négy órán keresztül. Az egész párt­aktíva egységesen állást foglalt az orszá­gos pártértekezlet határozata mellett. Fele­lőséggel beszélték meg a város politikai, gazdasági és kulturális életének több kér­dését, az országos pártértekezlet határoza­tából adódó szegcdi tennivalókat. A pártaktíva-értekezlctet Kiss Károly elvtárs, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja nyitotta meg, majd ifj. Komócsin Mihály elvtárs, a városi párt-vegre­liajtóbizottság titkára tartott beszámolót az országos pártértekezletről, s annak ha­tározatából adódó feladatokról. Ifj. Komócsin Mihály elvtárs beszámolója Beszámolója legelején el­mondotta, hogy az országos pártértekezlet őszinte, köz­vetlen, pártszerű volt és a harcos szellem, az élénk vita, B bírálat, önbírálat — s ami legfontosab —, a pártegység Jellemezte. Ezután a beszámoló ismertette az országos párt­értekezlet egységes állás­pontját arról a történelmi és tagadhatatlan igazság­ról, hogy a felszabadulás­tól kezdve nagy eredmé­nyeket értünk el az MKP, majd as MDP vezetésével. A kétségtelen hibákról, a Nagy Imre-féle .csoport áru­lásáról. az ellenforradalmat megelőző körülményekről be­szélt a továbbiakban Komó­csin elvtársi A szocialista forradalom győzött hazánkban — foly­tatta —. az ellenforradalmi erők azonban nincsenek még véglegesen legyőzve. Rendezik soralkat, igyekez­nek kádereiket átmenteni. Ezt Szegeden is tapasztalhat­juk nem egy üzemben, úgy­szintén a tudományos és a kulturális életben. Az országos pártértekezlet felhívta a figyelmet arra, hogy egyik veszélyként je­lentkezik a pártban az elbi­zakodottság. Ezt nem enged­hetjük meg, mert nyomában csökken az éberség, az ellen­ség elleni harc, ugyanakkor azzal is jár, hogy nem fordí­tunk gondot a dolgozó em­berekkel való kapcsolatok erősítésére. Az ellenforradalom ideoló­giai, szellemi befolyása még érvényesül, ez is indo­kolja a dolgozó emberek felvilágosításának szüksé­gességét. Az elbizakodottság — amely­lyel városunkban néhol ta­lálkozhatunk — teret enged­het a régi, hibás módszerek­nek is. Az országos pártérte­kezlet továbbá felhívta a fi­gyelmet arra: erősíteni kell a proletárdiktatúrát, a nép­hatalmat. ennek álarcát, a munkás-paraszt Ezért kell szövetséget. tartalmasabbá tenni a párt és a dolgozó emberek kö­zötti kapcsolatokat. Az ellenséggel szemben ke­mény diktatúrát, a dolgozó emberek között pedig maxi­mális demokráciát kell alkal­mazni. Az országos pártértekezlet megállapította: a gazdasági és kulturális kérdések jó megoldása fontos részét ké­pezi a tömegek megnyerésé­nek. Jellemző, új és helyes vonás ez. Korábban volt olyan téves felfogás, hogy pusztán az agitációval min­dent meg lehet oldani. A beszámoló megállapítot­ta, hogy az országos helyzet­hez mérten Szegeden elmaradás mu­tatkozik a dolgozó paraszt, sággal való kapcsolat kié­pítésében. « A tömegek megnyerésének akadálya Szegeden a több elvtársnál megmutatkozó szektás nézet, amely az értel­miségiekkel szemben is meg­nyilvánul. Az országos párt­értekezlet előtt megtartott szegedi párt aktíva-értekezle­ten is vissza kellett utasítani olyan téves, káros nézetet, amely sommásan ellenforra­dalmároknak: ítélt bizonyo". értélmiségi csoportot. A be­csületes, jószándékú értelmi­ségiekkel szemben nem sza­bad „haragszom rád"-ot ját­szani. bizalmat kell adni szá­mukra, azonban nem udva­rolva, nem elvi engedményt adva. Azoknak az értelmisé­gieknek. akik az ellenforra­dalom előkészítésében, az ellenforradalomban bűnt kö­vettek el. a törvényesség megtartásával meg kell kap­niok büntetésüket. Az értelmiség zöme, túl­nyomó többsége azonban nem tekinthető bűnösnek (Balogh Antal felvétele) Ez a pártépítésben is meg­látszik: aránylag kevés a pártban a dolgozó parasz­tok száma. Feladat, hogy a városi pártbizottság és a kör­zeti pártszervezetek fokozot­tabb figyelmet fordítsanak a dolgozó parasztokkal való gyék tévelygéseiket, kapcsolatok erősítésére. Álta­lában nehezíti a párt és a dolgozó emberek kapcsolati­nak javítását a pártéletban megmutatkozó intrika. Ez sem engedhető meg! még akkor sem. ha kisebb­nagyobb csoportok hangulata az ellenforradalmi elemek kí­vánsága szerint is igazodott. A vétkeseket, a megtévesztet­teket segítsük, hogy jóváte­Helyes és elengedhetetlen az értelmiségiek között lé­vő ellenforradalmárok el­leni harc. Töhfo mint félmillió forint megtakarítás a második negvBúMm Eienyűiloü újításokból a Szegedi Isitaárugvárban A szegedi üzemek közül Igaz, számszerűen nem több, becsülését azzal is, hogy talán legjobban a Szegedi sőt kevesebb a második ne-_ rendszeresen nem íriák fel Jutaáragyárban foglalkoznak gyedévben benyújtott'javas- nevüket a legjobb úiitók az újító'mozgaiommal. Törő- latok száma, de viszont érté- táblájára. Azóta már dik véle a vállalatvezetés, a kük jóval .több. szakszer- Az újítási értekezlet' részt­vevői elmondották, hogy pártszervezet és a vezet is. A beszámoló a továbbiak­ban részletesen foglalko­zott az elhajlások kérdésé­vel. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak határozata a pártellenes csoport leleplezéséről fel­élénkítette a revizionistákat. A baj az, hogy városunkban ez nem járt kielégítően együtt a becsületes, a zömöt képező, értelmiségiekkel való kapcsolatok szilárdításával. Ezen változtatni kell, hogy minden becsületes értelmisé­gi nvugodtan folytassa mun­káját. A beszámoló további része Az országos pártértekezlet gazdasági feladatainkkal fog­lalkozott. Ezután behatóan taglalta a párt további erő­sítésének, a párt tisztaságá­nak kérdéseit, majd a párt­egység és a proletár interna­cionalizmus jelentőségére mutatott rá. rámutatott, hogy a főveszélv — azért is. mert az ellenforradalmi erőket még nem semmisí­tettük meg — a revizioniz­mus. Természetesen har­colni kell a szektás, dog­matikus hibák ellen is. Sokoldalú hozzászólásait A tetszéssel fogadott beszá­molóhoz tizenegyen szóltak hozzá. Elsőnek Keserű Bálint elvtárs, a Tudományegyetem­ről mondotta el véleményét. Hozzászólása bevezetőjeként köszönetet mondott a mun­kás pártszervezeteknek, amelyek az egyetemi párt­szervezetnek segítséget ad­tak. Hangoztatta, hogy az országos pártértekezlet határozatát a Szegedi Tudományegyetem kommunistái örömmel fogad­ták. Beszélt még az ellenfor­radalom elleni harc kérdései- nak ről. Hangoztatta a becsületes emberek megnyerésének szükségességét, majd a szektás veszély egyik megnyilvánulási formájára tért ki. Bírálta a városi párt­bizottság szervezési osztályát, azért, mert néhány egyetemi tagfelvétel ügyében „ridegsé­get" tanúsított. Somogyi Aladár elvtárs, a MEZÖÉK párttitkára az or­pártértekezlet és an­határozata jelentőségét méltatta. A párttagságnak — mon­dotta — kivctel nélkül ki kell vennie részét a reak­ciós nézetek elleni harcból. Nagy István elvtárs, a Dél­magyarország szerkesztőbi­zottságának vezetője a lap munkájával foglalkozott. A továbbiakban kifogásolta, hogy a Népszabadság po­litikai vonafc-ezetése nem elég határozott, bizony­(Folytatás a 3-ik oldalon) A legjobb újítók bevonásá­val rendszeresen megbeszé­lik a feladatokat, a mozgalom kiszélesítésének lehetőségeit. Legutóbb e hét keddjén tartottak megbeszé­lést. Értékelték az újítómoz­galom második negyedévi eredményeit, és megállapítot­ták, hogy a 38 javaslat közül az újí­tási bizottság 24-ct fogadott el, amelyek közül már 20­at be is vezettek, a többi négy bevezetése előkészü­letben van. Az elfogadott újítások 547 ezer forint megtakarítást eredményeznek a vállalatnak. Üjítási díjként a második ne­gyedévben 5441 forintot fi­zettek ki. A második negyed­évi eredmény jelentőségét növeli, hogy 400 ezer forinttal több megtakarítást hoznak a vállalatnak a benyújtott javaslatok, mint a múlt év harmadik negyedében. meg tovább növelhető a mozgalom eredményessége, ha nagyobb gondot fordíta­nak üzemen belül az újító­mozgalom propagandájára, az újítók népszerűsítésére. Több hónappal ezelőtt la­punk hasábjain megbíráltuk a Szegedi- Jutaárugyár veze­tőit, mert elhanyagolták a legjobb újítók erkölcsi meg­szcp díszes kivitelben hir­deti a legjobbak neveit a szép, nagy tábla.a Juta­gyár udvarán. Most a második negyedév értékelése után új nevek ke­rülnek majd a táblára. He­lyes, hogy a Jutaárugyár ve­zetői ma már gondot fordí­tanak az anyagi és erkölcsi megbecsülésre egyaránt. Saj­nos Szeged sok üzemében er­ről még idáig megfeledkez­nek. 1400 hegedű ­három hónap alatt gazdálko­Az. idei gazdasági évben minden vállalat azzal a tö­rekvéssel indult, hogy segít­sen az ország gazdasági egyensúlyának helyrebillen­tésében. Volt is erre lehető­ség valamennyi munkahe­lyen, Nagyon körültekintően kellett azonban meghatározni, hogy milyen módon tud segí­tőleg leghatásosabban bele­szólni egy-egy üzem az ipari stabilizációba, mert most sem­mi luxust nem engedhetünk Korszerűsítik a szőregi hengermalmot A szőregi hengermalom be­rendezése az évek hosszú so­rán eléggé elavult, s most terveket dolgoztak ki a ma­lom teljes újjáépítésére, be­rendezésének korszerűsíté­sére. A tervek megvalósulása csak a jövő esztendőben vár­ható, de a lényegesebb épí­tési munkálatok máris meg­kezdődtek. Építik a 250 má­zsa gabona befogadó képessé­gű gabonasilót és az új lisz.t­raktárat. Ezelőtt a búzát zsákonként kellett felönteni a garatra, s ez igen sok fá­radságos munkájukba került a molnároknak. Ettől sza­badulnak meg, ha üzembe helyezik a gabonasilót. Ezt a nagymennyiségű gabona befogadására alkalmas ga­ratszerű tárolóhelyet tele­töltik gabonával, s innen fo­lyik a mag egyenesen az őrlő berendezéshez. A lisztraktár építése pedig azért vált szük­ségessé, hogy a jövőben a malom nagyobb mennyiségű lisztkészleteket is tárolni tudjon, eleget tehessen na­gyobb megrendeléseknek, s lehetővé váljon á malomból a liszt tehergépkocsikkal va­ló elfuvarozása is. Eddig rak­tárhiány miatt sohasem gyűl­hetett össze annyi liszt a ma­lomban, hogy azért tehergép­kocsikat érdemes lett volna küldeni. meg magunknak dásban, A Szegedi Hangszerkészítő Vállalat lehetőségeit is szám­ba vették a tervév megkezdése előtt, s a tavalyi körülmé­nyekhez képest lényeges mó­dosításokat vezettek be. Álla­munk változatlanul igényt tart az itt gyártott gyümölcs­kosarakra, de a hangszergyár­tásban már változásokat igé­nyelt. Tavaly például csupán 7 hangszertípus készült a vál­lalatnál. Hegedűből csak isko­lahegedűket gyártottak, s az értékesebb hegedűket kül­földről hoztuk be. Az idén 6 hegedűfazont gyártanak négy nagyságban, de egyéb hang­szerekből is bővült a válasz­ték. Háromféle bőgő, kétféle citera, kétféle brácsri. három­féle cselló és ötféle gitár ké­szül most szalagszerüen, a a múlt évi egy, illetve két fa­zonnal szemben. Csupán a harmadik negyed­évben 1400 hegedűt készíte­nek, kétszer annyit, mint a múlt esztendő hasonló idősza­kában. Ezekkel az intézkedé­sekkel lényegesen megemel­kedett az üzem jelentősége, tekintve, hogy az említeti hangszereket, ilyen fazonban az országban TJ!"li:' gyártja iparszerűen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom