Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-19 / 167. szám

PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 0 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAPJA XIII. évfolyam, 167. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1957. július 19. Tanácskozott a szegedi pártaktíva A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága csütörtökön, tegnap délután 2 órakor pártaktíva-értekezletet tartott a Kálvin téri pártházban. A pártaktiva-értekezleten megjelent és (elszólalt Révai József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Az aktívaértekezleten Ifj. Komócsin Mihály elvtárs, a városi párt-végrehajtóbizottság titkára, mint az országos pártértekezlet résztvevője tartott beszámolót az országos pártértekezletről, s annak határozatából adódó feladatokról. A pártaktíván több mint 4 óra hosszán át eleven vita alakult ki. A hozzászólók, s az egész pártaktíva-értekezlet egységesen állást foglalt az országos pártértekezlet határozata mellett Az aktívaértekezlet az országos pártértekezlet határozata alapján különösen behatóan tárgyalta a város néhány politikai kérdését, — többek között az ellenforradalom elleni harc és az értelmiségiekkel kapcsolatos politika kérdéseit. Erről ls véleményt mondott Révai József elvtárs. Az aktíva-értekezlet este fél kilenc után ért véget. Az aktíva-értekezletről lapunk holnapi számában részletes ismertetést közlünk. Szeged gázellátásának javítására augusztusban földgázlafejtö állomás építését kezdik meg Szegeden Hla: Bizalmi szavazás lasz a francia nemzetgyűlésből & Űj rend a házhelyjutiaiásoknál Szakbizottság méri fel a jégkárokat Tervek újabb gázgyári telep létesítésére is Átkozott meleg volt jónéhány napig. A gázgyár kemencéi mellett néha 70 fok fölé is kúszott a higanyszál. Ebben a melegben is helytálltak a gázgyári munkások. Etették az örökké éhes kazánokat, pedig ugyancsak pirította arcukat a szénparázs melege. Ezek a szénporos; tormos arcú emberek még ekkor is arra törekedtek, hogyan teljesíthetik a tervet, hogy több gázt adhassanak a városnak. Ki gondolt rájuk ezekben a napokban, vagy ki gondol ma? A háziasszony a gáztűzhely mellett csak azon bosszankodik, hogy nehezen forr fel még a vlz is. Az ebédfőzés és különösen a tésztasütés, néhanapján csak kínlódás. Az az 1300 "sorbanátló* is, aki azt lesi mikor kap már végre gázórát, csak arra gondol, hogy neki továbbra is fával kell főznie. Egyik is, másik is a gázgyárat okolja, néha-néha szidja is. Pedig az ott, dolgozók is ugyanezt akarják: a jobb gázszolgáltatást. — Hát adjanak több gázt! Ha holnap adnak, az is későn lesz — szólhat közbe néhány panaszos. Adnak ők. ha nem is holnap, de most már belátható időn belül. Hogy mikor? Vegyük sorra a dolgokat? Már többször olvashattunk arról, hogy mennyivel szaporodott a felszabadulás óta Szegeden a gázfogyasztók száma. Azt is tudjuk, hogy a gázgyár kapacitása viszont nem növekedett. Már ez is részben megmagyarázza, miért jut kevesebb gáz, különösen a csúcsfogyasztás időszakában. A gázosításra kerülő szén minősége sem mindig egyforma. Ez is nehézségeket okozhat. Több gázt adni a városnak tehát elsősorban a termelés növelésével, a telep bővítésével lehet. Természetesen emellctt rendszeresen javítani kell a csőhálózatot, s pótolni kell az elromlott gázórákat. A gázgyáriak is szeretnék mielőbb kicserélni az elromlott gázórákat, amiből lassan több mint kétszáz lesz csupán a belvárosban. Ezeknek is nagy szerepük van abban, hogy az utóbbi hónapokban 7 százalékról 17 százalékra ugrott fel a hálózati veszteség. Ez év első hat hónapjában 276 ezer 676 köbméter gáz tűnt el, amiért nem kap ellenértéket a vállalat. Ahol rosszak az órák, a korábbi fogyasztáshoz mérten, átalányt fizetnek a fogyasztók, de ma már ilyen helyeken rendszerint sokkal több gázt használnak el, mint korábbanEz veszteséget jelent a gázgyárnak. Sok gáz szökik el akkor is, ha nem javítják időben az elhasználódott vezetékeket. Néhány helyen már a szokásos Holnap kezdődnek Lengyelországban a felszabadulás nemzeti ünnepségei Egy ellenforradalmi jelszóról Sokszor elmondottuk már, hogy az ellenforradalom hazug jelszavak. kai tévesztette meg az ifjúságot, a dolgozó tömegek egy részét, de keveset beszéltünk arról, hogy mi volt ezeknek a hazug jelszavaknak megtévesztő jellege. Hiszen „szemre" — első hangzásra ártatlanoknak tetszettek ezek a jelszavak, s sokan csak akkor döbbentek meg, mikor látták, hogy ezeknek a jelszavaknak fedezete mellett elindított események hová vezettek. Miben állt ezeknek a jelszavaknak a hazugsága, megtévesztő jellege? Ezek a jelszavak nem mondták ki, nem fedték föl az „igazságos népmozgalmat" elindító reakciós erők valódi céljait. Nem mondották, hoffy: vissza a Horthykorszak főjegyzőit, főszolgabiráit, csendőreit, rendőrtisztjeit a hatalom szerveibe. Semmi ilyet nem mondtak. Ezt csak csinálták. Szegeden Kováts, és rendőrtiszt apukája — a velük együtt jó néhány tucat „reaktiválásra váró" volt rendőrtiszt, Deszken a csendőrtiszthelyettes „új tanácselnök", Szőregen a főhadnagy úr — tanácselnök, aki a község megbízható, jql verekedő, nacionalisa kulákgyerekeiből szervezte meg a „csendőrséget", — uz egyetemen a „rehabilitált" fasiszta s jobboldali tanárok, oktató és adminisztratív személyzetből eltávolított visszatértek csinálták a horthysta állam restaurációját. Az utcán ezalatt zúgott az ellenforradalom jelszava: „Minden magyar egyet akar" — s a megtévesztett tömegek elhitték, hogy minden magyar egyet akar. Mit válaszolt volna az ellenforradalom néhány „vezéregyénisége", ha megkérdezzük, hogy mi az az egy, amit minden magyar akar? Nos, voltak, akik egyegy vitában megkérdezték, hogy mi ennek az úgynevezett forradalomnak a célja, mi a programja? Mert látni akarták, hogy mibe mennek bele. Vaktában, program . nélkül lehet lázadást szervezni, de nem lehet „a szocializmus hibáit felszámoló" tömegmozgalmat vezetni. A válasz siralmas dadogás volt. Az ellenforradalom sohasem mert nyíltan beszélni, mert tudta, hogv ha a tömegek megismerik a céljait, — elfordulnak tőle. Az ellenforradalom nem mondhatta meg, hogy ellenforradalmat akar. Nem mondhatta meg, hogy vissza akarja állítani a csendőrterrort, a világi és vapi negyvenezer holdakba akarja visszalökni virágzó falvainkat. hoqy a kommunisták tömeges kiirtását akarta, hogv igazi, hamisítatlan fasizmust akar. F vallomása helyett azt üvöltözte, hogy „minden magvar egyet akar!" Nem igaz! Sose akarta minden magyar ugyanazt. Nem azért, mert nyom minket a „turáni átokP' A feudalizmus, a kapitalizmus átka nyomott minket. A földesúr mást akart, mint a jobbágya. A földesúr a dézsmát, a robotot, a dőzsölést akarta — a jobbágy élni akart. Éppenhogy élni. Olykor ez is majdnem lehetetlen volt. A kapitalista a profitot akarta. A nagy és mégnagyobb profitot. A munkás élni akart. Éppenhogy élni. Ez volt a „viszályok!' magva, nem a „turáni átok", amit Gömbösék a fasiszta egység nevében olyan gyakran emlegettek. A földesúr és zsellér, a tőkés és a munkás sohasem akarták ugyanazt, mert érdekeik szöges ellentétben voltak egymással. A volt földesúr ma sem azt akarja, mint az egykori zsellér, s a volt tőkés nem azt akarja, amit a munkás, aki valamikor a volt tőkés kizsákmányolja volt, s ma a népi hatalom uralkodó osztálya. Ezért nem igaz az ellenforradalom jelszava, a „minden magyar egyet akar!" A tőkés, a földesúr ellenforradalmat, fasizmust akar. A munkásosztály és a parasztság az elmúlt évek hibáitól megtisztított, a proletár internacionalizmusra épülő, erős. a munkás-paraszt szövetséget megvalósító. szocializmust építő országot akar, és ezt az akaratát meg is valósítja. kihívást sem bírja ki a csőhálózat, hisz olyan vékony már a cső fala, mint a papír. Ezek pótlásáról is gondoskodni kell. Ez is segít a gázhiány megoldásában, de elsősorban gáz kell, hogy végre legyen "nyomás* és ne csak pislákoljon a rezsó, a gáztűzhely, hanem főzni is, sütni is lehessen minden időszakban? Lesz gáz ** mondják a gázgyár vezetói — megvalósul az a korábbi terv, miszerint földgáz hozzáadásával növelik a gázmennyiséget Szegeden. Bz természetesen nemcsak annyiból áll, hogy bevontatnak egy földgáz szállító vagont a telepre és máris csapolhatnak. Előbb lefejtő állomást kell létesíteni, ez viszont nem napok kérdése, de évek sem kellenek hozzá. A jövő hónapban megkezdik a rókusi pályaudvar közelében, az Izabellahíd mellett, a körtöltésen belül a lefejtő állomás építését. Innen a Pulcz utcán végig a Teréz utcáig földalatti vezetéken szállítják a gázt a gyárba; majd a keverőállomáson keresztül a hálózatba. A néhány héten belül megkezdődő építkezést 1958 első felében fejezik be. Ezután felújítás és hálózatbővítés révén 50 százalékkal növekedhet Szegeden a gázfogyasztók száma. flz első lépés — bár jelentős lépés — lesz ez a város gázellátásának bővítésére. Már készülnek ugyanis a tervek újabb gáztartály építésére is. A Ruhagyár mögött, a Pulcz utca és a Teréz utca sarkán levő telekre (ahol ma a DÁV transzformátor raktára van) építenek majd a tervek szerint egy tízezer köbméteres gáztartályt, s itt újabb gázgyári telep létesül? Rövidesen megkezdik tehát a földgázlefejtő-állomás építését és lassan eljön az az idő, amikor földgáz-hozzáadással javul a gázellátásunk. De . már most szóvá tesszük, hogy addig is fordítson gondot a Gázgyár és a városi tanács illetékes osztálya arra, hogy az elhasználódott vezetékeket kicseréljék, nehogy akkor derüljön majd ki, hogy van gáz, van nyomás, csak a vezetékek nem bírják. Lengyel lány népviseletbea Lengyelország Felszabadulásának Nemzeti Ünnepe 13. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségek sorát július 20-án a varsói nagygyűlés nyitja meg. A külföldi lengyelség küldöttei egymás után érkeznek a lengyel fővárosba. A brazíliai és uruguayi, valamint a dániai és franciaországi lengyel küldöttek már Varsóban vannak. Az ázsiai, amerikai és ausztráliai küldöttségek a napokban érkeznek. Az idén a nemzeti ünnep országos ünnepségeinek legnagyobb eseménye, a lengyel hadsereg valamennyi fegyvernemének részvételévei tartandó kato-, nai díszszemle, Poznanban fog lezajlani. Különleges jellege lesz az ünnepségeknek Chelmben, ahol 13 esztendővel ezelőtt kibocsátásra került a Lengyel Nemzeti Felszabadulási Bizottság történelmi jelentőségű Júliusi Manifesztuma, valamint Lublinban — a Népi Lengyelország első fővárosában. Lublinban július 21-én avatják fel a város lakosai által társadalmi munkában létesített Népparkot. Július 22-én ez évben is megrendezik a hagyományos felszabadulási kerékpárversenyt Lublin— Chelm—Lublin útvonalon. Nagy hasznothozó beruházásra kérnek hitelt a szalámigyáriak Városunk szalámi gyáráúak termékei messze földön sok elismerést szereztek a magyar élelmiszeriparnak. Büszkék is a szegediek, ha az idegenek dicséretét hallják, s ezért szívügyük a gyár továbbfejlődése. A szalámigyáriak érzik legjobban a felelősséget üzemük továbbfejlődéséért Ezért minVitá&áró szatymazi barack 8500 mázsát Indítottak eddig útnak a szatymazi vasútállomásról A szatymazi vasútállomás egy a sok száz alföldi kis vasútállomás közül. Talán méig nem is olyan régen, pár megyével odább azt sem tudták az emberek, hogy ilyen nevű vasútállomás van a világon. Ma viszont a szatymazi vasútállomás neve Európa sok nagyvárosában kezd egyre ismertebbé válni. Itt rakják be ugyanis a Szeged vidéki finom őszibarackot, kajszibarackot a nyugati államokba menő „irányvagonokba". Bécsig, Prágáig, Berlinig, Münchenig mennek Szatymazról a finom, édes sárgabarackkal, őszibarackkal megrakott vagonok. A szatymazi felvásárlótelepről eddig már nem kevesebb, mint 8500 mázsa barackot indítottak útra Budapestre, s az ország más iparvárosaiba és a nyugati államokba. Csütörtökön 250 mázsa kajszibarackot. 50 mázsa őszibarackot és 100 mázsa vegyesbarackot vásároltak fel Szatymazon. A felvásárlótelepnek jelenleg 60 dolgozója van. Hatvan munkásasszony, s lány válogatja, szortírozza fajta és minőség szerint a Szatymaz vidéki homok édes gyümölcsét. Sokan vannak, mégis alig győzik a munkát. A minap is hajnali 4 óra után nem sokkal 426 lovaskocsi áru várt barackkal megrakva az átadásra, illetve az átvételre. Ilyen nagy dologidőben nem kellemes a várakozás, de a szatymaziak szavával szólva, jó mégis, hogy így van. .mert ez is azt mutatja: ilyen jó baracktermés nagyon régen volt már. den alkalmat megragadnak, hogy tökéletesítsék a gyártást, növeljék a termelékenységet, javítsák a minőséget Jó munkájuk elismerését jelenti az is, hogy a Külkereskedelmi Vállalat külön kéréssel fordult hozzájuk, és prémiumot is tűzött ki, ha az eddigi terveken felül ét vagon export-szalámit adnak át részére. A gyár vezetői, munkásai tudják, hogy a Külkereskedelmi Vállalat kérésének eleget téve) a külföldi vásárlók igényeit, a külföldi keresletet elégilik ki, ezért készségesen vállalják az cxportszalámi szállítását. Haszon ez a gyárnak, haszon az államnak, mert segít a valutáris gondok megoldásában? • | > A külföldi piacokat megtartani és növelni csak időben szállított, jó minőségű áruval lehet. E cél elérésére készítettek most egy tervezetet a Szalámigyárban. Ennek megvalósításával jövőre tíz vagon szalámival többet tudnának adni exportszállításra. Kérik az illetékes állami szerveket, hogy félmillió rövidlejáratú hitelt juttassannk a gyár részére. Ebből növelnék a fűtő- és hűtőház kapacitását. Az építéshez szükséges anyag egy részét már be is szerezték, csak a kölcsönt várják, hogy megkezdhessék az építést. Ezzel a bővítéssel, illetve a tíz vagon többlet szalámival évente közéi kétmillió devizaforinttal többet adna az áljaamp^ a Szegcdi Szalámigyár,