Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-02 / 152. szám
Kedd, 1957. Július 8. 5 A SZEGEDI ELLENFORRADALOM —— így gazdálkodtak a Ruhagyárban az ellenforradalom iöíkent lullajfárai A nagy anyagi veszteségek sorozata a Szegedi Ruhagyárban is az erőszakos sztrájkszervezéssel kezdődött. A külső hírverők és a belső gyacsak, mennyire rúg a bűnös nőt tudjanak foglalkoztatni, kártevés és sztrájkszervezés A jelenleg munka nédkül anyagi következménye! élő nők kérjék ezt számon Októberben és november- azoktól, akiket illet. ben, s az ezt követő rendkílázkodók propagandájára itt vül nehéz hónapokban a Szeis leálltak a szalagok, s a gedi Ruhagyár mintegy kemunka kellemes zaját a poli- rektízezerférfiöltönnyel gyártikai acsarkodás váltotta fel. tott kevesebbet, mint normáEgész légiónyi új apolitikus* lis körülmények között szonőtt ki hirtelen a gépek mel- kott. Közel 43 millió forint lói a vérgőzös, puskaporos levegőben. Kezdetben úgy tűnt, hogy a ruhagyáriak nem ••fekszenek le* az ellenforradalmi propagandának, hiszen a fiatalok még tiltakozó gyűjelzi azt a termelési értéket, amit ennyi idő alatt teremthetett volna az üzem munA 43 mÜíiónP gednek. Ebben az évben így értekmegteremtese a sztrájk- ° 1Hn A mnnU6s falvától/t Így gazdálkodtak az ellenforradalmárok fölkent fullajtárai! R kiegyenlítetlen számla Egy szétzilált gazdaságot vettek ismét kezükbe a kommunisták október után — s mi történt? A béremelést elbírtuk, a sebek lassan behelés szervezésere is vállalkoz- ellenforradalmi akciók során tak, de itt is hamarosan alá- elmaradt — viszont a munkáásta az árulás az összefogás sok éppúgy megkapták a filehetőségét. Amikor pedig a zetésüket, mintha legalább is Kertesek és Lévavk felkúsz- versenyben dolgoztak volna tak az események létráján a a szocializmusért. Az ebből mindenhatóság csúcsára, már eredő veszteség 1956 végéig mindenről lehetett beszélni, három és félmillió forintra csak éppen teremtő, alkotó növekedett, de korántsem munkáról nem. Hogy is lehe- szűnt meg & kártevések totett volna, mikor Kertes End- vábbi hatása. Még 1957 első re annyira svungba jött, hogy negyedében is kamatőzódott nemcsak az üzemben, hanem ez az összeg 663 ezer forintmás vállalatoknál is erőltet- tal, olyformán, hogy a súlyos te és propagálta az anyagi október-novemberi időszak öngyilkosság felé sodró sztráj- következményei még elevekot. _ nen hatottak. Az üzem a reáRz állam pénzén lis adottságai szerint elérhető az állam elten jövedelmét jóformán még ma A nagy akcióban maga köré sem tudja felmutatni. Olyan gyűjtötte a pillanatnyi hely- üzemet pedig ki látott szozetnek örvendő cimborákat cialista országban, amely nem s Lévayval, Szauliknéval, állandóan növekvő jövedeCseh Annával, Baráthtal, Tö- lemmel dolgozik! így hát azt rökkel, Várival meg Fodorral Ls számon lehet kérni, amit rátelepedett az akkori közvé- ellenforradalom nélkül azóta leményre. -Félelmetes* és ^ nyerhettünk volna —még-nagy* volt, hiszen kom- P^ig nem is a tavalyi, hamunista-ellenes akciója során nem magasabb színvonalon, tucatnyi becsületes embert Egészen májusig kellett doldobatott az utcára. Igen 8ozni szívósan a ruhagyárikönnyű dolga akadt ezután, aknák, azért is, hogy elérjék mert az igazgató szinte a korábbi termelékenységi minden határozatra, intézke- mutatót, désre ráütötte a pecsétet — Hz „auvó köítsagax őszintén statisztált az esemé- A béremeléseket természenyekben. tesen nem számítjuk veszteMint mindenütt, itt is érez- ségnek, csupán azért említem ték, tudták az októberi tisza- meg, mert a béremelés ilyen virágok, hogy minden ellen- nehéz körülmények között forradalommal szemben óriá- vált valóra. Mindenesetre itt 6i előnyük volt. Múlt évi ak- is szolgál egy tanulság. Az ciójukat annak az államnak ellenforradalmi vészharangok a pénzével, anyagi eszközei- azt kongták, hogy a bérek vei és fegyvereivel finanszí- évek óta nem emelkedtek, rozták, amelyre rátámadtak. Hát lássuk: 1956 első negyeSemmilyen anyagi veszteség détől a harmadikig a termenem sújtotta, nem sújthatta lő munkások napi átlagkeretehát őket. Állami pénzen fi- sete több mint két forinttal zetett sztrájkot szervezni az nőtt — s már ebben az évben állam ellen? — szinte párat- is, januártól májusig 45 folan az egész történelemben, rintról 46-ra emelkedett az Ugyan hány tőkés kártérítet- átlagmunkás keresete. Vajon te a munkásmozgalom évti- melyik kapitalista ország gazzedes harcaiban azt a mun- dasági rendszere bírta volna kást, aki egy sztrájk vagy ki az ilyen megterhelést tüntetés során, mondjuk el- olyan súlyc® kártevések hagyta a kabátját? Kertesék után? gavallérabbak voltak. Egy De vannak az ellenforradaruhagyári asszony elveszítette lomnak -apróköltségei* is a a szegedi tüntetésen a cipő- ruhagyárban — s ezek egyjét — s mit tesz Kertes, meg úttal erkölcsi bizonyítványNagy Ernő — új cipőt kapott ként is szolgálnak a hirtelen a vállalattól. Ez a kiadás csu- polcra kapaszkodott hazaffypán porszem a nagy ruhagyá- akról. A -forradalmi munri számlából, de jellemző az kástanács* néhány hírhedt ellenforradalom pillanatnyi tagja megajándékozta magát demagóg nagylelkűsége. egy-egy öltönnyel; esőkabátoHárom és félmillió kat és esyéb ruházati cikke, ,, , . is 180 űj munkás felvétélét tették lehetővé a ruhagyáriak, s még legalább 120 dolgos kéznek tudnak munkaalkalmat teremteni. De a közel 4 és fél milliós kiegyenlítetlen számlát őrzik. Mi pedig közreadjuk. Két-három heti rablógazdálkodás eredménye és következménye mindez. S. I. Előadás a gyermekbénulásról A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat július 4-én, csütörtökön este 8 órakor a Juhász Gyula Művelődési Házban (Vörösmarty u. 5., telefon: 20-26) „Mit kell tudnunk a járványos gyermekbénulásról?* cimmel előadást rendez. Az előadást dr. Vetró János főorvos, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatója tartja. Az előadást nagy érdeklődés előzi meg, jegyeket elővételben a TTIT titkárságán (Horváth Mihály u. 3. II. em„ telefon: 20-12) és a művelődési ház pénztáránál lehet 2 forintos árban váltani. Szabadot% a dal a szegedi Országos Dalosünnepélyen Ki látott már olyat, hogy egy ünnepség közönsége egyszercsak dalba fog, s nótázni kezd? Márpedig ez történt vasárnap délután az Országos Dalosünnepély alkalmából rendezett ünnepi hangversenyen a Vasútforgalmi Technikum nagytera kép is felemelő nyújtott: a felvonult mintegy ezer dalos, látványt Otthonban és a központi egyetem nagytermében. Délután — a már említett ünnepi hangversenyen az ország különböző helyeiről jött 15 énekkar fehéring| be, sötét nadrágba vagy szokmében. S nem is dalosok, nyába öltözött tagjai. Mindhanem valóban maga a nagy- egyikük mellét o dalosünneszámú hallgatóság, öregek és pély ezalkalomra készült jelfiatalok, a legkülönbözőbb vénye díszítette. A Himnusz foglalkozásúak. férfiak és elhangzása után Mison Gusznők énekeltek jókedvűen, táv elvtárs, az I. kerületi talelkesen. Mert hisz ki is tu- nács v. b. elnöke mondott ütőnek, valamint Mison dott volna ellenállni annak üdvözlő beszédet. Utalt arra, Gusztáv tanácselnöknek a kedves felszólításnak, arne- hogy 1926-ban volt utoljára lyet Waldmann József inté- Szegeden dalosünnepély, s zett a közönséghez a népdal- új társadalmi rendnek keltanulás érdekében? Előzően lett eljönnie, hogy szabadon mindenkinek kiosztották az szárnyalhasson a dal. „Az én babám lilaszín szok- — Tovább kell fejlesztenyája" kezdetű népdal gépelt nünk az üzemi és egyéb szövegét, s igy azután — a munkahelyek énekkarait, inSzegedi Kenderfonó énekka- tézményessé, rendszeressé iának segítségével — köny- kell tennünk az országos danyen ment'a nótatanulás ... losünnepélyeket, mert régi Jobb lesz azonban sorba igazság, hogy dalolva szebb menni az események leírása- az élet, könnyebb a munka, ban, de ezt a kedves eplzó- _ mondotta. — Csak ahol dot márcsak azért is előre a gond, a bú lesz úrrá, névettek részt az énekkarok, mégpedig mindegyikük műsoruk legjobbnak vélt számaival. Az ünnepi hangversenyt Nagy István, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke nyitotta meg, s minden énekkarnak, karveMárky Imre költőnek dalosünnepélyre írt, s vasárnapi lepunkban megjelent vers szerzőjének emléklapot nyújtott át. Az énekkarok ezenkívül különféle dísztárgyakat is kaptak szereplésük emlékére. A mintegy négy órán it tartó hangverseny rendkívüli változatosságával, sokrétű színességépel kötötte le a hallgatóságot. Munkásénekkarokat, parasztkórust, s értelmiségiekből álló kart egykellett tennni, mert ez a lel- múlnak el az ajkak. Mi da- aránt megismerhettünk, de a kes, vidám hangulat, o da- lolva. bízva menetelünk a kórusok javarészt a dolgozók ' iövőbe' kulonfele rétégéiből tevődtek losoknak a hallgatosaggal ^^ Mm népdalnk össze. Számunkra, szegedtekvaló közvetlen kapcsolata, s csendültek föl a nagy tapsoka hallgatóságra is átragadt kai fogadott megnyitóbedalszeretete, daloskedve volt széd után a részvevő jellemző a szegedi dalosün- karok ajkáról, majd népségre, s egyben dalostalálkozóra. Az ünnepségek egyébként már szombaton este megkezdődtek, amikoris a Széchenyi téren rendezett Muzsikáló Nyári Esten hangzott fel néhány kedvelt opera- és operettdallam a Vasutas Művelődési Otthon szimfonikus zenekara és szólistái tolmácsolásában. A dalosünnepély hivatalos megnyitójára azonnek külön több érdekességet is tartogatott ez a hangverének- seny. így például ez alkalommal mutatkozott be a KISZ nemrégen alakult szegedi központi énekkarának női kara, amely Waldmann József vezetésével, igényes munkáról, s szép további fejlődési lehetőségről tett tanúságot. ban vasárnap délelőtt került tapasztalatcserével telt el a sor a tanácsháza előtt. Már Juhász Gyula Művelődési sorra minden énekkar a jeligéjét énekelte, miközben zászlajára a szegedi találkozóra emlékeztető szalagot kötött egyegy népviseletbe öltözött kislány a jutagyári táncegyüttesből. Végül pedig KodályBerzsenyi: A magyarokhoz című megkapó jezte be az ,,_,„„„„„,, „_i_____„i előadása. Ezt a nagyszabású ugyancsak valamennyi rész- művet tökélcteg e£adásban, vevő enekkar előadásában, gyönyörű hanghatással szóSzécsi József vezénylésével, laltatta meg Szeghy Endre A délelőtt további része vezénylésével a Szegedi Pedagógiai Főiskola és a szegedi MÁV Hazánk-énekkar. Kiemelkedő eseménye alkotása fe- volt a hangversenynek Koünnepséget, dály—Vargha: Intermezzo AZ IDEGENFORGALMI HIVATAL TERVÉNEK MARGÓJÁRA r ket herdáltak el különböző ••forradalmi* címeken; a fegyveres üzemőrség egyes „ o becstelen, Kertesék által desztra.ikhoz, s egyben a számla , ... t'lik m.,„t/M k legsúlyosabb tételéhez, lássuk Ieealt tagJamak maazatos ke De meg a közvetett veszteség hogy visszatérjünk a zén tűnt el három-négy használatra kiadott esőköpeny; s lába kelt néhány egész vég anyagnak is. A tolvajok között szerepel egy nagyhangú sztrájkszervező is, — nevén társadalmi tűzöl- nevezve: Mándics. Mi minden úszott el ? 5 Nem volt akkor itt vagyonbiztonság, a zavarosban halászhatott aki akart — de JVégy szegedi üzem I üza It v versenye A négy szegedi textiles nagyüzem tósága vasárnap délelőtt a Textilművekben rendezett tűzoltóversenyen mérte össze erejét és tudását. A négy érdekelt textilüzem pártszer vezete és igazgatósága min- méS nyilvánosan is. Novemden lehetőséget biztosított ^ közepén az akkori munarra, hogy a verseny tökéle- kástanács határozatot hozott tes és színvonalas legyen. a Párt anyagi eszközeinek kiA versenyen elsőnek a ju- sajátításara — s a hatarozatagyári csapat indult, majd utána a Textilművek, a Szetot valóra is váltotta: elvette a pártszervezet pénzét és hegedi Kender és az Újszeged! ^ét, h<W "forradalmi* Kender csapata. Az első helyet a Szegedi Kenderfonógyár társadalmi tűzoltócsapata nyerte, a győzelem jutalma: 1500 forint. A második helyet — a vele járó 1000 forinttM — a Textilművek célokra fordítsa. S, hogy mi minden úszott még el, azt szinte számba se lehet venni egy cikk keretében. Az üzem bővítésére már rendelkezésre állt az első komolyabb összeg — s elvitte az ellenforradalom. Már gőzt csapata nyerte el. A harma- adna a tervezett gőzvezeték dik helyezett a Jutagyáré, ha nincs október, s újabb 300 míg az utolsó az Újszeged! ember dolgozhatna az üzemKenderfonógyár csapata lett. ben. A 6 millió forintos üzemAz egyes csapatok között bővítés bizonytalan időre csak másodpercek döntötték csak illúzió — s ilyenformán el a helyezést. az is, hogy nyolcszáz dolgozó Örömmel olvastam a „Délmagyarország" június 9-i számában, hogy megkezdte mű_ ködését az Idegenforgalmi Hivatal. Van azonban egykét észrevételem, melyet az alábbiakban közlök: A PLAKATPALYAZATROL Jó ötlet a 6zegedi plakát pályázat kiírása. Ügy vélem azonban, hogy az idegenforgalmi elvet sérti, azzal ellentétes az a megkötés, hogy csak szegedi festőművészek pályázhatnak. Nagyra becsülöm Szeged festőművészeit, de felteszem a kérdést, mi történik akkor, ha más város festőművészét, akit Szegeden való tartózkodása alatt megihletett a „napfény város" szépsége és a színek csodálatos harmóniájában legkifejezőbben adja vissza mindazt, ami „szegedi". Hogyan szeresse meg városunkat az, aki városunk javára értékeset alkotott, de mert nem szegedi, valami rosszul értelmezett lokálpatriotizmus alapján hátrányos helyzetbe kerül? Ez még idegenforgalmi propagandának sem jó. A TÁRSASUTAZÁSRÓL A társasutazások szervezése baráti országokba ugyancsak helyes gondolat és azt hiszem, mindenki örömmel veszi. De úgy vélem, azzal a a kibővítéssel, hogy például a Brnóban szeotemberben nyíló ipari kiállításra ne VITACIKK szabadtéri játékokat, a szakembereken kívül meg kell hallgatnunk a dolgozók széles rétegét is az újság, s ankétok révén, mert a szabadtéri játékok rendezésével kapcsolatban lehetnek ellenvélemények, vagy ésszerű elgondolások. Felmerült például az az észrevétel, hogy Szegeden a szabadtéri játékok hete alatt milyen más szórakozási, művelődési stb. lehetőségeket tudnánk biztosítani. Sok ilyen fontos kérdés merül fel. Bizony ehhez nagy fához, nagy fejszére van szükség, mert a kis baltának könnyen kicsorbulhat az éle, ha nem leszünk eléggé körültekintők. Mindezeken nagyon senyuszodája, s ezért nincs megfelelő vízisportja sem. A SZEGEDI ADOTTSÁGOK Azt hiszem erre is gondolnunk kell és utunk eredményhez vezetne.. Helyes kezdeményezés volt az Ifjúsági üdülő-csónakház építésének elkezdése. Sajnos, az ellenforradalom romboló balkezessége ennek a kezdeményezésnek a befejezését is megakasztotta. Egyelőre ott a sok építőanyag a Tisza partján, de az építkezéshez nincsenek meg a szükséges előfeltételek. Remélem azonban, hogy nem túl 6okáig várat már magára az építkezés megkezdése és befejezése sem, hogy végre a szegedi víziérdemes életnek is komoly objektulesz elgondolkodni és ha eljutottunk oda, hogy a szabadtéri játékok szervezéséhez foghatunk, nagyon megalapozottan, körültekintően kell azt megtennünk, úgy, hogy hozzon is, ne csak vigyen. ma legyen, amely azt hiszem, idegenforgalmi szempontból is hasznos lesz. Javaslom, vizsgáljuk meg a nagy nyilvánosság bevonásával, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak, az idegenforgalom fellendítéséhez Szeged fürdési, vizisport adottAzt a tényt kell alaposan ságait illetően. Egyébként az Idegenforgalmi Hivatal tervét ismertető cikk is érinti ezt a gondolatot, mondván: „Szeged adottságait ki kell használni; üdülő-gyógyhellyé kell tenni". A szegedi Idegenforgalmi Hivatal sokat tehet városunk idegenforgalmának fellendítése érdekében. Ehhez azon ban szükséges, hogy kikérje a lakosság véleményét, meghallgassa a nálunk megfordu. kiaknáznunk, hogy Szegeden van lehetőség az idegenforgalom növelésére. Szegednek van olyan adottsága, ami sajátosan szegedi. Ezzel azonban keveset törődünk, lehet, hogy azért, mert ez túl kézenfekvő. Itt folyik el Szeged szívén keresztül a lágyvízű szőke Tisza; lábunk alatt ezer méterre forró víz rejtőzik és a technika segítségével felszíncsak sport- és művészi műsor- J ral lépjünk ki Szeged falai kő. re tudjuk hozni,"mint ahogy 10 vendégek észrevételeit, észzül. hanem ha erre mód van, azt az Anna-kút és a Hala- """ J J " indítsunk társasutazásokat is a kiállítás megtekintésére a dolgozók részére. A SZABADTÉRI JATÉJ szerűen felhasználja majd az dás Termelőszövetkezet "esete idők folyamán keletkező tais igazolja. Miért nem építünk pasztalatokat. KOKRAL A cikk szerint a szabadtéri játékok jövőre újból megkezdődnének. Azt gondolom, hogy mielőtt megindítjuk a erre is idegenforgalmat? Van halunk, jól főzzük a halászlevet, de nincsenek minden igényt kielégítő halászcsárdáink. Szegednek nincs üdülőszálÉn a magam részéről azért reagáltam a Délmagyarországban megjelent terv ismertetésére, hogy ezzel termékeny vitát indítsak a légiója, nincs modern úszóháza, jobb tervek megvalósítása érstrandja, csónaktárolási lehe- dekében. tősége. Nincs korszerű ver- Mison Gusztáv (Még szebb lett volna zenekari kísérettel.) Hasonlóan monumentális hatású volt a hangverseny méltó befejező száma, a rendkívül tüzes hangulatot teremtő, sodrólendülettel felhangzott „Vörös Csepel" az Altalános Munkásdalegylet, a DÁV, a Szegedi Kender, az Újszegedi Kender, s a Bartók Bélakórus dalosainak ajkáról Kertész Lajos vezénylésével. Arról a vidám, sok humorral, közvetlen hangulatossággal átszőtt népdaltanításról, amelyben Waldmann József részesítette a közönséget, — már szóltunk. Ezúttal még csak annyit, hogy nem ártana ezt más hasonló alkalmakkor egy-egy népdallal vagy szép mozgalmi munkásdalunkkal megtenni. Nehéz lenne e dús programú Országos Dalosünnepély munkáját értékelni, s az énekkarok között különbséget tenni. Az eddigi találkozóktól eltérően ennek nem is volt ilyen versenyjellege. Annyit azonban meg kell állapítanunk, hogy nagy horderejű művészi munka volt, amely országszerte messzehangzó kiindulása lehet további hasonló kezdeményezéseknek. örömmel láttuk volna azonban, ha az ország távoli részeiből jött énekkarok mellett a megye és szomszédos Békés' megye énekkarai közül többen is részt vettek volna ezen a dalos ünnepi alkalmon. Helyes lenne a jövőben a megyei énekkarok munkájában élőbb kapcsolatot teremteni. Nem hisszük, hogy ennek bármiféle akadálya is lehetne. S még egy észrevételt. Bár szerepelt az énekkarok műsorában sok szép mozgalmi dal. szovjet dal is, de e téren nem ártana tovább szélesíteni az ismereteket. E kisebb észrevételekkel is a szegedi Országos Dalostalálkozó mindenképpen előbbre vitte dalkultúránk szeretetét. s ezért dicséret Illeti mindazokat, akiknek ebben része volt. Külön is érdemes megemlíteni a Szécsi József vezetésével működött tevékenv szervező bizottságot és Erdős Jánost, Garamszegi Józsefet, Kertész Lajost, dr. Szeghu Endrét, Waldmann Józsefet, a művészi bizottság lelkes tagjait. a. z.)