Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-02 / 152. szám

Kedd, 1957. Július 8. 5 A SZEGEDI ELLENFORRADALOM —— így gazdálkodtak a Ruhagyárban az ellenforradalom iöíkent lullajfárai A nagy anyagi veszteségek sorozata a Szegedi Ruhagyár­ban is az erőszakos sztrájk­szervezéssel kezdődött. A kül­ső hírverők és a belső gya­csak, mennyire rúg a bűnös nőt tudjanak foglalkoztatni, kártevés és sztrájkszervezés A jelenleg munka nédkül anyagi következménye! élő nők kérjék ezt számon Októberben és november- azoktól, akiket illet. ben, s az ezt követő rendkí­lázkodók propagandájára itt vül nehéz hónapokban a Sze­is leálltak a szalagok, s a gedi Ruhagyár mintegy ke­munka kellemes zaját a poli- rektízezerférfiöltönnyel gyár­tikai acsarkodás váltotta fel. tott kevesebbet, mint normá­Egész légiónyi új apolitikus* lis körülmények között szo­nőtt ki hirtelen a gépek mel- kott. Közel 43 millió forint lói a vérgőzös, puskaporos le­vegőben. Kezdetben úgy tűnt, hogy a ruhagyáriak nem ••fekszenek le* az ellenforra­dalmi propagandának, hiszen a fiatalok még tiltakozó gyű­jelzi azt a termelési értéket, amit ennyi idő alatt teremt­hetett volna az üzem mun­A 43 mÜíiónP gednek. Ebben az évben így értekmegteremtese a sztrájk- ° 1Hn A mnnU6s falvától/t Így gazdálkodtak az ellen­forradalmárok fölkent fullaj­tárai! R kiegyenlítetlen számla Egy szétzilált gazdaságot vettek ismét kezükbe a kom­munisták október után — s mi történt? A béremelést el­bírtuk, a sebek lassan behe­lés szervezésere is vállalkoz- ellenforradalmi akciók során tak, de itt is hamarosan alá- elmaradt — viszont a munká­ásta az árulás az összefogás sok éppúgy megkapták a fi­lehetőségét. Amikor pedig a zetésüket, mintha legalább is Kertesek és Lévavk felkúsz- versenyben dolgoztak volna tak az események létráján a a szocializmusért. Az ebből mindenhatóság csúcsára, már eredő veszteség 1956 végéig mindenről lehetett beszélni, három és félmillió forintra csak éppen teremtő, alkotó növekedett, de korántsem munkáról nem. Hogy is lehe- szűnt meg & kártevések to­tett volna, mikor Kertes End- vábbi hatása. Még 1957 első re annyira svungba jött, hogy negyedében is kamatőzódott nemcsak az üzemben, hanem ez az összeg 663 ezer forint­más vállalatoknál is erőltet- tal, olyformán, hogy a súlyos te és propagálta az anyagi október-novemberi időszak öngyilkosság felé sodró sztráj- következményei még eleve­kot. _ nen hatottak. Az üzem a reá­Rz állam pénzén lis adottságai szerint elérhető az állam elten jövedelmét jóformán még ma A nagy akcióban maga köré sem tudja felmutatni. Olyan gyűjtötte a pillanatnyi hely- üzemet pedig ki látott szo­zetnek örvendő cimborákat cialista országban, amely nem s Lévayval, Szauliknéval, állandóan növekvő jövede­Cseh Annával, Baráthtal, Tö- lemmel dolgozik! így hát azt rökkel, Várival meg Fodorral Ls számon lehet kérni, amit rátelepedett az akkori közvé- ellenforradalom nélkül azóta leményre. -Félelmetes* és ^ nyerhettünk volna —még­-nagy* volt, hiszen kom- P^ig nem is a tavalyi, ha­munista-ellenes akciója során nem magasabb színvonalon, tucatnyi becsületes embert Egészen májusig kellett dol­dobatott az utcára. Igen 8ozni szívósan a ruhagyári­könnyű dolga akadt ezután, aknák, azért is, hogy elérjék mert az igazgató szinte a korábbi termelékenységi minden határozatra, intézke- mutatót, désre ráütötte a pecsétet — Hz „auvó köítsagax őszintén statisztált az esemé- A béremeléseket természe­nyekben. tesen nem számítjuk veszte­Mint mindenütt, itt is érez- ségnek, csupán azért említem ték, tudták az októberi tisza- meg, mert a béremelés ilyen virágok, hogy minden ellen- nehéz körülmények között forradalommal szemben óriá- vált valóra. Mindenesetre itt 6i előnyük volt. Múlt évi ak- is szolgál egy tanulság. Az ciójukat annak az államnak ellenforradalmi vészharangok a pénzével, anyagi eszközei- azt kongták, hogy a bérek vei és fegyvereivel finanszí- évek óta nem emelkedtek, rozták, amelyre rátámadtak. Hát lássuk: 1956 első negye­Semmilyen anyagi veszteség détől a harmadikig a terme­nem sújtotta, nem sújthatta lő munkások napi átlagkere­tehát őket. Állami pénzen fi- sete több mint két forinttal zetett sztrájkot szervezni az nőtt — s már ebben az évben állam ellen? — szinte párat- is, januártól májusig 45 fo­lan az egész történelemben, rintról 46-ra emelkedett az Ugyan hány tőkés kártérítet- átlagmunkás keresete. Vajon te a munkásmozgalom évti- melyik kapitalista ország gaz­zedes harcaiban azt a mun- dasági rendszere bírta volna kást, aki egy sztrájk vagy ki az ilyen megterhelést tüntetés során, mondjuk el- olyan súlyc® kártevések hagyta a kabátját? Kertesék után? gavallérabbak voltak. Egy De vannak az ellenforrada­ruhagyári asszony elveszítette lomnak -apróköltségei* is a a szegedi tüntetésen a cipő- ruhagyárban — s ezek egy­jét — s mit tesz Kertes, meg úttal erkölcsi bizonyítvány­Nagy Ernő — új cipőt kapott ként is szolgálnak a hirtelen a vállalattól. Ez a kiadás csu- polcra kapaszkodott hazaffy­pán porszem a nagy ruhagyá- akról. A -forradalmi mun­ri számlából, de jellemző az kástanács* néhány hírhedt ellenforradalom pillanatnyi tagja megajándékozta magát demagóg nagylelkűsége. egy-egy öltönnyel; esőkabáto­Három és félmillió kat és esyéb ruházati cikke­, ,, , . is 180 űj munkás felvétélét tették lehetővé a ruhagyári­ak, s még legalább 120 dolgos kéznek tudnak munkaalkal­mat teremteni. De a közel 4 és fél milliós kiegyenlítetlen számlát őrzik. Mi pedig köz­readjuk. Két-három heti rablógaz­dálkodás eredménye és kö­vetkezménye mindez. S. I. Előadás a gyermekbénulásról A Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretter­jesztő Társulat július 4-én, csütörtökön este 8 órakor a Juhász Gyula Művelődési Házban (Vörösmarty u. 5., te­lefon: 20-26) „Mit kell tud­nunk a járványos gyermek­bénulásról?* cimmel előadást rendez. Az előadást dr. Vetró János főorvos, a Közegészség­ügyi és Járványügyi Állo­más igazgatója tartja. Az előadást nagy érdeklő­dés előzi meg, jegyeket elő­vételben a TTIT titkárságán (Horváth Mihály u. 3. II. em„ telefon: 20-12) és a művelő­dési ház pénztáránál lehet 2 forintos árban váltani. Szabadot% a dal a szegedi Országos Dalosünnepélyen Ki látott már olyat, hogy egy ünnepség közönsége egyszercsak dalba fog, s nó­tázni kezd? Márpedig ez tör­tént vasárnap délután az Or­szágos Dalosünnepély alkal­mából rendezett ünnepi hangversenyen a Vasútfor­galmi Technikum nagyter­a kép is felemelő nyújtott: a felvonult mintegy ezer dalos, látványt Otthonban és a központi egyetem nagytermében. Délután — a már említett ünnepi hangversenyen az ország különböző helyei­ről jött 15 énekkar fehéring­| be, sötét nadrágba vagy szok­mében. S nem is dalosok, nyába öltözött tagjai. Mind­hanem valóban maga a nagy- egyikük mellét o dalosünne­számú hallgatóság, öregek és pély ezalkalomra készült jel­fiatalok, a legkülönbözőbb vénye díszítette. A Himnusz foglalkozásúak. férfiak és elhangzása után Mison Gusz­nők énekeltek jókedvűen, táv elvtárs, az I. kerületi ta­lelkesen. Mert hisz ki is tu- nács v. b. elnöke mondott ütőnek, valamint Mison dott volna ellenállni annak üdvözlő beszédet. Utalt arra, Gusztáv tanácselnöknek a kedves felszólításnak, arne- hogy 1926-ban volt utoljára lyet Waldmann József inté- Szegeden dalosünnepély, s zett a közönséghez a népdal- új társadalmi rendnek kel­tanulás érdekében? Előzően lett eljönnie, hogy szabadon mindenkinek kiosztották az szárnyalhasson a dal. „Az én babám lilaszín szok- — Tovább kell fejleszte­nyája" kezdetű népdal gépelt nünk az üzemi és egyéb szövegét, s igy azután — a munkahelyek énekkarait, in­Szegedi Kenderfonó énekka- tézményessé, rendszeressé iának segítségével — köny- kell tennünk az országos da­nyen ment'a nótatanulás ... losünnepélyeket, mert régi Jobb lesz azonban sorba igazság, hogy dalolva szebb menni az események leírása- az élet, könnyebb a munka, ban, de ezt a kedves eplzó- _ mondotta. — Csak ahol dot márcsak azért is előre a gond, a bú lesz úrrá, né­vettek részt az énekkarok, mégpedig mindegyikük mű­soruk legjobbnak vélt szá­maival. Az ünnepi hangver­senyt Nagy István, a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának elnöke nyitotta meg, s minden énekkarnak, karve­Márky Imre költőnek dalos­ünnepélyre írt, s vasárnapi lepunkban megjelent vers szerzőjének emléklapot nyúj­tott át. Az énekkarok ezen­kívül különféle dísztárgyakat is kaptak szereplésük emlé­kére. A mintegy négy órán it tartó hangverseny rendkívü­li változatosságával, sokrétű színességépel kötötte le a hallgatóságot. Munkásének­karokat, parasztkórust, s ér­telmiségiekből álló kart egy­kellett tennni, mert ez a lel- múlnak el az ajkak. Mi da- aránt megismerhettünk, de a kes, vidám hangulat, o da- lolva. bízva menetelünk a kórusok javarészt a dolgozók ' iövőbe' kulonfele rétégéiből tevődtek losoknak a hallgatosaggal ^^ Mm népdalnk össze. Számunkra, szegedtek­való közvetlen kapcsolata, s csendültek föl a nagy tapsok­a hallgatóságra is átragadt kai fogadott megnyitóbe­dalszeretete, daloskedve volt széd után a részvevő jellemző a szegedi dalosün- karok ajkáról, majd népségre, s egyben dalosta­lálkozóra. Az ünnepségek egyébként már szombaton este megkez­dődtek, amikoris a Széche­nyi téren rendezett Muzsiká­ló Nyári Esten hangzott fel néhány kedvelt opera- és operettdallam a Vasutas Mű­velődési Otthon szimfonikus zenekara és szólistái tolmá­csolásában. A dalosünnepély hivatalos megnyitójára azon­nek külön több érdekességet is tartogatott ez a hangver­ének- seny. így például ez alka­lommal mutatkozott be a KISZ nemrégen alakult sze­gedi központi énekkarának női kara, amely Waldmann József vezetésével, igényes munkáról, s szép további fej­lődési lehetőségről tett tanú­ságot. ban vasárnap délelőtt került tapasztalatcserével telt el a sor a tanácsháza előtt. Már Juhász Gyula Művelődési sorra minden énekkar a jeligéjét énekelte, miközben zászlajá­ra a szegedi találkozóra em­lékeztető szalagot kötött egy­egy népviseletbe öltözött kis­lány a jutagyári táncegyüt­tesből. Végül pedig Kodály­Berzsenyi: A magyarokhoz című megkapó jezte be az ,,_,„„„„„,, „_i_____„i előadása. Ezt a nagyszabású ugyancsak valamennyi rész- művet tökélcteg e£adásban, vevő enekkar előadásában, gyönyörű hanghatással szó­Szécsi József vezénylésével, laltatta meg Szeghy Endre A délelőtt további része vezénylésével a Szegedi Pe­dagógiai Főiskola és a sze­gedi MÁV Hazánk-énekkar. Kiemelkedő eseménye alkotása fe- volt a hangversenynek Ko­ünnepséget, dály—Vargha: Intermezzo AZ IDEGENFORGALMI HIVATAL TERVÉNEK MARGÓJÁRA r ket herdáltak el különböző ••forradalmi* címeken; a fegyveres üzemőrség egyes „ o becstelen, Kertesék által de­sztra.ikhoz, s egyben a számla , ... t'lik m.,„t/M k legsúlyosabb tételéhez, lássuk Ieealt tagJamak maazatos ke De meg a közvetett veszteség hogy visszatérjünk a zén tűnt el három-négy hasz­nálatra kiadott esőköpeny; s lába kelt néhány egész vég anyagnak is. A tolvajok kö­zött szerepel egy nagyhangú sztrájkszervező is, — nevén társadalmi tűzöl- nevezve: Mándics. Mi minden úszott el ? 5 Nem volt akkor itt vagyon­biztonság, a zavarosban ha­lászhatott aki akart — de JVégy szegedi üzem I üza It v versenye A négy szegedi textiles nagyüzem tósága vasárnap délelőtt a Textilművekben rendezett tűzoltóversenyen mérte össze erejét és tudását. A négy ér­dekelt textilüzem pártszer vezete és igazgatósága min- méS nyilvánosan is. Novem­den lehetőséget biztosított ^ közepén az akkori mun­arra, hogy a verseny tökéle- kástanács határozatot hozott tes és színvonalas legyen. a Párt anyagi eszközeinek ki­A versenyen elsőnek a ju- sajátításara — s a hataroza­tagyári csapat indult, majd utána a Textilművek, a Sze­tot valóra is váltotta: elvette a pártszervezet pénzét és he­gedi Kender és az Újszeged! ^ét, h<W "forradalmi* Kender csapata. Az első he­lyet a Szegedi Kenderfonó­gyár társadalmi tűzoltócsa­pata nyerte, a győzelem ju­talma: 1500 forint. A máso­dik helyet — a vele járó 1000 forinttM — a Textilművek célokra fordítsa. S, hogy mi minden úszott még el, azt szinte számba se lehet venni egy cikk kereté­ben. Az üzem bővítésére már rendelkezésre állt az első ko­molyabb összeg — s elvitte az ellenforradalom. Már gőzt csapata nyerte el. A harma- adna a tervezett gőzvezeték dik helyezett a Jutagyáré, ha nincs október, s újabb 300 míg az utolsó az Újszeged! ember dolgozhatna az üzem­Kenderfonógyár csapata lett. ben. A 6 millió forintos üzem­Az egyes csapatok között bővítés bizonytalan időre csak másodpercek döntötték csak illúzió — s ilyenformán el a helyezést. az is, hogy nyolcszáz dolgozó Örömmel olvastam a „Dél­magyarország" június 9-i szá­mában, hogy megkezdte mű_ ködését az Idegenforgalmi Hivatal. Van azonban egy­két észrevételem, melyet az alábbiakban közlök: A PLAKATPALYAZAT­ROL Jó ötlet a 6zegedi plakát pá­lyázat kiírása. Ügy vélem azonban, hogy az idegen­forgalmi elvet sérti, az­zal ellentétes az a meg­kötés, hogy csak szegedi festőművészek pályázhatnak. Nagyra becsülöm Szeged fes­tőművészeit, de felteszem a kérdést, mi történik akkor, ha más város festőművészét, akit Szegeden való tartózkodása alatt megihletett a „napfény város" szépsége és a színek csodálatos harmóniájában legkifejezőbben adja vissza mindazt, ami „szegedi". Ho­gyan szeresse meg városunkat az, aki városunk javára érté­keset alkotott, de mert nem szegedi, valami rosszul ér­telmezett lokálpatriotizmus alapján hátrányos helyzetbe kerül? Ez még idegenforgal­mi propagandának sem jó. A TÁRSASUTAZÁSRÓL A társasutazások szerve­zése baráti országokba ugyancsak helyes gondolat és azt hiszem, mindenki öröm­mel veszi. De úgy vélem, az­zal a a kibővítéssel, hogy pél­dául a Brnóban szeotember­ben nyíló ipari kiállításra ne VITACIKK szabadtéri játékokat, a szak­embereken kívül meg kell hallgatnunk a dolgozók szé­les rétegét is az újság, s an­kétok révén, mert a szabad­téri játékok rendezésével kap­csolatban lehetnek ellenvéle­mények, vagy ésszerű elgon­dolások. Felmerült például az az észrevétel, hogy Szegeden a szabadtéri játékok hete alatt milyen más szórakozási, mű­velődési stb. lehetőségeket tudnánk biztosítani. Sok ilyen fontos kérdés merül fel. Bi­zony ehhez nagy fához, nagy fejszére van szükség, mert a kis baltának könnyen kicsor­bulhat az éle, ha nem le­szünk eléggé körültekintők. Mindezeken nagyon senyuszodája, s ezért nincs megfelelő vízisportja sem. A SZEGEDI ADOTT­SÁGOK Azt hiszem erre is gon­dolnunk kell és utunk eredményhez vezetne.. He­lyes kezdeményezés volt az Ifjúsági üdülő-csónakház építésének elkezdése. Sajnos, az ellenforradalom romboló balkezessége ennek a kezde­ményezésnek a befejezését is megakasztotta. Egyelőre ott a sok építőanyag a Tisza part­ján, de az építkezéshez nin­csenek meg a szükséges elő­feltételek. Remélem azonban, hogy nem túl 6okáig várat már magára az építkezés megkezdése és befejezése sem, hogy végre a szegedi vízi­érdemes életnek is komoly objektu­lesz elgondolkodni és ha el­jutottunk oda, hogy a szabad­téri játékok szervezéséhez foghatunk, nagyon megalapo­zottan, körültekintően kell azt megtennünk, úgy, hogy hozzon is, ne csak vigyen. ma legyen, amely azt hiszem, idegenforgalmi szempontból is hasznos lesz. Javaslom, vizsgáljuk meg a nagy nyilvánosság bevoná­sával, hogy milyen lehetősé­gek kínálkoznak, az idegen­forgalom fellendítéséhez Sze­ged fürdési, vizisport adott­Azt a tényt kell alaposan ságait illetően. Egyébként az Idegenforgalmi Hivatal tervét ismertető cikk is érinti ezt a gondolatot, mondván: „Sze­ged adottságait ki kell hasz­nálni; üdülő-gyógyhellyé kell tenni". A szegedi Idegenforgalmi Hivatal sokat tehet városunk idegenforgalmának fellendí­tése érdekében. Ehhez azon ban szükséges, hogy kikérje a lakosság véleményét, meg­hallgassa a nálunk megfordu. kiaknáznunk, hogy Szegeden van lehetőség az idegenfor­galom növelésére. Szegednek van olyan adottsága, ami sa­játosan szegedi. Ezzel azon­ban keveset törődünk, lehet, hogy azért, mert ez túl ké­zenfekvő. Itt folyik el Szeged szívén keresztül a lágyvízű szőke Tisza; lábunk alatt ezer mé­terre forró víz rejtőzik és a technika segítségével felszín­csak sport- és művészi műsor- J ral lépjünk ki Szeged falai kő. re tudjuk hozni,"mint ahogy 10 vendégek észrevételeit, ész­zül. hanem ha erre mód van, azt az Anna-kút és a Hala- """ J J " indítsunk társasutazásokat is a kiállítás megtekintésére a dolgozók részére. A SZABADTÉRI JATÉ­J szerűen felhasználja majd az dás Termelőszövetkezet "esete idők folyamán keletkező ta­is igazolja. Miért nem építünk pasztalatokat. KOKRAL A cikk szerint a szabadtéri játékok jövőre újból megkez­dődnének. Azt gondolom, hogy mielőtt megindítjuk a erre is idegenforgalmat? Van halunk, jól főzzük a halászle­vet, de nincsenek minden igényt kielégítő halászcsár­dáink. Szegednek nincs üdülőszál­Én a magam részéről azért reagáltam a Délmagyaror­szágban megjelent terv is­mertetésére, hogy ezzel ter­mékeny vitát indítsak a lég­iója, nincs modern úszóháza, jobb tervek megvalósítása ér­strandja, csónaktárolási lehe- dekében. tősége. Nincs korszerű ver- Mison Gusztáv (Még szebb lett volna zene­kari kísérettel.) Hasonlóan monumentális hatású volt a hangverseny méltó befejező száma, a rendkívül tüzes hangulatot teremtő, sodró­lendülettel felhangzott „Vö­rös Csepel" az Altalános Munkásdalegylet, a DÁV, a Szegedi Kender, az Újszege­di Kender, s a Bartók Béla­kórus dalosainak ajkáról Kertész Lajos vezénylésével. Arról a vidám, sok humor­ral, közvetlen hangulatos­sággal átszőtt népdaltanítás­ról, amelyben Waldmann Jó­zsef részesítette a közönsé­get, — már szóltunk. Ezút­tal még csak annyit, hogy nem ártana ezt más hasonló alkalmakkor egy-egy népdal­lal vagy szép mozgalmi mun­kásdalunkkal megtenni. Nehéz lenne e dús prog­ramú Országos Dalosünne­pély munkáját értékelni, s az énekkarok között különb­séget tenni. Az eddigi talál­kozóktól eltérően ennek nem is volt ilyen versenyjellege. Annyit azonban meg kell ál­lapítanunk, hogy nagy horderejű művészi munka volt, amely országszerte messzehangzó kiindulása le­het további hasonló kezde­ményezéseknek. örömmel láttuk volna azonban, ha az ország távoli részeiből jött énekkarok mel­lett a megye és szomszédos Békés' megye énekkarai kö­zül többen is részt vettek volna ezen a dalos ünnepi al­kalmon. Helyes lenne a jövő­ben a megyei énekkarok munkájában élőbb kapcsola­tot teremteni. Nem hisszük, hogy ennek bármiféle akadá­lya is lehetne. S még egy észrevételt. Bár szerepelt az énekkarok műsorában sok szép mozgalmi dal. szovjet dal is, de e téren nem árta­na tovább szélesíteni az is­mereteket. E kisebb észrevételekkel is a szegedi Országos Dalosta­lálkozó mindenképpen előbb­re vitte dalkultúránk szere­tetét. s ezért dicséret Illeti mindazokat, akiknek ebben része volt. Külön is érdemes megemlíteni a Szécsi József vezetésével működött tevé­kenv szervező bizottságot és Erdős Jánost, Garamszegi Jó­zsefet, Kertész Lajost, dr. Szeghu Endrét, Waldmann Józsefet, a művészi bizottság lelkes tagjait. a. z.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom