Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-09 / 158. szám

Kedd. július St. A SZEGEDI ELLENFORRADALOM -mmtdMAs uiszegadi szövőgyárat érte a legtöbb kár a szegedi üzemek —————— közül ————————— Az újszegedi szövőgyár volt munkástanácsának elnöke, a hirhedt Királyházi Sándor így jellemezte annak idején a kellemetlen emlékű tanács helyzetét nagy történelmi pátosszal: „Hatalmat tartunk a kezünkben", — s a egyáltalán nem az ő csoportjukba tartozó főkönyvelő képviselte. Ennek az akciónak a sikertelensége természetesen nem törte le politikai ambíciójukat. Annyira vakmeróek voltak a munkástanács hírhedt zel elismerni, hogy a munka megkezdése általános elégedettséget, megnyugvást és jó hangulatot teremtett a vállalatnál. Olyan felismerés volt ez, ami kellemetlenül érintette őket. Tóth Sándor meg is jegyezte egyik boszorkánytöbbiek elégedetten rábólin- tagjai, hogy november 17-én késükön, "hogy „szögre tottak. A tény konstatálásával azonban korántsem elégedtek meg, az ideiglenes hatalmi helyzetet mindenképpen ki akarták használni. Ki is használták, amint tőlük tellett, mind politikai, mind gazdasági vonatkozásban. A megfélemlítés volt a hatalom Akkor még hatalmon kívül voltak, amikor a bűnös októberi politikai kurzus megkezdődött, de csakhamar felismerték a helyzetet és az első perctől kezdve úgy léptek fel, mint akik máris a hatalom delelőjén állnak. Október 26-án reggel Patai József művezető már magabiztosan hirdette politikai segédeivel üzemrésztől üzemrészig, az ellenforradalom helyi mindenhatósága, Királyházi kategorikusan kijelentette, hogy az üzem nem dolgozik tovább. Mivel kezdettől fogva az intézkedő, fontos emberek köntösét viselték magukon, a hirtelen megrendezett választáson könnyen a tényleges hatalom sáncai mögé tudtak emelkedni. Fennhatóságuk idején az üzemi termelőmunka teljesen megbénult. Tevékenységük a kommunisták üldözéséből, az egyesek számára népszerű fizetett sztrájk fönntartásából és különböző beszerzésekből állott. Jól is érezték magukat ebben a szituációban, míg be nem következett az egészséges november negyediki fordulat, ami utón Patai így sóhajtott fel mély aggodalommal: „Eddig Nagy Imre kormánya fizette a sztrájkot — mi lesz ezután?'1 ..Gazdasági megoldások" az amúgyis nehéz gazdasági körülmények és a munka korlátozott lehetőségei ellenére újabb sztrájkot szerveztek jogosan letartóztatott elvbarátaik szabadonbocsátása érdekében. Keserű felismerés Kisujjukat sem mozdították azért, hogy a gazdasági stabilizáció útjára lépjen az ország, jóllehet a munkásgárda már ezt követelte. Maga az egyik tanácstag is kénytelen volt keserű szájízakasztják az elveiket" — de a. következtetéseket nem vonták le. A helyzet stabilizációja mindinkább ingataggá tette hatalmi állásukat, mégis a gazdasági dezorganizáció eszközeihez folyamodtak. Kártevésük páratlan összegű veszteségeket okozott Szegeden. Egyetlen üzemben sem ugrott olyan magasra az ellenforradalmi csoportok gazdasági számlája, mint az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál. A számla részletei a következők: Többletbér címén kifizettek 2 720 000 Ft-ot ennek közterhe . 272 000 Ft tervezett be nem fizetett nyereség 1956 utolsó negyedére 2 196 000 Ft az 1957 első negyedévi veszteség 2 000 000 Ft összesen: 7 188 000 Ft Közösen adták meg a választ — november 5-én újabb sztrájkot rendeltek el, s közben „gazdasági megoldásokon" törték a fejüket. Hamar elő is állt Becker, az azóta disszidált politikai szamórkóró épületes javaslatával, aminek az volt a lényege, hogy az üzem minden értékét ki kell árusítani önköltségi áron a dolgozók között, vagy a „készletek megmentése érdekében" mindent át kell adni a munkásoknak megőrzésre. Javaslatát fantasztikus feltevéssel próbálta alátámasztani, mondván, • hogy különben a szovjet ka- .évek óta tonai egységek kifosztják a Az üzem gyárat. Társai nem ellenezték beterjesztését, hallgatagon lapítottak — s a hallgatás közismerten beleegyezés. Hogy mégsem került sor az üzem ilymódon történő kifosztására, abban a józan ellenállásnak nagy szerepe volt. Az ellenállást viszont az Ezek azonban csupán a mérhető veszteségek. A rendszertelen termelés miatt a nagymértékben exportra termelő üzem cikkei iránt erősen megcsappant a külföldi kereslet, s ezt csak hosszú idő múltán lehet helyrehozni. Az ellenforradalmi munkástanács rövid idei tevékenységének ezek az eredményei — nagyobb tételekben. Ök az állami pénzzel úgy gazdálkodtak, mint az éhes farkas a birkacsordával. Hogy mégis fenntartsák valameddig egzisztenciájukat, népszerű akciókkal akarták bekötni az emberek szemét. Iparcikkeket vásároltak az üzem pénzén, s ott árusították ki a textil- és ruhaféléket a gyárban. Vettek mindent — bármilyen áron. 2000 kilogramm 24 forinton vásárolt rizs ma is ott lóg a vállalat nyakán, mivel az események letisztulása után hamarosan megjelent az üzletekmagasabb nyereségrészesedésért derekasan dolgoznak — ezzel is igazolva, hogy nem vállalnak közösséget az üzemi ellenforradalmárok politikájával és gazdálkodási módszereikkel, — ellenkezőleg: a maguk szerény frontján éppen arra törekszenek, hogy helyrehozzák mindazt, amit az ellenforradalom rövid tevékenysége alatt hoszszú időre megzavart. S. I. Egy kommunista család a tanyán . Dudás Imrét, a bordányi párttitkárt aratás közben találom. Csurog róla a veríték. Mondom, milyen ügy bon járok, szeretnék veje beszélni. — Sajnos, most nem lehet elvtárs — válaszolja. — Ki akarom vágni ezt a rendet és egy órára Szegeden kell lennem. Kerékpárral megyek, idő kell, míg beérek. Futó gondolatom támad: ez az ember hajnal óta arat. Délben, a legnagyobb forróságban biciklire ül és vagy húsz kilométert karikázik. — Muszáj ma bemenni? — próbálok "alkudozni". — Feltétlenül — válaszolja határozottan. — Pártügy. Szótlanul állok, ő tovább arat. Ugy látszik, rosszkor jöttem. Mentő ötlet jut eszembe. — Elviszem motorra], időt takaríthatunk és mégis vélthatunk néhány szót. Megegyezünk. — Addig menjen el a tanyába — mondja Dudás elvtárs. — A feleségem is tud mindent. Dudásné lányéval hajladozik a répaföldön. Éppen egy targoncán tolja el a répát, amikor odaérek. — Jöjjön be elvtárs — invitál kedvesen. — Igaz, nagyon sietek, mert nagy munkában vagyunk. Még főzni is akarok az uramnak, hogy bemehessen a városba, de azért közben beszélgethetünk. leülök a verandán, a kis Dóra tüzet rak, Dudásné megtörli arcát, én meg közlöm: — Mondták a faluban, hogy maguk nagyon rendesen viselkedtek az ellenforradalom idején.* A vékony asszony kis gondolkozás után így kezd beszélni. — Nem csináltunk mi semmi különöset. Nehéz helyzetben voltunk az igaz, az akkori időben nem volt könnyű a kommunistáknak. Képzelje, elvtárs, az egyik napon, mikor a gyerekem ment az iskolába, Babkó Istvánná odaállt elébe és azt mondta: "Majd téged is felakasztunk, mert anyádék kommunisták". Hát ha valakinek velünk baja van, mondja a szemünkbe, de ne a gyereket bántsa . .. — Párttitkár voltam október előtt a községlten — folytatja. — A zűrzavarban suhancok beverték a begyűjtési előadó ablakát. Feljelentették őket a rendőrségen. Én akkor értem be a községbe, amikor elvitték a négy izgága legényt. Azt mondták mi vitettük el, meg így a Dudásék, meg úgy. Aztán gyűlést tartoltak. Figyelmeztettek többen, hogy ne menjek közéjük. Az urammal mégis odamentünk, próbáltunk rendet csinálni. PeTsze felléptek ellenünk, kiabáltak, hogy nem kellenek a kommunisták, majd ők megmutatják. Eljöttünk, nem akartunk összetűzést. Később nem is köszöntek nekünk, elfordították a fejüket. Márta Ferencékkel, Kálmán Mihályékkul azonban mindvégig tartottuk a kapcsolatot és nem hódoltunk be az ellenforradalmároknak, akik uszítottak a Szovjetunió ellen, üldözték a kommunistákat, tönkre akarták tenni a darálómalom gépeit. Dióhéjban csak ennyi volt az egésze Közben hazaérkezik Dudás elvtárs. Mosakodás közben folytatja a felesége szavait November 5-én bementem vasa árlók érdekeit védik: a társadalmi ellenőrök Októberben az ellenforradalmárok eltávolították a kommunistákat az üzemekből, a hivatalokból és a maguk embereivel kezdték építgetni "tiszta demokrácid_ jukat" Ezekben a napokban ben a 16 forintos rizs. Emel- több üzletből kergettek ki hólett a pestieknek gyűjtöttek, ziasszonyokat, idős munkáss az összegyűjtött pénzt illetéktelen kezekbe adták. 24 ezer forintot koldultak össze az emberektől, s ezt az öszszeget az igazgatói alapból egészítették ki 6000 forinttal. Elkopott ..népszerűség" Felfújt népszerűségük mégsem tartott sokéig. Nélkülük és ellenükre, kommunista vezetéssel a második negyedévben már olyan eredményeket ért el az üzem munkásgárdája, amihez foghatóra nem volt példa, költségszínvonala már kedvezőbb a tavalyinál, s az emberek is sokkal jobban dolgoznak. Igyekezetük egyáltalán nem azt mutatja, hogy bánkódnának a munkástanács után, aminek irányító tevékenysége idején 100 forint termelési értékre 122—146 forint termelési költség esett. Becsületes munkával becsületes bérért, UJ ISKOLA CSENGELÉN ' ' TI- .; Felavatták Csengelén az új négytantermes általános iskolát. A korszerű iskola építésének költségei megközelítik az egy millió forintot. Mellette kétszobás nevelői lakást létesítettek, mely 125 ezer forintba kerülk. embereket. — Magukat nem szolgáljuk ki, többet ide be ne tegyék a lábukat — így fogadták és szépen kipenderítették őket az üzletből. Miért? Egyszerű a válasz. A dolgozók érdekeiért dolgoztak, mint társadalmi ellenőrök. Nem ismerjük őket, pedig a nap minden szakában önzetlenül látják el feladatukat. Ha az üzletekben pontosan megmérik az árut, ha sörrel van tele a poharunk és nem habbal, ha tiszták az üzletek, egy kicsit az ő érdemük is. Az ellenforradalom után a városi tanács állandó bizottságai közül a kereskedelmi állandó bizottság rendezte elsőnek sorait. Első feladatai között szerepelt a társadalmi aktívák, az ellenőrök összehívása. Ha valamikor nagy szükségünk volt rójuk, az ellenforradalom utáni napokban hatványozódott munkájuk fontossága. A pult alól előkerült a jóismerősöknek a legkeresettebb hiánycikk is A vásárló egy szót sem mert szólni, ha a fél kiló citrom odahaza csak 45 deka volt. Ezen feltétlenül segíteni kellett. És kik tudták ezeket a visszaéléseket megakadályozni, megszüntetni? Ök, a társadalmi ellenőrök. A kereskedelmi állandó bizottság első felhívására száz aktívából hatvanan jelentkeztek további munkára. Harcot indítottak a protekcionizmus, a súlycsonkítás, az árdrágítás ellen, kíméletlenül megkövetelték a rendet, a tisztaságot. Az elmúlt napokban ismét értekezletre hívta össze az állandó bizottság a társadalmi aktívákat. Eddig nem ismertem őket, de ahogy lassan gyülekeztek, alaposan megfigyeltem az érkezőket. Idős, őszhajú asszonyok, legtöbbjük már nagymama, fiatal háziasszonyok, nyugdíjasok. De van közöttük fiatal üzemi munkás, férfi és nő is. Szilágyi Sándornénak 2 pici gyermeke van. A Kádár-házaspár üzemi munkájuk után, Motika László és az idős Koncsek Lajosné a napi fáradalmak után járják az üzleteket, figyelik a méréseket, védik dolgozó társaik érdekeit. Sok hiányosságról számoltak be. Az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 85-ös árudájában fejkendő nélkül dolgoznak a kiszolgálók. így •VVVVVVVTVVVfVTVTTVVVTVVWTTTTTTTTVVVVWVTTTTTTTVTTVTVTWT^ föa őura atatt tartom, fordulhatott elő, hogy a túróban hajszálat találtak. Alsóvároson, a Tóth-féle vendéglőben csak fél pohár sört adnak. A hattyastelepi strandon a vendéglő piszkos, a tésztaféleségeken, a szendvicseken sétálgatnak a legyek. És hosszasan sorolták a hibákat és az eredményeket is. Az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 9-es árudájába kedves, ügyes üzletvezetőt helyeztek. A MEZÖÉK munkájában is javulás tapasztalható, szebb árut szállítanak már az üzletekbe. Ezek után könnyen megérthetjük, miért zárták ki az ellenforradalom idején néhány üzletből a társadalmi ellenőröket. akkor is megkaphatja a paralízist — mondotta vasárnap a parifürdőn egp magas, intelligensnek látszó férfi, és az előtte baktató fülig szurtos emberpalántára mutatott. Mivel a szülők között gyakori beszédtéma mostanság a gyermekbénulás elleni védekezés, elgondolkoztató a fenti, könnyelmű kijelentés. A kormány, az egészségügyi szervezet és a szülők nagy többsége mindent elkövet, hogy megelőzze a bajt, illetve megakadályozza a szörnyű betegség terjedését. Az Egészségügyi Minisztérium szérum után kutat a világban; központi intézkedésre a kórházakat megfelelő felszereléssel látják el; a szegedi orvosok ismertető előadásokat tartanak. hogyan terjed a betegség és milyenek e kór tünetei; a szülök igyekeznek tisztántartani és etetni gyermekeiket, visszatartani őket azokról a helyekről, ahol könnyen megkaphatják a fertőzést. Mégsem tudunk eredményt elérni, ha egyes szülők felelőtlenül a "sorsra" bízzák gyermekük egészségét. Igaz, a partfürdő látogatása egyelőre még nem tiltott a gyermekek részére, és Szegeden a járvány is jelentéktelenebb, mint máshol. Ama falalista felfogás alapján, hogy senki nem kerülheti el sorsát, ' azt is tételezzük fel: megkaphatja a gyermek a betegséget akkor is, ha vigyáznak rá. De ez a feltételezés senkii sem jogosít fel arra, hogy vétkes könnyelműen kitegye gyermekét a vírusos megbetegedés veszélyének. Melyik szülő vállalja a súlyos felelősséget, ha — ne adj' Isten — előfordul a baj? Annak az embernek, aki a véletlenben bízik és a kisújját sem mozdítja önön gyermeke egészségéért sem — nincs felelősségérzete. Szülők, ne hallgassatok az ilyenekre! Szegedre. Néhány régi elvtárssal beszélgettünk, mit tegyünk? Hazajöttem és 7-én este itt, a tanyában, hogy úgy mondjam, nz akkori időkben, "illegálisan" hatan összejöttünk: Kocsis László, Tiodó Viola, az iskola igazgatója, Márta Ferenc és felesége és mi ketten. Arról volt szó, hogy valamit tenni kell. Beszélünk a meghízható elvtársakkal, létrehozzuk az MSZMP községi szervezetét. Éppen ünnep volt, — ittunk az októberi forradalom évfordulójára. Aztán hetek múlva a tanácsházán akartuk megtartani az alakuló taggyűlést. Az épület zárva volt. Ekkor vagy kilencen elmentünk Mártúékhoz és olt mégis megtartottuk az alakulóit lést. Én leltem a párttitkár. Később a földművesszövetkezetben is létrehozlak egy pártalapszervezetet, de ide beléptek olyanok is, akik egyáltalán nem méltók a tagságra. Ügy látszott a dolog, hogy egy külön frakciót létesítenek a községi pártszervezettel szemben. Ezt a helyzetet felfedtük, s a járási pártbizottsággal fel. molluk a frakciót. Huszonnyolc tagból álló egységes, kommunista gárdát alakítottunk ki. A KISZ már aktívan működik a községben, mintegy negyven asszony az MNDSZ-ben dolgozik, a földnélküli parasztokat tömörítjük a MEDOSZ-ba.,, Indulunk Szeged felé. Útközben megjegyzem. — Hallottam azt ii, hogy vannak, akik félnek a párttitkártól .;; — Azoknak meg is van az okuk rá — válaszolja Dudás elvtárs. — A párttagokat, a becsületes embereket kell megkérdezni: velük kéz a kézben haladunk. — Nézze, én járási párttitkár voltam Sásdon. 1951-ben leváltottak, kizártak a pártból. Tévedésből azt hitték, hogy feleségem kuláklány, — közben í párttitkár lett, én pedig megbélyegezett ember. Ebben az időszakban a reakciósok azt hitték, én is velük tartok és kimutatták előttem a foguk fehérjót. Aztán jött az ellenforradalom. Az ellenséggel többet nem leszünk megalkuvók. Aki vét a törvények, a népi rend ellen, az nem maradhat büntetlen. Persze, csak az igazság mérlegén határozhatunk emberek felett. Én saját bőrömön tapasztaltam mit jelent az, ha valakit meg sem hallgatnak és ítélkeznek felette. Ilyen hibás módszereket soha többet nem akarunk. És velünk fog tartani minden tisztalclkű ember... M. T. Tartási díjat kell fizetni az őrizetbe vett jószágokért A Ili. kerületi tanács már számtalanszor figyelmeztette körzetének lakosságát, hogy az utcán nem szabad legeltetni. A figyelmeztetések nem találtAk meghallgatásra, azért a bató-ágok kénytelenek a hozott törvény erejével élni, vpgyis az utcán legeltetett, őrizetlenül hagyott, vagy elkóborolt jószágokat a nagy vásártéren levő "bitangislállóba" liajttatni, ahonnan ua igazolt tulajdonosok csak megfelelő térítések ellenében vehetik át. A III. kerületben ez az Intézkedés végrehajtása azért is szükséges, mert az iltlukók rendelkezésérc állnak különböző legeltetési területek: szarvasmarha-, serlés-, libalcgeltető stb. ennek ellenére gyakoriak az utcai legeltetések. Az őrizetbe vett jószágok után naponkint tartási díjat kell fizetni, és ha a tulajdonosa nem jelentkeznék érte, s a hovatartozása sem állapítható meg, akkor árverezés alá kerülnek. Éppen ezért az utcai legelők helyett a kijelölt legeltetési területeket vegyék igénybe a IIIj kerület jószágot tartó guzdai is,