Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-02 / 152. szám

r Kedd. 1957. július 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének határozata (Folytatás a 2. oldalról.) A közelmúlt ellenforradal­mi eseményei a kultúra te­rületein is bebizonyították, hogy a párt irányító, ellen­őrző tevékenysége nélkül le­hetetlen a proletárdiktatúra következetes, osztályharcos politikájának biztosítása. A feladat tehát; erősíteni a párt hadállásait tudományos és kulturális életünkben is, fokozni a marxista—leninista tanítások tisztaságáért foly­tatott harcot, amely a párt minden tagjának köteles­sége. ED A párt nemzetközi kapcsolatai A párt nemzetközi kap­csolatai a proletár interna­cionalizmus alapjain nyug­szanak. Októoer óta a test­véri kommunista és munkás­pártokkal az egyenjogúság elvének tiszteletbentartása alapján szélesedtek és erő­södtek nemzetközi kapcsola­taink. A pártértekezlet örömmel veszi tudomásul, hogy az elmúlt hónapokban a párt vezetői találkoztak, tárgyalá­sokat folytattak és teljes egyetértésben megállapodást kötöttek a Szovjetunió Kom­munista Pártjával, Kína Kommunista Pártjával, Csehszlovákia Kommunista Pártjával, a Német Szocia­lista Egységpárttal, a Román Munkáspárttal, a Francia Kommunista Párttal, a Bol­gár Kommunista Párttal, s az Olasz Kommunista Párttal. Ellenségeinknek, a Nagy Imre-féle áruló csoportnak és magának az ellenforradalmi fegyveres felkelésnek az volt a célja, hogy pártunkat lete­rítsék a proletár internacio­nalizmus útjáról, elszakítsák és szembeállítsák a Szovjet­unió Kommunista Pártjával és a többi testvéri kommu­nista párttal. Az októberi el­lenforradalmi és imperialista támadás időszakában azon­ban kitűnt, hogy a proletár internacionalizmus eszméi­hez és a szocialista tábor egy­ségéhez való hűség és ra­gaszkodás nálunk nem szűk pártérdek, nem elvont elvi kérdés, hanem a magyar nép és a Magyar Népköztársaság létérdeke is. Pártunk ellenségeinek ter­vei meghiúsultak. Viszo­nyunk ma a testvéri pártok­hoz erősebb, mint valaha, még jobban összeforraszt ve­lük az imperialista reakció­val szemben közösen vívott nehéz harc. Ezek a testvér­pártok októberben és novem­berben nemcsak szavakban fejezték ki szolidaritásukat, hanem maguk is komoly har­cot vívtak a magyar prole­tárdiktatúráért. Nyugati test­vérpártjaink szembeszálltak az imperialista provokációk­kal, nehéz helyzetben kiáll­tak pártunk politikája mel­lett, támogatták intézkedése­inket, megállapították or­szág-világ előtt, hogy pár­tunk marxista—leninista párt, az ország vezető ereje és helyesen védelmezi a dol­gozó magyar nép érdekeit. A párt és politikája mellett való kiállás állásfoglalás volt a dolgozó magyar nép igaz ügye mellett. Különösen nagyra becsül­jük a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának pártunk iránt tanúsított igaz, odaadó és áldozatkész barátságát. A kommunista és munkás­pártok proletár internaciona­lizmustól átfűtött harcos szo­lidaritása arra kötelezi pár­tunkat, hogy a magyar mun­kásosztályban és a magyar népben még tovább mélyít­sük és erősítsük a proletár internacionalizmus szellemét. A külpolitika hí ei MILYENEK A 3 I s e r t é 8 b o r j * m a r h « hizlalási feltételekéi és az átvételi árak L A élelmezésügyi miniszter a földművelésügyi miniszter­rel és a pénzügyminiszterrel, valamint az Országos Árhi­vatal elnökével egyetértve az alábbiakban szabályozta a sertés- és szarvasmarha-hizla­lás feltételeit, valamint a vá­gósertés és vágómarha árát: A sertéshizlalási szerződé­sek kötését az 1957. évi július 1. napjával meg kell kezdeni; A szerződéssel lekötött hí­hízott sertéseket legkoráb­ban az 1957. évi október hó 1. napjától, ezt követően a szerződéskötéstől számított két hónap után, legkésőbb az 1958. évi szeptember 30. napjáig kell átadni. A szerződéssel lekötött minden hízott sertés után a szerződéskötéskor mezőgaz­dasági termelőszövetkezet­nek 600 forint, termelőszö­vetkezeti csoportnak, alap­szabállyal működő egyszerű termelői társulásnak, egyéni termelőnek és sertéstartónak 400 forint kamatmentes hiz­lalási előleget kell folyósí­tani. A szerződéses hízott sertés ára a következő: 95-től 125 kilogrammig hús- és húsjellegű sertés 15 forint, 126 kilótól 165 kilóig 16—17 forint, 165 ki­lón felüli hízott sertés ára 16 forint kllónkint. Egy gazdaságban eg£ té­telben hizlalt, egyöntetű ser­téseknek ugyanabban az idő­ben történő átadása esetén a szerződők részére úgyne­vezett falkásítási felárat kell kifizetni. A szerződéses ser­tések átadására társulni nem szabad. A hízott- kés baconsertés szabadfelvásárlási árait idő­szakonkint az élelmezésügyi miniszter állapítja meg. Az fgy megállapított árak­nak a szerződéses sertés­hizlalásra vonatkozóan súlykategóriánkint megál­lapított áraknál kilogram­monként legalább 1 forint­tal alacsonyabbaknak kell lenniük. A szerződéses marhahizla­lás keretében 1957. július 1-én bika- és tinóhizlalást, továbbá üszőhizlalást, novem­ber 1-vel pedig felnőttmar­hahizlalást kell megindítani. A szerződéssel lekötött álla­tok után darabonként 300— 1000 forint kamatmentes hiz­lalási előleget kell folyósí­tani. A szerződéssel lekötött ál­latok átvételi ára a követ­kezői ­bika és tinó 400-tól 550 kilóig 16—10 forint, 550 kiló felett 17—13 forint, a hizlalt üszők ára; 350—150 kilóig 13—9 forint, 450 ki­lón felül 14—11 forint, a felnőtt-hízottmarhák áro: ökör, tinó 14—9 forint, te­hén, üsző, bika 13—8,50 forint. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetekrészére az 1957. évi július 1. napjától mind a szerződéses hizlalás kereté­ben, mind az állami szabad­felvásárlás során egy tétel­ben átadott szarvasmarhák után mennyiségi felárat kell fizetni. Kik kaphatnak szarvasmarha- és horjúvágási engedélyt ? Az élelmezésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyet­értésben rendelettel szabá­lyozta a szarvasmarha és a borjú levágását. A rendelet értelmében szarvasmarha és borjú vágására vonatkozó vágási engedélyt csak mező­gazdasági termelőszövetke­zetek, egyénileg gazdálkodók és szarvasmarhatartással fog­lalkozó más személyek ré­szére, saját tenyésztésű, vagy nevelésű állatra és csak kü­lönleges alkalomra (például esküvő), vagy nagyobb me­zőgazdasági munkálatok (ara­tás, cséplés stb.) alkalmával szabad kiadni. A vágási engedélyt a ké­relmező lakhelye szerint ille­tékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke, illető­leg az általa megbízott taná­csi dolgozó adhatja "ki. A vá­gási engedélyt a levágásra kerülő állat marhalevelére kell rávezetni. A kérelmező — a vágási engedély kiadó­sával egyidejűleg — minden levágásra kerülő szarvasmar­ha utón 100 forint, minden borjú után 50 forint illetéket köteles marhalevélen bélyeg­ben leróni. Szarvasmarhát és borjút magánfogyasztás céljára le­vágni csak a húsipari válla­latok vágóhídján, a községi (városi, városi kerületi) ta­nács által fenntartott közvá­góhídon, a földművesszövet­kezetek által fenntartott, ha­tóságilag engedélyezett vágó­hídon és más állami szervek, vagy kisiparosok által fenn­tartott, hatóságilag engedé­lyezett magánvágóhídon le­het. A levágott állat bőrét a Nyersbőrbegyűjtő és Készle­tező Vállalatnak, vagy a Melléktermék és Hulladék­gyűjtő Vállalatnak kell el­adni. Állatorvosi igazolás alap­ján kényszervágott és közfo­gyasztásra alkalmas szarvas­marhát és borjút a vágás he­lye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) ta­nács végrehajtó bizottsága rendelkezésére kell bocsáta­ni. Kényszervágott szarvas­marha és borjú húsát, ha az teljes értékű — az egészség­ügyi szabályok megtartásá­val — helybeli húsipari vál­lalat, vagy helyi földműves­szövetkezeti húsbolt, ilyenek hiányában magánhúsiparos útján kell értékesíteni. Á tenyészszarvasmarha árának megállapítása Orvosokat és Qyóeyszerészeket tüntettek ki A földművelésügyi minisz­ter az élelmezésügyi minisz­terrel, a pénzügyminiszterrel, továbbá az Országos Árhiva­tal elnökével egyetértésben az alábbiakban állapította meg a tenyészszarvasmarhák árát: A törzskönyvezett tenyész­bika kilogrammonként 35— 19 forint, a tehén vagy vemhes üsző 18—15 forint, a tenyész­érett ilszö 16—14 forint. A nem törzskönyvezett tehén és vemhes üsző ám 15=43,50 fa* rint, a tenyészérett üsző ára pedig 13—11,50 forint kilog­rammonként. A tenyésztési szerződésre nevelt tenyészbikák, vemhes üszők és a tenyészérett üszők átvételekor a fent meghatá­rozott árakon felül még 10 százalékos szerződéses felárat is kell fizetni. A rendelethez csatolt mel­léklet részletesen foglalkozik a tenyészállatok besorolásé, nak minőségi feltételewtí. rovtáén Dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese és külügyminisztere július 1-én délben különrepülögéppel Budapestre érkezett a Ma­gyar Népköztársaság - és a Német Demokratikus Köz­társaság között kötendő kon­zuli egyezmény aláírására. • Harold Stassen, Eisenho­wer elnök leszerelési szakér­tője, szombaton tárgyalt a NATO (Északatlanli Szövet­ség) szövetségesekkel az új amerikai leszerelési javasla­tokról, aminek következté­ben a 14 kormány lázas hét­végi tevékenységbe kezdett. NATO-források szerint Stassen azt mondotta, hogy a leszerelési albizottság keddi ülésén terjeszti majd Zorin szovjet delegátus elé az ame­rikai tervet, amelynek rész­letei még mindig nem isme­retesek. • Moszkva (TASZSZ). N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov június 29-én a Kreml­ben fogadta a Szovjetunió­ban tartózkodó burmai par­lamenti küldöttséget. A Szov­jetunióban tartózkodó bur­mai küldöttség tagjai között kialakult szívélyes hangú be­szélgetésben mindkét fél ki­fejezte azt az óhaját, hogy a béke és a nemzetközi együtt­működés érdekében fejlődje­nek és erősödjenek a baráti kapcsolatok Burma és a Szovjetunió között • London (MTI). 88 nemzet — köztük Magyarország — képviselőit hívták meg 1958 szeptemberére Genfbe, ahol megtartják a második nem­zetközi atomértekezletet. Ez lesz hivatva megtárgyalni az atomenergia békés felhaszná­lásának kérdéseit. A konfe­renciát az ENSZ égisze alatt rendezik és folytatása lesz a két évvel ezelőttinek; Ivan Gosnjak hadseregtá­bornok, jugoszláv nemzetvé­delmi titkár az elmúlt hó második felében — Zsukov marsall meghívására — láto­gatást tett a Szovjetunióban. Ivan Gosnjak szovjetunió­beli tapasztalatairól nyilat­kozva elmondotta, hogy őt és kíséretét igen szívélyesen fo­gadták a Szovjetunióban. — „A szovjet hadsereg — mon­dotta ezután Gosnjak hadse­regtábornok — tökéletesen korszerű, a káderek gazdag haditapasztalatokkal rendel­keznek és a hadsereget ál­landóan tökéletesítik. Toulouse (MTI). A francia Szocialista Párt 4 napos kongresszusa vasárnap bezá­rult. Mint a REUTER iroda jelenti, a kongresszus elfo­gadta azt a határozatot, amely követeli, hogy Algéria maradjon „felbonthatatlan kapcsolatban az anyaország­gal". • Washington (TASZSZ). Washingtonban bejelentet­ték, hogy az Egyesült Álla­mok és Jordánia között egyezményt írtak alá, amely­nek alapján Jordánia ameri­kai katonai „segélyben" ré­szesül. Mint az amerikai kül­ügyminisztérium erre vonat­kozó jelentése közli, az Egyesült Államok 10 millió dollár értékben szállít Jordá­niának fegyvereket és kato­nai felszereléseket. 4 Berlin (MTI). A közel­múltban a Német Kommu­nista Párt, amelyet Adenauer hatóságai egy évvel ezelőtt betiltottak megtartotta kong­resszusát, A kongresszuson Reimann, a központi bizott­ság első titkára tartott be­számolót. Bevezetőben ki­emelte, hogy a német nép békét, biztonságot, demokrá­ciát, szociális haladást kíván és Németországnak békés, demokratikus állammá való újraegyesítéséért küzd. Ezzel szemben — mint mondotta — a szövetségi köztársaság uralkodó köreinek politikája, ellentétben áll a német nép követeléseivel és nemzeti ér­Az egészségügyi miniszter 116 orvost, illetve gyógyszerészt tüntetett ki jó munkája elisme­réséül kiváló, érdemes orvos, il­letve gyógyszerész eiinmel. A kitüntetéseket július 1-én. Semmelweis Ignác születésének évfordulóján, ünnepélyesen ad­ták át az orvos-egészségügyi dolgozók szakszervezete Sem­mtlweis-termében. Dr. Doleschall Frigyes egész­ségügyi miniszter elmondotta: A most kitüntetett orvosok 91 százaléka állandóan a betegek kezelésével foglalkozik. Leg­többjük mögött több évtizedes orvosi munka áll. A magyar egészségügy egységének egyik szép példája — folytatta beszé­dét dr. Doleschall Frigyes —, hogy az orvosok mellett a gyógyszerészek is megkapják jó munkájuk élismeréséül a ki­váló. illetve az érdemes gyógy­szerész kitüntető címet. Az egészségügyi miniszter ezután átnyújtotta a kitünteté­seket: A miniszter az egészségügy területén végzett kimagasló munkájukért a ^kiváló orvos* kitüntető cimet adományozta és egyenkint 3000 forint pénzjuta­lomban részesítette Csongrád megyéből a következő orvoso­kat: dr. Jáky Gyulát, a Szegedi Orvostudományi Egyetem taná­rát; dr. Nagy Lászlót, a Szeged megyei jogú város 1BC Gondo­zó Intézetének vezető főorvosát. »Érdehies orvos* kitüntetést kapott: dr. Kahán Ágost, a Sze­gedi Orvostudományi Egyetem docense, dr. Kovács Károly, • Szegedi Ruhagyár üzemi orvosa, Az egészségügyi miniszter a gyógyszerellátás terén elért ki­váló eredményeikért a "kiváló gyógysierész« kitüntető cimet adományozta és egyenkint 3000 forint pénzjutalomban részesí­tett több gyógyszerészt. A kitüntetett orvosokat és gyógyszerészeket az orvos-egész­ségügyi dolgozók szakszerveze­tének elnöksége nevében dr. Pál Ferenc főtitkár köszöntölte. A kitüntetettek nevében dr. Jáky Gyula egyetemi tanár mondott köszönetet, Milyen munkadíjat kapfatnak a kisiparosok alkalmazottai? A könnyűiprai minisztéri­um rendeletet adott ki a ma­gánkisiparban foglalkoztatott fizikai dolgozók bérének ren­dezéséről. A rendelet értel­mében a magánkisiparos a dolgozó részére ipari tanulók kivételével meghatározott bértételek szerinti órabért köteles fizetni. A kisipari dolgozók munka­bérét időbérben (órabérben) kell elszámolni és kifizetni. Az egyes szakmákra megálla­pított bérletek az ország egész területén egységesen érvényesek. Az egyes bérkategóriákban megadott alsó és felső bérha­tárt átlépni nem szabad. Ki­emelt órabért csak a külön­leges szaktudást igénylő munkát végző dolgozók részé­re szabad kifizetni. A magánkisiparos és a dol­gozó kölcsönös megállapodá­temem sától függ, hogy a kisiparos a bérkategória-határok figye­lembevételével mennyi bért fizet. A magánkisiparos a tör­vényes munkaidő ledolgozása esetén a dolgozó részére 800 forint havi illetményt , mint minimális keresetet köteles biztosítani. A rendeletét 1957. július első napjától kell al­kalmazni. Ezzel egyidejűleg a magánkisiparban foglalkoz­tatott munkavállalók bérezé­séről szóló eddigi rendelet — kivéve az ipari tanulókra vo­natkozó részt — hatályát veszti. Kiemelt órabér általában 9—13 forint között lehet. A szakmunkásórabéreket 5—9 forint, a betanított munkás­órabéreket 5—7 forint, a se­gédmunkás órabéreket álta­lában 4—6 forint között álla­pították meg. Egészségvédelmi szabályok a tanulóifjúság csoportos nyaralfatá^ánál A művelődésügyi miniszter intézkedett, hogy a nyári csoportos üdültetéseknél, tá­borozásoknál, országjárások­nál milyen egészségügyi sza­bályokat alkalmazzanak. Az utasítás felhívja a figyelmet, hogy a rendkívüli időjárás, a nagy meleg elősegíti a ra­gályos betegségek terjedé­sét és ez a körülmény a tanulóifjúság üdültetésé­nél is fokozottabb óvatos­ságot követel. Az egyes helyeken fellépő járványos betegségek miatt a csoportos üdültetéseknél, or­szágjárásnál, táborozásnál fo­kozottabb gondossággal kell az egészségügyi követelmé­nyeket alkalmazni. Csoportos nyári üdülésre. táborozásra, országjárásra csak akkor vihetik el a ta­nulót, ha három napnál nem későbbi orvosi bizo­nyítvánnyal igazolja, hogy családjában, környezeté­ben ragályos megbetegedés nem történt és a diák az üdülésen részt vehet. A tanulókkal csak akkor Bzabad elutazni, ha a felelős vezető az illetékes községi vagy járási tanácstól előzőleg írásbeli értesítést kap arról, hogy az utazásra kijelölt he­lyen ragályos megbetegedé­sek nincsenek Ezt az írást a tanácsok az illetékes községi vagy városi, hatósági, lllétvé körzeti orvos véleményé alapján adják ki, temy Nyilvános pályázati lehetőség külföldi ösztöndíjra, tanulmányúira Az októberi ellenforradal­mat követő események aka­dályozták a külföldi ösztön­díjjal kapcsolatos miniszter­tanácsi rendelet végrehajtá­sát. A rendelet lehetőséget nyújt egyetemet, főiskolát és akadémiát végzetteknek, hogy pályázat útján külföl­dön továbbképezzék magu­kat. A feltételek kimondják, hogy külföldi ösztöndíjra pá­lyázhatnak az ország bár­mely egyetemén — tanárse­gédtől docensig bezárólag —, valamint a főiskolákon, aka­démián működő kutatók és segédkutatók, múzeumban, könyvtárban, levéltárban dol­gozók, gimnáziumi, techni­kumi tanárok stb. A tanulmányút költségeit — útlevél, útiköltség —, to­vábbá az illető országban megállapított ösztöndíjat — lakás, orvosi ellátás stb. — az állam biztosítja. Ebben az csak aégj[ napra — szeptembertől­decemberig — juthatnak el külföldre — (a Szovjetunió­ba, a Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlo­vákiába) az ösztöndíjasok. A pályázat határideje: 1957. jú­lius 5. Az elkövetkező évben előreláthatólag más orszá­gokba is elkerülnek majd fia­taljaink: így például Indiába, Kínába. A művelődésügyi miniszter a pályázatok elbírálására ki­váló szakemberekből álló bi­zottságot hív össze. Megkezdődtek az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák Hétfőn általában megkez­dődtek a felvételi Vizsgák az egyetemekeh, főiskolákon és folyamatosan július 20-ig tartanak. Mintegy 16 000 pá­lyázó jelenik mgga bízott-

Next

/
Oldalképek
Tartalom