Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-04 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAEGYE8ÜUETEKI XIII. évfolyam, 154. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1957. július 4. Az SZKP Központi Bizottságának határozata G. M. Malenkov, L. M. Kaganovics, V. M. Molotov pártellenes csoportjáról Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottsága 1957. június 22—29-i ülése megvizsgálta Malenkov, Kaganovics és Molotov az SZKP Központi Bizottsága elnökségén beiül kialakult pártellenes csoportjának kérdését. Amikor a párt Központi Bizottságának vezetésével és az egész nép támogatásával hatalmas arányú munkát végez, hogy végrehajtsa a XX. pártkongresszus történelmi jelentőségű határozatait, amelyek a népgazdaság továbbfejlesztésére és a szovjet nép életszínvonalának szakadatlan emelésére, a pártélet lenini normáinak visszaállítására, a forradalmi törvényesség megsértéseinek kiküszöbölésére, a párt tömegkapcsolatainak kiszélesítésére, a szovjet szocialista demokrácia fejlesztésére, a szovjet népek barátságának elmélyítésére, a helyes nemzetiségi politika folytatására, külpolitikai vonatkozásban pedig a tartós béke biztosítása céljából a nemzetközi feszültség enyhítésére irányulnak, és amikor már mindezeken a területeken komoly eredményeket sikerült elérni, amely eredmények minden szovjet ember előtt ismeretesek; — Malenkov, Kaganovics és Molotov pártellenes csoportja akkor szállt szembe a párt Irányvonalával. Ez a csoport a párt politikai irányvonalának megváltoztatása céljából pártellenes, frakciós módszerekkel igyekezett leváltani a pártnak az SZKP Központi Bizottsága teljes ülésén megválasztott vezető szerveit. Ez nem volt véletlen. A legutóbbi három-négy évben, amikor * párt határozott erőfeszítéseket tett a személyi kultuszból származó hibák és fogyatékosságok helyreigazítására és sikeres harcot folytat a marxizmus—leninizmus revizionistát ellen mind nemzetközi síkon, mind pedig a párton belül, amikor a párt nagy munkát végzett, hogy helyrehozza a lenini nemzetiségi politika múltbeli eltorzításait, — a most felfedett és teljesen leleplezett pártellenes csoport tagjai közvetlenül vagy közvetve állandóan szembehelyezkedtek ezzel az SZKP XX. kongreszszusán jóváhagyott irányvonallal. Ez a csoport lényegében a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás melleit élésének lenini irányvonalával, a nemzetközi feszültség enyhítésével, a Szovjetunió és a világ valamennyi népe közötti baráti kapcsolatok megteremtésével szemben próbált ellenállást kifejteni. Ellenezték a szövetségi köztársaságok jogkörének kibővítését a gazdasági és kulturális építésben, a törvényhozásban, ellenezték a helyi szovjetek szerepének fokozását e feladatok megoldásában. A pártellenes csoport ily módon szembehelyezkedett a pártnak azzal a szilárd irányvonalával, amely a nemzetiségi köztársaságok gyorsabb ütemű gazdasági és kulturális fejlődését célozta, s amely biztosítja országunk összes népei lenini barátságának további megszilárdítását. A* pártellenes csoport nemcsak hogy nem értette meg a pártnak a bürokratizmus elleni harcban, a felduzzasztott államapparátus csökkentésére tett intézkedéseit, hanem szémbe is helyezkedett ezekkel az intézkedésekkel. Mindezekben a kérdésekben a demokratikus centralizmusnak a párt által követett lenini elve ellen foglaltak állást. E csoport makacsul ellenállt és meghiúsítani próbált olyan rendkívül fontos intézkedést, mint az iparigazgatás átszervezése, a népgazdasági tanácsok létrehozása a gazdasági körzetekben, olyan intézkedést, amelyet az egész párt és a nép helyeselt. Nem akarták megérteni, hogy a jelenlegi időszakban, amikor a szocialista ipar fejlődése óriási arányokat ért el és tovább fejlődik a nehézipar elsődleges fejlesztésével, — új, tökéletesebb iparigazgatási formákat kellett találni, amelyek nagyobb tartalékokat tárnak fel és biztosítják a szovjet ipar még hatalmasabb fellendülését. Ez a csoport odáig ment, hogy még azután is folytatta harcát az iparigazgatás átszervezése ellen, amikor az országos megvitatás után elfogadták a szóban forgó intézkedéseket és törvényt hoztak róluk a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán. A mezőgazdasági kérdésekben e csoport tagjai elárulták, hogy nem értik a megérlelődött új feladatokat. Nem ismerték el, hogy fokozni kell a kolhozparasztság anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági termelés bővítésében. Ellenezték a kolhozok Jflaj Kéttflzeléses módszerrel napi 60-70 ezer tégla Zorin indítványozza Nehru meghallgatását a leszerelési kérdésekben kéftúfunl I m régi, bürokratikus tervezési rendszerének megszüntetését és az új tervezési rendszer bevezetését, amely érvényesíti a kolhozok kezdeményezőkészségét gazdaságuk vezetésében, ami máris pozitív eredményeket hozott. Annyira elszakadtak az élettől, hogy nem tudják megérteni azt a reális lehetó'séget, amely ez év végén módot ad a kolhozparaszt-gazdaságok kötelező mezőgazdasági beszolgáltatásának megszüntetéséről. Ez a szovjet ország sok millió dolgozója szempontjából létfontosságú intézkedés a kolhozok közösségi állattenyésztésének jelentős fellendülése és a szovhozok fejlődése alapján vált lehetővé. A pártellenes csoport tagjai ahelyett, hogy támogatták volna e megérett intézkedéseket, szembehelyezkedtek vele. Teljesen indokolatlan harcot folytattak a pártnak ama jelszava ellen — amelyet a kolhozok, a területek, a köztársaságok aktívan támogatnak — nevezetesen, hogy a legközelebbi években túl kell szárnyalni az Egyesült Államokat az egy főre eső tej-, vaj- és hústermelésben. A pártellenes csoport tagjai ezzel elárulták, hogy fölényeskedő megvetést tanúsítanak a nagy néptömegek legközvetlenebb létérdekei iránt és nem hisznek a szocialista gazdaságban rejlő óriási lehetőségekben, a szovjet népnek a tej- és hústermelés rohamos fokozásáért indított egyetemes mozgalmában. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy Molotov elvtárs, a pártellenes csoport egyik tagja konzervativizmusból és közömbösségből nemcsak hogy nem értette meg a szűzföldek hasznosításának szükségességét, hanem még szembe is helyezkedett a 35 millió hektár szűzföld feltörésével, ami pedig óriási jelentőségűvé vált országunk gazdasági életében. Malenkov, Kaganovics és Molotov elvtársak makacsul ellenezték azokat az intézkedéseket, amelyeket a Központi Bizottság és egész pártunk a személyi kultusz következményeinek felszámolására, a forradalmi törvényesség annak idején elkövetett megszegéseinek kiküszöbölésére és olyan feltételek megteremtésére foganatosított, amely feltételek kizárják ezek megismétlődésének lehetőségét a jövőben. Amikor a munkások, a kolhozparaszíok, dicső ifjúságunk, a mérnökök, a technikusok és a tudósok, az írók, egész értelmiségünk egy emberként támogatta a pártnak az SZKP XX. kongresszusán hozott határozatok alapján tett intézkedéseit, amikor az egész szovjet nép aktív harcba indult ezeknek az intézkedéseknek a megvalósításáért, amikor országunkban páratlan arányokban fellendült a nép aktivitása és újabb alkotó erők törtek a felszínre, — a pártellenes csoport részvevőinél süket fülekre talált a tömegek alkotó mozgalma. Külpolitikai téren ez a csoport, különösen Molotov elvtárs, maradinak bizonyult és minden eszközzel gátolta a nemzetközi feszültség enyhítésére, a világbéke megszilárdítására irányuló újabb, megérett intézkedések keresztülvitelét. Molotov elvtárs gátolta az osztrák államszerződés megkötését hosszú időn keresztül mint külügyminiszter, nemcsak hogy nem tett semmit külügyminisztériumi vonalon a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyának megjavítására, hanem ismételten szembe is szegült azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának elnöksége a szovjet—jugoszláv viszony megjavítása érdekében tett. Az SZKP Központi Bizottságának 1955. júliusában tartott ülése egyhangúlag elítélte Molotov elvtársnak a jugoszláv kérdésben elfoglalt helytelen álláspontját, „mint amely nem felel meg a szovjet állam és a szocialista tábor érdekeinek, valamint a lenini politika elveinek". Molotov elvtárs fékezte az osztrák államszerződés megkötését és a kapcsolatok megjavítását ezzel az Európa szívében fekvő állammal. Az osztrák államszerződés megkötésének fontos jelentősége volt az általános nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából. Molotov elvtárs ellenezte továbbá a szovjet—japán viszony rendezését, pedig ez a rendezés nagy szerepet játszott a távol-keleti nemzetközi feszültség enyhítésében. Szembe helyezkedett a párt által kidolgozott elvi tételckA Szegedi Hűtőipari Vállalat telepén a legkorszerűbb eljárással, mélyhűtéssel tartósítják a téli hónapokra a népszerű főzelékféléket és nyári gyümölcsöket. Képeink még a borsószei zon idején készültek. Láthatjuk a borsócsép• 15 szállítószalagját, a szalagot kiszolgáló ügyes • és csinos lányokkal — lent a borsóválogató • asszonyok szedik ki a hibás szemeket az ; ugyancsak szalagon futó borsóból, baloldali képünkön pedig egy ajtónyitással a télben vagyunk. A —30 fokos alagút szomszédságában, téli öltözetben csomagolják a Mireliteborsót. Totófanácsadó :: MA ESTE ELŐADÁS j A GYERMEKPARALlZIS- | RÖL ! Ma este 8 órakor az Isme- j retterjesztő Társulat „Mit | kell tudni a járványos gyer-! mekbénulásról" címmel elő-!. adást rendez a Jubász Gyula • Művelődési Otthonban. A j szülők választ kapnak arra,; hogyan előzhető meg a be-: tegség, miként lehet véde- í • kezni ellene és gyógyítani.; Az előadást dr. Vetró János,; a Közegészségügyi és Jár-: ványügyi Állomás igazgatója: tartja. „,M„ (Liebmann Béla felvételei) Napirenden a Birruha-iizent átszervezése Siker esetén 70—80 dolgos kéz kap új munkalehetőséget Nem sikerült a Szegedi utolsó százalékig. A műszaki Szőrme- és Bőrruhakészítő dolgozóknak nagy gondot Üzem dolgozóinak teljesíte- okozott a kapacitás bővülés, niök a második negyedévi Harminc új dolgozóra volt termelési tervet, tehát vala- szükség, s az új munkásokat mi kevéssel adósai maradtak be kellett tanítani a speciális a népgazdaságnak. De nem feladatokra. Számos egyéb kell nagyon elkeseredniük, szervezési intézkedést is meg mert erre az időszakra olyan kellett valósítani tervet kaptak, amilyenre az üzem fennállása óta még a felfutás na? aztlso^gyedévti^kt zökkenőmentessége pest kilencmillió forinttal érdekében. Az üzem vezetőkellett több értéket előállí- ségének ízámítását — sajnos tania. Ez az összeg az ellen- _ kereSztülhúzta az a köforradalom előtti utolsó nor- rülmény> hogy az anyagellámális negyedév teljes terme- tás még rendszertelen volt. lési értékénél is hat és félAz elkészített szervezési sémák egymásután borultak fel, s a kezdeti nagy kiesés A tetemes termelési befolyásolta a vállalat április-májusi munkaprogramjának végrehajtását is, s így termelő- ebben a két hónapban a vállalat nem tudta teljesíteni millió forinttal volt magasabb. értéknövekedés a vállalat minden részlegét érintette. A bőrruhaműhely például az első ne- kötelezettségét. Jóval kedvegyedévben az akkori ruházati bőranyag hiánya miatt rátért a műbőrkabátok tömezőbben alakult azonban a helyzet júniusban, és ma ges gyártására, de a máso- már bizonyos, hogy ebben a dik negyedévben a műbőrka- hónapban bátok gyártását már mint többletmunkát végezte. A panolux műhely Nyugatra ból, amiről valamit jóvá is tettek abból az elmaradáskorábban nem exportálandó irhakabátok tehettek. gyártására kapott megbízást, a bélelőműhelynek pedig közel háromszor annyi textilhuzatos bélelést kellett elA vállalat műszaki dolgozói most már ismét azon törik a fejüket, hogy miként készítenie, mint a megelőző tudnák az üzem jelenlegi kapacitását még az év végén tovább fokozni anélkül, hogy negyedévben. A feladatok ismerete után nem csodálkozhatunk azon, hogy a követelményeknek harmadik műszakot kellene (Folytatás a 2. oldalon). nem tudtak eleget tenni az megszervezni. Elsősorban a bőrruhaműhely kapacitásának 50 százalékos emelése jöhetne szóba, mert a vállalat bőrruházati termékei iránt világszerte nagy az érdeklődés A Nőiruha Nagykereskedelmi Vállalatnak a napokban Szegeden járt vezetői elismerően hangsúlyozták, hogy az összes hazai gyártású műbőrkabátok közül kimagaslik a szegedi üzemben gyártott „Kati" raglánfazonú műbőrkab.it, minőségét és tetszetősségét tekintve, s ezért kérték a gyár dolgozóit, hogy ebből a cikkből minél többet bocsássanak rendelkezésükre a terven felül is. Nagyobb külföldi igény mutatkozott a cavvlac juhbőrökből gyártandó bőrkabátokra is. Az igényeknek megfelelően kívánják a vállalat vezetői végrehajtani az üzem átszervezését, oly módon, hogy az igények kielégítése mellett több új munkást tudjanak alkalmazni. A vállalat átszervezési terveiben szerepel a volt Szegedi bőrgyár egyes üzemrészeinek ismételt igénybevétele, — főleg hulladékanyag feldolgozására. Ha tervei végrehajtásához a vállalat megkapja a szükséges támogatást, akkor rövidesen lehetővé válik 70—80 új dolgozó munkábaállítása.