Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-25 / 172. szám

ItDMtMW O^^HHHBHHnHBHHBBnBHnBHHnBMBHni A MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á S PÁRT LAPJA XIII. évfolyam, 172. szám Ara: 50 fUlér Csütörtök, 1957. július 25. Ma indul a háromnapos VIT-műszak KÉT F O LY Ó N Á L a Szegedi Ruhagyárban Július 15-én a ruhagyári VlII-as munkaterem átképzés fiataljai kedvesen feldíszítették munkahelyüket, majd fontos elhatározást közöltek a vezetőkkel. Tekintve, hogy korábban sok "fejmosást* kaptak tervük elhanyagolásáért és esetenként a minőségi hibákért is, úgy döntöttek, hogy mindent jóvá tesznek. Legelőször is abban egyeztek meg, hogy szalagjuk a KISZ, a párt és a műszaki vezetők segítségét kéri — mégpedig azért, hogy ne legyen Közöttük senki, aki ne tudna eleget tenni A MENNYISÉGI ES MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEKNEK. A szándék, úgy látszik, nem volt könnyelmű, mert a KISZ-szalag munkája máris szervezettebb, jobb, s komoly kilátások vannak a korábbi mulasztások pótlására. A kezdeti sikerek felbuzdították a fiatalokat, s most a Világifjúsági Találkozó előtt újabb kezdeményezéssel rukkoltak ki —, de most már olyformán, hogy az egész üzemet magukkal vigyék. Július 25—26—27-re háromnapos VIT-műszakot hirdettek, s kérték az üzem valamennyi szalagját, hogy csatlakozzanak felhívásukhoz, EGYETLEN SZALAG SEM ZÁRKÓZOTT EL a kezdeményezéstől és a VIT-műszak célkitűzéseivel is egyetértettek a dolgozók, hiszen az üzem tervének teljesítéséről van szó. Nemcsak a fiatalok maradtak el, hanem néhány más szalag is, így időszerű az a kezdeményezés, hogy a VIT-műszak három napján minden elmaradást pótolni kell. Következő lépésként meg is állapították kinek-kinek az »adóssságát*, hogy a számonkérésnek reális alapja is legyen. Egyes szalagoknál ez nem lehetett cél, hiszen lépést tartottak a feladatokkal, de a minőségi hibák megszüntetése itt is időszerű. A MUNKAFEGYELEM MEGSZILÁRDÍTÁSA pedig egyáltalán nem tűr halasztást. Ezért az 52 fiatal figyelme erre is kiterjedt, mikor a VIT-műszak előkészítése folyt. A Világifjúsági Találkozó tiszteletére indított 3 napos műszak ma kezdődik a Ruhagyárban. Reméljük, hogy három nap múlva eredményekről számolhatunk be. A szegedi mnnkásor-zászloalj nagyszabású névadó és zászlóavató ünnepsége A következő hónapban, augusztus 3-án, szombaton a délutáni órákban tartják meg Szegeden, a Széchenyi téren városunk munkásőr-zászlóaljának névadó és zászlóavató ünnepségét. A szegedi munkásőr-zászlóaljat Gera Sándor elvtársról nevezik el, aki szívvel-lélekkel tevékenykedett városunk munkásmozgalmában, majd részt vett a spanyol nép szabadságharcában, az életét is feláldozva. Az ünnepséget katonai pompával, díszszemlével tartják majd sieg. A munkásőr-zászlóaljnak az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat dolgozói adják át a zászlót. Ez is jelképezi a munkásőrök és a dolgozó emberek összeforrottságát, a néphatalom védelmében. A zászlóavató és névadó ünnepségen a forradalmi munkás-paraszt kormány küldötte is részt vesz. Az ünnepség után a munkásőr-egységek díszoszlopvonalba sorakoznak fel és a zászlóalj végigvonul a város utcáin, így is bemutatva a csapatzászlót a dolgozóknak. Mi történt a Felszabadulás Tsz-ben 1956 végén? A KISZ szegedi szervező bizottságának nyili levele Csehszlovák orvostanhallgatók Szegeden JbaranQotás a kőofajkutak erdejében A VIT-en részvevő fiatalok is gyönyörködnek majd a Moszkva folyó usztyini hídján átsétálva a Káspi-tengert a Balti-tengerrel összekötő viziút csillogó hullámaiban, amelyet a felső képünk mutat. Ha hajóra ülnének, a moszkvai kikötőből a Volgán át Sztálingrádig hajózhatnának. Onnan több ezer kilométeres vasút vezet a nagy szovjet haza egy másik folyójához, a sötét vizű, a mi Dunánknál kétszerte hosszabb Amur folyóhoz. Az Amur környékén, ahol képünkön intervenciós háború korában ték szét a betolakodó japáii fiatal diáklányok tűnődve nc zik a gyorsan futó vizet, az a megalakult vörös munkás ezredek hősi harcokban verimpenalista erőket. E harcok emlékét hirdeti ma is az amuri partizánok kedvelt da la. A szegedi békenagygyűlés résztvevői tiltakoztak a nukleáris fegyverek használata ellen Darvas József nagysikerű beszámolója városunkban Tegnap, szerdán délután 6 Radnóti Miklós: "Nem tudórakor a Hazafias Népfront hatom* című versét szavalta Szeged városi békebizottsága el szép sikerrel, nagygyűlést tartott a Ma- A nagyterem zsúfolásig gyár—Szovjet Baráti Társa- megtelt, amikor a Himnusz ság székháza nagytermében, hangjai után dr. Antalffy hogy a Béke-Világtanács üléA legkülönbözőbb foglalko- György egyetemi tanár meg- sén részvevő háromtagú mazású emberek már jóval a nyitotta a békenagygyűlést. Syar küldöttséget rendkívül békenagygyűlés kezdete előtt Ezután Darvas József Kos- naÉY érdeklődéssel fogadták, elfoglalták helyeiket Az út- suth-díjas író, az Országos Az érdeklődés annak szólott, törők énekkara Szécsi József Béketanács elnöke tartotta h??y egy nagy nemzeti trameg rendkívül gazdag, érdevetkezetes békepolitikáját, amely a nukleáris fegyverek eltiltására irányul. Darvas József ismertette, karnagy vezetésével szórakoztatta a megjelenteket, kes beszámolóját a Béke-ViNagy sikert aratott a Szegedi lágtanács colombói üléséről. gédia, az ellenforradalom után utazott a magyar küldöttség Colombóba. A maBevezetőként vázolta azt az ^yar küldöttség bármerre Kenderfonógyár énekkara Waldmann József karnagy országot és fővárosát: Co- iart> mindenütt vezetésével. Korek József, a lombot, ahol a Béke-Világtadolgozója nács ülését megtartották. Kenderfonógyár egyik a magyar eseményekről érdeklődtek tagjaitól. A magyar küldöttség szónoka: dr! Péter János, jel- amikor kijelentette a tanács őszibarackot is tartósítanak Szegeden Ez évben új üzemáeeal bő- után a zöldbab, a sárga- és vült Szegeden a Hűtőipari őszibarack tartósítása, tároVállalat munkája Nagy lása. Sürgősen legMább 30 tanácskozásra akkor nukleáris "fegyverek elt'iltámennviségű zöldségfélét, vagonnyi hutoter felszabadi- „mikr.r _ viláe. nuKiearis iegyvereK eiiiuatartósítanak tását kérik a vállalat veze- került sor, .amikor a. V1iág saert folyo harcban a mi kis A tanácskozás lemzőjeként említette, kozáson: a magyarok azért hogy azon az ázsiai és az vannak itt, mert nem győzött afrikai országok küldöttei az ellenforradalom —, nagy első ízben vettek részt je- tapssal nyilvánították tetszémegfclelő süket a részvevők. Beszámolója befejező ré szében arról beszélt Darvas József, hogy a békéért, a lentőségüknek számban. Megállapította, hogy a cogvumolcsot tarxosi tanait iasai a ha_ k(M. iránv7at mérkőzik . ,: , . ,17 • • ' mélyhűtéssel a vállalat vágó- tői. Ennyi fagyasztott húst egymással a békés egymí ÜT? 15 - *S lgaZa" hídi telepén. A bővítés jelen- kellene elszállítani, hogy he- ?iséTfeszüUsTgé Ta , f „ a „ tős hasznot hajt a vállalat- lyet tudjanak adni a gyü- fbLúé Darvas József a JV& f f°gad0tt nak. mert viszonylag kevés molcsnek, zöldséjmek^Zo d- ?0V^Tban arról szólót" beszá™10 utá" a békenagygyűlés részvevői határozatot hoztak, ráfordítással tartósíthatják a babból 11 vagonnal tartosita- colombói tanácskozás zöldség- és gyümölcsféléket, nak a tervek szerint. Eddig üöfLpont ^an az atom a — Az udvaron egy nagy sátor csak másfél vagonnyi került ££ J . amelyben egységesen állást alatt készítik elő most is az a hűtőbe. A nyári nagy for- ÜÜT™ ÁT lÜT„ tl ™** foglaltak a nukleáris fegyveasszonyok. lányok a sárga- róság megvénítette a zoldbabarackot mélyhűtésre. Tehát bot. s most már csak a má- - tudó-ok még épületet sem építettek, sodvetésű babból teljesíthetik leszvevo tuaosoK íiuivicctifo icgj vcitn. cxtiitoou - —- — állott, erről is esett a legtöbb foglaltak a nukleáris fegyveszó. A világ minden tájáról rek hasznalata ellen. felemelték tiltó szavukat a nukleáris fegyverek használata ellen. A kantoni ipari kiállítás A kantoni ipari kiállításon 6,6 millió fontsterling értékű üzletkötés történt 3800 nincs is rá szükségük, hisz* a tervet. A Szeged környéki kényelmesebb és jobb is fé- termelőknek nem kell aggódlig a szabadban végezni az niok. hogy nyakukon marad előkészítő munkát. Itt tehát szeptemberben a másodveté..nern szorít a cipő", de annál sű bab termése — amiből az ismertették azt is, hogy az inkább sok gondot okoz a esős nyár miatt nagy meny- atom- és hidrogénkísérletek, hűtőtér. Jó lenne, ha rövidé- nyiség ígérkezik —. mert a amelyek a fegyverkezést , ,, , ... TT sen 250—260 vagonnyi bőví- Hűtőipari Vállalat ezután 10 szolgálják, rendkívül súlyos megrendeles kereteben Hartést kaphatnának, mert a vagonnyit akar felvásárolni, következménnyel veszélyez- ml"c országból mentek Kemostani nagyon kicsi. Lassan végefelé jár a sár- tetik az egész emberiséget, reskedok Kantonba, többek A vidéki városok vágóhíd- gabarack tartósítása is. amit Elmondotta Darvas József, k?z°" Dél-Afrikabol, Kanajai közül a legnagyobb és Svédországba küldenek hogy a kapitalista országok- dabók Laoszbol, Hongkonglegmodernebb a szegedi. Hú- maid. Ezzel azonban nem fe- számos ^ ból és J^T^LefyTtörészlege azonban évtizedek jezódik be a gyümölcs tartó- „ knnitall7m„s M_ TTTTTT * óta elmaradt a Vágóhíd fej- sftása mert a kés5bben érő lödése mögött. Mioa kukta őszibarack.faitákból is naey vállalat lett a hutoreszleg. . , .... azóta sem fejlesztették. Ezért mennyiséget tesznek el telire okoz most gondot a borsó mélyhűtésseL tette: ök a kapitalizmus hí- nek eddig alig volt kereskevei, azonban delmi kapcsolatuk Kínával. A kötések 37 százaléka ipari elismerik és becsülik a és ásványi termékek szálliSzovjetuniónak azt a kő- tására vonatkozik. Munkapad és íróasztal valamikor két külön világ volt. Az írott és íratlan társadalmi törvények megszabták, hogy melyik ületi az egyik osztálybelit, és melyik a másikat. Aki iskolái és összeköttetései révén megkapaszkodott egy íróasztal mögött, fitymálva tekintett a munkapadok mellett kenyerükért küzdő egyszerű emberekre. Egy érettségi bizonyítvány és egy nagyságos szülő vagy pártfogó íróasztalt adott kongó fejű burzsoá gyerekeknek, kulákhajtásoknak is, de a legjobb képességű munkás- és parasztgyerekektől gyakran a fizikai munka lehetőségét is megtagadták. A felszabadulás utárj. a tudományra, művelődésre szomjas munkás- és parasztfiatalok özönlötték el az iskolákat, s iskolájuk után méltó helyet kaptak az életben. Soha nem látott arányban megemelkedett az egyetemet és középiskolát végzett fiatalok száma, s a dolgozó osztályok előtt megnyílt a művelődés számtalan lehetősége. Ezzel együtt azonban évről évre jelentkezett a régi kortünet is, miszerint az érettségizett fiatalok valamennyien íróasztal után áhítoztak és áhítoznak. Sajnos, nemcsak a múlt iskolapolitikája élesztette fiataljainkban ezt a törekvést, hanem mi magunk is, hiszen sok túlzást elkövettünk az iskoláztatásban, s a nevelésben elfeledkeztünk a fizikai munka megbecsüléséről. A Horthy-rendszerben az érettségizett fiatalok száma csupán töredéke volt az ifjúságnak, most viszont számot tevő része, a réginek többszöröse. A legjobb képességű tanulók állami támogatással felsőbb iskolákban képezhetik magukat, de azok közül nem tudunk mindenkinek íróasztalt adni, akik sikeresen érettségiztek, s bizonyítványuk alapján hivatali munkát keresnek. És ez nem is lehet cél. Az ipar és a mezőgazdaság nemcsak segédmunkásokat és mérnököket követel az élettől, hanem magasabb képzettségű szakmunkásokat és betanított munkásokat is. Ma már minden szakma elsajátítása alapos műveltséget, tudást igényel. A szellemi és fizikai munka között korábban létrehozott szakadék kezd kisebbedni, s az a törekvésünk, hogy a fizikai munkások szellemi felemelésével a határok minél közelebb essenek egymáshoz. Szakmunkások forgatják az iskolakönyveket, mesterek vizsgáznak évente a középiskolákban — de nem azért, hogy mesterségüket elhagyva íróasztal mellé telepedjenek, hanem azért, hogy lépést tartsanak korunk követelményeivel, ök érzik, hogy az iskolai oktatás és a szakmai ismeretek nagy haszonnal egészítik ki egymást, de fiataljaink nehezen tudják ezt megérteni. Azt hangsúlyozzák, hogy szakmunkások érettségi nélkül is lehettek volna, s a kőműves, ács, szabó vagy órás mesterséghez nem kell tudni az algebrát, a latin gramatikát vagy az ábrázoló geometriát. Ügy fogják fel tanulmányaikat íróasztal nélkül, mint valami holt tők'' Pedig nincs igazuk. Ha tanulmányaikat vesszük is figy lembe: a kőműves, a lakatos, a vízvezetékszerelő vagy " járlatlevélkezelő, az anyakönyvvezető vagy az iktató veszi-e előbb hasznát a fizikának, a kémiának és a matemtikának? S vajon egy ipari szakmunkás, vagy betanító munkás kárát vallja annak, ha ismerős a nyelvtanban é" az irodalomban? Vajon nem szélesebb látókörrel, kultú ráltabban dolgozik az iskolázott munkás? Érthetetlen a fiatalok fizikai munkától való idegenkedése. és káros is. Hová vezetne az ilyen felfoaás akkor, he már ott. tartanánk, hogy mindenki számára kötelező lenra középiskola elvégzése? Csupa-csupa hivatalnokok építenék a szocializmust? * Az íróasztal és a munkavad nálunk már nem két külön vilén. hanem ké* egyértékű munkahely. Semmivel sem .előkelőbb" az irodai munka, mint az alkotó, termelő tevékenység. csupán az öröklö't konvenciókkal kell szembeszállni, s elsősorban a fiatalokat kell ezektől megszabadítani.