Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-24 / 171. szám
Szerda, 1957. július 84. tfyty i/Á*dodó> kápolna •A mi dalunk győzelmi dal* Munkában a Szegedi Általános Munkás Dalegylet Tavaly jelent meg egy hír a csehszlovák lapokban, amelyben a többi között ez állt: »-Nehéz feladatot oldanak meg Prágában: az 1635-ben épült Mária Magdolna kápolnát régi helyéről át kell helyezni«. Képünkön már az eredményt mutathatjuk be. A rendezett prágai Moldva parton, a Palacky-híd mellett úgy áll a régi kápolna, mintha sosem épült volna másutt. . Szeptemberben Szegeden tanácstag pótválasztások lesznek Az elmúlt hónapban sok tanácstagi hely megüresedett. A tanácstagok vagy lemondtak, vagy elköltöztek, esetleg választóik visszahívták őket. A tanácstörvény értelmében a lemondottak helyébe új tanács» tagokat kell váUqgtaniaj Szegeden szeptember 15-én kerül sor a tanácstag pótválasztásokra. Negyven választókerületben választanak új tanácstagokat. Rövidesen megkezdik ezekben a körzetekben a választók összeírását. A GYENGÉBB NEM — A FÉRFI James Bond amerikai professzor megállapította, hogy helytelen dolog a nőket nevezni a ..gyengébb nemnek", mert a férfiak a gyengébbek. így például 1950-ben a férfiak halandósága 30 százalékkal haladta meg a nőkét. Doktor Bond szerint idén a 65 évnél idősebb nők száma 40 százalékkal fogja meghaladni a hasonlókorú férfiakét. Szerinte a férfiaknak ez a gyengesége a szakmai tülerőltetettségből származik. Másrészről a férfiak inkább uralkodnak magukon és kevésbé engednek szabadfolyást érzelmeiknek, mint a nők. ezért nagyobb mértékben támadják meg őket különböző szív- és vérkeringési betegségek. Két hete öreg zászlót lengetett a szél a Széchenyi téren, a Szegedi Országos Dalosünnepély alkalmával. Az Általános Munkás Dalegylet kórusa félévszázados múltra tekint vissza. Harc, küzdelem, tilalom, de fényes sikerek emlékét is őrzi ez a zászló. Fehér András dalos múltja is majd négy évtizedet ölel fel. Büszkén emlékszik a 31 év előtti Szegcdi Országos Dalosünnepélyre. A kórus itt már országos hírű volt. 1930ban Bécsbe utaztak a Nemzetközi Munkásdalosversenyre, de nem léphették át a határt. Horthy rendőrsége nagy figyelmet szentelt minden megmozdulásuknak. — Május elsejék megünneplése börtönnel járt, mégis elénekeltük dalainkat — meséli Bajó Laci bácsi. Együtt múlt el az idő rajtunk Pászti Ferenccel, Szilágyi Józseffel, Waltncr Mihállyal. A Heiszig-család apraja nagyja itt énekel. A felszabadulás után Szeged kullúrotthonaibon, üzemi és pártszervezeteiben dallal is építettük a szocialista kultúrát példát mutatva a később alakuló Jelenleg kis létszámmal dolgozunk. Kevés a fiatal. Várjuk őket! Garamszegi József nemrég vette át a kórus vezetését és máris szép műsorral, sikeresen szerepeltek a dalosünnepélyen. Büszke lehetne mindenki, aki tagja e nagymúllú, sok harcot megért kórusnak —< mondta a karvezető — és mégis csak 25—30 a tagok száma. Persze, a régi tagok nem szakadtak el a kórustól, de sok munkájuk és felelősségteljes állásuk miatt nem érnek rá rendszeres próbákra járni, pedig szívük, lelkük a munkásdalos-kultúráé. Az 50 éves jubileum megünneplése ránk vár. őszre önálló hangversenyre készülünk. A múlt kötelez — mondja Jánosiné, a könyvtáros. Nem maradhat el a fejlődésben ez a kórus, mely Juhász Gyula költő versét dalolja Szegliy Endre feldolgozásában jeligének : »A mi dalunk győzelmi [dal, Munkánké lesz a diadal. Amit mi zengünk nem [borús, Munkánk vidám dal (koszorúz«. Szécsi József zenei szakreferens Újra rendezték az üzletek szombati és vasárnapi nyitvatartási ideiét Tegnap délután a városi tanács, kereskedelmi osztályán megbeszélést tartottak a kereskedelmi szakemberek az üzletek szombat délutáni nyitvalartásával kapcsolatban. A vásárlók kérésére a három elmúlt szombaton nyitvatartott néhány iparcikket árusító üzlet. A szombaton nyitvatartott üzletek hétfőn tartottak szabad délelőttöt. Megfigyelések alapján elmondták, hogy hétfőn délelőtt több dolgozó akart vásárolni, mint szombat délután. Éppen ezért a városi tanács kereskedelmi osztálya — a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZOT rendeletei értelmében — úgy" határozott, hogy szombaton délután 2 órakor bezárnak az iparcikkeket árusító üzletek. Hogy a lakosság ne érezze a szombati korai zárás hátrányát, a külvárosi élelmiszer üzletek és a földművesszövetkezetek ezután néhány fontos háztartási iparcikket is árusítanak. Ugyancsak a lakosság kérésére; vasárnap délelőtt nyitva lesz a Marx téri 108-as (új bérházban) hentesüzlet reggel 7 órától 10 óráig, az 55-ös Kárász utcai édességbolt vasárnap egész nap, délelőtt 10-től este 6 óráig nyitvatart. Az Élelmiszcrkiskereskedelmi Vállalat 29-es Marx téri árudája (Párizsi körút sarok) vasárnap reggel 7 órától 10 óráig tejet és kenyeret árusít. A kétműszakos élelmiszer árudák szombaton este 8-ig lesznek nyitva. A kereskedelmi osztály felhívja valamennyi üzletvezető figyelmét, hogy a nyitvatartási időről pontosan tájékoztassa vásárlóit, a nyitvatartási időt látható helyen írja ki; lili SAKK i 1 i I A világ sakkozóinak figyelme két héten át a moszkvai szovjet—jugoszláv csapatmérkőzés felé irányult. A július elején kezdődött mérkőzés a tavalyi belgrádi első találkozó visszavágója volt. Az első mérkőzésen a szovjet csapat 38:26 arányban győzött. Ez a 12 pontos minimális vereség a világ legjobb sakkozóitól, figyelemre méltó jugoszláv sikernek számított, ami a jugoszláv sakkozás fejlettségét mutatta. Az idei visszavágó versenyt is az úgynevezett scheweningeni rendszer szerint bonyolították le, s így a szovjet csapat minden tagja játszott a jugoszláv csapat valamennyi versenyzőjével. A szovjet csapatban Keresz, Bronstein, Boleszlavszki, Geller, Petroszján, Tajmanov, Korcsnoj és Tolus nemzetközi nagymesterek játszottak, szerepelt ezenkívül két tartalék is: Holmov és Furman mesterek. A jugoszláv csapatban Gligorics, Matanovics, Trifunovics, Milic, Karaklaícs, Nedelkovics, Pirc, Ivkov, valamint Bertók és Udovcsics vették fel a küzdelmet a szovjet válogatottal. A szovjet csapat ezúttal 42:22 arányban, 20 pontkülönbséggel győzött. Bronstein, Keresz, Tajmanov s Boleszlav. szki veretlenek maradtak, de a legjobban Korcsnoj szerepelt, aki egy játszma kivételével valamennyi játszmáját megnyerte. A jugoszláv csapat tagjai — Gligorics és Matanovics kivételével gyengén szerepeltek. Csak ez a két játékos tudott győzni a szovjet versenyzőkkel szemben. Különösen figyelemre méltó Gligorics eredménye, aki öt győzelem mellett csupán egy játszmát vesztett. A jugoszlávok éljátékosa már a tavalyi belgrádi versenyen is kitűnően játszott, akkor két játszmát nyert, hat játszmája döntetlenül végződött, vereséget nem szenve. dett. * Az idei városbajnokság döntőjében több érdekes játszmát váltottak versenyzőink. Az alábbi játszmában sötét mintaszerűen használta ki világos megnyitásbeli hibáját: Világos: Szirmai. Sötét: Kárpáti. 1. e4, c5, 2. Hf3, Hc6, 3. d4, cxd, 4. Hxd4, Hf6, 5 Hc3, d6, 6. Fe2, e5, 7. Hb3, Fe7. 8. 0— 0, 0—0, 9. f4, a5, 10. a4, Hb4, 11. Ff3, Fe6, 12. f5?, Fc4, 13. Bel, Hxc2!, 14. Vxc2, Vb6+, 15. Fe3, Vxb3, 16. Vf2, d5, s sötét gyalogelőnyével nyert I * P ü 11 HP ÜH 1gg H FIU üf 11 HK i 1 m 11 ÜP ¡ü IP m'm á i ¡g m hp má iü m 1 ü ü Világos: Kel, Vc2, Bdí, Bgl, Fbl, Fg3, Hc5, He5 gyalogok: a2, b2, d4, e3, h2 (13). Sötét: Kg7, Vd8, Ba8, Bf8, Hb8, Hg5, Fe7, Fh3„ gyalogok: a6, b5, c4, e6, f7, f3, h5, (15). Fenti állásban világos indult és nyert. Megfejtésként négy lépést kell beküldeni, a helyes megoldásért fejtőink négy pontot kapnak. Egy pillantás a jövőbe: Üj iskolát terveznek Móravárosnak öntevékeny kórusoknak. Impozáns, modern, szép — a szűkszavú ember csak ennyit mondhat arról az épületről, amely a Szegedi Tervező Iroda tervrajzairól tűnik a néző szemei elé. A korántsem bőbeszédű tervezők azonban mindehhez még azt is hozzáfűzik, hogy »minden eddiginél« korszerűbb lesz, egészségesebb, az igényeket jobban kielégítő. Erre bizonyságul megemlítik, hogy a hagyományosan épített szűk folyosó helyett ebben az iskolában először nyílnak majd a tantermek tágas, fénygazdag, úgynevezett zsibongóra, amelynek az udvarra néző fala — a tervek szerint üvegből készül. Igen, ilyen lesz az új móravárosi 8 tantermes általános iskola, amelyet a Kolozsvári tér északkeleti oldalán, a Kormányos és a Veresács utca közötti telekrészen akarnak felépíteni. A Tervező Iroda munkatársai előreláthatólag ez év október 5-re készítik el az iskola részletes műszaki és kivitelezési terveit. Ezek szerint a kétemeletes tantermi szárny délkeleti tájolással (fekvéssel) a Kormányos utcai oldalon épülne. Tőle balra pedig a földszintes öltöző és a magasabb tornaterem, ennek folytatásaként pedig, a Veresács utca felől, a gondnoki lakás és a kazánház helyezkedik eL Magát az építkezést jövőre akarják megkezdeni és olyan ütemben folytatni, hogy a feP épült iskolát — Móraváros egyik leendő ékességét — az 1959—60» as tanévre már átadhassák rendeltetésének. Addig azonban még nemcsak rengeteg munkát; hanem tetemes pénzösszeget is kell áldozni az ifjú nemzedék eme újabb örömére. Az építési költségekkel és a tantermi bútor- és egyéb berendezésekkel együtt kerekeri mintegy 4 millió forint árán épül maid M ez az iskola. Pénteken ülést tart a városi tanács A városi tanács végrehajtó bizottsága július 26-án, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel a tanácsháza nagytermében nyilvános tanácsülést tart. A tanácsülés napirendjén szerepel: beszámoló a végrehajtó bizottság munkájáról, ezenkívül megvitatják az 1956. évi zárszámadást* az 1957-es év költségvetését, a város 1957-es évi fejlesztési tervét. A munkaügyi bizottság beszámol a fiatalok és a munkanélküliek elhelyezéséről. (126) A kapitányunk, az mindig mondta neki, hogy sose les: belőle katona, inkább akassza fél magát, mert hiába pusztítja a komiszkenyeret. 0 meg csakúgy pislogott a szemüvege alatt. Hanem volt verscharftje vagy kaszárnyaáristomja, az már egy nagy ünnep volt neki. Az ilyen napokon szokta írogatni a cikkeit az újságba a katonák kínzásáról, míg aztán egyszer ládavizitet csináltak nála. Ott aztán voltak könyvek, baYálom! Mind a leszerelésről meg a nemzetek közötti békéről, Be is vágták ezért a helyőrségi fogházba, úgyhogy attól fogva nyugtunk volt tőle, aztán egyszer csak megint felbukkant az irodán és ott irta a faszolási cédulákat, hogy a legénység ne érintkezzen vele. Ilyen szomorú véget ért e* az intelligens. Pedig másféle úr lehetett volna belőle, ha a hülyesége miatt nem veszti el az önkéntesi jogát. Lajtnant lehetett volna. A tizedes felsóhajtott: — A kabátját se tudta rendesen ráncba rakni. Prágából hozatott tinkturákat meg mindenféle pasztákat a gombpucoláshoz, mégis olyan vörösek voltak a gombjai, mint az Ezsau baja. De pofázni, azt tudott, és amikor az irodán volt, semmi mást nem csinált, csak filozofált. Már addig is ebben találta a legnagyobb gyönyörűségét. Folyton csak azzal jött, mint mondtam, hogy »ember-', »ember-Egyszer, amikor így elmélkedett egy pocsolyáról, amibe »niedern-nél bele kellett hogy vesse magát, azt mondtam neki• »Nahát, ha folyton az emberről meg a sárról jár a szája, hát jusson eszébe, hogy az embert is sárból teremtették, és biztos úgy kellett neki«. Most, hogy kibeszélte magát, a tizedes meg volt elégedve, s várta, mit mond ezekre az egyéves önkéntes. De az önkéntes helyett Svejk szólalt meg: — Ugyanezekért a dolgokért, éppen ilyen szekírozásért, évekkel ezelőtt, a harmincötös regimentben valami Konicek nevű katona leszúrta saját magát és káplárját is. Venne volt a »Kuryr«-ban. A káplár valami harminc szúrt sebet kapott a testébe, és ezekből több mint egy tucat halálos volt. Aztán az a katona még ráült a halott káplárra és rajta ülve agyonszúrta magát. Szintén volt egy másik eset Dalmáciában, olt elvágták egy káplárnak a nyakát, és máig se tudja senki, hogy ki csinálta. Az egész dolog rejtélyes homályban maradt, csak annyit lehet tudni, hogy azt az elvágott nyakú káplárt Fiaiának hívták, és Drábovnába valósi volt, Turnov mellől. Aztán még tudok egy káplárról a hetvenötösöknél, Rejmáneknek hívták .. s A kellemes elbeszélést e pillanatban holmi nyögések szakították félbe a pad felől, ahol I.acina tábori föleikész aludt. A páter felébredt, szépségének és méltóságának teljében. Ébredését ugyanolyan jelenségek kisérték, mint a Gargantua nevű fiatal óriás ébredését, a vidám öreg Rabelais könyvében. A tábori föleikész nagyokat szellentett és böfögött a padon, s akkorákat ásított, hogy majd kiugrott az állkapcsa. Végül is fehVt és h-múlva megkérdezte: — A szentségit, hol vagyok? A tizedes, Uítva a magasrangú úr ébredését, nagyon tisztelettudóan válaszolt: — Oberfeldkurát úrnak alázatosan jelentem, hogy a fogdavonatban tetszik lenni. A páter arcán a meglepetés villáma suhant át. Égy ideig némán ült, és az agyát megfeszítve gondolkozott. Hiába. E/szakai és reggeli élményei, s a rácsos vagonban történt ébredése között a legsűrűbb homály tengere terült el. Végül megkérdezte a tizedest, aki még mindig tisztelettudóan állt előtte: — Es kinek a parancsára lettem én, mint. -. < — Alázatosan jelentem, parancs nélkül, oberfeldkurát úr. / A páter felállt és járkálni kezdett a padok között, azt morogva, hogy a dolog nem világos előtte. Majd visszaült ezekkel a szavakkal: — Tulajdonképpen hová megyünk? — Rruckba, jelentem alássan. — Es mért megyünk mi Rruckha? — Alázatosan jelentem, hogy oda helyeztek át az egész kilencvenegyes regimentet. A páter megint törni kezdte aj ej él, hogy mi ii történt veit, hogyan került a vagonba, és miért utazik ő voltaképpen Rruckba, méghozzá pont a kilencvenegyes ezreddel, valami öröktől kisérve. Aztán már annyira magához tért a kábulatából, hogy felismerte az egyéves önkéntes mivoltát, s ezért a következő kérdéssel fordult lwzzá: — Maga intelligens ember, meg tudná magyarázni nekem őszintén, semmit se hnü— el, hogy én hogy kerültem magukhoz? — Kész örömmel — mondta bajtársias hangon az egyéves önkéntes — reggel, amikor felszálltunk a vonatba, egyszerűen csatlakozott hozzánk, mert ködös volt a feje. A tizedes szigorúan ránézett. — Bemászott hozzánk a vagonba — folytatta az egyéves önkéntes — és azzal kész is volt az egész. Lefeküdt a padra, és ez a Svejk, itten a feje alá rakta a köpenyét. Az előző állomáson, amikor a vonatot ellenőrizték, beírták a vonaton tartózkodó tisztek jegyzékébe. Hogy úgy mondjam, hivatalosan felfedezték, és ezért a mi káplárunk raportra fog menni. — Na jó, jó — sóhajtott fel a páter — majd a következő állomáson átmegyek a stábvagonokba. Nem tudja, volt már ebédosztás? — Ebéd csak Bécsben lesz, feldkurát úr — jelentelte a tizedes. — Szóval, maga tette a fejem alá a köpenyét? — fordult a páter Svejkhcz. — Szívből köszönöm. — Nekem ezért nem jár köszönet — mondta Svejk — én csak úgy cselekedtem, ahogy minden katonának cselekedni kell, amikor látja, hogy a feljebbvalója alszik és nincs semmi a feje alatt és ki van készülve. Minden katotuínak tisztelnie kell a feljebbvalóját, még akkor is, ha az másmilyen állapotban van. Nekem nagy tapasztalataim vannak a feldkurálokkal, mert én az Oltó Kalz feldkurát úr tisztiszolgája voltam. Mondhatom, hogy a feldkurálok nagyon vidám és jószívű népség. A tábori fölelkész demokratikus rohamot kapott ebben a kaccenjammeres hangulatban, elővett egy cigarettát és odaadta Svejknek: — Gyújts rá és füstölj! (Folytatjuk)