Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-18 / 140. szám

Jó gyümölcstermés várható — jut majd exportra is Üjburgonyái máris naponia küldünk külföldre Földieper, cseresznye, új­burgonya, zöldborsó és a gyenge uborka nemcáak a mi kedvenc csemegénk, sze­retik a világ minden táján. A gyümölcsfákat, ha virág­záskor vizsgálgattuk, boldo­gan állapíthattuk meg, hogy bő termés lesz a nyáron, a fák remekelni fognak. Ké­sőbb a termelőktől többször lehetett hallani, hogy a gyü­mölcsvirág kötésében kárt tett a hideg, elvitte a köd a termések felét, nem lesz olyan sok CSERESZNYE ÉS MEGGY, mint gondoltuk. Az almater­mésnél is lesznek károk. Valóban kevesebb volt a kö­zepes termésnél a zsabolai­ból és még kevesebb lesz a germerszdorfi cseresenyéből. Ezért szokatlanul magas az áruk. (A germerszdorfiért például 8 forintot fizet a MEZÖÉK.) A FÖLDIEPER javában érik most, nagyon szereti a meleget. Fejlődésé­hez egy bizonyos mennyiségű csapadék is szükséges, de az idei már sok volt, ezért eb­ből is sok lerothadt. A vizes időjárás nemcsak a gyümölcs minőségében oko­zott kárt, kisebb emiatt a terméshozam is. Jelenleg 70 —80 mázsa a napi felvásá­rolt mennyiség. A múlt év­ben a MEZÖÉK nem egy esetben 200 mázsa földiepret is felvásárolt egy nap alatt. ÜJBURGONYABOL bőven jut kül- és belföldi fogyasztásra. A nagymérvű belföldi kínálat mellett gyak­ran 6—8 vagonnal küldünk egyszerre külföldre, igen so­kat Csehszlovákiába. A vizes esztendő itt is nyomot hagy, mert a nagy víztartalom miatt kényes a szállítása, az út sok kért tehet benne. A vágott, megszúrt és hibás burgonya szintén áruink hír­nevét rontja. A termelőkre vár az a feladat, hogy eleget tegyenek a kereskedelmi szervek kéréseinek és szállí­tásra mosatlan, száraz és hi­bátlan burgonyát rakjanak a zsákokba, mert a jó minősé­gű árukkal vevőkörünket növeljük, ami országos és termelói érdek egyaránt. ZÖLDBORSOBOL szintén küldtünk ki néhány vagonnal. A hirtelen meleg azonban a további szállítás elé is akadályt gördít: a me­legtől megszorul a borsó szeme, s nem fejlődik. UBORKÁT Nyugat-Németországba is szállítunk, tíz kilogrammos — a Hangszerkészítő Válla­latnál készülő — kosarak­ban. Kívánságuk, hogy 16 cm-nél hosszabb növésűek legyenek az uborkák. A friss árut hűtött kocsiban küldjük és így tetszetős állapotban tud megérkezni. A „szabadi­uborkának még nincs itt az ideje, ezek mind meleg­ágyiak, ezért kilogrammon­ként 9 forintot kapnak érte a termelők. FÖZOHAGYMA lekötésünk szintén van — főleg Csehszlovákiába. SÁRGABARCKBOL és őszibarackból nagy termés várható, az idei mennyiség megcsúfol néhány elmúlt esztendőt. Még nincs itt az érés ideje, de a hónap vé­gén, vagy a jövő hónap ele­jén ez is elérkezik. Bizonyá­ra sokan várják a korai Mayflower ŐSZIBARACKOT is, amiből szintén bő termés lesz, s reméljük, hogy ára is megelégedésre talál. Áz ellenforradalmi események a szegedi Tudományegyetemen Intézkedések a vízhiány megszüntetésére Alsóvároson A Pálfi és Paprika utca, de a Tanítói kiskertek lakói is nagyon sokat panaszkodtak az ártézi víz hiányra. A lakos­ság panasza indokolt, hiszen ezen területeken a vízellátás nem megfelelő. A III. kerü­leti tanács elhatározta, hogy ezeket a régi kéréseket or­vosolni fogja és a lakosság által befizetett községfejlesz­tési alapból felújíttatja a meglévő két anyakutat, így azok nagyobb teljesítményű­vé válnak és az ivóvízszük­ségletet zavartalanul biztosí­tani fogják. A munkálatokhoz szüksé­ges előkészületek is megtör­téntek, egyedül a vízjogi en­gedély beszerzése szükséges. Reméljük, hogy az engedély is rövidesen meglesz, és a kútmesterek mielőbb munká­hoz láthatnak. Korábbi hírünk, mely sze­rint új kutak fúrására került volna sor, nem helytálló. Lenqyel vasúti felszerelés India számára A lengyel külkereskedelem képviselői szerződést kötöttek 4000 alváz szállítására az in­diai államvasutak számára. A tétel értéke 420 ezer font­sterling. További tárgyalások vannak folyaínatban egyéb vasúti felszerelés, többek kö­zött kocsivázak és kazánok szállítására. Társadalmi munka segítségével körzeti orvosi rendelő épül a Ságváritelepen Szeged külső települései közül az utóbbi esztendőkben a Ság van telep (a volt Kecs­lésteiep; fejlődött talán a legtöbbet: Ukoinak száma tíz esztendő alatt kétszereset >: 800-ról 1600-ra emelkedett Rövid évek alatt új utcák ke­letkeztek a telepen, szép családi házakkal, szépen művelt kertekkel. A túlnyo­mórészt munkás- és nyugdí­jaslakók tehát sokat tettek annak érdekében, hogy a Ságváríteiep fejlődése az elmúlt években olyan roha­mos lehetett. Ez a nagyütemű fejlődés sok követelményt állít fel, mindenekelőtt egészségügyi vonatkozásban. A telep la­kóinak elsősorban jól felsze­relt körzeti orvosi rendelőre lenne szükségük, mert bár­mennyire is hihetetlenül hangzik, a telep ilyennel még nem rendelkezik. Ami­kor néhány hónappal ez­előtt a rendelő létrehozásá­nak gondolata felvetődött, ügy látszott, hogy esetleg több esztendő is eltelik, ami- az feléoi;1. Fülöp Pál, a ságvá itelepiek népszerű hungarlanda E s p e r a nto • ji v ^ m (5 3 " ctlfejk3 w flwnrallliniíllIIfSII £ 3 tű­0 • Szeged, 29-30. VI. 1957. * A VI. Délmagyarországi Eszperantó Találkozóra — amint már lapunkban jelez­tük — június 29-én, 30-án kerül sor Szegeden. A talál­kozót az Országos Eszperantó Tanács Csongrád megyei bi­zottsága és a Szegedi Béke Eszperantó Szakkör rendezi. Eddig már nemcsak az or­szág déli részéből, hanem más vidékekről is érkeztek jelentkezések, illetve kül­döttek a különböző szakkö­röktől. A találkozó gazdag prog­ramjában sokszínű, érdekes­nek ígérkező kiállítás is sze­repel, amely az eszperantis­ták széleskörű kapcsolatai­ból és ennek révén a béke megvédése érdekében kifej­tett tevékenységükről ad ele­ven képet. A kiállitáshoz szombaton érkezett meg a lengyel, jugoszláv és cseh­szlovák eszperantisláktöl küldött anyag. A kiállítást a METESZ Széchenyi tér 3. sz. alatti kiállító-termében rendezik, s ugyanott június 29-én alkalmi postahivatal is működik. Aznap műsoros ismerkedési esten vesznek részt a találkozó részvevői Újszegeden a Liget-vendég­lőben, másnap pedig az Épí­tők Kossuth Lajos sugárúti Művelődési Otthonában ün­nepi gyűlést rendeznek. A találkozó programjában ezenkívül eszperantó nyelvi vizsgák, különböző szakülé­sek, külön ifjúsági találko­zók lesznek. Ez a találkozó jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy thég többen megismer­jék a népek egymás közötti megértésének eszközét, az eszperantó nyelvet, amely a béke megvédésének az ügyét is igen eredményesen szol­gálja. orvosa azonban nem hagyta annyiban a dolgot: kezde­ményezésére máris jelentős társadalmi menmozdulás tör­tént, s valószínű, hogy a ren­delő már augusztus 20-ra el­készül. Bár a rendelőintézet he­lyét még csak a legközeleb­bi napokban jelölik ki, már eddig is igen sokan, tsz-ek, ksz-ek, iparosok, gyári mun­kások, vállalatok ajánlották fel munkájukat, segítségüket a rendel* felépítéséhez. A Tisza Lajos utca 2. sz. alatíí Szerszámkovács KTSZ pél­dául megcsinálja a rendelő­intézet bekerítéséhez szüksé­ges oszlopokat. Bauda Sán­dor villanyszerelő kisiparos vállalta a villamossági be­rendezések beszerelését, a Csongradmegyei Tatarozó Vállalat varkettaanyagot bo­csát rendelkezésre, a DÁV vedig kiselejtezett és veze­ték céljaira már nem hasz­nálható villanydrótot ad díj­talanul kerítés céljaira. Igen értékes segítséget ajánlott fel a Táncsics Tsz is: igaerő­vel és munkával járul hozzá a rendelő felépítéséhez. Se­gítséget ajánlott fel a TEFU is az anyagok helyszínre szállításához. A Gyógyszertár Vállalat nagyobb mennyisé­gű gyógyszert bocsát ren­delkezésre. A Vágóhíd dol­gozói készséggel ajánlották fel részvételüket a rendelő felépítéséhez. Természetesen a III..kerületi tanács is szí­vén viseli a rendelő felépí­tésének ügyét és téglát, va­lamint cserepet ad az épít­kezéshez — a pénzügyi tá­mogatáson kívül. összegezve: a lelkes és a jó szívvel Jelajánlott támo­gatás és önzetlen segítség eredményeképpen a Ságvá­ritelep lakóinak rövidesen körülbelül 100 ezer forint ér­tékű, jól felszerelt rendelő áll rendelkezésére, maradan­dó bizonyságául annak, mire képes az emberségesség, a kollektív segítési készség. 0 Az októberi zmSt latban, október alatt és után is sokfelé elfogadott volt ezeknek az eseményeknek spontán, nép­raozgalomként való értékelése. Szembe kell szállnunk ezzel, mint abszurd, hazug, történeti­etlen nézettel. A történelemnek soha nem volt olyan tömegmoz­galma, amely spontán, szervező mag nélkül jött volna létre. Az októberi ellenforradalmi ese­mények sem spontán következ­tek be. Szembe kell szállnunk az ok­tóberi ellenforradalmi esemé­nyek olyan értékelésével, hogy azok spontán tömegmozgalmak azért is, mert ha elfogadjuk ezt a spontenaitás-elmélelet, ma­gunk mondunk le arról a fel­adatról, hogy az ellenforradal­mi események szervező gócait felderítsük, a fő szervezőket fe­lelősségre vonjuk, ez ellenfor­radalmi események előtt kiala­kult szervezeti hálózatot össze­törjük, további működését fel­számoljuk, hogy ezzel megaka­dályozzuk a népi uralom elleni szervezett aknamunka további folytatását. Az ellenforradalmi események „spontán szegedi specialitása* a MEFESZ. A közvélemény ezt a mozgalmat is úgy tartolta szá­mon, mint a szegedi egyetemi ifjúság olyan megnyilatkozását, amely magából a tömegóhajból született, amelynek vezető cso­portja, elindítója sohasem volt, s amelynek célja is esek az egyetemi ifjúság néhány ártat­lan követelésének kiharcolása volt; Ilyen spontán volt-e a MEFESZ? Aki csupán a dolgok törvény­szerűségei szerint gondolkodik, azt mondja: lehetetlen. Aki is­meri a tényeket is, az tudja, hogy a MEFESZ jól szervezett, Budapestiül irányított mozga­lom volt, aminek az volt a sze­repe, hogy elterelje a figyel­met a Budapesten egyre na­gyobb méretekben folyó szer­vezkedésről. Az első levelek — jogi kari hallgatókhoz — egyetemi moz­galom elindítására utaló taná­csokkal, már szeptember végén —október elején megérkeztek Szegedre. „Nem halogathatjuk tovább a dolgokat, tenni kény­szerülünk* — buzdít az egyik levél, majd így folytatja: „Első lépésünk az orosz nyelv oktatá­sának fakultatívvá tétele, amit újabb követelések fognak kö­vetni*. Az egyetemen addig meghúzódó deklasszált elemek, a népi demokráciával egyet nem értők, ezeknek a leveleknek ha­tására szervezkedésbe kezdtek. Kisebb „természetjáró* csopor­tokat használlak fel terveik megtárgyalására. Lejlényi, Put­nik, Székely László, Vezényi Pál voltak ennek a mozgalom­nak első mozgatói, az óvatos, szervezkedő megbeszélések első részvevői. A szervezet viszony­lag gyorsan szélesedett, t vonta be az elégedetlenkedő elemek egy részét. Október 16-ra fejlő­dött odáig, hogy az ellenforra­dalom első ütése, a MEFESZ megalakulása megvalósulhatott. Mikor ez a »spontán« gyűlés ez egyetemi Auditórium Muxi­mumban tárgyalt, ahol a ME­FESZ-vezérek fokozatosan dob­ták be új és új jelszavaikat, me­lyekkel a gyűlés hangulatát ál­landóan jobbra tolták, a „spon­tán gyűlés* képviselői — Szabó Pállal az élükön — már robog­tak Budapest felé, hogy az ot­tani egyetemeken is megindítsák a mozgalom szervezését. Buda­pesten kívül más egyetemi vá­rosokba is eljutottak e „küldöt­tek*. Szőke nevű főiskolás Egerben szervezkedett, Abrud­bányai — jogász — Pécsett, egy csoport Veszprémbe ment. A tizenhatodik! y , leim nagygyűlés a MEFESZ megala­kításának kimondásával ütötte az első rést a népi demokratikus rend szervezeti épületén. Az egyetemi pártbizottságon dol­gozó elvtársak többsége ezt így is látta, s megkísérelte a ME­FESZ-szel való tárgyalások út­ján ennek a támadásnak az erejét kivédeni és elhárítani. Az a hallgatólagos támogatás azon­ban, ami az akkori oktatásügyi miniszter részéről a törvény­felenül működő MEFESZ ve­zetői iránt megnyilvánult, fo­kozta az ifjú ellenforradalmi ti­tánok merészségét, akik nap mint nap egyezségeket kötöttek az egyetemi DISZ-szervekkel és pártszervezettel, s nap mint nap nem tartották be a megegyezé­seknek hol ezt, hol azt » pontját. Valósággal belerészegedett a tömegvezéri pózba Lejtényi, Putnik, Székely László. Tizen­hetedikén már Perbíró docens­nek, a MEFESZ elnökéül való felkérését tárgyalták, Tizen­nyolc—tizenkilencedikén a DISZ-szel folytatlak végnélküli megbeszéléseket, s ha valami pontban megegyezés jött létre, megváltoztattak álláspontjukat egy másik kérdésben. Husza­dikán estére a Beloiannisz tér­re kívántak nagygyűlést össze­hívni. Ezt annyira sokoldalúan propagálták, hogy 20-án est© a Beloiannisz téren fasiszta, su­hanc csoportok várakoztak az egyetemisták mozgalmához va­ló csatlakozásra, s a környék­beli falvakból az autóbusz-já­ratokon mindenre felkészült ku­lúklegény-esoportok utaztak be a MEFESZ „demokratikus* cél­jainak támogatására. A huszadiki nagygyűlést a MEFESZ vezetői sorsdöntő lé­pésnek szánták. Lejtényi kora reggel autóval felutazott Pestre, — mint ő mondta — „Imre bá­csihoz*. Délelőtt azzal jött visz­sza, hogy „Imre bácsi* este, a nagygyűlésen itt lesz. A ME­FESZ-vezérek délután és este megváltói lázban égtek, azon­ban a Próféta, oki „a tenger le­csillapítására volt hivatva ide­érkezni, nem jött, s a nagy­gyűlés a párt és a DISZ eié­lycs fellépésére nem került ki az utcára. A nagygyűlésen Perbíró Jó­zsef jogász professzornak titu­lált docens elnökölt, és részt vett rajta Fodor Gábor profesz­szor, valamint Baróti Dezső rektor. Hármójuk jelenlétében érték a pártol, a szocializmust építő államot, a proletár inter­nacionalizmus elveit soviniszta támadások, fogalmazódtak meg szélsőségesen uszító, követelés­listák. Baróti Dezső „fölös ag­godalomnak* bélyegezte azt a kérdést, hogy ura marad-e a helyzetnek. „Ura maradt*, hi­Egyiptomi filmeket* is bemutatnak a szuezi háborúról szóló előadáson „A szuezi húború és a kö­zel-keleti helyzet* cimmel rendez előadást csütörtökön este 8 órakor a TTIT és a Hazafias Népfront a Juhász Gyula Művelődési Otthon­ban. Nagy érdeklődésre tart­hat számot ez az előadás, melyet Polgár Dénes, az Esti Hírlap felelős szerkesztője tart, aki maga is hosszabb időt töltött a közelmúltban Egyiptomban és a Közel-Ke­leten. Az előadás nemcsak a szu­ezi háború történetét akarja bemutatni, hanem célja az is, hogy ' megismertesse | Egyiptom és Közel-Kelet né­peinek életét, kultúráját és törekvéseit. Az előadás után az egyiptomi nagykövetség által rendelkezésre bocsátott eredeti egyiptomi híradó és dokumentumfilmek kerülnek bemutatásra. Jegyek a TTIT titkárságán (Horváth Mihály u. 3. II. emelet, telefon: 20—12) és a Hazafias Népfront titkársá­gán (Vörösmarty u. 7, tele­fon: 35—86) 3, illetve cso­portos látogatás esetén 1 fo­rintos árban válthatók. — A windsori herceg azzal, hogy lemondott a trónról, másfél milliárd lírának meg­felelő jövedelemre tett szert. Ezt az összeget 10 év alatt kereste meg a herceg és fe­lesége azzal, hogy szerte a világon folyóiratokban, na­pilapokban és könyvekben elmondották életük történe­tét. szon a többórás uszítás után, anélkül, hogy bármivel szemben is (ellépett volna, zárt kihallga­táson fogadta a MEFESZ sze­gedi vezetőit. Az egyetem falai között ezek­ben a napokban egy másik gyű­lés is lezajlott; a József Attila Kör örökre figyelmeztetően em­lékezetes gyűlése. A József Attila Kört eredetileg építő szándékok hoz­ták létre, s tervezői a szocialista demokrácia egyik fontos, köz­véleményt formáló fórumának szánták. A valóságban azonban ez a gyűlés bomlasztó hatásá­ban kiegészítette, s az egyetem falain túlra lökte a MEFESZ által felkavart jobboldali poli­tikai hullámokat. A József Attila Kör romboló hatását növelte, hogy a párt­tagok és állami vezetők között akadlak olyanok, akik gyáva­ságból, karrierizmusból nem­csak utat engedtek a zavaros, nacionalista, szovjetellenes ára* datnak, hanem néha hajmeresz* tő politikai szalló-morlálékkal megkísérelték, hogy a bomlasztó hadjárat élére pattanjanak. A József Attila Kör vitá­ját Osváth Béla megnyitója indította el, részben az egye­temi és városi pártszervezet elleni támadással, részben rehabilitáció követelésével olyan személyek számára is, akik erre már akkor is mél­tatlanok voltak. A megnyitó olyan vihart kavart fel az összegyűlt neofasiszták és egyebek körében, hogy a nagygyűlés józan többsége a hangulatot sem visszafordí­tani, sem annak szélsőséges elvadulásót megállítani nem tudta. Osváth Béla felszólalását Baróti Dezső szónoklata kö­vette, aki színpadias jelene­tekkel tarkított szónaklatá­val tovább korbácsolta a jobboldali politikai hangula­tok megvadult tengerét. Pel­rovácz István, Bohó Róbert, Szép Lajos, Hegedűs Viktor felszólalásai készítették elő a talajt Kováts Józsefnek, az ellenforradalom egyik szege­di fővezérének első bemutat­kozására. Ez a felszólalás a nyílt fasiszta hang jelentke­zése volt, s a párttagság megzavarodottságéra, a párt­és állami vezetés akkori te­hetelenségére mi sem utal jobban, minthogy egyetlen egyszer hangzott el a vitán egy, a párt vezető szerepét kihangsúlyozó mondat, az is Osváth Béla szájából. Az ellenforradalmi nyek alatt később olyan nagy szerepet játszott Baróti Dezső, a József Attila Körön követte ei első nyilvános árulását, a párt elleni propa­gandahadjáratnak, a „sztá­linizmus* jelszavának átvé­telével és „alkotó továbbfej­lesztésével*. A MEFESZ-beli és a Jó­zsef Attila köri viták terem­tették meg az alkalmas lég­kört arra, hogy október 22-én megindulhasson az egyetemen a koncentrált tá­madás az egyetemi póriszer­vek felbomlasztására. Eb­ben a támadásban már nagy szerepet játszott az eddig nagy kommunistának álcá­zott állami vezető, a „Rcctor Mngnificus* Baróti, aki Fo­dor Gáborral az oldalán kc ­deményezte a PB titkárának lemondatását s az egyetemi PB-nek „megtisztítását* a leggerencesebb párttagoktól. Baróti kezdeményezésére jött létre 23-án délben a MEFESZ-vezér Székely László és a Budapesten szr vezkedő kiküldött Szabó Pál között a közel másfélórás telefonbeszélgetés, ahol az esti események előkészít ősé­ről, s az események alatti magatartásról volt szó. 23-án Budapesten, Szege­den, s az ország más egye­temi városaiban megindt (..ak a tüntetések. Hosszú szülét, előcsatúrozások U„«n — aminek a MEFESZ En­gedi megalakítása egy,k ta­pogatódzó ütközete volt . ­megindult az ellenforrada­lom támadása a dcmokia­tikus rend megdöntésérc. (Folytatása következik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom