Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-18 / 140. szám

XIII. évfolyam, 140. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1957. június 18. Szeged jobb ellátásáért Derekasan dolgozik a városi tanács kereskedelmi bizottsága *— Rossz, és igazságtalan a vas-műszaki cikkek elosz­tása. Kevés — városunk vá­sárló igényeit figyelembe vé­ve — az országos árualap 4,5 százalékának biztosítása. Szeged óriási szívóhatást gya­korol környéke parasztvidé­kére, de még a megye na­gyobb városaiból is Szegedre jönnek vásárolni. Arra kér­jük a Belkereskedelmi Mi­nisztériumot, hogy sürgősen változtasson ezen az állapo­ton ... Hiánycikk: a motor­kerékpár, a kerékpár, a kül­ső és belső gumik, a villa­mossági cikkek... A Kiskeres­kedelmi Vállalat ebben az évben még nem kapott nyug­ágyat... — és hosszasan be­szélt a megyei Áruforgalmi Bizottság értekezletén Ma­gyar Andor elvtárs, a városi tanács kereskedelmi állandó bizottságának elnöke. Ponto­san tudja, miből mennyi van raktáron, milyen Szeged áruellátása és mindjárt ja­vaslatokat is mond, hogyan lehetne az áruellátást még jobbá tenni. A , levékeny munka a nehéz napokban Magyar Andor elvtárs 1954 óta dolgozik a kereskedelmi állandó bizottságban. Jól ismerik Magyar elvtár­sat a szegedi kereskedők. Ez nem is csoda, ott él közöttük, minden problémájukat isme­ri, s mindig kész segíteni. Az elmúlt évben az ellen­A to^z RÉ/A ELLEN Erősen romlik a köz­lekedési balesetek sta­tisztikája Szegeden és környékén, • A múlt hét végén annyi autó- és motorkerékpár-szeren­csétlenség történt, mint amennyi az előző hónap mind a harmincegy nap­ján együttvéve. Több sú­lyos sebesült és egy ha­lálos áldozat szerepel a balesetek listáján. Ha Nyugaton, kapita­lista országban élnénk, akkor csak, mint napi szenzáció foglalkoztatna bennünket ez az ese­ménysorozat, ez a vér­től csöpögő számadat. Ott — mondhatnánk né­mi cinizmussal — min­denkinek saját egyéni ügye, miként bal meg: párnák között, vagy 80 kilométeres sebességgel, motorkerékpáron rohan a szembe jövő autónak és töri ripityára magát. Még ott sem egészen így áll a dolog, hát még ná­lunk, ahol társadalmi feladat az egyén jobb életkörülményeiről, egész életéről való gon­dosság! A közlekedési balese­tek okait vizsgálva, le­hetetlen észre nem ven­nünk, a balesetek oko­zóját: a gépkocsive­zetők, motorosok mel­lett, vagy mögött a pót­ülésen a vigyori, torz rém „útitársat" — az alkoholt. Az előzetesen bevett féldecik, fröcs­csök okoztak nagyon sú­lyos baleseteket az el­múlt három héten Vá­sárhelyen, a kopáncsi állomás közelében, Ma­kón, Algyő és Szeged között. Vajon elegendő-e, ha a hivatalos szervek, a liözlekedésrendészck a súlyosbodó statisztika láttára szigorítják az el­lenőrzést, a bíróságon keményebb ítéletet hoz­nak a balesetek okozói, főleg az ittasan közleke­dők ellen? Nem, nem elégséges! Csak adminisztratív rendszabály ebben az esetben sem használ. Ha tüzetesebben vizsgáljuk az ittasságból származó balesetek előzményeit, látjuk, hogy a gépkocsi­vezető, vagy a motoros közvetlen környezeté­nek, hozzátartozóinak, barátainak, ha hivatali beosztás folytán motoro­zóról van szó: felettesci­nek nemtörődömsége nézte el, — s így a ma­ga részéről akaratlanul is hozzásegítette a sze­rencsétlenséghez —, bogy alkohol kisebb, vagy nagyobb mértékű fogyasztása után üljön kormánykerékhez, kor­mányhoz a gépkocsive­zető és motoros. Ne vállaljunk ma­gunkra felelősséget ilyen dolgokért. Hivatali főnök, igazgató, vállalat­vezető tiltsa el aznapra a Pannóniától a beosz­tottat, ha észreveszi, hogy a kiszállásra uz előzőleg egy féldecivel bátorította magát, még ba oly fontos elintézni­való is volna a járásban. Édesanyák és édesapák, feleségek, ne engedjék ki az udvarból a fiút, a férjet, ha tudják, hogy motorkerékpárjukra ül­nek, s ott a farzsebben a telt lapos-üveg. És mi, látszólag érdektelen át­lagpolgárok, ha az iltal­boltban napi korsó sö­rünkre felsorakozva lát­juk, hogy a járműről az imént leszállt ismeret­len is szeszes italra kér blokkot mellettünk a pénztárnál, szóljunk rá: „ember, én a maga he­lyében csak egy málnát innék!",.. Nemcsak azért, mert a közlekedési balesetek­ből származó anyagi kár, közvetve, vagy közvetle­nül, bennünket, vállala­tunkat, városunkat, népgazdaságunkat ter­heli. Nemcsak azért, mert a közlekedési sze­rencsétlenségekből testi fogyatékosságot szen­vedők, csökkent mun­kaképességűek előbb, vagy utóbb, kisebb, vagy nagyobb közösségi anya­gi segítségre, vagy akár rendszeres havi hozzájá­rulásra szorulnak majd. Nemcsak azért, mert egy ilyen lelkiismeretlen és felelőtlenül közleke­dőnek mi magunk, hoz­zátartozóink is áldozatul eshetünk, hanem azért, mert az ilyen jelensé­gek elleni küzdelem, fel­szólalás, mások és ma­gunk életének megóvá­sa: társadalmunk lé­nyegéből fakadó fel­adat. Mindnyájunk kö­zös ügye, vagy legalább is az kellene, hogy le­gyen. forradalmi események idején megszakadt a kereskedelmi állandó bizottság munkája. A kereskedelmi vállalatok ma­guk szerezték be közvetlenül a gyáraktól az árut. Magyar elvtárs és az állandó bizott­ság valamennyi tagja — ha nem is szervezetten — sokat dolgoztak Szeged áruellátá­sának biztosításáért. A Szegeden működő állan­dó bizottságok közül a keres­kedelmi rendezte elsőnek so­rait. Januárban már megtar­tották első ülésüket. Felmér­ték az ellenforradalom okoz­ta károkat, majd megbeszél­ték miképpen biztosítható a lakosság ellátása. Szeged la­kossága nem panaszkodha­tott. Az első ülésen beszélték meg; újból ki kell építeni a társadalmi ellenőrök hálóza­tát. Még januárban összehív­ták a társadalmi ellenőröket. A 104 társadalmi ellenőr kö­zül 57-en jelentkeztek továb­bi munkára. Az állandó bizottság és a társadalmi ellenőrök első fel­adatai közé tartozott meg­szüntetni — az ellenforrada­lom idején elburjánzott — árdrágítást, a súlycsonkítást és a pult alól történő árusí­sítást. Értek el eredményeket, de ezek ellen az örökké visz­szatérő hibák ellen állandó harcban állnak az állandó bi­zottság tagjai. Most pedig a spehuiació ellen Sok gondot okoz a bizott­ságnak és a kereskedelmi osztálynak is a piaci spekulá­ció. Az elmúlt hetekben a vj­déki magánkereskedők fel­verték az árakat. Éppen ez­ért a társadalmi eltenőrök piaci brigádja fokozottabban figyeli a piaci eseményeket. Szemmel tartják a vidéki ke­reskedők, az ipar nélkül ke­reskedő "kofák* tevékenysé­gét, és alkalom adtán a ren­dőrségtől kérnek segítséget. Az elmúlt hetekben SOK ki­fogás hangzott el a kenyér minőségével kapcsolatban. Sokat panaszkodtak a dolgo­zók, későn érkezik az üzle­tekbe a péksütemény, a friss kenyér. Az állandó bizottság tagjai felkeresték a Sütőipari Vállalatot. Az első panaszra orvoslást kaptak, megjavult a kenyér minősége, a másik azonban az éjszakai sütés megszűnése miatt egyelőre megoldatlan maradt. Hegítseg a háziasszonyoknak Az ellenőrzésen kívül az áruellátás és az áruelosztás is feladatuk. Már jóelőre gon­doskodni kell egy-egy időszak profiljának megfelelő áruié­leségéről. Most a befőzés idejére cukorról, cellofánpa­pírról és üvegekről. A Belke­reskedelmi Minisztériumtól 6 vagon cukor pótkeretet kért • a kereskedelmi osztály, a be­fózőpapír már megérkezett, üveg is van bőven. Az állandó bizottság fél­éves munkatervvel dolgozik. Most készítik a második fél­év munkatervét. Ebben fő feladatként jelölik meg a mezőgazdasági termékek fel­vásárlásának segítését, az őszi vásárlási "csúcsforga­lom* idejére az áruellátás biztosítását, valamint a IV. negyedév (karácsony) speciá­lis áruinak biztosítását. Nyugodt szívvel elmond­hatjuk. a városi tanács állan­dó bizottsága becsülettel vég­zi sokrétű feladatát, példát vehetne róluk néhány más területen működő tanácsi ál­lapok hizckigáfc Jó gyümölcstermés várható Az ellenforradalmi események a szegedi Tudomány­egyetemen 'hü' Körzeti orvosi rendelő épül a Ságváritelepen # A Dózsa 7sz pártszervezete a közösségi élet előreha Iadásáért ijjjji A VASÁRNAP SPORTJÁRÓL Nagyra nőjj, Válja! A Kaukázus északkeleti láncán él a Jellszejev-család. Az apa a Szulak folyón épü­lő vízierőműnél dolgozik, mint exkavátorkezelő, az anya pedig az egyik építke­zési részleg művezetője. Munka után boldogan tér­nek otthonukba, amelynek minden szögletét a pajkos kis Válja kacagása tölti be. Nincs vége-hossza a játék­nak. Váljanak meglehetősen tetszik a levegőben való fic­kándozás, de a szülők sem kevésbé élvezik a gyermek­kacagást. Igazi nyári csúcsforgalom volt vasárnap Szegeden Hatezer ember a partfürdőben én az újszegedi uszo­dubait— 32 mázsa fagylalt — Jelt liáx a horgászoknál Szombaton este a vendég­lőkben frissen csapolt sörök mellett megbeszélték a bará­tok, a házastársak, a szerel­mesek a másnapi, a vasárna­pi programot. Szeszélyes idő az időjárásunk. Sok gon­dot okoz ez a másnapi pn\_­ramok összeállításánál. S éppen ezért valamennyi így kezdődött: "Ha jó idő lesz...* és így végződik: "ha esik az eső .. T* Igaz, már szombaton szép időt ígért a Meteoroló­gia, de történtek már csodák. Szóval már szombaton este tudta a legtöbb ember, mit csinál vasárnap. Alig múlt el éjfél, a város koránkelői, a horgászok, lop­va felkeltek — ne háborgas­sák a családot és kiváltkép­pen az asszonyt — és lenge öltözékben az udvar közepé­ről kémlelték az eget. Jóked­vűen öltöztek, s ki gyalog, ki motorral, legtöbben kerék­párral útnak indultak. Hátha ma sikerül... A horgászba­rát ablaka előtt lassított, majd felhangzott a jól ismert füttyjel, kis idő múlva már kettesben karikáztak a meg­beszélt hely felé. Az első napsugár a horgászokat üdvözölte a szelíden folyó szőke Tisza partján. Néhány pillanat múlva megjelent a horizont szélén a Nap korongja is. Ra­gyogó felhőtlen nyári nap kö­szöntötte városunkat. Jóked­vűen ébredtek az emberek, a háziasszonyok sietve kezdtek — az általuk annyiszor szi­dott — vasárnapi ebéd készí­téséhez. Siettették őket a fér­jek, a gyermekek. Legtöbben már kora reg­gel — vasárnap már igazán korái 9 óra — nagy csoma­gokkal (pokróc, ételhordóban a vasárnapi ebéd, nagy szaty­rokban az egész napi élelem, fürdőruha, könyv, nagy lab­da, vízijáték a gyermekek ré­szére) elindultak a Tiszára. Sokat keresték fel a "Sár­gát*, a versenyuszodát, a csónakházakat, de legtöbben a partfürdőt. Ezen a napon nemcsak a vendéglátóknál, hanem a fürdőknél is »csúcsforgalmi* nap volt. A Fürdők és Hőforrások Vál­lalat fürdőit — a bevétel alapján következtetve — több, mint hatezer ember ke­reste fel. A MAHART sem panasz­kodhat. Háromszor indult sé­tahajó. 425 ember gyönyörkö­dött a tiszapart szépségeiben és élvezték a hullámok lágy ringatását. A hajón a csong­rádi földművesszövetkezet gondoskodott hűsítő italról, sörről, borról, szörpről, a gyermekek számára pedig édességről. Az utolsó hajó sé­HétfoJtl kezdve folyamatosan kapják m..g a pedagógusok a felemel? fizetés? A „Hétfői Hírek" írja: Hi­vatalos helyről nyert értesítés szerint hétfőtől folyamatosan folyósítják a pedagógusok fel­emelt fizetését. Utasították az ország összes iskoláit és mindazokat a helyeket, ahol a pedagógusok fizetését szám­fejtik, hogy az új skála sze­rint folyósítsák a nevelők il­letményét és ahogy ezzel el­készültek, a felemelt fizetés és a már kifizetett illetmény közötti különbözetet fizessék ki. taútjárói a késő esti órákban érkezett vissza. De nézzük meg, időközben mi történt barátainkkal, a horgászokkal. A téli kikötőben a későnjö­vők már nem kaptak helyet. Ügy látszik, ez a legjobb hor­gászterület. Itt "jóikapott* a harcsa, a pergetők szép bali­nokat fogtak. A nap legsze­rencsésebb horgásza Harma­tos József nyugdíjas volt. Szép 7 kg-os pontyot fogott. A tiszavirágzás minden "va­lamire való* horgászt a víz partjára csal. A horgász egye­sület 1700 tagja közül csak­nem 100 százalékos volt a "megjelenés*. Hogy kinek milyen lett a szerencséje, azt csak a feleségek tudják biz­tosan. Estefelé, amikor elcsönde­sedett a Tisza partja, meg­élénkült a vendéglők forgalma. A Tisza étteremben, a "leg­protekciósabb* törzsvendég sem kapott helyet 10 óra kö­rül. Hasonló volt a helyzet a Hungáriában is. A cukrász­dákban sorban álltak a fagy­laltért. Ezt bizonyítani is tud­juk néhány jellemző szám­mal. A vendéglátók cukrász­dáiban szombaton és vasár­nap 32 mázsa (hétköznap ál­talában 8 mázsa), a Hungá­riában pedig 4.5 mázsa fagy­lalt fogyott el. Ha itt tartunk a számokná', mondjuk el: a Hungária egy­ségeiben vasárnap 300 liter bor, 1600 liter sör, 400 liter palackozott bor, 60 liter szörp­i500 liter szódavíz — mert csak ennyi volt — fogyott c'. A vendéglátó vállalat étter­meiben szombat'/a este és va­sárnap 300 hektoliter sört szolgáltak fel a pincérek. Záróra után még sokái-; hangos volt a város, egy jél eltöltött vasárnap végeztér ől vidáman, jókedvűen tárt: _ otthonukba a dolgozók és másnap friss erővel kezelhet­ték meg a munkát. VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom