Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-02 / 127. szám
Aki az élet nagy útjára indítja el a gyerekeket fbeszétgetés Kjitcsár Jstuánné óuónőuet 1924-ben I szoI moru, az egész család előtt ma is emlékezetes napon keserűvé vált a Priska-család élete Zagyvapálfalván. A vasúttól hozta az értesítést a posta, hogy a családfő —, tizenegy gyermek apja, aki 1919-ben a vasutasok bizalmija volt, akkori magatartása miatt elvesztette vasúti hivatalsegédi állását. A hivatalsegédet akkor még csak altisztnek titulálták, ezzel is dokumentálva az ebben a munkakörben dolgozó emberek nem egészen számbavehető mivoltát. A Priska-család azonban nem ért rá a kenyér- és életgondok hirtelen szakadt kilátástalanságában még erre a kis mellékes megaláztatására is gondolni. Nehéz és keserves évek zúdultak rá a családra. A tizenegy testvér hiába tanult a zagyvapálfalvi elemi iskolában szorgalmasan, hiába kaptak kivétel nélkül kitűnő bizonyítványokat. A kegyetlen sors nem engedte őket továbbtanulni. Kellett a kenyér, az elemi iskolából kilépő gyerekek egymás után vállaltak munkát, hogy valamit is enyhítsenek a szülők gondjain. beadta, maga is nehéz sorsból nőtt fel, s megkérdezte: Hogyan fogja magát eltartani? — Valahogy majd csak lesz — volt a válasz. Igen, lett valahogy. Az igazgató elhelyezte Priska Máriát tiszteletdíjas óvónőnek, aki munkahelyén is, és a tanulásban is megállta a helyét, kitűnő bizonyítványt szerzett. Négy éve a Toldi utcai óvodában dolgozik, egyhónapos házas volt, mikor ide került. gyerekek közt, nevelő. A mi rendünk adta meg neki a lehetőséget, hogy ezt a vágyát elérhesse. Ennél többre soha nem vágyott, s mikor az élet feltette neki a nagy kérdést, a hűség és az árulás közötti választás szabadságát adva meg neki, Kulcsár Istvánné a hűség útját választotta. Miért? Erre így laszol: váAz óvoda A 11 gyermek | 27 éves koráig beletörődve sorsába, a napi fárasztó munka után néhány félórát lopva magának az annyira szeretett könyvek számára, az üveggyárban dolgozott. 16 éves kora óta tartotta el magát. Megedzette az élet. A hivatás utáni vágyat azonban ezek a kemény esztendők se mtudták megtörni és Priska Mária útnak indult. A kemény élet bárhogy szorította, nem tudta szívéből kiölni az álmot: tanulni, tanulni. A felszabadulás utáni első években még csak mesterség tanulására gondolhatott Priska Mária. Fehérneművarrónő segédlevelet szerzett, és házi varrónőként dolgozgatva élt. A tanulásvágy azonban nem hagyta nyugton. Világéletében óvónőnek álmodta magát, gyerekek között. 49-ben, hosszú töprengés után végre jelentkezett az Óvónőképzőbe. Az igazgató, akinél jelentkezését folyosójára kihallatszik a zsivaj, a gyerekek ünnepségre készülődnek. Ahogy az elmúlt évek, évtizedek nehéz nélkülözéseit meséli Kulcsár Istvánné — született Priska Mária —, a forradalmi múlt miatt elbocsátott vasutas leánya, az egykori zagyvapálfalvi üveggyári munkásnő, megindulnak szeméből a könnyek. — Most már megértheti, hogy miért maradtam én hű a párthoz az októberi napokban is. Pedig akkor megint nagyon nehéz volt. Voltak, akik napokon át vitáztak velem, azt mondták, nem vagyok magyar. Nehéz volt magam miatt is, nehéz a gyermekeim miatt is. Mikor kislányom jelentkezett, hogy hajlandó oroszt tanulni, az osztályfőnöke megrótta érte. Azt mondta, csodálkozik, hogy van olyan szülő, aki oroszra tanítja gyerekét. Az osztály több tagja is nekiesett. Azért vagy ilyen, mert az anyád kommunista — mondták, s nem engedték meg, hogy a német órán bentmaradjon az osztályban. — Dehát ez is elmúlt. Ha nehéz is volt az a néhány hét. ha ismét össze is szorították a szívemet a régi napok emlékei, ha gondoltam is, hogy úgy járhatok, mint ahogy édesapám 1924-ben, mégsem tudtam volna kimondani a párt ellen egyetlen szót sem. Engem a párt segített ahhoz, hogy tanulhassak. Ha a régi rend marad, én még mindig üveggyári munkás lennék Zagyvapálfalván, soha nem teljesülhetett volna legkedvesebb vágyam, nem lehetnék itt, az óvodában, — Az én fejemben is megfordult mások példája láttán, hogy minek exponálod magad. Hiszen november első napjaiban már úgy látszott, hogy ugyanolyan sors vár rám, mint amilyen apámra várt. De nem voltam képes arra, hogy megtagadjam azt a pártot, amely nekem életem álmának beteljesülését adta meg. Lehet, hogy Kulcsár Istvánné soha sem visz végbe életében különösen nagyszerű dolgokat. Nem fedez föl semmit, nem ír nagyszerű munkát, egész élete csak azzal telik el, hogy egy városrész gyerekeit indítja el az első, legfogékonyabb években az élet nagy útján. De az októberi napokban Kulcsár Istvánné sokat tett! Kulcsárné azt tudta, hogy mi a becsület, és kitartott —, meggyőződésem, hogy holtig kitartott volna mellette. Kötelező a tüdőszűrcvizsgálat Lapunkban már többször írtunk róla, hogy milyen nagyfontosságú a lakosság egészségvédelme szempontjából a tüdőszűrővizsgálat. A II. és III. kerület után jelenleg most az I. kerület Vörösmarty utca—Kossuth Lajos sugárút—Nagykörút—Tisza által határolt körzetben lakók részére folyik a vizsgálat. Ezen nemcsak saját erdeke mindenkinek a kiküldött idézőn jelzett időben való megjelenés, hanem kötelező is. Ezért felhívjuk a figyelmet, hogy ennek a fontos egészségügyi munkának zavartalan végzése érdekében feltétlenül jelenjék meg mindenki a tüdőszűrővizsgálaton. daruit, próbázik már a KJ6Z szegcdi _ ffljjg gZ{ n8m - L QI kutturátís együttese —•—• • H w fl Együttes — helyiség nélkül Több mint 60 fiatal gyűlt egybe a volt DTSZ-székház nagytermében, hogy hivatalosan is kimondja a már jó ideje működő KISZ városi kulturális együttese megalakulását, s megbeszélje a további tennivalókat. A KISZ városi bizottsága nevében Andrássy Lajos ismertette az együttes létrejöttének körülményeit, célkitűzését, s féléves munkaprogramra tett javaslatot. A csoportok egyhangú lelkesedéssel elfogadták, s ezzel az együttes „hivatalosan* is megkezdte működését. (Az énekkar még külön művészeti bizottságot is választott, amely hivatva lesz a tervek megvalósítását elősegíteni és későbbi műsoraikat összeválogatni.) Az együttest ma még két csoport alkotja: énekkar 44 és tánckar 16 taggal, de még ez évben megalakul a zenekari-, színjátszó- és szavaló-csoportja is, amelyek külön-külön, esetenként pedig együttes műsort is betanulnak, pl. egész estét betöltő népi játék, vagy „népi opera* keretében. Ez természetesen jelentős szervező és irányító munkát követel a városi bizottságtól is, de Kecskés Antalné és Csákány Béláné lelkes szervező tevékenysége, Waldmann József karnagy szakszerű vezetése minden kétséget kizáróan meghozzák a további eredményeket is. A tervek igen gazdagok. Az együttes énekkara június végén a Szegeden megrendezésre kerülő „Országos dalosverseny*-en mutatkozik majd be magyar népdalokból és baráti népek dalaiból összeállított kedves csokorral, gyöngyszemekkel — mint Waldmann József, az énekkar vezetője mondja. Júliusban a VIT-találkozó műsorában lép fel az énekes tánckar Újszegeden. Szeptemberre pedig pécsi vendégszereplést, októberre szovjet—magyar kulturális vetélkedést iktattak programjukba. A november 7-i díszünnepség műsorából is részt kér már az együttes majd decemberben egy környékbeli város dobogóján kívánják befejezni ez évi programjukat. Ahhoz pedig, hogy mindezt már a tctj'&s összefő rrottsá$ jegyében tehessék, minden negyedévben ismerkedési esten kívánnak összejönni az együttes valamennyi részvevőjével. Meg lehet a remény, hogy ez a még kicsi, de lelkes és i„en jó „hanganyaggal* rendelkező csoport mindezt meg is valósítja. Csak rajtuk áll, hogy sikerüljön! Azaz hogy mégsem egészen. Mert mutatkoznak külső nehézségek is. Az énekés tánckar próbáihoz heti négy napra, megfelelő helyiségre van szükség. A tánccsoport most szerveződik, még csak alaplépéseket tanulnak. Az énekkar viszont már első műsorának javarészével elkészült, most következnék a „finom munka«, a csiszolás, begyakorlás, elemzés ... A jövő héten magnetofon-szalagra veszik műsorukat, majd visszaforgatják, meghallgatják: értékelik, — aztán kezdik elölről. Mindez nem ütköznék különösebb akadályba, ha ... Igen, ha meglenne már a régóta követelt Ifjúsági Ház. De nincs meg. A volt DISZszékházban még ma is az ügyvédi kamara székel, és néhány, október végén szükségből oda beköltözött lakó. Az együttesnek meg nincs rendszeres fieCye. Ez ideig már tartottak próbát a pártbizottság épületében, a Kálvin téren — mikor hol, s csak alig két hete jutottak el a volt DlSZ-székház nagytermébe az ügyvédi kamara különös jóvoltából... Használják is, ha ez éppen nem foglalt gyűlések céljaira. (Itt áll az együttes most szerzett zongorája és kottaszekrénye is, az egyébként napközben kongó falak között) A most serkenő Kommunista Ifjúsági Szövetség városi kulturális együttesét egészséges fejlődésében nem gátolhatja ilyen fajta „helyiséghiány!* (AL) A pedagógusok köszöntése Szegeden Ma ünnepség a Szabadság Filmszínházban — Kitüntetéseket adnak át a nevelőknek Tegnap délben a szegedi óvodákban, iskolákban és középiskolákban lezajlottak a szülői munkaközösségek és a Hazafias Népfront által szervezett pedagógusnapi iskolai ünnepségek. Az ünnepélyeken a szülői munkaközösségek tagjai, az úttörő és KISZ-szervezetek köszöntötték a pedagógusokat. Az iskolák igazgatói 102 szegedi pedagógus számára adták át a pénzjutalmakat. A meleghangú ünnepség során mindenütt kifejezésre jutdtt az a ragaszkodás mellyel a szülők és a fiatalság a becsületes pedagógusokat körülveszik. Az úttörő és a KISZ-szervezetek, a szülői munkaközösségek részéről felszólalók kifejtették azt is, hogy a szccialista ^úrsadalom további építésének feladatait a pedagógus társadalommal teljes egységben kívánják megolr dani Ma 9 órakor a Szabadságfilmszínházban a Hazafias Népfront és a városi tanács művelődésügyi osztályának rendezésében kerül lebonyolításra a pedagógusnap központi ünnepsége. A pedagógus gyűlést Nagy István, a Hazafias Népfront elnöke nyitja meg. Az ünnepségen Ladányi Benedek elvtárs, v. b.-elnökhelyettes tart ünnepi beszédet. Az ünnepségen adják át a minisztérium által adományozott kitüntetéseket. A kitüntetettek: Kiváló tanár: Túri Géza tanítóképző intézeti igazgató. Kiváló tanító; Gaál Géza tanítóképző intézeti gyakorló iskolai vezető tanító. Oktatásügy kiváló dolgozója: Annus Antal tanulmányi felügyelő, Erdei Andrásné óvónő, Horváth József, a Madách utcai iskola igazgatója, Tihanyi Nándor, a Radnóti gimnázium igazgató helyettese és Perényi Pál zenetanár. Kiváló dolgozó: Schwarcz Imre az Ifjú Gárda Nevelőotthon gondnoka és Császár József hivatalsegéd. Az ifjúság és a tömegszervezetek üdvözlő szavai után kerül sor az ünnepség ünnepi műsorára, melyen a Szegedi Tudományegyetem énekkara, a városi balettiskola tánccsoportja, Márffy János és Nagy Kálmán a Zenekonzervatórium tanárai, valamint Pesti Ella és Szabad) István, a Szegedi Nemzeti Színház művészei lépnels fel. A pedagógusnap ünnepségei az este 8 órakor, a Hungáriában sorrakerülő pedagógus vacsorával érnek véget, Az elmúlt héten tan lotta első éleslövészetét a szegedi munkásőrség. Gondos előkészület során sajátították el, illetve elevenítették fel munkásőreink a fegyverforgatás alapvető ismereteit, Napi munkájuk után képezik magukat tovább, hogy népi hatalmunk megvédésére minden időben harci készenlétben álljanak; Első lövészetükön, amely a felkészülés tűzpróbája volt mindanynyiuk számára, jól vizsgáztak, derekasan bebizonyították, hogy rájük mindenkor bizton számithat a párt és az ország, hogy tíz- és tízezer fegyvertársukkal együtt híven őrködnek népünk békéje, biztonsága, hazánk függetlensége és szabadsága; • 'munkáshatalom érdekei fölött, Felvételeink a szombat délutáni lövészetről készültek Cím képünkön: Lőszerfelvételezés után a lővonalba ins dul Krajkó Gyula elvs társ raja, Cél: az előttünk levő mellalak alsó széle-közepe.Egy töltény - tűz!" (Llebmann Béla felvételei) Major László lakatos és Sallai Imre üzemi dolgozó géppisztollyal és karabéllyal egyaránt a lövészet vezetője figyeli a találatokat. Vass kiválót lőttek. Kétszeresen is rászolgáltak tehát Júlia és Erdélyi Józsefné munkásörök pedig az a századparancsnoki dicséretre, eredtyényeket jegyzik.