Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-08 / 132. szám
Nem garázdálkodhattak büntetlenül a domaszéki ellenforradalmár gyújtogatok Bestiális munkásgyithos, volt nyila&párli szervező a lellesbk és a feibuftók között A megyei rendőrkapitányság nyomozóinak rendkívül alapos és fáradságos munkájába került, amíg felgöngyöiték a domaszéki ellenforradalmárok bonyolult, szerteágazó bűnügyét. A domaszéki eset teljes láncszeme az egész ellenforradalomnak. Kitűnik belőle; a néphatalom esküdt ellenségei miként szervezkedtek már október előtt, hogyan gyűjtőgették erőiket a népi demokrácia helyi vívmányainak teljes megsemmisítésére. Elöbűjlak az úri birtokosok Domaszéken néhány éve megkezdték a falusítást. Erre a célra kijelöltek egy földterületet. Ebbe beleesett néhány szegedi úri birtokos, kulák földje is. Ezt a földterületet aztán az állam fenntartotta a Domaszéken letelepülni akaróknak. Elkészült az új modern tanácsháza, hozzáfogtak az orvosi rendelőhöz, orvoslakáshoz is. Már október előtt ezek az úri birtokosok, kulákok megkezdték hadjáratukat a falusítás ellen. Ha a falusítás megszűnik — gondolták —, akkor visszakapják korábbi birtokaikat. Így Skultéty pénzügyi főtanácsos úr már szeptember 17-én régi rangjának teljes kiírásával menesztett beadványokat mindenfelé, melyekben követelte: a falu területébe eső öt hold szőlőjét adják vissza. Mit akartak a gyújtogatok f A falusításnak felbecsülhetetlen jelentősége van ezen a szétszórt tanyatelepülésen a közművelődés szempontjából is. Ezt a domaszékiek tudják legjobban. A szervezkedőknek azonban: a skultétyknek, az ördögh-öknek és cinkosaiknak volt eszük: sok becsületes embert is megtévesztettek azzal, hogy azt magyarázták mindenkinek: ha megvalósul a faluterv, akkor nekik is el kell hagyniok megszokott tanyáikat, bezsugorítják az embereket a faluba. Ez közönséges hazugság. A faluban az telepszik le, aki akar. Soha nem kényszerítettek, ezután sem kényszerítenek senkit arra, hogy ha nein akar. akkor is a faluban lakjon. Ilyen hazugságokkal azonban nem volt nehéz egyes embereket felültetni, s a sok százezer forintból épült új tanácsházát, mint az új falu szimbólumát anyakönyvekkel, birtokívekkel és sok más pótolhatatlan okmánnval együtt porrá égettetni. Így akarták egyes urak. kulákok és cinkosaik a fejlődés kerekét visszaforgatva is zamatos pecsenyéjüket a félrevezetett tömeggel megsüttetni. Mire a népi hatalom ismét megerősödött, a tanácsháza is felépült. Tehát rossz volt a számítás: ha nem lesz tanácsháza, a faluból sem lesz semmi. Most a tettesek és felbujtók közül már sokan — akik annak idején szabadon garázdálkodtak, lincseltek — rendőrkézen vannak. Rövidesen ott lesznek valamennyien. A nyomozó hatóságok eddig már száznál több tanút hallgattak ki az ügyben. Most folyik a vallomások értékelése s az egyes személyek által elkövetett bűnök nagyságának külön-külön való megállapítása. Ezekután kerül sor a még szabadon futó bűnösök, gyújtogatok őrizetbevételére is. Fény derül egy régi gyilkosságra A nyomozás során számos tanú terhelő vallomást tett Bozsó József egykori domaszéki nyilaspárt-szervezőre is. Ezért Bozsót őrizetbe vették. Kihallgatása során azzal mentegetőzött, hogy ő ártatlan a tűzgyújtásban, ő nem akarta régi „priuszát" újabbakkal letézni. Szinte kérés nélkül beismerte: 13 évvel ezelőtt, 1944. december 10-én este ő gyilkolta meg bestiális módon Butty Mihály szegedi gyári munkást, akt. 1944 őszén családjával együtt a szegedi • bombázások elől menekült ki Bozsó egyik tanyáján lakó sógorához. Bozsó először lakására csábította a szerencsétlen munkást, aztán leitatta. Később kihívta az udvarra, ahol nagy favágó fejszével széthasította a fejét. Utána kocsira tette a holttestet és a bajai út melletti közeli nádasba dobta. Azért gyilkolt, mert Butty Mihály tudott kommunistaellenes beállítottságáról, nyilaspárti ténykedéséről és félt tőle. hogy elbeszéli ezt valakinek. Bozsó József, ez a mindenre elszánt gyilkos, %ki az ősszel ismét ölni szeretett volna, azt gondolta, régi tettének beismerésével eltereli a rendőrség figyelmét mostani tevékenységéről. Terve azonban nem sikerült. Régi és új tetteiért is felel majd a bíróság előtt. A lelkiatya keze is szennyes Nagy János helyi plébános október 23-át követő vasárnap így prédikált a templomban: — Budapesten napok óta patakokban ömlik a piros vér. Nálunk, Domaszéken még mindig nem történt semmi!? — A hívők kérdően néztek a vérszomjas plébánosra; Mi történjék? Ö hang nélkül is elértette a kérdést: „törjétek össze a termelőszövetkezet kocsijának a kerekeit" — prédikálta a szószékből. Ugyanez a pap aktív szerepet játszott az ellenforradalmi tanács megszervezésében is. A „választások" alkalmával, ahol csupa volt népnyúzót, csendőrt, kulákot választottak az új vezetőségbe, a díszelnökségben foglalt helyet. Miután kérte Isten áldását a „szent ügy" győzelmére, emelt hangon felolvasta azoknak a névsorát, akik szerinte nem kívánatosak Domaszéken. Mindegy hogy hova, de sürgősen el kell távolítani őket. Egyszerű kommunista párttagok, községi vezetők, termelőszövetkezetiek voltak valamennyien a lelkiatya névsorában. A gyűlés után, amikor az egyik hallgató megkérdezte, miért van erre szükség, 5 atyai bölcsességgel képletesen így válaszolt; — A fa kérgét hiába tisztítják meg a szútól, ha a szókat nem távolítják el, azok újra megrágják a fát. Mint egyesek elmondották, ezen a választógyűlésen Gálig László iskolaigazgató is felszólalt: javasolta az „elvtárs" megszólítás örökre való eltörlését. Ezt a választást követő tanácskozásokon is gyakran részt vett a lelkipásztor. Ezeket a megbeszéléseket már nem a halálraítélt tanácsházán tartották. Hogy miről tárgyaltak? Az egyik meghívott ismerősének a tanácskozás után erről csak ennyit mondott: valami borzasztó dolgokat tervezgetnek ezek, én nem jövök ide többet, nem leszek bűnrészes. Mégsem jött az urak világa A tervekből csak a kezdet, a tanácsháza elégetése valósulhatott meg. És hogy többre nem került sor, ezért nem Nagy tisztelendő úrnak, Bozsónak, a gyilkosnak és kulák cinkosainak tartozunk köszönettel. A domaszéki becsületes dolgozó parasztság számára jó iskolapélda volt ez az eset. A napnál is világosabban láthatják, hogyan akarták jóhiszeműségük kihasználásával visszaállítani régi, úri világukat. Kifelé meg azt kürtölték: demokráciát akarnak ők, csak a korábbi hibák nélkül. A letartóztatott gyújtogatok viszont egybehangzóan vallották: az égetést a Lenin-képpel kezdték, aztán hordták a több szobában egyszerre fellángoló tüzekre a bútorokat, tanácsi iratcsomókat. Az élet örök törvénye az, hogy a bűnösöknek, gyilkosoknak — talán Bozsó esete mutatja ezt legjobban — előbb-utóbb bűnhődniük kell és bűnhődnek is. Csépi József Úttörők táborozási tervei A tervek szerint két he lyen rendeznek be a szegediek sátortábort. Az egyik tábor a Bakonyban lesz, Tabhegyen, ahol kéthetes váltással legalább 400 úttörő tölti majd vidáman a nyarát. A másik tábort a Bükk-hegységben, Lillafüred fölött alaI kítják ki, s itt örsvezetőket képeznek ki. Ebben a tábor| ban 300 úttörő vesz részt ; Szegedről. De lesznek táborok Szeged környékén is: Gyopároson, Ásotthalmon és I Dorozsma mellett is. Az itteni sátortáborokban legalább 1000 ayerek tölti majd el a nyarat. Megkezdődtek a bolgár—magyar pártközi tárgyalások Pénteken délelőtt az MSZMP Központi Bizottságának székházában megkezdődtek a tárgyalások a Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei között. A bolgár delegáció vezetője Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagja. A küldöttség tagjai: Anton Jugov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, Rajkó Damjanov, a BKP Politikai Bizottságának tagja és Karlo Lukanov, a BKP Központi Bizottságának tagja. A magyar delegációt Kádár | János, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, az Intéző Bizottság tagja vezeti. A küldöttség tagjai: dr. Münnich j Ferenc, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, Kiss Károly, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Horváth Imre, az MSZMP Központi I Bizottságának tagja. Egymillió égetett téglát rabolt el tőlünk az esőzés Jó munkaszervezéssel és eredményes versennyel meg lehet szüntetni a veszteséget Hová rendez kirándulást legközelebb a HIT ? A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat egyre népszerűbbé váló országjáró tanulmányi útjának következő programja Pécs és a Mecsek nevezetességcinek, természeti és műemléki szépségeinek a megtekintése. A kétnapo6, június 22-én és 23-án, szombatvasárnap sorrakerülő útra június 15-én, szombát délig lehet jelentkezni a TTIT titkárságán, Szeged, Horváth Mihály u. 3., II. em., telefon 20-12. A pécsi tanulmányi kirándulás részvételi díja 175 forint, ebben az autóbusz, a szállodai szállás és a múzeumi belépők költsége van benne. Az országjáró autóbusz június 22-én, szombat reggel 6 órakor indul Szegedről, a IT[T elől, (Horváth Mihály utca 3.), s Baja, Mohács érintésével délelőtt 10 órakor érkezik Pécsre. Aznap Pécs nevezetességeinek, s a Mecseknek megtekintése van műsoron, másnap Harkály-fürdő és Siklós vára. Pécsről vasárnap délután 5 órakor indul viszsza az autóbusz, s Bonyhád. Bátaszék érintésével este 10 órára érkezik Szegedre. Miért soványodott meg a Tejipari Vállalat teje? Sürgős intézkedések; az .okok" megs? ünleiésére Az elmúlt napokban felháborodva beszélték az asszonyok az utcasarkokon, hogy savanyú a boltokban árusított szabad- és jegyes-tej. Felkerestük a Tejipari Vállalat új igazgatóját, Tóth István elvtársat, tájékoztassa olvasóinkat, a tejfogyasztókat, miért savanyú a tej. Tóth elvtárs mindössze két, napja vezeti a vállalatot. Kellemetlen meglepetéssel találkozott már az első napon. A város üzletvezetői, a klinikák, a kórházak orvosai telefonon, személyesen reklamáltak a tej miatt. A tejüzem munkája szigorúan előírja, hogy „a tervszerű megelőző karbantartási* munkálatokat télen — amikor hideg van és nem kell különösebben hűteni a tejet — kell elvégezni. Ezt mulasztották el a vállalatnál és éppen ezekben a napokban mondták fel a szolgálatot a gépek, romlott el a hűtőberendezés. Ezenkívül a közegészségés járványügyi állomás dolgozói megállapították, hogy a kannák tisztasága sem felelt meg a követelményeknek. Nem fertőtlenítették megfelelően. A tejüzem dolgozói pedig nem ellenőrizték a tej minőségét szállítás előtt. Az üzem vezetői sürgősen intézkedtek. Csongrád megye legjobb szakemberei javítják éjjel-nappal a gépeket, de nem lesz tejhiány. A Hódmezővásárhelyi Tejüzem naponta 9 ezer liter friss tejet szállít Szegedre — ez a mennyiség fedezi a város te jszükségletét —, ezenkívül Kistelekről is érkezik tej. Ha megjavítják a gépeket, a szegedi tejüzem is bőségesen ellátja friss tejjel a várost. A hosszantartó esőzés a | szegedi és Szeged környéki téglagyárakat is visszavetette munkájukban. A téglaipar számára különösen rosszkor jött ez a csapadékos időjárás, hiszen a téglára, erre a fontos építőanyagra most igen nagy szüksége volna országunknak. A Csongrád megyei Téglagyári Egyesülés megközelítőleg kétmillió nyers- és egymillió égetett téglával maradt adósa a kedvezőtlen körülmény miatt a népgazdaságnak, s ebből az adósságból a környékbeli üzemek számlájára is testálódott valamenynyi. Valamit eayhített a helyzeten a Csongrád megyei téglagyárak között kialakuló széles és hatékony munkaverseny, de ez sem hozta meg mindenütt a nehéz körülmények között is elvárható eredményeket. A Szeged I. Téglagyár dolgozói évek hoszú során mindig a sereghajtó szerepét töltötték be a téglaüzemek közötti vetélkedésben, de most, a verseny első hónapjában az élre ugrottak. Egész Csongrád megyében ez volt az egyetlen téglagyár, amely maradéktalanul teljesítette tervét. Sem a nyerstégla, sem az égetett tégla termelésében nem maradtak el és selejtjük sem sokkal haladja túl az átlagot. Az üzem sikere azzal magyarázható, hogy a rossz időjárás ellenére is megálltak helyüket a dolgozók, nem kímélték magukat, esőben, sárban keményen helytálltak. Különösen az agyagbányászok tevékenysége emelkedett ki, akik műszak befejezése után szívesen vállalkoztak pótműszakra is a termelés érdekében. Páratlan teljesítményt nyújtott az üzem behordó brigádja, a Bartók-brigád, amely egy műszak alatt 42 ezer darab nyerstéglát rakott be az égető kemencékbe, ha a munka így kívánta. Más üzemekben az ilyen héttagú brigádok átlagosan csak 25—26 ezer darab téglát raknak be. A Bartók-brigád egész tevékenységét alárendelte az égetés igényeinek, de derék munkájának az a haszna is megvolt, hogy a brigád tagjai valamennyien túlhaladták a kétezer forintos havi keresetet. Sikerükhöz hozzájárult az, hogy dacolni tudtak az idővel, tekintve, hogy van műszárítójuk, de teljesítményük feltétlenül az akaraterő és szorgalom javára is írható. Valamivel elmaradtak tőlük a Szőreg II. Téglagyár dolgozói, de elmaradásuk korántsem olyan nagymértékű, hogy azt erősen a szemükre kellene vetni. Annál elkeserítőbb azonban, hogy nem megfelelő gonddal kezelik a kemencét és a társadalmi tulajdont általában. A szőrenieknél különösen a nyerstéglagyártó munkások tettek ki magukért, akik között igen jó munkaszellem uralkodik. A nyersgyártók teljesítőképességének itt szinte nincs határa — azaz, ha van, az helyszűkéből adódik. A közeljövőben. két tűzzel akarnak dolgozni Szőregen, hogy meggyorsítsák az égetést, s ezzel nagyobb teret adnak majd a nyersgyártók képességeinek érvényesüléséhez is. A környékbeli téglagyárak közül o Szeged III. Téglagyár váltotta be legkevé$>é a hozzáfűzött reményeket. Itt hiába építettek be új gépeket. hiába hoztak létre új színeket, a termelés nem növekedett. A munkafegyelem meglehetősen laza és nem tökéletes a munka megszervezése sem. Különösen a bányászokkal van baj, akik semmiképpen nem akarják megtartani a törvény által előírt követelményeket — nevezetesen azt, hogy az eső miatti kieséseket pótlásokkal ledolgozzák. Nem különb a helyzet az égetőknél sem, hiszen a Téglagyári Egyesülés egész területén itt szökött legmagasabbra a selejtes téglák arányszáma. Teljes termelésük 14,4 százaléka veszendőbe ment. Emellett igen egészségtelen a munkaszellem, mivel állandóan fertőzi a hangulatot a fel-feitámadó személyeskedés és intrika. A Szeged III. Téglagyárnál generális változásokra van szükség ahhoz, hogy a velük szemben támasztott követelményeknek becsülettel eleget tudjanak tenni. Reméljük, hogy a téglaiparra különösen kedvezőtlen időjárás után végre igazán jó idő következik és valamennyi üzemben felelősséget éreznek a munkások és a vezetők egyrészt a terv állandó teljesítéséért, másrészt az öinhibájukon kívül keletkezett elmaradás megszüntetéséérti A színház és a közönség kapcsolatainak megerősödése felé Régen elfelejtett —• kást elevenített fel Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház új igazgatója, mikor a színház és a közönség kapcsolatát szorosabbra fonó nyilvános főpróbák szokását ismét bevezette. Ezúttal, — a péntek délelőtti, tegnapi főpróbán — az üzemek, vállalatok, közületek kultúrmunkásai Goldoni; Csetepaté című háromfelvonásos vígjátékát tekintették meg. A nézőtér közönsége csak kis háznak felelt volna meg, de mégis, az első perctől kezdve forró és lelkes volt a hangulat. Sűrűn csattant fel a taps, s az első felvonás szünetében lelkes fiatalok vitatták meg a látottakat. Bukovicz Lászlóné és Zombori Katalin, a MÁV szerelésvezetőségtől jöttek, Kulcsár Márton elvtárs kultúrfelelös vezette őket. Zombori Katinka az üzemi színjátszó csoport egyik lelkes tagja. Nagyon tetszik neki az előadás. — Feltétlenül megnézem egyik esti előadásban is ezt a darabot — mondja. — Miért? — Előadásra készülünk, s a Nőszövetség társasvacsoráján szeretnénk bemutatni Móricz: Dinnye című egyfelvonásosát. Én kaptam benne a szépasszony szerepét. Ügy érzem, hogy sokat tanulok akkor, ha végignézem még néhányszor a színháznak eA a vígjáték előadását. Mert nem könnyű ám vígjátékban szerepelni, ha nemcsak ugra-bugrálni akar az ember. Egv másik csoportban a Délrost, a DÁV és a Szegedi Kender kultúrmunkásai beszélgetnek. Jároli Jenő, a Szegedi Kender rendezője viszi a szót. A Csetepaté rendezését taglalja. — Az tetszik legjobban a rendezésben, — mondja —, hogy a játék üteme folyton fokozódik. Az első képben azt gondoltam, hogy az ottani iramot nem lehet erősíteni, s az előadás tempója meglassul. De nem így törént. Feltétlenül megnézem mégegyszer — ha nem többször ezt az előadást, hogv a rendezői fogásokat elleshessem. Hosszú ideje váriunk arra, hogy a színház kilépjen arisztokratikus clzárkózottságából, közeli kapcsolatokat tíeremtsen a közönséggel, kétje a közönség ás a színház lelkes híveinek* az Nyilvános Ifiorába a Csetepaté bemutatója tm üzemi művészeti csoportok tagjainak segítségét, s meghallgassa véleményüket. A régi szokás új felelevenítése még csak első, de sokat igérő lépés. Friss levegő ömlött a színház nézőterére pénteken délelőtt. Ennek a próbának hangulatát, uz előadáson szerzett benyomásokat a nézők szétviszik az. üzemekbe, a munkahelyekre. Hatásos propaganda ez, s nemcsak a bemutató sikerét fogja biztosítani, A srereolő szím''szplt ————— első felcsattanó tapstól kezdve valósággal a bemutató lázában égtek. Ez a főpróba nemcsak az üzemből jövő látogatók számára jelentett újat, hanem a színészeknek i>, akik láthatóan lálásan fogadták a játékközi és felvonásvégi tapsokat. A siker, ami ezen a délelőttön megszületett, a bemutatónak ilyen módon is hasznára fog válni. A ma esti előadáson mar kevesebb lesz a lámpaláz, a szereplők már találkoztak u közönséggel, a főpróba sikere a szereplők számára is hasznos. A Csetepaté főpróbáján a kö. zönség jól szórakozott, megelégedetten távozott. A ma esti bemutató közönsége valószínűleg ugt aneü tesn agyk