Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-05 / 129. szám

J Egy jegyzőkönyv MARGÓJÁRA Lapunk az utóbbi időben eme megbízható kádere kény- ból folyó új feladatok ellátására rendszeresen és egyesek sze- telen volt magára ölteni a képes legyen", rint a szükségesnél többet marxizmus—leninizmus mefoglalkozott az egyetem zét, hogy tudományos munügyeivel. Mivel a „magas er- kásságát tovább is folytathaskölcsi testület" több tagja ve- sa, de a rendszer iránti ellenzetőszerepet vállalt az ellen- érzése, gyűlölete időközönkint förradalmi események iráhyí- lelke mélyéből elfőjthatatlatásában, ezért a politikai nul a felszínre tört. Ennek Az ellenforradalom nem habozott Az ellenforradalom kilenc nap álatt jutott el odáig, hogy a saját eszmei győzelmét veszélyeztető marxista szemléletű helyzet tisztázására nagy egyik körmönfont megnyilvá- pro{ps9zorok eltávolítását szerepe volt azoknak a cik- nulása volt az a „szemléltető, keknek, amelyek leleplezték dramatizált előadás", amelya szakember pártatlan állás- lyel az 1952—33-as tanévben pontjáról az ellenforradalom a nemzetközi munkásmozgaoldalára került „apolitikus", lom egyik nagy és hővagy renegát elemek működé- sies jélenetét, a lipcsei sét. Természetesen tiszteletet Pert destruálta a hall- , , , . .. „ , „ m . érzünk azok iránt akik szem- ítotóság előtt. Az általa pn hep^sege.k ehenére sem tubeszálltak az ellenforradal- vezetett bemutatón ezt a ha- domanyos munkásságuk iranya, mi cselekményekkel. Megbé- talmas pért a szereplők össze- sem ember, magatartasa nem kelést hirdetünk azok iránt válogatásával, a rendezés "yuJ* biztosítékot arra . hop akik öntudatlanul hibáztak! ^pontjainak különösségé- 8 , de hibáikat belátták és kija- vei nevetségessé tette, s erről >'" feladatok ellátására képesek vítják. Ugyanakkor viszont ki 8 bemutatóról a karon csak legyenek Nem hisszük. hogy ez kell mondanunk az igazságot az osztályidegen élemek rtyl- "kos káderpolitikái egyetem tudományos és oktató munkájára váló tekintet nélkül megkezdje és végrehajtsa. Mi 12 év óta türjük, hogy az egyetem egyes tanszékcin olyan egyének oktassanak, akiknek „kétségteÖLHET HÖLLlPÉKléL ? MánqkakSlénqek, qiunil áhtSrlő, bőrből kéiziilt fürdőizóhaszőnqtq qqártnsát teroezik v A FONALMENTŐ VÁLLALATNÁL Érdekes, ötletes tervek a Goldberger gyártól és a talp-hulladék. A gumidaramegvalósítására készülnek a Magyar Paniutipartól átve- bokát még a MÉH sem veszi Szegedi Fonalmentő Vállalat- szik a négy méteren alüli át, s így azok eddig felhasznál. Két cél vezérli az üzém darab kartonokat, vagy a hi- nálatlanul maradtak. A Fovezetőit: különböző hulladék- bás anyagokat, azokat köté- nalmentő Vállalatnál már elanyagokból értékes haszná- nyeknek kiszabják és olyan készült egy gumilábtörlő, lati tárgyakat készítsenek és asszonyoknak, akiknek csa- amit ilyen helyi gumihullaebben a munkában minél ládjuk, vagy betegségük dékból csináltak. Sajnos több • csökkent muhkaképes- miatt otthon kell tartózkod- egyelőre még igen magas ségű szegedi embert foglal- niok, kiadják megvarrásra. erre a közszükségleti cikkre koztassanak. Az egyik elgoh- a forgalmi adó és most a dolásuk az, hogy Elorelathatolag ebben az vállalat a minisztérium seevben mintegy 200 szegedi eítségét kérinőt tudnak foglalkoztatni a kötények varratosával. konfekció hulladékból, illetve hibás anyagból gyermek- és Serdülőleány ka-kötényekét készítsenek. azokról, akik tudatos szervezői és vezetői voltak a népi demokratikus állam elleni rohamnak. Annál szükségesebb ez, mert az utóbbi nalatköztak elismerően. Az inlrikus professzor Az az okos ember, aki ellenségeitől is tanul. Nos, BótlÍ6 szerepéből két tanulságot is levonhatunk. Az ellenforradalom — mikor a Horthy-korszakban Köztudomású, hogy igen e "agy mennyiségben akad a Ugy tervezik — előzetes meg- szegedi cipőgyárakban úgybeszélések alapján —, hogy nevezett mikróporozus gumi6ok eévikén ez az önmaeát Bónis György nemcsak a uraimon vott — igen meresz nasommfan és általában ma- ^fmuS ^"v^eí W 'fTíl gas erkölcsi testületnek" ne- ,mutatta kl val^fgos ^vctem, vező néhány professzor — f°gafeherJet: a karon is allan. nári funkciókba egész fiatal eromiután Fodor Gábor állami ^"ita^new^^mrtifr bTlfbfzV\.abba?' a pénzen töltött hosszú üdülé- sal ellen. Ennek az intrika- p0 ltikai megbízhatóság után, séből visszaérkezett - jónak s°roza ,nak egyík d, ', , "éhány év múlva majd a szaklátta ismét koncentrált tárna- .-becsütótes kollegiális, ta - mai felhasználhatóság feltételét dás megindítását az egyetemi ^J^J" J^ttoi^SS l" mPgt"rpmt,1 / pártszervek, a.szegedi.városi Jft ^ÍSÉ^ pártszervek és a Délmadokumentuma a tatni a mi számunkra is igen gyarország ellen. A támadás hasznos es íry,lm5lrsÖ7lí dolog' alapja ez a jelszó- „A pro- tétt Jegyzőkönyv. A másik tanulság a „magas erfesszori-kar Szeged várös-leg- Ezen a kari ülésen mind- kölest testület" egyik tagjának magasabb erkölcsi testülete", össze öt professzor vett részt, alig kétórás működését bemuAi elnöklő dékán terjesztette tató jegyzőkönyvből az, hogy Téves Jelázó elő a naipirendi javaslatot, az ellenforradalom habozás néláitolánofto amely a budapesti jogi kari kül elbocsátotta azokat, akikkel clf Sén^^ nrof^zor tanács kommunistaellenes in- szemben az ellenforradalom sokat tennénk a pro pszon tézkedéseiről g2ámol ^ A mellé való „daállí,hatóságában o , professzorok többsége óvató- kételyei voltak. Nagyon valópitam ennek a jelszónak te- ^ fQgadta beszámolót. színŐ, hogv néhány intézetben eov taoin Rarót i De- Ügy vélték' Ho8y 3 kar tagj3Í f°,yik még °,yan °k,8tas'°'ya* egy tagja ouruu íjv uö-rtlt néoven Rnrtanesten tor- névelőmunka, emelv mée szín«« FrSL ráhnr Pn „v Fll közül négyen Budapesten tar- névelőmunka, nmely még színzso, Fodor Gábor Polay Ele- tózkodnak így az ülés nem , sem marxÍ9ta. ügy tetszik, mer, Bonts György — nem- határflzatképes Mások azt hogy mi még mindig nem vacsak a polgári humanitás, a vetették föl, hogy mindenkit, gyünk eléggé forradalmárok akinek ügyében határozato- ezeknek a tenyészeteknek a r Li; hTnfn? to^ínvS" k8* hoznak, meg kell hallgat- megfékezésében és likvidáiásáSeket lIXeítek ef Tör-" "kAz ülésen föképpen BónÍS 'baa" vénytéienü] összevontak" egye- ^^^iL.^^'feitol" Befejezésül az egész jegyzőtemeketo.törvénytelenül fel- w^lmi toők^n ^nyvnek még Pgv különös piszámoltak egyetemi intézete- kantériáját kell megemlíteni. A ket, törvénytélenül elbocsá- á helfzdthtó iÜÓ kemolySág- kommunistaellenes kirohanásuktottak helyükről dolgozókat, f „ IS^^LLfe a manna erkölcsi testület- megtisztításának kérdését. Hírek érkeznek az uzemekA „magas erkölcsi testület riék" ezek a tagjai nem riadkal, rágalmakkal, ellenforradalmi jelszavakkal tnrka jegyzőtok vissza a rágalmazásoktól, npvéíett NéPlaúács volt elnöke a hazugságoktól, sem a kom- ^fl^L alakén az !956' décember_. iü-éft (tessék a eznea az « könyvet Perbíró József, az úgyfalvakban torténo M ' _ „J. „,.,?,.„ dátünlra ügyelhi!) a következőkmunisták befeketítésétől, ha rfJ\kanr; ^"^"sze- — —^ * _ úgy vélték, hogy saját kar- f ™ ba az Ifi,fsáé nvtómása ben vetle tudorhááül: „A jeg>riérjük további biztosításáról S^^étt léSfkVanszo- re. amelyeket magunknak javaslatokkal e^yeteHek . i at _.„ Azt hissztik, ehhez nem kell A „magas erkölcsi testület? kell megtenni", kommentár, egyik tagjanak, Bonis Györgynek kiváló erkölcsi tu- Hyílt támadás lajöonságát bizonyítja áz á . , jegyzőkönyv is, amely a Sze- Ezütán a bevezetes utan hoszgedi Tudományegyetem Ál- szadalmas, rágalmazó és; kifejelam- és Jogtudományi Kará- ^Uen aljas tamadast m éz Annak 1956. november 2-án déli talfy professzor, Horvatli-Zsiko 12 órakor a kar tanácsterme- Wszló és más, a karon dolgozo ben tartott tanszékvezetői kommunisták elleft. . A hosszú, minimális forgalmiadót szabjanak a gumilábtörlöre, hiszen hulladékanyagból készül, csökkentett munkaképességű dolgozók kezemunkájával. Több szegedi üzemben elfekszik jelentős mennyiségű hulladékszíj, amiből igen erős és praktikus fürdőszobaszőnyeget tudnának készíteni; Az úgynevezett "konusz-csévék* — amelyekre a fonalat fonják — nagy mennyiségben találhatók a szegedi textilüzemekben. Jó részüket eldobják — azonban a Fonalmerttő Vállalatnál (mostmár nemcsak fonalat akarnak menteni) már megtervezték, hogy a szélesebb fajta csévékből trisónak, mosópornak vagy más hasonló anyagnak megfelelő tartó-dobozt készíthetnének. A tervek szépek: megvalósításuk elé nagy várakozással tekintünk és reméljük, hogy nemcsak ez a cikk, hanem a felsőbb szervek is segítik a Fonalmentő Vállalat közérdekű törekvéseit. Megjutalmaztak két sokgyermekes anyát Ezideig a rendkívüli pon- sok azt bizonyítják, hogy a míodTkerótótTtanlfvée8 losságot megkövetelő normál- fenti műszer tíz a mínusz ki- 3 b.rtatoLl^t cnt!" frekvenciás időméréseket lenqedik hatványon pontos- rf Batóeh Ztotof eivtoei ságú-Ez rr ,jer hoey ^ssas" sye£r.S2 bizonyultok^ abszolút bontos éV •alajt mindö?sze né" át a komárt- pénzjutalmát, időjelzőknek és ezért evak másodpercet tér el az Czobán Józsefné, Molnár ran més megfigyelések atop általunk szárTlított abszolüt utca 31- "ám alatti lakos 11 ján is ellenőrizni kellett a 'dőt6b Az.üj módszert fő- gyermek édesanyja kétezer, méréseket kepp a rádiólokáció és a re- valastyán Maria (elvalt aszvAt , . I I. J-Í »T püléstudomány körében al- szony) 6 gyermekes anya ezer Ket szovjet tudós — N. Va- . . forintot kanntt ma7e^krr0hTuVdomSok ^ íaSSTJ I SkéSony meghatódoktor ai-^most ügynevezett m^os probléma - a föld- ^ és atomórákat készített. A kí- forgás egyenetlenségének nldra XároSIk aTutatomserleti es elmeletl szamita- mérése stb. — megoldását is. ból ruhaneműt; Bulgaria igen gazdag a természeti szépségekben. Ilyen Trjavna kisváros környéke is, melyről a fenti , képünk készült. Atomórát találtak fel értekezletéről készült. A „keresstfiú" karrierje rágalmazó és fröcskölő felszólalás végén Bónisiiak még nem volt bátorsága határozott javaslatot tenni. Cgv vélté, hogy ez a rágalmazó eszmefuttatás fel Mielőtt á jegyzőkönyv ls- foeja kollegáit annyira hevíteni, mertetésére rátérnénk — hogy nem neki kell megtenni az ;; hogy Bónis Györgynek a elbocsátásra vonatkozó hátára-;; jégyzőkönyv bizonysága sze- zali javaslatot. Ügy látszik;; rinti szerepét megfelelőkép- az0nhah, hogy az expozé ném, t pen értékelhessük —, szüksé- vok eléggé gyújtó hatású. A ges néhány vázlatos vonással kar tftbl) ,agja fPiszölalásában megrajzolni Bónis professzor csak kerülgette a kérdést, min,:: eddigi karrierjének történetét. macska a forró kását. — Igaza* Bónis Hórnan Bálint hábo- van Bónisnak — mondogatták rús bűnös, életfogytiglani bör- -, dehát mit is lehetne tenni tönre ítélt fasiszta kultuszmi- ilyen nehéz kérdés megoldásániszter keresztfiaként kezdte ra? Történtek utalások arra is. pályafutását. Nem sokkal az hogy johb volna az egész dolgot egyetem elvégzése után, 25 elnapolni, mert Islert tudja, mit éves korában számbavehető hóz a holnap. Az óvatos és a tudományos munka nélkül kérdést láthatólag elkerülni akakinevezték a kolozsvári egye- ró felszólalások után ismét Bótém jogi karára egyetemi ta- nis György pattant föl. Azonnali • > nárnak. Már ebből is látható elbocsátásra tett javaslatot. aHorlhy:k?rfak 1Ttf dr Bónis hevés és a saját politiderpolitikájaBonis kineve- ^ n-?ptpit is ,elcp)ez0 tóma. zésében a tudományos aáít inlfafelt Kovács István pro-• szakszempontoknak — szatn- feggzor eHen { akj mint Bénis;, baveheto tudományos mun- mon k5n v6ben ni(.,y kül-;; ka hiányában - sem- ff;k!r(>J is kikprült _ a burz?oa;; miféle szerepük nem volt. ^ egyoldalúan J; ÁZ ° ffW nUnkból S " be". Ez aztán világos:! l^tt ü dkfrüft1 a ko- beszéd. Kovács István hőne „ !! lozsvárt tanszékre, mint a hogy a burzsoá otszagokrol,, Horthy-rendszer ifjú és meg- megmondta hogy azok burzsoá;; bízható lovagja, aki a fasiszta országok Bonis György javas-;. .... . . , ,, lata szerint ezért a főbenjáró;; keresztapa védőszárnyai alatt növekedvén, hosszú évtizedekre biztosítva van mindenfajta káros, baloldali szemlébűnért a kar „Kovács István egretemi tanárt egyetemi pro-;; fésszori teendőinek ellátása alól azonnali hatállval függessze fel, i« elfogadása vagy szolgálata kétségtelen képességei ellen. mellett setrl jogirodaimi munkásságának iránya, sem emberi A felszabadulás után a fa- magatartása nem nyújt biztosi-! j siezta Horthy-korszaknak tékot arra, hogy a forradalomAz a szavunk, hogy „véradó" jóval ezelőtt még csak a harctéri sebesülést, vagy hősíhtdált jelentette. Orvostudományuhk azonban a vérrel való életmentést is beiktatta már jóideje kelléktárába, s azóta a véradó szó azt az embert is jelehti, aki löbb-keVesebb rendszerességgel hajlandó véréből átadni embertársának valamely mennyiséget, annak megmentése, vagy feljavulása végett. A vért tárólja, konzerválja a gyógyászat, vagy azonnal átömleszti testből testbe. szervezetből szervezetbe. Hódi Illés MÁV nyugalmazott főszakmester 506 esetben adott Vért embertársainak 1926tól fogva ez év márciusáig, s ezek közül elbeszélése szerint túlnyomó részt azonnali átömlesztésröl volt szó. 'CD Érdekes körülmények közt ismerkedtem meg a most 69 éves korában is csupaegészség. s éppen csak gyengébben reumás férfivel. A fürdőben heverészve, behunyt szemmel, egyszeresek azt hallom, mégis csak elismerte hogy egy érezhetően idöses, de mégis li'u bácsi, A VÉRADÓ csoporttól, s beszélgetni kezdtünk még ott, a füj-döben erről, arról, ami éleiének nagy ügyét a vérrel való embertársi adózást illeti. Akaraterő kérdése áz egész — mondta közben Illés bátyánk, s hogy én ezt cáfoltam „laikus" fejemmel, s azt jeleltem neki, hogy végre is tényleges vérfölösleg, túlvérmesség és konkréten való véradni tudás kérdése is kell, hogy legyén a dolog: meghívott a kicsaltanóan piros arcú, s örökké mosolygó, nagyon kedves Illés bácsi a lakására, hogy a magam számára is, üteg á közönség számára is elmondja az éleiét. S hogy megtudjam azután a meséből: ntiért igenis aharálerő kérdése is a vérkinek. akinek esak vért adtam, elejétől fogva benne van az aláírása. « véradás dátuma, meg az is, hogy mennyi vért kapóit tőlem. Belepillantottam több helyt a kis könyvbe, s valóban ott láttam a 200, 3Ö0, meg sokszor 500 köbcentimétereket az adatok legvégén: Fél liléi Vér volt lehát a felső határ, és mindig, mindig örn kéntes és díjazallan volt a véradás.., m De polgári élete is szép és hasznos bolt Illés bátyánknak. Gazdálkodó apja, felsőkereskedelmi érettségi utáft kőműves meg lakatos ipart tánUltatótt vele, majd Rókuson a MAV-hoz ketült, s ott mozdonyvezetői vizsgától, meg — részben külföldön végzett — tanfolyamokon át mindent mindig megtanult, vagy gyakorolt, ami csak a jó vasutas szakmájába esik. fgy lett adás? Hódi bátyánk ugyanis módosított a MAV öreg nyugdíjasává 1955-bén, s azért rövid vitánk végén, és ezt az „is"-t most fiával, s ahüak családjával együtt éldegél a Timár utcai szőlőlugasos házban, fürödget délelőtt, s ápolja a friss hang a következőket mondja az erre 2 ' reumáját, de délután azért kinn dolkíváncsiaknak: „Mit akarnak, hiszen csak gozgat mindig a baktói kiskertjébén. Bugacpusztán hároln gyerekem van!" Jó egy óráig tartott nála való ottlétem, S mi legérdekesebb, Vért-adásra 1noSt Csak természetes, hogy mindjárt felne- s a régi, még húszas években Vidákovich is kész, mert mint mondta, kitűnő étszéltem erre az eleinte donjüanoskodónak professzor vezette sebészeti klinikára vágya és örök mozgásban levese mellüsző, gondoltam öregesen berzenkedő nyúllak vissza az elbeszélés szálai. — Ke- leff még a víz is vérré válik benne. mény ember volt a professzor — mondotta Szeretem a bort, de még jobban a vili ódi bátyánk. — Szókimondó, szögfejre zet — hagoztatta. Sokat iszom naülő! Hetvenen jelentkeztünk 1926-ban ponta... véradásra az ő klinikáján, és sokakat el- végül az akaraterővel kapcsolatos zavartak, jóegypárat meg besoroztak a téma következett. S nagyon is megértltaltaskodásra, de hamar kiderült, hogy egész másról Volt Szó. Felkelve, és beleállva abba az embergyűrűbe, amely a fenti szavalt hangoztatóját • körülvette, magam elölt láttam Szeged egyik legérdekesebb, legboldogabb és leghasznosabb véradók közé. Nekem azonban hallótmulattá be". Ez aztán világos;! emberét, mint nemsokára, és későbbi be- tam Illés bácsi ajkáról — kezét nyújtotta, szélgetésünk során megtudtam. De meg ott a fürdőben kiderült, hogy Hódi Illés — mert ő tőle származtak az önérzetéskedő szavak — egyik legjelentősebb véradója ennek a városnak. S szeretettel is, önelégültséggel is: egyszerűen gtjermebarátságosnn a Profeszor úr, s azt mondta, szinte boldogan, hogy „Nahát Hódi uram, az ön vére olyan vérben, mint a tizetiltéiputtonyos tokaji aSzit borban". Büszke is Voltam erre, s hamarosan megtörtént az első véradásom. Egy beteg, vérszegény, s tette velem, Illés bátyánk, hogy egymásfél órán át mozdulatlanul hanyatfeküdni bizony kellemetlen a vérátadás áldtt, s szédülés, verejtékezés, gyengeség még őnála is sokszor kísérte, vagy követte ezt az állapotot. Véradás után pihentetik az embert az orvosok, s jól is tartják, finom étellel és keinek érzi mindazokat, akiknek különö- mégis sokat dolgozó orvosnőnek adtam itallal, no meg ha kissé is gyenge, sen életmentő esetben, valaha is vért először vért: S azóta hányszor adtam kísérőt adnak mellé hazáig. Dr azért adott! Igy beszélt hát ő az 1943-ben sors- öregnek és fiatalnak, szegénynek és gaz- ha akaraterőm, nem Volna a dologhoz, vonalába kerülő három bugaei fiatalem- dagnak, olyannak is, akinek életmentés — mondta legvégül diadalmaskodódé benői is, akik nehéz sebesülésük folytán volt ez, s olyannak, akinek mindenesetre Vendéglátóm — megint csak azt ülőnél kellett volna, hogy vérezzenek önéi- elősegítette a dolgát. S hogy milyen meny- dom, hogy nem lettem Volna véradóküle. Hamarosan elvontam Illés bácsit az nyiségeket adtam? Nézze csak. itt van ez vá sohasem! öt csak éppen érdekes embernek látó fiís az én kis napló-könyvem, s abba minden- Füssy László » \ 1