Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-30 / 151. szám
4 Vasárnap. 1957. jdntns 39. Befejezte munkáját az MSZMP országos értekezlete (Folytatás a 3-ik oldalról.) szükségessé teszi, hogy őrizzük a marxista—leninista elmélet tisztaságát, s erősítsük a párt elméleti alapjait. A párt elméleti és politikai tevékenységében ma az egyik alapvető feladat az elmúlt esztendőkben oda szélesen benyomult revizionista nézetek cs az esek nyomán lábrakapott megalkuvás és osz.lólyarulás maradványainak megsemmisítése. A revizionista nézetek burzsoá és kispolgári nézetek, amelyek a munkásosztály eszmei és politikai lefegyverzését és a burzsoázia előtti behédolást eredményezik. A revizionista nézetek képviselőinek útja a marxista—leninista elméletet meghamisító ideológiai fellépőitől a frakcióharcon kérésziül törvényszerűen az osztályáruláshoz, a burzsoázia táborába való átálláshoz vezet. Ezt az utat járta meg milliók szeme előtt Nagy Imro és csoportja. A rcvizionizmus, az. úgynevezett nemzeti kommunista nézetek az osztályellenséggel való megbékélés nézetei, éppen ezért az ellenforradalom erűivel szembeni harc első feltételeként eszmeileg is, politikailag is meg kell semmisíteni e nézeteket, s képviselőiket pedig ki kell űzni a pártból, eszmei harcot kell folytatni a revizionizmussal szembeni békülékenység megnyilvánulásaival. Következtés harcot kell vívnia a pártnak a marxizmus—leninizmus dogmatikus kezelése és az annak következményeképpen jelentkező szektás politika újjáéledése ellen. Kz. az. elméleti és politikai torzulás a személyi kultusz éveiben náhutk nagy méretet öltött és súlyos károkat okozott a párt elméd eti és politikai munkájában. Lazította a párt és a tömegek kapcsolatát, aláásta a proletárdiktatúra erejét. Az ilyen jellegű hibák kiújulásának vészéivé két okbél is fennáll. Először azért, mert a dogmntizmus és a szektás szemlélet bizonyos mértékig megmaradt sokak gondolkodásmódjában. Másodszor azért, mert a párt újjászervezésének sikerei, a párt jelenleg egészségesen fejlődéi tümegkaprsolatai egyeseket máris elbizakodottá lesznek és a tömegek körében végzendő politikai munka lebecsülé-éro csábítanak. Márpedig 6zcklás pozieiókbél sem n tömegekért, sem A revizionizmus ellen nem lehet sikerrel harcolni. A volt Rákosi-Gerfl-féle vezetés dogmatikus és szektás hibái fontos tanulságok a párt számára. Ez a vezetés a korábbi években helyesen, a marxistaleninista elmélet alapján dolgozott a tömegek között és a tömegekért. E vozetés akkor nagy eredményeket ért el a párt és a nép javára. Az eredményes munka természetes következményeképpen e vezetés iránt erős bizalom, nngy megbecsülés és tisztelet fejlődött ki és ez sokféle formában megnyilvánult. A munkában sorozatosan elért sikerek és a tömegek körében élvezett rokonszenv a vezetést később elbizakodottá telte, egyes vezetők tévedhetetlennek turtotlák magukat. A gyakorlati munka tapasztalatainak marxista-leninista elemzését felváltotta a dogmák hangoztatása, a vezetés elbürokratizálódása, s a tömegektől való elszakadás, ami súlyos károkat okozott a párt életében. Mind a rcvizionizmus elleni harcban, mind a dogmatikus irányzat kiújulásának. lehetősége elleni harcban fontos fegyverünk a marxista ismcrclelméIri. A szubjektív szemléleti módot ki kell űzni a párt munkájából. A rcvizionizmus és a dogmai izmus szöges ellentétben állnak egymással, de közös vonásuk, hogy egyaránt kispolgári gyökerekből táplálkoznak. A marxista ismeretelmélettel szembenálló liiba szubjektív szemléletre és gyakorlatra vrzet ég — amint ezt az élet nálunk bebizonyította — táplálja egymást: egyik n másiknak forrása is. A párt valamennyi szervezetének érvényesítenie kell tevékenységében a marxista ismeretelméletet, amely a valóságból indul ki és a konkrét valóságra építi politikáját. A pártnak jelenleg az elméleti és politikai munkában a harcot elsősorban a revizionista nézetek cs az ellenforradalmár ellenséggel való mindenfajta megalám vás ellen kdl vívnia. Ezt a harcot azonban oly módon kell vezetni, hogy a párt egyben lehetetlenné tegye a dogmatikus és szektás hibák megismétlődését. 1953 nyara után a pártvezetésben a hibák következetes felszámolása helyett szektás, illetve revizionista végletekbe átcsapó politika folyt. Ez a mindkét .irányban sokszor szélsőséges politika bizonytalanná tetto a vezetést, g magát a párttagságot is. Ezért rendkívül fontos, hogy soha többé sem jobbra, sem balra ne engedjük eltéríteni a pártot a helyes útról. A pártkonferencia elhatározta: a) A párt kádereinek marxista-leninista nevelése, a párt eszmei tisztaságának megőrzése érdekében ismét létrehozza a különböző pártiskolákat és megszervezi a pártoktatást. b) Az állami szerveknek javasolja: az egyetemeken és a főiskolákon tegyék ismét kötelezővé a marxizmus-leninizmus oktatását, s ezzel is biztosítsák az egész fiatal magyar nemzedék marxizmus—leninizmus szellemben való nevelését c) Az elméleti munka elmélyítése érdekében • Központi Bizottság mellett elméleti munkaközösségeket hoz létre ét ennek feladatává teszi, hogy • mindennapi életben felmerült elméleti kérdéseket vizsgálja és tisztázza. d) A Népszabadságban rendszeresen közölni kell elméleti kérdéseket tisztázó cikkeket. A Társadalmi Szemle színvonalát lényegesen meg kell javítani. Ismét meg kell jelentetni a Pártélet című folyóiratot. A folyóiratnak ismertetnie és elemeznie kell a pártélet új jelenségeit, a pártvezetés módszereit, a különböző helyeken szerzett tapasztalatokat és segítenie kell a párttagság elméleti fejlődését 3. A párt e népi demokratikus rendszer vezető ereje. Politikailag irányítja az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek munkáját Az októberi ellenforradalmi események előtt és alatt az ellenség főleg a párt vezető szerepe ellen indított támadást Széles körben terjesztette azt a revizionista nézetet, hogy az atomkorszakban nem a proletariátus, hanem az értelmiség a vezető erő. A munkásosztály vezető szerepének tagadása viszont a proletárdiktatúra tagadásét jelenti. Ugyanez volt • célja az ellenforradalomnak n többpártrendszer követelésével is. A pártértekezlet megállapítja: helyesen járt el pártunk Központi Bizottsága, amikor a többpártrendszernek a mi viszonyaink között reakciót követelését visszautasította. 4. A pártnak az újjászervezés során kialakult számbeit nagysága és a munkásosztály tömegeihez viszonyított aránya a korábbi évek túlzottan nagy létszámához hasonlítva,- most egészségesebb. Az 1953 júniusa óta a pártot ért többszöri megrázkódtatás. de különösen az ellenforradalmi felkelés és az azóta szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy helyesebb, ha a pártban a párt ügyéért aktívan dolgozni kész elvtársak tömörülnek és nincsenek a pártban a jóindulatú rokonszenvozők olyan százezrei, okik a nehézségek idején ingadoznak. Az osztályellenség azonban megpróbál behatolni a pártba. Ezért a pártépltés további munkájában is nagy gonddal kell ügyelni arra, hogy távol tartsuk n párttól n karrierista és az ellenséges, kártékony elemeket. Nem engedhető meg az sem, hogy a pártnak olyan tagjai legyenek, akik nem értenek egyet a párt alapvető elvi kérdéseivel, politikai irányvonalával és ezzel veszélyeztetik a párt egységét 5. A párt építésével szorosan összefüggő kérdés annak az elvnek gyakorlati érvényesítése, hogy hazánkban a párttisztség kivételével minden közfunkciót — legyen az társadalmi vagy állami — legyen az a legalacsonyabb vagy a legmagasabb beosztás — pártonkívüli is betölthet. Csak ennek az elvnek az érvényesítésével vehetjük elejét annak, liogy állás megtartása vagy elnyerése céljából olyan egyének is kérjék a pártba való felvételüket, akik számára a pártba való belépés nem elvi kérdés* 6. A párt belső életének lenini alaptörvénye a demokratikus centralizmus. A demokratikus centralizmus elvét az elmúlt években egyfelől a személyi kultusz, másrészről a reviznmkmus sértette, s mindkettő mérhetetlenül sok kárt okozott a pártnak. Ezért a párt valamennyi szervének, szervezetének, tagjának kötelessége őrködni a demokratikus centralizmus elveinek betartása felett. Jelenleg a fő feladat a tagság jogainak teljes tisztcletbentartása mellett a pártfcgyelem erősítése. A kérdések eldöntését megelőző, a most kialakult bátor és szabad vita megóvása mellett, a legszigorúbban meg kell követelni a határozatoknak megfelelő egységes cselekvést. Teljes mértékben érvényt kell szerezni a párt szervezeti szabályzata azon pontjának, amely előírja, hogy a párt felső szerveinek döntéseit az alsóbb szenek kötelesek végrehajtani. A közelmúlt súlyos tapasztalatai arra intik a pártot, hogy minden körülmények között biztosítsa az ideológiai, politikai és szervezeti egységét. A pártegység megteremtésének egyik alapvető feltétele a párt alapokmányának, a párt szervezeti szabályzatának betartása és betartatása. A pártegység megbontóival szemben, bármely oldalról jelentkezzenek is azok, ingadozás nélkül kell fellépni. A pártértekezlet' utasítja a Központi Bizottságot, hogy a pártegység védelmében a legsúlyosabb . esetekben a legszigorúbb rendszabályokat is alkalmazza, s inkább oszlasson fel a párt politikájával szembeforduló egyes pártszervezeteket, mintsem még egyszer megismétlődhessék az, hogy a párt ellenségei s az Ingatag elemek belülről rombolhassák a párt egységét. A párt jelenlegi egysége és ereje részben abból tánlálkozik, hogy jóvátéve a korábbi méltánytalanságokat, kellő megbecsülésben részesíti az első magyar proletárdiktatúra harcosait, a Horthykorszak illegális pártmunkásait, a két világháború közötti idők szervezett munkásalt, a spanyol polgárháború magyar harcosait, a partizánokat, a munkásosztályhoz, a párthoz hűnek bizonyult volt szociáldemokrata elvtársakat, az 1945-ös pártmunkásokat. Kellő megbecsülésben kell részesíteni azokat a kommunistákat is, akik az októberi ellenforradalom napjaiban védték a pártot, a népi államhatalmat, s kommunista kötelességükhöz hívén, részt vettek az ellenforradalom leverésében, a párt újjászervezésében s a proletárdiktatúra megszilárdításéban. Ily módon összeforrott a pártban a munkásmozgalom mindhárom élő nemzedékkel. A párttagságot arra kell nevelni, hogy ne csak a békés építő munkában, hanem a nehézségek és a megpróbáltatások idején is megállja a helyét. 7. A párt munkájában fokozott mértékben kell érvényesíteni azt a tanítást, hogy a párt helyes politikájának megvalósítása a kádereken áll vagy bukik. A múltban a kádermunkára a személyi kultusz, a szubjektivizmus nyomta rá bélyegét. Ma is tapasztalható olyan jelenség, hogy a párt helyes politikájának végrehajtását nehezíti a következetes kédermunka hiánya. Továbbra is küzdenünk kell a kádermunkában még ma is fellelhető szubjektivista nézetek, valamint a politikai megbízhatóság háltérbe szorításának gyakorlata ellen. Fel kell lépni a szakmai rátermettség lebecsülésének káros jelenségei ellen is. A káderek megítélésénél ne tévesszen meg bennünket egyesek formális önkritikája, sem a felelőtlen és intnkus vádaskodás. A káderek elbírálásának fokmérője a párt helyes politikájának végrehajtásában végzett konkrét munka. Gondot kell fordítani arra, hogy fontos területekre megfelelő élet- és párttapasztalattal rendelkező elvtársak kerüljenek. Ma a pártban az idősebb és fiatalabb párttagok egészséges együttműködése érvényesül, s a jövőben Ls erre kell törekedni. 8. Pártéletünk egyik új, egészséges vonása, hogy egyre inkább érvényesül benne a kollektív vezetés lenini elve. Az MSZMP eddig elért eredményeinek egyik forrása, hogy a Központi Bizottság, s a párt más vezető szervei november 4-e után igazi kollektív vezető szervekké fejlődtek. A múlttal szemben ez jelentős előrehaladást jelent, de még mindig komoly erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy kialakítsuk a kollektív vezetés legjobb formáit és módszereit. Komolyan törekedni kell arra is, hogy a kollektív vezetés elve minél előbb teljes mértékben érvényesüljön a pártszervek munkájában minden fokon. Ezzel íügg össze pártélctünk egészséges fejlődésének második pozitív vonása: a bátor kritika érvényesülése. Arra kell törekedni, hogy a kritika mellett minden egyes pártszervezetben és pártszervben — a Központi Bizottság példáját követve — jobban fejlődjék az önbírálat szelleme is. h A párt és a tömegek kapcsolatai A párt és a tömegek kapcsolatának kérdése a proletárdiktatúra viszonyai között a proletárdiktatúra erejének legfontosabb kérdése. Ila a párt és a tömegek kapcsolata gyengül, • gyengül a proletárdiktatúra ereje is. A párt jelenlegi helyzetében, amikor a párttagság száma a munkásosztály számarányához mérten — helyesen — a korábbi évekhez képest kisebb, még nagyobb jelentősége van annak, hogy a pártot nagyon erős kapcsolatok fűzzék egybe a pártonkívüli tömegekkel. A tömegkapcsolatók kérdésében a legfontosabb annak felismerése, hogy a párt az eszmei és politikai meggyőzés eszközével, valamint harcának, munkájának, tényleges eredményeivel nyerje meg és erősítse a tömegek bizalmát maga iránt, és mozgósítsa a tömegeket a szocialista építés feladatainak megoldására. A párt és a tömegek közötti kapcsolat megerősítésének különböző területei vannak. A pártszervezeteknek tehát állandó szoros kapcsolatot kell kiépíteni és fenntartani az üzemek, állami gazdaságok, szövetkezetek, hivatalok, intézmények stb pártonkívüli dolgozóival. E kapcsolatok rendkívül fontos formája — a közvetlen pártrendezvények, gyűlések, megbeszélések stb, mellett — a tömegszervezetek révén való kapcsolat a tömegekkel. I. A tömegszervezetek közül a legfontosabbak a munkásság saját legnagyobb osztályszervezetei: a szakszervezetek. Maga az A tény, hogy a szakszervezeteknek közel kettő millió tagja van, mutatja a feladat nagy jelentőségét. Dolgozzanak a kommunisták azért, hogy a szakszervezetek is segítsék a termelési feladatok minél jobb megoldását, ugyanakkor jól betöltsék a dolgozók helyes érdekvédelmének szerepét. A szakszervezetekre nagy feladatok hárulnak a kulturális nevelő munka terén is. Mindezen területeken a magyar szakszervezeteknek már jelentős tapasztalataik vannak. Vigyázni kell azonban arra, hogy a múltban a dolgozók érdekvédelme terén és más kérdésekben elkövetett hibák kijavítása ne vezessen újabb hibákhoz, ahhoz, hogy elhanyagolják a termelés kérdéseivel való foglalkozást, a munkaverseny elősegítését. A szakszervezet nem válhat a termeléssel nem törődő, a munkafegyelemmel szemben a közönyös, bérdemagógiának teret adó szervezetté, mert akkor kárt okoz a népgazdaságnak, a munkások államának, tehát a munkásságnak magának is, amelynek érdekeit kell magasabb szinten képviselnie. A szakszervezetek nem lehetnek közönyösek a bürokratikus hibák, a túlkapások, a dolgozók mindennapos ügyeivel szemben sem, mert az ilyesmi ís komoly kárt okoz, mind az egyes munkásnak, mind pedig a közösségnek. A szakszervezeti munkában különös gonddal kell foglalkozni a női dolgozókkal. Be kell őket vonni a vezetésbe, messzemenően számolni kell a nők sajátos helyzetével a termelésben, foglalkozni kell szociális és társadalmi problémáikkal. A szakszervezeteknek segítséget kell nyújtaniok az ifjúság nevelésének igen fontos munkájában is. Egyetlen kommunista se felejtse el Lenin szavait: Szakszervezetek a kommunisták iskolái. A kommunistáknak feladata, hogy a szakszervezeteken belill a meggyőzés eszközével biztosítsák a szakszervezetek ilyen irányú tevékenységét és fejlődését. A kommunistáknak jó munkájukkal kell elnyerniök a szakszervezeti dolgozók bizalmát, és a legjobb pártonkívüli szakszervezeti aktivistákkal együtt kell a szakszervezetek munkáját helyes irányban fejleszteniük. Jó munkájukkal kell elnyerniök a szakszervezetek irányításához szükséges vezető tisztségeket is. A kommunistáknak az eszmei és politikai meggyőzés eszközeivel a párt politikáját kell a munkásosztály tömegei között népszerűsíteni, magyarázni, megértetni. A kommunisták jó munkájának eredményeképpen válnak a szakszervezetek a proletárdiktatúra rendszerében a munkásállam egyik legfontosabb támaszává. 2. Az országos pártértekezlet jóváhagyta a Központi Bizottság kezdeményezését a KISZ megalakítására vonatkozóan. Üdvözli a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget, melynek munkájától nagy eredményeket vár az egész ifjúság és az egész ország javára. A KISZ-ben tömöríteni kell a szocializmus ügyét támogató, a párt célkitűzéseit magukévá tevő ifjakat és lányokat. A párt és az állam előtt igen komoly feladatként áll az ifjúság nevelése. A fiatalok között folytatott nacionalista-revizionista demagógia igen komoly eszmei rombolást végzett, különösen a diákok körében. A fiatalság köreiben fellelhető eszmei zavar felszámolása az egész párt feladata. Ebben a munkában különleges kötelezettség hárul a kommunista pedagógusokra, úgyszintén a fiatalok körében dolgozó ifjú kommunistákra, a kommunizmus odaadó, fiatal harcosaira. Az ifjúság nevelésében a fiataloknak a szocialista építésbe való aktív bekapcsolásában, internacionalista, hazafias nevelésében, éppen ezért különösen fontos szerep vár a KISZ-re. A KISZ feladataihoz tartozik az is, hogy segítse a többi ifjúsági szervezet helyes irányú vezetését, azok felvilágosító munkáját. A KISZnek — viszonylag rövid Hő alatt — a szakszervezetek mellett az ország legfontosabb tömegszervezetévé kell fejlődnie és egyre növekvő szerepet kell betöltenie az ország társadalmi életében. 3. A párt tömegkapcsolatainak igen fontos része az állami szervek útján a lakossággal fenntartott kapcsolata. Ez mindenekelőtt a tanácsok útján valósul meg. A tanácsok munkájának a tanácstagok, valamint a tanácsi állandó bizottságok választott és meghívott tagjainak széleskörű közreműködésére, s a lakosságai való állandó szoros kapcsolatra kell épülnie. A tanácstagokkal, úgyszintén a tanácsi állandó bizottságok meghívott tagjaival való együttes munka a kommunisták számára különleges jelentőségű azért ís, mert a megválasztott tanácstagok több mint 220 000res létszámának nagyobbik fele és a meghívott állandó bizottsági tagok igen nagy része pártonkívüli. E testületek munkájában tehát al kommunisták és pártonkívülíek együttműködésének kell minél jobban kifejlődnie az ország szocialista fejlődése érdekében. Olyan közös tevékenység ez, amely igen hasznos a párt, az állami szervek és a lakosság tömegei közötti gyümölcsöző kapcsolatok fejlődésében. Minden kommunistának kötelessége, hogy figyelmes magatartást tanúsítson a dolgozó nép mindennapos ügyei iránt. A tanácsokban dolgozó kommunistáknak sok lehetőségük van arra, hogy segítséget adjanak a dolgozók ügyeinek gyors, pontos elintézésében és leküzdjék a lélektelen bürokráciát. 4. A párt és a tömegek közötti kapcsolatok fejlődésének igen fontos területe a Hazafias Népfront. A kommunisták és a pártonkívüliek együttműködésének ezt a formáját széleskörűen ki kell bontakoztatni mind a tanácsok, mind pedig a különböző gazdasági, kulturális és tudományos szervek munkájának elősegítése, mind pedig az críZi'ig általános politikai életének fejlesztése érdekéken. Ma a Hazafias Nópf ront-mozgalom lehetőségei nagyobbak, mint e lehetőségek kihasználásának mértéke. A hazánkban sajátos egypártrendszer nem zárja ki, sőt az adott körülmények között még fokozottan megköveteli, hogy a Hazafias Népfrontban a párt irányítása alatt tömörítsük mindazokat a pártonkívülieket és korábban más pártokban tevékenykedő, a népi hatalomhoz hű személyeket, a nemzet összes haladó erőit, amelyek készek a közéleti, tudományos és kulturális szakmai tevékenységükkel az ország szocialista építésében részt vállalni. 5. A Magyar Nők Országos Tanácsa, valamint a megyei és helyi nőtanácsok feladata, hogy segítséget nyújtsanak egyrészt a nőket érintő társadalmi, gazdasági és egyéb kérdések megoldásában, másrészt a nők közötti felvilágosító munkában. Elősegíthetik a nők fokozottabb bekapcsolását az ország politikai és társadalmi életébe, a szocialista építésbe, a béke védelmének erősítésébe. A pártszervezeteknek és a kommunistáknak szerepet kell vallalniok abban, hogy mindenütt ápolják a szovjet —magyar barátságot és ennek érdekében a MagyarSzovjet Baráti Társaságot szélesítsék a népi demokrácia minden hívét átfogó tömegmozgalommá. 6. A párt és a tömegek kapcsolatának rendkívül fontos eszköze a sajtó és rádió útján való közvetlen agitáció, továbbá a film, a könyvtárak, a kultúrouhonok nagy értékű nevelési eszközeivel folytatott tömegagitáció. Igen fontos szerepe van • piriszervek közvetlen találkozásainak a tömegekkel. A pártszervezeteknek óllnndósítaniok kell a tömegek közötti munka olyan formáit is. mini a pártoiikívüliek bevonásával szervezőit aklivntilésck, nyilvános pártnopok, előadások, nagygyűlések, gyűlésekkel egybekötött felvonulások, ünnepségek. Ki kell fejleszteni az eddig kellő mértékben nem alkalmazott agitációs formákat, így az egyéni és csoportos beszélgetéseket, kisebb mcrelfi gyűléseket. Elő kell mozdítani különböző dolgozó rétegek, igy pl. o munkások és parasztok, veterán munkásmozgalmi harcosok és fiatalok, a katonák és polgári lakosság. a magyar és ma* nemzetiségű dolgozók kölcsönös látogatásait, találkozásait. A közvetlen tömeglapcsolatoknuk e formáin túl a párttagoknak a pórtonkívüliekkel a személyes találkozás cs levelezés útján is állandó elvtársi és baráti viszonyt kell teremteniük. A párt és a tömegek kapcsolatának erősítésével el kell érni, liogy a kommunisták megismerjék a pártonkívüli tömegek véleményét és ne csak tanítsák a tömegeket, hanem tanuljanak is tőlük. (A határozat további, befejező részét keddi számunkban közöljük.)