Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-29 / 150. szám

Szombat. 1957. június 29. 3 Bűnszövetkezet a pisztamérgesi földmttvesszövetkezetben t<gy csat55 kftkk kárteuéseirőt A szerkesztőségben valósággal egymást érték a panaszos levelek, küldöttségek. Mind Pusztamérgesről jöttek s jelezték; botrányos dolgok történnek ott a földművesszövetkezetben. Ha lehet, segítsünk a bajon. A minap el is jutottunk Pusztamérgesre, s az egyszerű emberek igaz véleményének özönéből tudhattuk meg, hogy nagyonis igazuk van a panasztevőknek. A jelzések csak Szűcs János szövetkezeti áruházvezető bűnös tevékenységéről szóltak, de a helyszínen sokkal többet megtudtunk. Szűcs János évekkel ezelőtt „kopaszon" került az áruház élére, még 1000 forint fizetése sem volt. Ma sem több a hivatalos jövedelme 1200— 1300 forintnál. Mégis meggazdagult. Famíliájának csak egy juttatott háza volt, pár éve még, most viszont négy van és nem is akármilyen. C) maga adja, veszi a drága Zetka, Jáwa, Pannónia motorkerékpárokat. Felesége 4000 forintos arany karórával páváskodik, s miből? 1300 forintból. Abból nem. Beszélnek a szemtanúk Papp Imréné, aki 2 évig pénztáros volt Szües áruházában, elmondotta; az üzletben bevett és állandó szokás volt az árdrágítás. Az árcédulákat megsemmisítette, vagy kedve szerint átírta a vezető. A vevőknek blokkot soha nem adott, hogy ne tudják sérelmeiket orvosoltatni; Néhány példát a nagy tömegből. Vincze Vilmosné, Balotapusztai asszony, 500 forintért vásárolt meg olyan karórát, amelynek kiskereskedői ára csak 400 forint volt. Horváth Józsefné úgy kapott bőrkabátot az üzletben, hogy 10 liter bort kellett először átadnia Szűcsnek. A hiszékeny asszony gondolta, hogy a bor árát majd leszámítják a kabátból, de tévedett. Gyuris Ferencnével történt: 48 forintért vett piké anyagot méterenként, ugyanebből a végből két másik ismerősének 42, 43 forintért mért ki a boltvezető. Lajkó Ferencné 92 forint 50 filléres számláját 102.50 forintra hamisította. Amikor az aszszony követelni merte pénzét, kikergették. Nevek, címek egész tömegét közölhetnénk, akik tanúsítják: a 29.90 forintos ruhaanyagot 37 forintért adták nekik! A pusztamérgesi köztudatban teljesen bent él ma, hogy Szűcs áruházában minden méter textil átlag 4—5 forinttal drágább, mint máshol. A 9.50 forintos zsebkendő Szűcs Jánosnál gyakran 14.50 forintért került forgalomba. Császár Imréné is szidja ezt a csalót, úgy mint az egész falu. A 24 forintos kötényanyagot 34 forintért adta el neki. Egy másik eladó ugyanezt az árut 24 forintért mérte tovább, llia Jánosné 56 forintért kapott meg egy női szövetet, ez volt az ára. Császárné ugyanezt már csak 80 forintért vásárolta meg Szűcstől. A lefolytatott vizsgálat jó fél kilóra való jegyzőkönyvet gyűjtött össze ezekből a panaszokból. De mi nem folytatjuk már tovább. Szóljunk inkább ennek a telhetetlen papzsáknak a többi bűneiről. A bórcsaló feleség Szücsné is rendszeresen bejárt az üzletbe, hetipiacos napokon „kisegíteni". Havi munkaideje 24 óra volt. Ezért, amikor csak tehette, minden hónapban 5—600 forintot vett fel, néha még ennél is többet. Ugyanekkor azt vitt el, amit szeme-szája megkívánt. Ha fizetett, a pénz az elvitt értékeknek még a felét sem tette ki, de lopott csak úgy egyszerűen is. Selyem hálóingeket, a legszebb nylon harisnyákat, női nadrágokat, kombinékat csak becsomagolt és amikor ment haza, hóna alá csapta: „llt ón vagyok a főnök !" Az egyik alkalmazott, mint hiteles tanú mondta el: az áruház dolgozói hónapokon keresztül sem írhatták be neveiket a napi jelenléti ívre. Hogy kinek mennyi fizetés jar, azt mindig Szűcs diktálta be. Ha valaki szólni mert — ez nagyon ritkán fordulhatott elő — a „gazda" lemocskolta, szavajárása: „maga ne pofázzon, nincs véleménye, érti? Itt én vagyok a főnök, maguk azt tesznek, amit én parancsolok." A bérügyi dolgokat maguk között intézték el, borbarátjával, Szécsi Mihály főkönyvelővel. Sokan tudnak arról is, hogyha jobb minőségű árut szimatolt meg Szűcs a nagykereskedelmi vállalatnál, azért személyesen maaa ment el. be sem vitte ezeket a portékákat az üzletbe, „szűr alól" értékesítette a cimborák között. Történt, hogy Börcsök Lajos, aki alsónadrágot akart vásárolni, meglátta: Dóczi Péternek a pult alól adják az általa is kért portékát, őt viszont gorombán elutasították. Szólt ezért Szűcsnek. A válasz rövid volt; „fogd be a szádat öcsikém, ha nem tetszik, apellálj!" „Még az Isten Is barát.a volt" És hol „apellálhatott" volna Börcsök? Sehol sem, mert a pusztamérgesiek nyelvén Szűcsnek „Még az Isten is barátja volt." Egyes helyi vezetőknek Szűcs többször adott ingyen is árut. Nagyon bejáratos volt az üzletbe, Erdélyi József volt párttitkár is, aki egyszer kályhát vitt el fizetés nélkül. Máskor pedig feleségének 700 forintos télikabátot kapott Szűcstől. Az ismerősök cipőket, csizmákat is vittek el a boltból, teljesen ingyen, — vallja az akkori személyzet több tagja. — Ingyen, mert bár felírta ezeket a „gazda", de a pénztáros a legtöbb kiadott áruért később sem kapta meg a pénzt. A lábbeliknél Szűcs úgy pótolta a hiányt, hogy késsel kifaragta a cipők talpából a hivatalos árat és 30—40 forinttal többet írt rájuk. Ezt a falusi kiskirályt sötét üzelmeiben némileg támogatta a helyi rendőrség is. Ha Szűcsnek „nézeteltérése" támadt valamelyik vevővel, Csomós Pál őrsparancsnok igyekezett a helyszínen tenni igazságot. Megtörtént, hogy Szűcs, Csomós segítségével becipelt a raktárba egy Bálint Imre nevű balotai dolgozó parasztot. A 19 forintos tévedés miatt összeverték. Az üzletben tartózkodó vevőközönség és az eladók mély megbotránkozására úgy jött ki a raktárból Bálint, hogy a lábából ömlött a vér. Az eféle ..jó szolgálatokért" Szűcs később motorkerékpárhoz juttatta Csomóst; Szűcs az ellenforradalom napjaiban is tovább folytatta a piszkos üzleteket. Október „ 23-át megelőzően as áruház j textil és lábbeli részlegét a : sok panasz miatt el akarták £ választani az áruház többi ! részlegétől. Erre Szűcs azt: mondta: „nem lesz abból £ semmi, majd a bácsi elinté- £ zi." S göcögve megveregette : saját vállát. A szükséges építőanya- S got, a téglát már a hónap ! elején a helyszínre fuvaroz- £ ták. Míg máshol harcok dúltak. Szűcs egyetértésben He- J gedüs Gábor ügyvezetővel, ! „megvette" az áruház étépí- £ téséhez szükséges anyagokat £ és elfuvaroztatta apja udva- 5 rába. Érthető, miért hadako- £ zott az áruház átalakítása J ellen. Ha ez sikerül, nagy ha- • szontól esik el. £ melyekből kiderül: hogyan csalt Kalmár mázsája. Egyegy mérésnél 5—8 kiló rézgáliccal is kevesebbet kaptak a vevők, mint amennyiért fizettek. Tömegesen adott el Kalmár betonkádakat, cementgyűrűket, átlagosan 100 forinttal drágábban, mint amennyiért szabad lett volna. Most azzal védekezik: oz árut leszállították a telepre, de nem küldték meg az árjegyzéket. Azért drágított, nehogy később kiderüljön: kevesebbért adta, mint kellett volna. Van-e még egy kereskedő a világon, aki olyan árut is el mer adni, amiről azt sem tudja, menhyit kérhet érte? Már nem sokáig! Ne korbácsoljuk tovább az olvasó idegeit. A pusztamét-gesi parasztság és a vezetésből teljesen kirekesztett, Szűcséknek »nem kívánatos*igazgatósági tagok azt kívánják: szabadítsák meg a Pusztamérges és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetet a Szűcs-féle klikktől és fami.liájától, mert a klikk számos tagja sógor, s koma. Kik is ezek közelebbről?! írjuk ide, a Szűcs lakásán hajnalokig tartó tivornyák, a Szegedre szórakozni járó motoros -különítmény* és a balatoni kirándulások motoros részvevőinek teljes névsorát: Benkő Mihály igazgatósági tag, Borbás István kiskereskedelmi részlegvezető, Szűcs Mihály főkönyvelő, Farkas Ádám boltvezető, Kalmár János TÜZÉP-vezető, Csomós Pál őrsparancsnok és Hegedűs Gábor ügyvezető. Ez a díszes klikk az, amely kizárólagosan uralkodik a pusztamérgesi földművesszövetkezeten. Fejedelmi módon élnek, az egyszerű munkás emberektől elcsalt fillérekből. Hisszük, hogy már nem sokáig! Csepl József Sok kicsi sokra megy A ruhagyári pártszervezet követésre méltó kezdeményezése Növényvédőszerehet csak háztartási és festékáru boltok árusítanak A Közegészség-és Járványügyi Állomás rendelkezése folytán az élelmiszerboltokban július 1. után növényvédőszereket nem árusíthatnak. A Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat ezért megszünteti Szegeden is a növényvédőszerek árusítását. A szükséges növényvédőszerek vásárlása azonban nem ütközik akadályokba, mert Szegeden az összes háztartási és festékáru boltokban, valamint a Kossuth Lajos sugárúti 8. számú és a Petőfitelep IV. utcában lévő kis áruházban is kapható lesz bármikor. Régi szólásmondás nálunk, hogy: sok kicsi sokra megy. Régi és örökérvényű ez, amely sajátos tartalommal telítődött meg üzemeink, intézményeink mai életében. Mégis sokszor megfeledkezünk róla, megfeledkeznek munkások és vezetők. A textilgyárakban eldobált kóccsomók, az összetaposott csévék, ha külön-külön nem is, de együttvéve jelentős, s tetemes összeget tesznek ki. Vajon csak a pazarlás vagy a selejtgyártásnál érvényes a sok kicsi sokra megy? Érvényes éz a takarékosságnál, és akkor is, ha felesleges dologra nem fordítunk kiadást. Az életből vett példák sora bizonyítja, valóban így van: sok kicsi sokra megy. A Szegedi Ruhagyárban az országos pártértekezlet tiszte, letére kezdeményezett verseny célkitűzései között az is szerepel, hogy: az üzemi pártszervezet intéző bizottsága elhatározta, hogy felkutatwtórt ja a gyárban elfekvő anyagkészleteket, s azokat a termelésbe állítja.,. Milyen anyag fekhet el a Ruhagyárban? Hogyan lehet ezeket felhasználni? Kik vásárolhatják meg? Igen, ez is hozzátartozik, hogy kik vásárolhatják meg. A pártszervezet intéző bizottsága azt vállalta, hogy felkutatja és termelésbe állítja az elfekvő anyagokat. Fz azt is jelenti a többi között, hogy az állami vállalatokon kívül magánosok is vásárolhatnak majd ezekből az árukból. A raktárak, padlások, rejtett és kevésbé rejtett zugaiban, poros ládákban, még porosabb gépalkatrészek, nyersanyagok, félkész és kész áruk hevernek. Van Itt ponyva, hátizsák, escjgallér, ezek még abból az Időből maradtak vissza, mint kishibás, vagy munkahibás áru, amikor a gyár a honvédség részére is dolgozott. Kirándulók, turisták vagy sporthorgászok biztosan örömmel vásárolnak Vasárnap újkenyér-ünnepséget rendeznek Baktón A külső-baktói dolgozó parasztok közül sokan fordultak azzal a kéréssel a Hazafias Népfront II. kerületi bizottságához, hogy az aratás kezdetét jelentő szép népünnepély megrendezésében legyenek segítségükre. A Hazáfias Népi ront vezetősége szívesen vállalkozott erre a segítségre. Egyetértésben a II. kerületi tömegszervezetekkel, máris mindent megtettek a vasárnapi ünnepség sikeréért. Az ünnepség színhelye a külső-baktói általános iskola és kertje lesz. A Szegedi Földmüvesszövetkezet vezetősége a bőséges étel-, italellátás gondját vállalta magára. Sörből, harapnivalóból és egyéb Italféleségekből biztosan nem lesz hiány. Kulturális műsorról a Szegedi Vágóhíd és a honvédség együttese közösen gondoskodik. A jó talpaié való zenével a sándorfalvi fúvószenekar szolgál. Kivonulnak erre az alkalomra a szegedi körhintások is. Míg a délutáni műsorra és az ezt követő vidám táncmulatságra sor nem kerül, addig is jól szórakozhatnak a fiatalok. A rendezőség szívesen látja vendégül ezen az ünnepségen a környező községek és Szeged-Felsőváros dolgozó parasztjait. A VIT tiszteletére; Ifjúsági exportbrigéd az Újszegedi Kender-Lenszövőben Az Üjszegedi Kender-Lenszövőben a stoppoló üzemrész négy ifjúmunkása, Fodor Jánosné, Bagi Ilona, Hődör Ferencné és Lippai Irén elhatározta, hogy exportbrigádot alakítanak ismét. Elhatározásukat valóra váltották. Megalakult exportbrigádjuk részt vesz a július 1én meginduló országos ifjúsági exportbrigádok versenyében, a moszkvai VIT tiszteletére. A négytagú brigád célul tűzte maga elé, hogy az egy órára eső termelékenységet 5 százalékkal növeli. Azt jelenti ez, hogy egy fő egy órára eső termelését 55 négyzetméterről 60 négyzetméterre emelik. Vállalták, hogy az exportáruknál száz százalékos minőséget teljesítenek. A nemes vetélkedés július 1-től a negyedév végéig tart. A brigád felhívta a szövő és az előkészítő üzemrészek ifjúmunkásait, KISZ tagjait, csatlakozzanak kezdeményezésükhöz, hogy minél szélesebb versengés alakuljon ki az exportbrigádok között. Madarat tokáré', embert barátjáról... A sötét üzelmekben valamivel kisebb "mester* Kalmár János szövekezeti TÜZÉP-vezető. De arra már eléggé nagy, hogy miután jócskán megtollasodott, elkergették posztjáról. Elvbarátja, tipikus tanítványa 6 Szűcsnek. A lakosság részéről tett vallomásokból egy egész tucatra való jegyzőkönyv áll rendelkezésünkre, .4 néhány házsorból álló község. Pusztaszer, környéke uradalmi birtok volt valamikor. Az út mellett balra, a községi postahivatal előtt az egykori uradalmi fürdő azóta megnagyobbított tavában most frissülni akarók és »ráéröh« lubickolnak. Nem zavarja őket a hirtelen borulás és égzengés sem. Gondolják, a vízben úgy sem ázunk meg, a levegő meg meleg, ha kijövühk, nem fázunk ... Hej, jó is ez a nyár, csak a munka ne volna oly fárasztó kinn a földeken. Ilyenkor, piac után, a nagy meleg az italboltban is élénk forgalmat csinál. .4 ropogósra sült apró halak fogyasztása és az izzasztó meleg a csapos karjának segítségével szapora munkára késztetik a sörpumpát. Sorba töltődnek. üresednek a korsók. A gyöngyöző homlokú vendégek több pohárral is fogyasztanak. A hasonló szándékkal betérő idegent kissé furcsa pillantással méregetik — nem a sör miatt, liancm mert ritka erre a városi vendég. De ha útbaigazítást kér valaki, kedvesen és szívélyesen magyaráznak az érdeklődőnek. A postán ilyenkor nincs nagy forgalom. Nyugodtan tudunk beszélgetni a sajtó kérdéseiről. a falusi emberek érdeklődési köréről és egyebekről a fiatal postamesternővel. — Érdeklik az új dolgok az ittenieket, különösen, ha az haszonnal is jár. — Ennek a kis közbevetésnek helyi értelmezése azt jelenti. hogy a Lottó megindulásakor itt is elég uagU keletje volt a szeU >» jia; vényeknek. Most n VII -sorsjegyeknek van nagy keletje. Alig érkezett ki a községbe a sorsjegy-köteg, az egyik postui kézbesítő az első napon eg y-keitőre eladott 50—60 darabot. Értékesek a nyeremények és hátha .., No meg hadd jussanak ki minél többen Moszkvába a magyar fiatalok. Régebben kedvelt és szép környezetű kirándulóhely volt a község határában az az emlékmű, amelyet a vérszerződés hét vezérének képmásával díszítve, Magyarország fennállásának ezer éves évfordulója alkalmából Kecskemét városa támogatásával emellek. A dombtetőről messzelálni a sárgálló „ gabonatáblák, a zöldellő vetések és a színes virágtí mált-parcellák felett. A megmunkált földek szorgos munkáról vallanak. As emlékmű körzetének elhanyagoltsága azonban a táj szépségeiről másfelé tereli gondolatainkat. A domboldal az emlékmű körül tüskésbozótos. A lejjebb elterülő ligetszerű kis erdő sem kellően gondozott. Az emlékmű talpazatába bevésett szöveg betűi megkoptak. Aranyos csillogásuk régen oda van. Felvetődik a gondolat: vajon a honfoglalók emléké netn érdemel többet?... Sokat beszélünk műemlékeink védelméről, és áldozunk is rájuk. Nem lehetne-e itt is olyan műemlék-ápoló munkát végezni, hogy a környék és a távolabb fekvő vidékek lakói újból kedvvel, gyakrabban keresnék fel az emlékmüvet? fc í majd ebből a jóminőségű anyaból készült, csupán kishibás sátorlapokból. A villanyvezetékeket, kábeleket, amelyek most itt fekszenek, jóllehet másutt már akár hol. nap is hasznosan lehet beépíteni, mert nem ritka jelenség, hogy Szegeden is egyegy átépítés, vagy gépbeszurelés kábel- és vezeték hiányában húzódik hetek, hónapok óta. Ki hinné, hogy egy ilyen üzem elfekvő anyagai között sok kályha, rengeteg műszaki cikk, motorok és alkatrészek halmozódnak fel. Persze nem minden igényt kielégítő mennyiségben, de kerül belőlük jócskán. Apróbb holmik, csatok, gombok, kapcsok, vállfák és sapkavédő huzatok, na és a ládaszámra heverő sok apró bőrdarabok, mind-mind felhasználhatók. Vannak Itt zsíros, vikszos, és kemény bőrárult, főleg sztjdarabok, húsz-harminc, sőt negyven centiméter hosszúságúak is. Kettőből, hárotnból még a legkövérebb, pocakos emberre is lehetne nadrágszíjat készíteni. Szandál és saru felsörész készítését, vagy cipősarok javítását éppúgy szolgálhatja. A kisiparosok, szövetkezetek, ahol javítással is foglalkoznak, kaphatnak ebből bőven, hiszen több mint 20 mázsa halmozódik itt a Ruhagyár raktáraiban. Most még szanaszét hevernek ezek az „apró" holmik a gyár zegzugaiban, de már gyűjtik őket össze és ha a sok kicsi egy rakáson lesz, nyugodtan mondhatjuk, akár hegyet is alkothatnak ezekből az anyagokból. így aztán előre láthatólag együtt, egy csomóban a fillérek, forintok, tíz- és száz forintok több mint egymilliót, tesznek majd ki. Igen, egymilliót, amit eddig a por lepett, egymilliót, amelyben sok anyag és munka fekszik. A ruhagyáriak még nem tudják, hogy maguk rendezzék-e meg az elfekvő anyagok kiállítását és vásárát, vagy rábízzák a Bizományi Áruházra. Rövidesen azonban döntés születik ebben is. Az már másodlagos, hogy ki rendezi meg a vásárt az a lényeg, hogy a pártszervezet felismerte: a termelés növelése, az önköltség csökkentése mellett az üzem „rejtett tartalékai" közül van mit felkutat, ni, s a termelő munkába állítani. Szép és jó kezdeményezés, követésre méltó, reméljük, hogy a szegedi üzemek közül sokan követik e példát, hisz nemcsak a Ruhagyárban, hanem másutt is: a sok kicsi sokra megy. Szegedre Kerii! végre j egy szegedi üzem | budapesti raktára • £ A Szegedi Szőrme- és Bőt'- . | ruha Üzem további fejleszté£ sének keretében az üzem ve£ zetösége napirendre tűzte a I Budapesten béreit üzemi f raktár Szegedre történő átte• lepítését és egy helyi raktár £ megépítését. Az üzem mellett j lévő kis magánház birtokbaj vételével és átalakításával a £ legjobb helyen létesítenek £ alkalmas raktárhelyiséget és j az építési költségek nem ke; rülnek többe, mint a buda{ pesti raktár fenntartásának I és kezelésének egy évi költségé. j ; Az átalakítási munkálatoj kat önköltség csökkentési hi£ télből végeztetik és július el| sején kezdik meg. Az igény; bevett épületben élő lakók£ nak megfelelő lakást építteta : nek kárpótlásul. £ Az .ésszerű raktár-áthelye| zéssel évente 350 ezer forin| tot takarítanak meg. s égy£ úttal alapot teremtenek a to. I vábhi üzembövitésüez ís.