Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-29 / 150. szám

Szombat. 1957. június 29. 3 Bűnszövetkezet a pisztamérgesi földmttvesszövetkezetben t<gy csat55 kftkk kárteuéseirőt A szerkesztőségben való­sággal egymást érték a pa­naszos levelek, küldöttségek. Mind Pusztamérgesről jöttek s jelezték; botrányos dolgok történnek ott a földműves­szövetkezetben. Ha lehet, se­gítsünk a bajon. A minap el is jutottunk Pusztamérgesre, s az egyszerű emberek igaz véleményének özönéből tud­hattuk meg, hogy nagyonis igazuk van a panasztevők­nek. A jelzések csak Szűcs Já­nos szövetkezeti áruházveze­tő bűnös tevékenységéről szóltak, de a helyszínen sok­kal többet megtudtunk. Szűcs János évekkel ezelőtt „kopaszon" került az áruház élére, még 1000 forint fizeté­se sem volt. Ma sem több a hivatalos jövedelme 1200— 1300 forintnál. Mégis meg­gazdagult. Famíliájának csak egy juttatott háza volt, pár éve még, most viszont négy van és nem is akármilyen. C) maga adja, veszi a drága Zetka, Jáwa, Pannónia mo­torkerékpárokat. Felesége 4000 forintos arany karórával páváskodik, s miből? 1300 fo­rintból. Abból nem. Beszélnek a szemtanúk Papp Imréné, aki 2 évig pénztáros volt Szües áruhá­zában, elmondotta; az üzlet­ben bevett és állandó szokás volt az árdrágítás. Az árcé­dulákat megsemmisítette, vagy kedve szerint átírta a vezető. A vevőknek blokkot soha nem adott, hogy ne tud­ják sérelmeiket orvosoltatni; Néhány példát a nagy tö­megből. Vincze Vilmosné, Balotapusztai asszony, 500 forintért vásárolt meg olyan karórát, amelynek kiskeres­kedői ára csak 400 forint volt. Horváth Józsefné úgy ka­pott bőrkabátot az üzletben, hogy 10 liter bort kellett elő­ször átadnia Szűcsnek. A hi­székeny asszony gondolta, hogy a bor árát majd leszá­mítják a kabátból, de téve­dett. Gyuris Ferencnével tör­tént: 48 forintért vett piké anyagot méterenként, ugyan­ebből a végből két másik is­merősének 42, 43 forintért mért ki a boltvezető. Lajkó Ferencné 92 forint 50 fillé­res számláját 102.50 forintra hamisította. Amikor az asz­szony követelni merte pén­zét, kikergették. Nevek, cí­mek egész tömegét közölhet­nénk, akik tanúsítják: a 29.90 forintos ruhaanyagot 37 fo­rintért adták nekik! A puszta­mérgesi köztudatban teljesen bent él ma, hogy Szűcs áru­házában minden méter textil átlag 4—5 forinttal drágább, mint máshol. A 9.50 forintos zsebkendő Szűcs Jánosnál gyakran 14.50 forintért ke­rült forgalomba. Császár Im­réné is szidja ezt a csalót, úgy mint az egész falu. A 24 forintos kötényanyagot 34 forintért adta el neki. Egy másik eladó ugyanezt az árut 24 forintért mérte tovább, llia Jánosné 56 forintért ka­pott meg egy női szövetet, ez volt az ára. Császárné ugyan­ezt már csak 80 forintért vá­sárolta meg Szűcstől. A le­folytatott vizsgálat jó fél ki­lóra való jegyzőkönyvet gyűj­tött össze ezekből a pana­szokból. De mi nem folytat­juk már tovább. Szóljunk inkább ennek a telhetetlen papzsáknak a többi bűneiről. A bórcsaló feleség Szücsné is rendszeresen bejárt az üzletbe, hetipiacos napokon „kisegíteni". Havi munkaideje 24 óra volt. Ezért, amikor csak tehette, minden hónapban 5—600 forintot vett fel, néha még ennél is töb­bet. Ugyanekkor azt vitt el, amit szeme-szája megkívánt. Ha fizetett, a pénz az elvitt értékeknek még a felét sem tette ki, de lopott csak úgy egyszerűen is. Selyem háló­ingeket, a legszebb nylon ha­risnyákat, női nadrágokat, kombinékat csak becsoma­golt és amikor ment haza, hó­na alá csapta: „llt ón vagyok a főnök !" Az egyik alkalmazott, mint hiteles tanú mondta el: az áruház dolgozói hónapokon keresztül sem írhatták be ne­veiket a napi jelenléti ívre. Hogy kinek mennyi fize­tés jar, azt mindig Szűcs diktálta be. Ha va­laki szólni mert — ez na­gyon ritkán fordulhatott elő — a „gazda" lemocskolta, szavajárása: „maga ne po­fázzon, nincs véleménye, ér­ti? Itt én vagyok a főnök, maguk azt tesznek, amit én parancsolok." A bérügyi dol­gokat maguk között intézték el, borbarátjával, Szécsi Mi­hály főkönyvelővel. Sokan tudnak arról is, hogyha jobb minőségű árut szimatolt meg Szűcs a nagykereskedelmi vállalatnál, azért személye­sen maaa ment el. be sem vitte ezeket a portékákat az üzletbe, „szűr alól" értékesí­tette a cimborák között. Tör­tént, hogy Börcsök Lajos, aki alsónadrágot akart vásá­rolni, meglátta: Dóczi Péter­nek a pult alól adják az ál­tala is kért portékát, őt vi­szont gorombán elutasítot­ták. Szólt ezért Szűcsnek. A válasz rövid volt; „fogd be a szádat öcsikém, ha nem tet­szik, apellálj!" „Még az Isten Is barát.a volt" És hol „apellálhatott" vol­na Börcsök? Sehol sem, mert a pusztamérgesiek nyelvén Szűcsnek „Még az Isten is barátja volt." Egyes helyi ve­zetőknek Szűcs többször adott ingyen is árut. Nagyon bejáratos volt az üzletbe, Erdélyi József volt párttit­kár is, aki egyszer kályhát vitt el fizetés nélkül. Máskor pedig feleségének 700 forin­tos télikabátot kapott Szűcs­től. Az ismerősök cipőket, csizmákat is vittek el a bolt­ból, teljesen ingyen, — vall­ja az akkori személyzet több tagja. — Ingyen, mert bár felírta ezeket a „gazda", de a pénztáros a legtöbb kiadott áruért később sem kapta meg a pénzt. A lábbeliknél Szűcs úgy pótolta a hiányt, hogy késsel kifaragta a cipők talpából a hivatalos árat és 30—40 forinttal többet írt rájuk. Ezt a falusi kiskirályt sö­tét üzelmeiben némileg tá­mogatta a helyi rendőrség is. Ha Szűcsnek „nézeteltérése" támadt valamelyik vevővel, Csomós Pál őrsparancsnok igyekezett a helyszínen tenni igazságot. Megtörtént, hogy Szűcs, Csomós segítségével becipelt a raktárba egy Bá­lint Imre nevű balotai dol­gozó parasztot. A 19 forintos tévedés miatt összeverték. Az üzletben tartózkodó vevőkö­zönség és az eladók mély megbotránkozására úgy jött ki a raktárból Bálint, hogy a lábából ömlött a vér. Az efé­le ..jó szolgálatokért" Szűcs később motorkerékpárhoz juttatta Csomóst; Szűcs az ellenforradalom napjaiban is tovább folytatta a piszkos üzleteket. Október „ 23-át megelőzően as áruház j textil és lábbeli részlegét a : sok panasz miatt el akarták £ választani az áruház többi ! részlegétől. Erre Szűcs azt: mondta: „nem lesz abból £ semmi, majd a bácsi elinté- £ zi." S göcögve megveregette : saját vállát. A szükséges építőanya- S got, a téglát már a hónap ! elején a helyszínre fuvaroz- £ ták. Míg máshol harcok dúl­tak. Szűcs egyetértésben He- J gedüs Gábor ügyvezetővel, ! „megvette" az áruház étépí- £ téséhez szükséges anyagokat £ és elfuvaroztatta apja udva- 5 rába. Érthető, miért hadako- £ zott az áruház átalakítása J ellen. Ha ez sikerül, nagy ha- • szontól esik el. £ melyekből kiderül: hogyan csalt Kalmár mázsája. Egy­egy mérésnél 5—8 kiló réz­gáliccal is kevesebbet kaptak a vevők, mint amennyiért fi­zettek. Tömegesen adott el Kalmár betonkádakat, ce­mentgyűrűket, átlagosan 100 forinttal drágábban, mint amennyiért szabad lett vol­na. Most azzal védekezik: oz árut leszállították a telepre, de nem küldték meg az ár­jegyzéket. Azért drágított, nehogy később kiderüljön: kevesebbért adta, mint kel­lett volna. Van-e még egy kereskedő a világon, aki olyan árut is el mer adni, amiről azt sem tudja, menhyit kérhet érte? Már nem sokáig! Ne korbácsoljuk tovább az olvasó idegeit. A pusztamét-­gesi parasztság és a vezetés­ből teljesen kirekesztett, Szűcséknek »nem kívánatos*­igazgatósági tagok azt kíván­ják: szabadítsák meg a Pusz­tamérges és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetet a Szűcs-féle klikktől és fami­.liájától, mert a klikk számos tagja sógor, s koma. Kik is ezek közelebbről?! írjuk ide, a Szűcs lakásán hajnalokig tartó tivornyák, a Szegedre szórakozni járó motoros -kü­lönítmény* és a balatoni ki­rándulások motoros részve­vőinek teljes névsorát: Ben­kő Mihály igazgatósági tag, Borbás István kiskereske­delmi részlegvezető, Szűcs Mihály főkönyvelő, Farkas Ádám boltvezető, Kalmár Já­nos TÜZÉP-vezető, Csomós Pál őrsparancsnok és Hege­dűs Gábor ügyvezető. Ez a díszes klikk az, amely kizá­rólagosan uralkodik a pusz­tamérgesi földművesszövet­kezeten. Fejedelmi módon élnek, az egyszerű munkás ­emberektől elcsalt fillérek­ből. Hisszük, hogy már nem sokáig! Csepl József Sok kicsi sokra megy A ruhagyári pártszervezet követésre méltó kezdeményezése Növényvédőszerehet csak háztartási és festékáru boltok árusítanak A Közegészség-és Járvány­ügyi Állomás rendelkezése folytán az élelmiszerboltok­ban július 1. után növény­védőszereket nem árusíthat­nak. A Szegedi Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat ezért megszünteti Szegeden is a növényvédőszerek árusí­tását. A szükséges növényvé­dőszerek vásárlása azonban nem ütközik akadályokba, mert Szegeden az összes ház­tartási és festékáru boltok­ban, valamint a Kossuth La­jos sugárúti 8. számú és a Petőfitelep IV. utcában lévő kis áruházban is kapható lesz bármikor. Régi szólásmondás ná­lunk, hogy: sok kicsi sokra megy. Régi és örökérvényű ez, amely sajátos tartalom­mal telítődött meg üzemeink, intézményeink mai életében. Mégis sokszor megfeledke­zünk róla, megfeledkeznek munkások és vezetők. A tex­tilgyárakban eldobált kóccso­mók, az összetaposott csévék, ha külön-külön nem is, de együttvéve jelentős, s tetemes összeget tesznek ki. Vajon csak a pazarlás vagy a selejtgyártásnál érvényes a sok kicsi sokra megy? Érvé­nyes éz a takarékosságnál, és akkor is, ha felesleges do­logra nem fordítunk kiadást. Az életből vett példák sora bizonyítja, valóban így van: sok kicsi sokra megy. A Szegedi Ruhagyárban az országos pártértekezlet tiszte, letére kezdeményezett ver­seny célkitűzései között az is szerepel, hogy: az üzemi pártszervezet intéző bizottsá­ga elhatározta, hogy felkutat­wtórt ja a gyárban elfekvő anyag­készleteket, s azokat a terme­lésbe állítja.,. Milyen anyag fekhet el a Ruhagyárban? Hogyan lehet ezeket felhasz­nálni? Kik vásárolhatják meg? Igen, ez is hozzátarto­zik, hogy kik vásárolhatják meg. A pártszervezet intéző bizottsága azt vállalta, hogy felkutatja és termelésbe ál­lítja az elfekvő anyagokat. Fz azt is jelenti a többi között, hogy az állami vállalatokon kívül magánosok is vásárol­hatnak majd ezekből az áruk­ból. A raktárak, padlások, rejtett és kevésbé rejtett zu­gaiban, poros ládákban, még porosabb gépalkatrészek, nyersanyagok, félkész és kész áruk hevernek. Van Itt pony­va, hátizsák, escjgallér, ezek még abból az Időből marad­tak vissza, mint kishibás, vagy munkahibás áru, amikor a gyár a honvédség részére is dolgozott. Kirándulók, turis­ták vagy sporthorgászok biztosan örömmel vásárolnak Vasárnap újkenyér-ünnepséget rendeznek Baktón A külső-baktói dolgozó pa­rasztok közül sokan fordul­tak azzal a kéréssel a Haza­fias Népfront II. kerületi bi­zottságához, hogy az aratás kezdetét jelentő szép népün­nepély megrendezésében le­gyenek segítségükre. A Ha­záfias Népi ront vezetősége szívesen vállalkozott erre a segítségre. Egyetértésben a II. kerületi tömegszerveze­tekkel, máris mindent meg­tettek a vasárnapi ünnepség sikeréért. Az ünnepség szín­helye a külső-baktói általá­nos iskola és kertje lesz. A Szegedi Földmüvesszö­vetkezet vezetősége a bősé­ges étel-, italellátás gondját vállalta magára. Sörből, ha­rapnivalóból és egyéb Ital­féleségekből biztosan nem lesz hiány. Kulturális mű­sorról a Szegedi Vágóhíd és a honvédség együttese kö­zösen gondoskodik. A jó talp­aié való zenével a sándorfal­vi fúvószenekar szolgál. Ki­vonulnak erre az alkalomra a szegedi körhintások is. Míg a délutáni műsorra és az ezt követő vidám táncmulatság­ra sor nem kerül, addig is jól szórakozhatnak a fiata­lok. A rendezőség szívesen lát­ja vendégül ezen az ünnepsé­gen a környező községek és Szeged-Felsőváros dolgozó parasztjait. A VIT tiszteletére; Ifjúsági exportbrigéd az Újszegedi Kender-Lenszövőben Az Üjszegedi Kender-Len­szövőben a stoppoló üzem­rész négy ifjúmunkása, Fo­dor Jánosné, Bagi Ilona, Hő­dör Ferencné és Lippai Irén elhatározta, hogy exportbri­gádot alakítanak ismét. El­határozásukat valóra váltot­ták. Megalakult exportbri­gádjuk részt vesz a július 1­én meginduló országos ifjú­sági exportbrigádok verse­nyében, a moszkvai VIT tisz­teletére. A négytagú brigád célul tűzte maga elé, hogy az egy órára eső termelékenységet 5 százalékkal növeli. Azt je­lenti ez, hogy egy fő egy órára eső termelését 55 négy­zetméterről 60 négyzetméter­re emelik. Vállalták, hogy az exportáruknál száz szá­zalékos minőséget teljesíte­nek. A nemes vetélkedés július 1-től a negyedév végéig tart. A brigád felhívta a szövő és az előkészítő üzemrészek if­júmunkásait, KISZ tagjait, csatlakozzanak kezdeménye­zésükhöz, hogy minél széle­sebb versengés alakuljon ki az exportbrigádok között. Madarat tokáré', embert barátjáról... A sötét üzelmekben vala­mivel kisebb "mester* Kal­már János szövekezeti TÜZÉP-vezető. De arra már eléggé nagy, hogy miután jócskán megtollasodott, el­kergették posztjáról. Elvba­rátja, tipikus tanítványa 6 Szűcsnek. A lakosság részé­ről tett vallomásokból egy egész tucatra való jegyző­könyv áll rendelkezésünkre, .4 néhány házsorból álló község. Pusztaszer, környéke uradalmi bir­tok volt valamikor. Az út mellett balra, a köz­ségi postahivatal előtt az egykori uradalmi fürdő azóta megnagyob­bított tavában most frissülni akarók és »rá­éröh« lubickolnak. Nem zavarja őket a hirtelen borulás és égzengés sem. Gondolják, a víz­ben úgy sem ázunk meg, a levegő meg meleg, ha kijövühk, nem fázunk ... Hej, jó is ez a nyár, csak a munka ne volna oly fárasztó kinn a földe­ken. Ilyenkor, piac után, a nagy meleg az ital­boltban is élénk forgal­mat csinál. .4 ropogósra sült apró halak fogyasz­tása és az izzasztó me­leg a csapos karjának segítségével szapora munkára késztetik a sör­pumpát. Sorba töltőd­nek. üresednek a kor­sók. A gyöngyöző hom­lokú vendégek több po­hárral is fogyasztanak. A hasonló szándékkal betérő idegent kissé furcsa pillantással mé­regetik — nem a sör miatt, liancm mert rit­ka erre a városi ven­dég. De ha útbaigazí­tást kér valaki, kedve­sen és szívélyesen ma­gyaráznak az érdeklő­dőnek. A postán ilyenkor nincs nagy forgalom. Nyugodtan tudunk be­szélgetni a sajtó kérdé­seiről. a falusi emberek érdeklődési köréről és egyebekről a fiatal pos­tamesternővel. — Érdeklik az új dol­gok az ittenieket, kü­lönösen, ha az haszon­nal is jár. — Ennek a kis közbevetésnek he­lyi értelmezése azt je­lenti. hogy a Lottó meg­indulásakor itt is elég uagU keletje volt a szeU >» jia; vényeknek. Most n VII -sorsjegyeknek van nagy keletje. Alig érke­zett ki a községbe a sorsjegy-köteg, az egyik postui kézbesítő az el­ső napon eg y-keitőre eladott 50—60 darabot. Értékesek a nyeremé­nyek és hátha .., No meg hadd jussanak ki minél többen Moszkvá­ba a magyar fiatalok. Régebben kedvelt és szép környezetű kirán­dulóhely volt a község határában az az emlék­mű, amelyet a vérszer­ződés hét vezérének képmásával díszítve, Magyarország fennállá­sának ezer éves évfordu­lója alkalmából Kecs­kemét városa támoga­tásával emellek. A dombtetőről messzelál­ni a sárgálló „ gabona­táblák, a zöldellő ve­tések és a színes virá­gtí mált-parcellák fe­lett. A megmunkált földek szorgos munká­ról vallanak. As em­lékmű körzetének el­hanyagoltsága azonban a táj szépségeiről más­felé tereli gondolatain­kat. A domboldal az emlékmű körül tüskés­bozótos. A lejjebb el­terülő ligetszerű kis erdő sem kellően gon­dozott. Az emlékmű tal­pazatába bevésett szö­veg betűi megkoptak. Aranyos csillogásuk ré­gen oda van. Felvető­dik a gondolat: vajon a honfoglalók emléké netn érdemel többet?... Sokat beszélünk mű­emlékeink védelméről, és áldozunk is rájuk. Nem lehetne-e itt is olyan műemlék-ápoló munkát végezni, hogy a környék és a távo­labb fekvő vidékek la­kói újból kedvvel, gyakrabban keresnék fel az emlékmüvet? fc í majd ebből a jóminőségű anyaból készült, csupán kis­hibás sátorlapokból. A vil­lanyvezetékeket, kábeleket, amelyek most itt fekszenek, jóllehet másutt már akár hol. nap is hasznosan lehet beépí­teni, mert nem ritka jelen­ség, hogy Szegeden is egy­egy átépítés, vagy gépbeszure­lés kábel- és vezeték hiányá­ban húzódik hetek, hónapok óta. Ki hinné, hogy egy ilyen üzem elfekvő anyagai kö­zött sok kályha, rengeteg mű­szaki cikk, motorok és alkat­részek halmozódnak fel. Per­sze nem minden igényt kielé­gítő mennyiségben, de kerül belőlük jócskán. Apróbb holmik, csatok, gom­bok, kapcsok, vállfák és sap­kavédő huzatok, na és a láda­számra heverő sok apró bőr­darabok, mind-mind felhasz­nálhatók. Vannak Itt zsíros, vikszos, és kemény bőrárult, főleg sztjdarabok, húsz-har­minc, sőt negyven centiméter hosszúságúak is. Kettőből, hárotnból még a legkövérebb, pocakos emberre is lehetne nadrágszíjat készíteni. Szan­dál és saru felsörész készíté­sét, vagy cipősarok javítását éppúgy szolgálhatja. A kis­iparosok, szövetkezetek, ahol javítással is foglalkoznak, kaphatnak ebből bőven, hi­szen több mint 20 mázsa hal­mozódik itt a Ruhagyár rak­táraiban. Most még szanaszét hever­nek ezek az „apró" holmik a gyár zegzugaiban, de már gyűjtik őket össze és ha a sok kicsi egy ra­káson lesz, nyugodtan mond­hatjuk, akár hegyet is alkot­hatnak ezekből az anyagok­ból. így aztán előre látható­lag együtt, egy csomóban a fillérek, forintok, tíz- és száz forintok több mint egymilliót, tesznek majd ki. Igen, egy­milliót, amit eddig a por le­pett, egymilliót, amelyben sok anyag és munka fekszik. A ruhagyáriak még nem tudják, hogy maguk rendez­zék-e meg az elfekvő anya­gok kiállítását és vásárát, vagy rábízzák a Bizományi Áruházra. Rövidesen azonban döntés születik ebben is. Az már másodlagos, hogy ki ren­dezi meg a vásárt az a lényeg, hogy a pártszervezet felis­merte: a termelés növelése, az önköltség csökkentése mel­lett az üzem „rejtett tarta­lékai" közül van mit felkutat, ni, s a termelő munkába állí­tani. Szép és jó kezdeménye­zés, követésre méltó, remél­jük, hogy a szegedi üzemek közül sokan követik e példát, hisz nemcsak a Ruhagyárban, hanem másutt is: a sok kicsi sokra megy. Szegedre Kerii! végre j egy szegedi üzem | budapesti raktára • £ A Szegedi Szőrme- és Bőt'- . | ruha Üzem további fejleszté­£ sének keretében az üzem ve­£ zetösége napirendre tűzte a I Budapesten béreit üzemi f raktár Szegedre történő átte­• lepítését és egy helyi raktár £ megépítését. Az üzem mellett j lévő kis magánház birtokba­j vételével és átalakításával a £ legjobb helyen létesítenek £ alkalmas raktárhelyiséget és j az építési költségek nem ke­; rülnek többe, mint a buda­{ pesti raktár fenntartásának I és kezelésének egy évi költ­ségé. j ; Az átalakítási munkálato­j kat önköltség csökkentési hi­£ télből végeztetik és július el­| sején kezdik meg. Az igény­; bevett épületben élő lakók­£ nak megfelelő lakást építteta : nek kárpótlásul. £ Az .ésszerű raktár-áthelye­| zéssel évente 350 ezer forin­| tot takarítanak meg. s égy­£ úttal alapot teremtenek a to. I vábhi üzembövitésüez ís.

Next

/
Oldalképek
Tartalom