Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-29 / 150. szám

2 Szombat. 1957. flintas tt. Is MSZMP országos értekezlete pénteken folytatta tanácskozásait (Folytatás ni 1. oldalról) párt és a tömegek kapcsolata cs növekszik a bizalom a kormány politikája iránt. Megemlítette azonban, hogy egyes pártszervezetekben az elégedettség és az elzárkózás szelleme tapasztalható. A következő felszólaló Komócsin Zoltán elvtárs, a KISZ Országos Szervezőbizottságának elnöke, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájának néhány kérdéséről szólott. Elmondotta, hogy a KISZ fejlődése kielégítő. Alig negyedév után minden jelentős üzemben van szervezete, s a 4000 KISZszervezetben 120 ezer tag tömörül. — Pártunk Központi Bizottsága a KISZ létrehozásával abból indult ki — hangsúlyozta —, hogy a szocializmus építése, az elért eredmények lehetővé és szükségessé teszik az ifjúság teljes eszmei, szervezeti és politikai egységét. Kizsákmányoló társadalomban az uralkodó osztályok érdeke, hogy az ifjúság ereje meg legyen osztva. Szocializmust építő társadalomban a munkásosztály érdeke, hogy az ifjúság egységes legyen. Vcgül a VI. Világifjúsági Találkozó jelentőségéről szólt, s hangsúlyozta, hogy a magyar fiatalok delegációja mindent cl fog követni. hogy becsülettel megállja a helyét azon a politikai vizsgán, amelyet a Világifjúsági Találkozó a magyar küldöttség számára jelent. A következő felszólaló, Klaukó Mátyás elvtárs, a Békés megyei küldöttség nevében teljes egyetértését fejezte ki a Központi Bizottság beszámolójával, majd ismertette a pártépítés megyei sikereit és hangsúlyozta, hogy a Viharsarok kommunistái ideológiailag, szervezetileg megerősödve, szilárd egységben sorakoznak fel a Központi Bizottság köré. Kresznn Lajos elvtárs, a Ganz Vagon- és Gépgyár intéző bizottságának elnöke arról beszélt, hogy rendkívül súlyos kezdeti nehézségek után hogyan erősödött meg a gyár pártszervezete. Ezután Mesterházi Lajos (ró szólalt fel. Részletesen foglalkozott az Irodalmi egység kérdésével. Hangsúlyozta, hogy az ellenforradalmi ideológia elleni harc közepette sem szabad megfeledkezni azokról a veszélyekről, amelyeket a baloldali túlzások jelentenek. Beszéde befejező részében rámutatott, hogy minden olyan kísérletet, amely a pártvezetők tekintélyének lejáratására irányul, vissza kell verni. és biztosítani kell, hogy a Központi Bizottság helyes irányvonala torzulás nélkül valósuljon meg a gyakorlatban. Fopk Jenő elvtárs, a Központi Bizottság titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy pártunk a legközelebbi időben hosszabb időszakra szóló gazdaságpolitikát fog kidolgozni. Ennek a jelenlegi helyzetből kell kiindulnia, amelyet meghatároznak a múlt gazdaságpolitikai hibái, az ellenforradalom okozta károk, továbbá az életszínvonalnak saját termeléssel még kellően alá nem támasztott emelkedése. — Gazdaságpolitikai céljainknak tükröződnie kell a közeljövőben elkészülő 3 éves tervünkben ls. Á beruházá sok nem lehetnek olyan magasak, mint az ötéves terv előirányzatai voltak. A bővített újratermelés fokozásával megteremtjük külföldi fizetési mérlegünk egyensúlyát, lerakjuk a népgazdaság újabb fellendülésének, az életszínvonal emelésének alapját. A mezőgazdasági termelés fejlesztését úgy kell előirányozni, hogy egy-egy hold művelt területről minél több és értékesebb terményt takarítsunk be. Elsősorban a szocialista szektort kell támogatni. Fock elvtárs ezután ismertette az 1957-es terv előirányzatait, majd gazdasági életünk néhány egészségtelen jelenségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a kormány határozata ellenére nagy huzavona tapasztalható a beruházások leállításában. Hangsúlyozta, hogy rövid idő alatt el ken érni, hogy kölcsönök nélkül megálljunk saját lábunkon. Ehhez mindenekelőtt az kell, hogy növeljük a termelékenységet és csökkentsük az önköltséget. Most figyelmünket mindenütt a termelés gazdaságosságának fokozására kell irányítani. A takarékos gazdálkodásban nagy szerepe van a társadalmi tulajdon védelmének. Végezetül arról beszélt, hogy a gazdasági feladatok megoldásának egyik fő feltétele a vezetés színvonalának megjavítása. Szükséges, hogy minél előbb kidolgozzák a gazdálkodásnak azokat a módszereit, amelyek leginkább megfelelnek a demokratikus centralizmusnak és amelyek a lehető legjobban összeegyeztetik a központi irányítást a helyi szervek nagyobb önállóságával. Csütörtökön délután Ambrus István elvtárs volt az utolsó felszólaló. A falusi osztályharc alakulásáról beszélt. Felhívta a figyelmet, hogy különösen a falvakban kezdi ismét felütni a fejét a kizsákmányolás. A pénteki tanácskozás felszólalói A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete pénteken az Országházban az első és második napirendi pont vitájával folytatta tanácskozását. A délelőtti ülésen Gáspár Sándor elvtárs elnökölt. Elsőnek Kiss Dezső elvtárs, a csepeli MSZMP intéző bizottságának elnöke szólalt lel. Hangsúlyozta, hogy a tömegek véleményének semmibevevése a párttól idegen módszer. A vezetésben ne legyen helyük azoknak a funkcionáriusoknak, akik tisztségüket a tömegek véleményénél előbbre helyezik, s bár módjuk lenne, nem néznek szembe saját hibájukkal. Ezután Sarok Antal és Losonczi Pál elvtársak a termelőszövetkezeti mozgalom problémáival foglalkoztak. Kukucska János elvtárs, a Borsod megyei intéző bizottság titkára, számos módosítást javasolt a határozat-tervezethez, majd a pártegység követelményeiről, ezzel kapcsolatban az ideológiai munkáról. az éberségről, a káderek helyes kiválasztásáról, a párttagság állandóan szükséges tájékoztatásáról beszélt. Ezután Kiss Károly elvtársnak, a Központi Intéző Bizottság tagjának a felszójavulás kezdődött. Ezt az egészséges fejlődést is megszakította azonban az októberben kirobbantott ellenforradalom. Ezután azzal foglalkozott, hogy milyen követelményeket kell támasztanunk a pártkáderekkel szemben. Ma még sok káderünk nem felel meg minden tekintetben a lenini követelményeknek. Éppen ezért pártoktatásunkat és egész kádernevelésünkct elsősorban abból a szempontból kell megvizsgálnunk, • hogy inkább kevesebbet, de jobbat adjon, mint az elmúlt években. Hangsúlyozta: nem lenne helyes, ha káderpolitikánk és kádermunkánk feladatait csupán a pártkáderekre vonatkoztatnánk Nyilvánvaló, hogy annak ki kell terjednie a társadalmi élet minden területén végzett személyzeti munka elvi irányítására és ellenőrzésére. Az ellenforradalmi felkelés leverését követően különösen fontos, hogy ne csak a pártapparátusban legyenek teljesen megbízható, jó képességű vezetők. Ezután a többi között szóvá tette, hogy néha túlzásba visszük a pártapparátus „fiatalítását", majd néhány olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, ami helytelen a kádermunkában, s csökkenti a tömegek bizalmát pártunk iránt. Előfordul például, hogy egyesek hasonló eszközöket vesznek igénybe a helytelen útra tévedt emberrel is, mint amilyen eszköz alkalmazása feltétlenül jogos és indokolt az ellenséggel szemben. Rámutatott arra is, hogy a politikailag megbízhatatlan szakmai vezetőket természetesen nem hagyhatjuk meg vezetőbeosztásukban, de másutt értékesíthetjük szakmai tudásukat, feltéve, hogy új munkakörüket hajlandók becsüle. tesen ellátni. Végleg szakitanunk kell a régi vezetésnek azzal a káros gyakorlatával — folytatta —, amely egy-egy embert nem annyira politikai magatartása, vagy gyakorlati munkája, hanem rokonságának összetétele, rokonainak cselekedetei alapján ítél meg. Nyilvánvaló tehát, hogy káder- és személyzeti munkánkban következetesen érvényesítenünk kell az elvet, mindenki önmagáért felel, mindenkit saját cselekedete, munkája, magatartása szerint kell megítélni. A káderanyagok "titkos* jellegét végképpen meg kell szüntetni. Kiss elvtárs felszólalásának befejezéseképpen hangsúlyozta, hogy a forradalmi éberség továbbra is kádermunkánk egyik központi kérdése marad, majd élesen bírálta a pártszervezetekben még elég gyakori elvtelen bírálatot, kicsinyes személyi torzsalkodást, amelynek hátterében sokszor pozícióféltés van. Az eddiginél jóval több megértést, melegséget, elvtársi szeretetet és bajtársiasságot kell tanúsítanunk egymás iránt Csakis Így forrhat össze és válhat megbonthatatlanná a pártmunkások egysége, a párttagok egysége, ami az egész párt életének legfontosabb feltétele. Ma sokkal egységesebb a párt. mint as utóbbi esztendőkben volt lalása következett. Bevezetőben megállapította, hogy a párt politikájának helyessége vagy hibái mindig tükröződnek a párt káderpolitikájában. A felszabadulás óta eltelt 12 esztendő alatt pártunk kádermunkája alapjában véve eredményes volt, a pártkáderek aktívan, odaadóan dolgoztak a párt, a szocializmus magasztos ügyének diadaláért. Ezért Igazságtalan és helytelen az a sommás ítélet, amely a párt egész korábbi káderpolitikáját hibásnak, sőt károsnak nyilvánítja. Kiss elvtárs elmondotta, hogy a felszabadulást követő években a helyes káderpolitika kialakítását akadályozta többek között az a helytelen szemlélet, amely az 1919-es kommunistákat szektás, kiöregedett kádereknek minősítette. Közismert, hogy később ugyanilyen megítélés alá kerültek a régi illegális pártmunkások, a spanyol polgárháború sok hős magyar kommunistája s nem kevés becsületes szociáldemokrata elvtársat is igy állítottak félre. A Központi Vezetőség múlt évi júliusi határozata után a káderpolitikában is gyökeres A következő felszólaló Bakó Ágnes, a VIII. kerület intéző bizottsága elnöke, elmondotta, hogy mind a taggyűléseken, mind pedig a kerületi pártértekezleteken részvevők helyeselték a párt politikáját. Most sokkal inkább egységes a párt, mint az utóbbi években volt. Az egységes vélemény a legfontosabb kérdésekben nem jelenti azonban azt, hogy jelentős részletkérdésekben nincsenek véleménykülönbségek. Bakó elvtársnő figyelmeztetett arra, hogy a párttagság nagy aktivitása gyakran csak pártonbelüli kérdések eldöntésére korlátozódik. Nem kielégítő a pártonkívüliek véleményének kutatása, azok meggyőzése. Felhívta a pártvezetés figyelmét arra, hogy többet foglalkozzék a tagság eszmei-politikai felkészítésével, mert ez egyik fő feltétele a párt tömegkapcsolatai további erősítésének. Révai József elvtárs ötnegyedórás felszólalásának elején hangsúlyozta, hogy a beszámolók és a beterjesztett határozati javaslat fő irányvonalával egyetért. A fő tüzet a revizionizmus, Nagy Imre és Losonczi áruló csoportja ellen kell irányítani. Természetesen megalkuvás nélkül és következetesen kell küzdeni a baloldali hibák ellen is. akár a múlt hibáinak elnézése, akár a tömegkapcsolatok elhanyagolása, elbizakodottság, értelmiségellenesség formájában jelentkezik. Le kell győzni a Nagy Imre-féle árulás, a revizionizmus, a nemzeti kommunizmus iránti békülékenységet is. Szükségesnek jelentette ki Révai elvtárs, hogy az eddiginél jobban mutassuk meg, hogyan függött össze Nagy Imre 1956 októberi árulása azokkal az opportunista nézetekkel, amelyeket 1948-ban. 1953ban. de még régebben is 1945-ben, vagy az illegalitásban képviselt. Ezekről számos tényt sorolt fel Révai elvtárs. Révai elvtárs kimutatta, hogy Rákosi elvtárs és Nagy Imre között 1953 júniusa óta nemcsak személyi rivalizálás és elvtelen marakodás folyt, de ezzel párhuzamosan elvtelen összebékülés is, a hibák kölcsönös amnesztiája alapján. Hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni az ellenforradalmi árulás és a szocializmus építése közben elkövetett hibák között. Ez nem jelenti Rákosi és Gerő elvtársak "rehabilitálását*. Nem lehet elfeledkezni arról a tényről, hogy az ő vezetésük alatt érkezett el a párt egy olyan szituációhoz, amelyben ha két hétre is, de elvesztettük a hatalmat. De ha a régi vezetés bírálata szitok-átok hadjárattá fajult, ez rágalmazás és mindenekelőtt lekicsinyli azoknak a tíz- és százezreknek az erőfeszítéseit, akik a felszabadulás után csodákkal határos munkát végeztek az ország felvirágoztatása érdekében. Az értelmiségről szólva óvta a pártot az általánosítástól. Nem lehet az egész magyar értelmiséget felelőssé tenni azért, ami októberben történt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy fel kell lépni az értelmiség körében jelentkező olyan nézetek ellen, amelyek a munkásosztály helyett az értelmiségnek szánják a vezető szerepet. A bűnösöket az értelmiség körében i$ meg kell büntetni, de a szigor politikáját — a konszolidálás előrehaladásának megfelelően — párosítani kell a megbékélés politikájával. Az osztályharc egyes kérdéseiről szólva hangsúlyozta, hogy ideológiailag nem lehetséges megbékélés. A kultúrpolitikai kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy ez pártmunkánk és állami munkánk egyik leggyengébb pontja. Nincs még kidolgozva e tekintetben ideológiai programunk. A Szovjetunió jegyzéket intézett a Német Szövetségi Köztársasághoz A nemzetközi politika napi eseményei A LESZERELÉSI ALBIZOTTSÁG CSÜTÖRTÖK DÉLUTÁNI ÜLÉSÉRŐL. A leszerelési albizottság csütörtök délutáni ülésén, amelyen Zorin, a szovjet delegáció vezetője elnökölt, — a hírek szerint — Stassen, az Egyesült Államok megbízottja javasolla, hogy az egész világra szóló részleges leszerelési egyezmény összes aláírói évente tartandó egyszeri értekezletükön vizsgálják meg az ellenőrzés eredményességét. Az egyezményt aláírók egy 14 tagú ellenőrző tanácsot választanának. Az ellenőrző tanács tagjai közül — hasonlóan a Biztonsági Tanácshoz — négy vagy hat tag állandó, a többi pedig változó lenne és a szavazásnál — ugyancsak a Biztonsági Tanácshoz hasonlóan — az érvényes döntéshez az állandó tagok együttes szavazatára lenne szükség >• Zorin kijelentette, hogy az eddig előterjesztett amerikai javaslatra csak az összes javaslatok elhangzása után válaszol. Stassen szerint a további amerikai javaslatok előterjesztésére még "több napra* lesz szükség. SZOVJET JEGYZEK A NYUGATNÉMET KORMÁNY RÉSZÉRE. Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön nyolcoldalas, lapzártáig nyilvánosságra nem hozott jegyzéket nyújtott át dr. Haas moszkvai nyugatnémet nagyköveinek. A jegyzék, amely válasz a Német Szövetségi Köztársaság május 23-i jegyzékére, megállapítja: a szovjet kormánynak van joga figyelmeztetni a nyugatnémet kormányt, hogy hadseregét ne szerelje ftl atomfegyverekkel, mivel a Szovjetunió, mint a négy nagyhatalom egyike, a békeszerződés megkötéséig felelős azért, hogy Németország ne fenyegethesse szomszédait és a világ békéjét. A szovjet jegyzék ezenkívül szemére veti a német szövetségi kormánynak, hogy igyekszik meghatározott feltételekhez kötni a le; szerelés kérdésében elérhető megegyezést és döntőbírónak kiállja ki magát a tárgyaló hatalmak fölé. A jegyzék, miután bírálja az NSZK NATO-tagságát és megállapítja a fegyverkezési politika folytatása miatti nyugatnémet felelősséget, leszögezi: meg akarja akadályozni az európai helyzet további éleződését és felszólítja a szövetségi kormányt, idejekorán vegyen részt az atomháború elkerülésére irányuló törekvésekben és ne várjon addig, amíg nehéz lesz ezt a tűzvészt elhárítani. AZ ENSZ ÖTÖS BIZOTTSÁG „JELENTÉSE". Ismeretes, hogy aa úgynevezett "magyarországi helyzet kivizsgálására alakított küjönleges ENSZ-bizottság* néhány nappal ezelőtt előterjesztette jelentését az ENSZ-titkárságnak a magyarországi ellenforradalommal kapcsolatban. Az Egyesült Államok és Anglia kormánya most mindent elkövet, hogy propagandacéljai szolgálatába állítsa ezt az "okmányt*. Az Egyesült Államok szenátusa és képviselőháza például szerdán hozott határozatában követeli, hívják össze az ENSZ-közgyűlés ülésszakát a "magyar kérdés* megvitatására. Ez a határoz at nem mas — állapítja meg a TASZSZ ezzel kapcsolatos kommentárja —, mint az amerikai imperialista reakciós erők újabb kísérlete a nemzetközi helyzet kiélezésére és arra. hogy felszítsák a hidegháborút, amely csak az óriási profitokat zsebravágá monopolitta körök számára előnyös. At Qtös bizottság úgynevezett jelentésével foglalkozott a Külügyminisztérium szóvivője is a Rádiónak adott nyilatkpzalál>an. Megállapította többek között, hogy az elejétől végig valótlan jelentés tendenciózusan összekeveri az eseményeket, hazaárulók ét banditák hazudozásaira épül. A Szabad Európa rádió gyalázatos szerepéről azonban mélyen hallgat és arról is, hogy a magukat szabadságharcosoknak nevező banditák milyen bestiális módon gyilkolták le a kommunistákat és a baloldali gondolkodású emberek tömegét. Az angol és amerikai kormány célja az ötös bizottság jelentésével kapcsolatban világos: — szögezi le a szóvivő — megzavarni a nemzetközi helyzet kedvező olakitlását, éppen a leszerelési tanácskozások biztató alakulása idején, A KÜLPOLITIKA HÍREIröviden Belgrád (MTI). Belgrádban befejezte tanácskozásait a jugoszláv munkástanácsok háromnapos első országos kongresszusa. A kongresszus összegezte és részletesen elemezte a jugoszláv munkásönigazgatás rendszerének eddigi hétéves eredményeit és meghatározta továbbfejlesztésének útját és feladatait. A kongresszus ünnepélyes záró ülésén a magyar dolgozók és a magyar szabad szakszervezetek üdvözletét lelkes taps közepette Varga György, a szaktanács titkára adta át. Hon Don Cser, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete pénteken látogatást tett Horváth Imre külügyminiszternél megbízólevele közeljövőben történő átadásával kapcsolatban. Washington (AFP). Az Egyesült Államok kormánya vazás alá. csütörtökön válaszolt arra a jegyzékre, amelyet 11 arab ország diplomáciai képviselői nyújtottak át május 24-én. Az Egyesült Államok ebben elutasítja azt, liogy részt vegyen az algériai eseményeket vizsgáló nemzetközi bizottság megalakításában. * London (AFP), Nehru indiai miniszterelnök a brit nemzetközösség értekezletén Csütörtök reggel kijelentette: „véleményem szerint Izraelnek törvényes joga van ahhoz, hogy a Szuezi-csatornát használja": • Róma (MTI). Az olasz képviselőház szerdán esle bizalmi szavazás nélkül fejezte be a Zoli-kormány programjának vitáját. A liberálisok ugyan bizalmatlansági indítványt jelentettek be és kérték a kormány programjának tisztázását, a kormány és a képviselőház elsöksége azonban úgy döntött, hogy az indítvány nem bocsátható száll Z országos pártértekezlet péntek délutáni ülése A délutáni ülésen Rónai Sándor elvtárs elnökölt. A vitában felszólaltak: Révész Géza elvtárs, honvédelmi miniszter, a Központi Bizottság tagja. Jakab Sándor elvtárs, a Nógrád megyei intéző bizottség elnöke, Major Tamás elvtárs, a Nemzeti Színház igazgatója, a Központi Bizottság tagja. Raffai Gyula elvtárs, Tolna megye intéző bizottságának elnöke. Nyers Rezső elvtárs, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke belerjesztette a bizottság jelentését, amelyet a pártértekezlet elfogadott. Szünet után Prieszol József elvtárs elnökölt. A vitában felszólaltak: Bakó Kálmán elvtárs, a kisújszállási termelőszövetkezet titkára, Aczél György elvtárs, művelődésügyi miniszterhelyettes, a Központi Bizottség tagja és Biszku Béla elvtárs, belügyminiszter. a Központi Intéző Bizottság tagja. A délután elhangzott felszólalások ismertetésére visz. sza térünk. 1