Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-28 / 149. szám

Kntefc, 1957. június 2*. Művészi ünnepi esttel köszöntötte Szeged dolgozóit a Magyar—Szovjet Baráti Társaság újjáalakult szervezete Z súfolt ház előtt ren­dezett magas szín­vonalú ünnepi estet a Horváth Mihály utcai nagyteremben az újjáalakult Magyar-szovjet Baráti Társaság szegedi csoportja. Az ellenforradalmi esemé­nyek óta az első nagysza­bású megnyilatkozása volt ez a társaságnak. Megnyitó be­szédet Dénes Leó elvtárs, az MSZBT szegedi elnöke mondott. Hangoztatta, hogy jelentős múlttal rendelkezik a szegedi csoport, hiszen mindjárt a felszabadulást kö­vető napokban — hazánkban elsőnek — itt alakult meg a magyar és szovjet nép barát­ságát ápoló társaság. Beszélt a többi között arról, hogy a szovjet nép együttérzett ve­lünk az építés napjaiban, a felszabadulás első percétől kezdve, és együtt volt ve­lünk az ellenforradalom leg­súlyosabb idejében, tettek­kel, hősi áldozatokkal bizo­nyította be szeretetét, barát­— Éppen ezért — mondot­ta — kötelességünk megér­tetni a szegedi dolgozókkal, hogy szeressék a Szovjet­uniót, fogadják szívükbe a szovjet embereket, leghívebb barátainkat, ismerjék meg nagy országuk gazdag ipa­rát, mezőgazdaságát, sokrétű kultúráját, tanuljunk tőlük és önkéntesen nagy töme­gekben sorakozzanak fel tár­saságunk köré, amely ezrt az alapvető programot írta zász­lajára. A szovjet—magyar ba­rátságot éltető, s nagy tapsokkal fo­gadott beszéd után megkez­dődött az ünnepi hangver­seny, amelyhez dr. Király József mondott népszerű és közvetlen hangú, a műveket néhány találó szóval jellem­ző összekötő szöveget Glinka közkedvelt Ruszlán és Lud­milla nyitányával kezdte a műsort a szegedi Bar­tók Béla Filharmo­nikus Zenekari amely egyébként az egész est folya­mán kiemelkedő művészi teljesítményt nyújtott mind önálló számaival, mind pe­dig a szólistákkal való har­monikus együttműködésé­ben. Precízen kidolgozott előadást kaptunk valameny­nyi műnél, s ez a precizitás főként betudható a vezénylő Vaszy Viktor pontos irányításának és szuggeszti­bilitásának. Hasonlóan ki­dolgozott előadásban kaptuk Erkel "Hunyadi Lászlójá­nak Palotását és a Hunyadi­nyitányt is. Az egyébként gyakran hallott Rákóczi­indulót is jólesett olyan elő­adásban élvezni amelyben nemcsak a mű virtuozitása mutatkozott meg, hanem a benne rejlő mély muzikális árnyalatgazdagság. Mind­egyikben szépen érvényesül­tek a vonósok meleg, tömör, színes hangzásai, amely kü­lönösen a többnyire fúvós­zenekaroktól hallott Hunya­di-nyitánynál hatott kelle­mesen. A zenekar és vezény­lője egyaránt magas művé­szi teljesítményt nyújtott. asonlóan nagy elis­merést arattak mű­vészi munkájukkal a szólóénekesek. Papp Jú­lia, az Állami Operaház tagja, érdemes művész, — aki tavaly nyáron nagy si­kerrel szerepelt a Szovjet­unióban, — ezúttal is meg­Ulálta az utat a közönség szívéhez. A Pillangókisasz­szony nagyáriájának, a Tru­badur Leonóra H Ezúttal is mély drámai át­éléssel énekelt. M e g y e s i Pál Csajkovszkij Anyegin­jéből lírai szépségű Lensz­kij áriát szólaltatta meg. P ompásan illeszkedett a hangversenybe Miklós K 1 á r á­nak, a Szegedi Nemzeti Szín­ház tagjának versmondó mű­vészete, amellyel az ellen­forradalmi események után hazánkban járt Dolmatovsz­kij szovjet költőnek lapunk­ban már közölt „Munkásőr­ségről" című versét adta elő Agai Ágnes fordításában, va­lamint Puskin: Emlékmű­vem, s Radnóti: A pipacs cí­mű költményót. A Magyar Szovjet Baráti Társaság ünnepi estje méltó volt a társaság célkitűzései­hez és rendezői elismerést érdemelnek körültekintő munkájukért. (I. «.) Holnap kezdődik Szegeden a VI. Délmagyarországi Eszperantó Találkozó Koppenhága (DPA). Nor­végia után most Dánia is haj­landónak nyilatkozott hozzá­járulni a légi ellenőrzési öve­zethez, amely felölelné fel­ségterületének bizonyos ré­szeit. A dán külügyminiszté­rium szerdán közölte, hogy románcának „Grönland egyes részeit be hallatlanul könnyed, abszo- lehet kapcsolni az esetleges lút biztonságú,, nemzetközi ellenőrzési öve­zatbe". A dán nyilatkozat egy ame­rikai kérdésre hangzott el válaszképpen a londoni le­szerelési tárgyalásokkal ösz­szefüggésben. Lapunkban többször meg­írtuk, hogy június 29—30-án Szegeden rendezik meg a VI. Délmagyarországi Eszperan­tó Találkozót. A találkozó iránt igen nagy érdeklődés mutatkozott meg az eszpe­rantisták részéről és csupán Csongrád megyéből a követ­kező helyekről jelentették be hivatalos küldöttek részvéte­lüket: Hódmezővásárhely, Csongrád, Szentes, Mind­szent, Makó, Kistelek, Sán­dorfalva, Kiskundorozsma, Algyő, Tiszasziget, Kiszom­bor. A kétnapos gazdag műso­rú találkozó szombaton délután fél 4 órakor kezdődik a Széche­nyi tér 3 szám alatti esz­perantó kiállítás megnyi­tásával. Ugyanott alkalmi postahiva­tal működik, másnap pedig az Építők Művelődési Ottho­nában, lása után, eszperantó szakköre színda­rabot ad elő, valamint közre­működik a vásárhelyi cso­port is. Vasárnap reggel már fél 7-kor megkezdődnek a szó­beli nyelvkészségű vizsgák, fél 9 órakor pedig eszperantóra szinkronizált filmeket mutatnak be a Szabadság moziban. Az érdeklődők 1 forintos egységes helyárral tekinthe­tik meg a filmeket. Délelőtt 10 órai kezdettel kerül sor a találkozó ün­nepi gyűlésére. A városi tanács végrehajtó bizottsága és a Csongrád me­gyei eszperantó bizottság ne­vében Tombácz Imre elvtárs v. b.-elnök, az eszperantó­és a Csongrád megyei Eszpe­rantó Bizottság 48 oldalas ízléses emlék­könyvecskét ad a részve­vőknek. A könyv tartalmazza Juhász Gyula "Remény- című cikkét, valamint a júliusi eszperan­tó nyelvű rádióadások műso­rát, Szeged eszperantó nyel­vű ismertetését és több esz­perantóra fordított magyar népdalt. A rendező bizottság alkalmi jubileum} levelezőla­pot, borítékot és levélzáró bélyegeket is kiadott. Drága árai fizellek a Hálasivai hangoskodó Ml ekedók A Balástyán megrendezett mozgalom régi munkása legutóbbi táncmulatság bele­mond üdvözlő beszédet ma- jeztével az ivóhelyiségben is a kiáiiítás meanvi- gyaruL ^eszperantóul Un- kimondották a végszót: zár­A kiállítás megnyi- nepi beszédet Baghy Gyula, óra! Akadt azonban három az Országos Eszperantó Ta- ember — Bárkányi Mihály órakor avatják fel az nacs elnöke mond. A gyűlé- Balóstya, tanya 191, Juhász 4 órakor avatják fel Eszperantó utcát, sTe,n £elleP « mi?kf°Lcl MAV János, Balástya, tanya 115 Járműjavító férfikara B, és Dekány szegedi távírdák a volt Orgon^ utcát és az ott Veszprémi Ilona karnagy ve- Balástya, Petőfi Sándor utca lévő művelődési otthonra Zamenhofnak, az eszperantó nyelv megteremtőjének- port­réját helyezik el ünnepélyes keretek között. Itt Galiba Imre, régi munkásmozgalmi eszperantista mond beszédet. Dt órától írásbeli nyelv­készség vizsgák lesznek, majd este 7 órai kezdettel a Liget Vendéglőben ren­deznek ismerkedési műso­ros estet. Itt a kisteleki gimnázium nű és hangerejű előadásával forró ünneplést vívott ki ma­gának. Ezúttal mutatkozott be először a szegedi közön­ségnek a Pécsről a szegedi színházhoz szerződött Iván­ka Irén* A nálunk még nem hallott Eboli-ária elő­adásával, Verdi Don Carlosá­ból, nemcsak muzikalitást, hanem drámai adottságait is megmutatta az erős, szép, telt althanggal rendelkező művésznő. Moldován A sárgabarack termelése töredeznek a legértékesebb Stefánia Puccini: Manón különösen az utóbbi négy termőágak. A nagy termé­Lescaut Ékszeráriájával igen esztendőben a kedvezőtlen sek idején legyengült bá­jol választott, ritkán hallható tavaszi időjárások miatt nem rackfák tömegesen kapnak szép számmal ajándékozta sok hasznot hozott a gazdák- gutaütést is* meg a közönséget, amely ez- nak. Most viszont a szakem­ért és a többi számaiért is berek véleménye szerint or­meleg tapsokkal köszöntötte szágosan több, mint húsz a gazdag hangárnyalatú és esztendeje nem volt olyan finom kifejezőképességű ope- nagy baracktermésre kilátás, raénekesnőt. Örömmel hal- mint amilyen az idén ígérke­lottuk Szabady István- zik. A földművesszövetkeze­tól Mussorgszkij Hovanscsi- tek felvásárló telepei nem nájából Suklovity bojár áriá- kevesebb, mint ját, amelyet évekkel ezelőtt a színház műsorán szereplő opera előadásában tőle is­mert meg a szegedi közönség; zénylésével. Magyar népda­lokat adnak elő eszperantó fordításban. Délután különféle szakülé­sek lesznek. A délutáni programban ér­dekesnek ígérkezik a békés­csabai ifjú Sztaniszlav Dá­niel előadása "Az idegen nyelvek tanításának új útja* 3. szám alatti lakos —, aki sehógysem akarta tudomásul venni a táncmulatság befeje­zését. A rendőrség beavatko­zására mégiscsak elindultak, de durva megjegyzést tettek a szolgálatot teljesítő rend­örökre. Pedig a kötekedő Bárkányjnak lett volna oka csendesebben viselkedni, címmel. A találkozó ünne- mert nagyon jól tudják róla^ pélyes záróülését vasárnap hogy az ellenforradalom idő­délután 5 órára tervezik. A találkozó alkalmából a szegedi Béke Eszperantőkör Rekord baracktermés várható útján egyébként is le akar hullani. A ritkítást azonban legtökéletesebben . csak kézi szedéssel végezhetjük el. Kézi szedés esetén a ritkítást A ritkítás még nem késő. Célszerű a fák ágainak idő­közönként való végigrázása Igy lehullik az a gyümölcs, szamaradt termés teljes ki ami a természetes ritkulás fejlődése. szakában igen aktív tevé­kenységet fejtett ki az ellen­ség oldalán a községben. Azt is tudják róla, hogy egy esetben már bíróság előtt is állt hatósági közeg elleni erő­szak miatt. Dékány távir­dász sem különb a Deákné vásznánál, ugyanis kötekedő természete miatt több eset­ben nagyon komolyan fi­gyelmeztették magatartása megváltoztatására. A járási az^gyes "gfümöfp^közTt rendőrkapitányság az okozott 5—6 cm-es távolság legyen, szabálysértésért a hangos­s így biztosítva van a visz- kodókat fejenként 500 forint pénzbírsággal térítette hez. esz­5000 vagon sárgabarack felvásárlására készülnek. Ennyi barackot az utóbbi négy évben együttesen sem vásároltak fel. Az idei sárgabarack nar gyon kapós lesz külföldön is, mert a tavasszal — április­ban és májusban — Nyugat­Európa gyümölcstermését, közte a barackot is, letarol- . i,k„ „ „ * _ » j ták a késői fagyok Sok min- A KÖVetKeZÖ epiZOÚ den múlik azonban azon, ced Anna, Ady Endre u. 4. sz. alatti lakásának utcaajtóját is felfeszítette és be akarta törni Hegyi Anna lakásának ajtaját is, de a szomszédok segítségével sikerült őt e szándékának megvalósításá­ban megakadályozni. Amikor azt kérdezték tőle, hogy ini­Ablakot vertek be és garázdálkodtak Algyőn - börtönbüntetést kaptak Szegeden Balázs Mihály algyői (Fel- Gera József gyakran leré­szabadulás u. 13. sz.) kőmű- szegedett és ilyenkor hazame­vest ingatlanrongálás címén net az utcát végigkiabálta, vonta felelősségre a szegedi bezörgetett ismerőseinek ab­járásbíróság. Balázs Mihály lakán. Egy alkalommal Hegyi 1956 februárjáig törvényes há­zasságban élt Pataki Anna algyői lakossal, akivel az együttélést megszűntette és visszatért első feleségéhez, akitől már korábban törvé­nyesen elvált s akivel jelen­leg is együtt él. Attól az időtől kezdve, hogy Balázs Pataki Annától kü- ért tette, erre azt válaszolta, lönváltan él, állandóan per- hogy "meg akarta beszelni, lekedik vele. Kezdetben az hogy Hegyi Anna ne vésze­ingóságok és egy közösen épí- kedjen a felesegevel*. tett ház miatt, később, mert A bíróság természetesen tettlegességre vetemedett nem fogacjta el Gera József feleségével szemben. Balázs védekezését és egyrendbeli Mihály 1956. december 16-án, magánlaksértés és többszöri majd ez év január 6-án be- garázdaság bűntette miatt 5 verte Pataki Anna lakásának havi börtönbüntetésre ítélte 7U1 „ lluulnlw„ _ . ­ket, majd kilenc ablakszar- és a perkoltsegek megfuete- aprótermésű kajszibarackért Szőkefalvi-csoport kezében úyat. sére kötelezte. harmadosztályú, esetleg a maradt. Bár a „forradalmi bi­Balázs Mihály a tárgyalás v »• legalacsonyabb szeszipari zottság" formálisan feloszlott, során tagadta a terhére rótt árakat kapják, vagy pedig az hatáskörét mintegy Szőke­vádat, a tanúk azonban két- Párizs (AFP). A francia exportminőségű ritkított áru- falvi-Nagy professzorra ru­séget kizáróan igazolták Ba- nemzetgyűlés szerdán a késő ért a jóval magasabb export- házta, aki állandóan "ellen­""" > jegyezte« a rektori intézke­déseket. Sajnálatos, hogy Szőkefalvi-Nagy Béla mate­matikus, aki szakmájának kiváló művelője és korábban általában visszahúzódott a politikai tevékenységtől, nagymértékben aktivizáló­dott és kártékony akciókhoz, döntésekhez nemcsak a ne­vét, hanem véleményét, sőt egyes esetekben a kezdemé­nyezését is adta. Az egyetemi ellenforra­Az ellenforradalmi események ^——••• i * iw iwtwotirhftgmi miimtmbambmradamjmwwhm a szegedi Tudományegyetemen dalmi erők tevékenysége no­vembertől főleg három irány­ban bontakozott ki. hogy időben tudjuk-e elszállí­tani termésünket, és meg lesz­nek-e elégedve a minőséggel nyugati vevőink. Ha vizsgá­lódunk, a gyümölccsel ros­kadásig telt barackfák kö­zött, akkor láthatjuk, hogy egy-egy fán sokkal több ba­rack van, mint amennyit ki tud nevelni. Ez azt a ve­szélyt hordja magában, hogy nagyon aprószemű lesz a ter­més, s emiatt nem veszik meg a külföldi fogyasztók. A szakemberek éppen ezért minden baracktermelőnek ajánlják most: ritkítsák a fák termését. Az exportképes barackter­melés nemcsak nemzetgaz­dasági, de egyéni érdek is. A gazdák számára sem kö­zömbös, hogy a ritkítatlan lázs bűnösségét, akit a bíróság esti órákban 280 szavazattal árat fizetik ki nekik. is rávilágít a többi között arra, hogy saját ellenforra­dalmi gőzükben mennyire eltévedtek és mennyire nem ismerték fel november 4-e jelentőségét. Az újjáalakult MSZMP városi vezetőségé­nek néhány tagja nem sok­kal november 4-e után fel­kereste Barátit, hogy az egyetem ügyeiről tanácskoz­zék vele. A rektor enyhén szólva súlyos feltételeket szabott. Az volt a kívánsága, hogy az október 26-i kemény katonai akció "felelősét* ad­ják ki az egyetemnek, hogy ügyét a már említett Schul­teisz professzor "kivizsgálja*. Ilyen alapon természetesen nem jöhetett létre érdemi megbeszélés. Az egyetemi vezetés november 4-e után is változatlanul a Baróti—Fo­dor — Pólay — Bónis — i végül is kéthónapi börtön­büntetésre és 200 forint per­költség megfizetésére ítélt. A börtönbüntetés végrehajtását a bíróság háromévi próbaidő­re felfüggesztette. Ugyancsak a szegedi járás­bíróság mondott ítéletet Ge­ra József, Algyő, Ady Endre út 8. sz. alatti lakos felett, magánlaksértés s garázdasag büntette miatt. 221 ellenében végérvényesen megszavazta a kormány gaz­dasági és pénzügyi törvény­tervezetét. * Belgrád (MTI). A belgrádi rádió jelenti, hogy Petar Sztambolics, a jugoszláv szö­vetségi nemzetgyűlés elnöke július 8-ra együttes ülésre hívta össze a jugoszláv nem­zetgyűlés két házát. A ritkítással nem csökken a termés mennyisége, mert a lerázott termés súlya megtérül azáltal, hogy a visszahagyott barackok jobban kifejlődnek, s érte­kük is nagyobb lesz. Fontos mér a barack ritkí­tása azért is, mert a nagy termés súlya alatt görnyedő fa jdő előtt tönkre megy, le­Igyekeztek az egyete­met minél gyorsabban és alaposabban körülbástyáz­ni népi demokratikus álla­munkkal szemben. Az úgy­nevezett "egyetemi autonó­mia* kialakításának ürügyén állammá igyekeztek lenni az államban. Teljes mértékben restaurálni kívánták a Hor­thy-egyetemet azzal, hogy to­vábbra is megpróbáltak ki­szorítani és paralizálni az egyetemen minden kommu­nista erőt. Ezzel párhuza­mosan az 1945 után politikai okokból eltávolított profesz­szorokat rehabilitálni és is­mét munkába állítani igye­keztek. Szegeden eléggé is­mert személyekről van szó. Halasy-Nagy József reakciós filozófus, Hermann I, Egyed klerikális, Habsburg-párti paptanár, Bibó István, a Nagy Imre-kormány állam­minisztere (úgymond: »a ma­gyar jogtudományok büsz­kesége*),' Tóth László, Bog­nár Cecil, Ruttkai, Sövény­házi stb., egyaránt szerepel­tek a rehabilitációs listán. Mindez nemcsak november­ben, hanem még januárban és februárban is szándéka volt a tudományegyetemi ve­zetésnek. latbavetésével nemcsak a tu­dományegyetemen, hanem a többi szegedi felsőoktatási intézménynél is eljárt. Az egyetemi kommunisták nagy érdeme, hogy ezzel a nyo­masztó és ellenséges vezetés­sel újra és újra szembeszáll­tak és a városi intéző bizott­ság elvi és gyakorlati segít­ségének alkalmazásával vé­gül is egyesíteni tudták erői­ket. Bár munkájuk sikerét kezdetben saját elvi ingado­zásuk is gátolta, azt becsü­letesen leküzdötték és csak­hamar megszületett az egye­temen a nagyerejű ellenpó­lus, mely az ellenforradalom elleni harc és a becsületes, de megtévesztett dolgozók felvilágosításáért folytatott munka központjává lett. i ~ | A Baróti—Fodor-féle _[vezetés harmadik, leg­Szaros összefüggésben az előző célkitűzéssel, mindenáron meg akarták akadályozni az egyetemi MSZMP-szervezet létrejöttét. E harcban Fodor Gábor vál­lalta az élszerepet, aki sze­mélyes presztízsének teljes súlyosabb bűne, hogy maga­tartásával, intézkedéseivel nemcsak hogy semmit sem tett az egyetem politikai kon­szolidációja érdekében, ha­nem azt — mint az elmon­dottakból is kitűnik — tel­jes mértékben gátolta. Tette ezt akkor, amikor a hallga­tók nagy tömegein az eszmei zűrzavar, kiábrándultság, le­targia lett úrrá, s amikor sokan közülük úgy szomjaz­ták a becsületes politikai és emberi magatartást, az iránytmutató igaz szót, mint a szomjas ember a friss vi­zet. Ez általános jellegű össze­foglaló megállapítások után tovább görgetjük az esemé­nyek menetét. (Folytatása következik.) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom