Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-26 / 147. szám

Szerda. 1957. június tő. Uj gabonafelvásárlás! árakat állapitoltak meg A központi ellátás biztosításának forrása a felvásárlás — Mígakadályozzák a spekulációt Kedden délelőtt a parlament egyik tanácskozótermében sajtótájékoztatót tartott Dögei Imre földművelésügyi cs Kovács Imre élelmezésügyi miniszter. Dögei Imre felszólalásában a legfontosabb mezőgazriaiágok adójának természetlói, a terménybetakarításról beszélt, ami mellett természetesen nem szabad megfeledkezni a nyári növényápolásról és a szénabetakarításról sem; Terméskilátásaink Jók — mondotta ezután Dögei Imre, majd arról beszélt, hogy a* idén kenyérgabona vetésterületünk négyszázezer holddal kevesebb, mint az előző években volt, ezért a lehető legkisebb szemvcszteséggel kell betakarítani a termést. Kovács Imre élelmezési miniszter tájékoztatójának bevezetőjében Ismertette a felvásárlás új rendszerét, amely a központi ellátás biztosításának új forrása lesz ezután, de változatlanul megmarad állami tartalékképzésre az állami gazdaságok főbb cikkcinek átvevése, a cséplőgéprész, a malomvám, végül az állami terménykölcsönöknek és a négy holdon felüli gazdasági teendőkről: az aratésbenl fizetése: A felvásárlásra vonatkozóan Kovács Imre elmondotta, hogy a Jelenlegi helyzet kedvező: június l-!g a féléves terv 86.6 százalékát teljesítették. Különösen kenyérgabonából, napraforgóból, burgonyából és vágómarhából alakult jól a felvásárlás, de megfelelő a szemestakarmányból is. Súlyos elmaradás van borból, baromfiból, tojásból és kisebb mértékben tejből. Kovács Imre ezután arról beszélt, hogy egyes cikkekben eluralkodott a magánkereskedelem, nagyarányú üzérkedés és spekuláció folyik. Nagy méreteket öltött a szarvasmarha-vágái is, A piac rendje és a felvásárlás szervezettségének biztosítása céljából a kormány elrendelte az Országos Operatív Felvásárlási Bizottság életrehivását, A miniszter ezután Ismertette a kormány soron kővetkező Intézkedéseit. Ezek értelmében ezután gyűjtőkereskedői iparengedélyt magánszemélyek nem kaphatnak, Az állami és szövetkezeti felvásárló szervek megbízottakat nem alkalmazhatnak, és társadalmi ellenőrzéssel, valamint rendészeti Intézkedésekkel ls megakadályozzák a spekulációt és az üzérkedést. Hamarosan szabályozzák a mnrha- és borjú vágást, a magán-hentesiparosok élóéllatfelvésárlásét, a kupeckedést. A termelők értékesítési jogát ezek az Intézkedések természetesen nem érintik. Az új felvásárlási árak a következők: Búza 200—240, a rozsé 180— 220, az árpáé 190—230, a sörárpáé 280, a zabé pedig 180—220 forint mázsánként. Ezek évi átlagárak, a felvásárlási szervek a kereslet és kínálat alakulása szerint ettől időnként eltérhetnek. A napraforgó dj beváltási ára mázsánként 280 forint lesz. a rizsé 450, a tejé 230 forint. A szerződésben lekötött növényeknél a meghirdetett árak változatlanok maradnak. Sertésnél az átlagár kilónként körülbelül három forinttal csökken, marhánál 1.60—1.70 forinttal emelkedik. Ezzel a sertés-marha árarány rendeződik, A sertés új felvásárlási ára 14.80—18 forint között mozog súlycsoportok és minőség szerint. A marha legjobb kategóriáinak érét 1—3 forinttal emelik. A 60 kilón felüli borjú ára 1.50 forinttal lesz több kilónként. Az új árszint 37 százalékkal magasabb, mint a parasztságnak fizetett begyűjtési és felvásárlási árak 1956-os átlaga. A tsz-ek jómlnőségű és nagymennyiségű szállításaiknál 3—5, kivételesen 10 százalékos felárban részesülnek, ez gabonánál körülbelül 20, sertésnél 0.80—1.50 forint A burgonya, a zöldség, a gyümölcs, a baromfi, a tojás ós a bor termelői és fogyasztói árát a terméstől függően — későbben állapítják meg egységesen a következő gazdasági évre. A felvásárlás nagyobbik része biztosított: 76 ezer vagon kenyérgabona felvásárlása a terv. Az idén jóval több marad a termésből a parasztságnál gazdasági és háztartási célra, mint tavaly* A kenyérgabona felvásárlásához az állami gazdaságok 32.1, a cséplőgépek 31.2. a földadó 29.3 százalékát adja a tervesett mennyiségnek. Csak 7.4 százalékról kell sza- j badpiaci felvásárlással gondoskodni. Uj törvényjavaslatok a tsz-tagok biztosítására beteq8égi, öregségi nyugdíj es baleseti Dobi István beszéde a 1 ermelőszövetkeseti Tanács keddi ülésén (104) Nem sokkal születése után a dajka megbotlott vele, és a kis Konrád Dauerling a buksijára esett, úgyhogy a fején mind a mai napig egy olyan lapulat látható, mintha valami üstökös nekiment volna as Északi-sarknak. Senki se hitte, hogy less belőle valami, még ha kibírja is ezt az agyrázkódást; csali az apja, egy ezredes, nem vesztette el a reményét, és azt állította, hogy a fiúnak ez semmiképp se árthat, mivel az ifjú Dauerling, ha felnő, magától értetődően a katonai hivatásnak fogja szentelni magát. Ax ifjú Dauerling borzalmas küzdelmet vívott az alsó reáliskola négy osztályával, amelyet magánúton végzett el, s ezenközben idő előtt megőszltette és meghülyítette egy házitanító ját, ml g egy másik le akart ugrani kétségbeesésében a bécsi Szent István-dom tornyáról, majd az ifjú a hainburgi kadéliskolába került. A kadétiskolában sohasem nézték az előképzettséget, hiszen az általában nem illik egy aktív osztrák katonatiszthez. A katonai Ideált kizárólag a kalonásdinak nevezett játékban látták. A műveltségnek lélekncmesltő hatása van, s erre semmi szükség a katonaságnál. Minél durvább a tisztikar, annál jobb. A haditiskolás Dauerling még azokl>an a tárgyakban sem tünt ki, amelyeket úgy-ahogy mindenki elsajátított. A kadétiskolában is megmutatkoztak a nyomai annak, hogy Dauerlinget fiatalkorában a fejecskéjére ejtették. Mindenki "niedert* csinál, t hogy a főidőn fekszenek, Dauerling elsétál előttük és Igy szónokol: — A nieder, az nieder marad, piszok banda, még ha meg is szakadtok itt, a sárban. Már a régi Rómában is volt nieder; már akkor is mindenkinek be kellett rukkolni tizenhéttől hatvan évig. és harminc éven át szolgáltak a harctéren, és nem dögöltek, mint a disznók, a kaszárnyában. Akkor is egységes vezényleti nyelv és parancsnokság volt. A római tiszt urak nagyot néztek voltui. ha a legénység elkezd etruszkul beszélni. En is azt akarom, hogy mindenki németül feleljen, nem pedig azon a li zagyva nyelveteken. Látjátok, milyen szépen fekiIsztok itt a sárban, és most gondoljátok csak meg, hogy mi lenne, ha valakinek nem akarózna tovább feküdni, és fclállna. Mit csinálnék én akkor? Felhasítanám a pofáját egészen a füléig, inert az nem más, mint függeltmsértis, lázadás, ellenkezés, a rendes katona kötelességeinek megszegése, fegyelem- és rendbontás, az egész szolgálati szabályzat felréigása, amiből az következik, hogy az ilyen bitangra kötél vnr és a "Verwirkung dcs Anspruches auf die Achtung der Standesgcnossen", (Elveszti jogát a rangtársni részéről való megbecsülésre). Az egyéves önkéntes elhallgatott, nyilván a gondolatait rendezgette a ltaszárnyabeli viszonyok témájával kapcsolatban, majd igy folytatta: — Mindez Adamicka kapitány idejéből tőr« (ént, níti teljesen apatihus ember volt. Ha az irodában ült, rendszerint úgy bámult a levegőbe, mint egy csendes őrült, és olyan képet vágott, mintha azt akarná mondani: »Egyetek meg, legyek«. A batalionsraportokon itten tudja, hogy hol járt az esze. Egyszer batalionsraportra jelentkezett egy katona a 11. századból, azzal a panasszal, hogy Dauerling fénrik úr este az utcán cseh disznónak nevezte. Ez az ember civilben könyvkötő volt, öntudatos, nemzeti érzelmű munkás. »Szóval ez a helyzet — mondta halkan Adamicka kapitány, mert mindig rendkívül halkan beszélt —, ezt mondta magának este az utcán. Meg kell állapítani, hogy volt-e magának kimaradási engedélye, Abtreten.'« Egy idő múlva Adamicka kapitány magához hivatta a panasztevőt: »Megállapítást nyert — mondta ugyanolyan halkan —< hogy aznap este fis óráig magának kimaradást engedélye volt. Ezért nem is kap büntetést. Abtreten.'« Erről az Adamicka kapitányról később azt beszélték, kedves barátom, hogy van benne igazságérzet, ezért ki is küldték a harctérre, és Wenzl őrnagy úr vette át a helyét. No, ez egy vadember, ha a nemzetiségi civakodásokrúl van szó, is ő aztán cséinyán elbánt Dauerling fénrik úrral. Wenzl őrnagynak cseh asszony a felesége. és borzasztóan fél a nemzetiségi viszályoktól. Mikor évekkel ezelőtt mint kapitány szolgált Kutná Horában, egyszer részegen káromkodni kezdett valami hotelben a föpincérre, hogy "cseh bagázs«. Mellékesen megjegyzem, hogy Wenzl őrnagy társaságában és otthon is kizárólag csehül beszél, és a fiai cseh iskolába járnak. A dolog kiszivárgott, mindjárt bele is került a helybeli újságba, és valami képviselő interpellációt nyújtót be a bécsi parlamentben Wenzl lujpiiúny szállodai viselkedéséről. Wentlneh ebből nagy kellemetlensége lett, mert a parlament éppen valami katonai törvényjavaslatot tárgyalt, és akkor beleköp nekik a dolgukba egy ilyen részeg Wenzl kapitány Kutná H órából. Wenzl kapitány aztán megtudta, hogy Zitko kadettmekhvertreter (TjszIhclyollcB) tolt ki re le, az egyéves önkéntesek iskolájából. Ez a Zitko irta meg az egészet a lapoknak, mert közte és Wcnz) kapitány között már régóta ádáz ellenségeskedés dúlt, tudniillik Zitko liadetlslellvertreten egyszer társaságban, Wenzl kapitány jelenlétében, arról kezdett meditálni, hogy vessünk csak egy pillantást az isteni természetre, figyeljük meg az égbolton torlódó felhőket. (X láthatáron emelkedő magas hegyeket, s hallgassuk az erdőben zümmögő vízesést cs a madarak csicsergését. (Folytatjuk) Kedden a MEDOSZ székházában kétnapos tanácskozásra ült össze a Termelőszövetkezeti Tanács, hogy megtárgyalja a termelőszövetkezeti mozgalomban az elmúlt félév alatt történt változásokat és a mozgalom előtt álló feladatot. Az ülést Fodróczi Lajos, a mihályi Táncsics Termelőszövetkezet Kossuth-díjas elnöke nyitotta meg. Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke emelkedett szólásra. Bevezetőjében foglalkozott az ellenforradalmi eseményekkel és azok hatásával a termelőszövetkezeti mozgalomra. A szövetkezeti gazdaságok száma május 1-én 2570 volt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben jelenleg 96 940 család. 122 296 tag, 1 187 219 hold összterületen, 884 131 hold szántóterületen gazdálkodik. Dobi István elítélte azokat az újjáalakult termelőszövetkezeteket, amelyek az idős volt tsz-tagokat nem vették vissza soraikba. Ezzel kapcsolatban elmondotta: a Termelőszövetkezeti Tanács titkársága most ismét kidolgozta a termelőszövetkezeti tagok betegségi, baleseti cs öregségi nyugdíjbiztosítására vonatkozó javaslatot. A javaslat értelmében a biztosítás intézményes és egységes rendszeren épülne fel. A javaslat a betegségi és öregségi biztosítás kérdéseit emeli lel, miyel a baleseti biztosításra vonatkozó tervezet már e héten a Minisztertanács elé kerül. Ezután az agrárproletár tsz-tagok helytállásáról szólt. Fejlett állattenyésztés nélkül nem lehet fejlett növénytermelésről, jövedelmező nagyüzemi gazdálkodásról beszélni — mondotta ezután Dobi István. — Teljesen érthetetlen, hogy olyan szövetkezetek ls teljesen felszámolták a közös állattenyésztést, amelyeknél ezt semmi sem indokolta, ahol annak minden feltétele megvolt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek túlnyomó többsége — 397 termelőszövetkezet kivételével — ma is helyesen, a mintaalapszabály szerint gazdálkodik, s a jövedelmet is munkaegység szerint osztja el. Az említett 397 termelőszövetkezetben a legkülönbözőbb módon törekednek megoldani a jövedelemelosztást. Meg kell mondjuk határozottan, hogy az időbér, az órabér, vagy más elosztási rendszer, mindaz, amely ellenkezik a szocialista jövedelemelosztás rendszerével, káros a mozgalom szempontjából. Szinte teljesen kizárja a közös szövetkezeti gazdaság fejlődését a gazdálkodás minden ágából, vagyis lehetetlenné teszi a közös szövetkezeti vagyon gyarapítását. Ez pedig azt vonja maga után. hogy a közös gazdaságból egyre kevesebb jövedelmet tudnak biztosítani a tagoknak. A másik zavaró körülmény, hiba a szövetkezeti gazdálkodás területén, hogy sok szövetkezetben a háztáji gazdaságok területét indokolatlanul túlzott mértékben növelték. A háztáji gazdaságra szükség van, mert az egészségesen egészíti ki a közös gazdaságból származó jövedelmet, ugyanakkor azonban nem szoríthatja háttérbe a közös gazdálkodást. Az alapszabály kereteit meghaladó háztáji gazdaság káros hatással van a közös gazdaságra. Egyes szövetkezeteknél előfordul, hogy egyegy család négy-öt hold háztáji területet is kapott. A háztáji gazdaságok területének növelése maga után vonja a háztáji állatállomány növelését is. Egészen természetes, hogy az Ilyen háztáji gazdálkodás mellett nem tud egészségesen fejlődni a közös szövetkezeti gazdaság. Nyugodtan mondhatom — folytatta Dobi István —, hogy az államvezetés a jövőben kerülni fog minden olyan intézkedést, amely a szövetkezetek gazdálkodásába való túlzott beavatkozásra vezetne, vagy bármilyen néven sértené a szövetkezeti demokráciát. Természetesen ebből senki nem következtethet arra, hogy az állani el fogja nézni, vagy eltűri, hogy szocialista gazdasági rendszerünk érdekeivel ellentétes, vagy azzal össze nem egyeztethető gazdálkodást, illetve tevékenységet folytassanak egyes termelőszövetkezetek. Az államvezetés eltökélt szándéka, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodását és egész életét a régi adminisztratív beavatkozások helyett inkább helyes termelési hitel-, ár- és adó-, egyszóval helyes gazdaságpolitikai intézkedésekkel kívánja befolyásolni és segíteni. Ilyen módon szándékozik az államvezetés biztosítani azt is, hogy a termelőszövetkezetek beruházásai nagy részét saját erejükből valósítsák meg. Ezután a termelőszövetkezetek gépesítésének kérdéseivel foglalkozott. Kétségtelen — mondotta —, hogy a gépállomások eddigi működésük során értek el eredményeket. Ugyanakkor őszintén meg kell mondani azt is, hogy a mezőgazdasági termelés növelésében, a mezőgazdaság szocialista építésében eddig nem töltötték be maradéktalanul azt a szerepet, amelyet nekik szántunk. A szövetkezeti nagyüzemi termelés fölényének a parcellagazdálkodással szemben többek kőzött éppen a gépi munka alkalmazásában kell kifejezésre Jutnia. Gépállomásainktól eddig szerzett elég sok tapasztalatunk alapján joggal elvárhatjuk és el is várjuk, bogy az általuk végzett gépi munka hatása közös gazdaságainkban valóban magasabb eredményekben, tehát számokban is kifejezésre Jusson. A termelőszövetkezetek és a gépállomások közötti viszony sajnos a legutóbbi időben sem javult, sőt sok tekintetben rosszabb lett. Sokan azzal indokolják a gépállomások és a termelőszövetkezetek közötti viszony romlását, hogy a gépállomások önelszámoló vállalatokká lettek. Véleményem szerint függetlenül attól, hogy milyen elszámolási rendszerben dolgozik a gépállomás, a feladata egyaránt az kell legyen, hogy megfelelően kiszolgálja a termelőszövetkezeteket a szükséges gépekkel, azokkal Időben és jó minőségben végezze a munkát. Ahhoz, hogy a gépállomás a szerződésben vállalt kötelezettségének maradéktalanul eleget tudjon tenni, az szükséges, hogy a termelőszövetkezetek -biztosítsák a jó gépi munka feltételeit, kégedelmeskedéseikkel ne akadályozzák a gépállomást abban, hogy megfelelő időben és minőségben végezhesse munkáját Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságot csak akkor fogja Igazán vonzani a termelőszövetkezeti gazdálkodás — mondotta befejezésül Dobi István —, ha azt látja, hogy a termelőszövetkezeti gazdaság külső képében ls. akár a határát, állományát, akár gazdasági központját tekintve különben néz ki, mint az övéké, és ha a szövetkezetek tagjai jobban élnek. ^ • uai SAKK ilii ftftmmmfmrmfttt Szombaton kezdődnek meg . az országos egyéni bajnokság elődöntői öt budapesti és négy vidéki csoportban. A vidéki csoportok versenyeit Miskolcon, Debrecenben, Pécsett és Szegeden rendezik. A. szegedi csoportba a Magyar Sakkszövetség az alábbi versenyzőket osztotta be: Farkas Pál, Bacsur Imre (Békés megye), Ábrahám István (Székesfehérvár), Prán Ferenc, Kállai József, Felicsányl István (Győr), Kóródl Fái (Szentes), Gocsál László (Bács-Kiskun megye), Bodnár Ferenc, Dózsa Pál, Mosonyi Kálmán és Kárpáti Zoltán (Szeged). A verseny szombaton 4 órakor kezdődik a SZEAC sakktermében. Az elődöntök vidéki csoportjaiba ezúttal budapesti versenyzőt nem osztott be a Sakkszövetség. Ez az intézkedés csak helyeselhető, mert a múltban minden vidéki csoport kapott 3—4 olyan jótékerejű budapesti versenyzőt — legtöbbször mestert, vagy mesterjelöltet —, akiknek a továbbjutása majdnem biztos volt. Reméljük, hogy a szegedi versenyzők Jól fognak szerepelni, bármelyiküknek nagy esélye van a továbbjutást jelentó első három helyre. • Moszkva bajnokságát Bronstein nyerte, aki 12 játszmáhól 10 és fél pontot szerzett. Második Vaszjukov, harmadik-negyedik Averbach és Haszin. Az a'.ábbi játszmában Bronstein úgynevezett „kis kombinációval" intézte el dán ellenfelét a tavalyi moszkvai sak'- ílimpián. Világos: Ingerslev. Sötét: Bronstein. 1. e4, e6, 2. d4, d5, 3. Hd2, c5, 4. ed, ed, 5. Fb5+, Hc6, 6. Hgf3, Fdö, 7. dc, Fxc5, 8. 0—0, Hge7, 9. Hb3, Fd6, 10. Fxc6, bc, 11. Fe3, 0—0, 12. Fc5, Fg4, 13. Vd3, u5, 14. a4, Fc5, 15. Hxc5, Vdfl, 16. Hb3, Hg6, 17. Hfd4, BfcB, 18. Bfel, Fd7, 19. Badl, Vb4, 20. Vg3?, c5!, 21. Vd6, cxd, 22. Vxd7, d3, 23. Vd5, dc, 24. Bd2, H14, 25. Vb5, cl(V), világos feladta. $ & i m w Világos: Kgl, Vd3, Bel, Fbl, Fe3, Hd4, gulogok a3, b2, f2, §2, h2 (11). Sötét: KgB. Vd7, Bd8, Bel, Fb7, Ffö, gyalogok a7, b6, eO, Í7, g7, hö (12). Fenti feladvánnyal kezdjük meg új feladványfej tési versenyünket. Világos indul és nyer. Megfejtésként négy lépést kell beküldeni, a helyes megoldásért lejtőink három pontof kapnak. Negyedévi feladványfejtési versenyünk győztesei (helyezési sorrend nélkül): Moór, Arthur, Kamarás Lajos, Dornbach József, Jávorka Ferenc, Békési Tibor és Sebestyén Gábor. A sakk-könyv jutalmakat részükre pcetán küjdöttük meg. 4