Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-25 / 146. szám

Kedd, 1957. fdnftn 25. 95-100 százalékos részvétel az NDK-ban a népképviseleti képviselők választásán Berlin (MTI). A Német De­mokratikus Köztársaságban és Berlin demokratikus öve­zetében vasárnap tartották a körzeti, városi, községi, na­gyobb városokban a kerületi helyi népképviseleti képvise­lők választását. A választáson a demokratikus Németország Nemzeti Frontjának 220 000 jelöltje és 70 000 pótképvise­lőjelöltje indult. A jelölteket többszázezer területi, üzemi és lakógyűlésen előzőleg be­mutatták a választóknak és a lakosság széles tömegei e gyűléseken véleményt nyilvá­nítottak, vajon hajlandók-e megválasztani a jelölteket képviselőjüknek vagy sem. Igen sok esetben a lakosság bírálatai következtében új je­lölteket állítottak. A válasz­tást megelőzően a vállalatok­nál és az üzemekben széles­körű felajánlási mozgalom indult "jó tettel a jó ügyért* jelszóval. Június 23-án a Német De­mokratikus Köztársaság dol­gozó népe, kereken 12 millió választópolgár, világos vá­laszt adott a zavaró kísérle­tekre: a választási részvétel a köztársaság legtöbb részé­ben már a délelőtti órákban elérte a 60—70 százalékot, délután 6 órakor pedig a 95— 97 százalékot. Este 7 óráig 1075 községből jelentették, hogy a választási részvétel 100 százalékos volt. A válasz­tópolgárok nagy része nyíltan adta le szavazatát a Demok­ratikus Németország Nemzeti Frontjának jelöltjeire. A késő esti órákban Pep­linski államtitkár, az orszá­gos választási bizottság he­lyettes elnöke, a sajtó tudó­sítóínak adott nyilatkozatá­ban bejelentette, hogy a va­sárnap estig befutott jelenté­sek alapján máris eleget tet­tek hazafias kötelességüknek, a választás napját a béke és a Német Demokratikus Köz­társaság megszilárdítása mel­letti hatalmas erejű tüntetés­sé változtatták. Az államtitkár egyébként bejelentette, hogy az első előzetes országos eredmények nyilvánosságra hozatalára a hétfő délutáni órákban lehet számítani. KAPCSOLAT a pártszervezet és az emberek között az Újszegedi Kender-Lenszövőben A munkával teli hétköznapok áj és új kérdéseket hoznak a tiszaparti üzem: az Üjszegedi Kender-íren szüvö életében is. Sok minden szóba kcrill, amely, re választ, megnyugtatást igé­nyelnek a dolgozó emberek. S hogy helyesen ítéljenek meg fontol kérdéseket, meglássák az összefüggéseket — ezért is szük­séges a kapcsolat a dolgozó em­berek és a pártszervezet között; Kapcsolat? Számos »apró* dolog is fontos ebben, nemcsak « nagv problémák megoldása adja, hiszen az egész részekből Ali. S nz emberek "kis* ügyei­vel való törödés mind ahhoz se­gít, hogy a kapcsolat, a biza­lom, a megértés, a barátság el­mélyüljön. Irehet, hogy furcsán hangzik, azonban mégis igaz: a pártszervezet kapcsolata az emberekkel a tok egyéb mel­lett a termelés javítását is ered­ményezi. Hasznos észrevételek Az újszegcdi gyárban jelen­tős eredmények mutathatók fel a kommunisták és n pártonkí­vüliek kapcsolatában. Csak he­lyeselni lehet, hogy a dolgozók egyre tevékenyebben vesznek részt a termelés ellenőrzésében. Megnyilvánulása ennek az is, hogy ilyen irányú észrevételeik­kel felkeresik u kommunistákat, mert bizton remélik tőlük az in-i tézkedést. Kardos József például azzal kes rcste fel n pártszervezet Intéző bizottságának tagjait, hogy nz egyik üzemrészben megnöveke­dett a hulladék. Kérte, hogy vizsgálják meg ennek körülmé­nyeit. Természetcsen a pártszer­vezet ezt is tudomására juttat­ta a vállalat igazgatóságának, és nem is késik az intézkedés. A párt szervezőt intéző bizott­sága tagjainak is hírül adták a munkások, hogy a szövődében a ponyvákat készítők kevesebbet keresnek, mint a többiek. Ezzel a kérdéssel is foglalkozik a vál­lalat igazgatósága, és a lehetősé­gekhez képest megnyugtatóan intézkednek. Tcrmészotcsen az a tény, hogy a .pártszervezet is foglalkozik a termelés kérdéseivel, illetve a munkások ilyen irányú észrevé­teleivel/ egyáltalán nem nzt je­lenti, átvették a gazdasági szer­vek! hatáskörét, szerepét. Jelezték a pártszervezet in­téző bizottságának is, hogy az előkészítő üzemrészben mérge­ző intrika ütötte fel a fejét, és ez nyugtalanságot hoz. A kom­munisták beszélgettek az előké­szítő dolgozóival és megmondot­ták, hogy az intrika felbolydít­ja nz emberek nyugalmát, ép­pen ezért nem is tűrhető. Szól­tak arról is, hogy, az intrika nem bírálat. Az előkészítő üzemből né­hány embert m&s üzemrészbe helyeztek a gazdasági vezetők, hogy ezzel is útját állják a to­vábbi személyeskedésnek, Na eltúlozva A fentiekben elsorolt néhány tény a pártszervezet iránti bi­zalom jelzője. A kommunisták azonban nem elégedhetnek meg ezzel, hiszen a kapcsolatok tartalmi javítása és szélesítése továbbra is feladatuk. Itt kell elmondani, hogy némely kom­munista "haragszom rád* vé­leménnyel van több olyan be­csületes emberrel szemben, aki nem vett ugyan tevékeny részt nz ellenforradalmi események­ben, do most is »nem ért* egy, vagy több kérdést Némely párttag —• igaz, a néphatalom féltéséből —, kissé elhamarkodott ítéletet mond több emberről. Az ilyen és eh­hez hasonló szemlélet nem vá­lik hasznúra a pártszervezet és az emberek kapcsolatának. A kommunisták nem hagy­hatják figyelmen kívül, hogy az ellenforradalom idején ők sem láttak mindenben tisztán, 1 ezt követelni most becsületes, az ellenforradalomban cselek­vően nem részvevő emberektől, túlzás. II , I I. , I I , A műszakiak A szövődében tobzódott a leg­jobban az ellenforradalom. Ki­rályházi művezető, a munkásta­nács elnöke hangzatos jelsza­vakba burkolódzott, do még jó­val november 4 után is az ellen­forradalom szekerét tolta. Igaz, hogy akadtak olyan műszakiak, akik lelkendezve tapsoltak Ki­rályházinak. Ebből uzonban a pártszervezet helyesen nem ozt a következtetést vonta le, hogy a műszakink mindegyike meg­bízhatatlan. Sőt azt tartják az igazságnak megfelelően: a mű­szakiak túlnyomó többsége be­csületes ember, r természetesen nem is tartják őket ellenforTa­clalmároknak. Helyes az az ál­láspont, amit Szögi elvtárs, a pártszervezet titkára lényegében Igy állapított meg: "Minden műszakitól elvárjuk, hogy be­csületesen dolgozzon, azonban a pártonkívüli műszakiaktól nyilvánvalóan nem is kérjük, hogy pártagitátorok legyenek«. Szót lehet és kell is érteni a kommunistáknak a pártonkívüli műszakiakkal az üzemben. A kommunista műszakiak: Ko­hnjda, Kovács, Kasper és a többi elvtársak elbeszélgetései a pártonkívüli műszakiakkal ez­Szovjet vezetők fogadták Gosnjak tábornokot Moszkva (TASZSZ). Geor­gij Zsukov marsall, a Szov­jetunió honvédelmi miniszte­re hétfőn fogadta Iván Gosn­jak hadseregtábornokot, a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság nemzetvédelmi ál­lamtitkárát, s elbeszélgetett vele. A beszélgetésen jelen volt Alekszej Antonov tábor­nagy is. A beszélgetés baráti lég­körben folyt le. (MTI) Moszkva (TASZSZ). Bui­ganyin, a Szovjv unió Minisz­tertanácsának elnöke és Hruscsov, a Szovjetunió Kommuni P.-tja Közoon­ti Bizottságának első titkára fogadta Ivan Gosnjak tábor­nokot, a Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaság nemzetvé­delmi államtitkárát és elbe­szélgetett veie. (MTI) után is fontosak és bizonyos, hogy továbbra is eredményre vezetnek, A párlmegbí zatások A politikai tömegmunkához is kell szervezettség, hiszen az ösztönösség itt sem jó. Helyes tehát, hogy a taggyűléseken is meghatározzák, mi foglalkoztat­ja az embereltet, s azok alapján határozzák meg az emberekkel való beszélgetés irányát. A kommunisták ebben az üzemben is szívesen vállalják a pártmegbízatásokat. Gond azonban, hogy megtalálják azt a helyes formát, amely biztosít­ja a párttagok rendszeres fog­lalkoztatottságát. Persze, arról is szó van itt, hogy a párttagok rátermettségük szerint kapjanak megbízatásokat. Nemsokkal az ellenforradalom fegyveres leverése után azt ír­tuk egyik cikkünkben: »Volt és lesz a munkásmozgalom egsjik fellegvára az Üjszegedi Kender­Lenszövő". Hz a megállapítás ma múr mindjobban valósággá érik. Ennek útjelzője az erősödő pártszervezet cs mélyülő kap­csolata, szóúrtcsc a dolgozó em­berekkel. , ; | |j; , _ . | ,,. 1 , A hideg és meleg áramlatok „birkóznak" Európa-szerte Szombat óta "birkózik* az Afrika felől érkezett pára­dús, trópusi levegőtömeg a Grönland felől előnyomuló és sajnos túlsúlyban levő hi­deg légtömegekkel. Dél­Olaszországban, Szicíliában például a kánikula 35—36 fokra hágott vasárnap. Szom­baton nálunk is elérte a 34 fokot a napi maximum, ami vasárnap valamivel lejjebb szállt —, 29—31 fokra. Ugyanakkor azonban a Szov­jetunió északi részein, Skan­dináviában, Dániában, Hol­landiában, Németországban, Franciaországban, sőt Spa­nyolországban is 10—20 fok kőzött volt a vasárnapi maxi­mum. A hideg-meleg harc követ­keztében, különösen az érint­kezési vonalak mentén szé­les sávon nagy, trópusi jel­legű esőzések zúdulnak alá nap-nap után, a folyók sok helyen kiöntötték. A rend­kívüli időjárás emberáldoza­tot is követelt, házakat so­dort el, nagy területeken tönkre tette a termést. Előreláthatólag tovább tart nálunk a párás, fülledt meleg. Heves záporokra, a vasárnapihoz hasonló ziva­tarokra van kilátás. Az északról lenyomuló nagytö­megű hideg levegő azonban valószínűleg a hét végére itt is mérsékli a meleget. Vasárnap délután űjabb nagy erejű trópusi zivatarok dúltak a főváros területén is. Az óránként 60—100 kilo­méteres sebességgel rohanó szél sok helyen tövestől csa­varta ki, vagy derékba törte a fákat, nagy ágakat tépett le és sodort tova. Nagygyűlést tart a Béketanács Az Országos Békctanáes június 26-án, szerdán dél­után 5 órakor nagygyűlést tart az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A gyű­lésen a Békc-Világtanács co­lomból ülésén részt vett ma­gyar delegáció számol be a nagy jelentőségű ülésről. FEMC o4 T^Odtád OhÜMÍödédi QüAwt dtinfáldzÁinali bemutatási A Postás Művelődési Ott­hon szombaton este mutatta be Csizmarek István „Bük­jen" című zenés háromfelvo­násos bohózatát. A bemutató főpróbáját pénteken este az üzemi színjátszó felelősök és művészeti felelősök jelenlété­ben tartották meg. A bemu­tató főpróbát az egybegyűl­tek vitája követte. A Postás Művelődési Ott­hon színjátszói sikeres művé­szi feladatokat oldottak már meg. Az „Idegen gyermek", Moliére: Scapin csínyjei és más előadásaikra ma is szíve­sen emlékszünk vissza. A Bukfenc bemutatásával a cso­port azt kívánta dokumentál­ni, hogy zenés-énekes dara­bok előadását ls meg tudja oldani. A darabválasztás nem volt szerencsés. Csizmarek legfel­jebb közepes írónak nevez­hető, akinek darabjai drama­turgiai és elvi hibákkal tele­tűzdelve szokták meglátni a napvilágot. A Bukfenc a re­vízionizmus divatának egyik jellemző közepes alkotása, amely hiába hoz hapy-endet, meséjében is, elviségében is silány. A Bukfenc előadása gazdag színpadi trükk tapasztalattal rendelkező színészek számára is nehéz feladat. A Postás színjátszói nem érezték jól magukat szerepeikben. Gyár­fás Klára, Bál int h Gyu­la és ifjú Csorba István produkciójában még vala­mennyire életrekeltek az ala­kok, Gombos József és J ó­jár t Éva különösebb hibák nélkül oldották meg felada­taikat és nagyobb hibák nél­kül sikerült B art a Emil kettős alakítása is. Sajnos, a két főszereplő — dr. Kóc s János és Silzong Gertrúd — sem hanggal, sem könnyed­séggel, rutinnal nem bírják az operett-stílust. Sokszor merevek voltak. A rendezés — úgy tűnt — igyekezett er­re a merevségre számítani is, illetőleg „bekalkulálni" az előadásba, dehát ez soha sem hozhat sikert. A zenekar Vecsernyés János vezetésével egészen magas színvonalú teljesít­ményt nyújtott. A díszletek elosztása némely jelenetben, például a bírósági jelenetben, zsúfoltságot okozott, nem tette lehetővé a szereplők megfelelő mozgását. A bemutató utáni vita csa­lódást keltett. Sem a müvet, sem a szereplők teljesítmé­nyét nem elemezte megfelelő alapossággal. Valami olyan langyos tévhit fogta össze a vitában felszólalókat, hogy műkedvelő csoportoknak ze­nés bohózat előadására való vállalkozása valamiféle új út. A negyvenes években műked­velő csoportok kizárólag ilyen tartalmatlan, zenés bohóza­tokat mutattak be, ezzel nem­csak a saját maguk ízlését rontották, han*m károsan be­folyásolták a közönség ér­deklődésének irányát is. Véle­ményünk szerint műkedvelő csoportok csak abban az eset­ben vállalkozhatnak zenés darabok előadására, ha kiváló énekesekkel, jó tánckarral és megfelelő összegű pénzzel rendelkeznek ahhoz, hogy a darab kiállítása semmi kíván­nivalót ne hagyjon maga után. A csoport prózai darabbal sokkal sikeresebben és maga­sabb színvonalon tudott volna szerepelni. EXPORTÁLT dtenfou-adalmúi. Az októberi politikai akarta az üzemből, » vigécek legtöbben nya­kukba vették az orszá­got, s az ismeretlenség homályába burkolózva új meg új helyeken ke­Ű rcsnsk kapaszkodót a () szocialista életben. Kc­,1 rcsik azt a környezetet, U amely mitsem tud októ­A ber-novemberi szcreplé­síikről, s ha csak lehet, & csöndben elhúzódnak az ;••) üzemekben, hivatalok­ig ban — s helyezkednek. •fi Nem a véletlen kormá­'•') nyozza sorsuk kalózla­(likját, hanem a "látha­fi tatlan kezek* —, a ma­ta gas jótevők. r, Csongrádon a tisztuló $ vizekről letaszították t-j Krötszcr István bútor­jó gyári tervelőadó hajóját, ••; mert a nagy cllenforra­) dalml akciók idején túl­ságosan elkapatta ma­ri gát — a pártot száműzni odáig vetemedett, hogy a városi pártszervezőket sem engedte be az üzem­be —, sőt még azt is megfigyeltette fullajtár­jaival, liogy ki tárgyal velük az üzemlek közUL Valószínű, hogy nem emberi, hanem ellenfor­radalmi kíváncsiságból! De Krötszcr ladikja révbe érkezett a Bútor­ipari Igazgatóság terv­előadója vezérletével —, mely beajánlotta saját igazgatójának, hamis in­formációval, majd ez­után a Szegedi Bútor­gyárhoz került. Már hir­deti Krötszer, hogy el­cserélné csongrádi ilyen­olyan lakását szegediért —, de nc hamarkodja cl! Semmi szükség Szege­den ilyen exportált el­lenforradalmárokra. Van itt elég! KISZ-szervezetet alakított a fiátsarki dolgozó ifjúság Megírta a „Délmagyaror­szág", hogy Asotthalom kör­nyéke csak a városi elvtár­sak segítségét várja ahhoz, hogy egységesen zárkózhas­sék a párthoz. Legutóbbi cik­künket követőleg megérkezett Gátsarokra a szegedi járási KISZ-szervezet háromtagú küldöttsége, hogy részletesen tájékoztassa a Csongrád Vi­déki Ali. Pince Gazdaság fia­tal dolgozóit a szervézet célki­tűzéseiről. A tájékoztató el­hangzása után a jelenlévő fia­talok, fiúk és leányok egy­hangúlag önálló szervezet formájában csatlakoztak a mozgalomhoz. A gazdaság te­rületéhez közel állomásozó határőrség ez alkalomból be­mutatta az „Űj ember ková­csa" című keskenyíllmet és ígéretet tett arra, hogy a jö­vőben több filmet vetít a gaz­daság szép kultúrtermében. Az egymásra talált fiatalok az előadás után még sokáig együtt maradtak, hogy részle­tes programot állítsanak ösz­sze a nyári tanulmányi kirán­dulásokról. A most megalakult harmin­cadik környékbeli KISZ iránt nemcsak a mintagazdaság, haqem egész Gátsarok fiatal­jai élénken érdeklődnek. A vállalat központi igazgatója, Sajó Gyula elvtárs, — aki az alakuló gyűlésen megjelent — tekepályát, gaz­dag könyvtárat és különböző szórakoztató jellegű felszere­léseket ígért a szervezetnek: Neves művészek, jó műsor az MSZBT hofnap esti hangversenyén Nagy érdeklődés előzi meg máris a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság holnap esti hangversenyét. Az érdeklődés nemcsak a kiváló művész­gárdának, hanem a jól ösz­szeválogatott műsorszámok­nak is szól. A szegedi Bartók Béla szimfonikus zenekar Glinka: Ruszlán és Ludmil­la-nyitányát, Erkel: Hunyadi László-nyitányát és a Hunya­di László című operából a díszpalotást, valamint Ber­lioz Rákóczi indulóját játssza a hangversenyen. Papp Jú­lia Puccini Pillangókisasszo­nyának nagy áriáját és Ver­di Aida című operájának Térj vissza győztesen kezde­tű áriáját énekli. Moldován Stefánia a Manón Lescaut­ból és a Parasztbecsülctből, Ivánka Irén a Don Carlos­——— ból, valamint a Sámson és Delilából, Megyesi Pál az az Anyeginből, Szabady Ist­ván a Hovanscsinából énekel áriákat. Miklós Klára és Be­rek Kató verseket monda­nak. Az esten Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója vezényel. A mű­sor összekötő szövegét dr. Király József egyetemi ad­junktus mondja el. Az ünnepi hangverseny a Juhász Gyula Művelődési Otthon kerthelyiségében hol­nap. szerdán este 8 órakor kezdődik. Kedvezőtlen idö esetén a hangversenyt a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság, a Horváth Mihály utca 3. szám alatti székház nagy előadótermében rendezi meg. Á helyszínen megbírságolhatják a közlekedési, folyamr^ndészeti és köztisztasági szabályok megszegőit A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rende­lettel módosította az 1953. évi 16. számú törvényerejű ren­deletet. Eszerint a közleke­désrendészeti, a fotyamren­dészeti és a köztisztasági sza­bályok tettenért megszegőire a rendörségnek, illetve a fo­lyamrendészeti hatóságnak ezzel a feladattal megbízott tagjai a helyszínen pénzbír­ságot szabhatnak kl. Ezt a rendelkezést a katonai bün­tető eljárás hatálya alá tar­tozó személyekre is alkal­mazni kell. Azoknak a köztisztasági rendszabályoknak a körét, amelyek megszegőivel szem­ben a helyszínen pénzbírsá­got lehet kiszabni, a belügy­miniszter — a fővárosi, me­gyei, illetőleg megyei jogú városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnökével egyet­értésben — állapítja meg. Azoknak a íolyamrendé6zeti szabályoknak a körét, ame­lyek megszegőivel szemben a helyszínen pénzbírságot lehet kiszabni, a közlekedés- és postaügyi miniszter állapítja meg. A pénzbírság legmagasabb összege 20 forint. Az egyes szabálysértések miatt hely­színen kiszabható pénzbírság összegét a belügyminiszter, illetve a közlekedés- és pos­taügyi miniszter állapítja meg. Ez a törvényerejű rende­let a kihirdetés napján lép életbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom