Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-23 / 145. szám

VILÁG PROLETÁRJAI* EQYBSŰWETEKJ ÚMUlMMMMMIMtléUlIM i^iááfcimtito MAGYAR SZOCIALI STA MUNKÁSPÁRT LAPJA! Xin. évfolyam, 145. szám Ara: 50 fiUér Vasárnap, 1957. június 23. ;; 220 új lakás építését kezdik mei az idén Szegeden C Gazdasági nehézségein* ellenére hatalmas felada'okat old meg a Csongrádmegyei ÉoitOipari Vállalat 3 Hla: Az idei gazdasági évben az ellenforradalom pusztításai után számos ipari létesítmény további építését meg kellett szakítani bizonytalan időre; és mint az országgyűlés költségvetési tervéből ismeretes, szinte minden tekintetben csökkenteni kellett a beruházásokat. A kormány azonban a horribilis károk ellenére sem mondott le arról, hogy a legfontosabb építkezéseket folytassa és különösen a lakásépítésre fordítson nagy gondot és költségeket Ez a nagyméretű szociális intézkedés az egyik komoly előjele annak, hogy a kormány a több évtizedes magyarországi lakásínséget száműzni akarja és anyagi erőink gyarapodásával fokozatosan újabb és újabb lakásépítkezéseket kíván foganatosítani. Az építő vállalatok a beruházások csökkentése ellenére sem maradtak munka nélkül —, egyrészt azért, mert az ellenforradalom rombolása és gyiijtogatása során számos középület és lakóház ment tönkre, vagy sérült meg és ezeket sürgősen helyre kell hozni, másrészt azért sem, mert a lakásépítési akció az egész országban kiszélesedett. Bányászlakások ezreit építik fel az építőmunkások ebben az esztendőben, s. ezenkívül nemcsak a fővárosban, hanem vidéki városokban is újabb és újabb lakóháztömbök alapjait rakják le. Ha csupán a Csongrádmegyei Építőipari Vállalat példáját vesszük is, meggyőződhetünk arról, hogy a nagy ipari létesítményektől ideiglenesen elvont erők jelenleg más, szociális szempontból fontosabb helyeken tevékenykednek. A megyei építő vállalat a többi között mintegy 8 millió forlní értékű helyreállítási munkát vállalt és végez Budapesten, brigádjai bányászlakások létrehozásában vesznek részt Komlón, Pécsett és Salgótarjánban. Megyénkben nemrégen fejezték be a csengelei négytantermes új iskola építését, Hódmezővásárhelyen 54 lakást adtak át rendeltetésének a közelmúltban, s ugyanitt folytatják a volt gyapotegrenáló átalakítását a Vásárhelyi Kötöttárugyár számára. Makón három szekcióból álló hagymaraktárt építenek a vasútállomás mellett. Szegeden elsősorban a lakásépítkezések vannak az építők munkájának előterében. ősszel adják át a Mérey utcai 38 lakásos bérházat, ezzel szemben épül a 32 lakásos C-tömb. A Felszabadulás útján a honvédség tagjai szánfára készül egy lakóház, s a benne kialakított 16 lakást még ebben az évben elfoglalhatják az igényjogosultak. A két nagy szegedi laktanya lakássá történő átalakítása ugyancsak a Csongrádmegyei Építőipari Vállalat munkásainak keze nyomán halad előre. A Petőfilaktanyában kialakítandó 96 lakásból 31-et már el is foglaltak az új lakók. lakás kialakításának munkálatait. Több szegedi lakóház generális felújítása is szerepel a vállalat idei tervében és szépen halad előre a Kenderfonógyár rekonstrukciója is. A felsorolt munkálatok mellett számos helyen vállaltak tatarozást, amiből leginkább kiemelkedik a Bólyai-épület rendbehozása és az Ady téri egyetemi épület ezután következő külső tatarozása. Több új munka is vár ebben az esztendőben a Csongrádmegyei Építőipari Vállalatra, de ezek közül a közvéleményt leginkább az a nagyarányú lakásépítési akció érdekli, aminek következtében újabb 220 lakás épül Szegeden. A több épületből álló lakóháztömb építését még ebben az esztendőben megkezdik, s remélhetőleg a tél beállta előtt be tudják fejezni az épületek alapozását. Az új lakóházak a Marx tér, az Attila utca és a Mérey utca körzetében épülnek majd fel, hozzávetőlegesen 20 millió forint állami költségen. Szegeden egy időben még nem folyt ilyen nagyarányú lakásépítkezés, s ebből is érzékelhetjük, hogy kormányunk nemcsak megértette az országos és a szegedi lakáshelyzet súlyosságát, hanem az építési költségek biztosításával már ebben a nehéz esztendőben is megtette az első lépéseket a lakáskörülmények pozitív megváltoztatására. A nagyarányú építkezés előkészítését és felügyeletét a városi tanács végzi, s már a tervek is készülnek a Szegedi Tervező Irodában. Többé-kevésbé végleges az űj lakóépületek helyének meghatározása is, de még nem hárult el minden akadály az építkezések megkezdése elől. Áz építő vállalatnak már rendelkezésére áll a munka megindításához szükséges összeg egy része, de különböző vállalatok áttelepítésének ügye halasztja az alapozási munka megindítását. Telephelyet kell változtatnia az építkezés tervszerűsége érdekében a Gyapjúbegyűjtő Vállalat fiókjának, a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat telepének, az Építőipari KTSZ-nek, a Csongrádmegyei Építőipari Vállalat cementlap előállító részlegének, valamint a városi anyagtelepnek. Érdekelt továbbá a telephelyváltoztatásban a Csongrádmegyei Tüzép Marx téri telepe is. A városi tanács már jóval korábban határozatot hozott az áttelepítési terv kidolgozására és realizálására, de csodálatos módon a kerületi tanácsok csak most ébredeznek. A határozat értelmében saját hatáskörükben már biztosítaniok kellett volna nekik olyan új telephelyeket, amelyek megfelelnek az érdekelt vállalatok valóságos igényeinek, Nehézséget jelent az építések megkezdése előtt az említett vállalatok makacssága és igényeik irrealitása is. Ügy tűnik, mintha egyes vállalatok a hamarosan induló lakásépítési akciót — éppen a lakásépítési hitelkeret terhére! — arra akarnák kihasználni, hogy az áttelepítés külön hasznot hozzon számukra. Sajnos, ebben az elítélendő akcióban — a városi tanács véleménye szerint — maga az építő vállalat is ilyenformán alkudozik, hiszen cementlapgyártó telepének átadása ellenében egy másik telep biztosítása esetén is 620 ezer forintnyi követeléssel lép fel. A többi vállalatok leginkább központjukra hivatkozva halasztják az áttelepítés konkrét napirendre tűzését. Az említett vállalatok túlzott igénycikkel és halogató álláspontjukkal végeredményben az építkezés megkezdését késleltetik és az egy lakásra eső költséget növelik, cz pedig jelenlegi gazdasági és lakáshelyzetünkben megengedhetetlen. Itt az ideje, hogy minden érdekelt vállalat akcióba lépjen az akadályok elhárításáért, mert komoly társadalmi ügyről van szó. Az építők készen állnak a nagy munka megkezdésére — s ezzel az építkezéssel az idén még tovább bővül változatos tevékenységük skálája. ' Kormányrendelet ; a gabona értékesítésére és felvásárlására <! © i Az ország első vidéki ibc-s átképzés iníézeie Mórahalmon Mi os igasság a szegedi úf vasúti híd ópitóse ügyében? (Liebmann Béla felvétele) EGY SZATYOR BOLDOGSÁG Uuszkén viszi ez a fiatal házaspár végig a Kárász ntcán a család üdvöskéjét ebben a korszerűsített Mózes* kosárban. A kicsi szemmelláthatólag jól érzi magát a járműben", kényelmes, olsó és nem ráz ... A képre tekintve joggal mondhatjuk: íme, egy szatyor boldogsági Leszállították néhány sertéshúsféleség árát Néhány 6ertésaprólékfé1ének és belsőségnek leszállították az árát. Igy például a disznófej kilónkénti ára 13 forint 50 fillér helyett 8 forint. A sertésköröm 11 forint helyett 5 forint. A serlésfarok 13 forint 50 fillér helyeit 8 forint. A sertés lép és bőrke kilónkint 2 forint — a füstök sertésfej árát 32 forintról 19 forintra szállították le. Az idényjellegű árleszállítás előreláthatóan szeptember 30ig marad érvényben. Harminc-negyven lakás a de ezt a feladatot elhanyagolDózsa-Iaktanyában is elké- ták. A harmadik kerületi taszül még az idén, s a kö- nács például még csak a navetkező esztendőben foly- pókban gondolt a terv elkétatják majd a további 60 szítésére is. Jutalomban részesülnek a legjobban dolgozó kombájnvezetők Az ország több gépállomásáról jelentések érkeztek, hogy a kombájnosok mozgalmat indítottak a szemveszteség-mentes betakarításért, s a meglévő gépek jó kihasználásáért. Ezt a mozgalmat kívánják elősegíteni a gépállomások azzal, hogy a kombájnaratásban kiváló eredményt elért dolgozókat augusztus 20-án jutalomban részesítik. Oklevelet, kitüntetést, valamint 400 forint jutalmat kap az a kombájnvezető, aki az aratási idény alatt 161— 180 hold gabonát vág le, legfeljebb kétszázalékos szemveszteség és egyszázalékos egyéb minőségi kifogás mellett, vagy pedig 1600 mázsa gabonát csépel. Oklevélben és kitüntetésben, továbbá 600 forint jutalomban részesül az a kombájnvezető, aki az idény alatt 181—200 hold gabonát arat 1—2 százalékos szemveszteség, egyszázalékos egyéb minőségi kifogás mellett, vagy 1800 mázsa gabonát csépel. Oklevéllel és kitüntetéssel, valamint 800 forinttal jutalmazzák azt a kombájnvezetőt, aki az aratás alatt 220 hold feletti területről 2 százalékos szemveszteség, egyszázalékos egyéb minőségi kifogás mellett takarítja be a gabonát, vagy pedig 2000 mázsa gabonát csépel. A jutalmazásnál figyelembe veszik a minőségi munkát, éppen ezért kitüntetést csak annak a kombéjnvezetőnek adnak, akinél a termelőszövetkezetek írásban igazolják, hogy kifogástalan munkát végzett. A Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolájának növendékei az iskolában és az úttörőotthonban is sikerrel adták elő Varga Miklósné, az intézet pedagógusa által Grimm: Békakirály című meséjéből írt mesejátékot. Az alsótagozati gyerekek kedves bájossággal mozogtak a színpadon. A mesejáték kísérőzenéjét Vincze István gyakorló iskolai nevelő komponálta. Képünkön a mesejáték egy jelenete láthatd. Meilalaríloft anyagból fii közszükségleti cikket Jóleső érzéssel olvastuk az idei terv- és költségvetés iargyalasaról írottakból, hogy teljesen elhárult az inflációt veszely. Több, mint fél évig lebegtek fejünk felett az infláció sotet felhői, míg végre a munkás-paraszt kormány, a baráti országok segítsége, és nem utolsósorban a magyar munkásosztály áldozatos munkája eredményeként helyre tudtuk állítani népgazdaságunk egyesúlyát. A mintegy 20 milliárd forint anyagi kárt, amit az ellenforradalom okozott, azonban még sokáig érezni fogjuk. Elhárult az inflációs veszély, de gazdasági nehézségeinfe még nem múltak el. Bár sikeresen fejlődik ipari termelésünk, de még mindig nagyon drágán termelünk, az önköltség atlagosan mintegy 11 százalékkal haladja meg a tavalyit. A kereskedelmi forgalom ugyan konszolidálódott, de még jelenleg is komoly választékbeli hiányok vannak. A meglévő nehézségek elhárítására a kormány az idei tervben a tavalyinál lényegesen több szövet, cipő, kötöttáru, szappan, edény, mosógép, rádió készítését irányozta elő. Az erre vonatkozó tervszámok sokkal kedvezőbbek, mint ahogy azt az év elején remélni lehetett. De még így is nyugodtan állíthatjuk, ezt az előirányzatot is túl lehet teljesíteni. Igen, túlteljesíthetjük, de ügyelve ar-a. hogy nem mindenáron. Mit értünk ezen, hogy nem mindenáron? Elsősorban azt, hogy még a közszükségleti cikkekből is a terv mennyiségi túlteljesítése csak ott engedhető meg, ahol az nem fokozza az anyagellátási nehézségeket. Magától értetődő tehát a feladat: megtakarított anyagból kell túlteljesíteni a fogyasztási cikkek termelésére vonatkozó tervetTöbb szegedi üzem tapasztalata is bizonyítja lehet sokkal takarékosabban gazdálkodni a közszükségleti cikkek alapanyagaival. Nemcsak lehet, hanem feltétlenül kell is, mert az elmúlt negyedévben sem értük el még a múlt évi anyagkihasználás arányát. Szükség van a nagyobb takarékosságra, mert nemcsak a nehézipar, hanem a könnyűipar számára is importból fedezzük a nyersanyag nagy részét. Gyapotot például teljes egészében, nyersbőrt 70 százalékban, gyapjút több mint 50 százalékban és a fenyőfűrészárut 90 százalékban külföldről szerezzük be. Ha egy üzemben bármilyen anyaggal takarékosabban bánnak, akkor ezzel javítják saját anyagellátásukat, vagyis megkönnyítik a termelési terv teljesítését és túlteljesítését. Sokat, nagyon sokat tettünk e téren, mert az ellenforradalom után az üzemek iórészében elburjánzott a pazarlás. Szegeden a munkások ál<alában otthon, kis családjuk körében megszokták, hogy beosztják fizetésüket, hogy helyesen, takarékosan gazdálkodjanak. S amikor ők így gazdálkodnak tíz és száz forintjaikkal, akkor némelyek a „nagy család", az ország vagyonival könnyelműen, nemtörődöm módon, nagyfokú hanyagsággal dolgoznak, s ezért tíz- és százezrek mennek veszendőbe. Pedig ezek is a munkások forintjai. A nehézséaeket látva, feltétlenül helyes, ha Szeged üzemeiben is felelevenítsük a korábban iól bevált takarékossági módszereket. Szép eredményeket értek el az elmúlt esztendőkben például textilüzemekben a hulladék csökkentésében és felhasználására indult mozgalomban. Szegeden ismét tömegmozgalommá kell tennünk az anyagtakarékosságot, hogy a megtakarított anyagból túlteljesítsük a fogyasztási cikkek termelési tervét. Amíg azonban fellépünk a pazarlás ellen, az anyagtakarékosság érdekében, egy pillanatra se tévesszük szemünk elől a termékek minőségét. Nekünk nem akármilyen takarékosságra van szükségünk. Nem takarékoskodhatunk csak a takarékosságért, hanem azért, hogy a dolgozók több, jobb és olcsóbb áruhoz jussanak. Mit ér az olvan takarékosság, ahol elvon-ák a jó anyagot és rosszabb minőségűvel helyettesítik? Ezzel természetesen rosszabb minőségű árut is állítanak elő. Aki így próbál „takarékoskodni'^^ nem elismerést, hanem büntetést érdemel. Nem a szü.cséges, hanem a felesleges anyaggal kell takarékoskodni. 4