Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-22 / 144. szám

% jutagyári kommunisták vai°" 3 ftdortelepi lakosi megelégedésére a dolgozó emberekért A pártszervezet harca a több, olcsóbb és könnyebb termelésért Amikor a múlt év őszén Krizsán Ferenc elvtárs, a Szegedi Jutaárugyár igazgatója hazajött a szakszervezetek kongresszusáról, az ott elhangzottak alapján arról is tanácskozott az üzem kommunistáival, miként lehetne megszüntetni a gyárban az éjjeli műszakot. Elsősorban a dolgozó anyák könnyebbségére, és úgy, hogy kevetattak, mintha tíz perc alatt meg akarnák váltani a világot. Kevés volt az áram —, a munkanélküliség súlyos veszéllyel fenyegette a Jutaárugyár dolgozóit is. S ekkor a kommunisták, a „népszerűtlen*, becsületes, tettrekész, cselekvő emberek kezdeményeztek. Javasolták: lehetőleg senkit ne küldjenek sebb szövőgépen — kisebb el az üzemből, amíg kevés az éjjeli munkaintenzitással, azonos energia, inkább mindnyájan tgSe keresettel — ugyanannyit kevesebbet dolgozzanak. Szotermeljenek. Október vége felé járt már az idő és az emberek jobb boldogulását, a korább: hibák megszüntetését, a könyr:yebb, termelékenyebb munkát kereső kommunisták céltudatos harcába álszent és ravasz módon belegázolt ellenforradalom. az E3 tását. A kommunista vezetők a részletes intézkedéseket is megtették, és a teljesítésre már megszületett a felajánlás: augusztus 20-ra elkészülnek a gépek átszervezésével. Mert nagy dolog történik a Jutaárugyárban. Három új fonógépet és egy kártolót állítanak be a régi kisebb teljesítményű gépek helyébe, és ezzel az átszervezéssel az műszak megszűnteellenére el tudják látni a szövő üzemrészt elegendő mennyiségű fonallal. Az adott lehetőséget felhasználva, az átszervezésre százezer forintot költenek, de ugyanakkor ezzel az új munkabeosztással évente 5Q0— 600 ezer forintot takarítanak meg. Kiszámították: kisebb, de magasabb teljesítményű szövőgépekkel és a már emfelezőik e iie a Kőrüsl-ligv ? Legyen már végre rend a gátőrház környékén! Október 30-án két és fél órán keresztül azt vitatták a gyári „munkástanács" által rendezett gyűlésen — Krizsán elvtárs jelenlétében: —, hogy elvazarják-e őt, éppúgy, mint a többi vezető kommunistákat. Egyetlen érv sem szólt Krizsán elvtárs ellen —, csak mellette. Az egyik munkás például elmondotta, hogy beteg gyermekéért senki sem tett semmit, de Krizsán „polgártárs* — akkor így szólították — elintézte, hogy megfelelő munkakörben dolgozhasson. A kommunista igazgató felszólalásában határozottan elítélte az acsarkodó ellenforradalmárokat. Annak ellenére, hogy a becsületes dolgozók megvédték a munkásból lett igazgatójukat —, másnap azzal az indokolással, hogy kommunista, „felmondtak* Krizsán elvtársak, és „kivezet* ték* az üzemből. Aztán tovább uszítottak az ellenforradalmi lovagok a rendszer, a Szovjetunió ellen, és habzó szájjal hirdették, hogy majd „ők* mindent elintéznek a dolgozók „érdekében*. A következőket csinálta a gyárban az ellenforradalmi munkástanács: elzavarták a kommunista vezetőket, megszervezték a sztrájkot, s élelmiaaerbeszerzésekkel foglalkoztak. A józan gondolkodású munkásokban felmerült a gondolat: „Mi lesz velünk?-.* reztek egy traktort is a Mórahalmi Gépállomásról, és azzal hajtottak meg egy 32 kilowattos generátort, amely biztosította a világítást, és ellátta energiával a porszívógépeket, több áram jutott a termeléshez. Később az üzem kommunista vezetői — Krizsán Ferenc igazgató, Nagygyörgy Imre, a pártszervezet intéző bizottságának elnöke, Bárkányi , , Ferencné ü. b.-elnök, Szo- htett nagyobb fonogepekkel tyori Nagy László, a szövőosztály vezetője — más szakemberek bevonásával új munkabeosztásokat dolgoztak ki. A szövő üzemrészben a kétgépes rendszerről áttértek az egygépesre, de úgy, hogy növekedett a gépek kihasználása — 45—50-ről 70-re emelkedett a szövőgépek hatásfoka, összesen csak 10 dolgozót vettek fel és belső átszervezéssel, racionalizálással, az inproduktív munkaerők produktív munkába való állításával elérték, hogy a szombat éjjeli műszak megszüntetése mellett teljesítették tervüket és nem csökkent az egy gépen dolgozó szövőnők keresete sem. Ugyanakkor a fonónök kétháromszáz forinttal többet vittek haza havonta. az október előtti munkához viszonyítva jóval kevesebb fizikai erővel magasabb termelési eredményeket érnek el. Ezzel együtt kevesebb lesz az áruk előállításának költsége és ügyes munkával tovább növekszik a dolgozók keresete. Így cselekszenek a munkások, a szocializmus megteremtése érdekében a Jutaárugyár kommunistái. M. T* Évtizedes már, vagy még annál is többre tehető a Kőrösiügy. Elképesztő dolgokból rakódott össze, halmozódott fel az idők folyamán, de senki ne higygye, liogy csak a Körösiek révén. Részesek ebben azok is, akile lovat adlak alá, éveken keresztül pártfogásukba veitek egy ilyen igaztalan ügyet — nyilván nem minden érdek nélkül; akik elmismásollak, elkenlek minden panaszt, minden bejelentést, akár a lakosságtól, akár a helyi pártszervezettől érkezett is az, és akár „egyszerű* kihágást, akár nyilvánvaló bűntényt tárt is az illetékesek elé. Akár, akár... — minden mindegy volt, a Körösi-ügynek mindig akadtak pártfogói, a leiszabadulás előtt éppúgy, mint napjainkban. A Fodortelepen lakik Körösi István gátőr, aki eme státusát még az apjától örökölte, újabban pedig, a köztudat szerint, a fiára akarta örökbe hagyni, akiről már csak azt várták, hogy elérje az ehhez szükséges korhatárt. Szóval apáról-fiúra — nem is olyan rossz ez a gát őrként műveltethették holdszámra bérelt és saját földjüket, tarthaltak cselédeket, fogadhatluk napszámosokat, egyszóval bérmunkát kamatoztathattak a maguk hasznára, jólétére. Emellett hébe-hóba a népi demokráciát is gyalázhatták, és nyomdafestéket nem tűrő szavakkal „népszerűsíthetnek* megőszült, kommunista munkásasszonyt, becsületes munkából élő lányával egyetemben, és ugyanakkor fasisztának kiálthatnak ki olyan embert, aki felszabadító partizánharcokban tanúsított) bátorságával szerzett elévülhetetlen dicsőséget nevésaját portájukon, s még a lakásukba is be akarták rángatni, hogy ott aztán végkép kikészítsék. Cs a védelmezők Hasonló dolgok felsorolhatatlan sokasága vádolja ezt a tisztességben közveszély«« családot. Olyan tisztessegoen ^g^gt^ amelyeket csak lírta rn un. r szadistak kepesek elkövetni. Hogyan merészkedtek idáig, honnan ennyi vakmerőség'.' — kérdi az olvasó csaknem elképedve. Aki azonban csak némileg is ismeri ezt az ügyet, az már többé-kevésbé sejti is a választ ezekre a nek és nemzetének. Igen, a „be- dicstelen kérdésekre. Sejtik csületes* Körösiek ennyi ezt Fodortelep lakói is, akiK „luxust* igazán megengedhetne!) maguknak. Ha senki más nem is, de ők feltétlenül, flz utca rémei rosszabb esetben is csak apróság. A lényegét az egésznek az adja meg, hogy ez a „szép kis família* a féktelen, mocskos, ,..,..„ , ... trágár szabadszájúság mellett seg, különösen, ha tekintetbe tettleges bántalmazásokkal, vesszük, hogy mellette mas, bosszúállással tartja állandó komoly hasznot hajtó tevékeny- megfélemlítésben, rettegési-i... -i ii s.. ben a környéket, a gátőrház nem egy tanújelét látták már annak, hogy Körösiek meglehetősen intenzív kapcsolatot tartanak olyan személyiségekkel, akik hathatósan tudják a magasabb réMindez azonban — hogy úgy giókban képviselni, védeni az mondjam — semmi, vagy a leg- érdekeiket. És ennek az — enyhén szólva — nem egészen igazságos érdekvédelemnek aztán több képviselője akad a városi tanács egyes osztályain — az építési és közlekedési osztályon és valószínűleg más szerveknél is. séget is lehet elsődleges, főfoglalkozásként űzni. B Rvaláz'íotiók szomszédságát. Évekkel ezelőtt például egy közvetlen szomszédságukban lakott özvegyasszonyt valóMert a gátőrség ugyebár a sággal kiüldöztek a saját hákorlátlan lehetőségek biztosítéka, és különösképpen az a Kőzából. Más alkalommal egy kisfiút taszítottak télen a Körösiek birtokában, ök azok rösi-fiúk egy vasszánkóra, ugyanis, akik négylovas gazdam 1957 januárjában mintegy 20 tagja volt az üzemi pártszervezetnek. E maroknyi kommunista csoporton kívül senki nem törődött a gyárban azzal, hogy „mi lesz velünk" —, holott korábban az cllenforradalmárok, a megÁ „mi lesz velünk?^ — gyötrő kétsége már a múlté. Rövid pár hónap alatt az ellenforradalom szörnyű politikai és gazdasági kártevéseit a Jutafonógyár kommunistái legyűrték. Bebizonyosodott, hogy csak a párt képes kivezetni a dolgozókat a bajból a boldogulás útjára. S ma, nyolc hónappal az ellenforradalom után kerül sor a múlt év kora őszén tervbe vett elgondolásuk teljes megvalósítására. A május elseji sikeres munkaverseny után, most augusztus 20-ra készülődnek az üzemben. Nem külön szervezkedik a párt, a szakszervezet, a gyár állami vezetősége, hanem a kommunisták egységesen kezdeményeztek. A KISZ-fiatalok brigádokat alakítanak a VIT tiszteletére és a gyár munkásai azt javasolták, hogy a májusi eredményeiket szárnyalják túl mind mennyiségben, mind minőségben. És ami a legfőbb dolog: a kommunista Kaulkál ... ...... .- , Károly főmérnökhelyettes kifelemlítettek, a tevelygok dolgozta az éjjell műszak olyan „tettrekészséget* mu- megszüntetésének végrehajUj román város Ploiesti tartomány térké- garázst, amelynek autói munpén új város jelent meg: Filipestii de Padure. Nemrégen fejezték be a városban a bányászati szakiskola építését, ahol 600 tanulónak biztosítanak helyet. Egy kahelyükre szállítják a bányászokat. A város építését 1951-ben kezdték el és ez év első hónapjaiban fejezték be. Az elkövetkezendő években a vá750 négyzetméternyi területen ros új lakásokkal, útakkal, épült háztömbben helyezték trolibusz-vonallal és más lééi az üzleteket, továbbá egy tesítménnyel gazdagodik. Nagy érdeklődés előzi meg az MSZBT ünnepi hangversenyét Jelentettük már, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szegedi csoportja szerdán este 8 órakor a Juhász Gyula Művelődési Otthon kerthelyiségében nagyszabású műsoros estet rendez. A műsorban Papp Júlia érdemes művész, az Állami Operaház magánénekese. Berek Katalin Jászay Mari-díjas, a budapesti Nemzeti Színház művésze; Moldován Stefánia, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese; Ivánka Irén, a Szegedi Nemzeti Színház magánélte* kese, Miklós Klára, a Szegedi Nemzeti Színbúz művésznője, Megy esi Pál, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese, Szabady István, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese lépnek tel. A szegedi Rartók Béla Filharmonikus Zenekart Yaszy Viktor, a Nemzeti Színház igazgatója vezényli. A műsorban Glinka, Erkel, \Berlioz, Puccini, Verdi. Mascagni, Sainl Saens, Csajkovszkij; Musszorgszkij zenekari művei és operaáriái szerepelnek* Jléqij tiszta sziaedbc L kemmuniita.. " \~Levél Ausztráliából \ Az alábbi levél a „Kisalföld" című napilapban jelent meg. A Győri Szeszgyárból küldték szerkesztőségükbe. A levélíró nevét nem közöljük. Olvasóink a levélből megértik majd, hogy miért. A levélből, — néhány teljesen személyes természetű dolgon kívül — nem vettünk el semmit. Nem is kommentáljuk, mert önmagáért beszél. KEDVES ZSUZSIKÁM! ff ívánom a jó Istentől, hogy levelem a legjobb egészségben találjon benneteket. Mi is jól vagyunk egészség szempontjából, de a körülményekkel most sajnos nem lehet dicsekedni. Lehet, hogy annál jobban végződik, de ez a jövő titka. Annyi bizonyos, ha ismertem volna előbb ezt a helyzetet, nem választottam volna. Sajnos semmi jól nem tudok írni. Jóska ugyan kapott munkát egy gumigyárban, Sidneyben. (Ausztrália.) Tegnap ment el, de vajon milyen lesz, még nem tudjuk, Gabikával holnap délután indulunk Sidney mellé egy lágerba és addig olt kell maradni, mig Jóska lakást nem szerez. Jóska a gyári lágerben lakik, olt lizet heti 4 és Jél fontot, én külön négy és fél fontot és a heti keresete 18 font 1U schilling. Zsuzsikám, itt olyan bolond penzjorma van. Egy fontban van 20 schilling. 1 schillingben 12 penny. Először az aprópénzt csak úgy hivtuli "egy pénz*. Akkora a legkisebb értékű, mint nálunk a két forintos. Visszatérek a lágerhoz. Képzeld, ez a láger, ahol most vagyunk, olyan nagy, hogy a belvárostól a bécsi vámig kitenné. Az egész ország tele van ihjenekkei és sok kisebbel. Befogadjál; a sok népet, mert a földjük nagy, elférnek rajta és mindenki éljen meg, ahogy tud. • » /Ini// most annak, hogy otthon vagy, mert hátha téged is ide sodort volna a sors. Ne hidd. hogy talán elkeseredésből írok igy. már belenyugodtam. de az első hetekben bizony olyan nagy volt az elkeseredésem, mint általában itt mindenkinek. Kovács egy héttel előbb ment ki és Maricáék utána. Ök is külön vannak. En is odamegyek, ahol most Maricáék vannak. Annyi birkahúst még az egész famíliám sem evett meg életében, mint én iti megettem. Otthon még a szagától is megbetegedtem. Állandóan krumpli és burgonya van felváltva melléje. Most igazi pléliáziak vagyunk. A házak Imllámlemezből vannak, belül papír az egyik felől, így a másik szoba olyan mint a bódé. Olyan nyikhajok vagyunk, hogy a vikendházak is paloták voltak hozzáképest. Szerencsére elegánsan jöttünk és így különbözünk a vándorcigányoklól. Gabikámat igen szépen öltöztetem, mindenki megmorogja. Persze a Svájcban vett ruhákban jár, 11 rága ZsuzsikámI Rózsiba leveléből tudom, hogy visszamentéi dolgozni. Hidd el, én is szívesebben ülnék a gép mellett, mint régen. Olyan igen messze kerültünk a családtól, sajnos még álmodni sem leliet arról, hogy egy-két év múlva hazamegyünk. De hazamegyünk, tudom, mindannyian, csak annyi pénzünk legyen, hogy annyit tudjunk keresni, mint amennyi a legszükségesebb egy háztartásban. Nem boldogítana itt egy palota sem. Svájctól kezdve nincs egy zománcoi edény sem, még nem láttam se szép bútort, se ruhát, se cipőt. Olyan elmaradottak hozzánk képest, hogy az boszszanló. Üe elnyomás az mindenhol van. Hidd el, a kommunizmus sokkal többet ad az embereknek, légy tiszta szívedből kommunista. A Nyugat igen piszkos, kétszínű, nekik kellene a felszabadítás. Sajnos leírni mindent nem tudok, ehhez nincs elég papír. Most személyesen győződtem meg, nekem elhihetsz mindent. Zsuzsikám, legközelebb már csak akkor írok, ha lesz lakásunk. Ide ne is válaszolj, már holnap megyünk a még rosszabba, de remélem az nem fog olyan soká tartani. Igen vigyázz magadra, cs ha lehet, főzzél és egyél helyettem borsólevest és gondolj rám, ha cseresznyét eszel, vagy epret. Zárom soraimat, nagyon sokat gondolunk rátok és csókjainkat küldjük. Margit. akinek ez egy fogába került, majd pedig lemoshatatlan festékkel kenték be az arcát és trágyával tömték tele a száját. Az egyik kislánynak vaskerítésbe verték a fejét, mert az rájuk vallott, amikor mondott fel szeptember elseegy betoreses lopást elkövetMiért oly későn? Így azonban már érthető, hogy Kőrösiék nem igen ismertek határt cselekedeteikben, még olyanokban sem, amelyeket a gát és egyéb közvagyon épsége, biztonsága ellen követtek el, holott éppen az ő kötelességük az ilyen cselekedetek megakadályozása. És az is csak így érthető, hogy az építési és köz lekedési osztály csak akkor tek. Idfts emberek ellen Számtalan hasonló gyerekkori „csínytevésüket« teljes dicsőséggel folytatják tovább, ma 18—19 éves létükre is ezek a jólnevelt fiatalemberek, olykor-olykor anyai támogatás mellett. Esténként galambvadászatokat tartanak: a háztetőkre telepedett galambokat irtják kővel, s ezáltal a lakosság testi épségét is veszélyeztetik. Kutyáikkal pedig a szomszédok aprójószágait, háziállatait tépáztatják, tépetik szét a Körösi-legények. Április 18-án, délután pedig a nyugdíjas Forgó Istvánt verték meg a jei határidővel Körösi Istvánnak, amikor már minden kötél szakadni látszott, amikor a Belügyminisztérium mellett a párt is kezébe vette a Kőrösi-ügy kivizsgálását. A felmondási, illetve nyugdíjazási határidő nemcsak túlságosan késői, — hanem —, hogy a második kerületi tanácselnök szavaival éljünk — még az is kérdéses, vajon érvényt fognak-e szerezni ennek a felmondásnak. Ezekután reméljük, hogy igen, annál is inkább, mert ennek már réges-rég meg kellett volna történnie. M. 1. Érdekes előadás hangzott el Szegeden a szuezi helyzetről A TTIT Csongrád megyei szervezete és a Hazafias Népfront rendezésében nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott „A szuezi háború és a közel-keleti helyzete címmel a Juhász Gyula Művelődési Otthonban Polgár Dénes elvtárs, az Esti Hírlap főszerkesztője. Az Egyiptomi Köztársaság nagykövetsége is képviseltette magát az előadáson Sheriff Lotfi budapesti megbízott követ személyében, aki másodízben látogatott most, Szegedre, s szívélyes hangon üdvözölte anyanyelvén a szegedi közönséget. Az előadó, Polgár Dénes szültséggel, színesen számolt be Egyiptom társadalmi, gaz • dasági és kulturális életérő:, s arról az óriási fejlődésről, melyet 1952, a gyarmati igr alóli felszabadulás óta Nászszer elnök vezetésével megtett. Hosszasan foglalkozott a szuezi problémával, s az angolok október 29-i gyilkos agressziójával. Az előadást három kisfilm szemléltette, amelyek a felszabadulás egyes epizódjait, a Port Said-i támadás óriá . pusztításait és Kairó csodalatos szépségét mutatták Az előadás hozzájárult ahhoz, hogy a magyar és egyiptomi nép egyre fokoz w elvtárs, igen alapos felké- dó barátságát elmélyítse. Mikor és hol lesznek a ke: ületek gazda gyűlései ? Néhány nap múlva megkezdődnek az aratás és cséplés munkálatai. A nagy munkaidő beállta élőit a kerületek gazdálkodói összejönnek, hogy megbeszéljék a soronlcvő munkák tennivalóit, valamint nz amerikai szövőlepke és a burgonyabogátelleni védekezés módszereit. Az újszegcdi gazdakör szombaton, ma este fél 8 órakor gazdagyűlési tart, Marostő utea 2 szám alatt (az italbolt különtermében). Vasárnap, holnap pedig bárom helyen tartanak gazdagyü• diésti Móravúroson a volt Sándor féle vendéglőben reggel 9 órakor; Alsóvároson a volt Gárgyú félő vendéglőben (Rákóczi u. 11.) délelőtt fél 11-kor; A raihálytclcki iskolában dél után fél 6 órakor. A gazdaköri elnökségek II 'a • ságon kívül minden érdeklő, őt szívesen iá.nak. 1937. június 28. 3 mL