Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-22 / 144. szám

SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XIII. évfolyam, 144. szám Ara: 50 fillér Űj iavas'alok l az ENSZ leszerelési | | albizottsága elült • © i * Levél | _ Auszlráliából l lapjaf @ i Szombat, 1957. június 22. A jövedelemadó tíz százaléka lesz a kazségfejlesztési hozzájárulás a BI9. kerületben Tanácsülés Alsóvároson A szegedi III. kerületi ta­nács csütörtökön délután ülést tartott. Az ülésen Ve­reska András v. b.-elnök be­számolt az előző ülésen ho­zott határozatok végrehajtá­sáról és a végrehajtó bizott­ság munkájáról Markos Ká­roly v. b.-titkár részletesen ismertette a kerület ez évi városfejlesztési tervére vo­natkozó javaslatot. A beszá­molóból kitűnt, hogy bár az ellenforradalom okozta pusz­títás miatt jelentősen csök­kenteni kellett a kerület költ­ségvetését, illetve a városfej­lesztésre fordítható összege­ket, a III. kerületi tanács komoly erőfeszítéseket tesz a legsürgősebb beruházási, felújítási feladatok megol­dására, az égetően szükséges utak, járdák javítására, iskolák, napközik rendbehozatalára stb. A két beszámolót hosszú, alapos vita követte, amelyen úgyszólván minden tanács­tag felszólalt. Ezután a ta­nácsülés a városfejlesztési tervet elfogadva úgy hatá­rozott, hogy a községfejlesztési hozzájá­rulás alapjául — az előbbi évek gyakorlatától elté­rően — csak a jövedelem­adó szolgálhat. A házadót községfejlesztési hozzájárulásra figyelembe nem veszik, mivel a kerü­letben igen sok a nyugdíjas, vagy más kisjövedelmű ház­tulajdonos, akiknek a ház­adó alapján eddig kivetett községfejlesztési hozzájáru­lás komoly anyagi terhet je­lentene. Maga a községfejlesztési hozzájárulás a jövedelemadó tiz száza­léka lesz. MUNKÁSOK NYÁRI VÁNDORLÁSA A nagy nyári mező­gazdasági munkálatok Idején minden eszten­dőben érzékeny veszte­ségeket szenvedett . az ipar. Ez a veszteség ab­ból adódott, hogy az ipari munkások egy ré­sze nyáron a mezőgaz­daság felé orientálódott és felmondással, fizetés­nélküli szabadság igény­lésével vagy akár fur­fangos módon is hosz­szabb-rövidebb időre otthagyta üzemét. Több helyen nagyobb mérete­ket öltött a munkások nyári vándorlása és nemegyszer komolyan veszélyeztette a negyed­évi terv teljesítését. Ez a veszély évek hosszú során keresztül kísértett és már ebben az esztendőben is jelent­kezett. Lényeges válto­zás a korábbi esztendők­höz képest, hogy felol­dották azokat a szigorú rendszabályokat, ame­lyek a munkahely meg­választására vonatkoz­nak, s ezért ebben az esztendőben még súlyo­sabbnak ígérkezik a nyári vándorlás. Igaz ugyan, hogy nehezebb gazdasági helyzetünk­ben a munkások jobban ragaszkodnak munkahe­lyükhöz, de ez még ko­rántsem biztosíték arra, hogy távol tartják ma­gukat akár saját földjük személyes megmunkálá­sától, akár mezőgazda­sági bérmunka vállalá­sától. Most azonban "kö­rültekintőbben* járnak el sokan, mert végered­ményben mégiscsak ra­gaszkodnak a biztos ke­resethez. A Szegedi Vasöntödé­ben az utóbbi hetekben egyre többen jelentik be igényüket a nyári me­zőgazdasági munkákban ilymódon való részvétel­re, s mivel az üzem ve­zetősége a zavartalan termelés érdekében a különböző kérelmekhez nem tud hozzájárulni, néhányan más utakat választanak. A téli hónapokban ki­sebb sérülésekkel nyu­godtan eldolgoztak a munkások minden baj nélkül, most azonban egy karcolással már ki­íratják magukat 4—5 napra. Ez csupán azzal magyarázható, hogy ezt a táppénzes időt mező­gazdasági foglalatossá­gokkal töltik el Korántsem vagyunk ellene a mezőgazdaság­nak, hiszen a jónak ígér­kező termés betakarítá­sa sok munkáskezet igé­nyel. De nem vagyunk abban a szorult helyzet­ben, hogy az ipari ter­melésből kellene elvonni a munkásokat. Ez a megoldás feltétlenül ve­szélyeztetné iparunk to­vábbi stabilizációját, hi­szen a népgazdasági ter­vek maradéktalan telje­sítése most az egyik leg­főbb követelmény, tör­vény. Amennyiben a mezőgazdaságnak szük­sége lesz kisegítésre, úgy feltétlenül tud to­borozni embereket, hi­szen ínég nem jutott munkához minden olyan ember, akit a kényszerű létszámcsökkentések idején ideiglenesen el kellett bocsátani az üze­mekből. Nem is a mezőgazda­ság csábítja egyik-má­sik ipari munkást az aratási és cséplési sze­zonra, hanem az egyéni érdek, ami jelen esetben nem párosul az egész nemzetgazdaság érde­keivel. Semmiféle adminiszt­ratív intézkedés nem hozhat itt eredményt, hiszen erőszakkal nem lehet visszatartani az embereket, de feltétle­nül apellálnunk kell a nemzetgazdasági szük­ségszerűségre, s emel­lett a jól felfogott egyé­ni érdekre is, hiszen két­háromheti mezőgazda­sági szezonmunkáért esetleg mostani biztos és megbecsült munkahe­lyüket, beosztásukat vesztik el a csapongó "vándormadarak*. • •nmmmiHiMiNmiMmmm •••«•••••••• ••••••••••«•••»••»•••»••« Esedékessége augusztus 15. Kamatmentesen szeptember 15-ig lehet majd befizetni. Sziládi Sándor, a Hazafias Népfront kerületi bizottsá­gának elnöke ezután sze­mély szerint értékelte a ta­nácstagok eddigi tevékenysé­gét. Rámutatott némely ta­nácstag hibáira, a tanácsta­gok és a választók közötti kapcsolatok hiányosságaira. Az értékelést követően több tanácstag ugyancsak bírálta az egész tanács, illetve ta­nácstag-társai eddigi mun­káját. Az "érdekelt* tanács­tagok ígéretet tettek, hogy a jö­vőben fokozott felelősség­gel végzik majd a lakos­ság, a választók számára oly fontos munkájukat. A bejelentések során szá­mos közérdekű problémát mondottak még el a tanács­ülésen, amely az esti órák­ban ért véget Az ellenforradalmi események a szegedi í a szegedi { Tudományegyetemen « t i".) : fefiuünli e^máteti A juíaárugyári kommunisták a dolgozó emberekért © Teljes heti rádióműsor Lengyelországban nagy gondot fordítanak az ifjúság művészeti nevelésére is. A művészi hajlamú fiatalok to­vábbképzése érdekében kü­lön művészeti technikumok működnek. Képünk egy székfaragó diákot mutat be, az állami Zakopanéi művé­szeti technikum növendékét remekbe sikerült munkájá­val Országos da!osünnepé!y Szegeden Hosszú előkészületek után június 29-én, 30-án országos dalosünnepélyt tartanak Sze­geden. Az ünnepségen szege­di kórusok mellett a csépai parasztkórus, a kecskeméti Kodály-kórus; a kiskunhalasi MÁV szakszervezeti ének­kar, makói, miskolci, váci énekkarok és a Textil Szak­szervezet központi énekkara is szerepel. A szegedi Általá­nos Munkás Dalegylet, mely a tavasszal alakult újjá, szin­tén részt vesz az országos dalosünnepségen. A kétnapos program rend­kívül gazdag. Szabadtéri hangversenyek, az énekka­rok ismerkedési estje, tapasz­talatcsere, bemutatók szere­pelnek a műsoron. Az ün­nepség megnyitására vasár­nap délelőtt a Széchenyi té­ren kerül sor. A részvevő énekkarok a megnyitón kö­zösen adnak elő énekkari számokat. Üdvözlő beszédet Mison Gusztáv elvtárs, első kerületi v. b.-elnök mond. Az országos dalosünnepség monstre-hangversenye 30-án, vasárnap délután 5 órakor kerül sorra a Vasútforgalmi Technikum nagytermében. A hangversenyen valamennyi énekkar fellép. Az országos dalosünnep­ségre ízléses programfüzet jelenik meg, mely a napok­ban hagyja el a sajtót. A mű­sorfüzet Szeged történetének rövid ismertetését is tartal­mazza és kiállításában is méltó a nagyszabású szegedi ünnepséghez. Aratnak a szegedi járásban Az egész szegedi járás dolgozó paraszt­sága nagyban készülődik a szép, de ne­héz munkára: az aratásra. A pusztamér­gesi, a csengelei homokon épp úgy, mint a baksi; algyői földeken egyaránt szépen szőkülnek á gabonák. A szatyma'zi földe­ken az árpa nagy része már aratásra érett. Huszadikán estére Vilmaszállás mellett ö 1 . . , meg is jelentek az első árpakeresz­tek i Vékes István egyéni gazda földjén. A vil­maszállási körzetben csütörtökön délután aratlak már mások is. A községi tanács el­nöke, Koza Imre elvtárs is gyakran kint jár a határban, rendszeresen beszélget az emberekkel. Érdeklődik: van-e valami baj, nehézség az aratás körül? Egyelőre nin­csen, csak az idő jó legyen — általában ez a válasz. Az első nagy aratási nap Szatymazon hétfőn, holnapután lesz, Hétfőn több gazda megkezdi az árpa ' 1 vágását, Hétfőre várható ezen a környéken, hogy megjelennek az első rozskeresztek is. A ,ro?s aratásának kezdete pedig már a mun­ka teljes dandárját jelenti. Mint Vígh István elvtárs, a Kisteleki Gépállomás igazgatója elmondta: a kisteleki gépek a jövő hét közepe­táján lendülnek munkába. Ugyanis Kistelek vidéke, s a hozzátartozó sövényházi, baksi területek alacsonyabb fekvésűek a szatymaziakénál, s ezért erre­felé néhány nappal később érik be az első aratható gabona. Holnap nagyszabású borverseny Szatymazon a Termelöszövelkezeii Tanács héinep^s tanácskozása A Termelőszövetkezeti Ta­nács június 25—26-án a ME­DOSZ székházában kétnapos tanácskozásra ül össze. As •ülésen Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke tart beszámo­lót. A beszámoló alapján a tanács megvitatja a termelő­szövetkezeti mozgalom hely­zetét, s a termelőszövetke­zetek eiőtt álló feladatokét. Holnap, vasárnap nagysza­bású borversenyt tartanak Szatymazon. Már az elmúlt hét első napjaiban is érkez­tek a megye minden részéről jobbnál jobb borok Szaty­mazra. melyekre méltán büszkék termelőik. Szokatlanul szép számmal neveztek a versenybe a csongrádi kadar és a más csongrádi ízes fajborok ter­melői is. Major Sándor pél­dául rizling-szilváni fajtájú borából küldött mintát. Si­kerre számíthat a verseny­ben a Pusztamérgesi Állami Bortermelő Célgazdaság is. A verseny babérjait azonban a pusztamérgesiek is szeret­nék elVinni. A szatymazi községi ta­nács azzal is kedveskedik a kiállítás részvevőinek, s lá­togatóinak, hogy a borver­seny helyén tanulságos kiál­lítást rendez a vidék, s álta­lában a megye szőlőtermslé­sének fejlődéséről. Bemutat­ják a szőlőtermelés növeke­désével egy időben, hogyan szaporodtak a szőlő kártevő ellenségei, s hogyan fejlődött az ellene való védekezés. A kiállítás egyik fénypont­ja egy teljesen új konstruk­ciójú motoros kapálógép lesz. Nem mérnökök, gép­szerkesztők készítették, ha­nem Frank József ezermes­terkedő dolgozó paraszt. Mint a helybeliek elmondot­ták, Frank József a tél ide­jén és az elmúlt években szinte az egész országot be­járta, hogy tanulmányozhas­sa az országban eddig ki­adott különböző motoros ka­lálógépeket, azok előnyeit és hibáit. Az így összegyűjtött tapasztalatok alapján szer­kesztette meg „Csonka"-mo­torral működő kapálógépét, amellyel — mióta elkészült vele — dolgozik is gazdasá­gában. Uj román kukoricakombájn A "Semanatoarea*-művekben megkezdték a P—2 típusú kuko­ricakombájn sorozatgyártását. A kombájn, amely a KU—2 tí­pusú szovjet kombájn változata, levágja A k,ukoiicaszárat, letöri a csövet, részben megliszlilja a háncstól, s a kukoricaszúiul fel­aprítja silótakarmúnnyá. Az új kombájn üzembchclye­zésével jelentős emberi munka­erő szabadul fel* Hangversenyre készül a «Dankó Písta»-zenekar A napokban több alkalom­mal láthattuk, hogy a Hun­gária Szálló előtt megállnak a járókelők és hallgatják a kiszűrődő zenét. A KISZ „Dankó Pista" együttese próbált, készülnek a június 30-ra tervezett hangverse­nyükre. Az újjászervezett zenekar Lakatos Géza veze­tésével tartja próbáit. A mű­sort, amivel a zenekar 30-án a Dankó-nótákat kedvelő kö­zönség elé lép, teljesen új számokból állították össze. Fellép a hangversenyen Bol­dizsár Gazsi klarinétos, aki klarinétszólóval szórakoz­tatja majd hallgatóságát. A .Dankó Pista" együttes új műsora elé érdeklődéssel te­kintenek. Múdosilják a IMa tötv^nykcnvvát Az országgyűlés új munka­ügyi bizottságának titkára Martin Ferenc, az Esti Hír­lap munkatársának adott nyi­latkozatában kijelentette: a bizottságnak elsősorban a Munka Törvénykönyvének módosításával kellene foglal­koznia, mivel ennek több rendelkezése elavult. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot már a jövő év elején meg­tárgyalja az országyülés — mondotta többek között Mar­4üa Eeceacn

Next

/
Oldalképek
Tartalom