Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-01 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1.'• &X..-Y-':*!;, 'M A MAGYAR s z 0 c I A L I S T A M U N K Á S P Á R T LAPJA XIII. évfolyam, 126. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1957. június 1. Megnyílt a Budapesti Ipar! Vásár A Francia Kommunista Párt küldöttei | a budapesti i | munkásgyűlésen j Ma lép éleibe a vasulasok béremelése Teljes heli rádióműsor Pénteken megnyílt a Város­liget vásárterületén a Budapesti Ipari Vásár. Reggel a vásár ün­nepélyes megnyitásán megjelent politikai és gazdasági életünk számos vezetője. Megtekintette a pavilonokat Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke, Nagy Dá­niel, az Elnöki Tanács elnökhe­lyettese, Kristóf István, az El­nöki Tanács titkára, az ipari tárcák miniszterei: Czottner Sándor, Csergő János, Nagy Józsefné, Trautman Rezső, dr. Nezvál Ferenc igazságügymi­niszter, dr. Pongrácz Kálmán, a íővárosi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke. Ott volt a megnyitón J. I. Gromov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete és a budapesti diplomáciai tes­tület több tagja. Budapest főváros tanácsa ne­vében Szili Géza elnökhelyettes üdvözölte a megjelenteket: — Még nincs hét hónapja — mondotta —, hogy ezen a terü­leten harcok folytak, és ime, a magyar ipar ma már a békcs termelő munka kiváló termékei­vel bizonyítja életerejét és al­kotóképességét — mondotta többek között. Míg az előző vásáron a ki­állítók száma nem érte el a négyszázat, most közeljár az ezerhez. — Hirdesse ez a vásár a ma­gyar munkJiok és értelmiségi dolgozók törhetetlen munkaere­jét, megingathatatlan hitét cs meggyőződését a szocializmus építésének diadalában — mon­dotta befejezésül Szili Géza. Már a kora délelőtti órákban nagy tömegek várakoztak a Li­getben a vásár megnyitására. Déli 12 órakor kitárultak a ka­puk, sok ezer látogató özönlött, zsongott a vásár útvonalain és pavilonjaiban. A Budapesti Ipari Vásár péntektől kezdve 10 na­pon át reggel 8jitól este 8 óráig lesz nyitva. SZOP JET MŰVÉSZEGYÜTTESEK VÁROSUNKBAN Ma este lép fe! Szegeden a Pjatnyickij-együltes A Szovjetunió Állami Pjatnyickij Népi Együttese az éjjel érkezett meg Szegedre. A dél­előtt folyamán a Hungária-szálló halljában rendez fogadást tiszteletükre a Magyar—Szov­jet Társaság szegedi elnöksége. A fogadáson több szegcdi üzem, vállalat küldöttsége köszönti majd a kedves vendégeket. A baráti találkozó titán az együttes tagjai városnézésre indulnak. Megtekintik Szeged nevezetességeit, és ameny­nyire a rövid idő engedi, ismerkednek a város dolgozóival. Nagy érdeklődéssel várt fellépésükre este 8 órai kezdettel kerül sor a Szegedi Nemzeti Színházban. Orosz népi táncokat és kórusmű­veket adnak elő azzal a sajátos művészeti stí­lussal, amelyben Szeged dolgozói az 1950-es fellépésük alkalmával már gyönyörködhettek. Ezúttal természetesen egészen új, változatos műsorral lépnek fel. Az együttes művészeti ve­zetője P. M. Kazmin, az OSZSZSZK népmű­Hétfőn lesz a szovjet szakszervezeti művészegyüttes szegedi előadása A nemrégiben Magyarországra érkezett szovjet szakszervezeti művészegyüttes hétfőn Szegeden is fellép. A gazdag müsorú gárdával a cseljabinszki traktorgyár táncegyüttese, a rosztovi mezőgazdasági gépgyár 15 tagú férfi lánccsoportja, a leningrádi Gorkij kultúrpalota klasszikus balettkara, szólóénekesek, kegedű­és zongoraszólisták érkeznek. A nívós és gaz­dag műsorban akrobata-számok, bűvészmutat­ványok és a rendkívüli ügyességet kívánó nanáj népi birkózás is szerepel. Az együttes hétfőn délután a Szegedi Kon­zervgyár kultúrcsoportját keresi fel, hogy ta­pasztalatcsere-megbeszélést folytasson a szegedi dolgozók egyik legjobb művészeti együttesei­nek tagságával. Hétfőn este 8 órakor kerül sor a szovjet szakszervezeti művészegyüttes bemu­tatkozó előadására a Szegedi Nemzeti Színház­ban. CLtebmann Béla felvétele) — Gyerekek, felnőttek vSlogal iák naponta a könyveket a Könyvterjesztő Vállalat utcai el­árusító helyein. Mindenki me gtalálhatja itt a legújabban meg jelent könyvek között a neki legkedvesebb olvasmányt A kétgépesek győzelmének története Megkezdte tanácskc zásait az Országos Foldművesszovetkezeti Tanács Pénteken délután az Ország­ház első emeleti dísztermébeu megkezdte tanácskozását az Or­szágos Földművesszövelkezeti Tanács. Az ülésen megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Intéző Bizottságának tagja, Ró­nai Sándor, az országgyűlés el­nöke, Dögei Imre földmüvelés­ügyi miniszter, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnöke, Nagy Józsefné könnyű­ipari miniszter, Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnök­helyettese és több más kiváló közéleti személyiség. A tanácskozást Dögei Imre, az Országos Földművesszövelke­zeti Tanács elnöke nyitotta meg, majd előterjesztést lett a SZO­VOSZ igazgatósága elnöki és el­nökhelyettesi tisztségeinek be­töltésére és más személyi vál­tozásokra. A javaslat alapján a tanács Nyers Rezsőt a' SZÖYOSZ igaz­gatósága cinükévé, Molnár Ká­rolyt az igazgatóság elnökhe­lyettesévé és Panáh Lászlót a •SZÖVOSZ igazgatóságának tag­jává és elnökhelyettesévé vá­lasztotta. Az országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése f Pénteken — Zsofinyec Mihály elnökletével ülést tartott az or­lltiggyűllés honvédelmi bizott­sága. A bizottság meghallgatta Révész Géza altábornagy honvé­delmi miniszter beszámoló-je­lentését a honvédelmi tárca 1957. évi költségvetéséről. Be­ható vita után a bizottság a honvédelmi miniszter beszá­molóját tudomásul vette, s el­határozta, hogy a honvédelmi tárca költségvetését elfogadásra javasolja az országgyűlésnek. A dolog akkor kezdődött, amikor a Szegedi Kender­fonógyár ellenforradalmi munkástanácsa kimondta: ezentúl két gépen egy mun­kásnak sem lehet dolgoznia. Aztán egy gépen sem dol­goztak napokon, heteken át. Először azért, mert sztrájkol­tak, majd a sztrájk okozta energiahiány miatt. Persze pénzt kapni munka nélkül, — ez az ellenforradalmi cseme­ge számos nagyhangúnak tetszetős volt a gyárban. A becsületes munkások azon­ban aggódva néztek a tél elé és örültek februárban, hogy végre a nyolc órát végig dol­gozhatták. üzeneiltózveiftés a Budapesti Ipari Vásárról A Magyar Rádió — számít-i va a vidéki és a külföldi ér-j deklődőkre — rendszeresen 1 közvetít majd üzeneteket a| Budapesti Ipari Vásárról. El-': só ízben június elsején reggel; és délben ad közvetítést, a továbbiakban pedig naponta) két vagy három alkalommal/ Az üzeneteket a vásár főbe-) járatával szemben, a nagy; szökőkút előtt felállított rá-|ít iors(.. operah-z elűadúsait állandóan „ eh ház" tekinti meg: a: diópavilonban lehet hangsza-t t-. lengyel közönség nagy érdeklődést tanúsít az opera- és balett­lagra mondani: az üzenetek - mL-u,és-et iránt. Képünkön Csajl-.ovszkij: „Hattyúk tava" balett díja egyenkint ötven forint.: , „ lének egyik jelenele, __ A bátor kezdeményezők Ekkor a cérnázóban a munka után Sonkó Imréné, Gulyás Ottóné és Gora Ist­vánné odament az osztályve­zetőhöz, Agócsi Bélához. El­mondták: ők egymás között már napok óta beszélgetnek arról, hogy szívesen dolgoz­nának ismét két gépen. „Tudjuk, — jelentették ki — ez most nem valami „nép­szerű* kezdeményezés, hisz akadnak olyanok, akik azt szeretnék, ha egy gépen könnyűszerrel még egyszer annyit keresnének, mint ed­dig. Persze az már nem ér­dekli őket, hogy az üzem mit fizet erre rá. Szóval, mi » odaállnánk a két géphez úgy, j mint azelőtt, s többet is ke­5 resnénk, és gondoljuk a gyár • is jól j'árna. Van-e erre mód? • -Az üzem vezetősége meg­• vizsgálta a lehetőségeket és I örömmel üdvözölte a bátor •kezdeményezőket. Március • elsejétől már négyen egyen­; ként két-két gépet láttak l el. Lett is erre palota­• forradalom a cérnázóban. j Egyesek gúnyolták őket, or­: sóval dobálták a kétgépese­; ket. Élenjárt az „ellenzéki* • agitációban, Burghart • Györgyné, az osztály főméte­: tyezője, aki szidta, ócsárolta Gonkónét, meg Gulyásnét. i Megtörik a jég £ A kezdeményezők azonban : nem hagyták magukat. Son­• kóné az elsők között kérte átigazolását a MSZMP-be, később Gulyásné is.3 Kommu­nista módon' — példamuta­tással verték vissza az ellen­forradalom hatására meg­nyilvánuló „ellenzéket*. Sonkóné, Gulyásné, s Gorá­né is különösebb megerőlte­tés nélkül — ügyes, szorgal­mas munkával — 600 forint­tal keresett többet, mint ta­valy szeptemberben ugyan­csak két gépen! Megtört a jég! Májusban már nyolcra emelkedett a kétgépesek száma és a zsinó­rozók is követték a jó példát. Persze az ellenállás azért tel­jesen nem szűnt meg. Pél­dául, amikor Szűcs Antalné is csatlakozott a kezdeménye­zéshez, akkor Kátai Istvánné és Csanádi Irén — akik egyébként korábban kitünte­tett munkások, a gyár meg­becsült dolgozói voltak — ugyancsak az „ellenzék« ol­dalára álltak és gúnyos meg­jegyzéseket tettek Szűcsnére, — s a kétgépesekre általá­ban. Viszont a cérnázóban növekgdelt a termelékeny­ség is, — a munkások kere­sete is, nem keveset. Jelen­leg már annyi a jelentkező a két gépre, hogy a pillanat­nyi körülmények között egyelőre nem tudják a kéré­seket teljesíteni. Havonta köze! kétezer forint Pedig óktóber előtt 28 volt a kétgépesek száma a cérná­zóban. Akkor már mindenki tudta, — a júniusi párthatá­rozatból —, hogy január el­sejétől rendezik a béreket. Az ellenforradalom meggá­tolta ezt a lehetőséget és hó­napokkal később — a sztrájk okozta nehézségek legyűrése után — jutottak magasabb keresethez. És most már, miután Sonkónéék bebizo­nyították, hogy két gépen meg lehet keresni közel két­ezer forintot havonta, — so­kan irigykednek a kezdemé­nyezőkre. Pedig két-három­száz forinttal az egygépesek is többet visznek haza, még­is szinte naponta érdeklőd­nek az osztályvezetőnél: van-e már lehetőség újabb két gépre? — Nincs — válaszolja Agó­csi elvtárs, majd tréfásan hozzáteszi — hiszen a „mun­kástanács* kimondta,* hogy csak egy gépen lehet dolgoz­ni . . ; Hogy milyen szavakkal il­letik a „munkástanácsot* az érdeklődő dolgozók, azt nem lehet leírni. Tény: az ellen­forradalom megbukott, az „ellenzék* felett győzedel­meskedtek a kezdeményezők és a Szegedi Kenderfonó­gyár cérnázójában is rövide­sen lehetővé válik a még nagyobb kereset és a terme­lékenység növelése érdeké­ben, hogy a kétgépesek szá­ma ismét huszonnyolcra emelkedjék. M. T. Tegnap, pénteken délelőtt Szegeden megalakult a sze­gedi járás MSZT elnöksége tizenkét taggal. Az elnökség tagjai között munkások, dolgozó parasztok és pedagógusok vannak. Elnöknek Sajó Gyulát, titkárnak pedig Bereczki Jánost választották meg. A megalakult elnökség munka­programot dolgoz ki és segíti a járás községeiben az MSZT baráti körök létrehozását, illetve munkáját. Az MSZT Szeged járási elnöksége, s a községekben megalakuló baráti körök sokirányú tevékenységet végez­nek majd és elősegítik, hogy tovább erősödjön a szovjet és a magyar nép barátsága. Hozzájárulnak ahhoz is, hogy a faivakban pezsgő kulturális élet legyen, s az emberek szórakozási, művelődési igényeit kielégítsék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom