Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-25 / 120. szám
Ne szüntessék meg a Gépipari Technikum elektromos tagozatát! A helyi lapban pár héttel ezelőtt cikk jelent meg, amely arról számol be, hogy a szegedi Gépipari Technikumban meg akarják szüntetni az elektromos tagozatot. Fenti cikkhez szakmai szempontból szeretnék néhány megjegyzést fűzni. Egyes szakmáknak az iparvidékek betelepítettsége miatt tájjellege van és érthető, hogy egyes technikumok esetleg nem megfelelő helyen működnek és így reális volt a Vegyipari Technikumot Kazincbarcikára áttelepíteni és helyében Szegeden Élelmiszeripari Technikumot létesíteni, melynek éppen Szegeden igen nagy a létjogosultsága. HOGYAN TÖRTÉNIK a végzett szakemberek elhelyezkedése a saját szakmájukban? A vidéki várossokban lévő technikumok hallgatói jórészt abból a városból, illetve környékéről adódnak, ahol a technikum van. Évente ezekből a technikumokból 20—40—50 szakember kerül ki és ezeknek igen kis részét tudja ugyanaz a város és a közvetlen környéke foglalkoztatni, különösen akkor, ha ott hasonló szakmai ipartelepülés nincs. Nagy részük kénytelen messzi vidékre menni, mert az eddigi kötelező szakmai gyakorlatra el is helyezik, ahol ezeknek a 18—19 éves fiataloknak, különösen lányoknak, sokkal nehezebb életkörülményei lesznek, mint otthon szüleiknél (lakás, étkezés, fűtés, időnkénti hazautazás). A VILLAMOS TAGOZATÚ technikumok nem tájjellegűek. A végzett villamos szakemberekre az ország minden részében egyformán szükség van. Az Áramszolgáltató Vállalatoknak, az Erőműveknek, a Megyei Villanyszerelő Vállalatoknak, minden egyes üzemnek, gépállomásoknak, sőt lassan a villamosított állami gazdaságoknak is szükségük van évenként több-kevesebb villamos képzettségű technikusra. Ez pedig azt jelenti, hogy az ország minden részében szükség van ezekre a technikumokra, országosan elosztva, hogy a végzett szakemberek az ország egész területén egyenletesen tudjanak elhelyezkedni. Bár kis mértékben még így is eltolódás mutatkozik a végzett szakemberek elhelyezkedésénél, mert az előbbi lakhelyi adottságok miatt a zöme az iskola székhelyére való, tehát igyekszik ott elhelyezkedni. VÉLEMÉNYEM SZERINT feltétlenül szükséges, hogy a villamosipari technikumok az egész országban egyenletesen helyezkedjenek el (Budapest, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr), hogy ezáltal az egész ország villamos-szakber igénye egyenletesen legyen kielégítve és ezen túlmenően szükségesnek tartom, hogy ezek a technikumok a felvételre ne csak a helyi jelentkezőket, hanem a vidékéhez tartozó városokból is vegyenek fel tanulókat, illetve a felvételt e szerint szabályozzák. Fentiek alapján az egész Dél- és Délkelet-Magyarország érdekében feltétlenül szükségesnek tartom, hogy megmaradjon a Szegedi Villamosipari Technikum, azonban, ha már ezen belül is szakosítva van, nem villamosgépgyártási, vagy erőgépészeti szakkal, hanem általános elektrotechnikus! képzést nyújtó villamosipari technikumként. EZ ÜGYBEN a cikk megjelenése után tudomásom szerint az érdekelt vállalatok véleményt is adtak az iskolának. Ha a Vegyipari Technikum ügyében érvényesült a területi szakmai igény jövőbeni kielégítése, akkor ezesetben is érvényesülnie kell, hogy pár év múlva, a mind nagyobb mértéket öltő villamosítás mellett, vidékünkön ne legyen fennakadás a villamos szakemberek utánpótlásában. Hörömpő József villamosmérnök Elkészült a „lucmé&e" — a dorozsmai mozi i A múltkoriban egy kis írásomban kissé megesipkedtem a dorozsmai mozit csigalassúsággal építő vállalatot. Most már örömmel adom hírül, hogy majdnem elkészült már a mozi. Befogadó képessége valamivel kisebb ugyan, mint a régi volt, de az ülőhelyek kényelmesebbek. Kivéve néhány széksort a legelején, amelyek inkább tyúklétrához, mint ülőalkalmatosságokhoz hasonlítanak. Mindennap van előadás csütörtök kivételével. Közönség is van, mert a helyi árakat az Olcsó Jánosok elve alapján „jobb a sűrű krajcár, mini a ritka forint" szerint 1,30-tól 2,70-ig állapították meg. Valósággal ostromolják a pénztárat, és csak napokkal előbb kapható jegy. Jó lenne, ha több előadást tartanának, ez kifizető lenne a vállalatnak is, hiszen a film ott van helyben, csak kevés ráfordítás kellene. A helyi vezetők azt mondják, nem lehet szaporítani az előadást, mert hetenkint csak 8 előadást terveztek. Béralapot is ennek megfelelően tervezték. Tízszeresen pótolná a munkabérre fordított kiadást a többletbevétel, de a bürokrácia szent törvényét Dorozsmán nem akarják megsérteni. Ezért fordul elő. hogy vasárnap még negyedik előadási is követelnek. S nem ritkán a jegykeresők jobbhiján egymás haján búcsúznak. Mert sűrűn adódik félreértés, meg nem értés, különösen azok részéről, akik nem kaptak jegyet. Ezért terjedt el az az állítás Kiskundorozsmán, hogy a moziban csak protekcióval lehet jegyet kapni. Elkészült a „Luca széke", a dorozsmai mozi. Igaz, még nem rendes a negyedik lába, mert a berendezés még hiányos. A végső köszönetet addig én sem mondom el, míg nem rendeződik az előadások körüli vita, és meg nem érkezik Dorozsmára az a hiányzó 100 darab szék. Durálják hát neki magukat egy kicsit a ,,Luca szék" gazdái és akkor elmondjuk elfelejtve bosszúságainkat: minden jó, ha a vége jó. Id. Czékus Frigyes Most érdemes ültetni o fűszerpaprika palántákat! A fűszerpaprika tenyészideje az öt fagymentes hónapra korlátozódik. A Szeged környéki fűszerpaprikatermesztők ebből az öt hónapból a hidegágyi palóntaelőneveléssel és azzal, hogy palántáikat csak túlfejlett állapotban ültetik ki, rendszerint még egy, vagy több hetet is elveszítenek. Az ilyen késői kiültetés a hasznos tenyészidő megrövidítésén kívül, ami igen jelentős terméskiesést okoz, azért is káros, mert többnyire meleg és száraz az időjárás, s így elkerülhetetlen a költséges előöntözés. Többévtizedes tapasztalat szérint a legjobb fejlődést és a legnagyobb termést a fagyosszentek utáni borús, csepergös időben végzett kiültetés biztosítja. Ilyenkor a talaj megfelelően meleg, a Nap ritkán süt, és ha süt is, nincs perzselő meleg. Az ebben az időben végzett kiúltetések majdnem hiány nélkül, gyorsan megerednek. A gyorsan és jól megeredt palánták a kedvező időjárásban gyorsan fejlődnek, a legértékesebb korai terméskötés idejében megtörténik és bőséges lesz. A KÉSŐBB ÜLTETETT paprikák tenyészfeltételei sokkal rosszabbak. Egy részük a palántaágyakban a borús, csepergős időjárás hatására fellépő palántavész miatt elpusztul. A talaj nagyon elgyomosodik, elkerülhetetlen a tavaszi szántás, ami aszályosra hajló alföldi éghajlatunk alatt hatalmas kárt okozhat, mert a talaj felső, meglazított rétege hamar kiszárad. Az ültetést csak előöntözés után végezhetjük, de még így ís a forró júniusi napsütés következtében a megeredés rossz és lassú lesz. A lassú fejlődés következtében a terméselrúgás is igen nagy károkat okozhat. A jelenlegi időjárás a legalkalmasabb a kiúltetésre. Az idei évben a nem túl kedvező tavaszi időjárás ellenére is, már a hidegágyakban is kiúltetésre kész palánták vannak, amelyeket azonban, mert „nem elég nagyok* még nem mindenütt ültetnek ki. Pedig legjobb a palánta akkor, ha 6 kifejlődött sötétzöld lomblevéllel rendelkezik, dús gyökérzetű, zömök, szívós, rugalmas, vastag és zöldszárú: szára ujj köré csavarva nem törik el. Az ilyen palánták a legalkalmasabbak a kiúltetésre, mert legéletrevalóbbak, és a kiúltetésnek ilyen palántákra van a legkisebb hátrányos hatása. A TÚLFEJLETT PALANTAK jó elültetése nehézkes, nagy gyökérzetéröl le kell rázni a földet, hogy el lehessen ültetni. Bár mélyebbre últethetők, járulékos gyökérképződésúk, túlfejlettségúk miatt, már nem, vagy alig lehetséges. A járulékos gyökerek fejlődésének ugyanis körülbelül a 8 lombleveles korig van meg a lehetősége. A korai kiültetés előnyeit Obermayer Ernő Kossuth-díjas, akadémiai levelező tag április 25-től 10 naponként végzett szakaszos ültetési időkísérletekkel állapította meg. Az eltérő időjárású három kísérleti év (1952, 1953, 1954) tapasztalatai alapján megállapítható, hogy néhány napos késés az ültetésnél több mázsa fűszerpaprikával csökkentheti a termést. HASZNALJA KI minden fűszerpaprikatermesztő a természet adta lehetőségeket, és ha a palántája elérte a 6 lomblevelet és jó gyökérzettel rendelkezik, azonnal ültesse ki. A gyakori csepergős idő és a záporesők következtében nedvessé vált felszín meg ne csaljon bennünket, vagyis a pillanatnyi nedves felszín ellenére is a szokásos kellő mélységre ültessük a palántákat, mert ha ezt nem teszszük és beáll a napos idő: úgy a csekély felszín rendkívül gyorsan kiszárad, és a sekélyre ültetett palánta gyökérzete nem tud megeredni, hanem kiszárad. Erdei István (Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet) — A KIOSZ Csongrád megyei választmánya megyei választmányi ülést tart h'trön délelőtt fél 9 órai kezdettel a szegedi helyi csoport termében (Horváth Mihály utca 3. szám). Az október óta első ízben Összeülő választmány megtárgyalja az ellenforradalomnak a szervezet munkájára gyakorolt hatását, a munkás-paraszt kormánynak a magánkisipar megsegítésére tett intézkedéseit. valamint a szerveze előtt álló további feladatokat. — Gyermekjátékok egykor és most címmel nyílik kiállítás ma délután 6 órakor a Móra Ferenc Múzdum központi épületében. A kiállítást M. Tápay-Szabó Gabriella. a budapesti Történeti Mtize pm osztályvezetője nyitja meg. Szerepelnek a megnyitón a Móra Ferenc napközi otthon óvodásai is. Rehabilitáljunk? C Utóhangok két nagy port felvert ügy margójára Az ellenforradalmat megelőző hetekben két szegedi pedagógus rehabilitálásának követelésétől voltak hangosak a szegedi vitafórumok. A József Attila köri vita megnyitójában Osváth Béla is követelte a rehabilitációt Giday Kálmán és Gallé László számára. A szegedi értelmiség körében az akkoriban folyt propaganda hadjárat következtében sokak előtt még ma is úgy áll mindkét rehabilitálásra követelt pedagógus személye, mint akik valóban méltatlan meghurcolásnak voltak kitéve. A dolog tüzetes megvizsgálása után azonban egészen másfajta meggyőződésre jutunk. avatta az október előtti egyre zavarosabb napokban Giday Kálmánt rehabilitálandó hőssé. GIDAY KÁLMÁN a József Attila köri felszólalását a „mi tudósok" kezdetű szárnyaló retorikai mondattal kezdte el. Élesen elítélte a „Szegeden megnyilvánult szektarianizmust", és azt állította, hogy őt is ez a szektarianizmus hurcolta meg. Ezen mindazok, akik neki, mint építőipari technikumi igazgatónak a működését ismerték, mélységesen elcsodálkoztak. Annak idején Giday Kálmán volt az, aki Szegeden először rendezett be iskolájában Rákosi-szobát, amely előtt az ifjúságot tisztelgő menetben vonultatta fel. Magatartása éveken keresztül annyira „pártszerű volt", hogy pedagógus körökben mint a legkonokabb próféta* tartották számon. Mindenesetre úgy látszott, hogy korábbi nézeteihez képest Giday valóban erős fordulatot tett, hiszen Turul-vezéri funkcióból jutott a „vonalasságnak" ebbe a kollégái előtt nem szimpatikus állapotába. A naqy politikai aktivitás végül is oda csúcsosodott, hogy Giday két alkalommal is kérte az MDP-be való felvételét. Legutoljára 1956 augusztusában. Akkortájt a „tudós" még így nyilatkozott: „Eljutottam ofJáig, hogy marxista történésznek mondhatom magam"; majd így: „A jövő munkám előtt célként vezet az is, hogy tanári és tudományos munkámmal kiérdemeljem a párttagságot". Az emlékezetes József Attila köri vitán Giday Kálmán felszólalása korántsem volt ennyire pártszerű, szelíd és szemérmes. Az ellenforradalom ideje alatt pedig igencsak kikérte volna magának, ha valaki „marxista történészként" emlegeti. Ö, aki a párttagságot akarta kiérdemelni, teljes erejével a párt ellen, a párttagok ellen lépett fel. A kollégiumban féktelenül agitált tanártársai ellen, az ismét megindult parasztpárti szervezkedés folyamán föllépett a volt kommunista párttagoknak, sőt a „szimpatizánsoknak" is a parasztpártba való felvétele ellen. Később. az ellenforradalmi események csúfos bukása után gyűjtést szervezett az ellenforradalmi lázítás, szervezkedés és fegyverrejtegetés miatt letartóztatott Maróthy gépipari tanár megsegítésére, különböző aláírású követeléslistákat osztogatott ismerőseinek, a munkás-paraszt kormány ellen agitált. Különös dolog, hogy ez a politikai bohóckodás miként válhatott rokonszenvessé egyesek előtt, hiszen nyilvánvaló és tudott dolog volt Gidayról, hogy nem politikai okok miatt váltották le igazgatói beosztásából. Sima kis szoknya-botrány volt az egész úgy, amiről annak idején az egész város beszélt. A szoknya-ügyből néhány év alatt politikai ügy, a szégyenből mártíromság, a személyi kultusz apostolából a , sztálinizmus elleni harc" feddhetetlen lovagja lett. Az ifjú „tudós" mindig arra felé forgatta folyton sürgő kis ladikjának vitorláját, amerre a politikai irányok szele fújdogált. Az ügyes lavírozás így GALLÉ LÁSZLÓ is az igaztalanul szenvedők közé soroltatott akkoriban. Százezrek kérik Gallé rehabilitálását— hangzott a József Attila köri hírverés. Vajon milyen „politikai üldözés" miatt lett volna szüksége erre a „történelmi jelentőségű" rehabilitációra. Gallé László világéletében igyekvő férfiú volt. Különös elhivatottságot érez magában a vezető funkciók betöltésére. Emiatt 1947-ben, mikor egyszerűbb lelkek úgy látták a politikai jövendőt, hogy Mindszen*y napja van felkelőben, a Radnóti — akkor még Klauzál — gimnáziumot ünnepélyes külsőségek között felajánlotta a Szűzmáriának. Gallé politikai barométere azonban nem jó időjós volt. Bekövetkeztek az államosítások. A liliomos lovag sutba vágta korábbi, lelkes meggyőződését és a vezető pozíció megtartására irányuló törekvésében döntő tettre határozta magát. Az antiklerikalizmus élenjáró harcosa lett. Az iskolában tanító pap ellen tűzte ki újabb önmentő akcióját (nem tudni, nem ugyanaz volt-e, aki a felajánlási szertartást celebrálta) és a gyerekek szüleivel a pap ellen 6zóló nyilatkozatokat íratott alá. Hogy száz százalékos legyen a megnyilatkozás, egy reggel az iskola ajtajába állt. Amelyik gyerek nem hozta a cetlit aláírva, már fordulhatott is viszsza. keresni munkába ment apját, anyját, hogy csorbát ne szenvedjen az Igazgató úr karrierje. A buzgalom oly nagyőri égett Galléban, hogy még a református szülőkkel is aláíratta a katolikus pap hittanóráit leleplező cédulákat; Igazgatói székének biztosítása érdekében tanártársait sem kímélte. Több kollégáját — köztük többgyerekeseket is — elhelyeztetett az iskolából. Mindezeket mézesmázos kétszínű magatartással kísérte, hogy „más időkre" is biztosítsa magát. Szemtől szembe hízelkedő udvariassággal kezelte kollégáit, hátuk mögött fúrta őket, s fúrásai eredményét úgy közölte, mint a párt akaratát, aminek ő — hiszen tudhatják helyzetét stb.. stb. — legjobb szándéka mellett sem tudott ellenállni. Mohósága nemcsak a vezető funkció határtalan szeretetében, hanem feltűnő pénzsóvárságában is megnyilvánult. Igazgatói fizetésén kívül havonta egy másik becsületes fizetésnek megfelelő összeget vágott zsebre a dolgozók esti iskolájának, a levplező tagozatnak óradíjaiból. A tántes'UIet dolgozói alig jutottak mellette keresethez. Mikor szociális okokból a tantestület egyik tagjának feleségét a pártszervezet nyomására — idehelyezték, Gallé „nem tudott" számára munkát biztosítani. Nem vol* hajlandó leadni egyetlen esti, vagy levelező tagozatos óráját sem. Jóval kisebb keresetű kollégáitól vett el órákat, hogy a kartársnőt munkához juttassák, valamint a Tömörkény leánygimnázium segített a kérdés megoldásában. Gallé azonban nem volt megelégedve igazgatói beosztásával. Többre tört. Tudta, könnyebben halad előre, ha belép a pártba. Ezért fordult több alkalommal az elans-re*vezethez. ké^ve, hogy vegyék fel az MDP-be. Miért váltották le mégis ezt a jól helyezkedő, magát jól adminisztráló (önminősítése szerint ő KözépEurópa legjobb igazgatója) embert? Az iskolában uralkodó súlyos és állandó rendetlenség miatt. Vezetése alatti évekből kitöltetlen anyakönyvek maradtak az utókorra, Jó néhány tanuló nem tudna bizonyítvány-másolatot kapni, ha eredetijét elvesztené, mert a Gallé-kor anyakönyveiben tanulmányi eredményének nyoma sincs. Az iskola értékes bútorait — vezetése idejében — a nedves pincében ette a penész. Működése alatt tandíjelszámolási hiányok keletkeztek, — több ezer forinttal még ma sem tudott elszámolni. A tantestület tagjai nem tudtak vele semmilyen iskolai ügyet érdemben megbeszélni, hetekig nem látták, nem tudta, mi a helyzet az iskolájában. íme a „politikai okok, amik miatt Gallé októberben mint a „szálinista-rákosista-dogma1ikus-szektás vezetés" üldözöttje, mártírként lépett a perondra. Ki üldözle öt? Hibái miatt leváltották. Szakfelügyelő lett. Felettese az igazgatónak, ötszobás szolgálati lakását meghagyták, csupán politikai szereplését neng tartotta sem a vezetés, sem az őt ismerő közvélemény kívánatosnak. Emiatt szólaltak meg Jerikó kürtjei, siratván Gáliét, Közép-Európa legjobb igazgatóját. Emiatt ragadta meg Gallé is a tollat októberben, hogy mint a „népi demokratikus redszerhez hű, tisztességes ember" a „Néptanács Oktatási Osztályától" visszahelyezését kérje. Ebben a levélben Gallé megkísérli, hogy néhány tanártársának fizikai megsemmisítése árán is visszaszerezze igazgatói 6zékét. A szegény, meghurcolt, ötszobás lakásban lakó „üldözött" rágalmaz és hazudik. Egyik tanártársát azzal vádolja, hogy „a megfigyelésemre lakásom egyik szobájába költöztették ..." ..A földszinti terembe pedig ÁVH-s nyomozókat". Mást azzal vádol: „kerülő úton tudomására jutott", hogy az ÁVH-nál feljelentette, majd nem átallja leírni, hogy őt az utcán esetenkint négykézláb követték ÁVH-s nyomozók. Gallé a .,Néptanácshoz" írt beadványában neveket említ, úgy rágalmaz. Neki, akit a „színvonalas oktatás szelleme hatótt át", tudnia kellett, how ez a rágalmazás nem tréfadolog volt az ellenforradalom napjaiban, hanem halálos fenyegetés. Ezzel a rágalmazással Gallé az utcai liricselők erkölcsi színvonalára süllyedt. Október 30-án írt beadványát így fejezi be; „A József Attila kör nyilvános vitája után az MDP helyi pártbizottsága foglalkozott ügyemmel. . ." „Ügy hallom, hogy bizottságot küldtek ki ügyem megvizsgálására. Ez a bizottság azonban az időközben bekövetkezel t események miatt nem kezdhetett munkához, de az egypártrendszer megszüntetése után már nem is illetékes arra, (Kieme'és a szerző* ölő hogy bármiféle vizsgálatot folytasson, vagy döntést kezdeményezzen". Úgy véljük, nem lenne helytelen, ha a "bizottság által megkezdett munkáját a sok új tény ismeretében az illetékesek mégis befejeznék. Ui óratípusok Az 1. sz. moszkvai óragyárban újlípusú, „Rogyina" elnevezésű férfi karórát készítettek. A próbalaboratóriumban az órát több napig tartották víz alatt; majd 2—3 méter magasról ledobták. de továbbra is pontosan járt. Ezenkívül elkészült a „Kirovrzkije" típusú központi másodpercmutatós, világítószámlnpos férfi karóra is. A 2. sz. moszkvai óragyá'bnn „Era"-típusú női karórát gyártanak, amely a Szovjetunióban készített miniatűr órák közölt is a legkisebb. Különböző formájú keretekben készítik, de mérete nem baladja meg a 14x 17 millimétert; t 1