Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-21 / 116. szám

Megalakult az új olasz kormány A francia nemzetgyűlés ma szavaz a bizalmi kérdésben — A szuezi kérdés a Biztonsági Tanács előtt MA SZAVAZ A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS A FELVETETT BIZALMI KÉRDÉSBEN. Az a vita, amely péntek óta folyik a francia nemzetgyűlésben arról, hogy a képviselők megszavazzák-e, vagy sem a mintegy 150 milliárd frank új adó-elöirányzatot, ma döntő szakaszához érkezik el: a nemzetgyűlés bizalmi szavazás formájában dönt arról, hogy elfogadja-e az új adókat, vagy pedig elutasítja, mint ahogyan a képviselőház pénzügyi bizottsága tette. A Liberation című francia lap hétfői 6záma szerint Guy Mollet-n csak a csoda segíthet. Ezzel szemben a Franc Tireur című lap szombati száma óva int egy olyan következtetés levonásától, hogy a kormány helyzete kétségbeejtő. „Guy Mollet mai beszéde — mutat rá a lap — esetleg halomra döntheti a legpesszimlsztikusabb jóslásokat is". A Francia Kommunista Párt lapja, az Humanité, a szocialistákhoz (ti. Guy Mollet a szocialista párt tagja) írt vezércikkében rámutat: o népi erőknek, hogy ellensúlyozzák a reakciósok fokozott követeléseit, tömörülniök kell az akcióegység jegyében. A kommunisták minden eszközzel segítik a szocialista munkásokat, hogy tudatára ébredjenek az egység szükségességének. A Francia Kommunista Párt tehát — amennyiben Guy Mollet mai beszédében tekintettel lesz az akcióegység szükségességére — támogatja Guy Mollet-t. MEGALAKULT AZ UJ OLASZ KORMÁNY. Csaknem kétheti kormányválság után Zoli vezetésével vasárnap délben megalakult az új olasz kormány. Tagjai tegnap tették le a hivatali esküt Gronchi köztársasági elnök előtt. A tisztán kereszténydemokratákból álló új kormány mlniszterelnökhelyettese és külügyminisztere Giuseppe Pella, volt miniszterelnök, aki a NATO-poLittka legbuzgóbb olasz híve. Az új kormánynak nincs abszolút többsége, mert az 590 képviselőházi mandátumból csak 262 a kereszténydemokratáké s az abszolút többséghez még 24 mandátumra volna szüksége. Sorsa az elkövetkező napokban attól fügR, hogy a még e hónapban sorrakerülő képviselőházi bemutatkozásnál megkapja-e a jobbközép-pártok szavazatát. Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára vasárnap kijelentette: párfjo ellenzi a Zoli-féle egypártkormányt, mert e kormány az egész hatalmat a kezébe akarja kaparintani, hogy (gy azután kedvező választási törvényeket biztosítson saját maga számára. ÖSSZEÜLT A BIZTONSÁGI TANACS. Tegnap a késő éjszakai órákban New Yorkban összeült a Biztonsági Tanács, hogy foglalkozzék Franciaország panaszával, mely szerint Egyiptom a Szuezi-csatorna kérdésében nem tartja magát a Biztonsági Tanács múlt év októberében hozott, hat pontból álló határozatához. Az AFP francia hírügynökség szerint az Egyesült Államok kormánya támogatja Franciaország álláspontját azzal a feltétellel, ha a Biztonsági Tanács elé kerülő követelések lehetővé teszik a tárgyalások felvételét Egyiptom és a Csatornát Használók Szövetsége között, e igy biztosítani lehet ennek a fontos nemzetközi víziútnak a működéséhez szükséges nemzetközi együttműködést. A francia kormány nem azt kéri a Biztonsági Tanácstól hogy ítélje M Egyiptomot, hanem azt hogy újabb tárgyalások kezdődjenek Egyiptom és a Csatornát Használók Szövetsége között a Biztonsági Tanács múlt év októberében hozott hat pontos döntésének atapjan a csatorna megfelelő státusáról. Párizsi politikai körökben nem sok sikert jósolnak a francia kormány ebbeli törekvéseinek. R bonni kormány két válasz|egyzéket intéz a Szovjetunióhoz Berlin (MTI). A nyugatnémet kormány ezen a héten kél szovjet jegyzékre fog választ adni. Mint egy bonni kormánywóvivfl közölte, készen áll a válasz a Szovjetuniónah a német kérdésről szóló 1956. október 22-i jegyzékére, s ezenkívül Haas. a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövete, átnyújtja a nyugatnémet kormány válaszát a Szovjetunió április 27-i jegyzékére is. Bonnból származó értesülések szerint a két nyugatnémet jegyzék nem sok újat fog tartalmazni. Az első — a német kérdésről szóló — jegyzék a bonni kormánynak azt a véleményét lógja ismét leszögezni, hogy a német egység csak szabad választások alapján valósitható meg, és a megalakuló közös német kormánynak függetlennek kelt lennie a két német állam bármelyikének előzetesen vállak kötelezettségeitől A másik jegyzék pedig, amely a szovjet kormány úgynevezett atom-jegyzékére válaszol, lényegében az Adcnauer-kormánynak azt a szándékát fogja tükrözni, hogy nem hajlandó lemondani a nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való felszereléséről, bár hangsúlyozza; liogy az atomfegyverkezés Nyugat-Németországban még bosszú évekig nem lesz időszerű; A jegyzék tartalmazza majd Adenanernnk azt a közelmúltban tett ajánlatát is. amely szerint az újraegyesített Németországban hajlandó a jelenlegi Német Demokratikus Köztársaság területét demilitarizálni. A bonni kormánykörökben most várják a szovjet kormány válaszát arra, hogy a két ország hivatalos kereskedelmi tárgyalásai mikor kezdődjenek meg. A külpolitika híreiröviden K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke vasárnap befejezte kéthetes hivatalos indonéziai látogatását, és repülőgépen Rangunba, Burma fővárosába, majd onnan Hanoiba, a Vietnami Demokratikus Köztársaság székhelyére érkezett, hogy eleget tegyen Ho Si Minh elnök meghívásának. * Párizs (MTI). Vinogradov, a Szovjetunió párizsi nagykövete szombaton átadta Guy Mollet-nak Buiganyin üzenetét. Az üzenet 23 oldalas okirat, amelynek tartalmát Párizsban nyilvánosságra hozzák, amint elkészül a hivatalos fordítása. * Május 15-én kezdődött és 18-án fejeződött be a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 9. ülése. A bizottság megvitatta Gomulka elvtárs lapunk által is ismertetett »A párt politikájának kulcsproblémái* címmel megtartott beszámolóját. A záróbeszédet Gomulka elvtárs mondotta. A teljes ülés elhatározta, hogy 1957 decemberében összehívja a párt III. kongresszusát. • Berlin (MTI). Május 9 és 14 között Berlinben tárgyalások folytak Németország Szocialista Egységpártjának küldöttsége és az Olasz Kommunista Párt küldöttsége között. Az NSZEP küldöttségét Walter Ulbricht, az OKP küldöttségét V. Spano vezette. A tárgyalások eredményeiről közös nyilatkozatot adtak ki. • Párizs (MTI). Edouard Herriot, az elhunyt nagy francia államférfi választókerületében, Rhone megyében vasárnap tartották meg a nemzetgyűlési pótválasztásokat A Francia Kommunista Párt jelöltje, Dupic szenátor 52 207 szavazattal elhódította az összes szavazatok 24,8 százalékát, és így a Kommunista Párt kapta ja, legtöbb szavazatot. Minthogy egyik jelölt sem kapott abszolút többséget, új választásra kerül sor. A második fordulóban dől el, hogy ki kerül Edouard Herriot helyére. Egy jó előadás — ROSSZ TAPASZTALATAI Megjegyzések a Csongrádi Bútorgyár színjátszóinak szegedi vendégszerepléséhez A megye egyik legismertebb és már sok szép feladatot megoldott színjátszó együttese a Csongrádi Bútorgyáré. Nemcsak Csongrádon, hanem a megye több községében, városában is szerepeltek már több alkalommal, sőt ősszel Békéscsabára is ellátogattak az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Otthonának meghívására. Ugyancsak az ősszel Csíky Gergely: „Nagymama" című háromfelvonásos zenés vígjátékával léptek fel többször Csongrádon, majd később Szentesen, Csanyteleken is. Vendégszerepléseiknek sikeres körútját megszakították az októberi ellenforradalmi események, de a csoport együtt maradt, nemes és hasznos kedvtelésüktől nem álltak el. Az ellenforradalom leverése után még fokozottabb kedvvel láttak munkához. Erről a lelkes igyekezetről tanúskodott vasárnapi sikeres fellépésük is Szegeden, a KIOSZ nagytermében, az Építők Szakszervezete és művelődési otthona meghívására. Különösen dicséret illeti a darabot rendező és az egyik főszerepet, Tódorka Szilárd tanárt alakító Vincze Györgyöt, akinek gondos munkája végig meglátszott az előadáson. A címszerepet játszó Horti Sándorné sok melegséget csillantott meg alakításában és éneke is a közönség tapsait váltotta ki. Az együttesből Mészáros János (Örkényi báró), Ambrus Imre (Koszta lelkész) játékát emelhetjük ki, de jó színpadi mozgással szórakoztatta a közönséget Urbán Piroska (Szeraphine), Papp Júlia (Márta) és Zsupán Erzsébet (Piroska) is. A többiek — Donka Miklós, Gera Károly, Kása Sándorné, Mészáros Mihályné, Gál Jenő és az intézeti növendékeket játszó lányok — egyaránt részesei voltak a szép előadásnak. A zenekart nem könnyű feladat elé állította Máder Rezső zenéje, amelyet azonban Galli János vezénylésével stílusosan tolmácsoltak. A díszletekért külön dicséret illeti a csongrádiakat. A Csongrádi Bútorgyár színjátszó együttese a könynyen kicsiszolható hibák (például egyes szereplők túlságosan egysíkú, kissé merev játéka) ellenére is igen jó képességű csoport. Éppen ezért kell leírnunk a sikeres előadás bírálatánál azt a megjegyzést, hogy a „Nagymama" — már nagyon öreg. Annyira, hogy problematikája már teljesen távol áll a mai élettől, a mai fiatalok problémáitól. Mindaz, amit a darab felvet, régesrég gyökeresen a múlté. Mondanivalónak legfeljebb azt vehetnénk, hogy „szeressenek, udvaroljanak, házasodjanak a maguk esze szerint a fiatalok", és ne a rang, vagy az egyéb vagyoni előítéletek legyenek a mérvadók. Más mondanivalót alig lelhetni a darabban. Ez esetleg még elég is lehetne, ha nem olyan környezetben és szituációban bonyolódnék a cselekmény, amely — mondjuk meg őszintén — a maga korában sem volt túlságosan sokatmondó romantikus véletleneivel és a jóságos grófnőnagymama szirupos, mindent megoldó figurájával. Az elmondottak nem Csíky Gergely általános bírálatát aikarjék jelenteni, hiszen Csíky valóban értéket képviselő darabjainak megvan a maga nem jelentéktelen helye irodalmunkban és színjátszásunkban egyaránt, de ez a darab soha sem tartozott e nagynevű író valódi értéket képviselő alkotásai közé, mai felmelegítése pedig menthetetlenül a kriptaszagot árasztja magából. Nem azt kívánjuk, hogy színjátsió együtteseink mindenáron mai témájú darabokat adjanak elő — bár kétségtelenül szívesen ösztönözzük erre őket —, hanem elsősorban arról van szó, hogy ha a múlthoz nyúlnak, akkor onnan valóban az értéket vegyék elő. Illetékeseinknek pedig jobban kellene ügyelniök arra, hogy éppen ilyen nagyra hivatott színjátszó együtttes, mint a Csongrádi Bútorgyáré, ne fecsérelje hiábavalóan erejét. Vendégszerepeltetés esetén pedig különösen nézzük meg, hogy mit adnak elő. Az együttes most az őszi szakszervezeti fesztiválra készül. Jelenleg darab választási problémák előtt állanak. Reméljük, hogy tehetségüket ezúttal igazán méltó, hasznos, nevelő és nemkevésbé szórakoztató vállalkozásra fordítják. (L. Z.) A szovjet rubel új árfolyama a magánosok átutalásainál A Magyar Nemzeti Bank a Szovjetunió állami bankjával kötött elszámolási egyezmény alapján a magánosok átutalásainál május 15-től kezdve széz rubelért közép-árfolyamon 140 forintot számít. (Vételi árfolyam 138 forint 50 fillér, eladási árfolyam 141 fofint 5 filliér.) Ez az árfolyam kerül alkalmazásra általában a nem kereskedelmi jellegű fizetéseknél (így például a hivatalos és a magánutazásoknál.) Az egyezmény nem terjed ki a nemzetközi megállapodásban meghatározott vasúti menetdíjakra. amelyeknél továbbra is rubelenként két forint 96 fillér fizetendő. A magánutazások céljára igényelt devizákra korábban bevezetett 10 százalékos különdíj május 15-től kezdve a rubelre is kiterjed; A Szovjetunióval kötött megállapodásokhoz hasonlóan egyezményekről tárgyalások folynak több más baráti országgal is. Rendelet a magánfeísiparf ÉS háziipari árak szabályozásárúl A Magyar Közlöny 56. száma kormányrendeletet közöl a magánkisipari és háziipari árak szabályozásáról. A rendelet életbelépésével hatályukat vesztik az egységes termék és árjegyzékben foglalt kisipari termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó árak. Küzdjük le a mezőgazdaság szocialista építését gátló revizionista nézeteket A revizionisták céltudatos ideológiai aknamunkája nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az ellenforradalmi erők az elmúlt év őszén, ha néhány napig is, gyilkoltak, romboltak az országban, az ellenforradalmi fegyveres fellépések hatására tömegek szakadtak el a párttól, és — akarva-akaratlanul — az ellenforradalom célkitűzéseinek szekértolóivá szegődtek. A fegyveres ellenforradalom megsemmisítése után az ellenforradalom ma még fel-felbukkanó ideológiai hagyatékával, a revizionizmussal és az opportunizmussal kell leszámolni, hogy a párt vezető szerepét tovább erősíthessük, és hazánk, dolgozó népünk általános előrehaladását meggyorsíthassuk. A mezőgazdaságban is megtalálhatjuk ma még a revizionizmusnak a jeleit. Itt van például a termelőszövetkezeti alapszabály és maguknak a termelőszövetkezetek gazdálkodási rendszerének a problémája. Az októberi ellenforradalmi eseményeket követően a termelőszövetkezetek egy részében olyan törekvések tapasztalhatók, hogy a jelenleg is érvényben levő alapszabály helyett — a legkülönbözőbb -magyar sajátosságra-; hivatkozva — új alapszabályt készítenek. A tapasztalatok szerint azonban ez új-alapszabályok* többsége a meglevő minta-alapszabály rendelkezéseivel ellentétesek, s a termelőszövetkezet fejlődését kapitalista vágányra vezetik. De vannak olyanok is, akik kereken kimondják, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodási forma nem magyar, nem felel meg a magyar dolgozó parasztság érdekeinek, tehát a termelőszövetkezetek helyett valami -mást« kell kitalálni. De arról már nem beszélnek, hogy ugyan mit, ami a kisgazdaságoknál éppen a nagyüzem adta lehetőségek következtében nagyobb jövedelmet ad a parasztságnak. Nyilvánvalóan az a szándékuk, hogy a szocializmus falusi bázisait, a termelőszövetkezeteket felbomlasszál;. De hasonló revizionista nézetek vannak egyes termelőszövetkezetben a közös föld megművelésével kapcsolatban is. Az egyik tiszamenti -termelőszövetkezet* például az alapvető növénytermelési munkák befejezése után valamennyi mezőgazdasági munkát saját tagjainak részesművelésre adta ki, az állattenyésztésben pedig napszámbért fizet. Mindezt alapszabályban rögzítették, — az alapszabály "megszövegezőit* pedig 5 ezer forinttal jutalmazták. Hasonló helyzet uralkodik több megyei tsz-ben, ahol a tagok csak résziből hajlandók megművelni a földet. Mindezekkel nem lehet egyetérteni, e jelenségek ellen határozott harcot kell folytatni! A termelőszövetkezeteknek ugyanis olyan alapszabályuk kell, hogy legyed, amely megfelel az alábbi két követelménynek: 1. Segíti a terméshozamok növekedését, az önköltségek csökkentését, 2. megfelel a szocializmus elveinek, és a termelőszövetkezet fejlődését a szocialista útra veheti. Káros jelenségek tapasztalhatók egyes gépállomásokon is. Vannak a megyében is olyan jelek, hogy a gépállomás fő feladatát nem a mezőgazdasági munkák jó minőségben, idejekorán való elvégzésében látja, nem a termelőszövetkezetek segítésében, megszervezésében keresik tennivalóik többségét, hanem "ktsz-ként* működnek. (Rádiót javítanak, tojást fuvaroznak a kofáknak stb.) Nem veszik észre ezek a gépállomások, hogy a Jövedelmezőségre minden áron való helytelen törekvéssel megfeledkeznek a mezőgazdaság hozamának növeléséről? De nem megnyugtató az a jelenség sem, hogy a termelőszövetkezetek egy része túlzott mértékben törekszik mezőgazdasági nagygépek (3—4 szántótraktor stb.) vásárlására. A gépvásárlásra való törekvés önmagában még nem helytelen, de helytelen áz, ha nagy gépek vásárlására törekszenek, és az is, ha ennek érdekében a meglevő közös eszközeiket (állatállomány, takarmány stb.) értékesítik. Különösen helyteleniteni kell, hogy sok termelőszövetkezel e gépeket állami hitelből tervezi megvásárolni. Mikor azonban megszerzi, nem tudja teljes mértékben kihasználni, hanem a gépekkel különféle bérmunkákat is végez. Ha a gépállomások gépparkjait összevásárolnák a termelőszövetkezetek, a gépállomások jórészt elsorvadnának. Márpedig, ha a termelőszövetkezeti mozgalmat nem akarjuk megfojtani, akkor a gépállomásokat nemhogy gyengítenünk kell, hanem fejleszteni, a legjobb technikával ellátni, éppen a terméshozamok fokozása érdekében. Márpedig ezt a gépi technikát legjobb, legcélszerűbb a gépállomásokon összpontosítani, ahol javításukra, karbantartásukra megvan a lehetőség. Amikor a mezőgazdaság szocialista építését gátló revizionista, opportunista nézetekről, jelenségekről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk az egyes tsz-ekben megnyilvánuló úgynevezett "szakemberellenesség"röl sem. "Nem kell nekünk agronómus, megvagyunk mi szakember nélkül is* — mondják ezekben a tsz-ekben. Ha megvizsgáljuk ezt a kérdést, megállapíthatjuk, hogy nincs igazuk. Hiszen ha egy tsz-nek jól képzett, a nagyüzemi gazdálkodás minden fortélyát ismerő, a fejlett agro- és zootechnika módszereit helyesen alkalmazni tudó szakembere van, az nem kárára, hanem feltétlenül hasznára van az egcsz termelőszövetkezetnek. Ugyanúgy helytelenek a termelőszövetkezeti mozgalom további -spontán fejlődését* bizonygató nézetek is, hiszen ha a termelőszövetkezeteket a párt- és a tanácsszervek teljesen magukra hagynák, komoly zűrzavar üthetné fel a fejét, s nyilvánvalóan ez sem válna hasznára a termelőszövetkezeteknek. Hasonlóan gátlói a mezőgazdaság szocialista építésének azok a jelenségek is, amelyek nem egy társas nagyüzemi gazdaságban abban mutatkoznak meg, hogy a tagok munkaerejük zömét nem a közös föld megművelésére, a közös vagyon gyarapítására fordítják, hanem háztáji gazdaságaik javára gyümölcsöztetik. Ezzel önmagukat csapják be, hiszen a háztájin való kisüzemi módszerekkel való gazdálkodás nem ér fel azzal, mintha fő törekvésükül a közös gazdaság erősítését tűznék ki célul. Na tűrjük fehál meg a mezőgazdaságban sem azoka a ma még uralkodó, vagy fel-felbukkanó nézeteket, amelyek nem áz előrehaladást szolgálják, hanem viszszahúznak a kapitalizmus felé! Vass György