Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-17 / 113. szám

II párt segítségével válhat a delgezik A* ingatlankezelő vállalat nevelőiskolájává a szakszervezet Mi történt e téren a Szegedi Textilmüvekben ? Az elmúlt őszön, amikor háborogtak a kedélyek, és az sában nagy a szerepe a szak­ellenforradalmi ár hömpölyögve tódult az élet min- szervezetnek. Vezetőinek és den területére, a Szegedi Textilművekben is egymást követ- aktivistáinak szót kell vál­ték az események. Ekkor került sor a szakszervezeti üzemi bizottság „átalakítására" is. Azt jelentette ez, hogy a gyár üzemi bizottságán és következésképp az egész szakszerveze­ten a felelőtlen nagyhangúak uralkodtak. Ebben a helyzet­ben az üzemi bizottság az ellenforradalom egyik gócává vált. Az üzemi bizottság elnöke Gajdacsi János, titkára pe­dig Kecskés József lett. Mindketten nagyon tudatosan szí­tották a kedélyeket és ugyanazt a nótát fújták, mint a hír­hedt Szabad Európa Rádió. Némely kommunisták üldözé­séhez is hozzájárultak. A „mindentől független" ü. b. November 4-e, az ellenfor­radalom fegyveres leverése után még hosszú hetekig ténykedett Gajdacsi és Kecs­kés vezetésével az az üzemi bizottság, amely valójában még mindig az ellenforra­dalmat szolgálta ki. Még ja­nuárban is torkuk szakadtá­ból kiabáltak azért, hogy a szakszervezetnek mindentől függetlennek kell lennie, s nem lehet a párt vezető sze­repének érvényesülni. Az üzemi bizottság elnöke és titkára foghegyről beszélt a kommunistákkal, az MSZMP alapszervezet vezetőivel. Ha­nyag eleganciával jelentették ki, hátat fordítva a kommu­nistáknak, amikor azok esz­mecserét akartak velük foly­tatni: "Nekünk magukkal semmi beszélnivalónk nincs*. Nyilvánvaló, hogy ilyen helyzetben az üzemi bizott­ság független volt a népi hatalomtól, ám nem volt füg­getlen az ellenforradalmi behatástól. Sőt valójában annak a céljait próbálta megvalósítani. Nem lehetett tehát akkor beszélni a gyár Qzemi bizottságának és szak­radalom idején létrejött üze­mi bizottság ténykedésével a Textiles Szakszervezet terü­leti bizottsága sem értett egyet A baj csak az volt, hogy nem eléggé következe­tesen léptek fel ellene. Jólle­het, hogy ebben akadályozta őket a szakszervezeti köz­pontból lent lévő Sedió Já­nos. Váltoxások Mi most a helyzet az üze­mi bizottságban? Kikerült tagjai közül Gaj­dacsi és Kecskés, s a töb­bi fő bajkeverő dacsi és Kecskés nen hirdették, hogy a Ká­dár-kormánynak nem haj­landók dolgozni —, nincse­nek már az üzemben. Módot adtak nekik arra, hogy ne dolgozzanak a Kádár-kor­mánynak. A mostani üzemi bizottság már nem minden­től független, és ha lassan is, ám rátér valódi feladatainak teljesítésére. A pártirányítás is érvénye­sül, s természetesen nem rossz, bürokratikus formá­ban. Nem is csökkenti az taniok az emberekkel mind a politikai, mind a terme­lési kérdésekről. Sajnos, ez még nincs meg a Textilmű­vekben. Nem is tölti még be a szakszervezet azt a fontos funkcióját, hogy a dolgozók nevelőiskolája legyen. Ebben változás azzal is elérhető, hogy a szakszervezet kom­munista tagjai helyes formá­ban, pártszerűen érvényesí­tik a párt vezető szerepét. S ez a helyes módszer! Ez ad alapot ahhoz, hogy a szak­szervezet ténylegesen betölt­se feladatait a dolgozó em­berek javára. Feltétlenül helyes lenne és a szakszervezeti munkát vin­né előre, ha a gyár intéző bizottsága módot találna a szakszervezeti munka meg­tárgyalására. Arra, hogy a helyi viszonyoknak megfele­lően milyen kérdések meg­oldásában kell a szakszerve­zet segítségét igényelni. A szakszervezetnek adott több segítség a pártszervezet ré­széről, — eredményesebb Gaj- szakszervezeti munkában fen" mutatkozik. TERVEIRŐL ÉS LEHETŐSÉGEIRŐL • III^————Y Huszonhét házat újítanak fel — Májusban befejeződik a vízvezetékek téli kárainak rendbehozása — Az anyag­hiány kihatása — Mikor fogadnak feleket a SZIV-nél ? szervezetének pártirányítá- üzemi bizottság, a szakszer­vezet önállóságát. Az üzemi bizottságnak, a szakszerve­zetnek foglalkoznia kell a dolgozók valóságos, tényleges érdekvédelmével. Ebbe azon­ban nem csupán a bérkérdé­sek tartoznak, hanem pél­dául a munkafegyelemmel való törődés is. A termelési fegyelem helyreállítása ugyanis a dolgozók egyete­mes és egyéni érdeke, hiszen csak így haladhatunk tovább a népjólét megszilárdításá­ban, továbbfejlesztésében. A párt vezető szerepe érvé­nyesülésének módja a szak­szervezetben, hogy annak kommunista tagjai a párt politikáját képviselik, s en­nek jelentőségéről, ha kell, meggyőznek és vitáznak. He­lyeselni lehet, hogy a szak­szervezet — habár kezdeti formában —, de foglalkozik a munkaverseny kérdéseivel, kerülve ennek a korábban megmutatkozó hibás és elve­tendő módszereit. sáróL A szakszervezetek központja részéről Sedió Já­nos is ellátogatott az üzembe és a lényeget tekintve ő is a Gajdacsi és Kecskés ve­zénylete alatt álló, a kibon­takozást akadályozó üzemi bizottságot gyámolította. Irá­nyításával aztán "átszervez­ték* az üzemi bizottságot, és Gajdacsit bérfelelősnek tet­ték meg. Volt is követelése az üzemi bizottságnak, de nem ám az egyszerű mun­kások javára. Azt követel­ték, hogy a műszakiaknak háromszobás lakást kell biz­tosítani, aztán természetbeni járandóságot stb. A látványosan megrende­zett üzemi bizottsági "vá­lasztással*, tehát az ellenfor­A nyári munkatervei besxélte meg a TTlí megyei elnöksége A TTIT Csongrád megyei el­nöksége szerdán délután Jáky Gyula professzor elnökletével ülést tartott. Az elnökség meg­vitatta a megyei titkár beszá­molóját az első negyedévi mun­kájáról, az ellenőreő bizottság jelentését és a nyári munkater­vet. A társulat nyári programja sok új és színes formával gaz­dagítja az ismeretterjesztést. Erről későbbi időpontban rész­letesebben beszámolunk. A megyei elnökségi ülésen részt vett Mód Aladár elvtárs, a TTIT országos főtitkára és Papp Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Vezetőségének mun­katársa; A Szegedi Ingatlankezelő Vállalatot az április elseje óta nyugalomba vonult Ko­mócsin Antal helyett Kószó József igazgató vezeti, aki­nek a régi igazgató szinte naponta — társadalmi mun­kaként — személyi tapaszta­latai során szerzett szempon­tokkal segít. Kószó József, a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat (SZÍV) munkájával kapcsolatos közeli tervek­ről és lehetőségekről az alábbi tájékoztatást adta: Ingatlankezelő vállalataink munkájának jelentősége mindig nagy volt a lakás­probléma megoldásáért fo­lyó harban. E szerepet a há­zak nagyfokú elhanyagoltsá­ga növeli. Ezt az elhanyagoltságot azon­ban nem lehet teljes egé­szében itt nálunk sem a SZÍV számlájára írni, hiszen Szegeden az államo­sított házak zöme 1952-ben került csak állami kezelés­be. Azóta csak öt év telt el, s a házak nem öt év alatt mennek tönkre! A karbantartás egyébként eredményes csak akkor lesz, ha a SZÍV és az államosí­tott házak lakói közösen vi­gyáznak a lakásokra: Hogy itt kinek a feladata az el­sődleges, nehéz lenne eldön­teni, de biztos az, hogy egy lakás élettartama jól meghosszabbítható, ha a bérlő vigyáz a lakásra. Nem rongálja, sőt rombolja; tehát, — amire tudnánk pél­dát felsorolni nem egyet, a konyha kövén, sőt a parket­tás szobában gyűjtósvágás- • 1 tói kezdve a falsarkok vigyá­zatlan leütéséig, s azontúl végig. s bár munkánkban bőven akad hiba, elmondhatjuk azt is, hogy egyre több elismerő levelet kapunk az állami há­zak bérlőitől, szóbeli köszö­netek mellett. És ezek az el­ismerések sem alaptalanok, mert valóban dolgozik válla­latunk azon, hogy minél több lakást hozhassunk. •helyre. Ennek a munkának eredménye, hogy ebben az évben 27 házat újítunk fel telje­sen vagy részben s no­vemberig 261 lakást ho­zunk kulturált állapotba:. De készítjük a jövő évi prog­ramot is, melyben több lesz a teljesen felújításra kerülő házak száma: — A vízvezetékben esett téli károk felszámolása is jó ütemben folyik, s májusban ezt is befejezzük. Nyomon követi majd e munkákat a szennycsator­nák kicserélése, javítása, valamint a nyomócsövek helyrehozása is. Tudvalevő, hogy Szegeden a tetőcsatornákat is igen rossz állapotban örököltük és ez sok beázásnak oka. Vállala­tunk azonban komoly erőfe­szítéseket tesz a legégetőbb, azaz "alkati*, vagy „szervi* hibáknak minél gyorsabb felszámolására, s erre is megfelelő terveink vannak. Anyagosztályunk most dol­gozik azon, hogy a csator­nák megjavításához anyagot biztosítson, Igen nagy probléma a lakások; különösen az alagsort la­kások padozatának meg­javítása, felújítása is. E téren azonban már keve­sebbet ígérhetünk a bér­löknek; mert faanyagunk nagyon kevés van. Ez gátolja a fo­lyamatos munkát. — A munka minőségének biztosítása, valamint meny­nyiségének növelése érde­kében állítottunk egy-egy kerület élére megfelelő technikust. Ök tervezik és szervezik azt a munkát, melytől u a gyorsabb ütemű lakás* -karbantartást várjuk. Ebben annál inkább bízha­tunk, mert vállalatunk dol­gozóinak többsége tudatában van annak, hogy a város la­kóinak szolgálatában áll: — Végül arra kérjük bér­lőinket, hogy panaszukat és kérésüket csak az általuk már ismert napokon és idő­ben közöljék velünk, hogy annál inkább maradjon időnk a munkák tényleges elvégzésére. Éppen a bérlők érdekét szolgálja e kérésünk. — Én hétfőn 8-tól 11-ig kérem a felek látogatását, a műszaki vezetők pedig hét­főn, szerdán és pénteken '8­tól 11-ig állnak bárkinek rendelkezésére. r, l. — Fő feladata a nek a karbantartás van, SZIV­terén Holnap új magyar operett bemutatója a színházban Láttuk sajtit szemünkkel (mások szemének el se hinnők) a kitűnően szerkesztett, sok­rétűen tartalmas, emelke­dett szellemű, politikával, gazdasággal, tudomány­nyal, irodalommal, művé­szettel foglalkozó Ma­gyarország" című hefilap szerkesztői üzenetei között az alábbit: „Többeknek. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Szépiro­dalmi müvek, versek elbí­rálásával, sajnos, nem áU módunkban foglalkozni." Teljes tisztelettel és né­mi aggódással kérdezzük: kinek áll hát módjában ? Talán a minden panaszos sérelmek orvoslására any­nyiszor méltatlanul csú­folt sóhivatalnak áll mód­iában és kötelességében'' A művelődésügyi mi­niszter állal tanácsadó tes­tületként létesített Irodal­mi Tanács vállaira bizo­nyára nem háríthatja a „Magyarország" a köteles­ségszerű elbírálás terhét. Megtörténhet, hogy a „jó vidékről" is érkezik a forradalmi romantika egy­egy lenyűgöző írása, vagy a Juhász Gyula magas szintjét súroló egy-egy bű­bájos poéma, s ha meg­történik, és olvasatlanul kerül a szerkesztői papír­kosárba: valódi kincset könnyelműen prédált el az elbírálás kötelességét saj­nosán elmulasztó „Ma­gyarország", (m. L) A párt vexető sxerepe A dolgozók felvilágosítá­sában, a gyári legégetőbb termelési kérdések megoldá­Holnap, szombaton este 7 órai kezdettel eredeti bemutaló színhelye lesz a Szegedi Nem­zeti Színház. „Bástyasétány 77." címmel új magyar operettet mutatnak be. Zenéjét Eisemann Mihály szerezte Baráti Géza szövegkönyvére, a verseket pe­dig Dalos László írta. A szer­zők többször részt vettek a pró­bákon, s jelenleg is több, mint egy hete Szegeden tartózkod­nak, hogy még „menetközben" is formálják operettjüket. A da­rab főbb szerepeiben Károlyi Istvánt, Karácsonyi Magdát, Balogh Rózsát, Kovács Gyulát, Máthé Etát, Csapó Jánost, Dé­csy Györgyit, Lakky Józsefet és Káldor Jenőt láthatjuk. Lendvay Kamilló vezényel, (el­ső önálló vezénylése lesz a „Lili bárónő" sikeres átvétele után) és Gyökössy Zsolt ren­dezi az előadást. Tizenketten jelentkeztek a Budapesti Ipari Vásárra Az országos érdeklődést kiváltó Budapesti Ipari Vá­sárral kapcsolatosan eddig 12 kisiparos jelentette be részvételét a KISOSZ megyei elnökségénél. Közülük: egy szegedi cipész, négy papucs-, egy bocskorkészítő, egy bi­zsu-, két fatömegcikk-készítő, egy kézimunkakészítő, egy textil- és kendőfestő, egy pedig géplakatos kisiparos. Készítményeik bemutatására 26 négyzetméter fedett és 19 négyzetméter szabad területet igényeltek. ^ •wv Megnyílf a Ruházati Bolt egyhetes árubemutatója Embermagasságú a virágzó rozs A szegedi járás nagykiter-: I jedésű homokföldjein mint-:! egy harmincezer holdon ter­melik e táj fontos kenyér­gabonáját, a rozsot. A nö­vény most szépen fejlődik, a bőséges csapadék a szinte mindig száraz homokí'ölde­ken kedvező hatású volt. Különösen szép termést ígér az Asotthalmi Állami Gazdaság hatalmas, 400 holdas rozsvetése. Amint a gazdaság főagronómusa el­mondotta: a rozs virágzik a határban, s náluk a legtöbb táblán 160—170 cm nagysá­gú, úgyhogy egy középma­gas ember alig látszik ki be­lőle. Az utóbbi két nap sze­les, s viszonylag napsütéses időjárása kedvező volt a vi­rágzó gabona beporzására. Az Ásotthalmi Állami Gaz­daságban az elmúlt évinél egy-két mázsával jobb át­lagtermésre számítanak. Ünnepélyesen nyitották meg az árubemutatót teg­nap, csütörtökön délelőtt a Szegedi Ruházati Bolt 5-ös számú árudájában (a Lenin körút és a Károlyi utca sar­kán). A sokféle ruházati cikkben gazdag bemutatót május 16-tól 23-ig tekinthe­tik meg a látogatók. Különösen a nők számá­ra nyújt sok érdekességet ez a bemutató. Csak ízelítő­nek említjük meg az NDK­ból való nylon hálóinget 295 forintért, vagy az ugyancsak keletnémet gyártmányú FELHÍVÁS A Sportfelügyelőség érte­hilúú J Lánc Használati utasítás - racionalizáláshoz habselyem garnitúrát, amely siti az egyesületeket, hogy az j mindössze 110 forintért kap­ható. A férfiak számára inkább csak a nyári cikkekből kínál újdonságokat a bemutató. Láthatunk például jó minő­ségű, olcsó nyári ingeket, amelyek közül a rövid ujjú habselyem anyagból készült, különböző színű ingek 80 fo­rintért vásárolhatók; 50 százalékos utazási kedvez- t ményhez szükséges utalványo- £ kat a Sportfelügyelőségen le- • het kérni, tanácsháza, föld-1 szint 8. Be kell mutatni min- 5 den egyes utazónak az érvé- í nyes sportegyesületi igazolvá- X nyát, a befizetett tagbélyegek- X kel. X Az utalványokat minden hé_ X ten legkésőbb szombat dél- X előtt 10 óráig adják ki. A fő-főigazgatóságon ki­tört a pánik. Az illusztris igazgató hiába főzte a mi­nisztert, bele kellett törőd­nie, hogy két osztályveze­tőjétől meg kell válnia, s csökkentenie kell eggyel a hivatali ajtónállók számát is. Valahogy a szívéhez nőttek ezek az emberek, hiszen úgy építhetett rájuk tekintélye óvatos dagasz­tásában, mint a kősziklára. De nem jó a miniszterrel ujjat húzni. Egy borús reggelen ma­gához hivatta hát embe­reit, s feketézés közben, széles és meleg gesztusok­kal kísérve közölte a fáj­dalmas közlendőket. Perc­nyi néma és feszült csend után azonban felmosolygott, két párnás kezét áldólag a fejük fölé emelte, s megle­pően így folytatta: — De azért nincs ok el­keseredésre, barátaim! Már mindent elintéztem, s reggel munkába állhatnak kit szobával odébb, a fel­ügyeletünk és irányitásunk alá tartozó területi igazga­I óságnál, ugyancsak osz­tályvezetői, illetve titkári minőségben. — No és a fizetés? — Valami különbség lesz, de csekélység, abszo­lút csekélység ... Ez alatt az idő alatt a területi bizottság igazgató­ja hasonló szituációban magyarázkodott. — Tehát értik? Ez a legméltányosabb és leg­emherségesebb megoldás. Önöket a megyei igazgató­ságnál elhelyezzük hason­ló beosztásban. Nem lesz olyan kényelmes a munka­körük, mint itt volt, de megsúghatom: sok a ki­szállás. anyagilag jobban járnak. Es mondanom sem kell ugye. hogy esetleges adandó alkalommal ismét számítunk az Önök mun­kájára. Sajnos, érdekük­ben három embert ott is el kell mozdítani, de az ő esetükben is megtaláltuk az emberséges megoldást a járáshoz mennek. — Es ott van státusz? — Ez már a járás dol­ga. Mindenesetre utasítást adunk, s ha másként nem megy, ott is alkalmazni kell 0 szükséges rosszat, a kénytelen racionalizálást. Elvégre, ugye népgazdasá­gunk terhein könnyíteni kell — le kell faragni az apparátusból! A következő láncszem a járás. Nagy gond a fiók­vezetőnek ez az egész át­szervezés, racionalizálás, mert ő már nem adhat utasítást — ő a legalsó lépcső. Három kedves, szorgalmas emberétől meg kell válnia —, t kap he­lyettük három másikat, akiket nem ismer, csak a hóközi kiszállásokból. Jaj, de kellemetlen helyzete lesz! Volt vezetői most beosztottjai lesznek. De nem! Ezt a fonák helyzetet a megyei csúcs­főnök rugalmasan úgy ol­dotta meg, hogy egyik bi­zalmas osztályvezetőjét megtette fiókvezetőnek, a volt fiókvezetőt pedig osz­tályfőnöknek, az ügyinté­zés első emberének. Mi történik azonban azzal a három egzisztenciával, aki beleesik az ijesztő raciba? Emberség dolga. Az új fi­ókvezető máris intézke­dett, hogy állást kapjon a nyilvántartó, az irodake­zelö és a takarítónő a test­vérvállalatnál. Azután megírta a jelentését a köz­pontnak: három dolgozót a népgaidaság tehermen­tesítése érdekében raciona­lizáltunk. S futott a me­gye és a terület jelentése is a fö-főigazgatósághoz. Az illusztris igazgató el­csodálkozott. — Kilenc meg három az tizenkettő! Nagyszerű! Nem mertem remélni! Óri­ási! S ami mindennél töb­bet ér, emberségesen tör­tént az egész. Senki sem dobhat rám követ... s a népgazdaság is nyert. . . (tan)

Next

/
Oldalképek
Tartalom