Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-15 / 111. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA XIII. évfolyam, 111. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1957. május 15. Jegyzetlapok l a szakszer veze- I tekröl : A város csókái Az új gyártmányok knlcsot adnak kezünkbe az új piacokhoz A brüsszeli világkiállításra késsülnek a Szegedi Cipőgyárban Az ország érhálózatán, a vas. útvonalakon mindenfelé fut­nak az idegen felségjelű va­gonok. Jönnek Záhony, Kele­bia felöl, az utóbbi napokban már a röszkei határállomás­ról is megrakva áruval. He­lyette jóval kevesebb vasúti szerelvény megy kifelé. Ha ez így tart továbbra is, jobban eladósodunk. Gazdasági, éle­tünk helyreállításának egyik alapja a külkereskedelem de­ficitjének jelentős csökkenté­se. Ehhez kell hozzájárulniok a maguk módján kereskedel­mi vállalatainknak, üze­meinknek. A kereskedelmi szerveknek lelkiismeretes, alapos szervezéssel, gyors szállítással. Az üzemeknek export terveik teljesítésével, a minőség növelésével. A Szegedi Cipőgyár évek óta jelentős export tevékenységet "fejt ki. A szegedi cipők azok közé az áruféleségek közé tartoznak, amelyeknek évtize­dek óta igen jó nevük volt nemcsak hazai, hanem külföldi piacokon is. Nem csoda, szé­pek, tetszetősek és jók is. Azt tartják az üzem vezetői, mun­kásai; nem szabad selejtes árut gyártani. A május 1 tisz­teletére Indított verseny so­rán, amikor a többi között a tervelmaradás megszünteté­séért, sőt a terv túlteljesíté­séért szorgoskodtak, a minő­ségi követelményeket még fo­kozottabban szem előtt tartot­ták. Még a belföldre készült félcipőknél is 98,4 százalékos volt a műszaki hiba nélküli, a szandáloknál pedig 99,3 szá­zalék. Idehaza és más országok­ban is szívesen fogadják a Szegedi Cipőgyár termékeit. Ezt tudják és büszkék erre a cipőgyári munkások. — Nagy lenne a csalódá­sunk — mondják — és annál nagyobb lenne szégyenünk, ha kiderülne egyik, vagy másik szállítmányunk után, hogy nem végeztünk lelkiis­meretes munkát. Szép cipők, jó cipők a sze­gedi gyártmányok, de jól tud­juk, nincs az az új és szép különösen cipőben, amit ne váltana fel újabb, szebb, ol­csóbb és jobb. A mi korunk jellemzője, sajátossága a tech­nika százmérföldes haladása. Szinte magától értetődő, hogy ennek megfelelően növeked­nek az igények az iparral, a cipőiparral és gyártmányaival szemben. Ha ezt nem ven­nék észre a cipőgyáriak, ez azt, jelentené: elmaradlak általános fejlődés mögött. Úgy látszik, nem kel! félteni a szegedieket. Néhán" napja üzemi, műszaki konferenciá­jukon úgy határoztak, pályá­zatot írnak ki új modellek, gyártás módok tervezésére. Részben ezekből lesznek a jövő évi modellek, de ennél is többet akarnak; mintakollekciót küldeni a brüsszeli világkiállításra. Rá­jöttek, hogy ha elmaradnak p korszerű műszaki követelmé­nyektől. akkor máshova pár­tolnak a vevők, nem tőlük, hanem más, modernebb típu­sokat gyártó vállalatoknál rendelik meg a cipőket. Igen ám, de a gyár nincs kapcsolatban a külföldi ke­reskedelmi vállalatokkal. Árujukat a külkereskedelmi vállalatok továbbítják. Ez nem jelentheti azonban azt, hogy befelé fordulhatnak sa­ját gyárukba és soha ki se tekintsenek. Eddig fentről kapták a modelleket, s a meg­rendelés szerint dolgoztak. Elég nagy hiba ls volt ez, mert nem támaszkodtak a termelők, a gyártó vállalatok műszaki és fizikai dolgozói­nak alkotó és kezdeményező készségeire, — A munkások ügyessege, ötletes«ége, kezdeményező készsége ara­nyat ér — mondják a Szege­di Cipőgyár vezetői. Igazuk ban. Ezt azzal in megtoldhat­juk, tekintettel arra, hogy külkereskedelemről is szó van: valutát ér. Igazság, régi igazság: mér­nök, műszaki vezető, munkás számára nincs szebb feladat, mint az újítás, az új felada­tok megoldása, az új gyárt­mányok kikísérletezése, a technika vívmányainak alkal­mazása és továbbfejlesztése. Több szegedi üzemben, saj­nos, félnek nemcsak az új gyártmányoktól, hanem ide­genkednek a régiek műszaki fejlesztésétől is. Azt tartják, felborítja a munka jól meg­szokott menetét, s az új be­vezetése problémákkal, ne­hézségekkel jár. Az ilyen hú­zódás a modernizálástól me­rőben idegen a magyar ipar, a szegedi gyárak hagyomá­nyaitól. Ahhoz, hogy enyhít­sük külkereskedelmünk ne­hézségeit, újabb és újabb gyártmányok kai a minőség javításával kell növelnünk a magyar ipar hír­nevét, piacait. Gondoljanak a vállalatok vezetői, munkásai szüntelenül arra, hogy min­den vasúti szállítmány, amely elhagyja az országot — érc­cel, koksszal, fával, gyapot­tal, bőrrel és gumival tér vissza. Nyersanyagot hoz, munkát biztosít. A dolgozók jobb életének növelését szol­gálja. Ezért kell kutatni, ke­resni a gyártmányok korsze­rűsítésének lehetőségeit min­den üzemben, hiszen az űj gyártmányok kulcsot adnak kezünkbe az űj piacokhoz, Kétévi börtönt kapóit az ellenforradalom beodzsósa m Szent Kázmér, az inkvizítor ((Liebmann felvétele) i Egy leendő lútfőr Ezzel a legénykével a Mátra északi nyúlványain levő Nemtl községben ismerkedtek meg egyik legutóbbi kőrútjukon a r HT „országjárói". A neve Nagy Péter, édesapja meg bányász, uki Hányáson fejti a fekete aranyat Ö maga sofőr szerelne lenni, azért is állt oda az Ikarus ">5-ös mellé, hogy azzal együtt lefényképezzék. Nagy Péterke sofőrködése azért egy kicsit „odébb" lesz, mert ahogy az látható, egyelőre csak a gépko­csi gumijáig ér fel. Tovább fejlődik a kereskedelem Szegeden Háztartási gépkölcsönző, müanyagbolt, alumínium „gombák", külön hanglemezbolt Június elsején kölcsönző üzlet nyílik Szegeden. Par­kettkefélőgép, porszívó, mo­sógép, varrógép, férfi- és női, gyermekkerékpár, elekt­romos harisnya-szemfelsze­dőgép, gyermekmérleg, gyer­mekkocsi, kiránduláshoz sát­rak kölcsönözhetők majd. Az eddigi gyakorlattól eltérően (eddig a tárgyakat egész napra kölcsönözték), a tár­gyakat órákra is lehet köl­csönkérni. Egyes gépekre KATI ÉS A FÜRDŐRUHA (Tóth Béla felvétele) Micsoda eljárás, hogy így bámulnak egy nőt fürdés közben! Kitettem a „fürdőkádam* ide ebbe a csendes zugba, a jó meleg napra, hogy kedvemre kilubickolhassam ma­gam. És most molesztálnak a férfiak ... Ja, vagy nincs rajtam ruha? Akkor már ertem. Anyuka, anyuka, hamar a fürdőruhám! De ne a tavalyi kopottat, ha­nem az újat... szerződés köthető, például előre kiköthető, hbgy a mo­sógépre ki mennyi ideig tart igényt. A gépeket kérésre — csekély ellenszolgáltatásért — házhoz szállítják. Ugyancsak június elsejé­től a Kiskereskedelmi Vál­lalat üzleteiben vásárolt na­gyobb árut (rádió, hűtőszek­rény, tűzhely, varrógép stb.) mérsékelt tarifa mellett ház­hoz szállítják. Június első napjaiban nyí­lik meg a Kárász utca ele­jén (az illatszerbolt helyén) a műanyagbolt. A vásárlók­nak számos — eddig isme­retlen — műanyagcikkel kedveskednek. Háztartási áruk, díszek, játékok és di­vatcikkek között válogathat­nak majd a vásárlók. Júliusban átalakítják a Kárász utcai hangszerboltot. Eddig a Kiskereskedelmi Vállalat három üzletében árusítottak hanglemezeket, de ezzel csak úgy melléke­sen foglalkoztak. Most ala­kítják át az üzletet hang­szer- és hanglemezbolttá. Hangszigetelt fülkéket épí­tenek. Ezekben vásárlás előtt a vevők meghallgathatják a lemezeket. Még júniusban a vállalat a legújabb művész­és tánclemezekből hangver­senyt rendez. Kedves meglepetésnek szánják a csinos alumínium­bódék, „gombák« felállítá­sát. Budapest után rövide­sen Szegeden is megjelen­nek a gombák. Vasárnapon­ként jó szolgálatot tesznek a dohányzóknak, játékáruik­kal a gyermekeknek. Egy hét óta az Olcsó Könyvtár kiadványai a Kis­kereskedelmi Vállalat tra­fikjaiban is kaphatók. Az „elvarázsolt" gépek jobb minőségű fonalat adnak a Textil mű vek ben GYAKRAN elmondottuk, és tudják a szegediek, hogy korszerű gépek dolgoznak a Textilművekben. S mégis, ezeken a gépeken az em­beri agy találékonysága, le­leményessége folytán most is kiemelkedő ésszerűsítés született. Magyarország egyik tex­tilipari üzemében sem al­kalmazzák a nyújtógépe­ken azokat az átalakításo­kat, amelyeket Bodó Zol­tán főtechnológus terve­zett meg, s ültetett át gondos számítá­sok után a gyakorlatba. Az történt „-csupán*, hogy a nyújtógépek átalakításával egyenletesen történik az elemi szálak rendezése, s ezzel egyenletesebb lesz ma­ga a fonál is. Az „elvará­zsolt* gépek segítségével nagyban javult a fonál mi­nősége. A jobb fonál gyár­tásához az is hozzájárul, hogy a tisztítógépeken a hongeres etetők helyett úgy­nevezett vályús etetőket al­kalmaznak. Természetesen sokat jelent a technológiai fegyelem megtartása, a fo-. nónők becsületes munkája. A nyújtógépek átalakítása, a műszaki színvonal javí­tása következtében az első­osztályú íonál részaránya megközelíti a 70 százalé­kot. Kiemelkedő teljesítmény ez, hiszen az elmúlt évben 30 százalékban gyártottak első­osztályú fonalat. A minőség ugrásszerű javulása azt is jelenti, hogy a fonónők könnyebben tudják kiszol­gálni a gépet, hiszen keve­sebb a szálszakadás. Különö­sen a gyűrűsfonógépeken mutatkozik ez meg. A Szegedi Textilművek­ben gyártott fonalat kedve­lik a kötszövödék. Mutatja ezt az is, hogy miután a köt­szövödék önállóan dönthetik el, hogy melyik fonodától kérik a fonalat, továbbra is igen ragaszkodnak a Szege­den készítetthez. A MŰSZAKI SZÍNVO­NAL, a technológia javítása fontos kérdés a Textilmü­vekben. Az ellenforradalmi események óta első ízben hétfőn műszaki konferenciát tartottak. Nagy Sándor fő­mérnök a termelés számos fontos kérdéséről szólt. S ma­ga az egész műszaki konfe­rencia, tanácskozás a terme­lés, a termelékenység növe­lésének, az önköltség csök­kentésének szolgálatában ál­lott. Kibocsátották a Sfovle'un á 1957. évi népga?daságleiiesztési kötosönéi Moszkva (MTI). A TASZSZ jelentése szerint Moszkvában közzétették a Szovjetunió Minisztertanácsának tör­vényerejű rendeletét az 1957. évi állami népgazdaságfej­lesztési kölcsön kibocsátásá­ról. A kölcsönt 12 milliárd rubel összegben, 5 évi határ­időre bocsátották ki. A köl­csönkötvények és a nyere­mények adó- és illetékmen­tesek. A kölcsönkibocsátási felté­telek szerint csak nyere­ménysorsolásokat tartanak, mégpedig 1957. november l-e és 1962. november l-e között minden évben egy al­kalommal. A t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom