Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-14 / 110. szám

Hruscsov heszp'gptése a New Ycrk limes főszer ítpszíí? jével (Folytatás az 1. oldalról) kor lehet megoldani, ha Adenauer találkozik Grotewohllal, ha Berlin és Bonn képviselői összejönnek egymással. Az amerikai főszerkesztőnek arra a kérdésérc, vajon Hruscsov a nagyhatalmak vezetőinek egy találkozására. vagy ilyen találkozók sorozatára gondol-e, Hruscsov így válaszolt: — Nincs semmiféle konkrét tervem. Ha az első találkozó megteremti a jó kezdetet, akkor miért ne folytatnék az ilyen találkozókat? A ló dolog azonban az, hogy elmozdítsuk a holtponról azt a kérdést, amelynek megoldását az egész emberiség várja: a béke vagy a háború kérdését. Az amerikai főszerkesztő megkérdezte Hrusrsovtól, lud-c valamilyen hatalom valamiféle kezdeményezéséről egy újabb legmagasabb szintű értekezlet összehívása céljából? Hruscsov így felelt: — Egyelőre senkivel sem folytatunk eszmecserét ez irányban. En csupán a mi álláspontunkról beszéltem. Arra a kérdésre, vajon úgy véli-e Hruscsov, liogy uz ENSZ fontos nemzetközi eszköz a nemzetközi kérdések megoldásában, Hruscsov kijelentette, hogy az ENSZ-ct hasznos eszköznek lehet tekinteni. — Vétenék azonban saját lelkiismeretem ellen — fűzte hozzá Hruscsov —, ha azt mondanám, hogy az ENSZ ma fontos eszköz a nemzetközi kérdések megoldásában. Amíg nz ENSZben fennmarad nz a helyzet, hogy o szervezetben mindenekfölött nz Egyesült Államok rendelkezik, ő iiányltjn nz ENSZben azokat az országokat, nnieIvek alamizsnákat knpnnk tőle, nddig ez a szervezet tulajdonképpen nem lesz nemzetközi szervezet, "hónéin az Egyesült államok fiókintézménye. Catledge ezután azt kérdezte. valóban úgy vélckedlk-e Hruscsov, hogy az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei agressziót terveznek a Szovjetunió ellen? Hruscsov így válaszolt: — Ez véleményem szerint vitathatatlan tény! Ila egy állam nem tervez háborút, akkor nem halmoz fel fegyvereket, hanem a megegyezést keresi a másik országgal. Hruscsov hangsúlyozta, hogy nz amerikai nép természetesen nem akar háborút, de nz amerikai politikusok közüli vannak felelőtlen emberek, akik önző céljaik kedvéért knlnndorpolitil.át folytatnak, amelyet ők a háború szakadékának szélén való egyensúlyozás politikájának, az erő politikájának neveznek. Hruscsov kijelentette, hogy cz a politika milliók pusztulására vezethet. Hruscsov megállapította, hogy az Egyesült Államok dolgozó népe, amely nem háborút, hanem békét kíván, sajnos nem gyakorol jóformán semmiféle befolyást az Egyesült Államok politikájúra. Az amerikai főszerkesztő megkérdezte, hasznos lehet-e Hrusesovnak, mint a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetőjének találkozója Dwight Eisenhowerrel, mint az amerikai Republikánus Párt vezetőjével. Hruscsov így válaszolt: — Egy ilyen találkozó nyilvánvalóan hasznos lehetne és én valószínűleg beleegyeznék ilyen találkozóba. Arra a kérdésre, van-e valamiféle ideológiai ellenvetés az ellen, hogy szocialista államok gazdasági segélyt kapjanak kapitalista államoktól, például az Egyesült Államoktól, Hruscsov azt válaszolta, hogy ilyen elméleti télelek természetesen nincsenek és nem is lehetnek. Mi, magunk is — mondotta Hruscsov —, kaphatnánk az Egyesült Állnmoktól cgyet-mást, ami szükséges gazdaságunk számára, ha ez gazdasági szempontból előnyös lenne nekünk. Dc figyelembe kell venni, hogy a kapitalizmus természeténél fogva nem nyújthat segítséget, valamely államnak anélkül, hogy önző céljait nc kövesse. Ennélfogva minden szocialista, vagy más államnak óvatosan kell kezelnie a kapitalista államoktól származó segély kérdését, hogy cl ne veszítse függetlenségét. Arra a kérdésre, vajon a marxista—leninista elmélet értelmezése terén tulajdonképpen a Szovjetunió Kommunista Pártja a legfőbb tényező, Hruscsov kijelentette, hogy helytelen a kérdés ilyen feltevése. Hangsúlyozta, hogy semmiféle személy és semmiféle párt nem követelhet maganak kizárólagos jogot a marxista—leninista tanítás értelmezésére. A marxizmus —leninizmus tudomány, amely fejlődik és minden kommunista párt hozzájárulhat e tudomány fejlődéséhez. Hruscsov megjegyezte, hogy miután a marxizmus—leninizmus egyre nagyobb tekintélyt szerez magának a világ dolgozói körében, megjelentek az ál kommunisták is, akik színleg a marxizmus— leninizmushoz igyekeznek csatlakozni. Az ilyeneket azonban lc kell leplezni, hogy ne szennyezzék be a marxista —leninista Ideológiát. — *Mi — hangsúlyozta Hruscsov —, igen féltékenyen őrködünk a marxizmus— leninizmus elveinek betartása felett, és nem tűrjük a marxista—leninista elmélet semmiféle elferdítését. Az amerikai főszerkesztő ezután megkérdezte, vajon jelenleg arra van-c nagyobb esély, hogy fennmarad-e a béke. vagy arra. hogy kitör a háború? Ezt a kérdést — mondotta Catledge — azzal kapcsolatban teszem fel, hogy a nyugati országokban olyan véleményeket hangoztatnak, hogy a Szovjetunió nem fogott volna hozzá gazdasági irányításának átszervezéséhez. ha azt várná, hogy hamarosan megindul a háború. Hruscsov kijelentette: — Igen nehéz megmondani, merre fele hajlik a mérleg serpenyője: a háború, avagy a béke oldal árn-c? A háború és a béke kérdése sok körülménytől függ, nemeik, a Szovjetuniótól, hanem más államoktól is, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államoktól és a Szovjetuniótól. Ami a Szovjetuniót illeti, minden tőle telhetőt megtett és megtesz ezután is, nemcsak a háború elodázásáért, hanem azért is, hogy egyáltalán ne legyen háború. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szovjet ipar irányításának átszervezése egyáltalán nem háborús meggondolásokkal függ össze. Az átszervezés célja a szovjet népgazdaság irányításának megjavítása és ez az átszervezés óriási lehetőségeket nyújt az erőforrások jobb kihasználására. Hruscsov megjegyezte: ésszerű gazdasági intézkedés ez, amely még inkább lehetővé teszi számunkra, hogy minél gyorsabban utolérjük az Egyesült Államokat az egy főre eső termelésben. Arra a kérdésre válaszol\ a, vajon a jelenlegi közelkeleti helyzet nagyszabású konílikíusra vezethet-e, Hruscsov kijelentette: — Az amerikai 6. flotta átvezénylése a Földközi-tenger keleti medencéjébe meggondolatlan vállalkozás. Ha ez a politika tovább folyik, akkor minden megtörténhet, de efölött gondolkodjanak elsősorban maguk az amerikaiak. Nem ésszerű dolog beavatkozni más országok belügyeibe. Hruscsov rámutatott arra, hogy a Közel- és Közérvkeleti országok népei aligha hajlandók önként magukra venni az amerikai gyarmatosító rendszer jármát. A nép sohasem fog beletörődni a gyarmati rendszerbe. Arra a kérdésre, vonatkozik-e ez Magyarországra is, Hruscsov kijelentette, hogy a magyarországi helyzet teljesen más. Magyarország független állam, amelynek független kormánya van és ez saját független politikáját folytatja. (MTI). i önrehabiutáció? A kis nevető ember, alá meglehetősen ügyesen, de mégis nagyon átlátszóan bűvészkedett a zavaros napokban, miután több ezer forintokat felgombolt mutatványaiért leváltása idején az utca embere lett. Ünfeledlen sétálgatott a város utcáin, vígan fütyörészve, mint maga a pattogó jókedv. Piros volt és duzzadt. llanem egy napon elkomorodott, szája elzsibbadt a füttytől, — s gondolkodni kezdett. Ebből mégsem lőhet salukig reprezentálni — főzte gondolatait jeje bográcsában — ki kellene találni valamit! Hát először is régi kapcsolatait próbálta felújítani. Ez nem ment. Valahogy lezárultak előtte a sorompók. Mármár úgy festett a helyzet, hogy végülis nincs menekvés, egyenesen a fizikai munka tengerébe zuhan, amikoris fényes elméjéből kipattant az isteni szikra. — Rehabilitálom önmagamat! Es valóban elkezdett rekamicsinálni. Amerre járt volt beosztottjai között, elmondta, hogy őt most rehabilitálják és az új igazgató pucol, és majd ... majd újra eljön a mosolygós korszak! Néhány embernek sem kellett több — miután elhitte, kezdett propagandázni, hogy nem is volt olyan ez a mosolygó emberke... és hát, nahát ... lehetne vele dolgozni. Igenám, de az éledező tüzecske hamar kihunyt, semmit sem ért a szikra. Már most, lia van még szusz, tovább kell fütyülni. Vagy — isten ments! — segédmunkásokat keres több vállalat! (mn) Botrány a siesenheimi disszidens táborban A siezenheiml menekülttáborban vasárnap 24 órával a 3000 magyar disszidens éhségsztrájkjának befejezése után, nagy feltűnést keltő incidens zajlott le. Az amerikai hatóságok és intézmények magatartása miatt elkeseredett magyar menekültek megverték és a tábor udvarán lévő hársfára fel akarták akasztani John G. Murphyt, az amerikai vöröskereszt főmegbfzottját, mert valótlan és sértó jelentést küldött a müncheni rádiónak a magyarok éhségsztrákjáról. Az osztrák csendörök, akik villámgyorsan a helyszínen teremtek, kimentették Murphyt a felháborodott magyar disszidensek kezei közül, és 4 magyar állampolgárt. őrizetbe vettek. Qszlrák katonák menedékjogot kértek MegysrorszáPoii Patt! Eeitgeb, Anion Lamhersky cs Helmuth Kaupc osztrák állampolgárok, az osztrák hadsereg katonái átlépték a magyar határt cs menedékjogot kértek „a magyar hatóságoktól. Elítélték a szegedi cipögyári tíz okozóját Annak idején már megírtuk a Szegedi Cipógyárban február 8-án keletkezett tüzeset körülményeit. A nyomozás befejezése után a tűzeset, helyesebben a virtuskodó fiatalember, Bán József a bíróság elé került. EgyrendntYW C> ) — Oberlajtnant úrnak alázatosan jelentem, hogy amit én itt mondok, az mind színtiszta igazság. A nagypapája egyszer vándorútra indult ... _ Svejk — kiáltotta a főhadnagy dühbe gurulva — még egyszer megparancsolom magának, hogy ne meséljen nekem semmit, nem vagyok, rá kívánni. Majd, ha megérkeztünk Dudejovitébe, számolok magával. Tudja, hogy le fogom csukatni, Svejk? — Úbcrlnjtnant úrnak alázatosan jelentem, Imgy ezt mm tudtam — mondta lágyan Svejk —, ezt még nem tetszett említeni. A főhadnagynak akaratlanul is összekoccant u foga, felsóhajtott, kihúzta a köpenyéből a „liohemiá"-t és olvasni kezdett a nagy győzelemről, a német „E"-tengeralattjárók földközitengeri tevékenységéről, s amikor egy új német találmányhoz ért, amely városok Icvegöbcrüpitésére szolgált különleges, repülőgépről ledobott, egymás utón háromszor robbanó bombák segítségével, arra riadt jel, hogy Svejk megszólítja a tarkoponyájú urat: — Bocsánat, tisztelt uram, nem. a Purkrábck úrnak tetszik lenni a Slavia bankból? Mivel a tarkoponyájú úr nem válaszolt, Svejk a főhadnagyhoz fordult: — Öbsriajlnant úrnak jelentem alássan, én egyszer azt olvastam az újságban, hogy egy normális embernek átlag hatvan-hetvenezer hajszál kell hogy a fején legyen, és hogy a fekete haj ritkább szokott lenni, aminthogy azt suk példából láthatjuk. S kérlelhetetlenül tovább folytatta: — Aztán egy medikus azt mondta a ..Spireh™kávéházban. hogy a hajhullás valami lelki megrázkódtatástól vuo, ami még a gyermekágyban érte az embert. Es most vulami borzasztó dolog történt. A tarkoponyájú úr felugrott és ráordított Svejkre: — Marsch lieraus, Sie Sduveinkert (Mars ki, maga disznó) — kilökte Svrjkrt a folyosóra, s visszatérve a fülkibe, egy ltis meglepetést szerzett a főhadnagynak, azáltal, hogy bemutatkozott neki. Egy kis tévedés történt. A tarkoponyájú egyén nem l'urkrábek úr volt, a Slavia bankból, hanem csupáncsak von Sehwarzburg vezérőrnagy. A generálmajor ellenőrző körúton járt a helyőrségek között, civilben, s most éppen Budejovicét akarta meglepni. Nála félelmetesebb ellenőrző generális meg nem szülelett ezen n világon, s htfS'alantit nem talált rendben, a következő párbeszédet folytatta le a helyőrség parancsnokával: . — Van ütmek revolvere? — van. - Jó! As Un helyében tudnám, hogy mit csináljak vele, mert amit én itt látok, az nem helyőrség, hanem disznócsiirhe. Es ellenőrző körútjai után itt-ott csakugyan agyonlőtte magát valaki, amit von Sehwarzburg mélységes elégtétellel vett tudomásul: — Igy kell ennek lenni! Ez katona! Ügy tűnt fel, mintha nem szeretné, hogy az inspekció után egyáltalán életben maradjon valaki. As volt a mániája, hogy mindig a legkellemetlenebb posztokra helyezte át nz illető tisztet. Elég volt a legkisebb hiba, és a tiszt már el is búcsúzott a helyőrségtől, s utazhatott a montenegrói határra vagy valami részeg, reménytelen garnizon jele, Galícia legmocskosabb csücskébe. — Főhadnagy úr — mondta Sehwarzburg — hol járt Ilii ködétiskolába? — Prágában. — On tehát kadétiskolába járt, s még azt sem tudja, hogy minden tiszt felelős az alantasáért. Szép. Másodszor, Un úgy szórakozik a szolgájával. mint i'alami intim barátjával. Megengedi neki. hogy kérdezetlenül is beszéljen. Ez még szebb. Harmadszor, megengedi neki, hogy megsértse az Un feljebbvalóit. Ez a legszebb: mindebből le. is vonom a megjelelő követhez, teleseket. Mi a neve, főhadnagy úr? — Lukás. ' I — Es melyik ezredben szolgál? — Eddig.. i — Köszönöm, nem arra vagyok kíváncsi, hogy eddig hol szolgált, hanem arra, hogy most hol van. — A Dl-es gyalogezredben, generálmajor úr. Áthelyeztek... — Áthelyezték? Ezt nagyon helyesen tették. Nem fog ártani Unnék, ha minél hamarabb jelkeresi a 91. gyalogezreddel a harcmezőt. — Ez már el is van határozva, generálmajor úr. A generálmajor most egy kis előadásba kezdett: ő már megfigyelte az . utóbbi években, liogy a tisztek bizalmas hangon beszélnek az alantasaikkal, ebben ő bizonyos demokratikus elvek terjedésének a veszélyét látja. A katonát rettegésben kell tartani, a katona reszkessen a feljebbvalója előtt, féljen tőle. A tiszteknek tíz lépésnyi távolságot kell tartanioli a legénységtől, s nem szabad megengednünk, hogy a legénység önállóan gondolkozzék, sőt, hogy egyáltalán gondolkozzék, ebben rejlik az utóbbi évek tragikus tévedése. Régebben a legénység úgy félt a tisztektől, mint a tűztől, de ma . . . A generálmajor reménytelenül legyintett: — Ma a lisztek többsége agyondvdclgcli a katonákat. Ezt akartam mondani. A generábnajor ismét fogta az újságol, és elmerült az olvasásban. Lukás főhadnagy sápadtan kiment a folyosóra, hogy leszámoljon Svejkkcl. (Folytatjuk.) í Mégis megtört a jég... Angol hajók is áthaladhatnak használati díj ellenében a Szuezi-csatornán Macmillan bejelentése as alsóházban A Reuter Iroda jelenti: utóbbi nyilatkozata úgy Macmillan angol miniszter- értelmezendő, hogy minden elnök hétfőn az alsóházban ország és minden hajótulajbejelentette, hogy angol ha- donos most már saját elhajók most már át fognak ha- tarozása alapján szabadon ladni a Szuezi csatornán. A csatornahasználati díjakat és más költségeket fontsterlingben . fogják fizetni — mondotta. A miniszterelnök a pénzügyi rendelkezésekről szólva bejelentette, hogy az angol bank az egyiptomi nemzeti bank nevében új átutalható folyószámlát nyitott. Muemillan szerint n külföldi hajózási társaságok a Szueztói keletre fekvő területekkel folytatott kereskedelem kérdéseivel foglalkozó konferenciájukon tudtul adták, hogy a jövőben a Szuezi csatornán át küldik hajóikát. Több hajózási társaság már eddig is ezt tette. Nyugat-Németország és a skandináv államok hajótuhasználhatja a Szuezi csatornát. "Ilyen körülmények között — mondotta Macmillan — az angol kormány tovább már nem tanácsolhatja az angol hajótulajdonosoknak, hogy tartózkodjanak a Szuezi csatorna használatától*. beli társadalmi tulajdonban okozott gondatlan gyújtogatás bűntettében a városi bíróság nem jogerősen egyévi börtönre ítélte Bán József cipögyári segédmunkást, aki a gyúlékony anyagok raktárában társa előtti hencegésből gyufát gyújtott, s a benzingőzzel telített helyiség egy-kettőre lángralobbant. A tűzoltóság közel félórás megfeszített munkával tudta csak megakadályozni a nagyobb tűzkárt. A kár azonban így is 90 ezer forint, s a tűzoltás következtében két. tűzoltó nyolc napon túl gyógyuló égési sebeket szenvedett. A magáról megfeledkezett fiatalember, Bán József bűnösségének kimondásakor azonban nem kis felelősség terheli az üzem vezetőségét is, amiért a tűzveszélyes raktár kezelésére két tapasztalatlan munkást állított munkába. Egy ember büntetése, s az okozott kár bizonyára elővigyázatosabbá teszi a jövőben a Szegedi Cipőgyár üzemvezetőségét, s más üzemek vezetőségét is. A METRÓ Művelődési Otthon gyermekszínházának szegedi vendégszerepléséi ől A Budapesti METRÓ Művelődési Otthon gyermekszínháza vasárnap két előadásban vendégszerepelt Szegeden. A délelőtti előadáson a rendezés nem tudta lajdonosainak követségei feladatait megoldani. A gyer_ hivatalosan közölték a hozzájuk tartozó hajózási társaságokkal: a Szuezi csatorna használók szövetségének "f£gA Pjatnyickij• együttes késsen áll mn g\ar országi útjára mekek életveszélyes tolongásban szorongtak az előcsarnokban, míg hosszas kínlódás után nagynehezen elfoglalhatták helyeiket. Sajnos, a KTSZ-ek kultúrterme olyan állapotban van, hogy az előadást sem lehetett zökkenőmentesen lebonyolítani. Világítási zavarok, közlekedési nehézségek a színpadon — amik egy alkalommal a díszletek összedőléséhez vezettek — tették nehezen élvezhetővé az előadást. A mesejáték szereplői sok esetben kiváló teljesítményt nyújtottak. Az öreg király, A magyarországi útra induló Pjatnyickij orosz állami népi együttes hétfőn délelőtt tartotta főpróbáját a moszkvai Csajkovszkij-teremben. A Magyarországra utazó csoport 80 tagú. A kóruson kivül 25 táncos és 18 zenész .Hamupipőke, a vesz részt a vendégszerep- udvarmester és lésben. indokolatlanul beillesztett) A Pjatnylckij-egvüttes parasztlány is jó alakítást május 13-én indul el 1 hó- nyújtottak, szépen.énekeltek, napos magyarországi ven- Sajnos, a szereplök teljesítdégszereplésére. menye sem tudja feledtetni a feldolgozás hibáit. A dramatizálásba dilettáns elemek keveredtek, nem lehet egyetérteni a parasztlányka indokolatlan és ostoba szerepeltetésével. A jelenetek egymásutánja ls mozaikszerűen adja a mesét, nem ad egységes színpadi képet, a Jelenetek közötti űr vontatottá, nehezen felfoghatóvá teszi az előadást. A gyermeksereg természetesen örült a mese alakjainak. A gyermekszínház szerepeltetése még a hibák mellett ls hasznosnak mondható. Felébreszti a kedvet Szegeden is egy gyermekszinház megszervezéséhez. Az iskolák előadásai, s néhány ilyen vonatkozású kísérlet azt mutatja, hogy tehetséges gyermekszínészekben Szegeden sincs hiány. Bármelyik mostoha, az szegedi művelődési otthon (a játékba képes volna arra, hogy szegedi gyermekszereplökkel a Hamupipőke előadásánál még színvonalasabb gyermekszínliázat szervezzen.