Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-07 / 104. szám

PártaktÍTa-értekezlet lesz Szegeden Két nap múlva, csütörtökön délután 2 órától az MSZMP Szeged városi intéző bizottsága pártaktíva-érte­kezletet tart a Kálvin téri pártházban. Az aktíva-érte­kezleten az MSZMP-alapsze rvezetek vezetői, a város pártaktivistái, a gazdasági vezetők vesznek részt, hogy időszerű kérdésekről tanácskozzanak. Az értekezlet elő­adója: ifj. Komócsin Mihály elvtárs, az MSZMP városi intéző bizottságának titkára. Megállják helyüket gépállomásaink állami mankó nélkül is, ezt bizonyítja a Kisteleki Gépállomás példája is Szép sikereket ér el a tiszaszigeti KISZ színjátszó Együttes Tiszasziget határmenti köz­ség. A várostól is elég távol esik. A télen a kijárási tila­lom is nehezítette a fiatalok kulturális életének kibonta­kozását. Mégsem ültek tétle­nül, színdarabot tanultak. A falu leglelkesebb fiatal­jainak akkori összefogásából megalakult előbb az EPOSZ, majd a járás legjobban mű­ködő KISZ szervezete: Május elsejére igen nagy öröm érte a fiatalokat. Ed­digi munkájuk eredménye­ként 3000 forint értékben világvevő rádiót és elektro­mos lemezjátszót vásároltak. Hatalmas változás ez a ti­szaszigeti fiatalság életében. Október előtt még vezetékes rádióval és táskagramofonnál kezdték. A „Cigány" című hároni­felvonásos színművet tanul­ták meg és két esetben a községbein, egy-egy esetben Kübekházán és Öttömösön arattak nagy sikert Márton Nándor személyében jó veze­tőt választottak a fiatalok, aki, mint a szervezet titkára, sokat tett azért, hogy a fia­talok jól érezzék magukat a KISZ-ben: Most az MSZMP veszi fel tagjai sorába. Kiss András, a tanács elnöke, Já­vor József iskolaigazgató, Vecsernyés János és Bakacsi Géza pedagógusok példaként állhatnak a járásban igen sok pedagógus előtt. Dara­bot rendeznek, vendégszerep­léseket kötnek le, sőt egy­szer-egyszer még a szereplők helyett is „beugranak". Igen komoly teljesítményt nyújtott a szorgalmas és lel­kes szereplő gárda. Miksi Ba­lázs — Zsiga, Széli Dezső — Peti, Kocsis Klári — Rózsi, Laczi István •-»- Kurta, Bodó Jclán — örzse, Bódi István — Márton, Puskás Jenő — Ferenc, Papp Balázs — Gyu­ri, Kocsis István — Vársze­gi szerepét formálta sok si­kerrel és tehetséggel. Legkö­zelebb Üjszentlvánon, vagy Szőregen mutatkoznak be. Május elsején a részükre sok segítséget nyújtó MEZÖKER vállalatnál vendégszerepel­tek, — május 19-én pedig Szatymazra látogatnak el. Tiszasziget KlSZ-szerveze­te valóban a fiatalok leg­jebbjaíból tevődik össze. Megérdemlik, hogy sokkal többet törődjünk velük és segítsünk nekik. % Megalakul! a nyugdíjas szegedi építőmunkások szakszervezeti csopodjr Vasárnap délelőtt mintegy 800 nyugdíjas építőmumkás gyűlt össze az Építő-, Fa. és Épitőanyagipari Dolgozók S 'akszervezete rókusi műve­lődési otthonában, hogy meg­alakítsa a nyugdíjas építők közvetlen érdekvédelmi szer­nem a fiatalok tanításához, neveléséhez is hozzásegíti őket. Mivel az építő szakmá­ban gyenge az utánpótlás, na­gyon meg kell becsülni a szakma veteránjainak e szép törekvését. Az alakuló ülésen öttagú vézetét, a nyugdíjasok szak- vezetőséget választottak a szervezeti csoportját; A mun- szakcsoport tagjai. Elnöknek kából kiöregedett dolgozók örömmel vették, hogy a Csongrád megyei Bizottság segítséget adott a szakcsoport létrehozásához és további támogatásáról is biztosította őket. Ugyanakkor valameny­nyien helyeselték a szakcso­a több, mint öt évtizedes szakszervezeti tagsággal ren­delkező Szabó Jánost válasz­tották meg. A vezetőség még e héten elkezdi munkáját, kidolgozza a csoport programját és költ­ségvetését, meghatározza a port létrehozásának gondola- fogadóórák és a tanácsadás tát, mert eddig — hogy sza- idejét. Érdekvédelmi fel­vukkal éljünk — gazdátlanok adata mellett nagy gondot voltak, azaz mint szakszerve­zeti tagok ahhoz az üzemhez tartoztak, ahonnan nyugdíjba vonultak, de ez gyakorlatilag mégis azt jelentette, hogy nem tudtak élni a szakszerve­zeti tagoknak járó kedvezmé­nyekkel. Több idős munkás szóvá tette, hogy a szakcso­port megalakulása nemcsak az öregek érdekvédelme szem­pontjából lesz hasznos, ha­fordít majd a vezetőség az idős munkások szórakozására is. A művelődési otthonban a változatos szórakozás lehe­tőségeit is megteremti szá­mukra. Nagyon sok falusi ember­től hallottuk már eddig: he­lyes, hogy önállósítják a gép­állomásokat. A gépállomás vezetői, a traktorosok egya­ránt érdekeltek abban, hogy legyen munka, állandóan dolgozhassanak a gépek, mert ettől függ a jövedelem, s a kereset is. Ami pedig a minőséget illeti, a traktoris­ta is, a brigádvezető és az igazgató is tudja: az a gazda, akinek egyszer becsületes jó munkát végeztek, máskor is felkeresi a gépállomást. Ez a közvélemény a gépál­lomások önállósításáról, de most halljuk a gépállomást! A Kisteleki Gépállomáson örömmel újságolták az em­berek : Jól élnek saját kenyéren — Most már valóban saját kenyerünkét esszük, és mi tagadás, jobban is ízlik. — A napokban fizettük ki az ön­állósítás óta az első munka­béreket, ötvenegynéhány ezer forintot, ezt már nem állami hozzájárulásból, hanem a sa­ját keresetükből. Az öröm­nek van is alapja. A belső gépállomási munkások kere­sete is átlagosan 1420 forint­ra emelkedett. Korábban ezeket a „belső" emberekel fizették a legrosszabbul. Most az a kezdő szakmunkás is, akinek régen öt forint volt az órabére, érdeme sze­rint 8 forintot kap. A jobb szerelők pedig még ennél is többet. Korábban a J6 traktoros csak annyiban volt érdekelt a több és jobb munkában, hogy a hó végén valamivel több bért kapott. Most ser­kenti a munkára az is, hogy félévkor, év végén a teljesí­tés után szép összegű nyere­ségrészesedésre is számíthat. A főkönyvelőtől hallottuk: a gépállomásnak közel 900 ezer forint felvehető hitele van erre az évre. A kormány amikor engedélyezte a gép­állomások részére az ilyen hiteleket, nyilván arra szá­mított: az első évben nem megy minden simán. A kiste­lekiek úgy vannak vele: nincsenek ráutalva és ha szükség lenne is rá, csak a legeslegvégső esetben nyúl­nak hozzá, mert bizony, azt előbb-utóbb vissza kell fizet­ni. Persze, túlságosan rózsás­nak tűnne a Kisteleki Gépál­lomásról alkotott kép, ha nem szólnánk a bajokról, a nehézségekről: Mi történik a „holt szezonban"? Nemcsak a kistelekieknek, de más gépállomásoknak ls eséseket eddig az állam do­tálta, de mi lesz most? A ta­vaszi, nyári, őszi „hajrákban" szerzett jövedelmet felélik az üresjáratokban? Ezen sokan úgy akarnak most segítehi, hogy a kályhacsövektől kezdve egészen a gumikere­kes gyümölcsszállító kocsikig mindent gyártani akarnak a gépállomásokon. S máris megvan a veszélye annak, hogy a talajmunka csak amolyan mellék üzemág lesz A gépállomások átalakulnak a nagyobb haszonszerzés ér­dekében valamiféle vegyes­bazárrá. A Kisteleki Gépál­lomás vezetői előre látják ezt a káros végletet és éppen ezért nem is követik ebben más gépállomások példáját. Egyelőre a belső szakmunká­sok foglalkoztatása érdeké­ben csak egy kovács- és egy bognárműhely felállítását tervezik, ahol — ha a mező­gazdaságban kevesebb a mun­ka — kocsikat javítanak, lo­vat vasalnak a lakosság szá­mára. Ezzel azonban még ko­rántsincs megoldva a prob­léma. A gépállomás! munkaterület növeléséért A gépállomás vezetősége főfeladatának a gépállomási munkaterület szakadatlan nö­velését, szervezését tekinti, méghozzá nem is olyan elemi iskolás módon, ahogy ezt már eíelőtt is sokan csinál­ták. Most pédául a gépállo- szovjet gépállomásokon, mind mási szakemberek, mezőgaz- emellett kiváló ismerője a dászok felkeresik a volt tsz- magyar mezőgazdasági vi­tagokat, akik az októberi el- szonyoknak is — munkatár­lenforradalom nyomására saival együtt, példamutatóan szándékaik ellenére osztották oldja meg gépállomásuk előtt fel szövetkezeteiket Beszélget- álló új feladatokat, nek velük a közös gazdaság Csépi József visszaállításáról. Ezek a be_ szélgetések még igen kezde­tiek, de máris vannak ered­mények. Például a baksi Mi­csurin, a sövényházi Zója Tsz-eknek volt tagjai közül is már sokan így beszélnek: — Igazuk van a gépállomá­siaknak, a mi érdekünk leg­alább annyira kívánja a szö­vetkezeti termelést, mint az övék. — Tehát vannak kilá­tások arra, hogy a közeljö­vőben, legalábbis őszre a gép­állomás körzetében több fel­oszlott termelőszövetkezet új­ra alakul.' A tárgyalások ter­mészetesen kiterjednek az egyéni parasztokra is. Sokkal jobb és olcsóbb munkát tud nyújtani számukra a gépállo­más, ha körzetében géphasz­nálati társulások, különböző szakcsoportok alakulnak. Most már nem a legkülönbö­zőbb kiagyalt agitációs ér­vek késztetik a parasztságot társulásra, hanem a józan paraszti ész logikája. Az, hogy így drágább, fáradságosabb, úgy, ahogy javasolják, kiflze­tőbb és könnyebb. A Kisteleki Gépállomás pél­dája is mutatja; megállják a helyüket gépállomásaink ál­lami mankó nélkül az új hely­zetben, minden az előrelátó, jó szakmai, politikai vezeté­sen múlik. Bízunk abban, hogy Vigh István elvtárs, a gépállomás új Igazgatója — aki főiskolai tanulmányainak nagyobb részét a Szovjetunió­ban végezte, hosszabb ideig gyakorló munkát is végzett Felfüggesztették a hazatért ícl-amerikás labdarúgók büntetését A Magyar Labdarúgó Szö­vetség foglalkozott a haza­tért dél-amerikás labdarúgók beadványával, amelyben a bajnoki, nemzetközi és nem­zetek közötti válogatott mérkőzésekre eltiltásuk fel­függesztését kérik. Az MLSZ-nek a szabálykönyv alapján jogában áll a bünte­tést hathónapos próbaidőre felfüggeszteni. A Magyar Labdarúgó Szövetség élt ez­zel a jogával, s 1957. május 8-ával megadta a játékjogot a labdarúgók számára. Játékjogot kaptak: Bozslk, Bányai, Kotász, Budai, Lantos, Faragó, Szusza, Sándor és Rákóczi. Ezek már bajnoki és nem­zetközi mérkőzéseken sze­repelhetnek, s ha a magyar labdarűgósport vezetfíl úgy látják jónak, a válogatott csapat összeállításánál ls szóba kerülhetnek. Dudás és Törőcsik számá­ra a bajnoki mérkőzésekre szóló eltiltás már lejárt, s a nemzetközi és nemzetek kö­zötti találkozókra vonatkozó eltiltásukat ugyancsak fel­függesztették; A nyugdíjasok szakcsoport- van most ilyen problémájuk, jának első nyilvános meg- Évente kétszer-háromszor is nyilatkozása a közelgő „Épí- előfordul úgynevezett holt­tők Napjá"-nak megszerve- szezon, amikor a gépek na­zésébe történő bekapcsolódás gyobb részének le kell állni, lesz. nincs munka. Ezeket a ki­jCátogatás a „Sárgán" ÉPÜL A FELSŐTISZAPARTI ÜDÜLŐ VÁROSRÉSZ A tagság nagyobb keresetéről, a termelékenys<ig növekedéséről, az önköltség csökkenéaéről tanúskodott a Fodrászipari Szövetkezet közgyűlése Vidéki vendégéink­nek elsősorban he­lyi különlegességeket szeretnénk mutat­ni, így kerültünk el a Kőrössy-halászcsár­dába. A villamos végállomástól megle­hetős hepehupás úton juthatunk el ide. Bi­zony, szégyelltem ma­gam vendégeim előtt a megnyesett, csu­pasz fák közt kanyar­gó poros úton. Maga a halászcsárda is még igen idény előtti ál­lapotban van és csak a kitűnő halászlé enyhítette azt a kel­lemetlen hálást, ame­lyet a halászcsárda mögötti disznóól és baromfiudvar vált kl az emberből Remél­hetőleg az idény ele­jére a higiénia kívá­nalmainak megfe­lelő viszonyokat te­remtenek majd itt az illetékesek. Sokkal üdítőbb lát­ványt nyújt a halász­csárda és a Sárga kö­zötti tiszaparti rész. Két év alatt itt új üdülőtelep épült fel, ahol a szebbnél szebb üdülőházak várják pihenni vá­gyó dolgozóinkat. A sok csinos üdülő kö­zül is kiválik a MÁV­csónakház, a postás­üdülő, a Városi ta­nács nagy épülete és még sok most épülő nyaralóház, amelyek­i öl nem tudjuk, hogy kié. Egy-egy kis ma­szek-házikó szeré­nyen bújik meg a na­gyabb üzemi iidüldk között, de a „Rigó"­vendéglő körül való­ságos utcákat alkot­nak a sok lelemény­nyel felépült kabi­nok. Közöttük egy­egy tisztáson szalon­nát sütnek a türel­metlen nyaralók. Rő­zsefüst, festékszag és vidám kopácsolás adják meg a tisza­parti építkezés jel­legzetes illatát-zaját. Kár, hogy a Tisza partja nagyon mere­dek és csak a Sárga igen szűk területe alkalmas fürdésre. Ezi a kérdést vala­hogy meg kellene ol­dani, mert az itteni fürdés a Sárgán kí­vül életveszélyes. Úgyszintén rendez­ni kell azt is, hogy a partmenti úton jármű ne közleked­hessek és ez az út csak gyalogközle­kedésü legyen, meg­felelően portalanítva, A séta után vendé­geink elismerésüket fejezték ki a látottak felett. Szerencsés helyzetben van a vá­ros közönsége — mondták —, hogy ilyen közel a város szívéhez. könnyen megközelíthető üdü­lő-mtdötelepe ván. A többi magyar várbs­nak ilyen adottsága nincs. Az biztos, hogy a kialakuló kép máris egy pompás üdülőte­lep létesítését sejte­tik, mely Szeged kö­zönségének olcsó nyaralását biztosít­hat ja és új színnel élénkíti kissé álmos vá rosúnkát. Dr. Vámossy József A Szegedi Fodrász és Koz­metikai Kisipari Termelőszö­vetkezet tagsága vasárnap tartotta meg első negyedévi mérlegbeszámoló és vezető­ségválasztó közgyűlését. A közel hétórás tanácskozás és választás a tagság egységes és megfontolt akaratáról tett bizonyságot. A napirend első részében a vezetőség beszámolóját hallgatták meg a szövetke­zet tagjai a negyedévi mun­káról, amely szép és a jövőre nézve biztató eredményeket adott hírül. A tavalyi, egész évi negyvenezer forinttal szemben az idén már az első negyedévben mint­egy 59 ezer forint nyere­ségre tettek szert. Az egy főre eső havi átlagkereset az idén több. mint 70 fo­rinttal magasabb volt a múlt évinél. Közben az önköltség szintjét is sikerült lejjebb szoríta­niok, az 19o6-os első negyed­évi önköltséghez képest 7,1 százalékkal. Ezzel párhuza­mosan a termelékenység kö­zel 9 százalékkal növekedett. A 126 szövetkezeti tag igyekvő, szorgalmas mun­kájának eredményességét tükrözik ezek a számok, és egyben a vezetőség ráter­mettségéről tanúskodnak. Mi sem bizonyítja ezt jobbah, mint az, hogy az örvendetes béremelke­dést megelőzte a termelé­kenység növekedése. Ezek után érthető, hogy a tagság a hozzászólások so­rán elismeréssel adózott a vezetőségnek. Lapunk egyik korábbi szá­mában szóvá tettük, hogy a szövetkezet éléről korábban jogtalanul és alapszabály­ellenesen távolították el a vezetőséget, amire az adott alapot, hogy egyrészt idősze­rűtlen volt a választás, más­részt alapszabályellenesen történt. A most lezajlott közgyűlé­sen új vezetőségválasztást bonyolítottak le, és a vá­lasztással a tagság vég­eredményben megerősítette a korábban választolt ve­zetőséget, és Mihók András elnököt funkciójában. Ezzel a válasz­tással végre lezárult az a hu­zavona is, amit a korábbi, kifogásolható választás oko­zott a szövetkezetibein, ANYAKÖNYVI HlREK I. KERÜLET Házasság: Kürtös Endre és Baksa Margit, Kis Károly és Var­ga Anna, Vajnai János és Hovan Mária Piroska, Mo­haupt Ferenc és Walthier Ju­lianna Izabella, Marton Jó­zsef és Simor Klára, Tompa Pál Ferenc és Horváth Éva Mária, dr. Sípos Károly és dr. Jáksó Gizella, Zelei Já­nos és Kószó Julianna kötött házasságot. Születések: Tóth Imre és Kormányos Anna Ferenc, Erdei Imre és Molnár Éva Éva Zsuzsanna, Farkas József és Bakos Etelka Etelka, Duba Gyula és Gulyás Ella Ida Rózsa, Varga Sándor és Juhász Mar­git Sándor, Hajgató János és Ambrus Ilona Erzsébet, Tú­rt János és Nagy Rozália Er­zsébet, Tóth János és Baráth Julianna Edit, Heim Miklós és Orbán Irén Edit, Tóth Já­nos és Csuzdi Terézia llorta, Tóth János és Csuzdi Teré­zia Terézia, Rácz Tibor és Ocskai Klára Erzsébet Klá­ra Csilla, Molnár Sándor és Hajós Anna Mária Sándor, dr. Faragó András és Dobsa Ilona Béla Károly, Szankai Sándor és Márkus Irén Sán­dor István, Szűcs Péter és Vártay Ilona Péter, Kovács Lajos és Csányi Zsuzsanna Klára, Szabó József István és Kormányos Mária Rozália Gabriella Ilona, Huszta Sán­dor és Esztellczki Aranka Sándor, Szőri Antal és Sári Rozália Rozália, Csűri Mi­hály és Kovács Julianna Ju­lianna. Kovács Dávid és Rácz Erzsébet Erika nevű gyermeke született. Elhaltak: Sipos Ildikó Magdolna 4 napos. Hatházi Mária 3 na­pos, Börcsök Lajos 5 éves, Végh Márta 4 napos. Dobó Andrásné Dobó Julianna 72 éves, . Sebestyén József 63 éves, Boldog Ferencné Nó­vák Rozália 72 éves. Hor­váth Hona Rozália 48 éves, Turi Béla 31 éves.^lr. Sán­dor József 63 éves, Zsigmond György 2 hónapos, Farkas Pálné Tilger Janka Anna 69 éves korában hunyt el; II. KERÜLET Házasság: Balogh Béla és Nyári Ilo­na. Kasza Gergely és Szécsi Aranka, Német Antal és Ko­csor Ilona, Spitalszky Sándor István és Toldi Erzsébet kö­tött házasságot. Halálozási Steiner Zsigmondné Nagy Anna 70. Lovászi Ferencné Duzs Julianna 78, Markov Györgyné Jójárt Ilona 58, Új­vári Ferencné Sőregi Etelka 56 éves korában hunyt el. III. KERÜLET Házasságkötések: Horváth István és Batki Piroska, Mérten Miklós és Bóka Rozália, Zsuzs János és Horváth Erzsébet, Szeke­res Péter és Czene Ilona kötött házasságot. Születések: Varga András és Csengeti Klárának András János, Horváth Pál és Nagy Má­riának Ferenc József, Dám­ján István és Zemkó Iloná­nak István József, Kasza Szilveszter és Szabó Mag­dolnának István, Kövesi Jó­zsef és Fülöp Erzsébetnek József, László, Serényi Mi­hály és RakoncZai Etelkának Mihály, Buknicz György és Gombos Rozáliának Etelka, Rozália, Szilágyi István és Rácz Jolánnak Jolán Ilona, Horváth Ferenc és Király Annának Ferenc, Kopasz Já­nos és Kuesora Máriának András János, Gábor József és Szabó Annának József nevű gyermekük született. Elhaltak: Losonczl Lajos 75, Rácz Dezső 65, Seres József 56, Botos József 70, Varga Mi­hályné Verik Julianna 72, Tóth Jánosné Vakarcs Juli­anna 70, Márton Jánosné Jankó Etelka 91, Kraszna­völgyi János 60 éves korá­ban halt el. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom