Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-07 / 104. szám

Örömmel üdvözölnénk egy lengyel kormányküldöttség látogatását hazánkban — mondotta a K&liigyminiastérium »aővivője sajtóértekezletén Május 6-án Gyáros László rendkívüli követ és megha­talmazott miniszter, a Kül­ügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletet tartott a Magyarországon tartózkodó külföldi tudósítók részére. Az értekezleten a szóvivő vála­szolt a külföldi tudósítók szá­mos bel- és külpolitikai tár­gyú kérdésére. A magyar és a lengyel kormány közötti látogatásról elhangzott kérdésre a követ­kezőket mondotta: — A törvényes rend hely­reállításával és a népi hata­lom megszilárdításával kül­politikai kapcsolataink is ör­vendetesen javulnak. Ami ezzel kapcsolatban a magyar és a lengyel kormány közöt­ti látogatást illeti, erre vo­natkozólag ma még nincs megállapodás. Mi a magunk részéről örömmel üdvözöl­nénk egy lengyel kormány­küldöttség látogatását, mert lehetőség nyílnék arra, hogy a magyar és a lengyel nép hagyományos barátságát a látogatás még jobban elmé­lyítse. Ez a látogatás szá­munkra annál is inkább hasznos volna, mert közvetlenebbül Ismerhet­nénk meg azokat az Intéz­kedéseket, amelyeket a lengyel párt és kormány Gomulka elvtárs vezetésé­vel tesz, hogy Lengyelor­szágban megerősítsék a szocializmus alapjait. tovább fejlesszék a demok­ratikus vívmányokat, emel­jék a lengyel dolgozó nép életszínvonalát. Elsősorban a jelenlegi lengyel párt- és kor­mányvezetőknek köszönhető, hogy a szocializmus építése során előfordult hiányossá­gok felszámolása a tömegek aktív részvételével sikeresen halad előre. Nagyra értékel­jük a lengyel párt és a kor­mány harcát a nacionalista­opportunista elhajlás ellen és mivel problémáink számos kérdésben azonosan merül­nek fel. ebből a harcból ma­gunk számára is nagyon sok értékes tanulságot vonha­tunk le. A szóvivő a sajtóértekez­leten a Franciaországban tar­tózkodó fiatalkorú magyar disszidensek helyzetéről az alábbi nyilatkozatot tette: — A múlt évi ellenforra­dalmi események idején, va­lamint az azt követő idő­szakban külföldre szökött magyar állampolgárok kö­zül mintegy 8300 személy, köztük igen nagy számban fiatalkorú került Franciaor­szágba. Többségük jelenleg is táborokban, laktanyákban tartózkodik és csak kisebb részüknek sikerült eddig munkát találni. A Francia­országban tartózkodó ma­gyarok közül eddig több mint ezet. személy jelentke­zett hazatérésre, köztük igen sok fiatalkorú. Sokan tovább akarnak utazni tengerentúli országokba. A francia kor­mány igyekszik elhárítani magáról a felelősséget, hogy a szökevény magyarok rossz körülmények között élnek Franciaországban; Ugyanakkor tény az. hogy francia toborzócsoportok Járták az ausztriai mene­kült-táborokat. és a ma­gyarok kifejezett kívánsá­ga ellenére egész csoporto­kat Franciaországba tele­pitettek. F./ek a tények azt mutatják, hogy a francia hatóságokat súlyos felelősség terheli ma­gyar állampolgárok Francia­országba való csábításáért. Ezt még súlyosbítja, hogy a francia kormány akadá­lyozza, sőt a fiatalkorú ma­gyar állampolgárok számára egyenesen lehetetlenné teszi, hogy visszatérhessenek hazá­jukba. A magyar kormány mindent megtesz, hogy a ha­zatérni szándékozó magya­rok visszatérhessenek. A ma­gyar kormány ebben az ügy­ben már számos esetben köz­benjárt a francia hatóságok­nál. Különös gonddal foglal­kozik a magyar kormány a fiatalkorú magyar menekül­tek hazatérésével. Ezt bizonyítja az 1937. évi 24. számú törvényerejű rendelet is. amely lehető­vé teszi, hogy a fiatalko­rúak az amnesztiarendelet lejárta után is büntetlenül hazatérhessenek. Sajnos, a francia hatóságok részéről nem tapasztalunk kellő megértést, különöskép­pen a fiatalkorúak kérdésé­ben. Propagandával, a félre­vezetés minden eszközével, a kiutazási engedélyek megta­gadásával és más módon próbálják gátolni a fiatalko­rúak hazatérését. A legkü­lönbözőbb feltételeket szab­ják a hazatérők elé, aminek egyetlen célja, hogy meghiú­sítsák a fiatalkorúak hazaté­rését) A francia hatóságok elein­te ezzel az indokolással tö­rölték a hazatérők listájáról a fiatalkorúakat: „meg kell vizsgálni, hogy a fiatalko­rúak szülei nem élnek-e Franciaországban." Amikor ezzel sem tudták megakadá­lyozni a hazatérést, a Ma­gyarországon tartózkodó szülők írásbeli kérésének be­mutatását követelték: De amikor a kétségbeesett szü­lők levelelnek és táviratai­nak özöne érkezett a francia hatóságokhoz, már ez sem volt elég, „atyai meghatal­mazáshoz" kötötték a kiuta­zási engedély megadását. Ezt a meghatalmazást a buda­pesti francia követségen a követség konzula hitelesíti. A magyar szülők a francia konzul előtt szóban és írás­ban kérték gyermekeik ha­zatelepítésének engedélyezé­sét: Megjegyzendő, hogy a kö­vetség kérelmenként 1400 franknak megfelelő forint összeget szedett be a gyer­mekeik hazatérésének en­gedélyezését kérő szülők­től. Felháborító és egyben elszo­morító, hogy a francia kor­mány legújabban már a sa­ját konzuljának hitelesítésé­vel ellátott szülői kérelmeket sem fogadja el, hanem most már a Nemzetközi Vöröske­reszt képviselőit is be akar­ják vonni a hitelesítésbe. Mire való ez a huzavo­na? Milyen céljaik vannak a francia hatóságóknak a fia­talkorú magyarokkal? E kér­désekre a választ az alábbi tények adják: fiatalkorú ma­gyarokat toboroznak az ame­rikai hadseregbe (francia te­rületen!) és a francia idegen légióba. Kémiskolákra viszik őket, hogy később felhasznál­hatók legyenek saját hazá­juk, szüleik és testvéreik el­len. Jellemző, hogy a magyar egyetemistáknak Párizsban havonta 5000 frank ösztöndí­jat adnak, de egyes „ki­emelt" iskolákban a francia állam havi 35 000 frankot, a Szabad Európa Bádió pedig ösztöndíjasainak havi 25 000 frankot juttat. Még a tapasz­talatlan fiatalok ls egyre in­kább felismerik, milyen cé­lokra akarják őket felhasz­nálni. Jellemző példa erre, hogy az egyik Ilyen „kiemelt" iskolából 30 magyar egye­temista köziil 26-an le­mondtak kétes értékű ösz­töndíjaikról. Franciaországban a szökött magyarok bére — amennyi­ben sikerül munkát kapniok — a francia munkások béré­nek mindössze 60 százalékát éri el. A fiatalkorúak mun­kabére még ennél is keve­sebb. Abban a pillanatban, amikor a francia hatóságok tudomást szereznek a fiatal­korú magyarok hazatérési szándékáról, ezt igazolvá­nyaikra rávezetik, a táborok­ból kizárják őket és többé nem kaphatnak műnkét Franciaországban. Ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy a hazatérést lehetetlenné te­szik, mivel az ehhez szüksé­ges útiköltséget nem tudják megszerezni. így akarják ezeket a fiatalkorúakat a francia idegenlégióba és egyéb gyarmati hadseregbe bekényszeríteni: A magyar kormány to­vábbra is nagy erőfeszítése­ket tesz, hogy a külföldre szökött fiatalkorú magyarok hazatérését elősegítse. Sze­retnénk remélni, hogy a francia hatóságok felhagy­nak az emberiesség semmi­bevevésével folytatott azon politikájukkal, hogy akadá­lyokat gördítenek a hazatér­ni akaró fiatalkorú magya­rok elé és hozzájárulnak e kérdés kedvező rendezésé* hez. Ezután Gyáros László a belpolitikai élettél kapcsolat­ban felvetett kérdésekre Vá­laszolt. A KÜLPOLITIKA HÍREI­röviden Moszkva (MTI). A Pravda hétfői száma közli, hogy a Szovjetunió Legfelső Taná­csának a Kremliben lévő üléstermében ma délelőtt 10 órakor megnyílik a Legfelső Tanács szövetségi tanácsá­nak ülésszaka. Déli 12 óra­kor kezdődik a nemzetiségi tanács ülésszaka. Á Szovjetunió Legfelső Tanácsa két házának bizott­sági elnökei május 6-án dél­után 5 orakor ülést tartottak, k Belgrád (MTI). A magyar —jugoszláv tudományos-mű­szaki együttműködési ve­gyesbizottság április 29 és május 4 között megtartotta első ülésszakát a jugoszláv fővárosban. Az első ülésszakon meg­vitatták és elfogadták a bi­zottság alapszabályát, továb­bá a két ország tudományos­műszaki együttműködésének gyakorlati feltételeit és a két fél tudományos-műszaki együttműködésének prog­ramját. Az ülésszak munká­járól jegyzőkönyvet készítet­tek. amelyet május 4-én ír­tak alá. • Peking (MTI). K. J: Voro­silov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnö­ke és a kíséretében lévő személyiségek helyi idő sze­rint hétfőn reggel 4 óra 30 perckor repülőgépen Pe­kingből Indonéziába utaztak, hogy Sukarno indonéziai el­nök meghívására baráti láto­gatást tegyenek. • New York (MTI). A TASZSZ jelenti; Közleményt adtak ki arról, hogy az Egye­sült Államok Kommunista Pártjának országos bizottsá­ga április 2—28-án New Yorkban üiést tartott, ame­lyen megválasztották a párt 20 tagú végrehajtó bizottsá­gát. A közlemény szerint az országos bizottság ülésén fő­ként a polgári jogokért való harcnak és az egyesült álla­mokbeli marxista sajtó hely­zetének kérdésével foglal­koztak. • Beirut (MTI). A Reuter jelentése szerint a baloldali jelöltek győztek a Szíriában tartott pótválasztásökon. A damaszkuszi pótvdlasz­táson Riad Malki kommunista szocialista jelölt győzött 2000 szavazattal. Kuatli köztársa­sági elnök is Malki mellett szavazott. Malki annak a tá­bornoknak fivére, akit 1955­ben meggyilkoltak. Szíria másik két városá­ban ugyancsak szocialista­kommunista jelöltek győztek a Muzulmán Testvériség je­löltjeivel szemben. Róma (MTI). Guiseppe Saragat, az olasz miniszter­tanács elnökhelyettese, az Olasz Szocialista Demokrata Párt vezére vasárnap a párt megyei szervezeteinek kép­viselői előtt javasolta, hogy a párt vegye vissza a cselek­vési szabadságát és lépjen ki a kormánykoalícióból. Olasz politikai megfigyelők szerint Saragat így aikat-ja megköny­nyiteni pártja és a Nénni­vezette Olasz Szocialista Párt egyesülését, A L H II I II f közömbösség nem kommunista jellemvonás Feljegyzések a Dorozsmai Pamuiszövő páriiag­gy ülésén A dorozsmai tanácsháza falán márványtáblácskát őriznek. Pár szó és hat név van rajta: Móra Ferenc, Horváth Ferenc, Majláth Sándor, Üjhelyl András, Horváth István, Molnár Jó­zsef. A betűk frissen véset­tek, bár a tábla alján a fel­irat azt hirdeti; 1953-ban helyezték Ide az 1919-es Ta­nácsköztársaság leverése után a fehérterror által ke­gyetlenül megkínzott, meg­gyilkolt kommunisták emlé­kére. Frissen vésettek a be­tűk, mert nemrégen került vissza helyére a tábla. Az októberi ellenforradalmi na­pokban az volt az első, hogy ezt is leverjék. A tábla most ismét őrzi a mártírok emlékét. Hogyan őrzik a dorozsmai kommu­nisták? A kérdés feleslegesnek tűnik, hiszen ők helyezíeilék vissza a táblái. Emlékük őrzése azonban most sokkal többet jelent: harcot az ellenforradalmá­rok, a politikai és gazdasági hibák, harcot a sovinizmus, a nacionalizmus, harcot a közömbösség, a nemtörő­dömség ellen. Közömbösség, nemtörő­dömség: nem kommunista jellemvonás, nem is lehet az. Ezek a gondolatok fog­lalkoztatták a múlt héten a Pamutszövőipari Vállalat koskundorozsmai telepe pártszervezetének taggyűlé­sét. Már az első napirendi pont -vitája*, jobban mond­1 • va a beszámolót követő csend arról győzött meg: itt elsősorban azt kell elérni, hogy minden párttag őszin­tén, tárgyilagosan mondjon véleményt, bátor és harcos legyen. Szilágyi Mihály elv­társ, az intéző bizottság el­nöke beszámolójában több számadatot sorolt fel. Első­nek a havi kereset alakulá­sát említette. Korábban 936 forint, most 1059 forint. Növekedeti az átlagkereset, csökkent a munkaintenzi­tás. Tíz gépről két gépre tértek át a szövőnők, s az egy gépre jutó vetésátlag mégsem növekedett, hanem csökkent. Azt szokták mon­dani, hogy a számok önma­gukéri; beszélnek. Hát még az emberek! Az emberek, akik változnak, alakulnak, s edződnek. Igen, edződnek a nehézségek leküzdésében, az ellenség elleni harcban. De­hát igy edződtek a dorozs­mai pamutszövőben, hogy szavuk sincs a vállalatra ne­hezedő gazdasági kérdések­hez? " Talán a gyengére sikerült beszámoló után nem talál­ták a módját annak, hogy felvessék a problémákat, amelyek naponta foglalkoz­tatják őket? Lehet, hogy azt várták: kezdje csak el vala­ki. De nem kezdte senki. Vagy nem tudnák elmonda­ni, amit éreznek, amit gon­dolnak, ami érdekli őket? Nem! Nagyon is összefüggő­en, értelmesen tudnak be­fl szociáldemokrata Scharf lett Ausztria köztársasági elnöke Szmirnov bonni nagykövet levele Adenauerhes — Tárgyal a leszerelési albizottság MEGVÁLASZTOTTÁK AZ OJ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT, Vasárnap Ausztria négy és félmillió választópolgára járult az urnák elé, hogy szavazzon: dr. Adolf Schárfet, vagy dr. Denket, kívánja-e köztársasági elnöknek. Az este 10 órakor köz­zétett hivatalos végeredmény alapján a szociáldemokrata párll dr. Adolf Scharf lett Ausztria új köztársasági elnöke. Scharf kétmillió 259 ezer 975, (51,14 százalék), míg dr. Denk, a Néppárt felőlije hétmillió IfíO ezer 551 szavazatot kapott (48,86 százalék), A vá­lasztásokon a két jelöli fej-fej mellett haladt és dr. Scharf győzel­me csak a két legutolsó választókerület szavazalainak összeszám­lálásakor lett bizonyos. Addig dr. Denlt mintegy 26 ezer szavazat­tal vezetett. Ausztria új köztársasági elnökének megválasztása a baloldal nagy győzelme. Megválasztását az Osztrák Komrminista Párt is támogatta. SZMIRNOV VÁ1.ASZA ADENAUER LEVELERE. Adenauer nyugatnémet kancellár április 28-án levelet intézett Szmimovhnz, a Szovjetunió bonni tingykövötéhez. A kancellár levelében kifo­gásolta, hogy a szovjet kormány április 25-i, a nyugatnémet kor­mányhoz intézett jegyzéke nem említi azokat a kijelentéseket, amelyeket Adenauer április 25-én Szmirnov nagykövettel folyta­tott megbeszélésé alkalmával tett. Adenauer ez alkalommal Ugyanis megnyugtatni igyekezett Szmirnovot arról, hogy a szö­vetségi kormánynak nincs semmiféle atomfegyvere, nem is kérte a nyugati hatalmaktól alomfegyverek szállítását, és hogy a bonni kormány minden töle telhetőt megtett az egyetemesen ellenőrzött leszerelés elérésére az atomfegyvert illetően. Szmirnov nagykövet válaszában emlékeztette a knnrellárt, hogy április 25-i kijelentései nem teszik feleslegessé a szovjet kor­mány április 27-i jegyzékében szereplő kérdések felvetését.. Ez a jegyzék ugyanis nem szólt arról, hogy a nyugatnémet hadseregnek van atomfegyvere, vagy a bonni kormány kért atomfegyvert. A szovjet jegyzék csupán felhívja a szövetségi kormány figyelmét arra a súlyos következményekre, amelyekkel a nyugatnéniét had­sereg atomfegyverekkel történő felszerelése járhat. Szmirnov levele további részében emlékezteti a kancellárt arra, hógv a szö­vetségi kormány képviselői több alkalommal kijelentették: ssriit­dékuk Van a Bundeswéhrl. a nyugatnémet hadsereget alomfrgli­s'erekkel felszerelni és Nyugat-Németország területét a nyupníi hatalmak rendelkezésére bocsátani, nukleáris fegyverek elhelye­zése céljából. A szovjet nagykövet sajnálkozását fejezi ki levelében azzal kapcsolatban, hogy a nyugatnémet kormány — állítólagos törek­véseivel ellentélben — még senuni konkrét lépést sem tett az atom­fegyverre vonatkozó ellenőrzött leszerelés megvalósítása érdeké­ben, majd megállapítja: IIa a kancellár levele nemcsak egyszerű megállapítását jelenli annak, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság nem rendelkezik semmiféle nukleáris fegyverfajtával, és hogy nem kérte ilyen fegyverek szállítását, hanem az NSZK kormányá­nak arra vonatkozó szilárd szándékát fejezi Iti, hogy nem szereli fel hadseregét nukleáris fegyverrel, és hogy nem engedi meg. hogy területén más hatalmak atomfegyvereket helyezzenek el, akkor a szovjet kormány üdvözölni fogja á szövetségi kormány ilyenirá­nyúi döntését, amely komolyan elősegítené a nemzetközi feszültség enyhítését Európában. Szmirnov levelét a nyugatnémet sajtó vasárnap közölte. A hamburgi Die Well című befolyásos lap megállapítja: a nagykövet Válaszlevelének tárgyilagos logikája netn cáfolható meg, mert megfelel a tényeknek. AZ ENSZ LESZERELEM ALBIZOTTSÁGA FOLYTATJA MUNKÁJÁT. Az ENSZ leszerelési albizottsága hétfőn folytatta tariáeskozásait. A tárgyalások: öt napig tartó szüneteben a küldöt­tek tanulmányozták á Szovjetunió legutóbbi leszerelési javaslatát. A tárgyalások szünetében a küldöttek nemlnvatalos megbe­szélésen több kérdést intéztek Zorinboz, a Szovjelunióunió kép­viselőjéhez az új szovjet javaslattal kapcsolatban, szólni, ha valami ólmótíyt mesélnek, vagy egyéni gond­jaikról, bajaikról panaszkod­nak. Miéri akadnak el mikor a párt ügyeit kell meghányni-vetni? Azt hi­szem azért, mert még nem tanította meg őket a párt hosszú évek során ami­kor még az üzem dolgo­zóinak több mint fele párt­tag volt, hogy a Párt ügyét úgy tekintsék, mint életük napi problémáját, A második napirendi pontnál az átigazolási kérel­mek vitájára került sor. De inkább csak szavaztak, mert Kereszttűri elvtárs, a tag­gyűlés elnöke miután felol­vasta a kérelmező nevét, máris feltette a kérdést: ki van mellette, ki van ellene? Nem volt senki, aki közbe­szóljon, hogy várjon, hadd mondják el véleményüket. Pedig a beszámoló is arról beszélt; meg kell szűnni itt a dorozsmai gyárban is a mindenre bólogatásnak, a kö­zömbös szavazásoknak. Du­dás Józsefné, a volt ü. b.­elnök kérelménél azonban mintha a vita szikrája pat­tant volna ki: S úgy tűnt, minthg erre a szikrára vár­tak volna, s aztán elhang­zottak a további kérelmezők neveinél a mellette és az ellene vélemények. Csak egy hiba volt. hogy a pado­kon ülve többnyire maguk elé mondták az ellenvéle­ményt, csupán Barsi Árpád merte bátran elmondani vé* lfeményét, s kérdéseket tett fel a kérelmezőknek. Mire végére értek a kérelmek fe­letti szavazásnak, újabb volt MDP tagok kértek szót, mert közülök többen eljöt­tek erre a taggyűlésre. Jól­lehet már azzal a szándék­kal, hogy kérjék étigazolá­sukat. Ocskó Józsefné, Peták János álltak fel, terjesztették kérésüket a taggyűlés elé. Ezután Bihari István •»• aki eddig nem volt tagja a pártnak —, egy idősebb ember felvételi kérelmét vi­tatták meg. Egyöntetű volt a vélemény; Bihari István­nak a pártban a helye. Az „ ellenforradalom napjaiban if világosabban látott sok * MDP-tagnál ls. Október 24­éh már azzal fogadta a gyár­ba érkező kommunistákat; ennek már fele sem tréfa, itt ellenforradalom van. — Az ő kérelme döntésénél érezni lehetett, szívükből beszélnek, s úgy is szavaz­nak. A korábbi kérelmek el­döntésénél azoban olyan ér­zése volt a kívül álló szem­lélőnek, mintha félnének egymás fejére olvasni az el­követett hibákat, mintha azt gondolták volna; ha én el­mondom. mit vétett, ő is visszavághat. Nem érvénye­sült a bátor, szabad, a páft­életet frissítő, pártmunkát se­gítő kritika. Pedig ha a párt­életben több és elevenebb a vita, a véleménycseré, ez azt is jelenti, hogy a párt ereje nő, mert hiszen aktí­vabb, harcosabb, kezdemé­nyezőbb a tagság. Nagyon ráférne a Pamutszövö párt­szervezetére az erősítés. Szabad-e kételkedni azon­ban abban, hogy a dorozs­mai ipari munkások, az egy­kori harcos kommunisták utódai ezt, a pártéletre ne­hezedő ne bántsuk egymást jelszó alatt meglévő bizony­talanságot száműzni tudják? Nem! Lehet, hogy Itt írott bírálatot olvasva megsértőd­nek. De úgy hiszem, nem árt ez és később majd le­higgadnak és gondolkoznak: mire vezet a kritikátlanság. Aztán majd igyekeznek ki­jutni ebből a zsákutcából. Segíteni kell ennél a párt­szervezetnél határozottan és gyorsan! » ap « r

Next

/
Oldalképek
Tartalom