Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-31 / 125. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI fl katonai bíróság Mlota «; a Szegedi Fémioarl és Finommechanikai | Vállalat ellenforradalmárai:; ügyében A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJAf « lexnlművek új napközi otthona XIIL évfolyam, 125. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1957. májas 31. Mi lesz a jó munka jutalma? Sok országos gondunk kö­zepette október óta jóformán csak most kerülhetett napi­rendre a jó munka anyagi és erkölcsi megbecsülésének ügye. Üzemeinkben ugyan már több helyen kidolgoz­ták a szocialista munkaver­senyben résztvevő és kiemel­kedő munkát végző dolgo­zók jutalmazásának rendsze­rét, de állami rendelet még mindeddig nem szabályozta a szocializmus építésében ki­váló, derék munkások és üzemek erkölcsi és anyagi megbecsülésének kereteit. Tudjuk, hogy a Kossuth-díj­jal és más állami kitünteté­sekkel való jutalmazás for­máit megtartotta a kormány, de még nem született dön­tés a kisebb, értékes, szép érdemek jutalmazása ügyé­ben. A munkás közvéleményt foglalkoztatja a „Szakma kiváló dolgozója* cím és az ezzel járó jutalom, és egy sereg olyan más meg­becsülést forma, amely ok­tóber előtt élt és hatott. Az üzemek ós egyének jutalmazásáról szóló rendelettervezet a kor­mány elá került Sok helyen megkérdezik az emberek, hogy mi lesz az „Élüzem* cím sorsa, s hogy oda ítélik-e majd újból a Minisztertanács és SZOT vándorzászlaját a velejáró pénzjutalommal együtt az arra érdemes üzemeknek. Az bizonyos, hogy kormányunk módoflj) te­remt a jó munka megbe­csülésére és anyagiakat is fordít a legjobbak jutal­mazására. Hogy mégis késik az erről szóló rendelet, annak egysze­rűen az az oka, hogy a ko­rábbi cikkelyeket felül kell vizsgálni és egyrészt a jutal­mazás formáit meg kell vál­toztatni, másrészt alkalmaz­ni kell azokat jelenlegi gaz­dasági helyzetünkre; Termést hozott a tíz éve Jelfedezett" szecsuáni fenyő a Szegedi Füvészkertben A Szegő.Ii Tudományegyetem füvészkertjében termést hozott egy ritka fa, a „Metasequoia", magyar nevén: szecsuáni fenyő. Ezt a különleges, rendkívül gyorsan növő iát tíz éve „fe­dezték fel" Kína Szecsuán tarto­mányának egyik erdejében, — azelőtt a tudomány kihalt fának tartotta. Hazánkban először itt, a Sze­gedi Füvészkertben mintegy nyolc éve ültették el a ritka lomhhullató fenyőfélét, amely most üdezöld levelei között — főleg a fa csúcsán — negyven­ötven egészséges tobozt érlelt. Mivel a fa fiatal, ez meglepően érdekes eseménynek számít, ugyanis a fenyőfélék húsz-har­minc évnél korábban nem szok­tak termést hozni. Emellett je­lentős is a termőrefordulás, mert eddig csak eléggé nehézke­sen, dugványról tudták szaporí­tani ezt a fenyőt. Viszont most, ha a tobozban kifejlődő mag termő lesz, könnyűszerrel tör­ténik majd magról a szaporítás, ­Nagy zöldség- és burgonya-tartósító SZEGEDEN telep épül A MEZÖÉK szegedi veze­tősége és a III. kerületi ta­nács végrehajtó bizottsága között tárgyalások kezdőd­nek a közeli napokban. Eze­ken a tárgyalásokon döntik el, hogy a város területén hol épüljön fel a közeljövőben az új zöldség- és burgonya­tartósító és tároló telep. Az eddigi tervek szerint igen nagy állami beruházásokból ez a felvásárló és tartósító üzem a szegedi Vágóhíd mel­lett, a régi sertésvásártéren épülne fel. Az . országban szinte egyedülálló, hollandi típusra berendezett üzem lesz ez. Egymás mellé több 10 va­gon befogadó képességű tár­házat építenek majd, a tároló épületek végeiben nagy telje­sítményű szívó és nyomó ventillátorokat helyeznek el. Ezek a ventillátorok a hőmérséklettől függően ál­landóan hűtik, vagy me­leg levegő bepréselésével langyosítják az elraktáro­zott árut. A raktárépüle­tek mellett — melyekből jó néhányat még az idén és jövőre meg akarnak építeni — új iparvágányt is létesíte­nek. Erre az iparvágányra közvetlenül beállhatnak maid a zöldség- és gyümölcs­féléket szállító, exportáló va­gonok. Ez évente nem keve­sebb, mint egymillió 500 ezer forinttal teszi olcsóbbá a szegedi és környékbeli me­zőgazdasági termékek elszál­lítását. Ugyanitt nagy kapaci­tású felvásárló telep is léte­sül. Az építkezésekre az ál­lami hitelfedezet már meg­van. Fontos lenne, hogy mi­előbb megkezdődjék a mun­ka, annál is inkább, mert a város mezőgazdaságának bel­terjességi színvonala máris jelentős mértékben növek­szik. A jelenlegi tároló, hűtő és tartósító berendezések most sem tudják kielégíteni a szúntetlenúl növekvő és ígérkező forgalmat. A SZOT-tól nyert értesü­léseink szerint az erről szóló rendelettervezet már a kormány elé került jó­váhagyásra, s remélhetőleg az esztendő második felében ismét ér­vényben lesznek a jó munka megbecsülésének eddig be­vált régi és jónak ígérkező új formái. A rendelettervezet szerint felújítanák a jutalmazás régi formái közül a Mi­nisztertanács és a SZOT­vándorzászlajáért folyó ne­mes és eredményes küzdel­met, a régi gyakorlattól azzal az eltéréssel, hogy nem félesz­tendei, hanem egész évi üze­mi tevékenység alapján ítél­nék oda — a velejáró meg­szokott összeg csorbítása nélkül. Körülbelül ez vonat­kozik az „Élüzem* cím el­nyerésére is, olyformán, hogy ezt a jutalmat féléven­ként kapnák a feltételeknek megfelelő üzemek. Túl nagy változást nem ígér a tervezet az eredmé nyes egyéni munka megb­csúlésének formáit illetőm sem, de sokkal demokrati­kusabbá teszi az elbírálást és sokkal elérhetőbbé a ju­talmat. Nem tartalmaz ugyanis formai megkötöttsé-. geket, s ilyenformán | egy negyedévi elismerten | jó termelői tevékenység» után az üzemi termelési | értekezleten résztvevő dol-| gozók elbírálása alapján, • oklevelet és egy heti fize-£ tésnek megfelelő pénzju- ; talmat kapnának a Iegjob-} bak. Félévi időtartamra ez* úgy módosulna, hogy a ju-| talmazás összege kétheti» fizetésre emelkednék, s egy? jelvénnyel párosulna. Ezzel párhuzamosan a fen­delettervezet szerint az: ilyenformán jutalmazott dol-] gozók az év végi nyereség­részesedésből is nagyobb j mértékben részesülnek. Újdonságnak számít a tei>] vezetben az is, hogy ezeket! az egyéni jutalmakat nem-; csak az egész negyedévi jó' munkáért, hanem egyes fel- ) adatok megoldásáért, külön) érdemekért is megszavazhat-) ja az üzem kollektívája egy-) egy tagjának. Még ezután dönt a kor-! mány a jutalmazás formáit; illetően, de ha lesznek is; módosítások, akkor is lát-1 hatjuk a fentiekből, hogy | államunk gondoskodik a > kiemelkedő, jó munkások | jutalmazásáról. S ha ehhez hozzávesszük,! hogy az üzemeknek is szép 5 eszközök állnak rendelkezé- * súkre az anyagi és erkölcsi j megbecsülésre, ismét leszö­gezhetjük, hogy érdemes jól dolgozni, mert abból nem-; csak a társadalomnak, ha-1 nem az egyénnek is haszna? van. | i Hla: © (Siflis felvétele) Érdekes újdonságok a ma nyiló Budapesti Ipari Vásáron Fehéríói képes riport Az utcák kozmetikusa Pattog a tűz a katlan alatt, jodor karikákat pipál a szu­rokfőző-kazán kéménye, s a izél feketés fátyollal teríti be a Lenin körút mindkét olda­lát. A járókelők prüszkölnek, krákognak, de mégis elisme­réssel néznek a városi jár­dák kozmetikusa felé, aki nyeles simítójával gyömö­szöli, egyengeti a forró masz­zát az úttest arcát ragyásító lyukakba. Egy újabb bokát ficamító gödör tűnt el a szegedi utcá­ról... Az átszivárgás ellen Eszperantó-kiállítás Szegeden A VI. Dél-magyarországi Eszperantjsla Találkozó ren­dező bizottsága közli, hogv a találkozó alkalmával, amely Szegeden június hó 29— 30-án történik, eszperantó kiállítást is rendeznek. A ki­állítás megnyitása után a helyszínen alkalmi postahi­vatal nyílik, amely eszpe­rantó lebetúzést használ, másnap a postahivatal a ta­lálkozó színhelyén fog to­vább működni: Építők Mű­velődési Otthona (Szeged, Kossuth Lajos sugárút 53). A találkozóra a rendező bi­zottság levelezőlapot, boríté­kot és levélzáró bélyeget ad ki. A találkozó műsorán esz­perantó nyelvkészségi vizs­gák, diafilmes bemutató ta­nítás, eszperantóra .szinkro­nizált filmek bemutatója, pe­dagógus, vasutas, béke és eszperantó népszerűsítési szakúlések is szerepelnek. Meghívók és jelentkező la­pok a következő címen igé­nyelhetők: Esperante Ren­kentige, Szeged, Pf. 162. .4; októberi napokban üzemeknél, vállalatok­nál, hivatalokban percek alatt „átvették'a ha-' talmat" a párt és a népi demokratikus rend ellenfelei. Néhány nap múlva listákat szer­kesztettek, megkezdték a kommunisták elbocsá­tását. November 4-re már a kivégzendő!; név­sorait is összeállították, és nagy apparátust kívántak megmozgatni az internálandó kom­munisták összefogdosására. Ezeken a listákon vezető funkcionáriusok és egyszerű párttagok egyaránt szerepeltek. Nyilvánvaló, hogy mind­azoknak, akiit az októberi események előkészí­tésében részt vettek, az események alatt vezefő­szerepet játszottak, vállalniok kell a felelőssé­get mindazért, amit tettek. Különös dolog figyelhető meg azonban ezek körül az emberek körül. Egyre több az „átszi­várgók" száma, akili felmondással válnak meg munkahelyüktől, ezáltal elkerülik a felelősség­revonásl, hogy másutt — rendszerint maga­sabb beosztásban — leljék meg újabb érvénye­sülési lehetőségeiket. Így sikerült átszivárogni Bóday Fái egyetemi könyvtárosnak a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárához. Bóday Pál a József Attila Körön egyike volt azoknak, akik felszólalásukkal megszabták a vita hangu­latának párt- és népi demokratikus rendszer­ellenes alaphangját. Heves kirohanásokat inté­zett a párt vezetőszerepe, párlfunhcionáriusok, munkáskáderek ellen. Sokoldalúan fejtegette a szovjetellenes hangulatkeltés jogosságát. Az ok­tóberi ellenforradalmi események után hóna­pokon keresztül nyílt agitációt fejtett ki a mun­kás-paraszt kormány és az újjászervezendő párt ellen. Nehéz elhinni, hogy az Akadémia könyvtárában Bóday Pál a proletárdiktatúra megerősödéséért, a szocialista rend megszilár­dításáért fogja működését kifejteni. Bónis György jogász professzor, — Hóman Bálint fasiszta kultuszminisz'er keresztfia — pártellenes nézeteit egyáltalán nem rejtette vé­ka alá az ellenforradalom napjaiban. A Haza­fias Népfront városi szervezetéi is megkísérelte felhasználni a Szovjetunió elleni fellépésre. Most — az egyetemen szállongó hírek szerint — a budapesti egyetem jogtörténeti karának ve­zetői beosztását készül elfoglalta, hogy ott ,,ne­velhesse" tovább az ifjúságot. Strasser Gyula, a Szegedi Kenderfonógyár munkástanácsának elnöke, a városi ellenforra­dalmi tanács egyik vezető egyénisége fegyelmi ügyének letárgyalása előtt felmondott a válla­latnak. A felmondási határidő alatt többszöri felszólításra sem jelent meg a fegyelmi bizott­ság előtt, végülis „hozzájárulással kilépett" jel­zéssel megkapta a munkakönyvét. Ugyancsak a Szegedi Kenderfonógyárban a vállalati egyez­tető bizottság Rossiár László elbocsátását sem látta indokoltnak, s a fegyelmi bizottság hatá­rozatát 'mégmásítva, hozzájárulással engedte el ezt a sima modorú, de veszélyes ellenforradal­mán. Ugyanekkor a Szegedi Kenderfonógyár­ban olyiin munkásokat, akiket éppen Strasser, Rossiár és társaik demagógiája tévesztett meg, habozás nélkül elbocsátanak. Nem érijük, miért engedik mindezt azok a kommunisták, akiknek életét, évtizedes har­caik eredményét éppen a fent nevezettek és a hozzájuk hasonlók munktíssága fenyegette. Nem értjük, hogy miért mérünk ismét kétféle mér­tékkel az ellenforradalmi bűnök elkövetői szá­mára. Miért megbocsátható egy üzemben ve­zetni az ellenforradalmat? Számtalanszor el­mondottuk az utóbbi hónapok folyamán, hogy a szocialista törvényességet kétféleképpen le­het megsértem. Ügy, hogy mértéken felül bün­tetünk egyeseket, és úgy is, hogij a főbűnösö­ket, akik részt vettek a rendszerünk elleni tá­madás szervezésében, vezetésében, akiknek működése nyomán a Szegedi Kenderfonógyár­ban is több, mint hétmillió forintos kár kelet­kezett — futni hagyjuk. Az elmúlt években az ittmaradt osztályellen­séggel, a Horthy-rendszer megrögzött híveivel szemben messzemenően engedékeny politikát folytattunk. Számosan közülük szakinai érde­mekre való hivatkozással nemcsak a pártba ju­tott be. hanem szerepel kapott a pártszervek vezetésében is. Ellenforradalom alatti magatar­tásuk világosan megmutatta, hogy ez milyen káros, milyen téves, milyen öngyilkos politi­ka volt. Most ismét a szakember bűvöletébe esünk. Miért? Strasser Gyula a tervosztály ve­zetője volt. Munkástanácsi elnöki minőségben pontosan tud a, hogy milyen kárt okoz a vál­lalatnak. Strasser Gyulával szemben a vállalat mégis engedékeny. Az a véleményünk, hogy a vezetés ilyen liberalizmusa megengedhetetlen. Az ellenforradalom vezetőinek tisztáramosása, felelősségrevonás alóli megmentése nemcsak az ellenforradalom már.irjaival szemben bún, ha­nem veszélyes szocialista jövőnk építésére is, és felelőtlenség azokkal a kisebb szereplökkel szemben, akiket súlyosan megbüntettünk. Ezek az átszivárgók új pozícióikat arra fogják fel­használni. hosy mindent meglegyenek egy új október 23 kirobbantóidra. Az ellenforradalom megsemmisítése — éppen ennek a solta.i szenvedett nemzedéknek az ér­dekében — történelmi feladatunk. Ezt a fel­adatot az ellenforradalmárok felelösségrevoná­sa nélkül nem lehet megoldani. .4: ellenforradalom könyörtelen volt velünk szemben. Nekünk sem lehet lemon 'ani velük szemben a törvényes keménységről. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom