Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-26 / 121. szám

Szaporodnak az újítások a Textilművekben, mert a munkások tudják: jól jár az újító és jót jár az állam is A betonútra festett nagy fehér betűk kiáltják a Textilművekbe érkezőnek: „Az új technikáért újíts!'' Na lám, a Textilművek ben most is szervezik az újítómozgalmat. Hiába akaratoskodtak októberben-novemberben az ellenforradalmárok és helyi segédeik, az újítómozgalmat sem tudták eltemetni. Legalább is a fogadtatás ilyen gondolatokat ébreszt az érkezőben a bejárat előtt. Lépjünk csak beljebb. Sétáljunk végig a gyár fonodái folyosóján. Biztosan most is Itt ékeskednek a gyönyörű táblák, tablók a szépen festett falakon. Milyen szép is, amikor a gyár kiválóságainak fényképei, a szakma legjobbjai, az újítók arcképei ott sorakoznak a falon, hirdetve, hogy itt az erkölcsi megbecsülésre is sokat adnak. Most ez azonban csak emlékezés. A valóság a fehérre meszelt fal. Mintha jelképes volna ez a meszelés, s azt magyarázná, hogy itt a fehérterror keze működött. Hol van a gyönyörű vörös selyemzászló, amelyet az elmúlt évben kaptak, mint az újítómozgalom iparági elsője? Huszonhat üzem közül a Textilművek érte el a legjobb eredményt, • kapta meg a zászlót, s vele együtt 3 ezer forintot. A zászlóról „nem tud" senki. „Elvitte" az ellenforradalom. • Hol vannak az újítók fényképei? Néhányat összetörtek, a többit maguk az újítók vitték haza. Lakásukban őrzik és büszkék arra, hogy egykor a gyár falát díszítette jó munkájuk erkölcsi elismeréseként. A képeket, tablókat eltávolították, de a becsületes munkások szívéből^nem olthatták ki a népi demokrácia iránti szeretetet. A termelési eredmények, az újítómozgalom mostani, ha még kezdetleges sikerei ls, de azt mutatják: sokan, nagyon sokan yannak itt kiváló, becsületes munkások. 'Az ő kezük, agyúk, szívű* ma is legfőbb biztosítékai a tervek, az elhatározások megvalósításának. Temették az újítómozgalmat októberben az ellenforradalom helyi lovagjai a munkaversennyel együtt. Azt gondolták a Kecskések, a Horváth Andorok, hogyha ők mondják, akkor itt soha többé nem ejtik kl az „elvtárs" szót, egyszersmindenkorra vége lesz a munkaversenynek. Azt gondoltók, hogy itt elég lesz csak kezdeményezni az újítók tablójának letépését, az MSZT faliújságjának összetörését és ezzel kitépik a munkások szívéből a kezdeményező készséget, a Szovjetunió iránti szeretetet. Azt gondolták, hogy egy intésükre vége lesz a szovjet— magyar barátságnak. Gyalázták a szovjetországot, ahonnan a gyár gépeit kaptuk, amelyek munkalehetőséget adtak sok száz szegedi munkásnak. Terrorizálhatták a munkásokat az október végi, november eleji napokban, de ma már fény derült céljaikra. Két hónapon keresztül csak bensőjükben őrizték a munkások a szovjet emberek iránti szeretetet, amely most elemi erővel tört fel ismét. Szemléltető megnyilvánulása volt ennek a szovjet katonákkal rendezett találkozó. Erősödik a kezdeményező készség, az alkotó kedv. A hazánk felszabadulása és május 1 tiszteletére kezdeményezett munkaverseny ennek fényes bizonyítéka. Maradjunk csak az újítómozgalomnál. Meríthetünk innen is szép példát, hisz a május 1 előtti újító héten már olyan eredmények szüleiek, amelyekkel elérték az elmúlt években benyújtott javaslatok havi átlagát. Mélyről indult novemberben a mozgalom. Ebben a hónapban egyetlen újítást sem adtak be, decemberben kettőt, januárban hármat, február és március hónapiban már tízet-tízet és áprilisban, mikor munkaversenyt kezdeményeztek a gyárban, már 27 újítást adtak be. Ez már szép eredmény. Különösen az, ha figyelembe vesszük, hogy az ellenforradalom helyi értelmi szerzői és végrehajtói még mindig akadékoskodnak. Van azonban, aki már igyekszik „megjátszani a jófiút", mint például Horváth Andor, a munkástanács elnöke. Azt gondolta, hogy ezzel fátyolt borít novemberi cselekedeteire. A fátyol azonban nem elég, könnyen átlátni rajta. Erre rájött már maga Horváth is, ezért úgy döntött az egyik legutóbbi tanácskozáson elszenvedett kudarca miatt, hogy lemond funkciójáról. A háttérben lapuló mozgatói azonban elhamarkodottnak vélték elhatározását, és vlszsza-„szívatták" vele lemondását. Hiába erőlködnek azonban, ha még erőlködnek is. Ügy látszik, azért tehetik, mert még nem szánták el elég erősen a Textilművek dolgozói magukat arra, hogy még határozottabban megálljt kiáltsanak nekik, és ajtót mutassanak azoknak, akik arra érdemesek; Így hát munkálkodnak még. Itt-ott görgetik az akadályokat, míg végérvényesen körmükre nem koppintanalc. Ez ls elkövetkezik előbb, vagy utóbb, mert a munkások jól látják: az ellenforradalom időszakában „nem babra ment a Játék" a Textilművekben sem. Ezért bontakozik erőteljesen az újítómozgalom is. Szaporodnak az újítások, mert már régen felismerték itt is a munkások az újítások hasznát. Sőt azt is tudják, hogy az újítás kétszer fizet Egyszer azzal, hogy újítási díjat fizetnek, s másodszor az állam fizet. Fizet, mert az újítás megtakarítást, sok kemény forintot jelent az államnak. Minél több forintot kap ezáltal is az állam, annál könnyebben és olcsóbban tudja majd adni a ruhát cipőt, • könnyebben tud adni lakáíst. A kenyér megvan, ruhára, cipőre is jut. De a Textilművekben is sokan, talán valamennyien többre vágynak. Nem tagadják egyesek: szebb lakást, mások motorbiciklit akarnak venni. Van, aki ezt elmondja, de sokan csak hallgatnak. Aki oivasni tud a tekintetekből, az megtudja vágyukat, amikor hazafelé menet kerékpárjaikról a motoron tovasuhanó társaik után néznek. Hiába látja azonban az újságíró, ha egyszer nincs rá pénz. Igen, ezek a vágyak bizony még nagyon sokba kerülnek. A jó munkánkkal, termelési sikereinkkel és itt, a Textilművekben az újításokkal is közelebb jutunk a munkások vágyainak megvalósulásához. Itt az alkalom is. Pécsi elvtársnál, az újítási felelősnél már majdnem készen áll az újítási feladatterv a júniusi újító hónapra. Sok problémát találhatunk benne. Vállaljanak belőle minél többen részt. Pénzt adnak az újításért, sőt még a rendes díjon felül más jutalmat is. Az a néhány forint, amit Így kapnak, saját zsebükbe jut, és azzal is közelebb juthatnak egyéni, családi terveik megvalósításához. Jól jár az újító és jól jár az állam is. Munkára fchii. . , , " («—P) Ismerjük meg Szeged kirándulóhelyeit! Amikor május második feléhez érünk, langyos eső után a nevelő május ringató szellője smaragdzölddé varázsolja az alföldi tájat. Sokan tervezgetik a szorgalmas munka után, hogy hol és hogyan töltsék el szabadságuk idejét, a megérdemelt pihenésüket. Többen már tudják, hogy a Balaton, Hévíz, Hajdúszoboszló vagy más üdülőhelyek vize várja érkezésüket. Mások országunk különböző kirándulóhelyeit keresik fel, gyönyörködnek hazánk természeti kincseiben. De akik itthon maradnak Szegeden, azoknak is számtalan, kellemes kirándulási alkalom nyílik a pihenő napokra. Nekik szeretnénk Szegedet bemutatni egy kicsit. Van itt is kirándulási lehetőség bőven, s nem csoda, ha sokan nem is vágyódnak el otthonuktól hosszabb időre, és inkább rövid kiránduláson vesznek részt legszívesebben. Vegyünk talán hány kirándulási get. sorba nélehetőséÜJSZEGED egyre épül, szépül, a liget virágosítása, jobb, pormentesebb útjai, a vidám trillázó éneküket zengő madarak hangja egyre várja a kirándulókat, hívogatja a pihenésre vágyó dolgozókat. EgyTisza szegedi oldalán és induljunk el TAPÉ FELÉ a Tisza partján, a Körösitől a Kotrótelepig, a Sárgáig. Mennyi ötletességgel fejlődik, bővül és szórakozási lehetőséget nyújt ez a tiszaparti részlet Ha csupán sétálunk, meg-megpihenve elfogyasztjuk a magunkkal hozott ennivalónkat, találunk látnivalót, egy-egy napot felejthetetlenné tehetünk a magunk számára. Sétáljunk talán máskor A KÖRTÖLTÉSÉN, a tápéi kaputól a repülőtérig. Itt az erdősávok, az árvízvédelmi fák, nyíló akácok bódító illata lecsal az erdőbe, megpihenhetünk a zöld gyepen, s telítve virágillattal térhetünk haza, távolból szemlélve a ringó búzatáblák búcsúzó Integetését. De menjünk talán egy kicsit távolabb, és ránduljunk ki AZ EGYETEMI FÜVÉSZKERTBE. Üjjá lett és átalakult a természet itt is, ilyenkor tavasz tájban elevenebb, lüktetőbb az élet, hiszen több és több egyetemi hallgató és főiskolás keresi fel a Füvészkertet, hogy növényismereti tudományát, a gyakorlati tapasztalatok útján gyarapíthassa. A Füvészkert vezetőre szebb a partfürdő, rende- sége lehetőséget ad a kiránzettebb az uszoda, hiszen dolgos munkáskezek alkotása messziről hirdeti a megnyugtató átalakítást. Vagy talán maradjunk a tóan bizonyítva látjuk, hogy, dolgos emberi kezek hogyan alakítják át a természetet. Van itt hegyi táj, alföldi táj, dunántúli vidék és sziklakéra a maga jellegzetes növényei* veL Minden évben gyarap* szik, bővül a növényvilág, mert a nagy magforgalom külfölddel mintegy ezerre rúg. Előre be kell jelenteni a kirádulócsoportokat, és ak* kor még vezetőt is rendelke-i zésre bocsátanak, aki ismer3 teti a hazai és idegen nö-i vényflóra jellegzetességeit.' Láthatjuk a Füvészkert tavát, ritkaszép virágait (amely most tör fel a vízszínre éa június vége felé méghozzá tányérnyi szirmait), több száz rózsafajtáját, délszaki növényzetét, kutatási CŐTJafD és eredményeit, a most nyílá magashegyi és tátrai szegfűjét. Kijuthat a kiránduld gyalog a töltésen a Kendergyárig, majd mellette Szőreg felé fordulva, vagy villamos son Újszeged végállomásáig és ott a vasúti töltésen át. Legszívesebben fogadnak 30 —35 főből álló csoportokat. Mehetünk még távolabb is. Keressük fel a Dorozsma melletti SZEKSOSTOZ. Itt fürdési és csőnakázM lehetőség kínálkozik. A für* dő közvetlen közelében győó nyörű fenyőerdő van, amelyé nek ózondús levegőjében felá üdülhet, gyarapíthatja egészá ségét a kiránduló. Szalonna* sütés, bográcsos paprikás te3 heti színesebbé a napot Ide is kijuthatunk villamossal Mozart kisopera-bemutató a zenekonzervatóriumban Színpadi játékbemutató lesz a Zeneművészeti Szakiskolában 29-én, szerdán este 7 órai kezdettel. Előadásra kerül egy jelenet Schiller; „Ármány és szerelem« c. drámájából és Mozart: „Bastienne* c. egyfelvonásos vígoperája. Schiller" drámáját a Dalos kedvvel folytatja tovább munkáját a szegedi DÁV énekkara I Cassan ballagott Hajós »Vasas*-fesztivál, az aradi Feri bácsi csütörtökön dél- siker egy-egy határkő kóruután a Széchenyi téren. így sunk életében, amely új, van ez negyven év óta - feiadatok gondolta magaban — és te - a rial, nézett a toronyórára. Fél ötre jár az idő, kezdődik a dalóra. „Fiatalos* lendületet vett és átvágott a villamossíneken. — Hová sietsz Ferkó? — kiáltott rá egyik nyugdíjas társa; Rég láttalak, gyere gét a városban, Most igyunk egy pohár. sört. Nem, lehet, felelte Feri bácsi, elkésem az énekkarról. Ezzel ott is hagyta és még jobban szedte lábát a DÁV kapujáig. elvégzésére serkenti a dalosokat. Szívesen járnak a próbákra a dolgozók — veszi át a szót Mándokl János, az énekkar elnöke, sőt jelentős számú kültag is működik. Ez bizonyítja kórusunk népszerűsé• dalosiinnepélyre készülünk A nagy teremben tartja a próbát Kertész Lajos karnagy. „....Madárka, madárka, csacsogó madárka, vidd el a levelem szép magyar hazámba:. .* Az énekkar Kodály: Mátrai képek Bárdos, Sárhelyi kórusaival és Szeged vidéki népdalokkal. Rövidesen meglátogatjuk néhány város DÁV igazgatóságát, ahol a dolgozókat, munkában élenjárókat dallal üdvözöljük. Pakul Mihály ü. b-elnök,: a kórus gazdasági kérdései-: Rövid idő alatt töretlenül ívelt felfelé • kórus híre, neve. Á vállalatvezetőség, vasas szakszervezet területi és központi bizottságától mindent megkap a kórus (követendő példa lenne minden énekkart illetően), Lassan ballag hazafelé Hajós Feri bácsi. Ezért a napért is érdemes volt élni, a többiért meg talán még érdemesebb lesz, hiszen a dal. örök fiatallá, jókedvűvé, vidámmá teszj életünket; műveltségünk pedig munkakedvünkkel együtt emelkedik. „A jó dalos jó dolgos!* SzécsI József zenei szakreferens dulócsoportok fogadására is. Iskolák, üzemek szervezhetnek kirándulást, hiszen van ott látnivaló. Itt kézzelíogha- Dorozsma végállomásig év onnan gyalog, de a Csongrádmegyei Autóbuszközlekedésf Vállalat indít előre bejelentés alapján különjáratot is. i I JfSjj' FEIIERTONKROL V| Se feledkezzünk meg, mely 4 maga különleges madárvilágával tud gyönyörködtetni, rezervátuma nemcsak hazai, de világviszonylatban is hí3 szegedi közönség jól ismeri £ a Nemzeti Színház eloadasa- tenyészti a kitűnő pontyokat* ból, most a mu egyik legdrá- TT , , . _ ... . , .. ,» Ha pár nappal előre beje3 ES • T^>n?rteL lentjük, kapunk engedélyt az Galla Judit (Lady Milford) itte^ tartózkodásra is. Aa kJ^ V 3, <Ml"er Lujza) IBUSZ 40-50 fő részéri Nemzeti Sfik '„S ^^ * betanításában. „ . A HAJÖKIRANDULASROŰ Mozart kisoperáját szín- , . . padi előadásban még nem sem szabad elfeledkeznünk, volt alkalmunk Szegeden Másfélórás sétahajózást ia látni. A kis remekművet Mo- ^f^p-T^ SÜÍ" A MAHART 4 forintért sze* zart 12 éves korában írta. A mélyenkint 120 fővel séta3 bájos pásztorjelenetet a kor hajóztak Május 25-től vasárszokásának megfelelően stili- naponkint hajókirándulások zált rokoko-előadásmód jel- bonyolíthatók le Mártély, lemzi. A betanítás munká- Mindszent, Aljtfó, Nagyfa te,,, , y, . , . ruletére. A hajón büfé is van, ját Kutruez Éva tanár es Nem js tudjaJ elképzelni * Kertész Gyula rendező vé- szőke Tisza szépségét az, aki gezték. Bastien pásztorfiút nem volt még ilyen kirándu3 Peregi Ilona, Bastienne pász- láson. torleányt Pető Zsuzsa, Colas Használjuk kl a kedvezd falusi" varázslót Bordás lehetőségeket Ismer jük meg _ _ , , , . _ . Szeged kirándulóhelyeit, György alakítja. Zongorán Szervezzünk szórakoztató, takísér Benkóczy István. nulmányi, vagy éppen egész3 A Zeneművészeti Szakis- ^f1 kirándulósokat. Ismer, , , . . juk meg es nojon szívünk* kola szokásos operabemuta- höz gzeged a maga alföld| tói soróban új kezdeménye- szépségeivel, jellegzetességen zés ez a színpadi előadás. vei. ky. című művét próbálja, ötven, ről tájékoztat. Évente húszTI 1 hatvan énekes szép telt hangon énekli a polifon szerkesztési mód e remekbe készült művét. — Nem régi a kórus, — mondja Jurka József kultúrezer forinton felüli összeggel J Nézem itt a Piaci támogatja a vállalat a kó-* zsibárus-soron a tenrust. Űjabban magnetofongernyi ócskaságot. felvétellel javítjuk már pró- 5 "any elvetett rongy, - , . - . I kitaposott cipó, szabán a műveket. így fejlődik T kadt ífigggny> nad. a dalosok ízlése és azáltal, t rág, kabát képezi a felelős —, hiszen harmadik hogy gyakran a próbák vé-1 kétoldali sorompót. éve működnek csak, de már- geztével mikrobarázdás \ A™'uí. Ht. nóze!od.öm' f . ,, 1 jobbrol is, balról is is szép élményekben gazdag hanglemezbemutatókat szer-f kórusunk múltja. Az 1956-os vez Tura Mihály igazgató.! Liszt-díjas zongoraművész vendégszerepel A szegedi Filharmonikus a mai f 11 harm o ni kus hangversenyen I Bartók Béla Liszt-verseny második díját ^^^avarokat^—.^s Zenekar bér- nyerte í fülembe csap egy vá| sárlásra biztató frá•zls. De csak megyek I céltudatosan a máJsik fertály felé, ahol Ja vasasok ütöttek taJ nyát. Lehet itt kapJni kiégett üstházat és rádiócsövet, kulcsok gyerekpetróleumfőel. A műsorban j mindent, mindent. be veszek egy metszőollóL Nézegetem, forgatom és gondolkodni kezdek: ugyan hol csinálnak Ilyet? Valahol már találkoztam ezzel a típussal. Keresem rajta a gyártási számot, de nincs sehol. Maszek csinálta volna? Tanácstalanul leteszem, s egy gyalukést emelek meg. Ezen már ott kacérkodik egy parányi jel, ami csak a Szegedi Kéziszerszámgyárnak sajátja. S hirtelen megvilágosodik a metszőolló rejtélye is. Csak arról lehet szó, hogy az a szerszám ilyen formán csöp- üzem marad újra, péntek a rozsdás ács- ahonnan az óvatos kapcsok és más vasdarabok társaságába. E felismerés után már céltudatosan keresem a gyári dolgokat, de nincs is szükség különösebb figyelmességre, mert szinte minden standról kiabálnak. Fűzérnyi golyóscsapágy, egy egész maszek műhelyre való új reszelő, amott fogaskerekek, új csavarok egész ládával... Mennyi űj portéka az ócskapiacon! Hogy nem az üzleleti hangversenysorozatának Csajkovszkij: Romeo és Jú-j Még olyan kuriózu- darabokban, fclkéroiroriik hangversenyét ma lin T.isri- Haláltánc és Beet-Jmok ls akadnak, szen hagyta cl második hangversenyét ma délelőtt 11 órakor tartja a Szegedi Nemzeti Színházban. A hangversenyen Rubányi Vilmos karnagy vezényel". Fellép Bácher Mihály Liszt-díjas zongoraművész, akj a tavalyi nemzetközi lia, Liszt: Haláltánc és Beet-, • - , hoven: VI. szimfónia című ! amiket a legügyesebb művei szerepelnek. A kiváló. árubeszerző is hiába zongoraművész vendégsze-' kergetne talán az f, . , ... >cgesz vilagpiacon. replese ele a zenekedvelők; Mintha vásárolni nagy érdeklődéssel Itekinte- J akarnék, az egyik nek, J asztalkáról a kezemszarkák naponta húzgálják az állami vagyont, s továbbad* ják a zsibárusnak, aki se hall, se lát, ha az eladóról érdeklődnek tőle. Meg nem ls emlékszik. Ha bolond volna.., Szóval, lopják S gyárat! S ha ezt esetleg nem hinnék el a Kéziszerszámgyárban, a Kenderfonóban, a javító üzemekben és egyebütt, akkor küldjék kl embereiket ide az ócskasá* Rok sorompójához, s a loegy rétekből kerültek ide megtalálhatják ezek a dolgok, az po(t holmi ,. , a PaT ?.zTn*" ?,yan szam-ir síét. A tettest persze rat, s kint valami üzletembert meg ncm iellk ut> ax ott ügyes mester össze- nem láttam, aki Van a gyárban s állította, hogy elin- megveszi az új árut, rutinossáfiával újra dítsa Illegális útján hogy ócskapiaci áron meg újra feltölti az — a szegedi ócska- továbbadja. Ez üzleti időnkint apadó stanpiacon. S a gyaluké- öngyilkosság lenne. dókat. sek? Igen, azok is Alikor hát csak az (mn]