Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-26 / 121. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIII. évfolyam, 121. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1957. május 26. ;; A VIT tiszteletére versenyre hívják Szeged ifjúmunkásait a ruhagyári KISZ-fiatalok I verseny leglobüia moszkvai iutalomútM vehet részt Szegedi Szép Szó • • Mennyit fizol a lottó ? :• Négy halálos áldozat a taivani amerikaellencs tüntetéseken Lord esete a barna bugyellárissat Kizáró ok a késés, igazo­latlan hiányzás, munkahi­bából származó kártérítés, munkaidő betartásával kapcsolatos fegyelemsértés, a géptisztítás elmulasztása, gépalkatrész töréséből vagy géptörésből eredő kár okozása és a munkafegye­lem terén elkövetett egyéb fegyelmi vétségek. Aki a versenyben a leg­jobb eredményt éri el, azt a Szegedi Ruhagyárból a párt intéző bizottsága, a vállalat­vezetés és a KISZ-szervezet költségtérítésével egyhe­tes moszkvai jutalomútra küldik. Arra hívják fel Szeged vá­ros ifjúmunkásait, hogy az általuk kezdeményezett ver­senyben vegyenek részt és a legjobb eredményt elérő ifjúmunkást hasonló mó­don részesítsék jutalma­zásban, fejezik be felhívásukat a ru­hagyári fiatalok, (Tóth Béla felvételei Ma vidám majálisokon szórakoznak az építők ünnepe résztvevői Néhány év óta május utolsó vasárnapja az épí­tők hagyományos ünnep­napjává vált. Vidám szó­rakozással, majálissal töl­tik ezt a napot azok, akik egész évben szorgalmas mun­kával szépítik, építik hazánk legkülönfélébb új létesítmé­nyeit. Mára, vasárnapra Sze­geden is az Építő-, Fa- és Építőanyagipari dolgozók Szakszervezete egész napos változatos műsorról gondos­kodik az építőipari munkások, faipari dolgozók és az építő­anyagipariak szórakoztatásé, ra. A műsorok az újszegedi li­getben zajlanak majd le. Délelőtt 10 órakor az újsze­gedi Fő fasorban kezdődnek az építők napja ünnepségei. Itt Mengyán Pál, Építő-, Fa­és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Csongrád me­gyei bizottságának elnöke mond üdvözlő beszédet, majd mekek pedig külön gyermek­szórakoztatókon vehetnek részt. Ételről, italról is bősé­gesen gondoskodtak. A finom falatokat a büfé-sátrakban, a lacikonyhákon árusítják. Délután 6 órától az újszege­di szabadtéri színpadon mű­soros tavaszi ruhabemutatót rendeznek. Ezen fellép a Szegedi Nemzeti Színház több művésze is: Horváth József, Marosi Károly, Berdál Valé­ria, Kiss Ernő. Közreműködik ezenkívül az Űjszegedi Láda­gyár tánczenekara, a szegedi Tatarozó Vállalat énekkara és a Gyufagyár női tánccso­portja. Az estét minden bizonnyal jő hangulatban töltik majd együtt az építővállalat sátrai­ban a dolgozók, ahol finom vacsora, majd utána táncos szórakozás, jó muzsika várja őket Az építők napja részvevői a MÁV fúvószenekara Boldi- 'változatos sportműsorokat is zsár Kálmán vezényletével térzenét ad. Ugyanakkor meg. kezdődnek az építők művelő­dési otthona bábcsoportjának előadásai. Egész napon át az ünneplők hangulatos játékokon, a gyer­megtekinthetnek. (Ezek rész­letes műsorát sportrovatunk­ban ismertetjük.) Az építők napja ünnepségeire a rendező bizottság minden érdeklődőt szívesen lát. A rendezvények díjtalanok lesznek; % w> Ezerszáz vidéki diák látogatta meg a hét végén Szegedet Naponta több száz vidéki fiatal érkezik Szegedre vá­roslátogatás céljából. Év vé­gére a tanmenetnél is számításba vették a városné­zéseket és történelmi neveze­tességek megtekintését. Pén­teken 1000 fiatal diák jött a szentesi iskolákból, majd este későn a színház elő­adása után, vonattal mentek vissza. Tegnap a kora reg­geli órákban 72 tiszaújfalusi fiatal érkezett a hajóállo­másra. A központi általános iskola tanulói. Lakhelyük közel 100 km-re van Szeged­től és közülük eddig csak né­hányan látták Szegedet. A kirándulásra izgatottan ké­szültek, és ahogy Bugyi Já­nos VIII., és Varga Ottó VII. osztályos tanulók elmondot­ták, éjszaka sem fogta sze­müket az álom. A hajó fedél­zetén voltak, néhányan — mert éjszaka utaztak — és alig várták, hogy megérkez­zenek. Ellátogattak a város különböző részeire, de leg­több időt a Múzeumban töl­tötték. Nekik a Fehértó állat­világa, a vadvízország tet­szett a legjobban. Érdekes volt számukra a Fogadalmi templom tornyából a kilá­tás is. Egy kis rámolás a gyermeknapon Anyuka nem akar elvinni a rollerversenyre, mert még: kicsi vagyok, inkább odakint mosogat, engem meg ide­benn magamra hagyott _ Na Jó, akkor egyedül szóra­kozom és majd kirámolom a könyvespolcokat ameddig el­érem. Itt aa Operák könyve, majd azzal kezdem. Ha anyuka addig bejön, majd azt mondom, hogy a Pillan­gókisasszony második felvo­násának tartalmát akartam elolvasni... Vagy inkább azt, hogy ma mindent szabad, mert gyermeknap van] A szegedi kommunisták tanácskozása Az elmúlt év tragikus ősze, az ellenforradalom tom­boló vihara után Szegeden is a kommunisták jártak legelöl a rend, a nyugalom helyreállításában, az életet jelentő mwtiea megindításában. Vállalták a felelősséget, a nehézségeket, az akkor látszólag népszerűtlen feladatokat a város mim den becsületes, jószándékú polgára érdekében. Sok volt akkor a kétely, a bizalmatlanság, a meg nem értés, ám a bontakozó új élet tényei eloszlatták és eloszlatják eze­ket. A tettek és a tények alapján nő a bizalom. A szegedi emberek néphatalom melletti kiállását az élet ezernyi meg­nyilvánulása jelzi. A sikerek — a nép sikerei, és ehhez utat a megújhódott marxista—leninista párt jelölt. Az ellenforradalom Szegeden is a párt ellen, a prole­tárdiktatúra vezetőereje ellen tört. Szétzilálta a pártszerve­zeteket és hajszát indított a kommunisták ellen. Az eszme azonban élt. Ma már többmint ötezer az MSZMP tagjai­nak száma Szegeden. Erősödnek a pártszervezetek, nő a befolyásuk és mind hatékonyabb a munkájuk. A szegedi pártszervezetek képviselői, a pártaktívisták ma reggel tanácskozásra ülnek össze, hogy felmérjék az el­lenforradalom óta megtett utat. A sikereket, a hibákat és a bajokat egyaránt. Figyelmüket arra is összpontosítják, hogy megjelöljék azokat a tennivalókat, amelyeket végre­hajtva további eredmények születnek a becsületes embe­rek hasznára. Az ellenforradalmi események óta most elő­ször tartunk városunkban ilyen nagy pártaktíva-értekez­letet, amelynek részvevői a gyárakból, a földekről, kerüle­tekből, irodákból és intézményekből jönnek el, hogy őszin­tén beszéljenek életünk kérdéseiről. A pártaktíva jelentő­ségét növeli, hogy a júniusban sorrakerülő országos párt­értekezlet előtt, mintegy annak előkészítőjeként tartják. A pártaktívisták megválasztják soraikból azokat a küldötteket, akik Szeged kommunistáit képviselik az országos pártérte­kezlet en. Az elmúlt években is tanácskozthk a kommunisták, azonban a tanácskozásokra bélyeget nyomott a személyi kultusz, a legfelsőbb vezetésből eredően a valóság „lakko­zása". Ez meglehet látványos volt, ám nem használt a párt és a nép ügyének. Felszabadulásunk több mint egy évtizede alatt mégis nagy eredményeket értünk el és nem is keve­set, amelyeket joggal vallunk a magunkénak, s melyekre büszkék lehetünk. Voltak jelentős hibák is, s ezek a mar­xizmus elferdítéséből adódtak az élet minden területén, így a gazdaságpolitikában is. A tények azonban azt mutat­ják, hogy felszabadulásunktól kezdve életünk jellemzője a fejlődés, még ha nyomasztó árnyat vetettek is rá a bajok. Az ellenforradalom előtt, ha lassan és tétován is, de megkezdődött a párt- és állami életben lévő bántó fogya­tékosságok felszámolása. Az MSZMP és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány határozottan szakít a korábbi hibák­kal. Nem hangzatos szavakkal, pufogó frázisokkal hirdeti ezt, hanem tettekkel és tényekkel bizonyítja. S a szegedi pártszervezetek kommunistái ezen a mai tanácskozásukon sem kendőzik a valóságot, hanem őszintén és kritikai szem­mel vizsgálják az életet. Megvizsgálják a pártszervezetek tevékenységét, az emberek között folytatott munkáját ls. A tényleges helyzet feltárása, elemzése, a feladatok és vég­rehaj'ásuk módjainak megjelölése szolgálja ugyanis jól a dolgozó emberek ügyét. A marxista—leninista párt nem öncélú tevékenységet folytat. A nép, minden becsületes ember javát akarja, ve­zeti a szocialista éplfést a még gondtalanabb életért. A sze­gedi kommunisták mai tanácskozása is ennek jegyében történik. Fiatalok, művészek, spor­tolók, kulturális együttesek készülnek nagy buzgalom­mal a június 28-tól augusztus 11-ig Moszkvában tartandó Világifjúsági Találkozóra. Fűti a vágy a készúlődőket, hogy ott lehessenek a nagy baráti találkozón, megmutas­sák az ifjúság tudását, te­hetségét, békeakaratát. Kijutni Moszkvába a VIT­re! Sok száz és ezer magyar fiatal, köztük a szegediek óhaja ls. Akiknek reményük van ar­ra, hogy kijutnak, azok most örömteli és izgatott napokat élnek. De mit tesznek, vagy mit csinálnak a többiek, az a sok ezer fiatal, aki majd idehaza marad, s a rádiót hallgatva, vagy az újságokat olvasva tudja csak meg, mi történik az ifjúság nagy ba­ráti találkozóján. Mit tegyenek, hogyan ké­- szüljenek a szegedi fiata­lok? Erre a ruhagyáriak adnak ta­nácsot, mutatnak jó példát jelentős kezdeményezésük­kel: mnnkaversenyt hirdetnek. A VIT tiszteletére kezdemé­nyezik a versenyt és az eb­ben való részvételre hívják fel Szeged minden 28 éves kort még el nem ért fiatal dolgozóját. A verseny célja — írják felhívásukban —, hogy megjavítsuk városunkban az ellenforradalom követ­keztében meglazult terme­lési, minőségi és technoló­giai fegyelmet. A verseny tartamát 1957. július 13-ig terjedő időre je­lölik meg. A versenyben részt vehet minden fiatal dolgozó, 16 évestől 28 évesig. A verseny értékelésének ha­táridejét július 18-ban szab­ják meg. A versenyben részvevők­kel szemben követelménye­ket támasztanak. Kötelezővé teszik a ter­melési program 100 száza­lékos teljesítését egyénen­ként úgy, hogy június hónapban és július első két hetében külön-külön kell teljesíteni a programot. Aki az első részben, tehát júniusban nem teljesíti feladatát, július 1-től 13-ig már kiesik a verseny­ből. Szerepel a versenyfelté­telek között a minőség javí­tása is. Külön kizáró feltételeket is szabtak felhívásukban a ru­hagyári fiatalok. Sok lakóház, iskola, gyárépület dicséri már építőmun­kásaink igyekezetét. A Csongrád megyei Építőipari Válla­lat dolgozói is derekasan kivették részüket a munkából Szegeden, a megye területén, de az ország más részein, így Komlón is. Az elmúlt év végén az elsők között siettek Bu­dapestre, hogy az ellenforradalom alatt ezer sebet kapott fővárosban helyreállítsák a károkat, otthont biztosítsanak a hajléktalanoknak. A jó idő beálltával egyre nagyobb ütem­ben dolgoznak itt „szűkebb hazánkban", a megyében, s Szegeden. A Nagylaki Kendergyár képen látható építkezé­sén is magasodnak már a falak. (Az épület nagyságát jól érzékel'eti a tetőn látható munkás alakja.) Mai ünnepükön további jó munkát, sikereket kívánunk a Csongrád megyei Építőipari Vállalat a Tatarozó Vállalat minden dolgozójának és minden más építőnekl Üdvözlet az építőknek " "•'• " " ro"1-—--—'—- •

Next

/
Oldalképek
Tartalom