Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-09 / 82. szám

„Fiatalok9 még itt vagyok!" Juhász Gyula emlékére rendezett ünnepség a Szegedi Nemzeti Szánházban A színház falai, — ahol va­sárnap délelőtt imponálóan telt ház emlékezett a nagy azegedi költőre — látták Öt. A színpa­don lépte kopogott, mikor az el­ső szocialista Magyarország, a Tanácsköztársaság szabadságot virágzó hónapjai alatt a szín­házba özönlő, kultúrára éhes munkásközönség elé lépett elő­adást tartani. Komoly, okos szavai megtöltötték a termet. Akkor is emberségre, a szabad­ság szeretetére, s harcra tanított. A meg nem alkuvásra, mint azóta mindig, még halálával is. A színpadról szobormása — özvegy Eidus Bentiánné aján­déka — nézett szembe a mai közönséggel, ma is tanítva, s számonkérve is. Hűséget kért számon. Hűséget az ö ügyükhöz, az immár halhatatlan nagy ma­gyarok, Petőfi, Ady, József At­tila, s az ö ügyéhez, a forrada­lom ügyéhez, a haladás ügyé­hez; a legszentebb magyar ügy­höz. Az ünnepségen a költő mai olvasói között kortársai, testvé­rei is részt vettek. Az elnökség­ben a párt, a tanács, a kulturá­lis szervek képviselői között helyet foglalt Eörsi Júlia, a köl­tő felesége is, akinek könyve most jelent meg Szegeden a TIT kiadásában. „Hitvallása a nrénk Is..." Jáky Gyula orvosprofesszor, a TIT megyei elnöke nyitotta meg az ünnepséget. — Különös kötelessége a tár­sulat szegedi csoportjának, hogy Juhász Gyula emlékét ápolja, hiszen itt hirdette ö, hogy „szentség a munka és erő", „a munka, a rend és a béke az életünknek lelke" és „az a bi­tang és hazátlan, ki here módra él magában!" A munkát dicsér­te ő, s az élet anyjának nevezte. És az ő hitvallása a miénk is. Remélem, írta egyik versében, hogy „e földön a duvadak he­lyébe szelidcbb népek állnak, s rózsásabb lesz a holnap és nem lesz a bitófán mártirhalott a béke". A megnyitóbeszéd a további­akban ismertette a Juhász Gyu­la Emlékbizottság munkásságát és sajnálattal emlékezett meg aiTÓl, hogy a költő szobrát nem sikerült a mai nagy ünnepnapra Szegeden felállítani. I harcostárs és barát megemlékezése A költőre emlékező ünnepi beszédet Dutka Ákos költő, a nagyváradi Holnaposok ma is élő tagja, Juhász Gyula harcos­társa és barátja mondotta eh A többi között a következőket mondta: — Juhász a magyar szó, a magyar vers remeklő mestere gyorson fogyó élte végéig, de nem ez a lényeg, hanem az a tükör, amit az ő sokat hányó­dott, könnyes élete tárt a ma­gyar jövendő új nemzedékei elé. Eidus BenNán özvegyének ajándéka a Móra Ferenc Múzeumnak A szegedi munkásmozga­lomnak ismert alakja és pártfogója volt a Horthy-fa­sizmus legvadabb esztendei­ben is a nagy forradalmi múlttal rendelkező Eidus Bentián. Az 1905-ös orosz forradalom után Magyaror­szágon letelepedett harcos emlékét évekig őrizte a Bel­város l-es pártszervezet ró­la elnevezett könyvtára. Eidus Bentián a szegedi haladó irodalomnak és mű­vészetnek is pártfogója, me­cénása volt. Juhász Gyula, József Attila sokszor megfor­dult házában, segítette a Sze­gedi Fiatatok Művészeti Kol­légiumának munkásságát is. Az 1944. március 19-i német elözönlés után az elsők kö­zött volt, akit Szegedről a Gestapo elhurcolt. A hitleri koncentrációs táborokból nem tért vissza. özvegye a napokban a sze­gedi Móra Ferenc Múzeum­nak ajándékozott egy Ger­gely, volt szegedi szobrász ál­tal készített Juhász Gyula­szobrot. Az életnagyságú bronz mellszobrot a Juhász Gyula Irodalmi Múzeumban helyezik el. özvegy Eidus Bentiánné a Juhász Gyula-szobron kívül egy nagyméretű, Hellner Ödön által 1915-ben Eidus Liliről festett arcképet is a múzeumnak adományozott. Egy hete Szegeden van Juhász Gyula szobra Olvasóink nap mint nap szó­ban és levélben keresnek fel bennünket, hogy újra meg újra kifejezzék egyetértésüket Juhász Gyula szobrának a színházzal szemben való elhelyezésével. Legutóbb a Hunyadi János Ál­talános Gimnázium Ill/a. osztá­lyos növendékei fordultak hoz­zánk. A levelet az osztály több tanulója aláírta, amit az iskola igazgatója is igazolt. „Mi, diá­kok szívesen töltjük szabad időnket a parkban, sőt a vizs­gák idején odajárunk tanulni is .:. Juhász Gyula, Szeged köl­tője volt. Emlékei a Tiszához, a színházhoz és a sétányhoz fű­ződnek. IIa ide teszik szobrát, sokkal többen fognak megemlé­kezni róla, szeretnénk azt hinni, KoUe'ttív lottózás; 320 000 forrni nyeremény A lottó-sorsolás 5. hetében ritka szerencse köszöntött az Egri Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat kirendeltségének dolgozóira. A kollektíven vásárolt 72 lot­tószelvény egyikén 4 találatot értek el, amellyel csaknem 320 000 forintot nyertek. Így a játékban részvevők osztoz­nak a nyereségen, s több mint 4000 forintot kapnak, hogy a szobornak megemlékezés a célja". Olvasóink kérdéseket is tettek fel nekünk, melyben a szobor sorsa felől érdeklődnek. Kérdé­seikre válaszolunk, mikor közöl­jük, hogy a szobor Szegeden, a tanács anyaglclepén felállítva várja elhelyezését. Az az érzé­sünk, hogy ha egy héttel ezelőtt elkészítették volna a talapzalot, akkor a múlt hét szerdája óta az anyagtelepen veszteglő szob­rot felállíthatták vohia az évfor­dulóra, és a szobor-leleplezést nem kellett volna bizonytalan ideig eltolni. Tudomásunk sze­rint a szobor talapzalának el­készítésére még ma sem történ­tek meg 07 intézkedések, s a leleplezés időpontját egyelőre még ezért nem tűzték ki. Gyermekkorában a gyaluforgács gyantás illata volt a tömjénje, s mert szépen tudott a magyar szavakkal bánni papnak szán­ták. Papnak és tanárnak. Az is marad élte minden forduló­ján: nemzete nagy nevelője, bármilyen ellentmondás, hogy dogmák, babonák lázadó bilincs­törője lett, s letépte magáról a papi csuhát, s úgy jött Varad­ra, mint az Élet szomjas, vá­gyaktól égő szerelmese. Szomjas és félszeg, ki imára kulcsolódó kezeinek még nefn találja bá­tor gesztusát Bezzeg megtalál­ta Váradon, ahol az eszményi szépség imádatán túl megtalál­ta életének két döntő jelentősé­gű tényezőjét: a test és vér nőt, akit meg nem tarthat, s akit a realitás lázából visszatol az eszményített örök nő távlatába: — a másik pedig a váradi Ady­tábor vér és arany ködében lángoló forradalmisága. Milyen új és más társaság ez, mint az egyetemi fiúk, ahol Kosztolányi meg Babits elmélete viszi, so­dorja az egész Komjáthy társa­ságot a parnasszionista l'art pour l'art elefántcsont tornya felé. Bi­zony a váradi három év láza és lüktetése nyomta rá ellörülhe­tetlen bélyegét Juhász Gyula költészetére is, Anna eszményí­tett örök szerelmét és a Szabó Dezsők, Ady Endrék lázálmai­ban kieifrált ködjövendőt: az új Magyarországot, amelynek 1918—19 tavaszán bajvívója lett Szegeden. A gazdag liraiságú emlékbe­széd különös élességgel ismer­tette Juhász Gyulának a dolgo­zók ügye iránti hűségét. " Mikor a hatalom kiadta a parancsot, hogy ne legyen ün­nep május elsején, felcsendült a dal az ajkadon: Es Jött a május. Ezer orgoná­lnak Lila bugára búgott a napon Minden bokor virágba öltözött „ [fel Es a paréj is megnőtt szaba­„ , [don. Mint győzedelmi zászló égbe [lendült a jegenye, s ezer pacsirta dal Hirdette boldogan és büszke­[séggel Hogy Itt a Május és a diadal. Műsor Juliásr Gyula műveiből A közönség hosszantartóan és melegen ünnepelte a közvetlen hangú, Juhász Gyula emberi alakját méltató megemlékezést. Ezután a Juliász, Gyula eddig oló'adatlan egyfelvonásosát, a „Paulo és Francesca" című tra­gikus idillt mutatták he, Dóm­ján Edit, Györgyi László és Kaló Flórián. A további mű­sorban Pesti Ella megzenésített Juhász Gyula verseket, a Peda­gógiai Főiskolai énekkar Szeghy Endre és Faludy Béla egy-egy Juhász-versre fait kórusszámát adta elő, Kormos Lajos, Kovács János, Dómján Edit és Kaló Flórián, a Szegedi Nemzeti Színház tagjai pedig Juhász Gyula verseket. Kiemelkedően hű és nagysikerű volt a Buda­pesti Nemzeti Színház művész­nő ének, Ladomerszky Margit­nak négy Juhász Gyula verset bemutató száma. A művésznő, aki Juhász Gyula verseit már a költő életében is előadta, a versek zeneiségét, hangulatát erejét, gondolati tartalmát vilá­gosan és egyértelműen hozta fel­színre. és ezzel a Juhász Gvuln veraeket tolmácsoló előadók számára is példát mulatott. Az ünnepség méltó volt a nagy szegedi költő emlékéhez. Kandidátusi disszertáció. — / egyben szegedi világszabadalom / MIBŐL LESZ \ \ A MÜANYAGT/ Kényelmesebb les? a Vészcipő Tizenhatezer gyermek láhmére'ét vették fel A Bőr-, Cipő- és Szőrmeipari Kutató' Intézet munkatársai az. ortopédorvosok véleményét fi­gyelembe véve igyekeznek ki­alakítani olyan kaptafaformákat, amelyekre kényelmesebb lábbe­liket készíthetnek a cipőgyárak. Tizenhatezer gyermek lábát mérték meg és megállapították, hogy a mostimi egyféle cipőbő­ség helyeit minden számban há­rom kell. Az eddig készült ci­pők csak a gyermekek 20—25 százalékának jók pontosan, ha viszont háromféle bőségméret lesz, akkor 87 százaléknak trtd­Asszonyaink és leányaink szívesen vásárolják a perion­ból, nylonból készült haris­nyákat és a habkönnyű blúz­anyagokat. Ezek az áruk nemcsak tartósságuk miatt váltak keresettekké az elmúlt években, hanem azért is, mert a belőlük készült ruha­nemű csinos és mutatós. A vásárlók közül azonban ke­vesen tudják: vajon miből is készül a műanyag? A Szegedi Tudományegye­tem Szerveskémiai Intézeté­nek dolgozói jelentős kísérle­teket folytatnak, amelyek elősegíthetik | A magyar műanyagipar fellendítését Az intézet munkatársai be­szélgetésünk során nemcsak saját eredményeikről számol­tak be, hanem elmondották azt is, hogy miből készül a műanyag. Elmondották, hogy a tudósok, kutatók s a vegy­ipar szakemberei sok álmat­lan éjszakát töltöttek el az elmúlt években, amíg a kő­szénkátrányból nyert fonal­ból, illetve mezőgazdasági hulladékanyagokból előállí­tották a műszálakat. Ma már azonban sok országban ké­szítenek periont, nylont stb. Ezeken a helyeken erre a célra mindig azt az alap­anyagot használják fel, amely ott helyben megtalál­ható. Hazánkban így például a mezőgazdasági hulladékok­ból készíthető műanyagnak van jövője, mert ennek nyersanyagát országunk im­port nélkül is biztosítani tudja. A magyarországi műanyag­ipar fejlesztésének azonban egyik feltétele, hogy nagyka­pacitású üzem épüljön, ahol olcsón lehetne előállítani a a különféle növényekből a furfurolt. Másik feltételét dr. Mé­száros Lajos, a Szerveské" miai Intézet tanársegéde többévi kutatómunkájának eredményeként most már megteremtette. Kutatótársaival és néhány fiatal egyetemi hallgató köz­reműködésével kidolgozta, hogyan lehet furfurolbói ke­vésbé költséges eszközökkel a műszál alapanyagát, a fu­ránt előállítani. Ez különösen azért nagy­jelentőségű, mert a külföldi tudósok ilyenirányú kutatási eredményeit nem Ismertük, ök módszereiket eltitkol­ták és eljárásaikat szabadal­maztatták. Hazánkban ezért csak kisüzemileg, a régi hosz­szadalmas, úgynevezett sza­kaszos módszerrel készítet­tek kisebb mennyiségű fu­ránt. Ez az eljárás éppen lassúsága miatt megdrágítot­ta az előállítás költségeit. A szegedi kutatók többévi kísérleteik eredményeként a furánkészítést most egy cső­reaktorban, gőzfázisú mód­szerrel lényegében automati­zálták. Olyan eljárást sike­rült kidolgozniok, amellyel folyamatosan s az eddigi el­járásoknál így lényegesen gyorsabb módon készülhet e nyersanyag. A készülék egyik végébe betöl­tik a furfurolt, s az anyag a csőrendszer másik oldalán már mint furán kerül ki. A szegedi kutatók eljárá­sukhoz a régebbinél lénye­gesen olcsóbb hazai vegysze­reket használnak. Ez is elő­segítette, hogy az általuk elő­állított furán kilogrammja csak mintegy 60 forintba, a régi módszerrel készített alapanyag árának alig egy­harmadába kerül. Mivel már ismert, hogy a furánból ho­gyan gyártható különféle gyógyszer, finomvegyszer, műanyagszál, és sok más cikk, a most kidolgozott, a réginél lényegesen olcsóbb furán készítési eljárás most jelentősen elősegítheti a ma­gyar vegyipar, elsősorban a műanyag és gyógyszeripar fejlődését. Dr. Mészáros Lajos tanár­segéd ezzel kapcsolatban ku­tatási eredményeit kandidá­tusi disszertációnak dolgozta fel. Az új eljárást ugyanak­kor világszabadalomnak is benyújtották. D. J. Három lialálos ítélet a fővárosi ellesi forradalmi banda A fővárosi bíróság hétfőn hir­detett ítéletet Tótli Ilona és társainak bűnügyében. Tóth Ilona Gizella elsőrendű vádlottat egyrendbeli gyilkosság, folytatólagosan elkövetett izga­tás, személyes szabadság két­rendbeli megsértésének bűntet­tében mondotta ki bűnösnek a bíróság cs ezért összbüntetésül halába ítélte. A lopás bűntetté­nek vádja alól — bűncselekmény hiányában — {elmentette. Gyöngyösi Miklós másodrendű vádlott bűnös egyrendbeli gyil­kosság, egyrendbeli gyilkosságra való felbújtás, folytatólagosan elkövetett izgatás, személyes szabadság három rendbeli meg­sértése, fegyverrejtegetés, vala­mint a személyi tulajdon sérel­mére elkövetett lopás bűntetté­ben. Ezért a bíróság összbün­tetésül halálra ítélte. Gönczi Ferenc harmadrendű vádlottat egyrendbeli gyilkos­ság, folytatólagosan elkövetett izgatás, fegyverrejtegetés, vala­mint a személyi tulajdon sérel­mére elkövetett lopás bűntetté­ben mondotta ki bűnösnek a bí­róság és ezért összbüntetésül halálra ítélte. A fiatalkorú Molnár József negyedrendű vádlott bűnös bűn­pártolásban, izgatásban és fegy­bMntigyélien verrejtegetésben, büntetése 8 hónapi börtön. Obersovszky Gyula ötödrendű vádlottat folytatólagosan elkö­vetett izgatás bűntette miatt 3 évi börtönre és 500 forint va­gyonelkobzásra, valamint 3 cvig jogvesztésre ítélte a bíróság. Ezenkívül 3 évre eltiltotta új­ságírói foglalkozásának gyakor­lásától. Gáli József hatodrendű vád­lott bűnös folytatólagosan elkö­vetett izgatás miatt. Büntetése egyévi börtön, 2000 forint pénz­büntetés és 2 évi jogvesztés. Pribelszki István hetedrendű és Bagó Gyula nyolcadrendű vádlottakra — folytatólagosan elkövetett izgatás bűntette miatt — hnt-hathónapi börtön és 500 —500 forint pénzbüntetést sza­bott ki a bíróság. A fiatalkorú Lukács József kilencedrendű vádlottat egyrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, folytatóla­gosan elkövetett izgatás és fegyverrejtegetes bűntette mi­att összbüntetésül 8 évi börtön­nel és 3 évi jogvesztéssel sújtot­ta a bíróság. Kovács Ferenc tizedrendű vádlott bűnös gyilkosság bűn­tettére való felbújtás, folytató­lagosan elkövetett izgatás és fegyverrejtegetés miatt. A bí­róság ezért összbüntetésül 10 évi börtönre, valamint 5 évi jogvesztésre ítélte, s Budapest és Pest megye területéről 5 év­re kitiltotta. A tizenegyedrendű vádlottat, Mátéffy Csaba Jánost, bűnpár­tolás, folytatólagosan elkövetett izgatás, valamint fegyverrejte­getés miatt mondotta ki bűnös­nek a bíróság és ezért egyévi börtönbüntetést szabott ki rá. Az indokolás elhivngzása után az ügyész a börtönbün­tetésre ítélteknél súlyosbí­tásért fellebbezett. Egyben indítványozta — Bagó Gyula kivételével — a vádlottak előzetes letartóztatásának fenntartását a jogerős ítélet kimondásáig. A védők a vád­lottak büntetésének enyhíté­séért, illetve egyes vádlottak esetéiben felmentéséért fel­lebbeztek. A három halálra­ítélt — Tóth Ilona, Gyöngyö­si Miklós és Gönczi Ferenc — bejelentette, hogy kegye­lemért folyamodik. A bíróság rövid tanácsko­zásra vonult vissza, majd ki­hirdette döntését, amely sze­rint a vádlottak előzetes le­tartóztatását az ítélet jogerőre emelkedéséig megnosszabbí­totta. nak olyan cipőt adni, mintha méret után készült volna. Kimu­tatták azt is, hogy a gyerme­kek lába az évek folyamán nem egyenletesen fejlődik, és ennek megfelelően kell megformálni a kaptafákat. Az első mintadara­bok elkészültek, s remélhető, hogy már ebben az évben há­romféle bőségű kaptafát alkal­maznak minden nagyságú gyer­mekcipőre. A női cipők hasonló méretfel­vélelére ebben az évben, a fér­fiakéra pedig jövőre kerül sor; A vádlottak padjának egyik részlete. Balról-jobbra: Gönc zi Ferenc, Obersovszki Gyula, Kovács Ferenc és Lu kacs József Molnár József,

Next

/
Oldalképek
Tartalom