Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-20 / 92. szám

TlLÁG PROLETÁRJAI, EGYEStJLJETEKI A kommunisták a nép javára, velük együtt végrehajtják a feladatokat A szegedi járás pártaktlvistái tegnap délelőtt 9 órai kez* ^ dettel tanácskozást tartoltak Szegeden, a Szabadság Filmszínházban. A pártaktíván a járás minden területéről jelen voltak a kommunisták, és harcos kiállásukkal, áldozatos munkájukkal, tettek hitel amellett, hogy a nép valódi és igazi érdekeiért munkálkodnak. A lelkes tanácskozás megmutatta azt is. hogy a járás kommunistái a szó valódi értelmében egységesen sorakoznak fel az MSZMP 'Központi Bizottsága mögött, és tevékenykednek a dolgozók javát szolgáló határozatok végrehajtásáért. Iiosszú esztendők óta nem tartottak ilyen lelkes, harcos és népes pártaktivát a járásban, mint tegnap. A tanácskozáson részt vett es felszólalt Sándor József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Ott volt Németh Károly elvtárs, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP megyei intéző bizottságának titkára. A beszámoló A "tanácskozást Dombi Gyula elvtárs nyitotta meg, majd Rózsa István elvtárs, az MSZMP Szeged járási intéző bizottságának titkára tartotta meg beszámolóját. Hangoztatta, hogy az ellenforradalom idején a szegedi járásban is a kulákok, volt csendörök és horthysta katonatisztek, deklasszált elemek álltak az élre. Vázolta, miiyen pusztítást végeztek, hogyan fenyegették, hurcolták és verték meg a becsületes, egyszerű embereket. Rámutatott, hogy az ellenforradalomhoz nem csatlakoztak a becsületes dolgozó parasztok. A továbbiakban szólt a járás gazdasági helyzetéről. Megnövekedett a dolgozó parasztok termelési kedve. Jelentősen javult az adófizetésben az állampolgári fegyelem. Az ország gazdasági helyzete általában azonban nem kielégítő. A jogosan felemelt bérek mögött az üzemekben nincs megfelelő termelési érték. Gazdasági helyzetünk rendbehozásához nagy jelentőségű a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió baráti segítsége. Ám a saját magunk jó, becsületes munkájával kell rendet teremteni a gazdasági kérdésekben. A továbbiakban részletesen szólott a magyar—szovjet tárgyalások és határozatok jelentőségéről. — Az ellenforradalmi események — folytatta Rózsa elvtárs — megtanítottak bennünket arra, hegy mi a jelentősége a proletár internacionalizmusnak. A Szovjetunió az elmúlt év őszén ismét segítségünkre sietett és biztosította a magyar nép és hazája szabadságát, függetlenségét. A beszámoló ezután részletesen taglalta a pártépítés kérdéseit. A tághatárú járás valamennyi községében erősödnek és egyre hatékonyabban működnek a pártszervezetek, amelyek az ellenforradalommal vívott harc tüzében születtek. A járásban 72 pártalapszervezet működik jelenleg, 1214 párttaggal. A párttagság egységes, harcos és lelkes. Zömüket munkások, tsz-tagok, dolgozó parasztok alkotják, ám ott vannak soraikban a legöntudat05abb érteimiségiek is. Megtalálhatók az MSZMP-alapszervezetben olyanok is, akik eddig pártonkívüliek voltak. A beszámoló felhívta a figyelmet, hogy nagy gondot kell fordítani a párt összetételére, élcsapat jellegének szilárdítására. Nagy gonddal kell elvégezni a volt MDP-ből az MSZMP-be való átigazolásokat. Május l-ig végezzék el az átigazolásokat mindazoknál, akik megfelelnek a párttagsággal támasztott követelményeknek. Üjból beszélgetni kell tehát az arra érdemes volt MDP-tagokkal és kikérni véleményüket. Az MSZMP-be nem kerülhetnek az ingadozók, az alakoskodók, a karrieristák. A pártéletben ne engedjünk teret az opportunizmusnak és a szektarianizmusnak. Nem tűrhető az elvtelen intrika, a személyeskedés, ami például Bordányban is az erők egységére káros hatással volt. Föladat az is, hogy minden párttagnak legyen pártmegbízatása, és segítsenek a feladatok végrehajtásában. Az kell, hogy az emberek között hallassák szavukat a kommunisták, s türelmesen beszélgessenek velük. A kommunisták bátran kiállhatnak, mert velük az igazság. A kommunistáknak a tanyavilágba is el kell jutnick és nagyon őszintén szót kell váltaniok a dolgozó parasztokkal, mert így növekszik a bizalom. (Folytatás a 2. oldalon.) SzavakkaB — tettekkel Sok, nagyon sok ma a dolgunk. A régi, nagyrészben hibás gazdaságpolitika következményeit, az ellenforradalom okozta károkat kell helyrehoznunk, megszüntetnünk.. Az ellenforradalom a nagy nehézségekkel küzdő népgazdaságunkat a pusztulás szélére sodorta. Kívülről d stocialista országok siettek segítségünkre, belülről pedig a kommunisták vették kezükbe az ország vezetését, s nem is eredménytelenül. A külső segítséggel, a barátok támogatásával, a kommunisták vezetésével talpraálltunk, előbb, mint közvetlenül az ellenforradalmi napok után gondoltuk. Az első három hónap termelési eredményei bizonyítják, hogy a korábban várt eredményeket túlszárnyaltuk. Ez pedig további reményekre jogosít, mert a magyar munkások, parasztok nagy tömegei ismerték fel, s napról napra többen ismerik fel, hogy mit akart az ellenforradalom, s mit akarnak a kommunisták. E felismerés pedig cselekedettel párosult, összefogtak a párttal és a kormánnyal. Ez az összefogás pedig felemelkedésünk hajtó motorja. Eredményeink szépek, örvendetesek, de távolról sem lehetünk annyira elégedettek, hogy megállva nagyot szusszantsunk és azt mondjuk: révbe jutottunk. Nem! Még nagyon sok tennivalónk, nagyon sok mtinkánk van. Ebben a munkában pedig fokozottan szükség van a nagy lelkesítő, mozgató erőre, a kommunisták példamutatására. A napirenden lévő nagy feladataink végrehajtása megkívánja a párttagoktól teljes odaadásukat, szilárd helytállásukat. Ha valaha szükség volt arra, hogy helyén legyen a kommunisták szíve és esze, hogy ne csak beszéljenek arról, mit, hogyan kell csinálni, akkor most szükség van arra, hogy tettekkel is mutassák meg ezt a: hogyant. Miféle példamutatást, miféle helytállást vár most a párt az üzemben dolgozó kommunistáktól? Mindenekelőtt példamutatást a fegyelemben. Az ellenforradalom következményeként meglazult munkafegyelem még ma is gátolja a gyorsabb előrehaladást. A kommunistáknak kall megértetniük elsősorban társaikkal, hogy a lógás, a szimulálás. a termelési előírások be nem tartása súlyos anyagi kárt okoznak népünknek. Szavakat és tetteket vár a párt a kommunistáktól. Szavakat — vagyis felvilágosító munkát, s a javíthatatlanok, az ellenség leleplezését a dolgozók előtt.' Tetteket — vagyis fegyelmezett, lelkiismeretes munkát. Sajnos, ma még nem érti meg mindenki, hogy az állam anyagi erői végesek: bármennyire szeretné a párt, a kormány gyorsabban, határozottabban javítani a dolgozók életszínvonalát, nem költhet el többet, mint amennyi rendelkezésére áll Ahhoz pedig, hogy több álljon rendelkezésre, nemcsak a kormány törekvésére van szükség, hanem elsősorban maguknak a dolgozóknak kell, ezt jobb munkájukkal megteremteniük. Persze, az életkörülmények 1 megjavítása nemcsak attól függ teljesen, hogy milyen gyorsan termelünk, hanem attól is, hogy milyen költséggel. Ezért vár a párt példamutatást a kommunistáktól a takarékosság érdekében, a pazarlás ellen folyó harcban is. Nem ritkán még ma is sok helyen fellelhetjük a pazarlást a ,.jótékonyság" ürügye alatt. Egyes helyeken drága anyagot olcsóbban juttatnak a munkásoknak, hogy népszerűséget szerezzenek. Az ilyen „jótékonyságok" mögött legtöbb esetben megtaláljuk a vezető állásban lévő ellenséges elemek tudatos tevékenvségét. A kommunista legyen ebben az esetben is a dolgozók lelkiismerete, aki nem nézheti az anyagpocsékolást, a nép vagyonának elherdálását. Mutassunk példát, s állítsunk követelményeket a munkások elé. Arról azonban sohase feledkezzünk meg. hogy a lehetőségekhez mérten mindig javítsuk élet- és munkakörülményeiket. Hogyan, s miként? Azt mondjuk, a kormány abból és annyit adhat, amennyi rendelkezésére áll. Ez igaz, így van, de nem minden anyagi és szociális stb. probléma megoldása függ csak a felső vezetéstől. Az élet sok problémájában a munkás nem is a kormánytól, nem az államtól, hanem közvetlen környezetétől, vezetőitől, párt- és szakszervezeti vezetőktől vár segítséget. Sok és sokféle kisebb-nagyobb gond fordulhat elő egy ember életében és ahány előfordul, annyiszor és annyiféleképpen adhatnak segítséget helyi vezetőink. A segítés nagyon sokszor vem a pénzen múlik, nem az anyagi eszközöktől függ, hanem attól, hogy emberségesen foglalkoznak-e a dolgozók problémáival. Ezért hangsúlyozzuk, hogy anyagi lehetőségeink korlátozottak, de az emberség „lehetősége" korlátlan. A kommunista párt- és gazdasági vezetőket sarkallja állandóan az a tudat, hogy az egyszerű ember figyelemmel kiséri, számíthat-e mindennapi gondjaiban vezetőinek támogatására. Ha látja, hogy bizha', akkor tudja, hogy a „nagy kérdésekben", az országos feladatok megoldásában is az ö érdekeit szolgálják. Tekintse minden kommunista legszentebb kötelességének, hogy tudása legjavával, minden erejévél, a nehézségek leküzdésével, a szebb holnapért küzdjön. Törődjünk szüntelenül a termelés problémáival, de segítsük orvosolni a munkások egyéni, személyes bajait, gondjait, hogy a dolgozók élete napról napra boldogabb legyen. Munkánk nem lesz eredménytelen, mert belőle szövődik a legnagyobb: a bizalom. II. évfolyam, 92. szám Ma nyitják meg a Lenin-emlékkiállítást a Közművelődési Palotában A hagyományos Lenin-ünnepségekhez méltó könyv- és dokumentumkiállítást rendez a városi Somogyi Könyvtár a Közművelődési Palota kupolacsarnokában. A most rendezett kiállításon megtekinthető az eszmeileg összefüggő másik két korábbi kiállítás is: a szegedi Tanácsköztársaságról és az április 4-i évforduló megemlékezése. A két korrábi kiállításon megtekinthető néhány féltve őrzött ritkaság is, például a ma már csak egyetlen példányban fellelhető Manó Miltiadesz alkotta híres plakát, a puskára támaszkodó vörös katona. A most megnyíló kiállítás széles skálájú anyagának külön érdekessége az idegen nyelvű gazdag gyűjtemény és a legkorábbi magyar nyelvű Lenin-kiadvány egy-egy ritka példánya. A nagyszabásúnak ígérkező kiállítás anyagát több tárlócsoportban helyezik el. A Lenin-kiállítást ma déli 12 órakor Dénes Leó elvtárs nyitja meg, amelyre az érdeklődő közönséget szeretettel várja a rendezőség. Koszorúzási ünnepség Tömörkény halálának 40. évfordulóján Április 24-én, szerdán lesz Tö- Halálának 40. évfordulója akinörkény István halálának 40. kalmából az Ismeretterjesztő évfordulója. Tömörkény a Sze- Társulat április 24-én, szerdán ped vidéki dolgozó nép életének déli 12 órakor koszorúzási ünélesszemű írója, hősei kétkezi népségét rendez a Belvárosi teniunkások. parasztok, tiszai ha- metőben, Tömörkény István jósok, kubikosok, szegényembe- ^sírjánál. Az évforduló alkalmárek. Egyes írásaiban eljutott a val elhelyezik a megemlékezés társadalmi kérdések lényegének koszorúját a Tömörkénv István felismeréséig. Leánygimnázium tanulói is, Döntő szakaszukhoz érkeztek a leszerelési tanácskozások Ara: 50 fillér Szombat, 1957. április 20. EGY KIS »PIACFIA« Szovjet motor'Tollerek Meddig f?r:anak nyílva sz üzletek húsvitkor? :jjj}i A mi igazságunk m Egész heti rádióműsor i Tavasz-virágos, színes kendőkkel, falvédőkkel játszik az áprilisi szél a Marx téri piacon. A hagyományos szegedi hetipiacok egyik jellegzetessége a portékáját kínálgató kendőárus. Aki nagyon kedves ajándékot akar hazavinni a jólsikerült piacos nap után, az okvetlenül felkeresi a kendő sök „standját".