Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-17 / 89. szám

Szívük szerint választottak C Hasznos változás az Építőipari Vállalat munkástanácsában >-ELVÁSIK MEG a foguk egyeseknek a hatalomnak ettől a könnyen szerzett, de rothadó gyümölcsétől.. .* Ezzel a mondattal fejeződik be a Szegedi Néplap egyik februári riportja, amely: "Amiről a szegedi vár mesélni tud« címmel a Csongrádmegye i Építőipari Vállalat munkástanácsában tevékenykedő politikai kalandorlavagak és "várurak" cselekedetérői rántotta le a leplet. Vajon miiyen visszhangja támadt ennek a riportnak, milyen, következtetést vontak le a vállalat munkásai? E kérdésre kaptam választ a múlt szombaton az építők Kelemen utcai klubhelyiségében, ahol a Csangrádmegyei Építőipari Vállalat munkástanácsa ülésezett. LASSAN gyülekeztek, E így minden belépőt alaposan szemügyre vehettem. Kérgeskezű kőművesek, napbarnított szerelők, művezetők érkeztek. Alig voJ-t közöttük hivatalnok. A legtöbben ismerték egymást,, de a vállalat vidéki főépítésvezetőségeiről érkezők bemutatkoztak. Oj arcok. Hát nem munkástanácsülés lesz itt? Igen, az. De hiálba is keresném Szendrényi Zoltán, Török Zoltán, Tóth Miklós: negédes arcát, simulékony, helyezkedő mozdulatait, ők már nincsenek itt. Az új arcok elárulják, más ez a munkástanács. A Csongrádimegyei Építőipari Vállalat dolgozói megelégelték a fent említett urak tevékenységiét, és új tanácsot választottak. Az 6 embereik ülnek itt. Ez az első tanácsülés az új választás óta. Ünnepélyes. Eljött az igazgató: Jós Antal, a pártszervezet elnöke: Veres István, az ü. b.-elnök: Szilágyi István, és ők, a tanácstagok. A legtöbb előtt ismeretlen feladatot jelent ez a funkció. Nem értenek még többen a vezetéshez, az irányításhoz, de annál jobban a mesterségükhöz, hiszen a legjobb szakemberek, mit hogy Az elnökség minden egyes tagja garancia a jó munkára: Kiss György, Kocsis József, Szotyori István, Kóti Lajos, Sánta István lettek a tagjai. Közülük Kiss György az ebnök. ÖÉ már a másik tanácsnak is tagja Volt és most mégis? Igen. Kiss György bátor kiállásával bebizonyította, hogy ó nem árul egy gyékényen Szendrényivel és társaival, ő a munkásosztály, a munkáshatalom híve, harcosa. AZ ELNÖKSÉG megvá—~—— lasztása volt egyetlen napirendi pontja az ülésnek; Amikor ez megtörtént, még sem mozdult senki. Felelősséget éreznek a vállalat dolgaiért, a dolgozókért, ezért emelkedik szólásra az egyik tanácstag, egy idős kőműves. Szeretné megkérdezni a vállalat vezetőjétől, mi az igazság a bérezés körül. Nem tudják pontosan, miért dolgoznak, mivel mérik munkájukat. Az első kérdés után sorban emelkednek szólásra a tanácstagok, egy a kérdés: a bérezés. Ez foglalkoztatja őket, a doigoeékat. Igen, ez most a legfontosabb. És a vezetésben tapasztalatlan tanácstagok felszólalásaikkal már meg is határozták a legközelebbi tanácsülés anyagát; május 13-án este fél 6-kor a bérezéssel foglalkozunk. (Zs.) Élj, Délmagyarország! Nehéa az eteö lépée, hogyan csináljanak, kezdjék. Segítségre van szükség. Nem kell sokáig várni, egymásután szólalnak fel a "vendégek*. Veres elvtárs, a pártszervezet elnöke, Jós és Szálégyi elvtárs. SZÜKSÉG VAN a mun—— kástanácsra, hogy mennyire, azt ök tudják legjobban. Milyen jó lett volna, ha az előző munkástanács segített volna az ellenforradalom után a munkaszervezésben, a bérrendezésben, de az akkori tanács mit törődött a termeléssel, a dolgozókkal. Számukra csak egy volt a fontos; saját anyagi helyzetük javítása, pozíciószerzés. Mit törődlek ők a munkásokkal? No-no, — szólhatna közbe valaki, hiszen gondoltak ők a munkásokra is; olcsón adtak építőanyagot a dolgozöknak, hogy népszerűsítsék magukat. Nem a munkásokkal való együttérzés diktálta ezeknek az uraknak, hogy adjanak építőanyagot. Ök akkor is magukra gondoltak. "Jó szívvel* adták, hisz nem az övék, a vállalaté, az államé volt. A mostani tanács — a munkások tanácsa. Ők választották tagjaikat szívük szerint. Bíznak bennük és a tanácskozásból látni, a dolgozók bizalma jó helyen van. Nagy felelősséggel választották meg az elnökséget is. EGY NAPILAP címe végeredményben nem nagy dolog, az sem, hogy a lapot mekkora terjedelemben, milyen papírra nyomták. Ezek külsőségek. A Pesti Hírlapot Keményék tették naggyá, a Pravdát Leninék, és így tovább. Minden naggyá vált napi lapot a szelleme tette nagygyá, s e belső tűztől izzott át a lap neve is, A mi kis lapunk, déli tájakon élőké, a Délmagyarország. Régi lap, mindig ellenzéki volt, jól, rosszul, habozva, ne. kilendülve kereste a kiutat a polgári Magyarország feneketlen útvesztőiben. E lap is, a cime, DÉLMAGYARORSZÁG valami izzást kapott e harcokban, s 1944 óta különösen. E lapcím mögött sok dicsőséges harc emléke vibrál. Itt örökítődött meg az újjászületni akaró új magyar élet teste és lelke, itt, e délmagyarországi hasábokon, melyet az októberi események tettek tragikussá. Mert e lap címe mögött egyre több szollal alázat, egyre több festék hallgatás gyülemlett. Akik ma is némi rossz szájízzel emlékeznek vissza e lapcímre, joggal kérdezik magukban, miért, kell feleleveníteni e lapcímet? Nem a lapeim a fonfos, hanem a lap szelleme. Igazuk van. De ha e régi, nekünk. szegedieknek, és környékbeli magyaroknak kedves és mélygyökerű lapcím kedves és hisszük, hogy a lap újrafolytatása nem jelenti a régi hibák folytatását — ezt senki sem kívánja, — legkevésbé maguk a lapnál és a lapba dolgozók. De nem kívánja ezt semmiféle felsőbbség sem, mert jól tudja, hogy nem szolgai alázatosságú hízelgésre van szüksége, hanem éber, erős, ésszel és szívvel telített lapra, mely képes hathatósan formálni az életet, Itt a délmagyarországi részeken. S HOGY MENNYIRE helyes lenne a régi név alatt csinálni a lapot, mütatja a kutatók, hivatalos és nem hivatalos keresők kívánsága is. A porladó húsz, harminc és még több éves évfolyamok már csak egy-két helyen találhatók, nagy könyvtárakban. Itt Szegeden a Somogyi Könyvtár az elmondható.ia, hogy hány százan dolgoznak évente e lap köteteiben; írók. tudósok, politikusok, a hatóságok és kíváncsi magánosok. A „Délmagyarország" sokszor változtatta szerkesztőit, szelleme is formálódott, de megmaradt egységes testnek, melyben végérvényesen lerögződött egy ötven esztendős magyar múlt. Ez most véget ért, változó című lapok sorakoznak egymás után, mintha véget ért volna kint a világban valami. TISZTÁBB, erő6ebb életért küzd ma minden jó szándékú ember, a múltból lépve a mába, s mindennap új múltat hagyva maga után, egyre előrébb az Időben. Ezt a darabnyi életet feldarabolva keresgéli össze a történetíró, a közgazdász, a történész, a publicista, az író, esztétikus, mert pillanatnyi érzelmi okból a lap egyszer ledobta magáról a régi nevet. Ez a kutatók és a könyvtárosok érve a régi cím mellett. De itt van még az írók érve is. Nagy tisztesség abba a lapba írni, amelynek hasábjain Juhász Gyula siratta a sírfelé taszigált magyarságot. Mi írók ezután több hittel, erősebb szellemmel és igazabb szívvel akarunk a Dél m a gv a rom zá gban irni. hogy hidat építsünk a tettek és az akarat, az elvek és a valóság közé. Legyen újra egyetlen napilapunk címe Délmagyarország. Vincze András Körültekintő döntéseket a volt MDP-ből az MSZMP-be való átigazolásoknál A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozata értelmében a volt MDP-tagok május elsejéig kérhetik átigazolásukat az MSZMP-be. Ez a végső határidő s utána az átigazolásokra, illetve a párttagság folyamatos elismerésére nem adódik mód. A Központi Bizottság azért adott lehetőséget az átigazolásokra május l-ig, hogy megleljék az MSZMP-be vezető utat azok a megrendült emberek is, akik marxista —leninista felfogásukról ismertek, s akik — várakozásuk ellenére —• érdemesek arra, hogy az MSZMP-be kerüljenek. Az átigazolással kapcsolatban néhány fontos kérdésről szólunk. Természetesen azokat a volt MDP-tagokat keli átigazolni az MSZMP-be, akiknek magatartása, jelleme, az ellenforradalom idején tanúsított helytállása érdemessé teszi őket erre. Az átigazolások lehetősége nem azt jelenti, hogy most már nyakló nélkül minden jelentkezőt átigazoljon az alapszervezetek tagsága. Nagy figyelemmel, józansággal kell az átigazolásokat végezni mindenütt. Csali az kerüljön az MSZMP-be, aki megfelel a párttaggal szemben támasztott követelményeknek. Az átigazolási kérelmek tárgyalásakor nincs és nem is lehet helye semmiféle álhumanizmusnak, opportunizmusnak, vagy szektás túlzásoknak. Az átigazolásoknál a párttagságnak meg kell válogatnia, hogy kit vesznek fel soraikba, — ügyelve a párt tisztaságára. Ne kerüljön az slapszervezetekbe ingatag, alakoskodó, karrierista ember. Az elmúlt év őszének eseményei megmutatták, hogy a párt erejét önmagáSafUcaUá&oití a Zi&zapaUatt Eiffel-torony magasságú teieviíiós tornyot Brno melleit A csehszlovák televízió rohamos ütemben fejlődik. Prága és Bratislava után rövidesen megkezdik a Brnó melletti televiziós torony építését is. A brnói televiziÓ6 torony körülbelül ugyanolyan magasságú lesz, mint az Eiffeltorony. A brnói 319 méter magasságú tornyot a legkorszerűbb technikával építik. Elegendő megemlíteni, hogy a személyek szállítását a te- S leviziós toronyban gyorsan S közlekedő felvonóval fogják » lebonyolítani. A téli hónapok » folyamán úgynevezett villa- • mos olvasztóberendezések se- ; gítségével fogják megakadá- • lyozni a konstrukció feleslfe- j ges túlterhelését. Az építési • anyag helyes megválasztása • revén sikerült a torony *ú- • lyát 160 tonnára csökkenteni. »•> Gyerekek mennek az utcán. A tiszaparti Közgazdasági Technikum diákjai. Verekednek. Ebben még nem volna semmi különös, hiszen diákkorunkban mi is sokszor összeverekedtünk, s ma is élénken emlékszem apám egyik pedagógiai fenyítésére, melyet egy osztálytársam koponyaibőrének folytonosságát korcsolyával megsértő akcióm után kaptam. Ez a verekedés azonban más voit, mint a többi. Nem egy-két gyerek püföli egymást. A verekedés módszere szervezettnek látszó, afféle hadjárat jellegű. A negyedikesek rendszeresen verik a kicsiket. Ez már akkor is elítélendő volna és ki kellene, hogy váltsa a tanári testület beavatkozását, ha ez a verekedés csupán spontán okokból, -osztályellentétek-" miatt következne be. Nem hinném, hogy az iskolák fegyelmi rendjót segítené etlö az ilyenfajta osztályharc. A verekedések oka azonban nem az iskolai osztályok közötti ellentétekbőt fakad. A negyedikesek az alsóbb osztályosok sapkájával nincsenek kibékülve. Ügy vélik, hogy ez a sapka-szabás mélyen sérti az ő gondosan ápolt hazafiúi érzésültet. A verekedő negyedikesek méltatl ankodásuknak nemcsak ütlegelésül-kel, hanem hangos szavakkal is kifejezést adnak ilyenformán: — Addig verlek, m«g olyan sapkát viselsz mint azok ott — s a munkásőrség gyülekező tagjai felé mutat. Ha jól meggondoljuk a dolgot, ez az iskolai osztályok közötti harc mégiscsak osztályharc. Túlnő az iskola méretein. Nemcsak azért, mert végig hömpölyög az egész tiszapartom, hanem azért is, mert az ellentétek oka valami olyasmiből táplálkozik, ami a 14—IS évvel ezelőtt Auswitz és Mauthausen gázkamráit és krematóriumait is fenntartotta. Sovinizmusnak hívják ezt az érzületet, és nem közömbös egyikünknek sem, akik szeretnénk szebbnek és tisztábbnak a magyar jövendőt, hogy középiskolai diákságunk a Horthy-korszaknak az egész ország pusztulását magával hozó világszemléletétől megszabadultah nevelkedik-e fel. A harcba azonban az iskola tanári kara nem avatkozik be. Nem érzi magát illetékesnek rá. A soviniszta "üsd-vágd, nem apád* nevelésnek már megvan az eredménye. A harmadik) osztály nem meri viselni a sapkát. Bennünket diákkorunkban igazgatói rnegróvással sújtottak, ha nem viseltük az egyensapkát. Ügy gondoljuk, hogy ez túlzás volt. De nem épp ilyen túlzás, ha egy iskola negyedik osztálya az alsóbb osztályok elleni terrorakciókra szervezkedik, s azokat a sapka viselése miatt rendszeresen végrehajtja a tanári testület mosolyéba közömbössége mellett? ban nem adja a magas taglétszám, s csak gyengíti a sorokat, ha opportunista, ingadozó és alakoskodó kerül közé. Az átigazolásoknál nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a tényt sem. — elsősorban és különösen a munkásokkal —, megkérdezve álláspontjukat, megbeszélve az egyes kérdéseket. Tevékenykedjenek úgy az alapszervezetek intéző bizottsági tagjai, hogy május elseje után ne lehessen lelkiismeretfurdalásuk azért: nem váltottak szót némely kommunistával, s így azok átigazolása nem történt meg. Helyesen végzik az átigazolással kapcsolatos munkát a Csongrádmegyei Építőipari Vállalat és a Textilművek alapszervezetében is. Természetesen azokat a volt MDP-tagokat keresik fel, akik a hibáknak és nem az eszmének fordítottak hátat, s akik bár esetleg meg is rendültek, ám r.em tolták az ellenforradalom szekerét. Sok olyan egyszerű, becsületes munkás van, aki a 12 év alatt magatartásával, hosszú évek szívós és jó munkájával érte el, hogy a pártba került. Akadnak közöttük, akik az ellenforradalmi események idején ilyen, vagy olyan kisebb kijelentéseket tettek, amelyek nem helyesek. Most ezekben az emberekben bizonyos szégyenérzet van a helytelen kijelentéseik miatt, bár a?ok nem a néphatalom és a szocializmus ellen szóltak. Az ilyen egyszerű emberekkel is meg kell keresni a kapcsolatot az alapszervezetek intéző bizottságainak, módot adva arra is, hogy segítségükkel megtalálják az MSZMP-be vezető utat. Persze, nem elvi engedményekről van itt szó, Nem helyes azonban úgy foglalkozni egyik vagy másik alapszervezetben némely volt MDP-tag átigazolási kérelmével: „Miért nem jelentkezett legalább januárban, most már maradjon csak a párton kívül". Az ilyen és ehhez hasonló szemlélet — különösen akkor, ha kommunista meggyőződéséről, magatartásáról, vagy munkásmozgalmi múltjáról ismert személyekről van szó — nem helyes. Eleve megnehezíti, hogy a józan tárgyilagosság és igazság alapján foglalkozzanak az átigazolási kérelemmel. Természetesen más a helyzet a helyezkedők, a karrieristák, a kétkulacsosok esetében. Megint más módon kell vizsgálni a kérdést a vezető posztokon lévő, az átlagnál magasabb eszmei, politikai felkészültséggel rendelkező embereknél. A lényeg az: az átigazolásokkal erősödjék a párt, szilárdulják annak egysége, élcsapat jellege. Az MSZMP egész tevékenysége a dolgozó nép javáért, érdekeiért való. A nép pártja. Elsősorban azonban a munkásosztály pártja. Az átigazolásoknál erre is gondolnunk kell: » párt tisztaságára hanem" alapos," körültekintő való orkodessel együtt vi- é igazságos döntésről. gyázzunk a parttagsag összetételére. Ez is kell ahhoz, A hogy a párt jól, az egész nép " javára betöltse feladatait, s valóban az előrehaladás harcos, következetes vezetője legyen. Az ellenforradalom, s annak szekértolói sokféleképpen mételyezték az egyszerű emberek gondolkodását. Vannak még nyomai a nyílt terrornak, megfélemlítésnek. Most a burkolt megfélemlítés, a körmönfont ellenséges befolyásolás hat több emberre. A szegedi üzemekben — például az Űjszegedi Kender-Lenszövőben, vagy a Textilművekben — a lelki megfélemlítéssel kíséreltek meg egyszerű munkást, volt MDP-tagot visszatartani attól, hogy az MSZMP-be lépjen. Az ilyen esetekben a legnagyobb határozottsággal kell fellépni! Most, amikor egyre jobban közeledik az átigazolássok végrehajtásának határideje. az alapszervezetek intéző bizottságaira és kommunistáira az a feladat is bárul, hogy újból elbeszélgessenek a volt MDP-tagokkal Az alapszervezetekhez a volt MDP-tagok sok átigazolási kérelmet adnak be, — erős az áramlás a párt felé. Az átigazolási kérelmekkel minden esetben körültekintően, igazságosan kell foglalkozni. Vigyázni kell arra, hogy ne kerülhessenek a pártba oda nem való emberek. Az átigazolási kérelem tárgyalásánál a taggyűlésen mindig legyen ott az az egyén, aki az átigazolását kéri. Nem lehet helyeselni — akár felveszik a pártba, akár nem az átigazolást kérőt —, hogy jelenléte nélkül döntenek ügyében. Azt is mondják meg az alapszervezetekben az igazságnak megfelelően, szemtől szembe, hogy a volt MDP-tagot miért nem igazolták át az MSZMP-be. Május l-ig feltétlenül adjunk lehetőséget az arra érdemes volt MDP-tagoknak, hogy az MSZMP-be kerüljenek. Akadályozzuk meg azonban az oda nem való emberek átigazolását, a pártba való kerülését. Végezzük lelkiismeretesen és igazságosan az átigazolásokat! Bővítik a piacok árusítási teriiletét Szálastakarmány i a Lóverseny téren - serlést csak az állalvásárléren lehet ezentúl eladni dájának belső szegélyén, valamint az úgynevezett tükör terület mindkét oldalán négy méteres mélységben árusíthatnak; árusításuk azonban nem akadályozhatja a kocsiközlekedést. A Szent István téri piacon a nemrégiben épült víztároló területen is őstermelők árusíthatnak. A szegedi piacok kibővítésének gondolatával nemrégiben foglalkozott a városi tanács végrehajtó bizottsága. A hozott határozat értelmében a Marx téri piac egyik telén immár évek óta berendezkedett két vállalatnak, az Aszfaltútópitő és az Építőipari Vállalatnak sürgősen el kell helyeznie ipartelepét a Dorozsmai úton kijelölt területre. Az így felszabadult piacterületen a jövőben az őstermelők fognak árusítani. A szálastakarmány árusítását is elhelyezték a Marx téri piacról, a volt Lóverseny térre, a Vágóhíddal szembeni gyepes területre. A Vágóhíd melletti sertéspiacot viszont a körtöltésen kívüli rékusl állatvásár területére helyezték. A végrehajtó bizottsági határozat külön rendelkezik a magán kisiparosok és kiske- párt hoznak kereskedelmi reskedők áruinak Marx téri forgalomba, de kapható lesz piaci árusításáról. A jövőben ezenkívül 400 darab 50 ) öba kisiparosok és kiskereske- centiméteres Javva mooed és dók a Marx téri piac középső 200 ugyancsak c"=' ••-lovak útteste jobboldali gyalogjár- Favorit sport kerék pár. Pannóniamotorkerékpár a jugoszláv b hoza ali cikkek listáján A jugoszláv külkereskedelmi szervek már áprilta elején forgalomba hozzák a 'egújabb megállapodások év'.e'mében importált árucikkeket. így a többi között 394 darab Pannónia motorkerék-