Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-03 / 78. szám

Minek nevessük ^ brigád brigádvezető norma mankaversenY munkacsoport első legOnY teljesítménybér nemes vetélkedés 1 Szalámigyár — a múlt és a jövő Szeged élőképe. A ré­gi sikerek, hímévszerző évek, az utóbbi esztendők, ame­lyek öregbítették a szegedi szalámi jó hírét, mind a gyár dolgozóinak munkájával kap­csolatosak, sőt attól el nem választhatók. Sok minden változott itt az elmúlt 10— 12 év alatt és változik ma is. Valóságos „forgószínpad" cz a gyár, de nem úgy forog körbe, hogy egyszer csak is­mét visszakerüljön a munká­sok nyakára a Pick-família. Nem! Erre garancia a mun­káshatalom, e gyár becsüle­tes munkásainak célja, és akarata is. Az október-no­vemberi ellenforradalmi ese­mények irányitól ezt a for­gószínpadot is arra akarták forgatni, hogy ne csak a régi díszlet, hanem a régi veze­tés is visszatérjen ide, a Sza­lámigyárba. A gyakorlati munka tanúsága 7,50-es órabérrel soroltak be. magyaros virtus ma már ott Igaz, fordult e színpad, mások ma a „díszletek". Nem hallani a gyárban bri­gádokról, brigádvezetőkről, normáról, vagy munkaver­senyről. Miért? A gyár ve­zetői azt mondják, alapos át­szervezés történt náluk és ez találkozott a munkások egyetértésével. Hát annyira rossz volt a brigád, a norma, vagy a munkaverseny, hogy a feledés homálya lepheti be őket? Itt is sok rágalmat szórtak a szocialista munka­szervezés, vezetés és bérezés formáira. A mai napok, a _ gyakorlati munka kézzelfog- koznaki Az ellenforradalmi hatóan bizonyítja, ha volt is rossz bennük, azért leg­többjük nélkülözhetetlen a szocialista üzem életében, termelésében; Fordult a színpad, „meg­szűntek" a brigádok, s he­lyettük munkacsoportokat szerveztek a kialakult bére­zési fcana szerint. Például a kötőterem három munkaasz­talához külön-külön csopor­tot (nem brigádot!) szervez­tek. A napi terveket éppúgy megkapják, mint korábban, igaz, nem személy szerinti, hanem csoport-norma van. van a munkások között, mert énjükből fakad és ma is ver­senyre ösztökéli őket. Ml ha nem munkaverseny ? Nem esik szó a munkaver­senyről — mondják a szalá­niigyáriak —, de reggelen­kint az az első, hogy a saját eredményük után a többi csoportokét is megnézik, pél­dául a kötőteremben s aztán pedig összesúgnak (nem be­szélnek a versenyről), s más­nap büszkén mosolyognak: most mi vagyunk az elsők. Március 18-án például az első és második csoport 104 százalék felett teljesítette torvét, a második csoport 96,2 százalékkal utolsó ma­radt. Nekigyürkőztek. de mégis csak a 100 százalékig jutottak el. A hármas cso­port, látva az igyekezetet, még jobban rákapcsolt, ezen a napon 111,7 százalék lett eredményük. 20-án már a második csoport is 105 szá­zalékkal dicsekedhetett. Munka verseny ez, — ha nem Is szervezett —, és hoz­zá eredményes munkaver­seny. Hátha még jól szerve­zett lenne, biztosan vissz­hangra találna a becsületes munkások között. Megfelelő mederbe kell terelni a mun­kások egészséges kezdemé­nyező készségét, virtusát. Szervezni kell itt Is a ver­senyt, amely előre visz, em­bereket formál, alakit és gaz­dagít. Pörögjön tovább a „szín­pad" „új díszlettel", úgy, hogy szocialista tartalom­mal megtelt munkaverseny növelje a vállalat jövedelme­zőségét, a dolgozók kerese­a többet és jobbat akarás, a tét, s nyereségrészesedését is. A munkacsoporton belül te­hát érvényesül az egy min­denkiért, a mindenki egyért. Ha pedig valaki kihúz a kol­lektívából, akkor figyelmez­teti az első legény, ha ez sem elég, új besorolást kap. Nevén a „gyerekel"! Szóval azt mondják, a Sza­lámigyárban nem kell a bri­gád, de látják, hogy nélküle sem élhetnek. Így hozták lét­re a munkacsoportot. Ne le­gyen brigádvezető se. Hát ne legyen, de a csoportot vezet­nie kell valakinek. így lett hát az első legény. Nem kell norma, de nélküle sem lehet tervet teljesíteni, csak úgy tarthatják, vagy növelhetik a termelési szintet, ha teljesí­téshez kötik a fizetést, vagy — ahogy a Szalámigyárban tették — fizetéshez a teljesí­tést. Nevezzék aminek akar­ják, tartalmában nem tér­tek el a szocialista munka­szervezés, bérezés elvétől, csak a helyi viszonyokra igyekeztek alkalmazni. Sok­szor ez az alkalmazás csak annyit jelent, hogy nem ne­vezik nevén a „gyereket". És a munkaverseny? Azt hihetné valaki, és talán még egyes vezetők is a Szalámi­gyárban, ha nem beszélnek a versenyről, akkor nincs ls. Lehet, hogy sok rágalmat szórtak a szocialista ver­senyre, hogy túlhajtása, for­maisága révén elvesztette népszerűségét, de maga az élet bizonyítja, hogy csak a helytelen forma ellen tilta­NEM R NAGY LÉTSZÁM - az egység és az elvi szilárdság ad;a a párt erejét Egy taggyűlés néhány tanulsága Az októberi ellenforradalmi professzor lennék. Puskás Szükséges is, ha a pártszervezet események soriul a Szegedi Tu- Ugyanezt mondja fntball-tudo- ki akar törni n defenzívából, dománvegyetem nem egy veze- mánváról. _ .... . .. ,. . „, tőjo - aki pedig eddig sokat Íme az „igazi hazafi", aki he- A* HjUSSg Ksrdsssrol i köszönhetett a pártnak — har- tekkel ezelőtt is még így nyi- pereg tovább a vita. -V beszá­sogó örömmel ujjongott: vége a latkozott: „Igaz magyar ember moló szólt a MEFliSZ szerepé­pártnak. Az egyetem néhány ma ellenáll." Rá, az ő magatar- rűl is. Szomorú dicsőség, liogv vezetőjének árulása i» okozza tására hivatkoznak azok, akik azt, hogy ma, ha üzemekben, még mindig „időszerűnek" lát­munkások közölt szoba kerül az egyetem, aggódva bukkanhat fel a kérdés: mi van az egyetemi liallgatókkal? Harcra az alfanforra­dalml agliációval szembon az ellenforradalom egyik erő­próbáját jelentő „politikamcn­ják a párt elleni támadásokat, tcs" szervezet a Szegedi Egye­temről indult cl. Szomorú, mert a tudatos — és tudatosságukat disszidálásukkal is alátámasztó — vezetők, mögött a jószándékú, • való helvzetet forr a harag, mikor ezek a pel- múllbpli lábúink miatt fel nem dak szoba kerülnek A taggyu- ismerö ifjúság állt, mondja a bc­""2L3& számoló. A tagság egyetért ezz. l a párt elleni támadásokat. Áruló nem lehet példakép A taggyűlés részvevőiben Az MSZMP egyetemi szer- akik hasonló módszerekkel s .zzai is, hogy ahallgatóaág előtt vezetetek taggyűlésé keresi a dolgoznak Az újságíró azonban a MEFESZ-ről is beszélni kell, kérdésre a választ, fontolja az ugy erzi, hogy cz nem elég. A h élettel kell teliteni az üj, a események hatását, harcba ké- partszervezet ma kicsi még, ha mob/t IétrpbozoU MEFESZ-t, és szül, liogy visszahódítsa amit a tudatos fasiszta támadás és a dezertáló, gyáva árulás elvett: az ifjúság bizalmát. A beszámoló sorra felöleli a kérdéseket. Felhívja a figyel­met az ellenforradalom ma is folyó agitációjára, amelynek kell dol­a tagsag egységes ülŐkepes, cbbon a Mervezetbpn igazi marxista szellemű, har- zni „ Klsz tnpjainak. cos is. Nem cleg itt cl le m a FplélÍBkül a vita, mikor tag­köpönyeg forgatókat. El kell er- feIvéle]ckro kerüI a sor. Tizen­m, hogy az árulásnak ezeket a né üj , t vett W ilfetőleg szómon, hőseit a hallgatóság, j zolt J(U * pártszervezet. Kö­munkalársaik ts eKleljék. Eve- ,ülük Utgtanxikéigosebb Fenyve­ken át mint példaképek Szere­peltek ezek az emberek, s ez a az sí István esete. napok kiradírozhatták ideig­óráig a szavakból és még \z emberek közül is a versenyt. De az egészséges vetélkedés, még mindig van hatása. Számo- • , , . , , ., nimbusz, az emberi nagvság kon merhető le, hogy hol, mdyen dicsf.nyc M ^ ^ eros ez az ellenforradalm, sut- y homlokuk klMil E1 ke„ togó-agitacio. A számok 1anul­erősítik. A TTK-n még nincs a hallgatók között párttag. Itt a legerősebb a párt ellen folyó harc. A háttérben Fodor Gábor áll. Az a Fodor Gábor, oki az államtól mindent megkopott tu Egy ember, aki megingott Fenyvesi István az Orosz In­tézet vezetője volt, a Bölcsészet ságát a hozzászólások is meg- ^ "" Kari pártszervezet titkára Innen . _ " volt a magyar ifjúság nuntake- került a pártbizottságra. A Szov­pe n Rákóczit eláruló Károlyi jetunióban tanult, mint ösztön­gróf, a Kossuth-ot eláruló Cör- díjas. A párttagság úgy vélte. i j-i . ra mindig lehet építeni, megül­gey, vagy « proletárdiktatúrát ^ plkópzplbclpllen. FenvvPsi eláruló Pcidl? Soha! Árulók ma (stván mégis csak most jelent­se tetszeleghessenek az ifjúság kezik újra a pártba. Miért? Az dománvos munkájának folyta- előtt a nemzeti hős tiszteletre és események őt is elsodorták. Bi­tására, de akinek emberi er- bpcsülésro méltó ,ögájáhon. A z"rrilulm!m'' h.u « ^S kölese nem több, mint az áru- , , , . , nolban, ugy érezte iiimdeimek lóvá vált Puskás öcsié. Fodor ltleP1«Ie»> 0 tények feli arusunak, v#ge> miluIcn összedőli. lluízon­Gábor azt mondja: Nekem adatszerű bemutatásának idő- harmadika előtt hónapokon át mindez járt én Honoluluban is szerűsége egyre inkább érik. Koszorúzósi ünnepség rí' fy i Emlóktéble leleplezés JllllclSZ Vr Vil l a Ünnepi maiiné halálínak 20. évfgrdalóián Szeaeden Néhány nap múlva kegyelet- Ismeretterjesztő Társulat megyei tel fordul Szeged felé az egész elnöke. Az ünnepi beszédet Dut­ország közvéleménye. A belvá- ka Ákos költő. Juhász, Gyula . rosi temető egyik szerény sir- barátja és szerkesztőtársa tartja. sz első csoportba tömörülnek llM1iján helyezi el az utóikor a Az ünnepi műsorban közremű­azok, akik 8—9 forintos óra- kPgyelct és a tisztelet koszorúját ködnek Ladomerszki/ Margit, a az Ady utáni és a József Attila Budapesti Nemzeti Színház tag­clótti magyar költészet legnn- ja, Dómján Edit, György László, gyobb alakjának, Juhász Gyula- Káló Flórián, Kormot l/ijus, nak sírján. Húsz évvel ezelőtt. Kovács János, Moldován Stefii­április ü-án 54 éves korában tra- nia, a Szegedi Nemzeti Színház gikus körülmények közölt hunyt tagjai. el n méltatlan nyomorban küzdő, Az ünnepségeken részt vesz bért kapnak, s ezért 64 raa­7.sa 96 kiló szalámit kell 3 óra alatt töltcniök, a máso­dik csoportban a 7 forint órabéresek 46 mázsa 70 ki­ló, a harmadikban pedig az 5—6 forint órabéresek 29 má­zsa 8 kiló szalámit töltenek. Vezetőjük nem „brigádveze­tő", mert megszüntették a régi formát, hanem „első le­gény". Faladata ugyanaz, mint korádban a brigádveze­tőé. László főiskolai docens, a Móni Egyén és csoport És milyen a munkacsopor­tok teljesítése? Általában 100 százalék felett van, sokszor Ferenc irodalmi múzeum vezc­eléri a 111-et is, de olyan nap is akad, bár ez ritkább jelenség, hogy csak 96 szá­zalékra teljesítik a napi ter­vüket Hozzátehetné bárki, persze, az órabér alkalmas arra, hogy a munkás akkor termeljen, ha kedve van, hisz a pénzt úgyis megkapja. Igen, de a csoport terve az egyes emberek keresetének összességéhez méretezett . Egy iinnppj beszédet mond Misoh Gusztáv, az I. kerületi tanács gatója és Frrfm/ó Zoltán temes­vári költő is. szervezett úttörő csapatba az ifjúságnak körülbelül 80 szá­belegségekkel, fóbiákkal viasko- Eüni Julin ÍK,nő, Juliász, Gyula' sára is. Az iskolábanjuIjjjjá­dó költő. jegyese i», akinek Visszaemléke­A tragikus évforduló alkalmi- zése „Tiéd a sfrig" címmel az val ünnepségeket rendez a költő évfordulóra jelenik meg a Tu­szülővárosúnak közönsége. dományos Ismeretterjesztő Tár­Áprllis 6-án, szombaton dél- kiadásában. Megjelennek ben 12 órakor koszortízási (in- Jub&se Gyula régi harcostársai, népség lesz a költő sírjánál, barátai, köztük Tabérj/ Géza, a emlékeztetőt mond Madácsy nagyváradi Ady Múzeum igez­szavalja. A kosaoriizási ünnep­ségre fél 12-kor különjárati au­tóbusz indul a Tanácsháza elől, u Széchenyi térről. Déli I órakor a tanács emlék­tábláját leplezik le a költő la­kóházán, o Juhász 6'yu la xttca 6. számú ház falán, egyik céltáblája volt annak a hadjáratnak, amelyet az Írószö­vetségben és a Főiskolán Pataki Szilveszter vezetett, s ez olatt sok méltatlan és igaztalan tá­madás érte. Mindezek hatására nem bírta elviselni a 23. utáni összeomlást komolyabb meg­rázkódtatás nélkül. A kétségbeesésnek ez a huh Este 7 órakor a tanítókép- 1,',ma mindenkin végig futott. icra;r-u-w• ^'I^T'rr^r W^B egyesületének, a Idegek dolga, hogy összeWrt-c at f ^ n ^luLt diákszövetóégnek tagavatékt «"ber alatta, vagy esők nieglé­dlg ür^en állott helyiségek- TCnderlk mc" ünnc^Jyes tA. pázta nünt a vihar a fák lomb­bcn aMf;"'°lMrkak"fss!S bortüz keretében. A dlákszö- l"'1- kommunista; es a MÁV Futohaz segitsegé- yetség hal csoportot ezen,e. akmek szivét ne égette volna zett, négy turista, egy vízi és azokbaQ a napokban n fájdalom, egy ezermester csoportot. Kü- ?ki,ben csapott volna fel az lön egységet alkotnak az alta- )ru5zat- h? rágondolt, hogy is­lános iskola úttörő szervezeté- mpt el.önU T '"T7''^01 a fat|" ben az őrsök vezetését ellátó IJnus. ís antiszemitizmusa, utc­tanítónőképzősök is. dcntizmuso. n minden emben szennvet felkorbaesolo, undorilo Az intézet pedagógusai kö- ár. Mindnyájan megrendültünk zül Lénártné, Sukiné, vala- mindazon, nmi történt. Ez még mint Sinkovics Erzsébet ta- nem hűtlenség. Összetörni, odu zaléka jelentkezett. Maguk az nítónök az úttörő csapat, ba vonulni, mindentől megirtóz­úttörök is sokalják egyelőre Gyarmatiné pedig a diákszó- ni, — emberi hiba, de emberi ezt a számot. Az ősszel és a vétség megszervezésében ént jog is. Fenyvesi István mogin­nyár folyamán folyó próbázó- programjának kialakításában golt. De mikor összetörten, csa­sok bizonyítják majd be, vett részt. Az új program lódoltan félre vonult, nem a hogy alkalmas-e minden je- a fiatalság számára igen von- hűség, hanem a keménység prji­lentkező arra a kitüntetésre, zó szakköri munkát, kirándu- báját; nem állotta ki. A taggyűlés hogy az úttörő csapat tagja lásokat tervez az iskolai helyesen telte, liogv ezt meg­legyen. munka eddig is szereplő prog- mondta. Helyesen tette, liogv Az avató ünnepség után a rampontjain kívül. kifejezte azt, hogy egy púrttit­követel az élet, a mozgalom, « szocializmus ügye. Do azt is helyesen telte, hogy Ma úttörő otthortf avatriak a Tanífónőképzőben ' Ma délután 3 órakor avatja szülők számára a tantestü­a Szegedi Tanítónőképző Gya- let értekezletet tart. korló Iskolája az intézet épü­letének 3-ik emeletén beren­vel rendezték, bútorozták be az újjászervezett úttörőcsa­pat több teremből álló új otthonát. Áz úttörő otthon avatásával egyidőben kerül sor az úttörő és kisdobos jelöltek avatá­, ^ vari KOllO lb. -wvat-v MHuvuJi-b „ „'l, tője, Juhász Gjmln „Teslámén- kártól többet lum" című versét Kovács János, ^•••••••••••••••••••••••••uMlMauiMMMw*"" a Szegedi Nemzeti Színliáz tagja • Kedves vendégek A kenderfonógyArban munkásnak egy forint kere­setre ugyanis 4 kiló 80 deka szalámit kell kötnie. Az 5 torintos órabérűeknek öt­ször, a 9 forintosaknak ki­lencszer 4 kiló 80 dekát órán­kint. Tehát nem a teljesít­ményhez kötött a kereset, hanem az órabérekhez a tel­jesítés. Ha kevesebbet telje­sítenek, kevesebb pénzt is kapnak. Persze. előfordul, ncgy valaki nem váltja be munkájában a hozzáfűzött reményeket, helyesebben nem teljesít annyit, amennyi penzt kap, a hiányt a többi­nek kell pótolnia. Ebből az­tán az következik, hogy a kollektíva más besorolásba javasolja a gyengébben tel­jesítőket. Legutóbb Erdélyi János, Bakos József és Ko­vács Ferenc a 9 forintos ka­tegóriából kerültek a 8-asba, Boros Lajos a 7-esből a 6,50­esbe. Ugyanakkor olyan is akadt, mint Ruszt. Axent, 8ki 6 forintos órabérről 7-re, vagy Molnár Antal, akit 7-röl v. b. elnöke. Vasárnap, április 7-én fél 11 órakor ünnepi matiné lesz a Szegcdi Nemzeti Színházban, amelynek a költő a Tanács­köztiirsaság idején igazgatója volt. Megnyitót mond dr. Júksj Gyula egyetemi tanár, a Tudományos ÖKÖRFOGAT — KONTRA EXPRESSZVONAT Strasbourg közelében a Pá­rizsi Expressz belerohant egy tűzifával megrakott ükörsste­Uérbe. Az összeütközésben az ökrösszekér győzött, mert az expresszvonat mozdonyát kl kellett cserélni. Az ökrök­nek és a kocsisnak semmi bajuk nem történt. A2 öaaze­ütközés hevessége folytán a fahasábok 3fl0 méter körzet­ben szétrepültek; Meleg, ünnepélyes han­gulat töltötte cl tegnap dél­után az egész Itenderfonó­gyárat. Az ttdvaron felállt az ÍUcm fúvúi-zenekara és forradalmi indulókat ját­szott. A Kommunista Ifjú­sági Szövetség tagjai fehér­be öltözve, piros szegfü­csohorra! vártált a baráti látogatásra érkező szovjet harcotokat. A gépeken a munkatermekben fenyő­ágak díszlettek. A kedves vendégeket minden íitem­részben barátságosait, szí­vélyesen fogadták a dolgo­zóit és mindenki szót akart érteni a szovjet katonák­kai Tigy-egy csendesebb munkahelyen felharsant a harmonikaszó is. Mindenütt vidámság, mosolygás járt a vendegek nyomában. Az ízlésesen feldíszített kultúrterem teljesen meg­lelt a szovjet harcosok fo­gadására összegyűlt dolgo­zókkal. .1 barátságos be­szélgetés itt már zavartala­nabbul folyhatott, mim a zajos munkatermekben. Mindenki kereste azt a szovjet katonát, akivel tol­mács segítségével, vagy néthi nyelvtudásával szút tudtut érteni. Orosz, ma­gyar és német szavak fel­használásával próbálták ki­cserélni egymás gondolata­it a Szővjct harcosok és a magyar dolgozol:. As iidvözlö beszédeket mindenki nagy tapssal fo­gadta. Különösen a szovfet városparancsnok beszéde keltett nagy rokonszenvet, mivel szavait már eddig is igazolta az élet. Deszélt ar­ról, hogy a Szovjetunió mindenkor szilárd támasza a kis nemzeteknek a nem­zeti függetlenség megvédé­séhen és a szocializmus építésében. Tisztelettel és szeretettel emlékezett meg a magyar forradalmi eröh harcáról. A liedves vendéglátáson az üzem kultúrmunkdsai szórakoztatták a szovjet harcosokat és az üzem je­lenlevű dolgozóit. A mű­sorban szovjet és magyar énekszámok, szavalat, jele­net és népi tánc szerepel­tek. A vetulé*rk arcáról is leolvashattuk, hogy a szín­vonalas és kedvesen, fi­gyelmesen összeválogatott műsorszámokon jót szóra­koztak. öli sem fukarkod­tak az elismeréssel, és min­den műsorszám után kato­nás, kemény tapssal jutal­mazták a szereplőket. A műsor után az üzem tánczenekara lépett a pó­diumra és a hosszan tartó, meleg, baráti délutánon együtt táncoltak, szórakoz­tak és beszélgetitek a szov­jet harcosok és a kender­gyári dolgozók. Ez az ünnepi összejöve­tel már sugározta nagy nemzeti ünnepünk közellé­tét is, s azt a tiszteletet, amellyel a hazánkat fel­szabadító és az ellenforra­dalmi erőktől megszabadí­tó hadseregre tekintenek a magyar dolgozók. nlnposan megvizsgálta: ignznk-e azok a vádak, melyek Fenyvesi István ellen felmerültek. A mély emberi felelősség hangján tárgyalta a taggyűlés Fenyvesi István ügyét, hiszen nbbn sem mehetünk bele sohn többé, liogy alaposság nélkül, elsietve dönt­sünk emberek életéről, sorsáról. Az új tennivslók A taggyűlésnek vége. A párt4 tagsúg látja az ój tennivalókat. Szinte mindenki érzi a saját közvetlen feladatát, hogy az em­berről-emberrn menő agitáeió­ban eleget tegyen párt iránti köteloíségénck. Szinte megret­tentő az a feladat-tömeg, ami a tagság előtt áll. A nacionaliz­mus, Ml irredentizmus, a külön­böző ál-szocialista nézetek elle­ni harc, a párt politikájának áj. ra-megmagyarázáta, a nemzet­köziség nagyszerű érzésének visszaplánlálása a szívekbe, az ifjúság alkotó lendületének, bi­zalmának ájrn-mcgszerzése nem könnyű feladat. Mégis a tagság hite ma erősebb a győ­zelemben, mint volt a régi, löbb­száz tagot számláló alapszerve­zet taggyűlései után. Kicsi ma még cz a pártszervezet, do egy­séges, harcos, forradalmi szelle­mű. Ezért bátrak és harcosok a felszólalások, ezért nagyobb erő ez A póriszervezet máris, milit az MDP majdnem félezres „tö­mege" volt; l

Next

/
Oldalképek
Tartalom