Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-13 / 86. szám

A szegedi iárásban hasznosan munkálkodnak a párttagság soraiban Q a legöntudatosabb értelmiségiek ^ A jószándókú értelmiségiek ket. Magatartásuk, kiállásuk munkáját a legkülönbözőbb alapján bíznak bennük és az posztokon a szó valódi értei- alapszervezetek tagjai mindig mében meg kell becsülni; számítanak véleményükre, jamind erkölcsiekben, mind vaslatukra. Rózsa László elvanyagiakban. Nem engedhető társ, a Deszki Szanatórium meg,°hogy a nép javáért mun- orvosa. Ismert ő is igazi hukálk'oló tisztességes értelmi- manizmusáról. A Deszki Szaségiekk'el szemben indokolat- natórium MSZMP-alapszerlan ellenszenv bukkanjon fel. vezetének vezetőségi tagja, A szegedi járásban szeretik és sőt mint a megyei pártbizottmegbecsülik mindazokat az ság tagja is hasznosan tevéértelmiségieket, akik a költő kenykedikszavaival: a néppel vannak tűzön, vízen át. j-]! | a becsületes pártonkívüliek is, hiszen a tanítót ismerik. m •3 Az értelmiségiek segítségét helyes kérni. Mórahalmán például Dants László tanító segítette a KISZ-szervezet megalakítását. Sándorfalván a legutóbbi párttaggyűlés pártmegbízatásként adta Stelczammer és Széplaki elvtársaknak, pedagógusoknak, hogy segítsék a KISZ-szervezet megalakítását, annak tevékenységét. A két pedagógus tagja a KISZ előkészítő bizottságának is. Csak elismeréssel és megbecsüléssel lehet szólni azok Az ellenforradalom vihara ' A nagykiterjedésű szegedi */égigszáguljárás értelmiségieinek többsé- dott. Nehéz volt a helyzet, géről őszintén elmondhatjuk, de a kommunisták már nohogy nem vettek részt az el- vember első napjaiban hózzá- ról a pártonkívüli értelmisélenforradalmi eseményekben. marxista-leninista §iekro ' aklk az elmuult --V Most pedig sokuk teljes szí- íogtalc a mfrxlsta 'enl.nf.ta őszének nehéz napjaiban jovével, igaz lélekkel vesz részt Párt szervezesehez. Közöttük zanságra intettek, s most is életünk jobbá formálásában, volt Juhász János is, a község tisztességesen munkálkodnak, a szocializmus építésében. A igazgató-tanítója. Jól ismerik elősegítve a kibontakozást, legöntudatosabb közülük a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai; Mindez azonban az értelmiségről általában csak féligazság lenne, ha nem mondanánk meg szintén a valóságnak megfelelően: a szegedi járásban is volt több értelmiót a faluban, s a pártonkívüliek is helyeslik, hogy a párttagság az alapszervezet intéző bizottsága egyik tagjává választotta. Sándorfalván is felbolydultak az emberek az elmúlt év ségi — például Bakson két te- őszén. Az ellenforradalmi nító—, akik komoly részt vál- erők a községben saját vitorlái tak az ellenforradalmi ese- iájukba próbálták fogni a nép Ilyen pártonkívüli értelmiségi például dr. Varga, a pusztaszeri orvos, és dr. Gábris, a csengeleiek orvosa; • A párton belül és a párton kívül egyaránt szükséges az értelmiségiek munkája. Jószándékú, becsületes, a nép javát szolgáló törekvéseiket ményekben. így azt a szekeret hibáktól való szabadulásának elismerni és megbecsülni kell tolták, amelyen a néphatalom megdöntésére törők páváskod. tak; Akadnak a járásban talán önmagukkal és az egész világgal meghasonlott érteitörekvéseit. Dr. Judik Ferenc mindenütt községi tanító józanságra, megfontoltságra intett a ne-* héz napokban. Bátran a nép tényleges értékeiért emelt Újító kiállítás nyílik Szegeden A múlt évben a MÁV munkahelyein született legkiválóbb újításokat tekinthetik meg az érdeklődők hétfőtől kezdve Szegeden a Széchenyi téri volt Hitelintézet helyiségében. A kiállításon 214 újítást mutatnak be, melyek között vasipari, építőipari, asztalosipari és távközlő újítások szerepelnek. Nemcsak a vasúti dolgozóknak nyújt ez a kiállítás hasznos ismereteket, hanem minden szakmának, s főként a vasipari szakmunkásoknak. A látogatók megtekinthetik az újítások tökéletes kicsinyített modelljeit, és meggyőződhetnek az újítások gyakorlati működéséről is. Az országos kiállítást hétfőn délelőtt 12-kor nyitják meg ünnepélyesen és május 6-ig lesz nyitva. A dolgozók készülnek a holnapi nagygyűlésre MA GNETOFON-ESTEK AZ EGYETEM BÖLCSÉSZKARÁN A KISZ és a MEFESZ Collegium Musicum sorozatában magnetofonszalagról meghallgatták József Attila egykori felesége, Szánthó Judit előadását, „József Attila és a zene" rímmel, továbbá Cimarosft 18. századi olasz szerző ismeretlen kisoperáját: Maestro di capella. A következő csütörtökön, 18-án Stravinszkij-estet rendeznek: Előadást tart Szalatsy István, a Szegedi Nemzeti Színház karmestere. Magnetofonszalagról előadásra kerül Stravinszkij: „Egy katona története'4 című dramatikus kisoperája. Az előadások helye a Neveléstudományi-Lélektani Intézet laboratóriuma; | A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi intéző bizottsága. — mint ismeretes — holnap, vasárnap délelőtt 10 órakor nagygyűlést rendez a Klauzál téren. (Ha esik az eső, akkor a nagygyűlést a Szegedi Nemzeti Színházban tartják meg, ahonnan a színházba nem férő dolgozók részére hangosítón közvetítik az előadást a Szabadság Filmszínházba és a Juhász Gyula Kultúrotthonba is.) A nagygyűlésen Révész Géza honvédelmi miniszter, a Szovjetunióban járt magyar párt- és kormányküldöttség tagja mond beszédet. Személyes tapasztalatai alapján beszámol a szovjetunióbeli útjáról, a szovjet—magyar tárgyalásokról és megállapotemen dásokról, továbbá hazánk belpo'iíikal és gazdasági helyzetéről. Szeged és környéke dolgo-i zói — amint azt lapunk megelőző számában hírül adtuk — nagy érdeklődéssel várják a nagygyűlést, amely az ellenforradalmi események után az első városunkban. AB üzemek, hivatalok, intézmények dolgozói transzparensekkel, nemzetiszínű és vörös lobogókkal jönnek a nagygyűlésre. A Szegedet környező községek, falvak dolgozói is népes csoportokban jönnek el vasárnap Szegedre, hogy. részt vegyenek a nagygyűlésen, s meghallgassák a munkánkról, életünkről szóló szavakat, Megszűnik a kijárási tilalom A Belügyminisztérium köz- A lakosság és mindennemű közlekedési jármű éjjel-nappal, akadály nélkül, szabaleménye: 1957. április 13-án 24 órától a kijárási tilalom az egész ország területén megszűnik, don közlekedhet. ^ Megkezdték a kukorica négyzetes vetését Szöregen A szőregi Petőfi Tsz néhány napja megkezdte a kukorica négyzetes vetését. A hat tartályos mosonmagyaróvári gyártmányú vetőgéppel naponta 15—20 holdat vetnek be. Ez a termelőszövetkezet három esztendeje honosította meg földjein a drótvezetéses automatagéppel való négyzetes vetést. Az idén 270—280 holdat szánnak ilyen módon a kukoricának. A szabályos négyszögben növekvő kukoricát e korszerű vetési módszer után könnyűszerrel tudják majd annak idején ekekapáznd. miségiek, hitükben megtépá- BZÓt Pedig a múltban őt is zottak, vagy akik némely kérdésekben még nem döbbentek rá a valóságra. A jóhiszeműekkel, tisztán nem látókkal — aíctfc becsületes emberek és nem bajkeverők — türelmesen kell szót váltani, ám nem udvarolni és elvi engedményeket tenni nekik. m Á szegedi járásban 70 MSZMP-alapszervezet működik és erősödik; A tagság döntő többségét munkások, termelőszövetkezeti tagok, dolgozó parasztok alkotják. Ott találjuk aarmban közöttük az orvosokat, pedagógusokat és a műszaki értelmiségieket is. A járás párttagságának 4,2 százaléka értelmiségi. Általában hasznosan és elismerésre méltóan munkálkodnak a párt általános tevékenysége előrehaladásáért. Hozzájárulnak ahhoz, hogy a tények és az őszinte szavak alapján növekedjék a falusi emberek hite, bizalma. A járás párttagjai között egyaránt megtalálni mind a községi alapszervezet titkérá. régi, mind az új értelmiségié- vá választották. Helyeslik ezt Ujabb javaslaf a Juhácz Gyula-szobor ügyében otromba sérelem érte, mert koholt vádak, személyi okok alapján kizárták a pártból. Maradt azonban világszemléletében továbbra is marxistának. A párttagság dr. Judik elvtársat — aki régi értelmiségi — az MSZMP-alapszervezet intéző bizottsági tagjává választotta. Sőt Judik elvtárs az alapszervezet megalakulásától kezdve az alapszervezet ; intéző bizottságának a titkárba. Az értelmiségiek közül töb-;; ben a legnehezebb napokban is szilárd jellemről és meggyőződésről tettek tanúbizonyságot. Minich József elv-:; társ, a forráskúti tanító nagy tömeg előtt a legsúlyosabb napokban kijelentette: „Én kommunista vagyok!" — s elő is húzta belsőzsebéből párttagsági könyvét és megmutatta a nagyon felzaklatott idegállapotban lévő tömegnek. Megfontoltságra, józanságra intett. A múlt hibáit ő sem akarja vissza, ám őszintén dolgozik a néphatalomért. A forráskúti kommunisták a A Juhász Gyula-szobor elhelyezése kérdésében felvetett vitánkra számos levél érkezett a szerkesztőségünkbe. A levelek egy részét közöltük, valamennyit azonban nincs módunkban ismertetni. A levélírók mindegyike abban a kérdésben megegyezett, hogy nem tartják helyesnek a szobor Újszegeden valő felállítását. Az alábbiakban a hozzánk érkezett levelek közül d r. P o 1 n e r ö d ü n nyugalmazott egyetemi tanár figyelemre méltó javaslatát közöljük: „Nézetem szerint legjobb helye a közönség által a Közművelődés Háza előtti, régebben is Móra parknak nevezett sétány azon hársfalugasában volna, amelyben jelenleg az eredeti helyéről ide átvitt Móra emlékmű van. Ennek itteni elhelyezése nem szerencsés; nem szimmetrikus, s nem is felel meg a parknak nevet adó emlékének, Viszont mint a Tisza partjához közel fekvő intim hangulatú lugas, Juhász Gyula emlékének inkább megfelelne, s összhangzatos ellenképe volna Tömörkény ugyancsak álló szobrának, amelyet az említett hársfalugassal szem-;; ben álló lugas foglal magá-;; ban. A két ülő alakot feltüntető Móra Ferenc emlékműnek pedig legmegfelelőbb helyéül kínálkozik a Közművelődési Házzal szemben a közúti híd feljárójának mentén húzódó fasor közepe, szemben az említett palota főbejáratával. Ott most ugyan egy szép nagy fa áll, de a Móra emlékmű megérdemelné annak feláldozását. A klasszikus építőrendszer egyik kelléke: a szimmetria így helyre volna állítva". Tiszapart! Nemcsak sétány, parifürdő, kikötő és rakodópart. hanem emléktár is. Hisz melyik szegedi embernek ne fűződnének ide akár ifjúkori, vagy későbbi emlékei. Ha messze vet is bennünket a sors életünkben, emlékeinkből soha semmi sem tudja kitörölni e tájat, e folyót. Az idegen is megilletődve áll meg a sétányon, s gyönyörködik a karcsún ívelő hídban, a tiszapart szépségében. Aki pedig egyszer itt járt, és újra erre visz útja visszacsalják a parira emlékei. Szívesen hallgatja az ember, hogyan nyaldossák a hullámok egyhangú végtelen locsogással a köves partot. Vajon ez a lágy nesz most milyen gondolatokat ébreszt n parton álló határőr-tisztben? Vagy csak egyszerűen nézelődő idegen? Nem. A hullámzó víz, az emlékek felhőit kergeti gondolatába. Ahogy a hullámok váltják, kergetik egymást, úgy peregnek filmszerűen elébe a városban töltött októbervégi szomorú napok emlékei. Még csak egy napja mi'ilott, hogy szolgálati helyéről, Kelebiáról szabadságát tölteni Szegedre érkezett. Ekkor már hiányoztak a városi középületekről, a gyárakról, a munkáshatalmat hir;; dető ötágú vöröscsillagok, a munkások egyetemes szeretetének jelképei. Ezen a délelőttön már az ellenforradalmárok, s a nagyrészben megtévesztett emberek gyűrűje vette körül a Széchenyi téri szovjet emlékművet. Itt sétált civilben a téren, s a kíváncsiság búzta ide Kovács főhadnagyot. Amit itt hallott megbotránkoztatta öt is és mindazokat a becsületes embereket, akik jültanúi voltak a történetnek. Azon vitatkoztak, földig rombolják-e le az emlékművet, vagy csak az ötágú csillagot, a sarló-kalapácsos jelvényt, és a szovjet címert verjék le róla. Egy idősebb ember nem állotta szó nélkül, fejcsóválva mondotta csak úgy jelig maga ele, jelig a mellette álló ballonkabátos fiatalembernek, Kováiét fa hadnagynak: — Kór ezért a szép szoborért, minek lerombolni, hiszen mi építettük. E néhány sző feloldotta Kovács főhadnagyot a torkát összeszorító érzéstől, csak annyit mondott halkan az öreg ember felé, hogy „igen.-.." — Ami ezután történt örökké emlékezetes lesz számára. Egy fényképezőgép kattanását hallotta, de már annyi ideje nem volt, hogy megnézze ki fényképezett. Másik oldalról mellette egy idegen, zömök férji állt, aki a legjobban szájaskodó, az emlékmű teljes lerombolását követelök közül való volt. Ez most egyszeribe azt kezdte kiabálni, rámutatva: „Ez az ávós tegnap a tömegbe lőtt". Ezután gyorsan peregtek az események. A megvadult emberek nekiestek, ütötték verték, rugdosták, köpködték. Hiába próbálta igazolni magát, a hangadók egyre esak azt kiabáltál;: „akasszuk fel a lámpavasra..:, itt az alkalom..:, számoljunk le vele.... ítélkezzünk mi felette..." Húzták, vonszolták a nagy lámpaoszlop felé. Ekkor már valaki kötéllel hadonászott. Honnan, honnan nem, de már kötél is akadt. — Ide, a négygömbösre, — ordított valaki vésztjóslón, akkor már újabb karok ragadták meg. szinte a lába sem érte az t/tea kövéselét, vitték a városháza felé. Nyomában hömpölygött a szitkozódó, ordíió tömeg. Ide nem engedtek be. hogy megfelelő szervek előtt igazolja magát. A tömeg előtt ez lehetetlenség volt. Itt akadt néhány józan hang is. akik azt magyarázták: — Hátha nem is bűnös, adjuk át a rendőrségnek, majd az megvizsgálja ügyét. Mintha tromfolni akartak volna néhányan a józan hangra, máris túlkiabálták: — Nc vigyük a rendőrségre, mert azok velük vannak. ítélkezzünk. Verjük agyon, dobjuk a Tiszába a vöröscsillag után. A tömeg már sodorta is a karját fogókkal együtt a tiszapart felé. Kovács elvtárs nem látott semmit, két szeme tele volt nyállal, amit arcába köptek. Egyszer csak azt érezte, belódítják egy ajtón. .4 rendőrség épületében volt. Bent volt a fegyveres őrök között, kint, az utcán pedig a tömeg vérét, életét követelte. Azt hitte most már jó helyen van. Elszedték tőle igazolványát, szabadságos levelét, megnézték és kidobták azokat a tömeg közé, majd vallatni kezdték és bizonygatták. — Ha nem ávós. akkor pedig elhárító tiszt. — Miért nem vallja be. Mit szólna hozzá, ha kiadnánk a tömegnek, hogy ítélkezzen maga felett? — Kik ezek? Kit védenek és ki ellen? Ezekre kiabálták az előbb, hogy velünk vannak? — tette fel magában elkeseredetten a kérdést. — Hol van a parancsnok? — Nem kellelt sokáig várnia, megjelent Mogyorósi őrnagy, de ebben sem volt köszönet. — Talán jelentkezne, hogy itt van. — Szólt kihívóan, amikor belépett a szobába. Kovács főhadnagynak önkéntelenül szorult össze a marka, mintha torkát szerette volna elkapni. 'Ahelyett, hogy segített volna, pökhendiskedett, megtagad a a segítségnyújtást. hogy telefonálhasson alakulatához. Pedig nem volt ismeretlen Mogyorósi előtt, hisz nem is olyan régen osztálytársai< voltak a dolgozók gimnáziumában. Most nem ismeri. Hát hu állunk?! Kint a tömeg már harmadik órája kérte kiadását. Bizottságok érkeztek a katonai tanácstól, az egyetemi ifjúságtól, hogy megállapítsák kilétét. Örökkévalóságnak érezte azt az időt, amíg szétoszlott a tömeg a kapu előtt. Megmenekült az ellenforradalom „népítélelétől" — igy nevezték akkor Budapesten és sok vidéki városban a kommunisták, az igaz hazafiak vérében való húzódást. a fasiszta fehér terrort. Kovács főhadnagyon akarták elkezdeni Szegeden is a „népltéletcl", a vérontást. Kovács elvtárs újra határőr, fíöszkén teljesít szolgálatot, őrködik, vigyáz azokra is, akik a Széchenyi téren október végén ütötték, verték, leköpködi ék. Tudja, hogy ezek között sok volt a megtévesztett, de azt soha nem felejti el, hogy ott. akkor a Széchenyi téren nemcsak az ő életére, hanem a munkáshatalom életére is törtek az ellenforradalmárok. A munkáshatalom ellen, amelynek védelmére, ö katonai esküt telt. Tudja, hogy az cllcnforradalmárok nem tettek le szándékukról. Ezért fogja most ö ' keményen fegyverét a haza, a munkáshatalom védelmére. • Most iu áll a Tisza partján, a partot szegélyező kőfalra könyökölve, nézi a tájat, a hidat, a békésen dolgozó rakodómunkásokat: a hullámzó vizet, amely most eléje pergette az októbervégi eseményeket. Emlékezik, ős sohasem felejt: i, Tolytmtoa következik.) ki- pj