Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-11 / 84. szám

Szovfet jegyzék az Egyesült államokhoz Hruscsov beszéde Gorkijban — Vita az angol alsóházban N. SZ. HRUSCSOV BESZÉDE GORKIJBAN. N. Sz. Urus­ctop, az SZKP Központi Bizottságának clsö titkára április 8-án Gorkij városában beszédet mondott. Többek között kijelentette, liogy a kormám) javaslatot terjeszt a dolgozók elé: szűnjön meg 1908-tól a Szovjetunióban a belső államkölcsönök kibocsátása. A kölcsön kibocsátás megszüntetésére azonban csak ez eddig ki­bocsátott kölcsönük —, amelynek összege 260 milliárd rubel — nyereménykifizetéscinek és törlesztésének egyidejű, 20—25 évre való elhalasztásával kerülhet sor. Csak egy szocializmust építő nép tudott kölcsönadni az ál­lamnak ekkora összeget — mondotta ezután Hruscsov — csak az a nép, amely biztos a kommunizmus nagy eszméinek diadalában Ós tudja, hogy elén a Kommunista Párt áll, amely a dolgozók létérdekének kifejezője, majd hangsúlyozta: a szovjet nép világ­történelmi jelentőségű siltereinek elérésében nagy szerepet ját­szottak a belső kölcsönök. Hruscsov végül közölte, hogy az utolsó államkölcsönt ez év­ben bocsátják ki, de nem az eredetileg tervbe vett 26 milliárd, hanem j csupán 12 milliárd rubeles összegben, SZOVJET JEGYZÉK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKHOZ. A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége április 8-i, az Egyesült Államok külügyminisztériumának átadott jegyzékében közli, hogy amikor ez év január másodikán az „N. Osztrovszkij" nevű szovjet hajó a Panama-csatorna bejáratánál lervő Balboa kikötőjébe érke­zett, amerikai vámtisztviselők és a cantornaőrség 18 fegyveres tagja szállt a hajó fedélzetére. A jegyzék, miután részletesen ki­tért a hajé átkutatására és más megkülönböztető intézkedésekre, megállapítja, hogy hasonló rendszabályokat alkalmaztak ai ame­rikai hatóságok az „I. Babuskin", ét a „Szenyavin generális" nevű szovjet hajókkal szemben is, amikor azok 1957 elején áthaladtak a Panama-csatornán. A szovjet nagykövetség ezért tiltakozást jelent be az ameri­kai külügyminisztériumnál az amerikai hatóságok megkülönböz­tető intézkedései ellen és elvárja, hogy az Egyesült Államok ha­tóságai a jövőben megakadályozzák hasonlő esetek előfordulását. VITA AZ ANGOL ALSÓHÁZBAN SPEIDEL BEIKTATÁSÁ­BÓL. Az angol alsóház keddi ülésén Shinwell volt munkáspárti honvédelmi miniszter interpellációjában {ehette a kérdést: Az angol hadügyminiszter jóváhagyásával történt-e, hogy amikor Speidel tábornokot, az Északatlanti Szövetség szárazföldi haderői parancsnokának tisztségébe iktatták be, hatvan angol katonát is jelvettek a díszőrségbe és a német himnuszt, a „Deutschland, Oeutsrhland, über alles"-t játszották? Vajon tanácskoztak-e erről a hadügyminiszterrel, vagy talán a NATO-ra ruháztunk minden rendelkezést az Északatianti Szö­vetség parancsnoksága alatt álló haderőinket illetően — tette fel interpellációjában további kérdéseit Shinwell. — Vajon a hadügy­miniszternek most semmi köze sincs ezekhez a csapotokhoz? Tud­ja-e a miniszter, hogy ez gyalázatos és hazafiadon ügy? Hare hadügyminiszter a következőket felelte: Nem tanács­koztak velem, és nem is tartom szükségesnek, hogy megtárgyal­ják velem ezt, ha oz. angol csapatok kis, belső szertartáson vesz­nek részt nemzetközi főliadiszálláson. Shinwell erre így válaszolt: „Javasolni fogom a házban, hogy Hare hadügyminiszter mondjon le tárcájáról", Shinwell szavait az alsóház baloldalán nagy tapssal és élénk helyesléssel fogadták. « w ^ v> A szocializmus építésihez szii ség van a teljes ifjúsági egységre — állapitolta meg az egyetemek és főiskolák kommün sta hallgatóinak aktíva értekezlete cializimus építése, megvan az alapja az ifjúság szervezeti egységének. Ezt a szervezeti és — mindenekelőtt — esz­mei egységet teremti meg a KISZ. A KISZ és a MEFESZ viszonyáról kijelentette: Ahol mindkét szervezet mű­ködik, ott szorosan együtt kell működniük, s a kom­munista fiatalok fejtsenek ki politikai tevékenységet a MEFESZ-bcn. Komócsin Zoltán, a KISZ országos szervező bizottságá­nak vezetője hozzászólásában arról szólt, milyen legyen a KISZ-szervezetek magatar­tása az egyetemi hallgatók­kal szemben. A KISZ tagjainak, elvi en­gedmények nélküli, türel­mes politikai felvilágosító munkájára van szükség. Lukács György egyetemi tanár hazaérkezett Lukács György egyetemi tanár levélben azzal a tó­réssel fordult a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mányhoz, hogy engedélyezze hazautazását. Idehaza tudo­mányos munikáját kívánja folytatni. A kormány Lukács György kérésének eleget tett. , Szita János az ENSZ európai hivatala j mellett szervezett állandó magyar misszió vezetője áp­rilis 9-én Genfben átadta ] megbízólevelét Adrián Pelt­nek, az ENSZ európai híva- : tala igazgatójának. Dobi István: Növeljék a termelőszövetkezetek cu kor répa vetésterületüket Termeljtn dolgozó parasztságunk annyi cukorrépát, 1 amennyi cukorszükségletünk fedezéséhez elegendő Levelexő oktatás az egyszakos középiskolai fanárok részt re A középiskolai egyszakos tanárok az 1957—58. tanévtől levelező oktatáson vehetnek részt. Az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen angol, francia, német, olasz és la­tin, a Debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetemen an­gol, francia, német és latin, j a Szegedi Tudományegyete­men francia, német, olasz és latin szakon tanulhatnak a tanárok. Az orosz-szakos általános iskolai tanárok számára a debreceni és a szegedi tudo­mányegyetemen angol, fran­cia, német, olasz és latin nyelvszakok levelező tagoza­tán 2 éves általános iskolai szaktanári tanfolyamot szer­veznek. Azok az orosz-szakos általános iskolai tanárok, akik kiegészítő szakként nem nyelvszakot választanak, a pedagógiai főiskolákon foly­tathatnak kiegészítő szakos tanulmányokat. Dobi István, az Elnöki Tanács és a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke vasárnapi rádióbeszédé­ben felhívta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek figyelmét a tavaszi mezőgazdasági feladatok jó és időben történő elvégzésé­nek szükségességére. Az elvég­zendő tavaszi mezőgazdasági feladatok számbavételével azon­ban az derűit ki — állapította meg beszéde további részében Dobi István —, hogy ez évben parasztságunk és czenbelül ter­melőszövetkezeteink is az évről­évre elvetésre kerülő cukorré­paterülelcknél jóval kisebb te­rületet kívánnak cukorrépával bevetni, mint ahogy ezt a meg­kötött cukorrépa termelési szer­ződések bizonyítják. Az ellenforradalom örökségé­ből kifolyólag nagy terheket vi­selő népgazdaságunk nem kért többet ez évben dolgozó paraszt­ságunktól, csupán annyit, hogy cukorrépából — egyik legfonto­sabb élelmezési cikkünknek, a cukornak nyersanyagából annyit termeljen meg, amennyit országunk cukorszükséglete fe­dezéséhez elegendő. Az eddig szerződéssel lekötött cukorrépa­teriiletek nagysága azt mutatja, hogy erről a területről szárma­zó répa ezt a cukorigényt nem biztosíthatja. Kitért ezután Dobi István ar­ra, cs két termelőszövetkezet példáján keresztül számadatok­kal is bizonyította —, hogy a termelőszövetkezetek cukorrépa­termelési kedve erősen lecsök­kent. l'edig ez a kedvetlenség termelőszövetkezeteink részéről indoktalan. A cukorrépaterme­lés arányainak kialakításánál nem lehet figyelmen kívül hagy­ni, hogy a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemcink belterjes­ségének fokozása elsősorban a cukorrépatermelés arányos ki­alakításán keresztül érhető el. Nem lűszem, — folytatta be­szédét Dobi István —, hogy mindezeket tsz-cink elnökei, tagjai figyelmen kívül hagy­nák alapos meggondolás után és ricm tételezem fel, liogy dolgozó parasztságunk legöntudatosabb rétege, szövetkezeti parasztsá­gunk ne ismerné fel különösen országunk jelenlegi helyzetében annak a további kibontakozá­sunkat visszahúzó anyagi meg­erőltetésnek a hatását, mellyel esetleg ez évben több ezer va­gon cukrot kellene külföldön megvásárolnunk. Nem gondo­lom, hogy népünket a legnehe­zebb időkben is szilárdan szol­gáló szövetkezeti parasztságunk belenyugodnék abba, hogy ak­kor, amikor hazánkban a no­gyobbarányú cukorrépalerme­lésnclt minden lehetősige, adottsága megvan, csökkentsük e fontos ipari nyersanyag terme­lését és drága pénzen importál­junk nagymennyiségű cukrot. Ezért nem rendkívüli áldoza­tot és jövedelmezőségi eredmé­nyekről való lemondást kérek akikor termelőszövetkezeti tag­jainktól, amikor ezúton arra hí­vom fel őket, hogy gazdaságuk cukorrépatermelési lehetőségei­nek újabb felülvizsgálata után, növeljék cukorrépa vetésterüle­tüket, hogy igy biztos nyers­anyagbázist teremtsenek ahhoz a cukormennyiséghez, mely ha­zánk dolgozó népének jövő évi cukorszükségletét képezi. Ilyen mértékű feladat végre­hajtására csak a legöntudatosabb termelőink, a szocialista nagy­üzemekbe tömörült teitnelőszö­vetkezeli parasztság képes éa én bizonx abban, hogy ezt a nagy feladatot is szövelkezili parasztságunk megszokott szi­lárdsággal, céltudatossággal és munkakedvvel, jó eredménnyel meg fogja oldani. — fejga'e be rádióbeszédét Dobi István. Az egyetemek és a főisko­lák kommunista hallgatói aktívaülésrt tartottak a Lenin, Intézetben. Az aktíván Vár­nai Ferenc, a Kommunista Ifjúsági Szövetség országos szervező bizottságának tagja mondott beszámolót. •— Amióta a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlót bontott — kezdte beszámoló­ját —, az egyetemeken is sorra alakulnak a KISZ­szervezetek. Eleven bizonyí­téka ez annak, hogy az egye­temisták között is megvan az a szilárd mag, amely ha szervezett, egységcsen, a párt vezetésével lép fel, győzni fog. Mi már most megmond­juk, hogy nem elvtelen népszerűség­re akarunk szert tenni, nem kívánunk senkinek sem udvarolni, de küzdünk igazunkért, küzdünk azért, hogy minden becsületes egyetemi hallgató meg ta­taija helyét a párt, a KISZ oldalán. Várnai Ferenc, ezután az egyetemeken hosszú idő óta megnyilvánult ellenforradal­mi jelenségekkel foglalko­zott, majd arról szólt, hogy március 15, a KISZ megala­kulása, fordulópontot jelent az egyetemek életében. Beszélt a KISZ feladatai­ról, megalakulásának szük­ségességéről és hangoztatta: — Az ellenforradalom tel­jes szétverése megköveteli, hogy az ifjúságnak legyen olyan szervezete, amely nyíltan, harcosan, gerincesen áll ki a különböző ellenforra­dalmi zavaros nézetek el­len. De ennél többről is sző van. A szocializmus építéséhez szükség van a teljes ifjúsági egységre. A KISZ nem kul­turális egyesület, hanem po­litikai szervezet, s mivel az ifjúság minden rétegének Vita a lermei szövetkezeti mozgalom halvzeiéi öl i Szerdán a Földművelésügyi Minisztériumban tanácsko- j zásra ültek össze a megyei t tanácsok mezőgazdasági osz­tályainali és termelőszövetke­zeti csoportjainak vezetői, hogy megtárgyalják a terme­lőszövetkezeti mozgalom idő­szerű kérdéseit. A tanácsko­záson megjelent Dögei Imre Hz Országos Tervhivatal hamarosan az illetékes szervek elé terjeszti az 1S57. évi népgazdasági törvényjavaslatot Kiss Árpád beszámolója a törvényjavaslat részleteiről földművelésügyi miniszter. Modern szovjet repülőgépel kapott a MALÉV A Szovjetunió most újabb segítséget nyújtott a magyar légiközlekedésnek: szerdán megérkezett a MALÉV ré­szére az első modern, 24 sze­mélyes, kétmotoros repülő­gép, a közeljövőben pedig további ilyen típusú gépeket j kap a magyar polgári légi­forgalom. Ez lehetővé teszi, hogy tovább bővüljön az út­vonalhálózat. A repülőgép sebessége óránkipt 340 kilo­méter, 24 utas terhelés mel­lett A magyar püspöki kar támogatja a kormányt a magyar nép jólétére irányuló törekvésében, hazánk és a világ békéjének előmozdításában A magyar püspöki kar közleménye A magyar püspöki kar és a kormány megbízottai közölt az egyházat ós az államot crdcklö kérdések rendezésére megbeszé­lések folynak, amelyek április lü-ón jelentős szakaszhoz ér­tek. A megbeszélések a kölcsö­nös megértésre való törekvés szellemében folynak. Egres kér­dések kedvező megoldást is nyertek, umiben mindkét fél zálogát látja annak, hogy foly­tatólagos megbeszélések során a többi függőben levő kérdés rendezésében és a sérelmek or­voslásában is megtörténik a megegyezés; A püspöki kar a megbeszélé­sek során a forradalmi znun­tapaszlalju, liogy az egyház és az állam békés együttműködé­se lehetővé válik. Á püspöki kar bizalommal nézi a kormány tö­rekvéseit, amelyek a múlt hibái­nak felszámolására és a sérel­mek orvoslására irányulnak. Támogatja a kormányt a ma­gyar nép jólétére irányuló tö­rekvésében, hazánk és a világ ; békéjének előmozdításában. Egyúttal elítél minden olyan törekvést, amely a Magyar Nép- j köztársaság állami és társadalmi rendje ellen irányul. Kérjük a Mindenható áldását c békés törekvések sikeréhez! ! A közös politikai célja a SZQ-kás-paraszt kormány készségét magyarországi róm. kat. püspöki kar Szerdán az Országháziban ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizott­sága. Az ülésen megjelent Nagy Dániel, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke és Kiss Árpád, az Országos Tervhi­vatal elnöke. A tanácskozá­son részt vettek az ország­gyűlési állandó bizottságok és a megyei képviselőcsoportok elnökei is. Antos István, a bizottság elnöke megnyitója után Kiss Árpád, aa Országos Tervhi­vatal elnöke számolt be az ország gazdasági helyzetéről, és az előttünk álló feladatok­ról. Bevezetőben elmondatta, hogy a szovjet és a magyar kormány között a közel­múltban lefolyt tárgyalások, a megkötött egyezmények és a szénbányászat termelésé­nek fejlődése most már tel­jesen szilárd alapot adnak az 1957. évi végleges terv el­készítéséhez. A terv kidolgozása jelen­leg gyors ütemben halad, és az Országos Tervhiva­tal hamarosan az illetékes szervek elé terjeszti az 1957. cvi népgazdasági tervjavaslatot. — A terv előirányzatait — mondotta — az ország jelen­legi gazdasági helyzetének figyelembevételével kell el­készítenünk. Természetesen az ellenforradalom okozta rendkívül 6Úlyos gazdasági károk alapvetően befolyásol­ják az idei év gazdaságpoli­tikáját. A rablások, fosztogatások stb. által okozott nagy ká­rokon kívül a többhetes sztrájk következtében — becslések szerint — mint­egy 9 milliárd forint esett ki a nemzeti jövedelemből. A sok milliárd forintos gaz­dasági (károk egyébként is olyan helyzetben érték or­szágunkat, amikor a korábbi gazdaságpolitikai hibák kö­vetkeztében jelentős feszült­ség keletkezett gazdasági életünkben. — Kétségtelenül meg kell állapítani — hangsúlyozta Kiss Árpád —, hogy az or­szág nehéz helyzetében kép­telenek lettünk volna saját erőnkből megakadályozni az inflációt, fenntartani a gaz­dasági egyensúlyt, s elke­rülni a nagyobb arányú mun­kanélküliséget. Csak a baráti országok és mindenekelőtt a Szovjetunió áldozatikész, nagyarányú se­gítsége tette lehetővé, hogy a nagy megrázkódtatások után egyensúlyban maradt gazdasági életünk, elkerül­hettük az inflációt, a nyo­mort, s gazdasági életünket a szocialista fejlődés útján vihetjük tovább. Kiss Árpád a továbbiak­ban ismertette az első ne­gyedévben elért gazdasági eredményeket. Az ipari termelés első ne­gyedévi átlagában az előző év azonos időszakának 80— 82 százalékát éri el. Ez év ja­nuári termelésünk a tavalyi januári termelésünk 72 szá­zaléka volt, februárban pe­dig a múlt évi februári ter­meléshez viszonyítva elérte a 91 százalékot, örvendetes jelenség, hogy az első negyedévben mint­egy félmillió tonnával több szenet termeltek bá­nyászaink, mint amennyire előzőleg számítottunk. Túlteljesítette előirányzatát a könnyű- és az élelmiszer­ipar is. Az Országos Tervhivatal elnöke ezután a most ké­szülő 1957. évi tervjavaslat íő irányszámait és jellemzőit ismerteti/.'. Beszámolt arról, hogy a terv a valószínűen várható energiabázisra és a külföldi hitelekre épül. A tervjavaslat szerint az ipar szerkezetében az 1955. évi tényszámokhoz, valamint az 1956. évi terv­és tényszámokhoz képest jelentős arányeltolódás áll elő. Az ipar 1957. évi tervén belül a fogyasztási cikkeket előál­lító iparágak termelése elő­reláthatólag mintegy 3 szá­zalékkal emelkedik. Ugyan­akkor a tervek szerint az alapanyaggyártó iparágak termelésének aránya az lööíi. évi tervezett színvonalhoz képest 2.3 százalékkal, a gép­iparé 2—3 százalékkal lenne alacsonyabb. Az 1957. évi ipari termelés^ előirányzatában a korábbi évekhez viszonyítva változás az is, hogy az ipar termékeinek jóval nagyobb hányada kerül belföldi fogyasztásra, az export árualapok és a be­ruházások rovására. — Az idei mezőgazdasági terv legfontosabb jellemvo­nása, hogy a vetéstervek szerkezete az előző évekhez képest megváltozik. A ke­nyérgabona vetésterület ará­nya a múlt évi 33,9 százalék­ról 28,8 százalékra csöktón. A kieső kenyérgabona terü­letre — a parasztság terme­lési törekvéseinek megfele­lően — takarmányíéleségek termelését irányozza elő. A tervjavaslat a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 2,3 százalékos emelkedését irányozza elő. A nemzeti jövedelem 1957, évi alakulására az a jellem­ző, hogy az előző évekhez képest jelentősen megnő a bérformát öltő értékrészará­nya a nyereség és forgalmi­adó formát öltő akkumulá­ciós értékrész rovására. A tervjavaslat mintegy 7.3 mil­liárd forint beruházási elő­irányzatra ad módot. Ennek több mint egyhar­madát a lakásokra, a kom­munális, a, szociális cs a kulturális beruházásokra fordítjuk. Az alacsony beruházási ke­retek következtében termé­szetesen sok fontos és erede­tileg előirányzott beruházást nem tudunk megvalósítani. A tervhivatal elnöke befe­jezésül arról beszélt, hogy gazdasági életünkben több pozitív jelenség mellett olyan jelenségeik is mutat­koznak, amelyek megnehezí­tik a további fejlődést. Nyo­matékosan felhívta a figyel­met arra, hogy javítani kell a termelé­kenység és az átlagbérek arányát. Ez a legfontosabb feladatunk az elkövetkező időkben. Végül az állami jövedel­meg fokozásáról, a legszigo­rúbb takarékosság érvényesí­téséről szólott. Kiss Árpád beszámolója után élénk vita alakult ki. A felszólalásokra Antos István, a bizottság elnöke vá­laszolt, <

Next

/
Oldalképek
Tartalom