Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-10 / 83. szám

TALPRA ÁLLT az újszegedi SZABADSÁG TSZ is Az újszegedi Szabadság Tsz-ből az utolsó félév alatt nem sok jót hallhattunk. Az ellenforradalom idején itt is felülkerekedtek az osztozikoaók. Szövetkezeti kollektívához méltatlan civódások zajlottak le a tagok között. Többeket kizártak, mások pedig az események hatása alatt önkiént kiléptek. A közel hatvan főnyi taglétszám az egyötödére csökkent. Sokan várták a városban, hogy ez a maroknyi tagság mikor jelenti már be a teljes felszámolást, de másként történt... A Szabadság Termelőszövetkezet az ellenforradalom leverése után együtt erősödött, szilárdult szocialista rendünkkel. Ma már szinte jólesik széttekinteni ebben a gazdaságban, Újszegedi virág Amerikában Naponta 33 dolgos kéz fog itt munkához, és a munkának látszata is van. A három és félhold gyümölcsfaiskolát öt holddal nagyobbították meg. A 65 ezernyi őszre eladásra kerülő gyümölcsfacsemete mellé még 110 ezer darabot ültettek. És ültettek tízezer tövet a híres, szép újszegedi rózsáikból is. Jelenleg már nincs munka a szép, nagy termést ígérő gyümölcsösben sem. Tavaly a közösség jövedelmének jelentős része staitica termelésből származott. A statica is újszegedi specialitás. Levelét, szárát és virágját szárított állapotban az Amerikai Egyesült Államok vásárolja tőlünk gyógyszerek előállításához. A Szabadság Tsz tagjai most még többet akarnak termelni ebből is. Eddig kereken százezer tövet ültettek ki staticából. Az ősszel 16 forintot kapott kilójáért a szövetkezet. Ha az ár nem csökken, ebből az idén is óriási bevétele lesz a közösségnek. A szövetkezet húszholdas rizstelepe is készen áll, várja a talaj, hogy elvessék a magot, Bizakodva a jSv6 elé Az új belépők friss levegőt, lendületet hoztak a közösségbe. Jórészt ennek köszönhető, hogy a Szabadság Tsz sem esett szét. S a tegnapi csalódott, elkeseredett emberek máris bizakodva tekinthetnek a jövő elé. Ebben döntően közrejátszott a kiváló szakmai vezetés is. Bár több vezető és sok tsz-tag a bonyodalmak közepette leginkább csak a magánügyeivel törődött és csak Papp József kertészeti agronómus — aki elismerten a megye egyik legjobb virágtermelője, nemesi tője — dolgozott fáradhatatlanul. Az immár harmadik évtizedes gyakorlattal rendelkező diplomás ember jól látta: valósággal öngyilkosságot követnek el ezek az újszegedi emberek, ha most cserbenhagyják a szövetkezetet. Százegynéhány hold föld együtt...! Tízezrekkel adhat többet, ha közös erővel művelik. Ez a középkorú, magas, szőke agronómus annak idején nemcsak agitált, szervezte az embereket az együtímaradásra, de tudása legjavával igyekezett azon lenni; tagtársai lássák, mit is veszítenének a szövetkezet elTermeljünk répa magot Számos mezőgazdasági szakember és a termelő vállalat véleménye szerint a léi idején elraktározott répakészleteink megromlottak, s az idén emiatt lényegesen kevesebb répamagot tudunk termelni, mint amennyire a jővő tavaszon szükség lesz. Éppen ezért a szakemberek már most figyelmeztetik a dolgozó parasztokat, hogy termeljenek répamagot a nyáron,, ne számítsanak állami készletekre. Minden gazda évi répamagszükségletét maga is könnyen megtermelheti. Válogassunk tehát szép, egészséges répatöveket, s ha azokat néhány négyszögöles kis területen elültetjük, a terméssel megoldódik jövő évi répamag hiányunk, hagyásával. Akik ezt meglátták, azok jártak jól. A legszebb égővörös szegfiik Papp József és néhány munkatársa a romokból, tört, használt anyagból újjáépítette a régen használatlanul álló üvegházakat. Ezekben most annyi virágot termelnek, amennyit saját szövetkezeti virágboltjuk nem is győz értékesíteni, pedig igen nagy a forgalma. Ami a virágok minőségét illeti, szakemberek véleménye szerint is jelenleg talán a legjobb egész Újszegeden. Az idén a legszebb, legnagyobb égővörös amerikai szegfűket a Szabadság Tsz üvegházaiban láttuk. Ezeket a szegfűket éppen Papp József honosította meg városunkban, ugyanis korábban hosszú éveken keresztül a Szegedi Kertészeti Vállalat telepvezetője volt, ahol ugyancsak ő honosította meg az amerikai szegfűt. Ezer meg ezer cserép, sokfajta virág is növekszik az újjáépített, melegvíz-fűtésre átszerelt üvegházakban. Pontos tervek vannak arról, melyik fajta mikorra nyílik, milyen jelesebb névnapok, ünnepek lesznek akkor és az idő tájban leginkább milyen virágokait kedvel a közönség. Ezek a tervek nemcsak erre az évre, de már jövőre is elkészültek. Működik egy másik, jól jövedelmező üzemág is, mégpedig az eladásra szánt korai palántanevelés. Üvegházi paradicsompalántákból a Szabadság Tsz hamarosan kétszázezer darabot száLlít egyenkint húsz fillérért a MEZÖKER-nek. Gyarapszik az állatállomány is Kis szépséghibája is akad ennek a szövetkezetnek. Jelenleg alig van közös állatállománya. A trágyát is pénzért vették a tavaszon. Most mintegy nyolc számosállat vásárlását és egy kisebb falka hízó sertés beállítását tervezik őszig. Bár még (kora tavasz van, de az a nagymérvű felkészülés, melyet most végeznek a tsz tagjai, máris arra enged következtetni: jut pénz az állatállomány gyarapítására is. A mostani lendülethez egy a legfontosabb: a jó szakmai irányítás mellett következetesnek maradni a kitűzött célok végrehajtásához. Es még egy: tanulva a múltból: a léhűtőket, az ingyenes haszonlesőket, oktalan hangoskodókat távoltartani a közösségtől, meri itt is érvényes az ismert szólás-mondás: egy férges gyümölcs megrontihat száz jót is. Cs. J. w ES VALOSAGOK üdölű&M A televízióból — a börtönbe Londonban hétfőn este egy televíziós színdarab szereplője egyenesen a börtönben kötött ki. A dolog úgy történt, hogy a színdarabot végignézte otthonában egy szabadnapos detektív. Hirtelen arra lett figyelmes, hogy a darab egyik szereplője, aki rendőrt játszott és személyleírást kért a hősnőtől a darabban szereplő gyilkosról, valójában egy körözés alatt álló egyén. A detektív azonnal felhívta telefonon a Scotland Yard-ot és az letartóztatta a "televíziós rendőrt*. A Bertók Bé'a szimfonikus zenekar új bérleti hangversenysorozata A szegedi Bartók Béla szimfonikus zenekar három bérleti hangversenyt hirdet a Szegedi Nemzeti Színházban. A hangversenyeken szereplő művészek, a hangversenyek programja méltán keltenek érdeklődést a hangversenysorozat iránt. Április 21-én az Egmond-nyitány, Brahms: hegedűversenye és IV. szimfóniája, s az Aradról vendégszereplő Nikolai Boboc: Halmágyvidéki szvitje szerepel műsoron. A hangversenyen Kovács Dénes hegedűművész az 1956. évi londoni Flesch-verseny győztese is fellép. Május 19-én Kóródi András vezényletével Csajkovszkij, Liszt- és Beethoven-műveket játszik a zenekar. Ezen a hangversenyen a kitűnő fiatal zongorista, a Liszt-verseny díjnyertese: Bacher Mihály vendégszerepel. Június 9-én a Szegeden nagy köztiszteletnek örvendő Vaszv Viktor vezényli a zenekart. Beethoven II. és IX. szimfóniája kerül bemutatásra. A IX. szimfónia előadásában a Szegedi Kodály-kórus Szeghy Endre vezetése mellett működik közre, szólisták: Meglesi Bál, Moldován Stefánia, Turján Vilma és Horváth László, a Szegedi Nemzeti Színház művészei lesznek. A Szegedi Néplap olvasói kívánságára a hangversenyek napján megjelenő számában kis hangverseny-kalauzt közöl, hogy a „Tükör" hiányosságát megszüntesse. A rádió, a napilap jk feltűnő cikkekben számoltak be a rövidesen napközeibe kerülő üstökös megjelenéséről. Szegeden és környékén ls sokakat foglalkoztat ez az üstökös. Van helyes irányú, de van számos ostoba babonával vegyített megjegyzés, hiedelem is. Több „aggódó" felveti, vajon nem szerencsétlenséget jelent-e az emberiségre ez az égi jelenség. Az 1910-ben megjelenő Halleyféle üstökös is zavarba hozta népünket. Voltak akkor egyesek, akik baljóslatukkal, rémhírek terjesztésével hatékony félelmet keltettek a tanulatlan emberek között. Az üstökös — mondogatták akkor —, majd annyira megközelíti Földünket, hogy csóvájával érinti légkörét, megmérgezi azt és az emberek hullanak, mint ősszel a legyek. — Vagy: összeütközik a Földdel, kiüti helyéből, fölrobban és vége lesz a világnak. Történelmi hiedelmek Az összeütközés réme még í az ókori népek csillagjóslásából ered, tőlük örököltük. Volt idő, amikor a tudomány egyes férfiai az eseményt tudományos mezbe öltöztetve, tévedésbe estek; így a többek közül: Whiston (1667—1752) üstökösének keringési idejét vízözön előtti időre számította. Szerinte az idézte elő a vízözönt, s ebből következtette, hogy az üstökös újbóli megjelenése esetén elsöpri a Földet. Párizs lakossága 1779-rben lázban volt; az a hír kelt szárnyra, hogy Laland, a híres csillagász egy üstökösnek a Földdel való összeütközését fogja bejelenteni a francia akadémiának. Ez a híresztelés keltette félelem nagy ijedelmet és sok korai halálozást és koraszüléseket idézett elő. Loland a híresztelést sietett megcáfolni, de nem nagy eredménynyeL Szép látványosság Egy üstökös kor félelemre megjelenésesemmi ok nincs, mert amikor a valóban nagy feltűnést keltő. Halley-féle üstökös a csillagászok által kiszámított időben, — legutoljára 1910-ben — megjelent és 30 millió kilométeres csóvájával söpörte a nyugati égboltot, megjelenésével hosszú időn át csak gyönyörködtette a szemlélőt. Tőlünk 24 millió kilométerre volt, csóvája érintette a Földet, azonban amiként jött, úgy minden földi veszedelem nélkül nyomtalanul el is tünt. Az üstökösök általában apró, szilárd részekből, különféle meteorkövekből és gáznemű szénvegyületekből tevődnek össze, ezek együttesen alkotják az üstökös magját. — A mag nem tömör, hanem minden lehetséges méretű darabok halmaza. A nap felé közeledve gázok szabadulnak fel, kialakul az üstökös feje és csóvája, mely utóbbit a sugárnyomás a Naptól ellentétes irányba hajtja. Szerkezete különféle szenet, vasat és más érceket tartalmaz. A világűr eme vándorai ellipszis, vagy parabolikus pályán nagy elhajlásokkal kerülik meg a Napot. Legnagyobb részük csak távcsővel látható. Összeülközés ? Mi az eshetőség arra, hogy egy üstökös összeütközzék Földünkkel, vagy csóvája érintené légkörünket, s nem mérgezhetnek-e meg bennünket az üstökös csóvájában lévő gázok? Tudjuk, hogy az üstökös csóvája oly finom összetételű, szerfölött csekély sűrűségű, ritka gáz, hogy földi légkörünkkel való keveredése, számunkra teljesen érzékelhetetlen. A Föld már többször került érintkezésbe egy-egy üstökös csóvájával, azonban a folyamat észrevétlenül ment végbe. Földünk a csóván keresztülhaladva, zavartalanul folytatta Nap körüli kerinkését. Ma már az üstökös csóvája elvesztette klsértetiességét. Ha netán összeütköznénk oly üstökössel, mely meteorokból áll, gyönyörű csillaghullásban volna részünk, ellenben, ha az üstökös feje szilárd és igen nagy tömegű volna, minden bizonnyal az összes élőlény elpusztulna, a földi tárgyak másodpercek alatt gázzá változnának. Ennek valószínűsége azonban jelenleg egyáltalán nem áll fenn, legfeljebb 100—120 millió év eltelte után egyszer előfordulhat, hogy egy üstökös összeütközhet Földünkkel. „Csak" 85 millió kilométerre így tekintsünk az e hó közepétől láthatóvá váló, felfedezőiről elnevezett Arand— Roland „1850 h" jelzésű üstökösre is. Ez éppen úgy, mint eddig számos más üstökös, a földpályán belül kerüli meg majd a Napot, hozzánk &5 millió kilométer távolságra lesz és szabadszemmel gyönyörködhetünk megjelenésében. Napnyugta után több napon át tiszta estéken, a nyugati ézbolton 18,40—19 órától kezdődő szűr. ktílet után egész éjen át, az ekliptikától kissé északra (a szegedi repülőtér irányában) jól szemlélhetjük. A csillagászok számításai szerint legnagyobb fényességét e hó 17én éri el. amely után. mivel mindinkább távolodik tőlünk, fénye egyre halványabb lesz, és május közepe táján minden földi veszély r.élkül eltűnik szemeink elől. (Nagy J.) — Az Állami Balett Intézetbe felvételre jelentkezhet minden fiú- és leánygyermek, aki a tánchoz kedvet érez és az általános iskola első három osztályát elvégezte, és 14. évét nem töltötte be. Május 1—15. között kell felvé* teli vizsgára vidékről levél* ben jelentkezni. A vidékiek vizsgája a tanév befejezése után történik. Erről a jelentkezőket értesítik. AAA4AAAAAAAA4AAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAA4AAiAiAAAAAAAAAAAAá*A4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA KIHALLGATTAM EGY BESZÉLGETÉST jjjHjHjjj! {jjfjgjjg !!:{:í|:!>n ülüüüíil Hüiül!;!; h H vo jf A T olt H O M

i Egyetemi Lapok A szegedi egyetem KISZ szervezete a régi egyetemi újság pótlására „Egyetemi lapok" címmel sokszorosított propagandaanyagot adott ki. A gondosan szerkesztett újság az egyetemi hallgatók szervezeti, politikai kérdéseivel foglalkozik, a KISZ munkatervének pontjait ismerteti és verseket is közöl az egyetemi hallgatók kőzött írogató költők tollából. A versek közül különösen szép Nagyínlusi Tibor verse. Hangulatos Fenákel Judit „Nyitnikék" című írása. A kis lap foglalkozik Juhász Gyulának, Szeged tragikus sorsú költője halálának 20 éves évfordulójával is. Az egyetemi KISZ életrevalóságát, harckészségét bizonyítja a kis kiadvány, amelynek következő számait is érdeklődéssel várjuk) ikor utazás közben már az apróhirdetéseket és az impresszumot is átböngészni a hivatalnokforma ember, kikönyököl az ablakon és szedi magába a tiszta alföldi levegőt• Egy darabig nézi az elfutó tájat, azután újra leül, forgatja a lapokat — majd végleg ráun a betűre és nézgelődik a kocsiban. Kacsintgat az aprócska gyerekekre, elmosolyodik a bátyus szüléken, s egyszercsak hallgatózni kezd. Idáig jutottam én is. Mögöttem négy parasztember ült, valahol Szarvas körül szállhattak be, s jóízű magyarsággal beszélgettek. Szemük állandóan kinn járt a határon — a tá* jat vizsgálgatták, de nem úgy, mint 4 én, aki csak az esztétikum kedvéért 3 futtattam végig tekintetemet a zsen4 ge vetéseken, erdőszegélyeken és zsí* ros szántásokon — hanem alaposab4 ban. ök nem azt látták a földön, ami 4 van, hanem ami ígérkezik, ami lesz. 4 S látták azt is, ami tegnap volt, mert 3 mint beszédükből kitűnt, nem ritkán 3 utaznak erre. Megdicsérték Gyapjas gazda herését, — kicsit irigykedve, s kicsit elmélkedve a here jövedelmezőségéről, észrevették, hogy Tóth János már megint új ólat ragasztott az istálló végéhez. Szóba került az eső is — és közben minden más, ami a természet nagy olvasókönyvében mutatkozott. Politikáról még nem esett 4 SZÓ. H* anem egyszerre azon vettük magunkat észre, hogy már Kisszénáson áll a vonat• Az állomáson szünetelt a beszélgetés, szemmeltartott útitársaim ismerősöket kerestek a felszállók között. Csak azután indult meg újra az egymás közötti társalgás, mikor a faluból kifelé indultunk. 4 — Építkeznek a szénásiak is. 3 «= Kedvez nekik az időjárás. — Az ördög se tudja, hanyadik ház lesz már az — mutatott az egyik utas egy vakolatlan, félig becserepezett épületre. — Hej, pedig, de szegény környék volt ez! — kezdte most ismét az elsö. Nem volt ebben a faluban tán tíz gazda se, aki azt mondhatta legalább öt holdra: „Ez az enyém". Mind urasági cselédek, napszámosok éltek itt. A kondorosiak még csak valahogy módosabbak voltak, de ez a Szénás .. • Csupa elesett isten szegénykéje lakta. Egy-két árva malac rítt az ólban. Az asszonyok meg fazékszámra hordták az uruk után a ciberét. — Hát elboldogultak a magukén — fűzte tovább a rövidbajuszú, pipázó ember. — Pedig nem azok a jajdejó földek ám ezek. Kondoros már más, ott jobban terem. z ablak előtt az egyik volt grófi uradalom hatalmas istállója suhant el, így jött hirtelen közbe a gróf is. De nem sok időt vesztegettek rá, éppen csak futólag említették meg a nevét — nem éppen szalonokba való illendőséggel —mint akivel már semmi dolguk a környékbelieknek. — Nocsakl — emelte fel mutatóújját az idősebb forma, csizmás parasztember, a grófot káromló útitársához fordulva• — öű hónapja még te is jobban megnézted, hogy kik hallják az ilyen beszédet! Ne hogy azt gondold, pártolom a grófot — s bizonyságként olyat kívánt neki, amilyet csak nagy ellenségének kíván a parasztember —. de majdnem úgy esett, hogy meg kell süvegelni! Akkor pedig oda lett volna a Gyapjas szép herése. meg a Tóth Jani új ólja... de tán még a te kilenc holdad is... == Hát a magáé? vágott vissza r A' emez. — Mióto van olyan jó barátságban a gróffal, hogy azt kihagyja? — Csak mondom, no. £n ugyan már úgy vagyok a földdel, mintha mindig az enyém lett volna. Ha ez az október nincsen, ha nem kell jobban megkapaszi kodni a dűlőben, tán eszembe se jut a nagyságos, tekintetes, vagy milyen úr ls. • ót nevettek ezen, azután a gróf idejéből való históriákat meséltek egymásnak• Volt ezek közt mindenféle de az volt az érdekességük, hogy mindegyikben túljártak a gróf ur eszén Még a kanászgyerek is kifogott rajta ... Ismét a rövidbajuszú terelte másfelé a témát — vagy nem is másfelé: vissza eredeti medrébe. — Hanem idehallgassatok! Nem olyan egyszerű ez az egész dolog, mint Dékány szomszéd mondja. Ügy van a földdel, mintha mindig az övé lett volna. Pedig mén nem is vagyunk olyan messze a gróftól, alig tizenkét évre, meg nem is voltunk olyan meszsze. Nem úgy ment ám az, hogy nesze Dékány 9 hold, nesze Varga 7 hold, nesze ennyi, nesze annyi. Ezért valakinek meg kellett halni• Akkor is, meg most is... Mert ezt véren kellett megváltani. Nem azért, hogy pártoskodjak, vagy politizáljak, de tudjátok azt. Tudjátok, kik haltak meg a grófi dűlőben, meg a falu alatt, meg végig az országban... • ég mondta volna, de a kalauz „Pálmatér"-t kiáltott s leszálltak. A többit talán az úton mondta el, ballagva a zöld vetések mellett, a tavaszi napsütésben. Én meg kicsit szégyenkeztem, mert kihallgattam egy beszélgetést a vontH ion(mn| M i