Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-04 / 79. szám

ŰJ KORSZERŰ TELEPÜLÉS FELSŐVÁROSON Modern kertváros — zöldelő kertek védőövezete a fagyos szelek elten Uái totily&i Uacsi ... H; 1 A várost szó szerinti értel­mében elsöprő Tisza ellen kétszeres hadállást építettek ki az 1879-es árvíz után a nagy szegedi » rekonstrukció" mérnökei. Az első, a Tisza két partján végighúzódó gát, a másik pedig a tiszaparttól— tiszapartig húzódó körtöltés. Ez a második »voiial« nem­vonalától öt méterre kell el­helyezni. így minden ház előtt kis előkertek létesülhet­nének, a házak körül pedig gyümölcsös alakulhatna ki. A rendelettervezet általában földszintes, egylakásos lakó­épületeket vett számításba. Olyan házakat, amelynek két oldalát főhomlokzatszerűen csak hogy védőn öleli körűi kell kialakítani. Telkenként Szegedet, hanem hosszú idő­re, több évtizedre megszabta a város fejlesztésének mód­ját is. A körtöltésen belül — ugyancsak árvíz elleni bizto­sításként a volt vár, mint mag körül, településtörténe­tileg már kialakult területet feltöltötték és erre tervezték meg ós építették fel a mai várost, két körútjával és kül­lős sugárutaival, A későbbi, az első világhá­borút követő városfejlesztés feladata logikusan, de más adottságok miatt is az lett volna, hogy tovább terjessze a várost a nagykörúttól egé­szen a körtöltés belső feléig. A régi városháza hibái De nem ez történt. Az ak­kori városi vezetőség, mivel több földterületet telepítésre, házhelyekre kénytelen volt átengedni, a legrosszabb, a központtól távoleső, legmé­lyebb fekvésű részeket adta le, olyanokat, amelyek kivé­tel nélkül a körtöltésen kívül fekszenek. Itt alakultak ki, természetesen a szegényem­berek által lakott városre­szecskék, »telepek« egész so­rozata, a mostani Petőfite­leptől egész a Hattyastelepig bezárólag. A nagykörút és körtölités között még a mai napig is beépítetlen széles sáv húzódik, míg jóval tá­volabb, a körtöltésen túl, mint a fityegők egy pohos hason levő óraláncon, lazán, összefüggéstelenül helyezked i k a Petőfitelep, a baktói tele­pülés, Béketelep, Ságvárite­lep, Hattyas. A múlt bűnei még ma is hatnak 1 Ez a két világháború kö­zötti, eléggé el nem ítélhető Melepítés-politilka« napjaink­ban is érezteti hatását. Egy­részt emberek ezrei kényte­lenek hosszú utakat naponta megtenni, hogy a város köz­pontjába bejussanak, más­részt pedig a városi és kerü­leti tanácsokat évről évre. napról napra nehéz feladatok eié állítják e városrészek, te­lepek út- és csatoiTfahálóx.",­tának, villannyal való ellátá­sának; közlekedésének bizto­sításánál. A hasonló hibák elkerülé­sére készül már hosszabb ideje Szeged város távlati városfejlesztési terve, mely­nek egyik részlegmegoldása a Gedón egy új település. E te­lepülés kialakításának bizto­sítására a városi tanács vég­rehajtó bizottsága, illetve a városi tanács előtt tanácsi rendelettervezet fekszik. , Igen jó helyen A még csak »Gedó kör­nyéki lalkó terület- jelölés alatt isméit telep első olyan nagyobbszaibésú település lenne, amely a már eddig be­épített rész és a körtöltés kö­zötti űrt kisebbíti. Felsővá­rosan, a külső Csongrádi su­gárútitól keletre tervezett Északi körút, és az Agyagos utca mentén, a Tölgyes ut­cáig, illetve a Vásárhelyi su­gárútig mintegy 18 hektárnyi területet foglal magába. Igen magasfekvésű, könnyen elérhető, közmüvesíthető rész ez, ahol máris nagyon sokan szeretnének építeni. A városi tanács a tanácsi rendelettel az egységes vá­rosképet és a modern, kor­szerű telepítéspolitika alap­vető követelményeit akarja biztosítani. Ezen a területen csak a rendelet előírásai alapján lehet majd építkezni, a később kiaielkútandó utcák­ban. Előkertek, gyümölcsös A telkek nagysága általá­ban ezer négyzetméter lehet, egy-egy telek szélessége húsz méter. A telkeket továfob­osztanii tilos. A lakóépülete­ket szabadon állóan, nem egybeépítve a telek homlok­egy-egy melléképületet lehet majd emelni, természetesen csak a telek belső részén. A rendelettervezet még a kerí­tések magasságára, milyen­ségére nézve is intézkedik. A fentiek alapján Felsővá­roson a közeli években, főleg kis villaszerű magánházak­ból, modern kertváros ala­kulhat ki, amelyik nemcsak városrendészetileg lesz szer­ves része Szegedinek, hanem dúslombú fáival, bokraival, virágoskertjeivel a körtöltés második védelmi vonala mel­lett most egy harmadik -ál­lást", mégpedig zöld védősá­vot alkot. Nem a Tisza hullá­mai, hanem a városra zúduló hideg szelek ellen. A mai városvezetés így ja­vítja ki a múlt hibáit.., kérdezték a városban, akik meg­látták ezt a hatalmas, méltóság­teljes járművet. Most bemutat­juk olvasóinknak a 42-es TEl'T büszkeségét, a Csepel 700-as te­herkocsit. A kocsi, természetesen — tesz­sziik hozzá már szinte mugától­értetődő önérzettel — magyar tervek alapján készült magyar gyártmány. Zárt kocsiszekrénye óvja az árut az időjárás viszon­tagságaitól és a portól egyaránt. Motorja, az autóbuszokban már bevált Diesel-motor. modern, úgynevezett bulldogg beépítéssel. I A vezetőfülkében a gépkocsivc- j zető mellett még öt személy szá­mára van kényelmes hely. A „teherbusz" raksúlya 70 mázsa. A kocsit sokan szeretnék A vártnál sokkal nagyobb számban kötöttek tűzbiztosítást Szegeden és a megyében Mi lesz azoknak a díjhátralékával, akik nem kötöttek biztosítást ? Kiterjesztették a kockázatvállalást a viharkárokra is Amikor január 4-én meg- rossznak jelent a kötelező, tűz- és jég- hatósági biztosítást megszüntető ren­delet, többfelé hallhattuk, hogy újból kevesebb egy kényszerintézkedéssel! Tény, hogy a kötelező biztosítást igen sokan egykalap alá vet­ték a begyűjtéssel és más egyéb hasonló — -szükséges mondott — olyan intézkedésekkel, amelyeknek — ha alaposan megfontoljuk — a hátrányai mellett előnyei is voltak. így a kötelező biztosítás a föld és épülettulajdonosok részére kellemetlen volt azért, mert — akarva nem akarva — biztosítási díjat Megbecsült városrész Újszeged is Vem arany után hú­rnak két méterrel a hl felszínétől, mégis -anyát ér az újszege­''fíknek a kubikosok iunkája. A Rózsa Fé­rne sugárút kétoldali nagas platánfái közt Fe­jtik a csatorna-ágy a­\at. Újszeged ötven esz­tendő alatt nem kapott annyi csatornát és jó utat, mint az elmúlt közeli esztendőkben. A mostanában végzett nagy munka azonban még csak a kezdet. A soron következő eszten­dők igazán megbecsült városrésszé teszik újsze­gedet is. A Népkert sor nemrég épült modern útteste, amely a Tisza túlsó hídfőjétől nyílik és beletorkollik a Temesvári körútba. (Siflis József felvételei.) A Temesvári körutat szintén járhatóbbá teszik, amíg el nem ké­szül a végleges betonéit az éíjszegedi állomásig. Képünkön gőz­hengerrel vontatják a makadám-ekét. kellett fizetniök. Felbecsül­hetetlen előnyt jelentett azonban ez a kényszer rend­szabály Szegeden, megyénk­ben is annak a mintegy negyvenezer sze­mélynek, akiknek a jégve­rés, vagy a tűzvész által okozott kára a kötelező biztosítás bevezetése óta több, mint 30 millió forint értékben a biztosítás révén megtérült. Minthogy a kötelező bizto­sítás megszűnése Szegeden és Csongrád megyében mintegy 135 ezer ingatlan tulajdonost érintő közérdekű probléma, felkerestük az Állami Bizto­sító Csongrád megyei igazga­tóságának vezetőjét, Pusztai Andor elvtársat, akitől a biz­tosítással kapcsolatos idősze­rű kérdésekről a következő felvilágosítást kaptuk: — A kormány március 31­ével a kötelező tűz- és jég­biztosítást megszüntette. A rendelet értelmében április 1-től tűzkár esetén csak azok részesülhetnek kártérítésben, akik önkéntes biztosítást kö­töttek. Minthogy az Állami Biztosító azok részére, akik az önkéntes biztosítást már­cius 31-ig megkötötték, az 1957 első negyedévi kötelező biztosítási díjat elengedte, természetszerű az a nagy ér­deklődés, amely az utóbbi napokban az önkéntes tűzbiz­tosítás terén fiókjainknál megmutatkozott. Meg kell mondanunk, hogy csaknem kétszerese volt az elmúlt negyedév folya­mán az ilymódon megkö­tött biztosítások száma, mint amivel eredetileg szá­moltunk. Érthető ez az érdeklődés an­nál is inkább, mert a válla­lat nemcsak a tűzbiztosítás! díjat csökkentette, hanem a kockázatot a viharkárokra is ! kiterjesztette. — Mindazoknak, akik a ; felhívás ellenére sem kötöt- í tek március 31-ig önkéntes 1 tűzbiztosítást, az 1957 első negyedév kötelező tűzbizto­sítás díját kénytelenek va- ' gyünk visszamenőleg kivet- i ni és az illetékes pénzügyi osz­tályoknak behajtás végett kimutatni. Ezeket a díjakat ; a pénzügyi osztályok az előző évekről esetleg elmaradt hát­ralékokkal. valamint azok esedékességétől számított ha­vi 1 százalékos kamatával együtt szedik majd be. Vállalatunk a kötelező biz­tosítás megszűnése folytán az eddiginél sokkal szélesebb kiterjedési apparátussal igyekszik a tűz és egyéb faj­tájú biztosításokat a lakos­ság körében terjeszteni ab­ban a biztos tudatban, hogy mind több és több lesz Sze­geden, megyénkben azoknak a száma, akik a biztosítás szükségességét belátják és a kiszámíthatatlan károk anya­gi következményei ellen sa­lát érdekükben gondos előre­látással, biztosítás útiján vé­dekeznek. E miatt, széles kör­ben elterjedt /tűzbiztosítás mellett a parasztság részére oly fontos jég- és állatbizto­sítás terjesztésére fordítunk nagy gondot. igénybe venni (a színészek is ezzel szeretnének »tájba« járni), a vállalat azonban a megyei földszöv-bol tokát iparcikkel ellátó darabárus járatokra állította be. így vállal részt legjobban az uj kocsi — és vezetője, Hámor Gyurka bácsi — abból a meg­feszített munkából, amellyel a vállalat gépkocsivezetői, forgalmi és műszaki sze­mélyzete a vállalati terv tel­jesítéséért folytat. Az igye­kezet első eredményei máris megmutatkoztak. Az első ne­gyedév tervét 112 százalékra teljesítették. Pedig itt nem lazult a terv A tavalyi fuva­rozókapacitás kb. 8 százalék­(Liebmann Béla felvétele) nyit emelkedett, a vállalat bevétele pedig több mint 50 százalékkal magasabb, min* tavaly volt. Ez nagyrésziben a gépkocsivezetők és a vállalat menetirányítói ügyes fuvar, szervezésének köszönhető, de jelentős része van benne an­nak a minisztériumi intézke­désnek is, amely az eddigi megkötöttség helyett jóval szabadabb kezet ad a fuvar­vállaláshoz a vállalatnak. Felszabadulásunk ünnepé­nek tiszteletére a tefusok még fokozták a munkát, ezzel is bizonyítva a kormánynak, hogy a jelentős fizetéseme­lésért nem maradnak hálátla­nok. A tiszta köcsögért és a még tisztább tejért .4 napokban — mint azt lapunkban már megírtuk, — egy egészségi brigáddal körsétát leltünk a Marx téri piacon. Képeink a piact árusítás egy-egy nem követendő példájáról készültek. - Ha csog tejeshö­tiszta volna mama, nem kellene délig kínálgatnia a tejet, rögtön elkelne — mondja dr. Csente János körzetorvos az idős nénikének, aki nem ismeri még ma­napság sem a trisót; a köcsögről pedig körömráspollyal le­het az odatapadt szennyes zsiradékot lekaparni. Nem mindegy, hogy mi­iyen tejet, milyen idényben árusíta­nak. Ezt bizonyítja alsó képünk is, amely éppen azt áb­rázolja, amint a domaszéki Szélpál Jánosné vételi jegyzökönyvét árusította lejről mintafel­vesznek jel. (Siflis József felvételei; " líáipj delta ez a beepunwgtilt vaj, édeslelkem? — 1 izenöt deka, kedves doktor úr. — Akkor lelkem írjn rá, liogy sem szeret zsákba macskát venni! a vevő is tudja, mert senki

Next

/
Oldalképek
Tartalom