Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-30 / 99. szám

A német nép érdekei a leszerelést és az atomfegyver eltiltását követelik A szovjet kormány jegyzéket intézett a Német Szövetségi Köztársaság kormányához ************************** Egy nap igaz barátok között A '1ASZSZ jelentése szerint Gromiko szovjet külügyminisz­ter szombaton fogadta Northe kövelet, a Német Szövetségi Köztársaság ideiglenes moszkvai ügyvivőjét és átnyújtotta neki a szovjet korinánv jegyzékét. A szovjet kormány jegyzéké­ben kiemeli, „milyen végzetes felelősséget vállalnak magukra azok, akik ma Nyugat-Németor­szágban az atomfegyverkezés irányába viszik a dolgokat". A szovjet kormány nyíltan felhívja a figyelmet arra a ve­szélyre, amely felé a Német Szö. vetségi Köztársaság halad azzal, hogy az atomfegyverkezés útjá­ra lép. A jegyzék hangoztatja: a nyugatnémet szövetségi haderőnek atomfegyverrel i való felszerelése és Nyti­I gat-Ncmetországnak egy európai atomháború tűz­fészkévé változtatása jóvá­tehetetlen csapást merne a l német nemzeti egység hely­reállításának ügyére. Vajon lehet-e majd Németor­szág egységének helyreállításá­ról beszélni — mutat rá a jegy­zék — ha a Németországot je­lenleg két államra osztó vonal mentén még atomfegyver gáta­kat is emelnek. A szovjet kormány megjegyzi, hogy a német nép érdekei a le­szerelés mielőbbi megvaló­sítását és az atomfegyver eltiltását követelik, mert Németország területe már ma, békeidőkben teljesen rend­ellenes módon olyan színhellyé vált, ahol olyan államok össz­pontosítanak fegyveres erőket és haditechnikai felszereléseket, amelyek ráadásul még külön­böző katonai csoportosulások részvevői. A szovjet kormány úgy véle­kedik, liogy egyetlen olyan lépést sem szabad tenni, amely bármi­lyen mértékben tovább bo­nyolithatná a jelenlegi kö­zép-európai helyzetet. Befejezésül a szovjet kormány jegyzéke a következőket mond­ja: — A szovjetunió kormánya teljes mértékben támogatja a Német Demokratikus Köztársa­ságnak azt a javaslatát, hogy német területen egyáltalán ne legyen atomfegyver, se külföldi, se német. Ami a szovjet kormányt illett, kész megegyezni a nyugati hatalmak kormá- ' ; nyaival, hogy ne helyezze- j : nek el atomfegyvert Né- ! metország területén. Egv ilyen megegyezés sikerét | ' jelentősen előmozdítaná, ha a < Német Szövetségi Köztársaság! kormánya ebben az ügyben po­zitív álláspontra helyezkednék. , Northe ügyvivő megígérte, hogy a jegyzék tartalmát hala-1 déktalanul a Német Szövetségi ! Köztársaság kormányának tudo-. mására hozza. Meleg, baráti találkozó színhelye volt vásárnap délelőtt és délután a kato­nás vezényszavakhoz szo­kott öthálmi laktanya. A Szegedi Ruhagyár dolgozói a szovjet harcosok üze­mükben tett látogatását vi­szonozva, s a kedves meg­hívásnak eleget téve, meg­látogatták a szovjet kato­nákat. A délelőtt kellemes, szórahozta ó műsorral telt el. A ruhagyáriali ismert és népszerű zenekara és a szólóénekesek tartalmas és kiadós műsorral lepték meg a szovjet harcosokat. A szovjet elvtársak nagyon hálásak voltak a zenekar szép művészi teljesítmé­nyéért és elismerésüket vi­harzó katonás tapssal fe­jezték ki minden műsor­szám után. A délelőtti program azonban ezzel a szereplés­sel nem ért véget, — mert a szovjet emberek őrük tulajdonsága a tánc, a mu­zsika és a jókedv szerete­te, — s csakhamar friss láncdalokba kezdett a ka­tonazenekar, s a laktanya udvarán vidám táncba kezdtek a ruhagyári lányok és a szovjet katonák. A lágy tangók és lendületes keringők után, — mint ahogy ez szintén szokás a szovjet emberek társaságá­ban, — eredeti orosz népi táncokkal ismertették meg a szovjet harcosok a ruha­gyári fiatalokat. A lányok egy ideig irigykedve néz­ték a boszorkányos ügyes­ségű táncosokat, de hama­rosan maguk is kedvel kaptak az ismeretlen tánc figuráinak megtanulásához. Délután a sportkedvelők mérték össze erejüket és ügyességüket — a nagyszá­mú nézősereg biztatása kö­zepett. A futball-mérkőzés volt a legizgalmasabb, ami megelégedésre eldöntetle­nül, 3:3 arányban végző­dött. A röplabdában ellenr állhatatlanok voltak a szovjet elvtársak, de a sakkban — meglepetésre! — a ruhagyáriak győztek. Igaz ugyan, hogy aztán a legjobb szovjet versenyző, Tyercntyev Vitalij Gavrilo­vici sakkmester szimultánt játszott egyszerre 12 ellen­féllel, s minden játszmát megnyert, A sportműsor után ugyancsak sor került a kö­zös táncos szórakozásra. A ndiagyáriak olyan jól érez­ték magukat, hogy alig le­heteti a fiataloltat össze­szedni, mindenki maradni akart. Ez a meghitt találkozó ismét közelebb hozta egy­máshoz a ruhagyári dolgo­zóhat és a szovjet katoná­kat, s ismét újabb baráti megegyezést hozott, újabb és újabb baráti összejöve­telre. Május elsejére már hitűzték a sakk- és röplab­da-visszavágót, s később sor kerül a második fut­ball-mérkőzésre is. A találkozás kedves él­mény volt a meghívottaltr nah és a vendéglátóknak egyaránt, hiszen igaz ba­rátok közölt jártak a ruha­gyáriak, s a szovjet harco­sok is meggyőződtek már nemegyszer a Ruhagyár becsületes munkásainak ba­ráti, elvtársi ragaszkodásá­ról. Az üzemi találkozón is, s most, vasárnap is. : • : : : ; A lenini elvek iránti hűségét nyilvánította ki a Szlovák Kommunista Párt kongresszusa Antonin Novolny elvtárs beszéde A Szlovák Kommunista Párt ellenséges nézetek ellen, mint ül Antonin Novotny, a CSKI hratislavai kongresszusán szom- a szociéldemokratizmus, a revi-. Központi Bizottságának első lit balon nngv beszédet mondott zionizmus, a burzsoá nacionaliz- kára. Antonin Novotny elvtárs, a mus és más szeparatista irány* Gsehszlovák Kommunista Párt zalok, mivel „ez a munkásosz­Közponli Bizottságának első tit- túlyunk, népünk és rendszerünk kára. Megállapította, liogy a érdekeivel szöges ellentétben munkásosztály és u nép túlnyo* álló ideológia", mó többsége megértetlo azo* — A kommunista és munkás* knt a következtetéseket, oine- pártokkal szoros cgyüttmíiködés­lyeket a párt az. SZ Kl1 XX. ben, a szocialista országokkal kongressztisá után' vont le, és testvéri szövetségben továbbra azokat az intézkedéseket, nme- is arra törekszünk, hogy egyre lyeket fokozatosan megvalósít, erősítsük a Szovjetunió vezette alapjává az SZKP XX. kongresz­lfangoztntta, hogy u pártnak hatalmas szoeialista táborunkat szusán lio/.ott történelmi jclen­harcolnia kell olyan idegen és — mondotta beszéde befejezésé- tőségű határozatokat telte. Igényes filharmóniai hangverseny Szegeden Szombaton befejeződött a Szlovák KP kongresszusa. A vitákban 39 felszólalás hang­zott cl. Valamennyi felszólaló helyeselte u párt általános irányvonalát. A kongresszus leszögezte hű­ségét a lenini elvek iránt, és a párt egész tevékenységének Lobogózzuk lel házainkat má j UN l-re A városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke felkéri a város lakosságát, a házak tulajdonosait, ingatlanok ke­zelőit, üzemek, vállalatok, intézetek, intézmények veze­tőit, hogy a munkásosztály, a világ dolgozóinak nagy­ünnepére, május l-re az épü­leteket lobogózzák fel. *»> Gyermekgyilkos szülők kerültek rendőrkésre Emberi mivoltukból kivet­kezőt gyermekgyilkos szülők Lolld-szelvényl nyeri a lottón "A Szegedi Néplap vasár­napi számát böngészve, örömmel vettem észre, hogy a -Rejtvény* rovatot kibőví­tették -Mit fizet a lottó— val. Megfejtettem a rejt­vényt: ötös találat nem volt. A 4-cs találatos (45 darab) 39 267 forint, a háromtalála­tos (3511 darab) 251 forint 25 fillér, a Ikéttalálatos (90 587 darab) pedig 10 forint nyere­ményt fizet. Remélem, hogy helyes megfejtő csak egy, azaz én leszek, ezért arra kérem a szerkesztőséget, hogy ezúttal ne a szokásos könyvjutalom­ban, hanem néhány lottó­szelvénnyel jutalmazzák a helyes megfejtőt — írta szerkesztőségünkbe küldött levelében — Balázs Lajos*. Olvasónk levelére íme vá­laszolunk: Vasárnapi számunk első oldalán a -Ma* rovat alatt a címek között szerepelt, -Mit fizet a lottó?*. Sajnos, az írást hiába keresték kedves olvasóink a lap belsejében, technikai okokból (ez a leg­jobb kifogás) kimaradt. He­lyes a megfejtés, ezért arra kérjük Balázs Lajos olvasón­kat. hétfőn jelentkezzék a szerkesztőségünk titkárságán, átveheti a jutalom lottó­szelvényeket, ügyében Ítélkezik hamaro­san a bíróság. A makói Igás­kúti Állami Gazdaságban la­kó Ördögh Mihály korábban elvált feleségétől, — három kiskorú gyermeket hagyva az asszonyra — és összeállt Hichi Rafaellával, aki öt gyermeket vitt magával a vadházasságba. Ördögih Mi­hály hites feleségétől bíró­sági úton visszaperelt három édesgyermeke közül egyet, mégpedig a legkisebbet, az 5 esztendős Mihályt. Hichi Rafaella öt gyerme­kével együtt így kapott he­lyet az új -családban* a kis Mihály. Am az új asszony nem szívlelte a kis jövevényt, és a többi gyerektől külön­rekesztve -nevelte* — férje tudtával és beleegyezésével, — mégpedig a csirtkeólban, ahol a gyermek teljesen át­fázott cs megbetegedett. A kegyetlen szülők a beteg gyermeket gyógykezeltetés helyett agyonsanyargatták. A kisgyermek testét kicsipked­ték a csirkék, kiütések lep­ték el, miközben elgennyese­dett mandulagyulladása rá­ment a szívére és meghalt. A vizsgálati eljárás és a boncolás megállapította, hogy a kisgyermek teste erős üté­sek nyomát is magán viseli. Az 5 esztendős ördögh Mi­hály gyilkosai, a vadállati bőrbe bújt embertelen szü­lők, a bíróság előtt felelnek tetteikért, Rendőri terror Jordániában Mint a TASZSZ jelenti, a ML'N hírügynökség szerint Jordánia a külvilágtól elszi­getelt katonai fegyvertárrá vált. Ahmed Naífaa, a MEN hírügynökség különtudósító­]a, aki most tért vissza Jor­dániából Kairóba, azt ítfja. hogy „Amman holt város képét mutatja". Az üres ut­cákon csapatok cirkálnak, tankok és páncélautók vo­nulnak. Az A1 Masza jelentése sze­rint Jeruzsálemben a néptö­megek összeütköztek a csa­patokkal. A jordániai események nagy felháborodást keltenek az arab közvéleményben. • s • • i Az első „fecskék" a vízen Tegnap a kellemes, szin­te nyári klö néhány fia­talt annyira felbátorított, hogy bátorkodtak — kicsit könnyelműségből, kicsíh fiatalos gondatlanságból — megkezdeni a strand­idényt. Akik koradéluláu a hídon átsétáltak, láthatták, hogy az újszegedi strand oldalán néhány aprócska legény, a fürdőház mellett pedig egy kamaszforma fia­talember lubickolt a Tiszá­ban. Ilogy jó voll-c a viz, azt a fürdőzők tudják. Aj ap­róbbalc bizonyosan lakol­tak otthon a fakanállal és a nagyobb legénykét is könnyen érheti baj, mert elvégre még mindig csalt tavasz van, s ha csábit is a kellemes napsütés, még­sincs itt a fürdőzés ideje. i A szegedi Bartók Béla " Filharmóniai Zenekar, vasárnap délelőtti matinéján Borbély Gyula, az Operaház ifjú karmestere mutatkozott be a szegedi közönségnek. A fiatal művészt jó hír előzte meg, s szereplésével tehetsé­gét kétségtelenül beigazolta. Biztos fellépésű, szuggesztív, igen temperamentumos egyé­niség, aki a zenekart nem­csak kézben tartja, hanem céltudatosan vezeti. Ért ah; hoz, hogy az előadógárdát mindig a maga muzsikálásá­nak hőfokáig villanyozza fel. Mozdulatai, mint az egész vezénylésmód, ma már erő­sen túlzó, s pózolásként hat a szemlélőre. De a külsősé­geken túl a hallgató végig lebilincselő, hangzásélményt kap, miután Borbély Gyula őszinte hévvél adja a muzsi­kát: Beethovent egész hite­lesen, de Brahmsnál inkább magát, a maga fiatalos el­képzelését erről a kissé fa­nyar északnémet mesterről; Komoly, igényes klasszikus zenével, Beethoven Egmont nyitányával, Brahms Hege­dűversenyével és az elégikus e-moll (IV.) szimfóniával szinte eleve lemond az elő­adó dirigens a közönségsi­kerről. De a zenei hatás azt mutatta, hogy érdemes volt fáradnia, mert az egyre haj­lékonyabb, technikailag fej­lődő zenekar látható, s érez­hető odaadással követte őt, a hallgatóság pedig felfrissült a klasszikus muzsika szépsé­geiben. Pompás uvertürje volt a hangversenynek az Egmont­nyitány, amelynek fény cs árnyék hatásait a karmester gondosan kicsiszolta, hogy a záró himnikus győzelmi ze­nével koronázhassa meg. Itt a teljesítmény belső feszült­sége és a felépítés klasszikus formája egyaránt válik di­cséretére vezénylőnek és a zenekarnak. B rahms Ü-dur hegedű­versenye az irodalom­nak az a remeke, amely egy szimfóniával egyenértékű. Azzá avatja mondanivalójá­nak súlya és a kidolgozásnak csak a beethoveni testvér­műhöz hasonlítható poczi;se. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert az előadás éppen a brahmsi zens költői mélysé­gével, filozofikusan szűksza­vú tartalmával, a hangzás tömörségével és a színek sö­tétebb árnyalataival maradt adósunk. Kovács Dénes, a vendég hegedűművész, kiváló hangszeres virtuóz, akit Sze­ged zenerajongói is szívükbe zártak, de Brahms tolmá­csolásában sckkal több a puha líra, mint az a kemény férfiszívből fakadó, fojtott szenvedélyű érzelmi vihar, amely a Brahms-zene sajá­tossága a versenymű két. szélső tételében. S a csodá­latos II. tétel, ahol a zene­költő valóban felszabadultan dalol és beethoveni magas­ságokban jár, Kovács Dé­nesnek csak azért nem adott kellő alkalmat képességei ki­fejtésére, mert a karmester elsiette az egész tétel előadá­sát. A magyar verbunkoshoz közeledő III. tétel virtuóz szó­lamrajzával azonban a kitű­nő vendégművész osztatlan tetszést és megérdemelt tapsvihart aratolt. A hege­dűversenyben, a II. tétel szé­lesívű oboadallamában kü­lön kell kiemelnünk Nagy Imrét, akinek ragyogó ké­pességeit, s melegfényű hangját ezúttal is megcsodál­hattuk. A hangverseny második " felében került sor Brahms szerkesztő módszeré­re különösen jellemző IV. szimfóniájának előadására. Kevés művében sikerült a sok részletszépséget oly nagyvonalú formai egységbe foglalni, mint a csupa sóhaj és lemondás I. tételben, a mélyzengésü dallamokban bővelkedő, múltba tekintő II. tételben, a harsány hangú, humort és borút kergető Seherzoban, és végül a klasz­szikus variációt új életre keltő Passacagliában. A téte­lek mindannyi hálás művészi feladat a karmesternek. Bor­bély Gyula nagyszerűen is3 meri a vezérkönyv minden részletét, a tematikus sálak egymásbakapcsolódását, de túlmegy Brahmson és muzsi­kál a maga módján, több sza­badsággal, mint stílushoz való alkalmazkodással. Álta­lában a gyorsított tempók jellemzők interpretációjára. Ezt a II. é« III. tételben egyaránt éreztük. A Scherzo hajszolt beállítása különösen idegen a szerző elképzelésé­től. Borbély a zenekarral igen figyelemre méltót nyúj­tott, és néhány ingadozástól eltekintve precíz munkájá­nak eredményében gyönyör­ködhettünk, ami annál jelen* tősebb, miután a Rubányl Vilmos vezető karnagy által betanított műsort egyetlen próbával hozta végső formá­jába. Az ifjú karmestert és a ze­nekart melegen tapsolták a hangverseny számai után. Szatmári Géza Szeretnénk ezútal a Filhar­mónia budapesti központjá­nak figyelmét felhívni arra, hogy Szegednek van állami művészi oklevéllel rendelke­ző, tehetséges karmestere, akinek másfél év előtti fil­harmóniai szereplése emléke­zetes sikert aratott. Miért nem jut ő is a műsorba? Május elseji ünnepségek a szegedi játásban A szegedi járás községeiben, falvaiban is vidáman ün­nepelnek a dolgozó parasztok május elsején, a munka ün­nepén. Rendezett sorokkal felvonulnak, s részt vesznek a nagygyűléseken. Utána tánc cal, dallal töltik el a napot. A május elseji felvonuló dolgozóknak a munkásosz­tály harcos ünnepének jelentőségét mindenütt méltatják. Csengelén Hajdú István. Pusztaszeren Tóth Mihály, Kiste­leken Farkas István. Balástyán Hegedűs László, Szaty­mazon Olasz Imre, Sövényházán Gulyás Ferenc, Bakson Pesli Lajos, Dócon Papp Gyula, Kiskundorozsmán Rózsa István, Forráskúton Dégi Imre, Sándorlalván Turai Zoltán. Zsombón Simon Pál, Pusztamérgesen Sajó Gyula, Üllésen Csikós Ferenc, Bordán.vban Terhes József, Zá­kányszéken Farkas Sándor, Csórván Szélpál Szilveszter, öttömösön Stelmeczki Kálmán, Domaszéken Szabó József, Mórahalmán Siklós Sándor, Asotthalmán Bereczki János, Algyőn Dombi Gyula, Gyálaréten Török István, Röszkén Nacsa József, Szőregen Szigeti Béla, Deszken Faragó János. Kübekházán Hanácsek József, Üjszentivánon Daru András, Tiszaszigeten Farkas János, Tápén pedig Bcxjó István méltatja május 1 jelentőségét. -»> Szovjet szakszervezeti küldött ség érkezeit Budapestre a szaktanács meghívására szovjet szakszervezeti kül­döttség érkezett vasárnap délelőtt Budapestre, a május I-i ünnepségekre. A küldött­ség vezetője V. Korjákin, a színesfém kohásza ti dolgozók szakszervezetének elr.öke. A delegáció fogadtatásán a feri­hegyi repülőterén a Magyar Szabad Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége részéről jelen volt Vas Witleg Miklós alelnök, Gáspár Sándor főtit­kár és más szakszervezeti funkcionáriusok. Megjelent, a fogadtatásnál V. Asztafjev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom