Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-28 / 98. szám

b KÜLPOLITIKA HÍREI röviden Az ENSZ Genfben székelő európai gazdasági bizottsága április 29. és május 15. között tartja XII. ülésszakát. Az ülésszakon a bizottság munkájának és az 1956. évi európai gazdasági helyzetnek értékelésén kívül — a Szovjetunió javaslatára — még olyan nagy horderejű kérdéseket is megtárgyalnak, mint az összeurópai gazdasági egyezmény kötése és az atomenergia felhasználása békés célokra. Az ülésszakon a Magyar Népköztársaság 5 tagú küldöttségét Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes vezeti. • Több nyugat-európai ország — közli a Csehszlovák Távirati Iroda —, különösen a Német Szövetségi Köztársaság és Ausztria sajtójában a napokban ismét felbukkant az a hír, hogy Csehszlovákia területén szovjet irányítható lövedékek kibocsátására szolgáló támaszpontok épültek. A csehszlovák hírszolgálati irodát felhatalmazták annak közlésére, hogy Csehszlovákiában nincsenek ilyen támaszpontok és az említett sajtójelentések teljesen légből kapottak. • Varsó (MTI). A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága felhívással fordult a párthoz, hogy folytasson elszánt és meg nem alkuvó harcot a nacionalizmus, a sovinizmus és a faji elfogultság megnyilvánulásai ellen. • A Biztonsági Tanács pénteken kezdte meg a szuezi kérdés vitáját. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője rámutatott: a Közép-Keleten jelentkező nehézségeket a nyugati hatalmak idézik elő gyarmatosító törekvéseik védelmében. Egyiptom képes a csatorna előírásszerű üzemeltetésére, s az egyiptomi memorandum összhangban van Bz 1888-as konstantinápolyi egyezménnyel és az ENSZíilapokmánnyal. • Damaszkuszi jelentés szerint a jordániai királyi udvariban újságíróknak álcázva ez idő szerint 40 amerikai tartózkodik. A lap szerint nagy részük szakember az államcsínyek megszervezésében és végrehajtásában. A királyi udvarban tartózkodó •-szakemberek* állandó kapcsolatot tartanak fenn a magasabb rangú állami tisztviselőkkel. Libanoni sajtójelentések szerint szerdán egész Jordániában nagyszabású tüntetések voltak. Ammanban \ tízezren tüntettek a város utcáin. Az alábbi feliratú táblákat vitték: »Le az Eisenhower doktrínával !* "Nemzeti kormányt!* • Berlin (MTI). Dulles amerikai külügyminiszter részt vesz a NATO Bonnban május 2. és 4. között megrendezendő miniszteri tanácsának ülésén. A nyugatnémet sajtó értesülése szerint Dulles bonni tartózkodása idején több megbeszélést folytat Adenauer kancellárral a német újraegyesítésről, a fegyverkezésről és a nyugatnémet— amerikai együttműködésről. A napokban szintén Bonnba érkező Macmlllam angol minisztereinők Adenauerrel az ügynevezett angol Fehér Könyvről, a leszerelésről, az angol csapatok Nyugat-Németországból történő visszavonásának kérdéséről és az angol—nyugatnémet együttműködést érintő problémákról tárgyal majd. t Moszkva (MTI). A DPA nyugatnémet hírügynökség jelentése szerint Gramiko szovjet külügyminiszter szombaton reggel magához kérette Northe követet, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai ideiglenes ügyvivőjét és átnyújtotta neki a szovjet kormány jegyzékét. A jegyzék szombat délben még nem érkezett meg Boámba, • Bécs (MTI). A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, Ausztriában tett ötnapos hivatalos látogatása után szombaton délben kíséretével viszszautazott Moszkvába. Mikojan és az osztrák kormány képviselői között lefolyt tárgyalásokról közös közleményt adtak kl. • Drezda (MTI). Pénteken 11 adományokkal megrakott tehergépkocsi indult útnak Drezdából Budapestre. A konvoj 350 000 márka értékben szöveteket, cipőket és más árukat szállít a magyar népnek, | Idős kommunisták megbecsülése: j egyhónapos vendégség a Szovjetunióban A Szovjetunió Kommunista Pártja elnökségének meghívására vasárnap délelőtt 19 olyan idős kommunista harcos indul egyhónapos vendégségbe a Szovjetunióba, kik több évtizede hűséges harcosai a magyar és a nemzetközi proletariátus ügyének. Közülük nem egy ismét S arra a földre lép, ahol az orosz munkásság soraiban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjaiban tanult meg küzdeni a népért. A küldöttség egyhónapos vendégeskedése alatt szovjet városok és ipartelepek meglátogatásával és pihenéssel tölti el Idejét, A TTIT megyei elnökségének felhívása az értelmiséghez máius 1 alkalmából Jelentős javaslatokat dolgoztak ki az országos vízügyi ankét részvevíi Szegeden Az ország minden részéből nagyszámú vízügyi szakember jött össze a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportjának meghívására a Szegedi Vízügyi Igazgatóság szókházában. A vízügyi műtárgyaik szabványosításának kérdését tárgyalták meg kétnapos ankétjukon. Az első napon az ankét célját ismertető elnöki megnyitó előadás után két szakelőadás hangzott el. Az elsőt Petheő László vezető technikus tartotta, aki a szabványosítás célját és jelentőségét Ismertette. A második előadásban Balló Iván főmérnök a Szegedi Vízügyi Igazgatóság területén évek óta működő, és a legkülönfélébb vasbeton műtárgyelemeket, telefon- és kerítésoszlopokat, födémszerkezeteket gyártó tápéi telep munkáját és az egyes darabok előnyeit és hátrányait ismertette. Az előadást vetített képek, táblázatok és tervmásolatok tették könnyen érthetővé és szemléletessé. A két nagysikerű előadás után széles körű vita indult meg. Másnap a reggeli órákban a tápéi előregyártó-telepet tekintették meg az ankét részvevői, amelynek sokoldalú tevékenysége, a gyártott darabok kifogástalan minősége, a telepen tapasztalt rend ós célszerű elrendezés általános elismerést aratott. A részvevők azután autóbuszra szálltak és Halason az idén előregyártott elemekből készült műtárgyakat szemlélték meg. A város fejlődése szempontjából nagy fontosságú létesítmények nemcsak anyagi téren jelentettek nagyobb megtakarítást, hanem a helyszínen készülő műtárgyakkal szemben számbaj övő Időnyereség is mutatkozott az építésnél. Visszatérőben Kiskundorozsma környékén tekintettek meg néhány műtárgyat, bukókat és zsilipeket, amelyeknek építése óta már hosszú évek teltek el, és amelyek mindennek ellenére célszerű elrendezésük és kifogástalan minőségük folytán mind ez ideig a legcsekélyebb sérülést, vagy változást sem szenvedték. A délután folyamán a kijelölt szűkebb körű bizottság terjesztette elő a határozati javaslatot, amelyet az előző napon tartott vita során kialakult nézetek és vélemények figyelembevételével állítottak össze. A határozati javaslat — melyet az ankét teljes egészében magáévá tett — felkéri az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, alakítson a szabványosítás terén már eddig is működő szakemberek és a Magyar Hidrológiai Társaság bevonásával szakbizottságot, amely a legrövidebb időn belül mérje fel a szabványosítással kapcsolatos szükségleteket és lehetőségeket. Szükségesnek tartja az ankét az ország különböző részein a szegedi telephez hasonló 3—4 vasbeton előregyártótelep létesítését, amelyeknek munkáját szállító eszközök rendelkezésre bocsátásával és a pénzügyi kérdések rendezésével meg kell könnyíteni. Javasolja továbbá az ankét egynéhány, a gyakorlatban már bevált idomnak szabványként való elfogadását, és a már elfogadott vízügyi szabványoknak gyűjteményes kiadatását. Dévény István Kedves Barátaink! Az Ismeretterjesztő Társulat büszkén vallja magát a legrégibb magyar társadalmi egyesület, a Természettudományi Társulat utódjának, amely a néphez és a hazához hű értelmiségieket gyűjtve táborába, a haladó tudományos gondolatoknak a széthintője, a nép felemelkedésének a zászlóvivője volt. Ez az örökség arra kötelezi Társulatunkat és tagságát, hogy ma is a haladó tudományos gondolatok zászlója, a nép ügyének, tehát a proletárhatalomnak a támogatója legyen. Az aléltságból, a dermedtségből az értelmiségnek is fel kell végre ébrednie, s újra hozzá kell látnunk a mai magyar értelmiség megtisztelő történelmi hivatásának teljesítéséhez, a proletárdiktatúra szolgálatában a szocializmus építéséhez. Amikor 116 évvel ezelőtt a Természettudományi Társulat megalakult, a feudalizmus szétzúzása, a független polgári Magyarország megteremtése volt a feladat, s est az akkori magyar értelmiség teljes szívével és eszével teljesítette. Ma az ellenforradalom maradványainak a megsemmisítése, a proletárhatalom megerősítése, a szocializmus építése, a proletár internacionalizmus erősítése a főfeladat. A reformkor nagyjai, a nemzeti gondolat hőset. Vörösmarty és Petőfi szerették hazájukat, a nemzet felemelkedéséért küzdöttek, de tudták: a nem2et sorsa elválaszthatatlan az emberiség sorsától, hogy igaz hazafiság, magyar szabadság és népek szabadsága, a világszabadság elválaszthatatlan egymástól. Ma sincs külön magyar üt, sőt az elmúlt események azt bizonyítják, hogy a magunk problémáit csak a szocializmust építő más népek közösségében, a nemzetközi proletárszolidaritás segítségével tudjuk megoldani. Magyarországon demokrácia és nemzeti függetlenség szocializmus nélkül nem lehetséges, a szocializmus viszont az imperialista agresszióval szemben csakis a Szovjetunióval s a szocialista táborral való megbonthatatln együttműködés révén valósulhat meg. Közeledik május elseje, a nemzetközi proletár szolidaritás, a munka nagy ünnepe. Mutassuk meg, hogy hívei vagyunk a proletárdiktatúrának, hogy együtt akarjuk építeni a munkásosztállyal a boldogabb jövőt, a szocializmust. Vegyünk részt a május elseji ünnepségeken, hallgassuk meg a nagygyűlést, ahol hozzánk, értelmiségiekhez is fognak szólni. A bizalom kétoldalú dolog. Magatartásunkkal, állásfoglalásunkkal, közéleti tevékenységünkkel mutassuk meg: az értelmiség tudja, hogy igaz életet, jövőt, boldogságot csakis hazájában, népével eggyé forrva, a szocializmus megvalósítása útján találhat, s elítélünk minden clyan zavaros, anarchikus és ellenséges megnyilatkozást, amely akarva, vagy akaratlan a néphatalom aláásásához, vagy megtámadásának előkészítéséhez nyújt segédkezet. A megyei elnökségnek meggyőződése, hogy népünk jobb jövőjét a munkásosztály tudatos és szervezett vezető erejével: a parttal, a proletárdiktatúrával, s a szocializmust építő népek együttműködésével érhetjük eL A megyei elnökség nevében: Jákl Gyula dr.. egyetemi tanár, megyei elnök Osváth Béla. aspiráns, megyei titkár Új filozófiai folyóirat jelenik meg "Magyar Filozófiai Szemle* címmel a második negyedévben üj tudományos folyóiratot indít a Magyar Tudományos Akadémia. A folyóirat főszerkesztője Fogarasi Béla, szerkesztője Heller Ágnes, a szerkesztő bizottság tagjai rajtuk kívül Lukács György, Mátrai László, Molnár Erik, Szigeti József. Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt hét n nemzetközi politikában az év eddigi legjelentősebb hete volt. Nem is annyira az események számából következik ez n megállapítás, hanem a legfontosabb külpolitikai fejlemények kibontakozásának kedvező alakulásából. jellemzője o jelenlegi nemzetközi eseményeknek az, hogy fejlődésük, kialakulásuk ütemét a Szovjetunió politikája diktálja. A szovjet kormány nagy „offenzívában" van: eltökélt szándéka, liogy — a lenini külpolitika szellemében — elősegíti a nugyhalalmak közölt fennálló feszült viszony enyhülését, liogy azután a kedvezőbb légkörben lehetővé váljék a legfontosabb nemzetközi kérdések — mindenekelőtt a közép-kpleli probléma — megoldása. Az események rövid értékelését azzal kell kezdenünk, milyen hatást váltott ki Bulganyin Macrrillanhez intézeti levele nemzetközi politikai körökben? E levélben '—; amelyet Malik szovjet nagykövet április '20-án adott át Mucmillannek és amelyet u szovjet kormány április '23-án tett közzé — Bulganyin mindenekelőtt a közép-keleti kérdésben szögezi le kormánya álláspontját, hangsúlyozva, hogy a közép-keleti feszültség oka a három nyugati kormány inagatarlása, az, hogy Anglia, Franciaország és az Egt/esíiíe Államok nem veszik figyelembe a közép-keleti országok szuverenitását és érdelteit, majd miután megállapítja, liogy a közép-keleti problémák rendezésének egyetlen járható útja az erőszakos „megoldás" kiküszöbölése a Szovjetunió és a három nyugati hatalom teljes együttműködésével, rámutat « leszerelés terén uralkodó lehetetlen állapotokra. E téren — fejti ki Bulganyin — sok a szóbeszéd a megegyezésről, de semmi sem történik ennek érdekében. Végül Bulganyin a szovjet—angol viszony megjavításának szükségességéről ír, amelyet — kölcsönös erőfeszítések révén — meg lehet és meg is kell teremteni. E témához még annyit: az angol közvélemény — mint ez a legnépszerűbb brit lapok cikkeiből kitűnik - kedvezően fogadta a szovjet miniszterelnök levelét, * feltehető, hogy az angol kormány válasza ugyancsak kedvező lesz, antiál is inkább, mert Angliában hosszú idő óta az a vélemény, hogy az európai béke tartós bhztoskása csakis a szovjet—angol együttműködés mellett képzelhető el és valósítható meg/ EGY HET NEMZETKÖZI ESEMÉNYEI Napjaink legfontosabb kérdése azonban e héten is változatlanul az, hogy mego!d!iatók-e a közép-keleti problémák békés úton? Azok az erőfeszítések, amelyeket a Szovjetunió kormánya tesz e téren, arra mutat, liogy vannak lehetőségek a közép-keleti kérdések békés megoldására. Ezekre a lehetőségekre mulatott rá a szovjet kormány február 13-i, a nyugati hatalmakhoz intézett jegyzéke, amelyben javasolta: dolgoztattak ki közös alapelveket. a közép-keleti béke és biztonság megteremtésére. Ezek az alapelvek a közép-keleti országok szuverenitását, katonai blokkokba való beszervezésüknek megtiltását és hasonló, a Közép-Kelet, békéjét előmozdító lépések megtételét irányozták elő. A három nyugati hatalom március 11-i válaszjegyzékében kifejtette, hogy nem fogadja el a szovjet javaslatokat. Ez még neitr lett volna baj, ba ugyanakkor jobb indítványokkal áll elő, mint amilyenek a szovjet kormány javaslatai. Mivel azonban erre nem került sor, a szovjet kormány április 19-én újabb jegyzékben fordult az angol, a francia és az amerikai kormányhoz, liogy békés eszközökkel, az erőszak kiküszöbölésével, az ENSZalapokmány szellemében tegyenek lépéseket a közép-keleti kérdések megoldására. A közép-keleti helyzet feszültsége két kérdésben jut kifejezésre. Az egyikben, a Szuezi-csatorna kérdésében ezen a héten sem történt előrehaladás, ha csak az nem, liogy a három nyugati hatalom a Biztonsági Tanács elé terjesztette e problémát, bízva abban, hogy a tanács majd pontot tesz az amerikai és az egyiptomi kormány közölt immár harmadik hónapja tartó, a kairói amerikai nagykövet és Nasszer között folyó tárgyalásokra és teljesíteni fogja azt a nyugati óhajt, hogy a Szuezi-csatornát egy nemzetközi társaság (a Csatornát Használók Szövetsége) igazgassa és hogy a bevételek felét a Világbank, felét pedig az egyiptomi kormány kapja. Ez a „megoldás"' azonban azért nem jöhet számításba, mert nem számol azzal, hogy a csatorna egyiptomi területen halad át, következésképpen a nemzetközi társaság fennhatósága nemcsak a csatornára terjedne ki, hanem — Egyiptomra is. Ezért nem történt még e kérdésben megegyezés s kérdéses, hogy a Biztonsági Tanács — amely előtt a kérdés jelenleg van — képes lesz-e elfogadható határozatot hozni. A másik kérdés, amelyben a közép-keleti válság kifejezésre jut, a jordániai helyzet. Itt ugyan új kormány került hatalomra, vagyis Khalidi helyett Ibrahim Hasam a miniszterelnök, aki azonban — feltehetően — szintén nem lesz hosszú ideig miniszterelnök, mert nem a nép, hanem az amerikabarát Husszein király embere. Hogy helyzete mennyire reménytelen, az kitűnik abból is, hogy a jordániai balodali pártok — amelyek pedig az elmúlt évi októberi választások során győzelmet arattak — Hasem ellen vonultak fel. Igaz, ostromállapot és kimenőtilalom életbeléptetésével pillanatnyilag erős katonai uralmat sikerült létrehoznia, azonban a jordániai hadsereg, az Arab Légió végül is a jordáíi nép fiaiból áll, akik nem azért szavaztak a baloldali pártokra, hogy az Eisenhowerdoktrina megvalósításának vak eszközei legyenek. Nem lehet a jelenlegi nemzetközi helyzet jellemzőiről beszélni anélkül, hogy ne foglalkozzunk a leszere'ési tanácskozások kilátásaival. Londonban e hét csütörtökén újra megkezdődtek ezek a megbeszélések — a rakéták és irányított lövedékek kérdésének megvitatásával. Amerikai részről nem hangzott el új javaslat, míg szovjet részről ismételten rámutattak arra, hogy a rakétafegyvereket és az irányított lövedékeket a nukleáris fegyverekkel együtt be kell tiltani. Bulganyin az angol miniszterelnökhöz intézett levelében, Hruscsov több legutóbbi nyilatkozatában, Mikojan pedig Bécsben jelentette ki éppen a napokban, hogy a szovjet kormány kész minden ésszerű javaslatot elfogadni, hogy a leszerelésben végre — ha részletkérdésekben is — létrejöhessen az első megegyezés. Végül Igen figyelemre méltónak tartjuk azokat a megnyilatkozásokat, amelyek nyugatnémet részről történnek a szovjet-nyugatnémef viszony rendezésének szükségességéről. Adenauer például az elmúlt hét csütörtökén magához kérette Szmirnov bonni szovjet nagykövetet és íözölte vele, hogy a rapollói szerződésre való szovjet hivatkozás és e szerződés szellemének érvényesítési törekvése elősegítheti a jobb viszony kialakulását a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió között, nem híve azonban az európai semleges övezet felállítása gondolatának, mivel az Németország mindkét részét érintené. Ami a rapollói szerződést illeti, ez a megállapodás 35 évvel ezelőtt született meg az olaszországi Rapollóban a Szovjetunió és a weimari Németország között a két ország egyenjogú együttműködéséről. A szerződés nagy jelentősége az volt, hogy az első világháborúban legyőzött Németország demokratikus erőinek nemzetközi egyenjogúsítását éppen ez a szerződés indította el, s ha a nyugati hatalmak nem támogatták volna a hitleri próbálkozásokat már kezdettől fogva, máskéht alakulhatott volna Európa é3 a világ történelme. Ugyancsak e héten hangzott el Brentano nyugatnémet külügyminiszternek az a kijelentése is, hogy a német vezetők „nem elletiséget látnak a szovjet emberekben, hanem barátokat". Bár Brentatio pár héttel ezelőtt még a Szovjetuhiót minősítette a német nép „főellenségének", legutóbbi kijelentése azért figyelemre méltó, mert — közvetve ugyan, de — beismeri az eddigi nyugatnémet politika tarthatatlanságát. Petrovict István I