Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-25 / 95. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA II. évfolyam, 95. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1957. április 25. H szegedi paprikatermelésjTömörkény­„m w rr • |l!llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllllllllil jövőjéről megemlékezés Szegeden tárgyaltak a Hazafias Népfront paprika-ankétjának résztvevői A legtöbb újságolvasó előtt ismeretes, hisz a lapok már régóta cikkeznek arról, hogy az utóbbi években mennyire visszaesett egyik nemzeti kin­csünk, a szegedi és a kalo­csai fűszerpaprika termelése. Évente több tízmilliónyi kár érte ezáltal az országot. An­nál súlyosabb ez a veszteség, mert a számunkra oly fon­tos és nehezen beszerezhető deviza-hozamunk igen je­lentős része paprikakivite­lünkből származhatott volna. Ahelyett, hogy oko6, ésszerű árpolitikával, hozzáértő ügy­intézéssel fokoztuk volna ter­melésünket, világhírű expor­tunkat, meglbocsáthatatlanul elsorvasztottuk a felszabadu­lásig elért terméskultúrán­kat. Tavaly bizonyos javulást jelentett a termelők egyéni érdekeltségét növelő, átvé­teli árrendszer bevezetése, majd az általános mező­gazdaságpolitika reformja. A döntő fordulat elérését azonban még a jövőben kell megoldanunk. Ez rendkívül bonyolult feladat, nagy gon­dosságot, körültekintést igé­nyel. Megoldásának egyik igen hasznos módja a terme­lőkkel való tanácskozás. Ezt bizonyítja az a tegnapi ankét is, amelyet a Hazafias Népfront szegedi agrárpoliti­kai bizottsága rendezett és amely a részvevők összetéte­lét tekintve hosszú idő óta az első ilyen tanácskozás volt. Szót értett ezen az ankéton akadémikus és alsóvárosi ős­termelő, minisztériumi osz­tályvezető és vásárhelyi ker­tész, valamint a különböző intézmények, ipari vállalatok és gazdaságok szakemberei, Szegedről és Kalocsáról egy­aránt. A bevezető előadást az el­nöki tisztet betöltő Oberrna­yer Emő Kossuth-díjas aka­démikus tartotta. Ezután Ba­yer János minisztériuma osz­tályvezető ismertette a pap­rikatermelés helyzetét, m múltban elkövetdtt hibákat és azok következményeit, va­lamint a kiutat jelentő fel­adatokat. Elhangzott még két szakmai beszámoló is az ér­tekezleten. Az egyiket dr. Benedek László, a Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet osz­tályvezetője, a másáikat pedig Erdei István tudományos ku­tató tartotta. Az ankét délelőtti részé­ben a szakemberek hozzászólá­sai után az öthalmi Kísér­leti Gazdaságban helyszíni bemutatón ismerkedtek meg a részvevők a paprika­termelés szakmai kérdései-! veL Délután pedig a termelők; mondták el véleményüket,; problémáikat, kéréseiket.; Mély elismeréssel beszéltek; az ankét hasznosságáról.; Egyéni tapasztalataik csak; megerősítették a tudomá-: nyos kutatók és szakemberek! véleményét, kísérleti eredmé-! nyeit, ugyanakkor kérő szó-! val tolmácsolták kívánságu- ' kat, panaszaikat az állami! vezetés képviselőinek. Negyven esztendeje múlt teg­nap — amint arról lapunkban megemlékeztünk — Tömörkény István, Szeged klasszikus írója, a „szögedi célszörű szögényem­börök" nagy ismerőije halálának. Az évforduló alkalmából benső­séges megemlékező ünnepséget rendezett a Belvárosi temetőben levő sírjánál a TIT Csongrád megyei szervezete. Martácsy László főiskolai docens, az iro­dalmi múzeum vezetője mon­dott megemlékező beszédet a sírnál, majd a megjelent küldött­ségek helyezték el koszorúikat. Elsőnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi inté­ző bizottságának nevében he­lyeztek koszorút a sírra, majd a TIT, utána a Múzeum és a Somogyi Könyvtár. amelynek Tömörkény igazgatója volt. Vé­gül Komoly Zsuzsa, a Tömör­kény Leánygimnázium növen­déke mondott meleghangú meg­emlékezést iskolájuk névadójá­ról Az évforduló alkalmából ren­dezett ünnepségen megjelentek az író szegedi hozzátartozói is. Felajánlották ez alkalommal a 'zegedi irodalmi múzeumnak Tö­mörkény István fejfáját, amely a jelenlegi márvány-sírkő előtt állt a síron. A fakeresztet a mú­zeumban a Tömörkény emlékét idéző tárgyak, kéziratok és fényképek között helyezték el már a tegnapi napon. (Képünk iiimörkény István 1890-es években készült fiatal­kori, kevéssé ismert fényképe a szegedi irodalmi múzeum anya­gából.) A volt MDP tagok átigazolásáról Kisiparos nagygyűlés Szegeden # Megtisztult a Szőrme- és Bőrruha munkástanácsa A szegedi sörelláíásról ajjh Totó­tanácsadó Két gyár fiataljai VERSENYBEN Emléktábla Arany Dánosnak Karlovy Varyban Karlovy Varyban, Csehszlo­vákia egyik leghíresebb gyógyfürdőhelyén, Arany Já­nos tiszteletére emléktáblát lepleztek le abból az alka­lomból, hogy a költő 1869 és 1876 között több ízben járt és alkotott a Karlovy Vary-i, az egykori karlsbadi gyógyüdülő­ben. — A zsombói művelődési ház színjátszód a "Sári bíró* bemutatására készülnék. A községi úttörők Szigligeti -Csikós *-át akarták bemu­tatni, de — minthogy a da­rab nem gyerekeiknek való •—, a megyei művelődési osz­tály nem engedélyezte a be­mutatót. Most Muhari Ele­mér egyik mesejátékát tanul­ják az úttörők. örvendetes híradás jelent meg a közelmúltban lapunk­ban a Szegedi Kenderfonó­gyár fiataljainak a Szegedi Ruhagyár ifjúsági szalagjához intézett versenyfelhívásáról, örvendetes, mert a kezdemé­nyezés jelentős hasznot hoz az egyének és a társadalom­nak egyaránt. Ezt már ta­pasztalatból tudják mindkét gyár fiataljai. E két szegedi nagyüzem közötti munkaver­seny nem valami új dolog, hanem valóságos hagyomány. Régi keletű tradíció, sok­sok hónapot számláló „törté­nelme" van. Ezért is határoz­ták el, hogy május 1-től újra kezdik a nemes vetélkedést, ott, ahol az októberi-novem­beri ellenforradalmi esemé­nyek félbeszakították. llj formában Űjra kezdik, de természete­sen módosított formában. A régi feltételek közül kihagy­tak többet, például olya­nokat, mint a politikai oktatásban való részvétel stb. Most a versenyfeltétel első­sorban a minőségi termelés fokozása, a termelékenység növelése, az önköltségcsök­kentés és a munkafegyelem megszilárdítása útján. — És mi a verseny célja? — A célunk egyelőre, hogy a verseny során behozzuk azt a kiesést, amit az ellenfor­radalom okozott termelésünk­ben, — magyarázta Mészáros elvtáns, a Kenderfonógyár szárazfonó osztályának veze­tője. És hogy kételkedni se merjünk e merész cél elérésé­ben. dióhéjban ismertette az eddigi eredményeket, ame­lyek biztosítékot jelentenek a jövőre nézve is. Ez az ceztály, január óta teljes kapacitással dolgozik, a termelési szintje most is ugyanaz, mint október előtt volt. Az elmúlt negyedévben kétraoos e'őnvt ért el. ezál­tal jobb „kifutást" biztosít a többi feldolgozó üzemnek. Most pedig új lendülettel kezdik el május elsejétől a vetélkedést Sikeresebb mun ka szervezés — I6mét megszervezzük üzemen belül is a munkaver­senyt. Üj ifjúsági brigádo­kat alakítunk majd — ismer­teti a fiatalok terveit Ret­kovszky Mária, a KlSZ-szer­vezet titkára. — Az új brigá­dok vezetését olyan fiata­lokra akarjuk bízni, mint Sze­gedi Júlia, Fülöp Katalin és Vera, akik eddig is a legjob­baknak bizonyultak. Megváltoztatták a munka­szervezést is a három műszak bevezetésével. Ezáltal elérték, hogy ugyanazon a gépen most már általában mindig ugyan­az az ember dolgozik. Ez nagy előny, mert az ismert, megszokott körülmények kö­zött sokkal jobban megy a munka. Eddig nem használt gépek üzemeltetésével is fo­kozzák a termelést. Nem kétséges tehát, hogy a nagy célt, amelyet maguk elé tűztek, előbb-utóbb el is érik a Szegedi Kenderfonógyár fiataljai. Kemény dolguk lesz a ruhagyáriaknak, ha győz­ni akarnak. Márpedig biztos, hogy akarnak, mert a kihí­vást elfogadták. A megadott feltételeket kénytelenek ugyan némileg módosítani az eltérő üzemi sajátságok miatt Már május 1 előtt... A versenyben részt vesznek a Ruhagyár I. termének dol­gozói. Ok elsősorban a minő­ségre akarnak fokozottan ügyelni, és ezért bevezetik a társadalmi ellenőrzés rend­szerét. Ezután minden dolgo­zó a megkapott munkadara­bon ellenőrzi az előtte vég­zett munkát, és ha hibát ta­lál, visszaadja javításra. így jelentősen csökken majd azoknak a készítményeknek a száma, amelyeket hibás voltuk miatt a MEO vissza­küld. A ruhagyári KISZ-tagok már versenyt indítottak má­jus 1 tiszteletére is. Ennek az első három győztese juta­lomként részt vesz a Pécsre tervezett kiránduláson. Ez a versengés jó erőpróbája lesz annak a nemes vetélkedés­nek. amely a két szegedi gyár között folyik majd májustól kezdve egész éven át a győze­lemért. DCífttk JIÉttqijelopszáqhe i Száznegyven hold rizs a szegedi tsz-ekben Üj falusi iskola Lobodzicében. Alsó kép: a régi iskolaépület. Rizst 140 katasztrális hol­don termelnek az idén a sze­gedi termelőszövetkezetek. A megfelelő talaj előkészítés mindenütt megtörtént, az őszi 20—22 centiméteres mély­szántást tavasszal mindenütt elfogasolták. A rizstelepek elárasztásához szükséges víz­mennyiséget a Szegedi Víz­ügyi Igazgatóság zavarta­lanul biztosítja. A rizstele­peket halivadékkal telepítik be. A halak a rizs fejlődését nagyban elősegítik, mivel a vizet oxigénben dúsítják és frissítik, nem is beszélve ar­ról, hogy aratás után rizssze­meken hízott ízletes pontyok kerülnek majd a halpiacra. A lengyel diákok modellver sen-jén kitüntetett, díjnyertes modell,

Next

/
Oldalképek
Tartalom