Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-08 / 56. szám

& Az MSZMP szegedi intéző bizottsága üdvözli a szegedi dolgozó nőket mminut ' Forró kommunista üdvözlettel köszöntjük március 8, a Nemzetközi Nőnap alkalmából a szegedi asszonyokat, lányokat. Népi demokráciánkban a nók a társadalom egyenrangú tagjaivá váltak és ennek jogosultságát mindennapi életünkben számtalanszor bebizonyították. Ezért is adózunk a mai napon elismeréssel a nők áldozatos munkájának, amellyel a gépek mellett, a földeken, az iskolákban, laboratóriumokban, hivatalokban és számos más területen a férfiak egyenlő értékű segítő társai, sőt a családi otthonokban a gyermekek nevelésének nagy feladatát is magukra vállalják. Napjainkban a nők különösen fontos történelmi szerepet töltenek be a béke megvédésének nagy erőfeszítéseket követelő harcában. Az asszonyoknak cgycsítenlök kell erejüket a gyermekeik boldogságáért vívott harcban, az új háború kirobbantása és békés építésünket akadályozó minden egyéb ellenforradalmi kísérlettel szemben. Ennek'az igazi női hivatásnak betöltéséhez, a valóban boldog, békés családi élet formálásához kíván erőt, egészséget Szeged dolgozó nőinek, a 46. Nemzetközi Nőnapon A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGA Ttíic^zí^tk a szegedi ellenforradalom napjaiból m. A Hazafias Népfront üdvözlete A Hazafias Népfront városi és kerületi bizottsága a Nemzetközi Nőnap alkalmá- « eredményes munkát véből szeretettel köszönti váró- gezzenek békés termelőmunsunk minden asszonyát és leányát. kánk biztosításáért, gyermeKívánjuk, hogy a jövőben keink szerető és gondos neveléséért, A Hazafias Népfront városi és kerületi bizottságai KI A FELELŐS? Egy párltagoYŰlés tanú sdga A Szegedi Kenderfonógyár tanácsterme a párttaggyűlés idejére teljesen megtelt. Kicsi lesz a hely — mondogatták többen. — Nyissuk át a pártiroda ajtaját is! — javasolta valaki. Az üzemi pártszervezet nagy fejlődést tett meg az októberi és a novemberi nehéz napoktól. Azokban az időkben az igazgatói iroda, a légó-szoba, aa üzemi lap szerkesztői szobája lett a magukat még kommunistának nevező elvtársak találkozóhelye. Az ott folyó megbeszélések sem voltak zavartalanok. Sokan azok közül, akik azt hitték, hogy végleg felszámolták a párt vezető szerepét, fenyegették azokat, akik ezeken a megbeszéléseken részt vettek. „Nemzetőrök" kísérgették a pártmunkásokat a megbeszélésekre. „Jóindulatú" figyelmeztetések érkeztek, hogy jó lesz vigyázni a gyűlésezéssel, mert figyelik a kommunistákat. Az egyik főkorifeus kijelentette, hogy „nem engedjük máshol dolgozni az üzem kommunistáit, nehogy romboló munkát fejthessenek ki nrás üzemben". Nagy és nehéz munkát vállaltak azok, akik ilyen körülmények között a pártszervezést megkezdték. Jó ideig alig-alig haladt a munka. A munkástanács jó néhány tagja mindent megtett, hegy akadályozza a pártélet kibontakozását, fejlődését. M. D. művezető, — aki korábban igen lelkes párttagnak mutatkozott —, mikor megtudta az üzem egyik dolgozójától, hogy jelentkezett az MSZMP-be, az öltözőben rátámadt, munkásárulónak nevezte, s felszólította a munkásokat, hogy ne álljanak szóba vele. A munkástanács most már megváltoztatta véleményét és a párt képviselőjét is meghívja a munkástanács üléseire. Egyes üzemrészekben azonban — műhelyben, előfonón, ahonnan a novemberi sztrájkmozgalmakat is szervezték —ma is folyik a féktelen pártellenes uszítás. Álljon, itt ennek bizonyítására a következő eset. Szerényt Mihály 1946 óta párttag. Komoly szakszervezeti funkciót töltött be, propagandista munkát végzett, s az MSZMP-be szinte az elsők között jelentkezett. Mikor átigazolása megtörtént, ideiglenes tagkönyvét nem vette át. Az intéző bizottság beszélgetett Szerényi Mihálylyal, aki rossz idegállapotára, s egyéb dolgokra hivatkozott, igy indokolta elhatározásárak visszavonását. A vezetőség úgy döntött, hogy mivel az indokok igen bizonytalanok, a tagság elé teijeszti az ügyet és a taggyűlésre meghívták Szerényi Mihályt is. A taggyűlésen Szercnyi Mihály ugyanazt mondta, amiket az intéző bizottság tagjai előtt már ismertetett. A tagság azonban úgy érezte, hogy itt nincs minden rendben. Több felszólaló jellemezte a műhelyben kialakult helyzetet, ahol Szaulik György, Jamniczki Jenő és mások még ma is „feketelistát" készítenek, áthelyeztetéssel, kidobással fenyegetik a párt felé forduló dolgozókat. A taggyűlésnek az volt a véleménye, hogy Szerényi Mihályt megfélemlítették. Az utolsó szó jogán Szerényi még egyszer felszólalt. Lehetetlen elfelejteni ennek az embernek a meggyötörtségét, összetörtségét. Arca sápadt voJt, szája remegett, úgy beszélt, mint a megszállottak; — Én élni akarok, fel akarom nevelni két gyermekemet! Értsétek meg, titeket is mind kiirtanak! Hát nem féltek? Ha tudnátok, hogy beszélnek rólatok a hátatok mögött! Szavai hisztériás zokogásba fúltak, s úgy kellett elvezetni, mert az ereje elhagyta. Kint a folyosón is egyre azt kérdezgette: „ti nem féltek, ti nem féltek?" A taggyűlés tudomásul vette, hogy Szerényi Mihály nem reflektál többé tagságára. Helyesen tette, hiszen a harcban Szerényi Mihály is gyöngének bizonyult, idegeit felőrölte az állandó fenyegetés, a MUK, a cinizmus, az elvtelen rágalmazás. De Szerényi Mihály esetéért mégsem Szerényi Mihály felelős. Nem lehet az ügye? lezárni azzal, hogy Szerényi Mihály nem tagja többé a pártnak. Szerényit az üzemben meglapuló, rágalmazó, aljas és gyáva ellenforradalmi suttogó propaganda tette tönkre. Ez a suttogó propaganda az el- . múlt évtized alatt is rombolt az üzemben. A hírközpont az elmúlt évtized alatt is Sisák Gusztáv volt, s hírvivői ugyanaz a Szaulik, Jamniczki és a többiek, akik egyik oldalon — karrierizmusból — szemináriumra jártak, proletárdiktatúráról szavaltak, a másik oldalon pedig a Szabad Európa rágalmait fröcsögték; A politikai kétarcúságuknak, az aljasságnak, az emberrombolásnak ezeket a módszereit nem lehet tovább tűrni. Nem tűrheti a pártszervezet, de nem tűrheti a munkástanács sem! Nem elég meghívni a pártot a munkástanács ülésére. A munkástanácsot és az üzemet is meg kell tisztítani az embertelen rágalmazóknak kis létszámú, de veszélyes csoportjától; m tk se 5 A hangadók itt már a kommunistákat 3 szinte kivétel nélkül felelőssé tették a 4 párt- és államvezetésben elkövetett hibákért, ami megzavarta, védekezésre, sőt mea culpázásra késztette a jelenlévő párttagok egyrészét. Sőt a felszólalók között voltak olyan párttagok is, akik — akarva nem akarva — egyenesen a fasiszták szájaize szerint beszéltek. Szép Lajos elvtárs, a Szegedi Kenderfonógyér dolgozója például a Kínai Kommunista Párt kongresszusi anyagára apellált, amikor a többi között kijelentette: — Virágozzék szabadon minden virág! Ez ferde értelmezése, vagy félremagyarázása volt a kínai pártkongresszuson elhangzottaknak, hiszen tudott dolog, hogy Kínában is — mint bármelyik szocializmust építő államban — csak az olyan virág viiágozhatik szabadon, amely mérgező illatával, vagy élősdi voltával nem veszélyezteti környezetének létét. Vagyis a politika nyelvére lefordítva: a néphatalom ellenségei nem garázdálkodhatnak 1 szabadon, nem áshatják alá a szocialista " rendszert. Mivel tehát a párttagok közül is többen így és ehhez hasonlóan beszéltek <— például Baróti Dezső rektor is — már nem is okozott különösebb meglepetést ezen a gyűlésen, amikor egy Kováts József nevezetű egyén brutális kirohanást intézett a népi demokratikus államberendezés ellen, sőt egész politikai, gazdasági rendszerünket arcátlanul támadni kezdte. Érdemes bemutatni ezt a figurát, aki október 23-a után élet és halál urává kente fel magát Szegeden. Nem lehet soha a szemébe látni, mert sötét szemüveget visel. A fellépése agresszív és határozottnak tűnik, hanghordozása gúnyos, fennhéjázó. Az embert — ha látja — olyan érzés fogja el, mintha •S egy hideg, érzéketlen automata lenne, akinek Ihinden cselekedetét féktelen nacionalizmusa diktálja .Egyébként intelligens, irodalmi akcentussal beszél, szereti képekben kifejezni magát, szókincse elég nagy. Apja a Horthy-érában rendőrtanácsos volt, a Józsi úrfi tehát alighanem már az anyatejjel magába szívta, hogy a haza azt a helyet jelenti, ahol könnyen és glóriásan lehet éldegélni a munkásemberek terhére. Nem véletlen, hogy a felszabadulás után a fasiszta Sulyok-párt fő szervezője volt a városban, s népellenes bűnökért évekig börtönlakó volt. Nos, a hírhedt szegedi gondolatnak ez a hűséges és aktív lovagja a kommunisták kigúnyolásával kezdte (nem az egyes kommunistákéval, hanem a kommunistákéval általában) felszólalását a József Attila Körben, Körülbelül így; — Ezek a perc-emberkék most undorító mosakodásba fogtak, azt képzelik, hogy átmenthetik magukat. Ugyan mire való ez a tolongás a damaszkuszi úton. t. ? Minden funkcionáriust igazol tatni kell..: Le a kolhozrendszerrel!... És így folytattn hosszú ideig, mert folytathatta, senki nem volt ott, aki lepisszentette volna. Sokan is vakarjak ma a fejüket S regeden, hogy miért keilett szószéket adni az ilyen veszedelmes provokátoroknak. A szocialista demokrácia fogalmába semmiképpen nem fér bele az, hogy a nép ellenségei nyilvános helyen uszíthatnak fenyegetőzhetnek. Mégis megtörtént, mégis bántatlanul feketíthet lék a kommunistákat, azokat az embereket, akik többet cselekedtek egy nap alatt a népért, mint Kováts József úr egész életében. A magyarázat körülbelül ott van, hogy az osztályéi le nséget elsősorban a pártban keresték — volt ott is elég, igaz — ugyanakkor a Kováts József és a dr. Fábián Ferenc-féle jómadarak szinte háborítatlanul szövögethették népellenes terveiket. Dr. Fábián Ferencet is mondtunk? Ka ez az ember? Ott volt ő is a József Attila Kör vitáján, fülelt, hogy mennyire reálisak a kilátások. Kisgazda laptulajdonos volt és a felszabadulás után is saját autóján rohangált, az újságírókat pedig szemrebbenésnélkül kizsákmányolta. Most nyilván felcsillant benne a remény, hogy mindent visszaszerezhet. A hangulatot illetően nem lehetett különösebb panasza, mert a jelenlévő párttagok is — mint Osváth Béla — többet fecsegtek a "rákosizmus* bűneiről, mint az ellenforradalom elleni határozott fellépésről. Mégsem szólalt fel Fábián, mint elvbarátja, Kováts. Azt mondják, nem szeret kockáztatni semmit, csak biztos lapokra mer játszani. Ügy állt ott a felajzott tömegben meg-t hunyászkodva és jelentéktelenül, mint az" őszi légy. Arca vörösre főtt a fülledt melegben, csorgott róla a verejték, olyannak látszott, mint aki rettenetesen fáradt. Ránézésre — leszámítva azokat, akik is-t merik szélsőjobboldali beállítottságát — • senki nem mondta volna meg, hogy ez az t ember néhány nap múlva egyik legaktí-t vabb kolomposa lesz a fasiszta őrületnek j és sok becsületes ember kénytelen ke-r rülni majd a vele való találkozást. Akik* szemmel tartották, megfigyelhették: a vi-* ta-est után dr. Fábián bemutatkozott * néhány professzornak, vagyis — mint* mondani szokás — pofafürdőt vett. * * (Folytatjuk) * * NAGY ISTVÁN £ X Ifjúsági aktívaülés Harmincezer Lottó szelvény fogyott el Szegeden az első húzáshoz Nem csökkent a Totó népszerűsége sem a szegedi asszonyokhoz NÉMETORSZÁGBÓL A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi ideiglenes intéző bizottsága 1957. március 8-án 5 órakor a Kálvin téri pártházban kommunista ifjúsági aktívaülést tart. Előadó: Szendrő Sándor elvtárs. Lapunk szerkesztőségének hosszabb idő óta baráti kapcsolata van a Karl-Marx-Stadt-i „Volksstimme" szerkesztőségével, kiadóhivatalával és nyomdájával. Baráti kapcsolatunk révén már eddig is több levelet kaptunk a német elvtársaktól. Most, a Nemzetközi Nőnap alkalmából a Karl-MarxStadt-i asszonyok, a szerkesztőség, a kiadóhivatal és a nyomda nődolgozói küldtek el meleghangú üdvözlő leveliiket általunk a szegedi nőknek. Kedves Magyar Asszonyok!- < A Nemzetközi Nőnap alkalmából a „Volksstimme"! szerkesztőségének, kiadóhivatalának és nyomdájának< összes nődolgozói szívélyes üdvözletüket küldik. < Március 8. ebben az esztendőben a szokottnál na- ' gyobb jelentőségű, mert egybeesik a Német Demokratikus Nőszövetség tízéves fennállásával. A mi nő- • szervezeteink munkájukkal sokat segítettek a háború • okozta sebek begyógyításában, és új Németországunk j felépítésében. Március 8-án nálunk sok asszony, közű- • lük a mi üzemünk asszonyainak egy része is kitünte- < tésben részesül. Biztosíthatjuk a kedves magyar asszonyokat, nő-; ket, hogy mi, német asszonyok férjünk mellett állunk; a munkában, a szocializmus építésében és a német fel-; fegyverzés elleni harcban is, amely Nyugat-Németor- j szágban ismét térhódítással fenyeget. Amikor a múlt év októberében a ti legkiválóbb < fiaitokat a fasiszták üldözték és oly sok bánatot okoz- '< tak, hűségesen álltunk mellettetek. A mi asszonyaink < az üzemekben gyűjtést Kendeztek, hogy azzal is kimu- j tassák irántatok érzett segítő készségüket. Mi, német asszonyok sohasem fogjuk megengedni, hogy Németországot idegenek megrohanják. A német hadsereg feltámasztása elleni harcunk nem csökken, erről biztosíthatunk benneteket ezen a nagy ünnepnapon, mely az anyák, az asszonyok, a nők ünnepe. „Volksstimme" szerkesztőségének, kiadóhivata- ; Iának és nyomdájának nődolgozói Gyümölcstermelők szakmai tanácskozása Domaszeken A Magyar Agrártudományi Egyesület szegedi csoportja Domaszéken a községi művelődési otthonban március 11-én, hétfőn délután 2 órai kezdettel tapasztalatcserét rendez a domaszéki gyümölcstermelők számára. A tapasztalatcsere alkalmával ismertetik a leghelyesebb gyümölcsfa metszési és a különböző növényvédőszerek használati módszereit. A tapasztalatcsere után gyümölcsfa metszési gyakorlati bemutató is lesz. A bemutatót Nyékes István, a Magyar Agrártudományi Egyesület helyettes főtitkára tartja. Az Agrártudományi Egyesület szegedi csoportja nemcsak a domaszékieket, hanem minden érdeklődő gazdát szívesen lát a tapasztalatcserén. Igen nagy az érdeklődés Szegeden a nemrég létrehozott Lottó iránt. A lakosság legszélesebb rétegéből vásárolták az új játék első, a március 7-i húzásra érvényes szelvényeit A Totó-Lottóirodán, a postahivatalokon kívül a Kiskereskedelmi, Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat irodáiban, az Allami Áruház, csemegeboltok pénztáránál, sőt néhány nagyüzemben, így a Szegedi Kenderfonógyárban, az Üjszegedi Lenszövőben, a Ruhagyárban is lehetett szelvényt kapni. Nem végleges adatok szerint a Lottó első húzására Szegeden harmincezer szelvény fogyott el. A Lottó bevezetése egyelő* re nem ártott a Totó népszerűségének. Az eladott Totószelvények száma nem csökkent, sőt némileg nőtt is ezekben a hetekben. A vidék még nincs teljesen bekapcsolódva a Lottószelvények eladásába. A vidéki Lottó albizományosi hálózatot a közeli napokban kiszélesítik. Előreláthatólag a földművesszövetkezeti boltokban is lehet majd szelvényeket kapni. Megtörtént a lottó első sorsolása Közgazdasági hetilap jelent meg Megjelent új közgazdasági hetilapunk, a Gazdasági Figyelő első száma, a 16 oldalas lap cikkei, tanulmányai sokrétűen foglalkoznak mind a magyar népgazdaság, mind a többi szocialista országok népgazdaságának időszerű kérdéseivel. Március 7-ém, csütörtökön délután bonyolították le a lottó első sorsolását. A még megjelenése előtt népszerűvé vált új szerencsejáték húzására zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők a MEDOSZ színháztermét. Műsor után került sor a húzások technikai előkészületeire. A sorsolásra erkezok ugyanis egy-egy számozott, cédulát kaptak. Ezek másolatát egy kerékbe helyezték, amelyből 5 számot húztak ki, A számok tulajdonosai helyet foglaltak a színpadon és aktívan vettek részt a sorsolásom. Majd az üveggömb megforgatása után Faragó Zsuzsa, a közönség lelkes biztatására húzta ki az olső, 77-es számot. Majd sorban Cetiava Sámdorné, Ketnel Mihály, Busa László és Molnár Ernő húzta kj a nyertes számokat. Az első lottó-sorsoláson tehát az ért el telitalálatot, aki szelvényét a következőiképpen töltötte ki: 18, 61, 71, 77, 89, Az Országos Takarékpénztárban a húzás után megkezdték a körülbelül másfélmillió beérkezett szelvény értékelését, és pénteken a déli órákban elkészül a nyereményjegyzék is.