Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-08 / 56. szám

& Az MSZMP szegedi intéző bizottsága üdvözli a szegedi dolgozó nőket mminut ' Forró kommunista üdvöz­lettel köszöntjük március 8, a Nemzetközi Nőnap alkal­mából a szegedi asszonyokat, lányokat. Népi demokráciánkban a nók a társadalom egyenrangú tagjaivá váltak és ennek jo­gosultságát mindennapi éle­tünkben számtalanszor bebi­zonyították. Ezért is adózunk a mai napon elismeréssel a nők áldozatos munkájának, amellyel a gépek mellett, a földeken, az iskolákban, la­boratóriumokban, hivatalok­ban és számos más területen a férfiak egyenlő értékű segí­tő társai, sőt a családi ottho­nokban a gyermekek nevelé­sének nagy feladatát is ma­gukra vállalják. Napjainkban a nők különösen fontos történelmi szerepet töl­tenek be a béke megvédésé­nek nagy erőfeszítéseket kö­vetelő harcában. Az asszo­nyoknak cgycsítenlök kell erejüket a gyermekeik bol­dogságáért vívott harcban, az új háború kirobbantása és békés építésünket akadályozó minden egyéb ellenforradalmi kísérlettel szemben. Ennek'az igazi női hivatás­nak betöltéséhez, a valóban boldog, békés családi élet for­málásához kíván erőt, egész­séget Szeged dolgozó nőinek, a 46. Nemzetközi Nőnapon A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGA Ttíic^zí^tk a szegedi ellenforradalom napjaiból m. A Hazafias Népfront üdvözlete A Hazafias Népfront váro­si és kerületi bizottsága a Nemzetközi Nőnap alkalmá- « eredményes munkát vé­ből szeretettel köszönti váró- gezzenek békés termelőmun­sunk minden asszonyát és leányát. kánk biztosításáért, gyerme­Kívánjuk, hogy a jövőben keink szerető és gondos ne­veléséért, A Hazafias Népfront városi és kerületi bizottságai KI A FELELŐS? Egy párltagoYŰlés tanú sdga A Szegedi Kenderfonógyár tanácsterme a párttaggyűlés idejére teljesen megtelt. Ki­csi lesz a hely — mondogat­ták többen. — Nyissuk át a pártiroda ajtaját is! — java­solta valaki. Az üzemi pártszervezet nagy fejlődést tett meg az októberi és a novemberi ne­héz napoktól. Azokban az időkben az igazgatói iroda, a légó-szoba, aa üzemi lap szerkesztői szobája lett a ma­gukat még kommunistának nevező elvtársak találkozó­helye. Az ott folyó megbe­szélések sem voltak zavarta­lanok. Sokan azok közül, akik azt hitték, hogy végleg felszá­molták a párt vezető szere­pét, fenyegették azokat, akik ezeken a megbeszéléseken részt vettek. „Nemzetőrök" kísérgették a pártmunkáso­kat a megbeszélésekre. „Jó­indulatú" figyelmeztetések érkeztek, hogy jó lesz vigyáz­ni a gyűlésezéssel, mert fi­gyelik a kommunistákat. Az egyik főkorifeus kijelentette, hogy „nem engedjük máshol dolgozni az üzem kommunis­táit, nehogy romboló mun­kát fejthessenek ki nrás üzemben". Nagy és nehéz munkát vállaltak azok, akik ilyen kö­rülmények között a párt­szervezést megkezdték. Jó ideig alig-alig haladt a mun­ka. A munkástanács jó né­hány tagja mindent megtett, hegy akadályozza a pártélet kibontakozását, fejlődését. M. D. művezető, — aki ko­rábban igen lelkes párttag­nak mutatkozott —, mikor megtudta az üzem egyik dol­gozójától, hogy jelentkezett az MSZMP-be, az öltözőben rátámadt, munkásárulónak nevezte, s felszólította a munkásokat, hogy ne állja­nak szóba vele. A munkásta­nács most már megváltoztat­ta véleményét és a párt kép­viselőjét is meghívja a mun­kástanács üléseire. Egyes üzemrészekben azonban — műhelyben, előfonón, ahon­nan a novemberi sztrájkmoz­galmakat is szervezték —ma is folyik a féktelen pártelle­nes uszítás. Álljon, itt ennek bizonyítására a következő eset. Szerényt Mihály 1946 óta párttag. Komoly szakszerve­zeti funkciót töltött be, pro­pagandista munkát végzett, s az MSZMP-be szinte az el­sők között jelentkezett. Mi­kor átigazolása megtörtént, ideiglenes tagkönyvét nem vette át. Az intéző bizottság beszélgetett Szerényi Mihály­lyal, aki rossz idegállapotára, s egyéb dolgokra hivatkozott, igy indokolta elhatározásá­rak visszavonását. A vezető­ség úgy döntött, hogy mivel az indokok igen bizonytala­nok, a tagság elé teijeszti az ügyet és a taggyűlésre meg­hívták Szerényi Mihályt is. A taggyűlésen Szercnyi Mihály ugyanazt mondta, amiket az intéző bizottság tagjai előtt már ismertetett. A tagság azonban úgy érez­te, hogy itt nincs minden rendben. Több felszólaló jel­lemezte a műhelyben kiala­kult helyzetet, ahol Szaulik György, Jamniczki Jenő és mások még ma is „feketelis­tát" készítenek, áthelyezte­téssel, kidobással fenyegetik a párt felé forduló dolgozó­kat. A taggyűlésnek az volt a véleménye, hogy Szerényi Mihályt megfélemlítették. Az utolsó szó jogán Szeré­nyi még egyszer felszólalt. Le­hetetlen elfelejteni ennek az embernek a meggyötörtsé­gét, összetörtségét. Arca sá­padt voJt, szája remegett, úgy beszélt, mint a megszállottak; — Én élni akarok, fel aka­rom nevelni két gyermeke­met! Értsétek meg, titeket is mind kiirtanak! Hát nem fél­tek? Ha tudnátok, hogy be­szélnek rólatok a hátatok mögött! Szavai hisztériás zokogásba fúltak, s úgy kellett elvezetni, mert az ereje elhagyta. Kint a folyosón is egyre azt kér­dezgette: „ti nem féltek, ti nem féltek?" A taggyűlés tudomásul vet­te, hogy Szerényi Mihály nem reflektál többé tagságára. He­lyesen tette, hiszen a harcban Szerényi Mihály is gyöngének bizonyult, idegeit felőrölte az állandó fenyegetés, a MUK, a cinizmus, az elvtelen rágal­mazás. De Szerényi Mihály esetéért mégsem Szerényi Mihály felelős. Nem lehet az ügye? lezárni azzal, hogy Szerényi Mihály nem tagja többé a pártnak. Szerényit az üzemben meg­lapuló, rágalmazó, aljas és gyáva ellenforradalmi suttogó propaganda tette tönkre. Ez a suttogó propaganda az el- . múlt évtized alatt is rombolt az üzemben. A hírközpont az elmúlt évtized alatt is Sisák Gusztáv volt, s hírvivői ugyanaz a Szaulik, Jamniczki és a többiek, akik egyik ol­dalon — karrierizmusból — szemináriumra jártak, prole­tárdiktatúráról szavaltak, a másik oldalon pedig a Sza­bad Európa rágalmait frö­csögték; A politikai kétarcúságuk­nak, az aljasságnak, az em­berrombolásnak ezeket a módszereit nem lehet tovább tűrni. Nem tűrheti a pártszer­vezet, de nem tűrheti a mun­kástanács sem! Nem elég meghívni a pártot a munkás­tanács ülésére. A munkás­tanácsot és az üzemet is meg kell tisztítani az embertelen rágalmazóknak kis létszámú, de veszélyes csoportjától; m tk se 5 A hangadók itt már a kommunistákat 3 szinte kivétel nélkül felelőssé tették a 4 párt- és államvezetésben elkövetett hi­bákért, ami megzavarta, védekezésre, sőt mea culpázásra késztette a jelenlévő párttagok egyrészét. Sőt a felszólalók között voltak olyan párttagok is, akik — akarva nem akarva — egyenesen a fa­siszták szájaize szerint beszéltek. Szép Lajos elvtárs, a Szegedi Kenderfonógyér dolgozója például a Kínai Kommunista Párt kongresszusi anyagára apellált, ami­kor a többi között kijelentette: — Virágozzék szabadon minden virág! Ez ferde értelmezése, vagy félremagya­rázása volt a kínai pártkongresszuson el­hangzottaknak, hiszen tudott dolog, hogy Kínában is — mint bármelyik szocializ­must építő államban — csak az olyan vi­rág viiágozhatik szabadon, amely mér­gező illatával, vagy élősdi voltával nem veszélyezteti környezetének létét. Vagyis a politika nyelvére lefordítva: a népha­talom ellenségei nem garázdálkodhatnak 1 szabadon, nem áshatják alá a szocialista " rendszert. Mivel tehát a párttagok közül is töb­ben így és ehhez hasonlóan beszéltek <— például Baróti Dezső rektor is — már nem is okozott különösebb meglepetést ezen a gyűlésen, amikor egy Kováts Jó­zsef nevezetű egyén brutális kirohanást intézett a népi demokratikus államberen­dezés ellen, sőt egész politikai, gazdasági rendszerünket arcátlanul támadni kezdte. Érdemes bemutatni ezt a figurát, aki október 23-a után élet és halál urává kente fel magát Szegeden. Nem lehet soha a szemébe látni, mert sötét szemüveget visel. A fellépése ag­resszív és határozottnak tűnik, hanghor­dozása gúnyos, fennhéjázó. Az embert — ha látja — olyan érzés fogja el, mintha •S egy hideg, érzéketlen automata lenne, akinek Ihinden cselekedetét féktelen na­cionalizmusa diktálja .Egyébként intelli­gens, irodalmi akcentussal beszél, sze­reti képekben kifejezni magát, szókincse elég nagy. Apja a Horthy-érában rendőr­tanácsos volt, a Józsi úrfi tehát aligha­nem már az anyatejjel magába szívta, hogy a haza azt a helyet jelenti, ahol könnyen és glóriásan lehet éldegélni a munkásemberek terhére. Nem véletlen, hogy a felszabadulás után a fasiszta Su­lyok-párt fő szervezője volt a városban, s népellenes bűnökért évekig börtönlakó volt. Nos, a hírhedt szegedi gondolatnak ez a hűséges és aktív lovagja a kommunis­ták kigúnyolásával kezdte (nem az egyes kommunistákéval, hanem a kommunistá­kéval általában) felszólalását a József Attila Körben, Körülbelül így; — Ezek a perc-emberkék most undo­rító mosakodásba fogtak, azt képzelik, hogy átmenthetik magukat. Ugyan mire való ez a tolongás a damaszkuszi úton. t. ? Minden funkcionáriust igazol tatni kell..: Le a kolhozrendszerrel!... És így folytattn hosszú ideig, mert folytathatta, senki nem volt ott, aki le­pisszentette volna. Sokan is vakarjak ma a fejüket S regeden, hogy miért kei­lett szószéket adni az ilyen veszedelmes provokátoroknak. A szocialista demokrácia fogalmába semmiképpen nem fér bele az, hogy a nép ellenségei nyilvános helyen uszíthatnak fenyegetőzhetnek. Mégis megtörtént, mégis bántatlanul feketíthet lék a kommunistákat, azokat az embere­ket, akik többet cselekedtek egy nap alatt a népért, mint Kováts József úr egész életében. A magyarázat körülbelül ott van, hogy az osztályéi le nséget elsősor­ban a pártban keresték — volt ott is elég, igaz — ugyanakkor a Kováts József és a dr. Fábián Ferenc-féle jómadarak szinte háborítatlanul szövögethették nép­ellenes terveiket. Dr. Fábián Ferencet is mondtunk? Ka ez az ember? Ott volt ő is a József Attila Kör vitá­ján, fülelt, hogy mennyire reálisak a kilátások. Kisgazda laptulajdonos volt és a felszabadulás után is saját autóján rohan­gált, az újságírókat pedig szemrebbenés­nélkül kizsákmányolta. Most nyilván fel­csillant benne a remény, hogy mindent visszaszerezhet. A hangulatot illetően nem lehetett különösebb panasza, mert a jelenlévő párttagok is — mint Osváth Béla — többet fecsegtek a "rákosizmus* bűneiről, mint az ellenforradalom elleni határozott fellépésről. Mégsem szólalt fel Fábián, mint elvbarátja, Kováts. Azt mondják, nem szeret kockáztatni sem­mit, csak biztos lapokra mer játszani. Ügy állt ott a felajzott tömegben meg-t hunyászkodva és jelentéktelenül, mint az" őszi légy. Arca vörösre főtt a fülledt me­legben, csorgott róla a verejték, olyannak látszott, mint aki rettenetesen fáradt. Ránézésre — leszámítva azokat, akik is-t merik szélsőjobboldali beállítottságát — • senki nem mondta volna meg, hogy ez az t ember néhány nap múlva egyik legaktí-t vabb kolomposa lesz a fasiszta őrületnek j és sok becsületes ember kénytelen ke-r rülni majd a vele való találkozást. Akik* szemmel tartották, megfigyelhették: a vi-* ta-est után dr. Fábián bemutatkozott * néhány professzornak, vagyis — mint* mondani szokás — pofafürdőt vett. * * (Folytatjuk) * * NAGY ISTVÁN £ X Ifjúsági aktívaülés Harmincezer Lottó szelvény fogyott el Szegeden az első húzáshoz Nem csökkent a Totó népszerűsége sem a szegedi asszonyokhoz NÉMETORSZÁGBÓL A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szeged városi ideig­lenes intéző bizottsága 1957. március 8-án 5 órakor a Kál­vin téri pártházban kommu­nista ifjúsági aktívaülést tart. Előadó: Szendrő Sándor elvtárs. Lapunk szerkesztősé­gének hosszabb idő óta baráti kapcsolata van a Karl-Marx-Stadt-i „Volksstimme" szerkesz­tőségével, kiadóhivata­lával és nyomdájával. Baráti kapcsolatunk ré­vén már eddig is több levelet kaptunk a né­met elvtársaktól. Most, a Nemzetközi Nőnap al­kalmából a Karl-Marx­Stadt-i asszonyok, a szerkesztőség, a kiadó­hivatal és a nyomda nő­dolgozói küldtek el me­leghangú üdvözlő leve­liiket általunk a szegedi nőknek. Kedves Magyar Asszonyok!- < A Nemzetközi Nőnap alkalmából a „Volksstimme"! szerkesztőségének, kiadóhivatalának és nyomdájának< összes nődolgozói szívélyes üdvözletüket küldik. < Március 8. ebben az esztendőben a szokottnál na- ' gyobb jelentőségű, mert egybeesik a Német Demokra­tikus Nőszövetség tízéves fennállásával. A mi nő- • szervezeteink munkájukkal sokat segítettek a háború • okozta sebek begyógyításában, és új Németországunk j felépítésében. Március 8-án nálunk sok asszony, közű- • lük a mi üzemünk asszonyainak egy része is kitünte- < tésben részesül. Biztosíthatjuk a kedves magyar asszonyokat, nő-; ket, hogy mi, német asszonyok férjünk mellett állunk; a munkában, a szocializmus építésében és a német fel-; fegyverzés elleni harcban is, amely Nyugat-Németor- j szágban ismét térhódítással fenyeget. Amikor a múlt év októberében a ti legkiválóbb < fiaitokat a fasiszták üldözték és oly sok bánatot okoz- '< tak, hűségesen álltunk mellettetek. A mi asszonyaink < az üzemekben gyűjtést Kendeztek, hogy azzal is kimu- j tassák irántatok érzett segítő készségüket. Mi, német asszonyok sohasem fogjuk megengedni, hogy Németországot idegenek megrohanják. A német hadsereg feltámasztása elleni harcunk nem csökken, erről biztosíthatunk benneteket ezen a nagy ünnepna­pon, mely az anyák, az asszonyok, a nők ünnepe. „Volksstimme" szerkesztőségének, kiadóhivata- ; Iának és nyomdájának nődolgozói Gyümölcstermelők szakmai tanács­kozása Domaszeken A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület szegedi csoport­ja Domaszéken a községi művelődési otthonban már­cius 11-én, hétfőn délután 2 órai kezdettel tapasztalatcse­rét rendez a domaszéki gyü­mölcstermelők számára. A tapasztalatcsere alkalmával ismertetik a leghelyesebb gyümölcsfa metszési és a kü­lönböző növényvédőszerek használati módszereit. A ta­pasztalatcsere után gyü­mölcsfa metszési gyakorlati bemutató is lesz. A bemuta­tót Nyékes István, a Magyar Agrártudományi Egyesület helyettes főtitkára tartja. Az Agrártudományi Egyesület szegedi csoportja nemcsak a domaszékieket, hanem min­den érdeklődő gazdát szíve­sen lát a tapasztalatcserén. Igen nagy az érdeklődés Szegeden a nemrég létreho­zott Lottó iránt. A lakosság legszélesebb rétegéből vásá­rolták az új játék első, a március 7-i húzásra érvényes szelvényeit A Totó-Lottó­irodán, a postahivatalokon kívül a Kiskereskedelmi, Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat irodáiban, az Allami Áruház, csemegeboltok pénz­táránál, sőt néhány nagy­üzemben, így a Szegedi Kenderfonógyárban, az Üj­szegedi Lenszövőben, a Ru­hagyárban is lehetett szel­vényt kapni. Nem végleges adatok sze­rint a Lottó első húzására Szegeden harmincezer szel­vény fogyott el. A Lottó bevezetése egyelő* re nem ártott a Totó népsze­rűségének. Az eladott Totó­szelvények száma nem csök­kent, sőt némileg nőtt is ezekben a hetekben. A vidék még nincs telje­sen bekapcsolódva a Lottó­szelvények eladásába. A vi­déki Lottó albizományosi há­lózatot a közeli napokban ki­szélesítik. Előreláthatólag a földművesszövetkezeti bol­tokban is lehet majd szelvé­nyeket kapni. Megtörtént a lottó első sorsolása Közgazdasági hetilap jelent meg Megjelent új közgazdasági hetilapunk, a Gazdasági Fi­gyelő első száma, a 16 olda­las lap cikkei, tanulmányai sokrétűen foglalkoznak mind a magyar népgazdaság, mind a többi szocialista országok népgazdaságának időszerű kérdéseivel. Március 7-ém, csütörtökön délután bonyolították le a lottó első sorsolását. A még megjelenése előtt népszerűvé vált új szerencsejáték húzá­sára zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők a MEDOSZ színháztermét. Műsor után került sor a húzások technikai előkészüle­teire. A sorsolásra erkezok ugyanis egy-egy számozott, cédulát kaptak. Ezek máso­latát egy kerékbe helyezték, amelyből 5 számot húztak ki, A számok tulajdonosai he­lyet foglaltak a színpadon és aktívan vettek részt a sorso­lásom. Majd az üveggömb meg­forgatása után Faragó Zsu­zsa, a közönség lelkes bizta­tására húzta ki az olső, 77-es számot. Majd sorban Cetiava Sámdorné, Ketnel Mihály, Busa László és Molnár Ernő húzta kj a nyertes számokat. Az első lottó-sorsoláson tehát az ért el telitalálatot, aki szel­vényét a következőiképpen töltötte ki: 18, 61, 71, 77, 89, Az Országos Takarékpénz­tárban a húzás után meg­kezdték a körülbelül másfél­millió beérkezett szelvény értékelését, és pénteken a déli órákban elkészül a nye­reményjegyzék is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom