Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-14 / 61. szám

diMMüS Fejláb, pacal, vesevelői meg máj is — gyere t no elő! Néhány hasznosnak látszó vágóhídi javaslat Mit szólnak hozzá az illetékesek? helyiségei, ahol konyhát jelenleg nincs —, ebédlót, különböző szociális épülete­ket lehetne kevés — 3—4 százezer forintos — beruhá­zással kiképezni, A vágóhídiak elmondták, hogy kérésüket felettesük, a Gazdaságos termelés, nye­reség, önköltségcsökkentés — az ország, Szeged valameny­nyi üzemét foglalkoztatják ezek a kérdések. A munkás­Tanácsok, a párt és szakszer­vezeti üléseik fő napirendjét alkotják ezek. A Szegedi Vágóhíd mun­kástanácsa régi kérés, törek­vés képviselője. Az üzem már évekkel ezelőtt kérte felettes szervét, az Élelme­zésügyi Minisztériumot, csa­tolja a vállalathoz az üzem területén működő Hűtőipari i Összesen nyolc ember foglal­Vállalatot í kőzik ezekkel a vállalatok­kal minisztériumi szinten. És lÁuOűtéd" ? lehet' ho§y egy-két ember az állását félti. Ez csak feltevés, Kérésüket alapos indokkal jóllehet más nemzetgazdn­táriasztják alá. A Hűtőipari i sági szempont miatt ragasz­Vállalat magvát képező főte- , kodnak a Szegedi Hűtőház­lepi Hűtőház szerves része j koz. volt a Vágóhídnak, és a vó- . » , t e , . . góhfdi termelés szolgaláséra nUwOltóMat lő baduInának a Hűtőház iroda- ' Nagy problémát okoz az Élei-: miszerkiskereskedelmi Vál­lalatnak — az üzletek kor-: szertitlen volta, nincs hűtőbe­rendezés — a kimaradt áruk: raktározása. Ez különösen: nyáron okoz problémát. A Vágóhíd kezelésében ez köny- \ nyen megoldódna. A Szalámi. Húsipari Igazgatóság helyesli gyárral közösen gépkocsijuk-­és támogatja. Annál nagyobb kai és fogatolt járműveikkel­ellensége ennek a javaslat- naponként el tudnók látni az­nak a Hűtőipari Igazgatóság, árudákat friss áruval. Hogy miért? Az igazgatóság-j hoz kevés vállalat tartozik. <A- f0&& álueííátádélt Egy másik kérése a épült. A 180 vagon kapaci- > lású Hűtőház tere — különö- ! sen »csúcsíorgolnti« időben, gedi Vágóhíd munkástanécsá­télen, amikor sők a vágás — Inak: a Szegedi Élelmiszerkis­a Vágóhíd termelése számára j koreskedelmi Vállalat keze­ís kicsinek bizonyul. 195o te­lén — nem is beszélve az idei télről — 250—260 vagon húst kellett itt elhelyezni. A lésében levő húsboltok átvé­tele. Ez elsősorban saját, de a lakosság érdeke is —mond­íolyosókat Is megrakták áru- j ják —. Az Élelmiszerkiske val. Előfordult hogy a Hűtő húz nem tudta elhelyezni a Vágóhíd termékét, és így a húst Orosházára, Békéscsa­bára kellett elszállítani. Mennyi felesleges kiadás! Heli+tőVök in eUewzök­Ha a Hűtőipari Vállalatot a Vágóhídhoz kapcsolnák, reskedelmi Vállalat szállítási lehetőségei korlátozottak. Hetenként kétszer, legfeljebb háromszor szállít friss húst árudéiba. És a vállalat csak a magasabb forgalmi értéket eredményező cikket, — hús, szalonna — eladását szorgal­mazza. Nem kifizető a válla­latnak olcsóbb termék, olcsó vágóhídi étkezési melléletei' Bővülne a választék, ja vuLna az üzletek áruellátása.: Reggel friss hentesáru, dél után pedig melegvacsora hú­sok között lehetne válogatni.: A hús-boltokban állandóan le­hetne kapni vágóhídi étke-' ! zést melléktermékeket, nem kellene szinte minden meny-­i nyiséget ebből Budapestre: | szállítani. Sze- Ha a húsárudák a Vágó­híd kezelésébe kerülnének akkor a hentesárudákban; dolgozó hentesek régi kíván-; sága is teljesülne: visszake­rülnének az Iparhoz. A Vágóhíd munkástanácsai kérésével valamennyi felet.: tes szervét megkereste. Egyik: szerv mellette, a másik ellene; szavaz. Most a nagyközön­ség elé terjesztettük a kérést. Szeretnénk, ha a Húsipari és; Hűtőipari Igazgatóság, a vá­rosi tanács, az Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat veze-1 tői, a húsérudálk dolgozói, és; nem utolsósorban a vásárlók: is elmondanák — a Vágóhíd: csökkene az adminisztrációs • mék: máj, belsőség, vesevelö, munkástanácsának javaslata-' és egyéb költség is. Felsza- fejláb, pacal stb. árusítása. I ról a véleményüket. Hasznos tapasztalatokat nyújtott a szegedi üzemek vezetőinek tanácskozása Közöltük, hogy kedden délután az MSZMP Kálvin téri székházában aktíva ülés­re gyűltek össze a szegedi üzemek politikai és gazda­sági vezetői, az üzemi mun­kástanácsok elnökei. Az ér­tekezlet megtárgyalta a lóság kérdéseivel foglalko­zott Nagygyörgy Mária elv­társnő, a Kenderfonógyár igazgatója. Mint mondotta, a vállalati önállóság gya­korlati megoldására a mai napig sincs még kiforrott elgondolás, üzemének telepvezetője, La-1 kó Ferenc elvtárs, a többi HlfctyyUsek a szegedi ellenforradalom napjaiból t • m * í VI.IL A többiek is, akik Kövesdyn és Sinkón kívül október 24-től kezdve állandóan a szerkesztőségben tanyáztak, főleg értelmi­ségiek voltak. Ha elmentek, vadabbnál va­dabb hírekkel tértek vissza, amelyeket olyan pózban, s olyan hévvel adtak elő, mintha egyedül még csak ők tudtak volna róla. Papp Zoltán vásárhelyi újságíró pél­dául vérig sértődött, ha valaki kételkedve fogadta ezeket a híreket, noha később ki­tudódott, hogy egytől-egyig a nyugati adóál­lomásoktól eredtek. Egy tisztességes hang, egy árva józan érv nem hatolhatott a fü­lükbe. mert őket — hiába tartották magu­kat olyan nagy magyarnak — csak a Szabad Európa és Amerika Hangja érde­kelte. Mintha meg szállta volna őket a hazugság ördöge, csak a legképtelenebb rágalmakat fogadták el. mint kézenfekvő igazságot. Ahogy tomboltak, röhögtek, kurjongattak és köpködtek, nem lehetett másnak nevezni őket, mint politikai prostituáltaknak, akiknek abszolút kö­zömbös a holnap, számukra „Csak egy nap a világ'.. Este — az elrendelt kijárási tilalom ellenére — újabb csoportosulások voltak a város különböző pontjain, különösen az üzemek környékén. Az ellenforradalmárok ugyanis nem tudtak belenyugodni abba, hogy a munkások tovább termelnek a gépek mellett, ezért újra a gyárkapukhoz vonultatták fel a mindenre kapható diá­kokat. A Szegedi Kenderfonógyár és a Petőfi laktanya közötti szűk utcában verődött össze a legnagyobb csoport és — akár­csak tegnap — megkezdődött az újabb koldulás a munkások kegyeiért. Eleinte „egyforintos kenyeret" jelszóval igyekez­tek megnyerni maguknak a gyár dolgo­zóit, majd újból felhangzott a „Ruszkik haza", és „Le a zsidó hatalommal!" tipi­kus fasiszta uszítás is. A léi-mára rendőr­ségi gépkocsi érkezett a helyszínre és hang­szóróján keresztül felszólította a csopor­tot, hogy oszoljon szét, mert a törvényes rendelkezés értelmében 17 órától kezdve kijárási tilalom van a városban. A fel­szólításra füttykoncert volt a válasz. A rendörök erre újból és újból felkérték a csoportot, hogy hagyja el a Kenderfonógyár környékét és térjen haza otthonába, mert ezt kívánja a rend. Kiabálás és fütty kö­vetkezett ezután Is. Erre a szegedi tűzoltó­ság locsolókocsija vizet fecskendezett a szemtelenül viselkedő diákok közé, de mi­vel ez sem használt, a fegyveres erők kénytelenek voltak riasztó lövéseket le­adni Később pofonok is csattantak el a ha­J honvédség tagjai részéről és erre a között a dolgozóknak azt a + tározott fellépésre a tüntető provokátorok kérését tolmácsolta, hogy a 3 szétoszlottak. villamos közlekedés igázod- 3 Kik voltak a tüntetők .között? A hon­jék az esti műszakvégzéshez,3 védség tagjai bekísértek egy hosszú, lo­múlt év utolsó negyedévé- még nem tudni, hogy a kis nek és 1957 első két hónap- egységek, az üzemek, hó­jának termelési eredményeit gyan illeszkednek majd bele és ezek alapján körvonalaz- a nagy egységbe, a népgaz­tá az iparvállalatok legsür- daságba. Bizonyos, hogy a gűsebb és legfontosabb fel- tervszerűség a jövőben is adatait. Az aktíva ülésen el- megkövetel bizonyos fokú hangzott beszámolót lapunk központi irányítást és ez tegnapi számában ismertet- egyűttal az önállóságban tük részletesen, most pedig megkötöttségeket is hoz ma­ii hozzászólásokban elhang- gával. Szót ejtett arról is, boncos hajú 18 éves fiatalembert és ki­kérdezték, mi volt a célja a kiabálással. Kiderült, hogy az egyik kommunista ra­kodómunkás fia, akit még déltájon elkül­dött édesanyja a pékhez, de kíváncsiságból a fasiszta befolyás alatt álló diákcso­„ porthoz csatlakozott. A ruhája csupa víz Falemezgyár igazgatója mon-^^t^vtftmmTmTtmT,^,TTTT^Tt^m?wmTTWT,T,fTm dotta el, hogv üzemükben, sikpríill ki- I T mert csak így kerülhető el,; hogy a munkások a délutáni; műszakot valóban idejében,; este 10 órakor fejezzék be.; Pesti Géza, a Szalámigyár; MSZMP alapszervezete elnö­ke után Andrikó László, a; volt — a fecskendő éppen telibe találta — I és hebegett, habogott, hogy miért nem j ment haza idejében. Elhívták az édesap-! ját, aki jött is azonnal. Amikor meglátta a lia lucskos ruháját, rögtön tudta, miről j van szó, s majdnem sírva mondta neki: — Szégyenlem, hogy a fiam vagy. A i párt ellen, a mi rendszerünk ellen tün-1 tetsz, pedig ez a rendszer adta meg, hogy iskoláztatni bírtalak. Még ilyen proletár sorból való fiúkat j is behálózott az ellenforradalom, hogyne] boldogult volna azokkal, akik esetleg gye- j rekszobában nőttek fel, szüleik reakciós] beállítottságúak, vagy éppen kiz6ákmányo- j lók voltak a felszabadulás előtt. Másnap délutánra már tetőfokára hágóit! a városban az ellenforradalmárok szí- [ totta hangulat. Fájdalom volt nézni, hogyan j száll el a levegőégbe minden okos szó, és L a diáitok hogyan tapossák össze a Dél- ,r magyarország rendkívüli kiadását, amely j figyelmeztetett, hogy a reakció sötét hor­dái emeltek kezet a munkáshatalomra és Pesten már gyilkolnak, rabolnak, gyujto- I gatnak. Percek alatt hatalmas tömeg verődött össze a Széchenyi tér platánjai alatt, s mindenki a tanácsháza tornyát figyelte izgatottan. Két suhanc ugyanis akrobatikus ügyes­séggel kúszott felfelé, a toronyban lévő vörös csillagig, majd a tömeg fülsüketítő lármája közepette leverték. A munkásfia­talom szimbóluma, amely több, mint egy évtizedig ragyogott a város felett, lezu­hant a tetőre. Mintha a proletárdiktatúrát fejezték volna le a tébolyultak, akik ez­zel a gálád tettükkel végkép kimutatták véres szándékaikat. Ha pár nappal koráb­ban még a szocialista demokrácia kifej­lesztéséről papoltak és az elkövetett, hibák megszüntetését hangoztatták a lakosság megtévesztése céljából, most ledobták ezt az álarcot. Pablo Neruda szavaival: Fel­másztak a népnek a vállára, s onnan szag­gatták le a nép megszentelt vörös lobo­góját, onnan kezdték törni, zúzni az emberi szabadságjogok örök jelvényeit, A tanácsháza csillagának leverése jel­adás volt. Ettől a perctől kezdve a Vágó­hídon, a Villamosvasútnál és más üzemek­ben is talpra ugrottak a Horthy rendszer­ből nyakunkon maradt ember-ordasok. Ezek eddig gyáván lapultak, füleltek, de mivel látták, hogy mostmárt nincS mitől tartaniok, ők is megkezdték a vörös zász­lók elégetését és a kommunisták elleni hajszát. Az utcákon és a tereken hullámzó tö­meg már nem tudott tájékozódni, gondol- i kodni és emlékezni, hiszen az árulás és £ a demagógia burjánja oly magas volt kő- ­rülötte, hogy ki sem látszott belőle. Ká- £ bitó sűrű köd volt az emberek agyában, elhitték a leggonoszabb és legbárgyúbbj mesét is. Bután meneteltek ütemesen, na-| gyokat dobbantva az álmagyarok után.| hogy mindenhonnan leszedjék a vörös | csillagokat. (Folytatjuk.) NAGY ISTVÁN zott legfontosabb kérdések­ről tájékoztatjuk olvasóin­kat. Elsőnek Nagygyörgy Imre elvtárs szólalt fel a Szegedi Jutafonógyárból, és hangsú­lyozta, hogy az üzemi önál­lóságnak jelenleg még nin­csen komolyabb gyakorlati jelentősége, mert az ipar- ségesek a gyors igazgatóságok általában meg- tőség érdekében. hogy bál­áz üzemek vezetői tilta­koznak a termelési muta­tók kiszámítása és feltün­tetése ellen általában, a termelési mutatószámok nem mind fölöslegesek és népgazdaságunk jelenlegi helyzetében különösen szük­áttokin the­kötik a vállalatvezetőség ke­zét. Megemlítette, hogy a munkafegyelem még most sem állt helyre, s ebben szerepe van a bére­zés rendszerének ls. A kö­rültekintő és erkölcsös darabbér-rendszer jó el­lenszere lehetne a laza munkának mindenütt és lehetőséget adiiB az egyéni teljesítmények kibontako­zására is. Ezzel párhuzamosan kifej­Szabó Sándor, a Ruhagyár főmérnöke, sürgette, hogy rögzítsék le részletein és pontosan a munkástaná­csok és az Igazgatók, vala­mint a szakszervezet ha­táskörét és feladatait, mert még mindig gyakoriak a hatásköri súrlódások. Az igazgatók kétoldalú fe­lelősségét, miszerint a mun­kástanácsnak és a felső iparvezetésnek is felelősség­gel tartoznak, az eddigtek­mirtdeddig nem sikerült ki­dolgozni olyan bérrendszert,, amely kiküszöböli a helyte-; len egyenlősdit, de már folyamatban van az új bé­rezési forma kidolgozása. , Bírálattal illette az üzem fe- I lettes szervét, mert ígérete ellenére sem biztosította a korábban megígért, a fale­mez gyártásához feltétlenül szükséges anyagot. Felhívta a felettes ipari hatóságok fi­gyelmét arra is, hogy jobban ügyeljen a gépek elosztásá­ra, mert önköltségcsökken­tés szempontjából a Szegedi Falemezgyárnak szüksége fenne olyan gépre, amelyből egy másik íurnérgyárban már három is van. Fekete elvtárs, a Szegedi Ruhtigyör munkástanácsá­nak elnöke arról számolt be, hogy az üzemi vezetőtestüle­tek együttműködésében ná­luk is történt javulás. Igé­nyelte hozzászólásában egy Egy 1 Egy hét alatt huszonhétezer orvosi fecskendő í Lottó szelvény fogyott el Szegeden tette, hogy a kiváló dolgozók nél jobban hangsúlyozni kell. erkölcsi megbecsülésére a A műszaki és munUafegvel­jövöben is nagy gondot kell met a vezető beosztású dol­fordítani. gozók határozott fellépésével A városi tanács ipari osz- és a becsületes dolgozók se­hilyának kisipari előadója, gítségével kell megszilárdí­Ökrös elvtárs, a beszámoló- tani. A racionalizálásról szól­ón elhangzott bírálatokra va megemlítette, hogy több válaszolva elmondotta, hogy helyen helytelen elv szerint még most sem tisztázott az hajtották végre, mert nem 'Pari osztály hatásköre és a munkaköröket racionalizál­Az életmentéshez nem mindig elég az orvos. Sok­szor szükség van az orvos­ságra és életmentő műszer­re is. A laikus nem gondol arra, hogy milyen szerepet tölthet be egy halálos beteg megmentésében például egy orvosi fecskendő. Ügy hisszük különösen nem gon­dolt erre az egyik szegedi orvos lakásának udvarába; besurranó tolvaj, aki a gép­kocsiban lévő orvosi táská­ból ellopott egy olyan na­; gyobb űrméretű fecskendői, j amiből igen kevés van és; csak nehezen beszerezhető. ; Mire használhatja a tol- 1 Az elmúlt hét utolsó nap­jaiban és e héten szerdáig fo­kozódott az érdeklődés Szege­den a Lottó iránt. Míg az első húzásra körülbelül három hét alatt harmincezer szel­vény fogyott el, addig a má­sodik húzásra szerda délig mintegy huszonhétezer szel­vény talált gazdára. A dél­előtt folyamán a Széchenyi téri Totó-Lottó irodában már a többi, kisebb forgalmú al­bizományosoktól bevont szel­vényeket árusították. Ugyanakkor a Tcrtó-szelvé­nyeket változatlanul sokan vásárolták. A fokozott igény kielégíté­sére a harmadik húzásra szóló Lottó-szelvényekből felemelt mennyiséget rendelt az OTP kirendeltség. Megkezdte munkáiét a Kútfúró és Javító KTSZ felső tájékoztatás szinte a semmivel egyenlő. Szót emelt az úgynevezett »-kész­letező« vállalatok ellen, eme­lik produktív munkát nem ' G.titfk. Véleménye szerint , •előfizetnek nagyobb U-t áll óságával ezek a köz­vetítő szervek megszüntet­hetek lennének. Ugyancsak a vállalati önál­tnk, hanem embereket, s így a bennmaradt dolgozókat túlterhelik. Ezután arról be­Szélt, hogy a Szegedi Ruhagyár nem akar lemondani arról a korábbi szándékáról, hogy aránylag kis beruházással újabb 800 munkás foglal­koztatását tegye lehetővé. A Falemezgvár Gőzfürész olyan tanfolyam megindí­,. .. , , , .vaj ezt a fecskendőt? Hasz­tasat, amely alkalmat' nyújtana a munkástaná­csok tagjaink a működé­sükhöz szükséges Ismere­tek elsajátítására. Oláh Lajos elvtárs, a Tég­lagyári Egyesülés igazgatója megemlítette, hogy gazdaságilag is felelősség­re kellene vonni a kárte­vésekért az cllenforradal­márokal. Ezután még Bárdos Mik-i lós a tanács ipari osztályé-, nak vezetője, majd lapunk j termelési rovatának vezetője ' -l0*­szólalt fel. A kisipari termelőszövet­kezeti mozgalom nagy fel­lendülés idejét éli. Az utób­bi két hónap alatt több mint ] tíz új kisipari termelőszö­vetkezet alakult meg, illető­j leg áll közvetlen megalaku­lás előtt. A legfiatalabb szö- r | vetkezet, a Kútfúró és Ja­vító Ktsz a napokban közöl­te megalakulását, s már meg ls kezdte a munkát Csák­tornyai utca 2 szám alatti üzemében. A ktsz-ek városi intézőbi­zottságán nyert felvilágosítás szerint a szövetkezet nem­fecskendőt be I csak fúr' hanem W is j^fja ; az elrontott, vagy régi és el­I tömödölt fúrásokat, A tagok hozzá sajátja, nem tud' arra sz4mítanak. hogy bő-! val, hiszen ez az ország első és egyetlen kútfúró és Javí­tó szövetkezete. nálni semmire, legfeljebb lerakhatja odahaza, • Ha el­adásra kínálja leleplezhetik. Vagy odaadja gyermekének játszani? Mlg gyönyörködik majd esetleg a gyermeke já­tékában, valahol a környező falvakban, ahol gyorsan kel­lene orvosi segítség ott gyer­mekek, vagy szülők szenved­nek, s hiába jön az orvos, míg másik nem szerez, vagy vissza nem ^segítséget adni, íven el lesznek látva munká-'^ Ajjaj! egyik wiai beszámolónkat kéz­iratban. írja a kollégám, hogy Szegeden megalakult az or­szág első kútfúró és javító szövetkezete. Meg vagyok rettenve. Ed­dig csak „maszek" fúrások történtek, fuser alapon legföl­lebb némi nemhivatalos támo­gatással. De mi lesz itt, ha a fúrás hivatalosan és elis­merten bekerül a szocialista szektorba? — Iparengedéllyel!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom