Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-21 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! js: n- IVF-JJ MAGVAR SZOCIALISTA 'MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJ II. évfolyam, 67. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1957. március 21. Ma ünnep! megemlékezések Szegeden a Tanácsköztársaság évfordulójának tiszteletére Ma ünnepeljük a dicsősé­ges Magyar Tanácsköztársa­ság, az első magyar proletár­diktatúra megteremtésének 38. évfordulóját. A nagy év­forduló tiszteletére Szegeden is megemlékező ünnepsége­ket tartunk. A felszabadulás utáni, országosan első legá­lis MKP-székházon — a párt Kálvin téri székházán — el­helyezett emléktáblát dél­után fél 5 órakor Kiss Ká­roly elvtárs, az MSZMP ideiglenes városi intéző bi­zottságának elnöke koszo­rúzza meg. A koszorúzási ün­nepségen párttagok és pár­tonkívüliek vesznek részt. A koszorúzási ünnepségre fel­sorakozik a munkásőrség és a karhatalom egy-egy dísz­szakasza is. A koszorúzási ünnepség *RV* után a munkásmozgalom régi harcosai, pártaktivisták, a szocializmus ügyéhez hű dol­gozók képviselői, a fiatal párttagok ünnepi találkozót rendeznek a Hungária nagy­termében. Az ünnepi talál­kozón id. Komócsin Mihály elvtárs, a munkásmozgalom régi és hű harcosa mond be­szédet. Ezután ugyancsak a Hungária nagytermében ba­ráti vacsorán és beszélgeté­sen vesznek részt a találko­zón megjelentek. A hét folyamán az általá­nos- és középiskolákban is megemlékeznek a történelem, illetve az osztályfőnöki órá­kon a Magyar Tanácsiköztár­saság örök emlékű napjairól. A Somogyi Könyvtár az év­forduló megünneplésére ko­rabeli dokumentumokból ki­állítást rendezett, A Kommunista Ifjúsági Szövetség fe í hívása (KH Tegnap reggel nyolc óra tájban már szikrázó fény öntötte el a Móra-parkot és a tiszapart melletti sétányt. A napfény szerelmesei —ráérő diákok, egyetemisták, délutáni műszakban dolgozók — kikeresték a jó padokat és szembefordultak az örök fényforrással. Kilenc óra után egyszerre zsibongó gyermekhad számtalan vidám kis patakként árasztotta el a múzeum előtti és mögötti utakat. A belterületi napközi otthonok, pizsamás, melegítős totyogó vagy már szaporalábú lakói lepték el a sé­tányok szabad zugait, miközben a pici cipőcskék bizony sok „tilos" területen, fris­sen felgereblyézett, ültetésre előkészített ágyúsokon végig-végig topogtak. A park egyik zugában honnan-honnan nem, játékvödrök kerültek elő, s megkezdődött a „szakszerű" homokszitálás, és egymás nyakába való öntögetés. Tíz órára már befejeződött a nagy hadművelet. A park, a sétány végérvényesen elfoglaltatott. A piros svájci sapkák, a rózsaszín-kék iciri-piciri kendöcskék — meg­annyi színes gombaként virítottak a magas fenyőfák, tölgyfák tövében, a rügyfa­kasztásra gyiirköző cserjék között. Az újságíró odanyúlt az íróasztal sarkán felállított előjegyzési naptárhoz, és az 1957. március 21 — mellé írt bejegyzést: „Tavasz érkezése" — egy vidám füttyentés mellett — kipipálta! Zsukov marsall a Szov etunió : kül­politikájáról 1 A pro'etár­hatalom működése Szegeden 'ÖL" Totó* tanácsadó Kádár János: A moszkvai maiyir-szovjet tárgyalások még klzelei hozzák egymáskoz a két ország oépét s még szorosakéra lízik a szovjet és magyar oép baráti kapcsolatait Magyar kormány- és pártküldöttség utazott a Szovjetunióba A világszabadság piros zászlaja alatt Szerdán reggel magyar kormány, és párlUüldöttség utazott Moszkvába, amely részt vesz a magyar forradalmi numkás-pa­rnszt kormány, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya közötti tárgyalásokon, s pártközi tár­gyalásokat is folytat a Szovjetutlió Kommunista Pártja képvi­selőivel. A magyar kormány- és pártküldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke vezeti. A küldöttséggel együtt utazott Jevgenyin Ivanovics Gromov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykő­sete. A magyar kormány- és párlküldöttség búcsúztatására a feri­hegyi repülőtéren megjelentek dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Biszku Béla, Marosán György, Rónai Sándor. Somogyi Miklós, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt intéző bizottságának tagjai, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Dögei hitre földművelésügyi miniszter, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint v magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál több budapesti képviselet veze­tője. Megjelent a küldöttség búcsúztatására a budapesti szovjet nagykövetség több tagja. A küldöttségTU—10l-cs repülőgépen utazott a szovjet fővá­rosba. Megérkezett Moszkvába a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége művelődésügyi miniszter, Kiss Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt ideigle­nes Központi Bizottságának titkára/Révész Géza altábor­nagy, honvédelmi miniszter és Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. A szovjet főváros népe nagy szeretettel fogadta a Szerdán délelőtt megérke­7ett Moszkvába a Magyar Népköztársaság kormány­küldöttsége Kádár János nak, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezeté­sével. A küldöttség tag.iai: Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Apró Antal iparügyi mi­niszter, Horváth Imre kül­ügyminiszter, Kállai Gyula magyar kormányküldöttséget. A szerda reggeli szovjet la­pok nagy részletességgel fog­lalkoztak a küldöttség láto­gatásával. Valamennyi lap közölte Kádár János és Dobi István fényképét és életraj­zát. A Pravda és az Izvesz­tyija vezércikkben foglalko­zott a magyar—szovjet ba­rátsággal, a két nép kapcso­lataival és a küszöbönálló tárgyalások jelentőségével. A Trud, a Szovjet Szakszerve­zetek lapja, külön cikkben kö­szöntötte a magyar kormány­küldöttséget. A magyar kormányküldött­ség fogadására az ünnepi díszbe öltözött vnukovói re­pülőtéren megjelentek a szovjet állam és a Szovjet­unió Kommunista Pártjának vezetői: Bulganyin, Hruscsov, Vorosilov, Mikojan, Malen­kov, Szuszlov és Zsukov. Ott volt a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának sok tagja, a külügyminisztérium kollé­giumának tagjai, a Szovjet­unió marsalljai, a szovjet hadsereg tábornokai, a szov­jet politikai, gazdasági és kulturális élet kiemelkedő képviselői. Megjelent a kül­döttség fogadásán a Moszk­vában működő diplomáciai képviseletek számos vezető­je. A nagy hideg ellenére nagy számban gyűltek össze a repülőtéren a szovjet fővá­ros lakói, hogy köszöntsék a baráti Magyarország küldöt­teit. A magyar kormánykül­döttséget szállító TU—104 tí­pusú repülőgép pontosan 10 órakor érkezett meg a repü­(Folulalás a 2, oldalon.) Ebben az évben, a rügyet és bimbót fakasztó tavaszon ma ünnepeljük a Magyar Tanácsköz­társaság, az első magyar proletárdiktatúra meg­teremtésének 38. évfordulóját. 1919. március 21. • Történelmi sorsforduló ez a dátum a kisemmi­zett, az éhes és rongyos magyar nép életében. Üjjongva és lelkesen köszönti a hazát, amely­nek rögeit évszázadokon át vérével és verej­tékével öntözte, és amelyet először vallhat a magáénak. A nagy október lelkesítő példáját követve, a kommunisták vezetésével hatalomra jut a nép és álmai —, amelyet üres vágyálommá nyomorított a töke — a megvalósulás útjára ke­rülnek. Feledhetetlen érdeme és dicsősége a magyar munkásosztálynak, hogy Oroszország népei után elsőként tudta győzelemre vinni or­szágában a Szocialista forradalmat. A Tanácsköztársaság intézkedései — a nagy­üzemek, bányák és bankok, a vasút, a nagy­birtok állami tulajdonba vétele, a munkaidő emberséges meghatározása, a gyerekmunka el­törlése, a keresetek rendezése, a kultúrdj köz­kinccsé tétele, a dohszagú nyomortanyák meg­szüntetésének terve, vérszegény és sápadt pro­letárgyerekek balatoni üdültetése, stb. — mind határkövei voltak a Tanácsköztársaság dolgozó emberekért való következetes tevékenységének. .42 1919-es proletárforradalom erőszak és vér nélkül jutott győzelemre a francia, imperialista megszállás alatt levő Szegeden. A munkások és a leszerelt magyar katonák ,,mámorosan zajos ovációkban adlak valóságos jelszabadulásuk feletti örömüknek kifeiezcst" — írja március 23-án a „Szegedi Napló". „Éljen a proletárdiktatúra! Éljen az oroszok­hal szövetséges Magyar Tanácsköztársaság!" — ilyen falragaszok is hírül adtál:, hogy orszá­gunkban a nép került hatalomra. Kifejezték azonban a munkásosztályban elevenen élő pro­letár internacionalizmust is. 1919 egyik nagy­szerű tradíciói közé tartozik a szovjet—magyar barátság... Diplomáciai kapcsolat létesült Moszkvával. A csepeli szikratávíróhoz megér­kezne!: Lenin üdvözletei. Szivekbe zárt. erőt adó szavak, és ama magyar népnek is szólnál:: „Az egész világon minden, ami a munkásosztályban becsületes, a ti pártotokon áll". Es üzen Gor­kij. Tollat ragad újból Juhász Gyula és írását közli a „Délmagyarország". .,Először esak csá­szárok és királyok üzentek. Többnyire háborút üzentek, halált, rombolást és pusztulást — írta Juhász Gyalu. — Ma már más üzenet a fontos, az, amit a népek küldenek egymásnál:!... Pe­tőfi utódaiként a világszabadság piros zászlaja alatt rendületlenül megyünk előre az igazság szebb és jobb világa felé..," Urak, grófok, főpapok és gyárosok — az el­lenforradalom azonban szervezkedik. Hangza-' tosan „demokráciát" és „humanizmust" is hir­detnek, és fennen lobogtatják az általuk any­nyiszor elárult és meggyalázott nemzeti lobogót. — akár csak az elmúlt év szomorú őszén tették. A kommunisták röpiratai figyelmeztetik a né­pet, hogy a Sötétlelkű grófi maffia és csatlósai „mindek szava álnok csalás és hitvány árulás". A munkások hősiesen védik a hazát! A proletárdiktatúra Szegeden tényleges hatal­mat csak öt napig gyakorolt. mert március 27-re virradóra a nemzetközi ellenforradalom intervenciója megbuktatta. A direktóriumnak el kellett hagynia Szegedet. A tiszaparti város a megszálló imperialista csapatok védelme alatt és segítségével az ellenforradalom föfészke lesz. A francia imperialisták fegyvert adnak a Horthy-bandáhnak, amelyeknek tagjai katona­tisztekből állnak. Megalakul a hírhedt I'rónay és Os'enburg tiszti-különítmény is. A Prónay század „lelki atyja" a kegyetlen, vérszomjas és a nép mészárlására uszító Zadravecz István: a' pap. A szegedi munkásság, a nép ellenáll, s a harc első soraiban olt vannak a kommunisták. Jú­niusban nagy politikai sztrájk vo!t a városban, es a munkások a külső-belső ellenség nyomasztó föl( 'nyével szemben nyolc napon át hűségesen l:ilartoltal;... A frontokon példátlan hősies­séggel küzdöttek a vöröskatonák. Mégis 1919­ben a nyugati imperializmus hadserege, a ha­zai ellen/orradalom és árulás úrrá tudott lenni­a Tanácsköztársaságon. Negyed századon át tobzódott a Horthy-fasizmus, a „szegedi gon­dolat". Szegedről indult el a munkásvérben gázoló ellenforradalom, a felicrlovas Horthy. De nem Szeged dolgozó népén múlott, hogy a vá­ros lett az ellenforradalom kiinduló pontja. Néhány hónapja csupán, hogy az elleniorra­dalom ravasz módon újból kezet emelt a ná//­hatalomra. Ebben sol: volt a hasonlóság a 38 esztendővel ezelőtt történtekhez. Ám, 1919-ben elszigetelve, gyengének bizonyultunk az ellen­forradalommal szemben. Ma, együtt a testvéri Szovjetunióval és a népi demokráciákkal, erőnk teljes tudatával építhetjük a Szocializmust. Cri bitangság nem kerclicdhet feliil e hazában, — ez is egyik tanulsága a közelmúlt események­nek. Őrizzük az első és dicsőséges magyar prole­tárdiktatúra emlékét, forradalmi tüzét. Meg­valósítjuk és tovább fejlesztjük mindazt: amit n nép javáért nemzeti Színű cs vörös lobogó­jára 'űiüU,

Next

/
Oldalképek
Tartalom